Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-21 / 142. szám
VIP-hitel: nincs pontos lista A hét végén több politikus nyilatkozott a Postabank elhíresült VIP- hiteleiről. Urbán László, a Postabank vezérigazgató-helyettese szerencsésnek tartaná, ha a kedvezményezettek visszafizetnék a banknak a piaci kamatok és az általuk igénybe vett kamatok közötti különbözetet. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mind a miniszterelnök hivatalát vezető Stumpf István, mind Urbán László, a Postabank vezérigazgató-helyettese a kormány egyik legfontosabb lépésének nevezte a Postabank vezetőinek menesztését egy szombati, a polgári koalíció első évét értékelő konferencián. Stumpf emlékeztetett, hogy a kormány „kis kiegyezést” is köthetett volna a Postabank ügyében, de inkább vállalták a konfrontációt. Ennek kapcsán elmondta: a kormány megalakulása után találkozott Princz Gáborral, a pénzintézet akkori elnök-vezérigazgatójával. Elmondása szerint Princz méltatlannak érezte, hogy felajánlja lemondását, és jelezte: kapcsolatai vannak a politikai elittel, bizonyos dokumentumok is a rendelkezésére állnak. (Princz Gábor lapunknak azt mondta: a valóságnak meg nem felelő minden olyan interpretáció, miszerint ő dokumentumokat ajánlott volna fel arra az esetre, ha megtarthatja pozícióját.) Stumpf a konferencián kijelentette: a kormány betartja a jogállam szabályait, és felelősségre vonásra csak akkor kerülhet sor, ha elegendő bizonyíték gyűlt össze. Urbán László úgy fogalmazott: ma is érződik, hogy nem kis kockázat volt a bank vezetőinek a menesztése, az üzleti élet szereplői közül sokan ugyanakkor próbakőnek tartották, hogy ezt megteszi-e a kormány. Úgy vélte, hogy a Postabank 150 milliárd forintos veszteségének legfeljebb egy százaléka kapcsolható a szellemi-politikai elitnek juttatott kedvezményekhez. „Akik a fennmaradó 99 százalék haszonélvezői voltak, röhögnek a markukba, élükön Princz Gáborral.” Urbán a VIP-hitelek kapcsán a Népszabadságnak elmondta: kiszámolják a különbözetet a piaci és a kedvezményezettek által igénybe vett kamatok között, és szerencsésnek tartanák, ha ezt az érintettek visszafizetnék. A szerződéseket nem lehet egyoldalúan módosítani, épp ezért jogászoknak kell eldönteniük: van-e alap arra, hogy a bank peres úton érvényesítse a kondíciók megváltoztatását. Urbán azt is elmondta: nincs pontos listájuk a VIP- hitelekről. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter jogszabályokba ütközőnek és erkölcsileg elítélendőnek tartja a Postabank korábbi vezetésének VIP-hitelezési gyakorlatát, és a bankvezetéshez hasonlóan úgy látja: az érintetteknek a kamatkülönbözetet be kellene fizetniük az államkasszába. Ugyanakkor elsősorban nem azokat kell elítélni, akik a kölcsönöket felvették, hanem azokat, akik nyújtották. Ha Princz Gábor ártatlan volna, akkor ma itthon lenne - mondta. Az MSZP baloldali tömörülésének szombati tanácskozásán elhangzott: a párt elitjének igyekeznie kell, hogy tagjait ne lehessen „előhúzott dossziékkal zsarolni”. Hámori Csaba vezetőségi tag, utalva VIP-hitelekhez jutott politikusokra, kijelentette: nem magánügy, ha a párt vezető politikusai ilyen helyzetbe keverednek. Horn Gábor képviselő az SZDSZ országos tanácsának az ülésén hangsúlyozta, hogy sem a pártnak, sem képviselőinek soha semmi köze nem volt a Postabank nevű konglomerátumhoz. Rogán Antal, a miniszterelnök tanácsadója egy lapnyilatkozatában szintén leszögezte, hogy a Fidesz egyetlen politikusa sem érintett a