Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚNIUS 1., KEDD A T. Ház a gazdaság helyzetéről Koalíciós képviselők is bírálták a kormányt a politikai vitanapon A koalíció és az ellenzék alapvetően eltérően ítéli meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét - derült ki az államháztartás helyzetéről és a közterhek alakulásáról tartott hétfői parlamenti politikai vitanapon, ahol koalíciós oldalról is elhangzottak kritikák a kormánnyal szemben. Továbbra sincs megállapodás egyes ellenzéki javaslatok parlamenti tárgyalásáról, ezért az MSZP rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi. Az Országgyűlés hétfőtől pótolja múlt heti mulasztását, amikor a képviselők határozatképtelenség miatt nem tudták elfogadni a napirendet. A szocialisták kezdeményezésére a parlament hétfőn politikai vitanapot tartott az államháztartás helyzetéről és a közterhek alakulásáról. A kormány a koalíciós pártokkal összhangban úgy ítéli meg, hogy nincs szükség sürgős beavatkozásra a magyar gazdaságban. A félévi eredmények elemzése után születhet döntés arról, hogy szükséges-e valamilyen intézkedés. Varga Mihály, a PM politikai államtitkára kiemelte: a kormány a továbbiakban is erősíteni kívánja a vállalkozásokat, és csökkenteni az élőmunka terheit, támogatni a gyermekeket nevelő családokat. 1999-ben előreláthatóan 4-5 százalékkal növekszik a hazai bruttó termelés, ez megfelel a várakozásoknak. Megerősödött a forint, növekedett a bruttó átlagkereset, és csökkentek a vállalkozói hitelek kamatai. A külső körülmények azonban némileg bizonytalanná teszik a gazdasági helyzetet: érezteti hatását a jugoszláviai háború és a nemzetközi olajpiacon bekövetkezett áremelkedés is. A kormány eddigi politikájának támogatása mellett azonban bírálatok is elhangzottak a koalíció részéről. Csúcs László (FKGP) kritizálta a kormány jelenlegi és tervezett adópolitikáját. Szerinte az adóterhelés tekintetében nem következett be változás, sőt az idén kismértékben nőtt a személyi jövedelemadó-terhelés. A kormányzat jövő évi adóreform-koncepciója szerinte „inkább látszik szétesni, mint összeállni”. Csúcs továbbra is elfogadhatatlannak tartja új adónemek bevezetését, kiemelve a földadót. Szerinte a kormányzatnak erőteljesen figyelnie kell az államháztartás és a társadalombiztosítási alapok megnövekedett hiányára. Varga István (MDF) - kisgazda politikustársával egyetértve - úgy fogalmazott, hogy a jövő évi adótervek az elfogadhatónál jobban nélkülözik a szolidaritás elemeit. Ezeket az adóterveket az MDF nem tudja támogatni. Szerinte évek óta stagnálnak a kis- és középvállalkozások, ezen a helyzeten az Orbánkormány sem tudott változtatni. Úgy véli, szigorú takarékosságra van szükség a kiadási oldalon, különös tekintettel az állami, például a presztízskiadásokra. Az ellenzék élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Burány Sándor (MSZP) szerint a kormány néhány szakembere is arra a következtetésre jutott, hogy nem lesz tartható a költségvetés tervezett hiánya, de ezért távozniuk kellett tisztségeikből. Burány riasztó jelnek nevezte László Csaba pénzügyi közigazgatási államtitkár lemondását is, amely szerinte nem igazolja a kormány optimizmusát. Úgy vélte, a költségvetésben remény sincs az APEH túltervezett bevételeinek behajtására, ezért a büdzsében 50-100 milliárd forintos kiegészítésre lesz szükség. Kuncze Gábor (SZDSZ) arra emlékeztetett, hogy nem lett semmi a Fidesz adócsökkentési választási ígéreteiből. E helyett jelentős közalkalmazotti csoportoknak és a kis- és középvállalkozóknak is növekedtek a terhei. Lentner Csaba (MIÉP) szerint következetes pénzügypolitikával elkerülhetők a drasztikus kiigazító intézkedések. Ehhez azonban 180 fokos fordulatra van szükség a kormány gazdaságpolitikájában. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor A napirendről szavaz az Országgyűlés teknős miklós felvétele Napirend előtt Torgyán József kijelentette: az idén ténylegesen 105,8 milliárd forint áll rendelkezésre az agrártámogatásokra. Ebből szerinte nem oldhatók meg a problémák. Torgyán számításai szerint jövőre legalább 413 milliárd forintra lenne szükség a vidékfejlesztésre és a mezőgazdaság talpra állítására. Továbbra sincs megállapodás az ellenzék által javasolt témák parlamenti tárgyalásáról. A koalíciós többség leszavazta, hogy a parlament a szabaddemokraták indítványára tárgyaljon a kárpótlási törvény módosításáról, illetve a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank állami konszolidációját kivizsgáló parlamenti különbizottság létrehozásáról. A többség ugyancsak elutasította, hogy megtárgyalják a szocialisták indítványát a sportrendezvények biztonságáról. Mindezek miatt az MSZP hétfőn bejelentette: rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi péntekre. Kovács László pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: Áder János házelnök mindig talál jogi kibúvót arra, hogy ne kelljen a több millió embert érintő témák tárgyalását napirendre vennie az Országgyűlésnek. Könnyebbé válik a szervátültetés Előreláthatóan az Országgyűlés két legnagyobb frakciója, a Fidesz és az MSZP parlamenti képviselőcsoportja is támogatja a keddi szavazáson az egészségügyi törvény módosítását. Csáky András MDF-es képviselő indítványa szerint továbbra is mindenkinek joga lenne halála esetére megtiltani szervei felhasználását, de ha az orvosok ilyen nyilatkozatot nem találnak, akkor elvégezhetik a transzplantációt. A múlt év júliusától hatályos jogszabály alapján egy halott testéből csak akkor távolítható el bármilyen szerv, ha az illető ezt korábban írásban nem tiltotta meg, s legközelebbi hozzátartozói sem tudnak ilyen szándékáról. E szabályozás életbelépése óta Magyarországon egyharmadával csökkent a szervátültetések száma. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi és szociális bizottságának szocialista párti elnöke is támogatja Csáky András javaslatát. A volt szakminiszter lapunknak elmondta: nem azért voksol most a módosítás mellett, mert másként gondolkodik a kérdésről, mint amikor a törvény készült. Csak azóta kiderült: a traumatológiákon, valamint az intenzív és a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosok nem képesek időben beszerezni a szükséges nyilatkozatokat. A. D. Az igazságügy-miniszter állásfoglalására várnak a tb örökösei Továbbra is nyitott kérdés, hogy a Selmeczi-féle államtitkárság önálló egység marad-e, vagy szétosztják a feladatait az egészségügyi, a szociális és a pénzügyi tárca között. Hétfőn a pénzügyminiszternél tartott, az alapok feladatainak elosztásáról szóló egyeztetésen az egészségügyi és a pénzügyi tárca szakembereiből álló vegyes bizottság tagjai a Dávid Ibolya (képünkön) vezette igazságügyi tárca állásfoglalását kérték. Azt akarják megtudni, szükséges-e módosítás ahhoz, hogy a társadalombiztosítási alapok felügyeletét a pénzügyi tárcához rendeljék. Lapunk kérdése az IM illetékese elmondta, néhány napon belül válaszolnak a bizottság kérdésére. E jogi kétely azért vált megoldandó gonddá, mert információink szerint a Fidesz most nem szívesen nyitna vitát a parlamentben egy esetleges törvénymódosítással az alapok felügyeleti jogáról. Ez kiváló lehetőséget adna ugyanis az ellenzéknek arra, hogy napirendre tűzesse az alapok feletti ellenőrzés kérdését. Különösen nehéz helyzetbe hozná a kormányt, ha saját frakciójának megosztottságán túl koalíciós társa, az MDF sem értene egyet az alapoknak a pénzügyi tárcához rendelésével. A pénzügyi tárca szakértői már a múlt hét végén eljuttatták az alapok feladatainak