Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚNIUS 1., KEDD A T. Ház a gazdaság helyzetéről Koalíciós képviselők is bírálták a kormányt a politikai vitanapon A koalíció és az ellenzék alapvetően eltérően ítéli meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét - derült ki az ál­lamháztartás helyzetéről és a közter­hek alakulásáról tartott hétfői parla­menti politikai vitanapon, ahol koalí­ciós oldalról is elhangzottak kritikák a kormánnyal szemben. Továbbra sincs megállapodás egyes ellenzéki ja­vaslatok parlamenti tárgyalásáról, ezért az MSZP rendkívüli ülés össze­hívását kezdeményezi. Az Országgyűlés hétfőtől pótolja múlt heti mulasztását, amikor a képvise­lők határozatképtelenség miatt nem tud­ták elfogadni a napirendet. A szocialis­ták kezdeményezésére a parlament hét­főn politikai vitanapot tartott az állam­­háztartás helyzetéről és a közterhek ala­kulásáról. A kormány a koalíciós pár­tokkal összhangban úgy ítéli meg, hogy nincs szükség sürgős beavatkozásra a magyar gazdaságban. A félévi eredmé­nyek elemzése után születhet döntés ar­ról, hogy szükséges-e valamilyen intéz­kedés. Varga Mihály, a PM politikai államtit­kára kiemelte: a kormány a továbbiak­ban is erősíteni kívánja a vállalkozáso­kat, és csökkenteni az élőmunka terheit, támogatni a gyermekeket nevelő csalá­dokat. 1999-ben előreláthatóan 4-5 szá­zalékkal növekszik a hazai bruttó terme­lés, ez megfelel a várakozásoknak. Meg­erősödött a forint, növekedett a bruttó átlagkereset, és csökkentek a vállalkozói hitelek kamatai. A külső körülmények azonban némileg bizonytalanná teszik a gazdasági helyzetet: érezteti hatását a jugoszláviai háború és a nemzetközi olajpiacon bekövetkezett áremelkedés is. A kormány eddigi politikájának tá­mogatása mellett azonban bírálatok is elhangzottak a koalíció részéről. Csúcs László (FKGP) kritizálta a kormány je­lenlegi és tervezett adópolitikáját. Sze­rinte az adóterhelés tekintetében nem következett be változás, sőt az idén kis­mértékben nőtt a személyi jövedelem­adó-terhelés. A kormányzat jövő évi adóreform-koncepciója szerinte „inkább látszik szétesni, mint összeállni”. Csúcs továbbra is elfogadhatatlannak tartja új adónemek bevezetését, kiemelve a föld­adót. Szerinte a kormányzatnak erőtelje­sen figyelnie kell az államháztartás és a társadalombiztosítási alapok meg­növekedett hiányára. Varga István (MDF) - kisgazda politi­kustársával egyetértve - úgy fogalma­zott, hogy a jövő évi adótervek az elfo­gadhatónál jobban nélkülözik a szolida­ritás elemeit. Ezeket az adóterveket az MDF nem tudja támogatni. Szerinte évek óta stagnálnak a kis- és középvál­lalkozások, ezen a helyzeten az Orbán­­kormány sem tudott változtatni. Úgy vé­li, szigorú takarékosságra van szükség a kiadási oldalon, különös tekintettel az állami, például a presztízskiadásokra. Az ellenzék élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Burány Sándor (MSZP) szerint a kormány néhány szak­embere is arra a következtetésre jutott, hogy nem lesz tartható a költségvetés tervezett hiánya, de ezért távozniuk kel­lett tisztségeikből. Burány riasztó jelnek nevezte László Csaba pénzügyi köz­­igazgatási államtitkár lemondását is, amely szerinte nem igazolja a kormány optimizmusát. Úgy vélte, a költségve­tésben remény sincs az APEH túlterve­zett bevételeinek behajtására, ezért a bü­dzsében 50-100 milliárd forintos kiegé­szítésre lesz szükség. Kuncze Gábor (SZDSZ) arra emlé­keztetett, hogy nem lett semmi a Fidesz adócsökkentési választási ígéreteiből. E helyett jelentős közalkalmazotti cso­portoknak és a kis- és középvállalko­zóknak is növekedtek a terhei. Lentner Csaba (MIÉP) szerint követ­kezetes pénzügypolitikával elkerülhe­tők a drasztikus kiigazító intézkedések. Ehhez azonban 180 fokos fordulatra van szükség a kormány gazdaságpoliti­kájában. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor A napirendről szavaz az Országgyűlés teknős miklós felvétele Napirend előtt Torgyán József kijelentette: az idén ténylegesen 105,8 milli­árd forint áll rendelkezésre az agrártámogatásokra. Ebből szerinte nem old­hatók meg a problémák. Torgyán számításai szerint jövőre legalább 413 milliárd forintra lenne szükség a vidékfejlesztésre és a mezőgazdaság talp­ra állítására. Továbbra sincs megállapodás az ellenzék által javasolt témák parlamenti tárgyalásáról. A koalíciós többség leszavazta, hogy a parlament a szabaddemokraták indítványára tárgyaljon a kárpótlási törvény módosítá­sáról, illetve a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank állami konszolidáci­óját kivizsgáló parlamenti különbizottság létrehozásáról. A többség ugyan­csak elutasította, hogy megtárgyalják a szocialisták indítványát a sportren­dezvények biztonságáról. Mindezek miatt az MSZP hétfőn bejelentette: rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi péntekre. Kovács László pártel­nök tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: Áder János házelnök mindig ta­lál jogi kibúvót arra, hogy ne kelljen a több millió embert érintő témák tár­gyalását napirendre vennie az Országgyűlésnek. Könnyebbé válik a szervátültetés Előreláthatóan az Országgyűlés két leg­nagyobb frakciója, a Fidesz és az MSZP parlamenti képviselőcsoportja is támo­gatja a keddi szavazáson az egészségügyi törvény módosítását. Csáky András MDF-es képviselő indítványa szerint to­vábbra is mindenkinek joga lenne halála esetére megtiltani szervei felhasználását, de ha az orvosok ilyen nyilatkozatot nem találnak, akkor elvégezhetik a transzplan­tációt. A múlt év júliusától hatályos jog­szabály alapján egy halott testéből csak akkor távolítható el bármilyen szerv, ha az illető ezt korábban írásban nem tiltotta meg, s legközelebbi hozzátartozói sem tudnak ilyen szándékáról. E szabályozás életbelépése óta Magyarországon egy­­harmadával csökkent a szervátültetések száma. Kökény Mihály, a parlament egészség­­ügyi és szociális bizottságának szocialis­ta párti elnöke is támogatja Csáky András javaslatát. A volt szakminiszter lapunk­nak elmondta: nem azért voksol most a módosítás mellett, mert másként gondol­kodik a kérdésről, mint amikor a törvény készült. Csak azóta kiderült: a traumato­lógiákon, valamint az intenzív és a sür­gősségi ellátásban dolgozó orvosok nem képesek időben beszerezni a szükséges nyilatkozatokat. A. D. ­ Az igazságügy-miniszter állásfoglalására várnak a tb örökösei Továbbra is nyitott kérdés, hogy a Selmeczi-féle államtitkárság önálló egység marad-e, vagy szétosztják a feladatait az egészségügyi, a szociális és a pénzügyi tárca között. Hétfőn a pénz­ügyminiszternél tartott, az alapok feladatainak elosz­tásáról szóló egyeztetésen az egészségügyi és a pénz­ügyi tárca szakembereiből álló vegyes bizottság tagjai a Dávid Ibolya (képünkön) vezette igazságügyi tárca állásfoglalását kérték. Azt akarják megtudni, szüksé­ges-e módosítás ahhoz, hogy a társadalombiztosítá­si alapok felügyeletét a pénzügyi tárcához rendel­jék. Lapunk kérdése az IM illetékese elmondta, néhány napon belül válaszolnak a bizottság kérdésére. E jogi kétely azért vált megoldandó gonddá, mert információink szerint a Fi­desz most nem szívesen nyitna vitát a parlamentben egy esetleges törvénymó­dosítással az alapok felügyeleti jogáról. Ez kiváló lehetőséget adna ugyanis az el­lenzéknek arra, hogy napirendre tűzesse az alapok feletti ellenőrzés kérdését. Kü­lönösen nehéz helyzetbe hozná a kor­mányt, ha saját frakciójának megosztott­ságán túl koalíciós társa, az MDF sem ér­tene egyet az alapoknak a pénzügyi tárcá­hoz rendelésével. A pénzügyi tárca szak­értői már a múlt hét végén eljuttatták az alapok fel­adatainak felosztásáról szóló