hitelügyben. Az okmányreform folytatásáról dönt a kormány Az okmánykitöltő rendszer magánvállalkozásba adásáról, az okmányirodák felállításáról, illetve az új személyi igazolványról dönt a kormány keddi ülésén. Az okmányreform mintegy 15 milliárd forintba kerül, ám a költségeket jórészt igazgatási szolgáltatási díjak bevezetésével kívánják fedezni. MUNKATÁRSUNKTÓL A tervek szerint jövő januártól 240 településen állnak majd fel az okmányirodák. Ezzel - a kormány korábbi határozatának megfelelően - a rendőrség igazgatásrendészeti feladatainak egy részét az önkormányzatok veszik át. Ezekben az irodákban igényelhetjük a januártól kibocsátandó új személyi igazolványt, a lakcím és a személyi szám igazolására szolgáló lakcímkártyát, az útlevelet, a gépjárművek forgalmi engedélyét és törzskönyvét, ősztől a diákigazolványt, 2001-től pedig az ugyancsak megújuló vezetői engedélyt. A kormány holnapi ülésén dönteni kell a költségek biztosításáról - jövőre mintegy hatmilliárd forintos kiadással lehet számolni -, a központi okmánykitöltő rendszer vállalkozásba adásáról, illetve az igazgatási szolgáltatási díjakról. Aggályosnak tartja a Belügyi Dolgozók Szakszervezete azt, hogy jövőre vállalkozásokra bíznák az okmányok kitöltését - nyilatkozta Bárdos Judit főtitkár az AJTZ-nek. Szerinte a 153 helyen működő rendőrségi igazgatásrendészettől 1500, az adatfeldolgozó hivatalból mintegy 300 embert menesztenének. Nem értenek egyet azzal sem, hogy vállalkozásba adják az okmánykitöltést, mert a cégek hibás munkavégzése, csődje esetén a feladat ismét visszakerülne a tárcához. A megoldást adatvédelmi és nemzetbiztonsági szempontból is aggályosnak tartják. Az okmányreform a Belügyminisztériumban és a rendőrségnél 521 főt érint, de közülük senkit nem kívánnak elbocsátani - jelentette ki kérdésünkre Tóth Zoltán helyettes államtitkár. A rendőrség háromszáz, a BM adatfeldolgozó hivatala 150, a tárca egyéb szervei pedig további hetven státust adnak át az önkormányzatoknak, illetve a közigazgatási hivataloknak. Az érintettek dönthetnek arról, hogy vállalnak-e a rendőrségnél más beosztást, vagy köztisztviselőként a polgármesteri hivatalokhoz kerülnek, de végkielégítés mellett távozhatnak is a közszolgálatból. További ötven főt a központi okmánykitöltő rendszer üzemeltetési jogát elnyerő vállalkozásnak kell alkalmaznia legalább hároméves foglalkoztatási garanciával. A privatizáció feltétele egyébként az, hogy a pályázóknak vállalniuk kell az alkalmazottak teljes körére kiterjedő nemzetbiztonsági ellenőrzést. NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. JÚNIUS 21., HÉTFŐ Jelentés egyházi támogatással A katolikusok szerint a veszélyes szekták titokban szerveződnek A káros és veszélyes vallási jelenségekkel szemben nem a közösségek betiltásával, hanem a konkrét eset kivizsgálásával kell fellépni - állítja Hegyi Gyula MSZP-s képviselő, aki az Európa Tanács megbízásából jelentést írt a „szekták törvénytelen tevékenységeiről”. A szocialista politikus határozott intézkedéseket sürget, és ebben a magyarországi katolikus egyház is támogatja. Az Európa Tanács (ET) az év elején a világvallások és a demokrácia kapcsolatával foglalkozott. A katalán Luis de Puig előterjesztésére az ET közgyűlése Strasbourgban ajánlásokat fogadott el. A dokumentum megállapítja, hogy a világvallások egyike sem hirdet szélsőséges, kirekesztő tanokat, de a fundamentalizmus és az intolerancia a nagy egyházak peremén is jelen van. A közgyűlés most a szektáknak nevezett vallási