felosztásáról szóló javaslatukat a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Abban még úgy értékelték: nem kell törvényt módosítani, mert az egészség-, illetve a nyugdíjbiztosító irányításával megbízott személyről a kormány rendeletben dönthet. A hétfői egyeztetésen egyesek már összeférhetetlennek ítélték bizonyos feladatoknak és hatásköröknek a pénzügyminiszterhez való telepítését. A tb-alapok állami felügyeletéről szóló törvény alapján például az alapok irányítója köteles egyeztetni a piénzügyminiszterrel a költségvetésről. Így ha az alapok a pénzügyminiszterhez kerülnének, akkor neki önmagával kellene egyeztetnie ebben a kérdésben. Danó Anna Új vezetőket neveztek ki országos intézmények élére Kilenc országos közművelődési és közgyűjteményi intézményben kezdi meg új vezető a munkáját június elsejével. A kinevezésükről szóló okmányokat Hámori József kulturális miniszter hétfőn írta alá - közölte hétfőn közleményében az MTI-vel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodája. A Nemzeti Színház igazgató-főrendezői posztját Iglódi István tölti be 2002. június 30-ig. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Bereczky Loránd 2004. május 31-ig. Az Országos Műszaki Múzeum a jövőben Vámos Éva főigazgatósága alatt működik 2002. május 31-ig. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója Juhász Jenő, aki 2002. május 31-ig áll az intézmény élén. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Monok István 2004. május 31-ig. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója Müller Péter lett, megbízatása 2004. május 31-ig szól. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Kovács Tibor lett, aki 2004. május 31- ig áll az intézmény élén. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus élére Keszthelyi Ferencné került 2002. május 31-ig. A Kulturális Örökség Igazgatóságát határozatlan időre, főosztályvezetői besorolásban igazgatja Jankovich-Bésán Dénes. Vita a rádió kuratóriumában A Magyar Rádió kuratóriumának elnöke szerint a jobboldali pártok által jelölt kurátorok közötti együttműködés súlyosan árt a testület tekintélyének. Agárdi Péter úgy véli, a Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP, az MDNP és a MIÉP kurátorainak közös megbeszéléseit tanúsító, lapunk tegnapi számában nyilvánosságra hozott levél léte azt jelzi, hogy az elnökségen belül működik egy politikai alapon szerveződő - kétharmados többséggel bíró - „kis elnökség”, ami előre lejátszottá tehet minden vitát és döntést. Márpedig - figyelmeztetett az elnök - a médiatörvény szerint a pártok jelöltjeként megválasztott kurátoroknak nem szabadna pártalapon elkülönülten tevékenykedniük. Németh Erzsébet, a testület Fidesz által jelölt elnökhelyettese, a levél szerzője kérdésünkre azt mondta, az egységes álláspontra való felhívása kizárólag a felügyelőbizottság leváltásának ügyére korlátozódik. A címzetteket pedig nem politikai hovatartozás alapján választotta ki, hanem aszerint, hogy hozzá hasonlóan várhatóan kik támogatnák az ügy megtárgyalását. Ez nem politikai, hanem gazdasági jellegű ügy - szögezte le az elnökhelyettes. Németh Erzsébet tudatta, hogy levelében a szokásos, telefonon történő informális megbeszélésekre, illetve a hivatalos üléseken megtárgyaltakra utalt. A kezdeményezését azért is nagyon fontosnak tartja - tette hozzá -, mert a felügyelőbizottság visszahívása korábban amiatt hiúsult meg, hogy nem volt megfelelően előkészítve. Sz.L. Kevesebb ismeretterjesztő, tudományos műsor az MTV-ben Hétfőtől - bizonytalan ideig - szünetel az MTV 1 napi tudományos és kulturális híradója, a júniusi műsortervből pedig hiányzik az összes környezet- és természetvédelmi műsor. A tudományos és kulturális hírekről, eseményekről beszámoló műsor 1997 őszén indult a Híradó önálló