Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

26 OLDAL ^ ^a: Agránum ^ 1^on ^ ÁRA: 62 FORINT 1999. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGOS NAPILAP___________________________LVII., 151. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témá c­ sődbűntett a festékgyárban? A Dunalakk Kft. ügyvezetője ellen csak­nem félmilliárdos vagyonvesztést ered­ményező csődbűntett alapos gyanúja miatt rendeltek el nyomozást. R. Feren­cet, a felszámolás alatt álló cég vezetőjét a bíróság szerdán letartóztatta. 19. oldal A brutalitás esztétikája A Magyar Katolikus Püspöki Kar közle­ményben tiltakozott Hermann Nitsch osztrák művész budapesti, Kiscelli Mú­zeumban rendezett kiállítása ellen. A testület szerint a bemutatott rekvizitu­­mok „kimerítik az obszcenitás, a brutali­tás és a káromlás tényét”. 10. oldal Tűz egy koreai gyerektáborban Huszonhárom óvodás és általános isko­lás gyerek halt meg egy dél-koreai nyári táborban keletkezett tűzben. Néhány összeégett gyereket csak a DNS-vizsgá­latok után tudnak azonosítani. 19. oldal Az USA első „meleg” nagykövete letette hivatali esküjét az Egyesült Álla­mok első nyíltan homoszexuális nagy­követe. James Hormel élettársa, Timo­­thy Wu jelenlétében tett fogadalmat, hogy hűen szolgálja hazáját Luxem­burgban. 2. oldal Elúszott Josip Tot 110 milliója MUNKATÁRSUNKTÓL Nincs esély arra, hogy megtérüljön az a 110 millió forintos hitel, amelyet a Posta­bank adott az egykor Fidesz-közeli A­­Reklám Kft.-nek. Ezt ismerték el a pos­tabankos hitelek és befektetések értékesí­tésével megbízott állami Reorg Apport Rt. vezetőinek tegnapi sajtótájékoztató­ján. Kérdésre válaszolva utaltak rá: a Reorg még tavaly decemberben vállalta át a követelést, s eddig jelképesen ezer forintért kerestek vevőt rá, sikertelenül. Időközben tudomásukra jutott: a Cégbí­róság az idén megindította az adós A­­Reklám törlésére irányuló eljárást, mi­után az fantomcéggé vált. Kérdésünkre, hogy miért vállalták át a követelést, mi­közben tudták, hogy e fantomcég ügyé­ben rendőrségi nyomozás folyik, a Reorg vezetői az előző menedzsment döntésére és a „kis mozgástérre” hivatkoztak. Az A-Reklám 1993 augusztusában vett fel hitelt a Postabanktól. A szerződést az akkori ügyvezető, Tóth Béla vállalkozó, a Fidesz egykori médiamenedzsere írta alá. Ám nem kezdte meg időben a törlesztést. A kölcsön egy részére kezességet vállalt a Mahir Rt. nevében a cég akkori elnöke, Simicska Lajos. Arról nincsenek adatok, hogy a kezes állta-e a maga részét, tény azonban, hogy az A-Reklám továbbra sem fizetett. A teljes összeg 1997. au­gusztus 31-én lett volna esedékes. Schlecht Csaba 1997. szeptember 17-én eladta a vállalkozást a magát a horvát ál­lampolgár Josip Tót ellopott útlevelével igazoló férfinak. Ebben az ügyben nyo­moz tavaly szeptember óta a BRFK. További Reorg-ügyek a 11. oldalon A vártnál kisebb a GDP növekedése Lassult az ipari termelés, kevesebb a beruházás - Surányi szerint nem laza a büdzsé Az első negyedévben 3,3 százalékos volt a gazdaság növeke­dése az előző év azonos időszakához képest, a lakossági fo­gyasztás bővülése pedig meghaladta a jövedelmekét. Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint teljesíthető a korábbi, évi 4-5 százalékos növekedési célkitűzés. A gazdaságkutatók költségvetési korrekciót szorgalmaznak, ám a lapunknak interjút adó Surányi György jegybankelnök úgy véli: 1997-1998-ban enyhült ugyan a büdzsé korábbi szigora, ám az nem vált lazává, s az idén sem lát további változást. MUNKATÁRSAINKTÓL_________________________ Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) reálértéken 3,3 százalékkal növekedett a tavalyi első negyedévhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap publikált adata a pesz­­szimistább kutatók várakozásait teljesítette, az előrejelzések át­lagosan 3,8 százalékos első negyedéves bővülésről szóltak, és csak a leginkább borúlátóbbak vártak 3,5 százalék alatti GDP- növekedést. Az első három hónapban mért bővülési ütem ala­csonyabb, mint a múlt év első negyedévében volt. Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Népszabadság kérdésé­re tegnap kijelentette: a GDP első negyedévi növekedése elma­rad ugyan a szakértők várakozásától, de az orosz válságot, az ár- és belvíz okozta problémákat, valamint a balkáni háború miatti visszaesést figyelembe véve a 3,3 százalékos növekedés nem tekinthető rossznak. A miniszter nem gondolja úgy, hogy az első negyedéves adat megkérdőjelezné az idei 4-5 százalékos növekedési célkitűzés teljesíthetőségét. A gazdaságkutatók számára viszont a tegnap publikált ada­tok azt bizonyítják, hogy nem teljesül a gazdasági növekedésről szóló kormányzati prognózis. A kutatóintézetek egyöntetű vé­leménye szerint a GDP növekedése szinte biztosan 4 százalék alatt lesz az idén. Az ebből következő helyzetről azonban már különbözőképpen vélekednek. Vértes András, a GKI Gazdaság­­kutató elnöke szerint a kabinet várakozásainál lassúbb növeke­désben nincs semmi rossz, hiszen még így is jelentős a magyar gazdaság növekedése. A tegnap megjelent adat csupán a kor­mányt inti - ismételten - arra, hogy tegye meg a költségvetés­ben szükséges kisebb korrekciós lépéseket. Ha a kabinetnek si­kerül tartania a jövő évi költségvetés irányelveiben megfogal­mazottakat, és a deficitet leszorítja a bruttó hazai termék 3 szá­zalékára, akkor továbbra sem lehet kisiklásról beszélni. Surányi György szerint azonban egyáltalán nincs szó arról, hogy idén lazult volna a költségvetés. Azt viszont elismerte nem tért visz­­sza a korábbi szigor, amely enyhült 1997-ben és 1998-ban. További információnk a 11., interjúnk az MNB elnökével a 13. oldalon A GDP ELSŐ NEGYEDÉVES ALAKULÁSA (változás százalékban) Orbán óvatos az ingatlanadóval Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggeli rádióinterjújában valószínű­sítette, hogy az idén nem vezetnek be új adónemeket, a földadót semmi esetre sem. Az új adók bevezetésének ,jegelése” azt jelenti, hogy a pénz­ügyminisztériumi koncepció egyelő­re alulmaradt. A döntést indokolva a miniszterelnök a nyugalom szüksé­gességéről szólt, de nyilvánvalóan a koalíciós érdekekre is messzemenően tekintettel volt. MUNKATÁRSUNKTÓL A PM terve az új adónemekről a koalí­ción és a kormányon belül is ellenállás­ba ütközött. A szóba jöhető adónemek között szerepelt a föld-, a kamat-, az értékalapú, az építmény- és a telekadó, valamint a környezetvédelmi (öko-) adó és a biztosítási adó is. Az FKGP vezetői levelet írtak a kormányfőnek ez ügyben, és nyilatkozataikban is han­goztatták ellenérzéseiket. Kategorikus nemet mondtak a földadóra, a biztosítá­si és az ökoadóra, a kamatadóról pedig úgy vélekedtek, hogy az csak a jelenle­ginél lényegesen alacsonyabb, mintegy évi ötszázalékos infláció esetén