közösségek törvénytelen tevékenységeiről tárgyal. Az ET jogi bizottsága nevében a román Adrian Nastase, a szociális bizottság felkérésére pedig Hegyi Gyula MSZP-s képviselő írt „szektajelentést”. A magyar belpolitika számára is érdekes előterjesztéseket hétfőn tűzik napirendre Strasbourgban. Hegyi Gyula lapunknak elmondta: a nemzetközi emberi jogi egyezmények tiltják a vallási megkülönböztetést, az egyházak elméletileg egyenrangúságot élveznek. Másrészt erős a gyanú, hogy léteznek olyan vallási közösségek - a képviselő megfogalmazása szerint szekták -, amelyek gyermekprostitúciót, kábítószer- vagy fegyverkereskedelmet és egyéb destruktív tevékenységet folytatnak. Ezek ellen úgy kell fellépni, hogy közben ne sérüljön a vallásszabadság. Hegyi szerint a szokatlan és a veszélyes között világos különbséget kell tenni, az adott ország hagyományaitól eltérő vallási közösség nem feltétlenül destruktív szekta. A teológiai, hitelvi megközelítésnél szerencsésebb, ha a társadalom nézőpontjából vizsgáljuk a kérdést. A nyilvánvaló, köztörvényes bűncselekményeken túl minden olyan tevékenységet meg kell akadályozni, amely a közösség tagjaira, esetleg az államra is káros és veszélyes lehet. A megoldás azonban nem az, hogy megbélyegzik vagy betiltják a szektát. A megfelelő hatóságnak minden egyes ügyet alaposan fel kell tárnia, és a konkrét eset alapján megtennie a szükséges válaszlépéseket. A jelentés a gyámhatóságok és más gyermekvédelmi intézmények felelősségére is felhívja a figyelmet. Hegyi Gyula elfogadhatatlannak tartja, hogy a szülők vallási okokból ne járassák gyerekeiket iskolába. Lényeges pont, hogy hitelvi megfontolásokra hivatkozva ne lehessen megkerülni az indokolt orvosi kezelést. Ez a megállapítás Jehova tanúira utal, akik elutasítják a vérátömlesztést. Hegyi tudja, hogy szakmai körökben is egyre többen pártolják a vér felhasználása nélkül, vérpótló anyagokkal végzett műtéteket. Mégis a gyerekek esetében fenntartja javaslatát: a vérátömlesztés szükségességéről az orvos döntsön. Az MSZP-s képviselő előzetesen Semjén Zsoltot, az egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt, Kósáné Kovács Magdát, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnökét, a vallási szervezetek közül pedig a katolikus egyházat tájékoztatta a jelentésről. A Magyar Katolikus Püspöki Kar egyik, neve elhallgatását kérő képviselője írásban is kifejtette egyháza nem hivatalos álláspontját. Kérdésünkre, hogy miért csak a katolikusokkal egyeztetett, Hegyi Gyula elmondta: „Nem titok, hogy a katolikus egyháznak az öszszes parlamenti pátban van konzultánsa, tanácsadója. Ezt a szerepet az MSZP-ben én töltöm be, ezért gondoltam úgy, hogy illendő tájékoztatnom a püspöki kart.” A katolikus egyház képviselője hangsúlyozza, hogy a „társadalomnak a szélsőséges kisebbségi csoportokkal szemben joga van az önvédelemre”. A sátánistákat, a boszorkányokat és a szcieontológia egyházat nevesítve is említi. Mint írja, nem elegendő pusztán információkat gyűjteni a szektákról, azt is el kell dönteni, hogy ki milyen intézkedéseket hozhat a destruktív megnyilvánulások ellen. A katolikus egyház szerint „mivel a veszélyes szekták titokban szerveződnek, a jelenséggel való találkozásról az oktatásügyben és az egészségügyben jelentésadási kötelezettséget kellene bevezetni”. Czene Gábor A képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy a szülők vallási okokból ne járassák gyerekeiket iskolába. Útfelújítások a Balatonnál Szélesítik a Sió-csatorna