javaslatukat a Mi­niszterelnöki Hivatalhoz. Abban még úgy értékel­ték: nem kell törvényt mó­dosítani, mert az egész­ség-, illetve a nyugdíjbiz­tosító irányításával megbí­zott személyről a kormány rendeletben dönthet. A hétfői egyeztetésen egye­sek már összeférhetetlen­nek ítélték bizonyos feladatoknak és ha­tásköröknek a pénzügyminiszterhez való telepítését. A tb-alapok állami felügyele­téről szóló törvény alapján például az ala­pok irányítója köteles egyeztetni a piénz­­ügyminiszterrel a költségvetésről. Így ha az alapok a pénzügyminiszterhez kerül­nének, akkor neki önmagával kellene egyeztetnie ebben a kérdésben. Danó Anna Új vezetőket neveztek ki országos intézmények élére Kilenc országos közművelődési és közgyűjteményi intézményben kezdi meg új ve­zető a munkáját június elsejével. A kinevezésükről szóló okmányokat Hámori Jó­zsef kulturális miniszter hétfőn írta alá - közölte hétfőn közleményében az MTI-vel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodája. A Nemzeti Színház igazgató-főrendezői posztját Iglódi István tölti be 2002. júni­us 30-ig. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Bereczky Loránd 2004. május 31-ig. Az Országos Műszaki Múzeum a jövőben Vámos Éva főigazgatósága alatt műkö­dik 2002. május 31-ig. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója Juhász Jenő, aki 2002. május 31-ig áll az intézmény élén. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Monok István 2004. május 31-ig. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója Mü­ller Péter lett, megbízatása 2004. május 31-ig szól. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Kovács Tibor lett, aki 2004. május 31- ig áll az intézmény élén. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus élére Keszthelyi Ferencné került 2002. má­jus 31-ig. A Kulturális Örökség Igazgatóságát határozatlan időre, főosztályvezetői besoro­lásban igazgatja Jankovich-Bésán Dénes. Vita a rádió kuratóriumában A Magyar Rádió kuratóriumának elnöke szerint a jobboldali pártok által jelölt kurátorok közötti együttműködés sú­lyosan árt a testület tekintélyének. Agárdi Péter úgy véli, a Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP, az MDNP és a MIÉP kurátorainak közös megbeszélé­seit tanúsító, lapunk tegnapi számában nyilvánosságra hozott levél léte azt jel­zi, hogy az elnökségen belül működik egy politikai alapon szerveződő - két­harmados többséggel bíró - „kis elnök­ség”, ami előre lejátszottá tehet minden vitát és döntést. Márpedig - figyelmez­tetett az elnök - a médiatörvény szerint a pártok jelöltjeként megválasztott ku­rátoroknak nem szabadna pártalapon elkülönülten tevékenykedniük. Németh Erzsébet, a testület Fidesz által jelölt elnökhelyettese, a levél szer­zője kérdésünkre azt mondta, az egysé­ges álláspontra való felhívása kizárólag a felügyelőbizottság leváltásának ügyé­re korlátozódik. A címzetteket pedig nem politikai hovatartozás alapján vá­lasztotta ki, hanem aszerint, hogy hoz­zá hasonlóan várhatóan kik támogatnák az ügy megtárgyalását. Ez nem politi­kai, hanem gazdasági jellegű ügy - szö­gezte le az elnökhelyettes. Németh Er­zsébet tudatta, hogy levelében a szoká­sos, telefonon történő informális meg­beszélésekre, illetve a hivatalos ülése­ken megtárgyaltakra utalt. A kezdemé­nyezését azért is nagyon fontosnak tart­ja - tette hozzá -, mert a felügyelőbi­zottság visszahívása korábban amiatt hiúsult meg, hogy nem volt megfelelő­en előkészítve. Sz.L. Kevesebb ismeretterjesztő, tudományos műsor az MTV-ben Hétfőtől - bizonytalan ideig - szünetel az MTV 1 napi tudományos és kulturális híradója, a júniusi műsortervből pedig hiányzik az összes környezet- és termé­szetvédelmi műsor. A tudományos és kulturális hírekről, eseményekről beszá­moló műsor 1997 őszén indult a Híradó önálló rovataként. A 15 perces műsor­blokkot