rovataként. A 15 perces műsorblokkot a déli híróra (később hírfélóra) keretében sugározta az állami televízió. Mint Montskó Évától, a műsor felelős szerkesztőjétől megtudtuk, a televízió vezetése a múlt héten arra kérte a szerkesztőség munkatársait, hogy hétfőre már ne készítsenek tudományos, illetve kulturális híradót, s ezt a tegnap délutáni szerkesztőségi értekezleten is megerősítették. A négy állandó munkatársat és tucatnyi külső szakszerkesztőt foglalkoztató, heti 83 ezer forintos - igen alacsony - honoráriumkeretből készülő műsor jövője jelenleg a Híradó új főszerkesztőjének szándékaitól függ. Lapunk információi szerint a hírblokkok megszüntetésével egy időben egyharmadára - adásonként 900 ezer forintról 300 ezer forintra - csökkentik az egyetlen tudományos ismeretterjesztő műsor, a Delta 2000 költségvetését is. Megszűnnek a Pannon enciklopédia és a Természet enciklopédiája című délutáni ismeretterjesztő műsorok is, helyükön a Szívtipró gimi című szappanoperát sugározzák. Úgy tudni, az MTV 1 júniusi műsortervében egyetlen korábbi környezet-, illetve természetvédelmi műsor sem szerepel. Ez a változás többek közt a Gaia, a Kölcsönkapott Föld, a Zöld bolygó, a Zöld pont, a Zöld posta, az Azok a csodálatos állatok (összesen 16 produkció) adásait érinti. H. M. Az országos napilapok főszerkesztőivel folytatott kötetlen megbeszélést Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke hétfőn, Budapesten - értesült az MTI. Az ebéddel egybekötött találkozóra hét országos napilap - a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Napi Magyarország, a Népszabadság, a Népszava, a Világgazdaság és a Napi Gazdaság főszerkesztője kapott meghívást. MVSZ: hangulatkeltés, hitelrontás? MUNKATÁRSUNKTÓL Az MVSZ 1999. április 9-10-i küldöttgyűléséről jegyzőkönyv és hangfelvétel készült, amelyek alapján bizonyítható, hogy nem hangzottak el antiszemita megnyilvánulások a küldöttgyűlésen, és az intoleranciának más olyan jelei sem mutatkoztak, amelyek miatt bárkinek is tiltakoznia kellett volna, vagy amit meg kellett volna fékezni - tartalmazza a lapunkhoz eljuttatott, az MVSZ szombati küldöttgyűlésén elfogadott nyilatkozat. Mint arról beszámoltunk, szombaton az MVSZ küldöttgyűlésén kiabálásig fajuló vita alakult ki azon levél miatt, amelyben a világszövetség nyugati régiójának több tisztségviselője az áprilisi közgyűlésen történtekre hivatkozva állította: az MVSZ-ben fokozatosan elmélyült a soviniszta, zsidózó szellem. Az aláírók sérelmezték, hogy az áprilisi küldöttgyűlésen nyilvánosan „zsidóbérenceknek, Soros-karvalyoknak” nevezték őket. Menczel Róbert, az MVSZ amerikai tanácsának a főtitkára a szombati vitában azt állította: hangfelvételek bizonyítják, hogy az említett kijelentések valóban elhangzottak. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke is elismerte, hogy áprilisban az ideges küldöttek egymást szidalmazták, és „takarodjatok haza”, illetve „Soros-bérencek” felkiáltásokat is hallani lehetett. Azt azonban cáfolta a régióelnök, hogy zsidókat sértő kijelentés is elhangzott volna. Az MVSZ elnökhelyettese, Patrubány Miklós hétfőn arra hívta fel lapunk figyelmét: különösen fontosnak tartják, hogy a szombaton elfogadott cáfoló nyilatkozat azon szakasza is megjelenjék, amely szerint az „MVSZ határozottan leszögezi, hogy a civakodást előidéző személyek és a rágalmazók rontják a világ magyarságát tömörítő egyetlen szervezet hitelét, és bénítják munkáját. A küldöttgyűlés résztvevői ilyennek tekintik azokat a személyeket, akik bekiabálásaikkal a küldöttgyűlésen a feszültséget a végletekig fokozták, és azokat is, akik zsidóellenességgel és más népek elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a Magyarok Világszövetségét, és ezekkel a hamis okokkal keltenek hisztériát”.