hídját Új csomópontot alakítottak ki Kenesén ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az idegenforgalmi főszezon kezdetére, június utolsó napjaira befejeződik a Balaton körüli főutak tavasszal kezdődött felújítása. A déli parton a 7-es főút hat szakaszán, Szárszó és Balatonfenyves között összesen 11,7 kilométer hosszú útpályát újít fel a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht. Átalakítják a szántódi jelzőlámpás kereszteződést is, ahol terelőszigeteket és gyalogátkelőhelyeket építenek ki. Hasonló munkákat végeznek Siófokon és Balatonszéplak-Felsőn, Sióluton pedig a Sió-csatorna hídját szélesítik ki. A déli parti útfelújítási program közel 350 millió forintba kerül. A somogyi közútkezelő társaság Magyarországon elsőként kezdett egy olyan kísérletbe, amely kedvező tapasztalatok esetén a KRESZ-be is bekerülhet: a 7-es és a 61-es utakon az úttest jobb szélén szaggatott vonalak felfestésével próbálják segíteni az autósokat a megfelelő követési távolság betartásában. Ha a vezető saját kocsija és az előtte haladó autó között két ilyen vonalat lát, akkor a távolság szabályos. Útfelújítási munkálatok folynak a Balaton északi partján is. A 71-es főúton Balatonkenesén új csomópontot alakított ki a Veszprém Megyei Közútkezelő Kht. Megerősítik a főút aszfaltburkolatát Balatonfűzfő és Kenese között mintegy három kilométeres hosszúságban, továbbá kiszélesítik az út csopaki átkelési szakaszát, ahol terelőszigeteket is építenek. A közútkezelő társaságok illetékesei szerint a nyári turistaszezonban nem várhatók nagyobb útjavítások a Balaton környékén. Szigorítják a rokkantosítás feltételeit Tavaly 64 ezer új kérelmet utasítottak el az orvosok Szigorítani kívánja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a rokkanttá nyilvánítás feltételeit. Legutóbb közérdekű bejelentésre 200 rokkantra vonatkozó orvosi szakvélemény ellenőrzését kezdte meg az egészségbiztosító. Elkészült a rokkantnyugdíj átalakításáról szóló javaslat, amely öt-hat év alatt radikálisan csökkentené a véglegesen rokkanttá nyilvánítottak számát. Oberfrank Ferenc, az egészségügyi tárca közigazgatási államtitkára lapunknak elmondta: még nem dőlt el, hogy mikor kerül a kormány elé a koncepció. A jogosultság elbírálásának megszigorítása mellett az új rendszer bevezetésekor minden 40 év alatti jogosultnak kötelezően részt kellene vennie rehabilitációs gyógykezelésben. Ezzel lehetővé válna — az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakértői szerint —, hogy az elveszett munkaképességet minél többen visszaszerezhessék. Eddig a rokkant emberek rendkívüli felülvizsgálatát csak büntetőfeljelentés után lehetett elrendelni. Ám a közelmúltban közérdekű bejelentés alapján 200 beteg esetében vizsgálatot kezdeményezett az OEP orvos szakértői főosztálya. A biztosító az említett vizsgálattal elsősorban a betegről készített orvosi szakvéleményeket, kezeléseket veti össze a beteg jelen állapotáról szóló háziorvosi dokumentációval - tájékoztatta lapunkat Mikó Tivadar, az egészségbiztosító főigazgatója. Ha az elemzés során a papírokból visszaélésre lehet következtetni, akkor a biztosító kezdeményezi a betegek soron kívüli felülvizsgálatát. A főigazgató szerint a rokkantosítás szigorítása mellett az egészségpénztár arra törekszik, hogy rehabilitáció után minél többen nyerjék vissza az egészségüket. - A biztosító eddig még nem kérte a gyanús esetek felülvizsgálatát - állította Kiss József, az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója. Az