a déli híróra (később hírfélóra) keretében sugározta az állami televízió. Mint Montskó Évától, a műsor felelős szerkesztőjétől megtudtuk, a televízió vezetése a múlt héten arra kérte a szer­kesztőség munkatársait, hogy hétfőre már ne készítsenek tudományos, illetve kulturális híradót, s ezt a tegnap délutáni szerkesztőségi értekezleten is megerősí­tették. A négy állandó munkatársat és tucatnyi külső szakszerkesztőt foglal­koztató, heti 83 ezer forintos - igen ala­csony - honoráriumkeretből készülő műsor jövője jelenleg a Híradó új fő­­szerkesztőjének szándékaitól függ. Lapunk információi szerint a hírblok­kok megszüntetésével egy időben egy­­harmadára - adásonként 900 ezer forint­ról 300 ezer forintra - csökkentik az egyetlen tudományos ismeretterjesztő műsor, a Delta 2000 költségvetését is. Megszűnnek a Pannon enciklopédia és a Természet enciklopédiája című délutáni ismeretterjesztő műsorok is, helyükön a Szívtipró gimi című szappanoperát su­gározzák. Úgy tudni, az MTV 1 júniusi műsor­tervében egyetlen korábbi környezet-, illetve természetvédelmi műsor sem sze­repel. Ez a változás többek közt a Gaia, a Kölcsönkapott Föld, a Zöld bolygó, a Zöld pont, a Zöld posta, az Azok a cso­dálatos állatok (összesen 16 produkció) adásait érinti. H. M. Az országos napilapok főszer­kesztőivel folytatott kötetlen meg­beszélést Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke hétfőn, Budapesten - érte­sült az MTI. Az ebéddel egybekö­tött találkozóra hét országos napi­lap - a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Napi Magyarország, a Népszabadság, a Népszava, a Vi­lággazdaság és a Napi Gazdaság­­ főszerkesztője kapott meghívást. MVSZ: hangulatkeltés, hitelrontás? MUNKATÁRSUNKTÓL Az MVSZ 1999. április 9-10-i küldött­­gyűléséről jegyzőkönyv és hangfelvétel készült, amelyek alapján bizonyítható, hogy nem hangzottak el antiszemita meg­nyilvánulások a küldöttgyűlésen, és az intoleranciának más olyan jelei sem mu­tatkoztak, amelyek miatt bárkinek is tilta­koznia kellett volna, vagy amit meg kel­lett volna fékezni - tartalmazza a lapunk­hoz eljuttatott, az MVSZ szombati kül­döttgyűlésén elfogadott nyilatkozat. Mint arról beszámoltunk, szombaton az MVSZ küldöttgyűlésén kiabálásig fa­juló vita alakult ki azon levél miatt, amelyben a világszövetség nyugati régi­ójának több tisztségviselője az áprilisi közgyűlésen történtekre hivatkozva állí­totta: az MVSZ-ben fokozatosan elmé­lyült a soviniszta, zsidózó szellem. Az aláírók sérelmezték, hogy az áprilisi kül­döttgyűlésen nyilvánosan „zsidóbéren­ceknek, Soros-karvalyoknak” nevezték őket. Menczel Róbert, az MVSZ amerikai tanácsának a főtitkára a szombati vitában azt állította: hangfelvételek bizonyítják, hogy az említett kijelentések valóban el­hangzottak. A Magyar Hírlapnak nyilat­kozva Kurucz Gyula, az anyaországi ré­gió elnöke is elismerte, hogy áprilisban az ideges küldöttek egymást szidalmaz­ták, és „takarodjatok haza”, illetve „So­ros-bérencek” felkiáltásokat is hallani le­hetett. Azt azonban cáfolta a régióelnök, hogy zsidókat sértő kijelentés is elhang­zott volna. Az MVSZ elnökhelyettese, Patru­­bány Miklós hétfőn arra hívta fel lapunk figyelmét: különösen fontosnak tartják, hogy a szombaton elfogadott cáfoló nyilatkozat azon szakasza is megjelen­jék, amely szerint az „MVSZ határozot­tan leszögezi, hogy a civakodást előidé­ző személyek és a rágalmazók rontják a világ magyarságát tömörítő egyetlen szervezet hitelét, és bénítják munkáját. A küldöttgyűlés résztvevői ilyennek te­kintik azokat a személyeket, akik bekia­bálásaikkal a küldöttgyűlésen a feszült­séget a végletekig fokozták, és azokat is, akik zsidóellenességgel és más né­pek elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a Magyarok Világszövetségét, és ezekkel a hamis okokkal keltenek hisztériát”.

Next