intézmény évente az új betegeken kívül további százezer rokkant szokásos felülvizsgálatát végzi. Abban egyetért Kiss József Mikó Tivadarral, hogy a rokkantellátottak tizede megfelelő orvosi segítséggel rehabilitálható volna. Ehhez azonban egyelőre hiányoznak az egészségügyi ellátórendszerből az e feladatra szakosodott intézmények és gyógyítók. Kiss József szerint elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, a baleseti eredetű mozgáskorlátozottság miatt leszázalékoltak rehabilitálhatók sikeresen. Ők általában fiatalon válnak rokkanttá. Tavaly több mint 108 ezer új igénylő rokkantosítási kérelmét vizsgálták, közülük 64 ezret elutasítottak az orvosok. - Előfordulhat, hogy a vizsgálatot végző téved a beteg állapotának megítélésében - mondja Kiss József -, az igénylőnek joga van bíróságon fellebbezni. Az elmúlt évben 384 esetben döntöttek a bírák a rokkantosítást kérő mellett, az orvos szakértői intézet véleményének ellenében. Danó Anna Röviden Leváltják a kuratóriumi elnököt? A Magyar Rádió kuratóriumi elnökségének MIÉP által delegált tagja, Szentmihályi Szabó Péter pénteken levelet intézett a testülethez, amelyből arra lehet következtetni, hogy elindulhat a kuratórium elnökének leváltásához szükséges folyamat - közölte szombaton Ambrus György szocialista kurátor. Ambrus elmondta: Szentmihályi Szabó Péter pénteken azt indítványozta, hogy a testület hétfői ülésén tűzze napirendre az Agárdi Péter kuratóriumi elnök által tett sajtónyilatkozatok megvitatását. A MIÉP kurátora az elnökséghez írt levelében kijelenti, hogy Agárdi törvénytelenül tölti be a testület elnöki tisztségét. A levél szövegéből nyíltan arra lehet következtetni, hogy a MIÉP-es kurátor kezdeményezi az Agárdi Péter leváltásához szükséges folyamat elindítását - jelentette ki Ambrus György. (MTI) Az Article 19 a Juszt-ügyről Veszélyezteti Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz, ha nemzetbiztonsági okokra hivatkozva akadályozzák a közérdeklődésre számot tartó információk nyilvánosságra hozatalát. Többek között ezt tartalmazza az Article 19 nevű, Londonban székelő nemzetközi szervezetnek a Juszt-ügyről szóló nyit levele, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnökön kívül eljuttattak az Európa Tanácsnak, az OECD-nek és valamennyi EU-tagállam külügyminiszterének is. A nemzetközi szervezet a dokumentumban aggodalmát fejezi ki, amiért a magyar hatóságok megkísérlik megakadályozni - vagy ha ez nem sikerül, megbüntetni - a kormányt bosszantó információk közzétételét. (Munkatársunktól) Sapard-program a kistérségekért A jövőbeli regionális területfejlesztésben kiemelkedő szerephez jutnak a kistérségi fejlesztőtársaságok, amelyek számíthatnak az Európai Unió beruházási támogatására is - hangzott el szombaton Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn a Helyi és Kistérségi Fejlesztő Szervezetek első országos találkozóján. Brüsszel 2000-ben a Sapard-program révén mintegy 20 milliárd forinttal segíti a hazai kistérségek fejlesztési tervének valóra váltását. (MTI) Holland támogatás fogyatékosoknak A holland állam támogatása révén harminc új, értelmi fogyatékosok számára kialakított lakóotthont adtak át Magyarországon az elmúlt két évben. A MATRA-program kétmillió guldennel segítette a munkát, a magyar Népjóléti Minisztérium pedig 1997-től évi ötvenmillió forinttal támogatta a programot. A „fészekrakás” megkezdése előtt már 20, értelmileg sérült gyermekeket felkaroló lakóotthon létezett az országban. (MTI) 5