vezet­hető be. A Fidesz és az MDF frakciója a tervezett új adónemek közül csak a kamatadót tudta támogatni. A fiatal de­mokraták számításai szerint a kamat­adóból befolyó 50 milliárd forintból le­hetne fedezni a Fidesz-programban szereplő családi adókedvezmény-eme­lést. A kamatadó ellen közgazdászkö­rökben is komoly érveket hoztak föl. Attól tartottak, hogy a lakossági megta­karítások csökkenhetnek, a bel- és kül­földi tőke kiáramolhat az országból. A politikai ellenállás a gazdasági el­lenérvek hatásával együtt vezetett a ha­lasztó döntéshez. A miniszterelnök szerdai rádióinterjújában azt mondotta, úgy látták, hogy egy ilyen nehéz esz­tendő után nem érdemes olyan változá­sokat kialakítani, amelyek többletter­heket jelentenek. „Ezért például föld­adó egészen bizonyosan nem lesz.” Orbán hangoztatta, hogy az ingat­lanadóval szemben nagy ellenállás van: ez olyan hangyaboly, amelybe az ön­­kormányzati rendszer finanszírozását is újragondolva lehet majd csak hozzá­nyúlni. A kamatadót a miniszterelnök külön nem említette. A pénzügyminiszter is a politikai meggondolások elsődlegességét han­goztatta, amikor lapunknak kijelentet­te: szerinte csupán annyi történt, hogy egy szakmailag jól előkészített javaslat ütközött a politikai tűrőképességgel, a konkrét intézkedések egy részét nem sikerült megértetni. Járai szerint a ka­matadó ügye további vizsgálatot igé­nyel, más nyilatkozatok pedig azt való­színűsítik, hogy ezt az adónemet talán csak a nyár végéig jegelik. A Fidesz­­frakció illetékese továbbra is öt és tíz százalék közötti kamatadót vél szüksé­gesnek. További információink a 11. oldalon Három óra a Casablancában Hosszas huzavona után engedték át Szabadkára Demszky Gábort KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTÉSE SZABADKÁRÓL Harmadik órája rostokolunk a kelebiai szerb határállomáson, a történelmi nevű Casablanca étteremben, s várjuk a bele­egyező belgrádi ukázt, hogy végre be­léphessünk .J­ugoszláviaiba. ' főf­űvősök - véljük - mi vagyunk, az öt magyar új­ságíró. Demszky Gábor budapesti főpol­gármester - aki azért szeretne Kasza Jó­zseffel, Szabadka polgármesterével ta­lálkozni, hogy felajánlja Budapest segít­ségét - szolidaritásból velünk ül. Igaz, a kényszer is ott tartja, hiszen az ő útleve­lét is visszatartják. Demszkyék május végén már jártak itt, akkor nem enged­ték be őket Jugoszláviába. Kasza József­fel a kelebiai határőrség egyik szobájá­ban találkoztak. A határőrtiszt akkor rá­juk szólt: - Tíz percük van még. Mintha csak beszélőn lettek volna. Demszky egyébként legendás hírű másológépét gondolta ideajándékozni. Azt, amelyen 1989 előtt a Beszélő ké­szült. Jelképként a sajtószabadság érvé­nyesítéséért - mondotta később, amikor csaknem háromórás várakozás után vég­re átmehettünk Szabadkára. A főpolgár­mester fontosnak tartotta a demokrati­kus erők kapcsolattartását is. - Jugoszlá­viát nem szabad elszigetelni a világtól. Úgy látja, hogy a szabad jugoszláv váro­sokkal (amelyeket az ellenzék vezet) kell az együttműködést erősíteni. Kasza József a történtek miatt a belg­rádiak helyett szégyelli magát. — Elné­zést kérünk, az önök feltartóztatása civi­lizálatlan tett volt Kasza hálás a magya­rok segítségéért, kiváltképpen a több mint megawattnyi áram szállításáért, amellyel a lebombázott erőművek miatt kieső energiát pótolták az észak-vajda­sági településeknek. Segített a szabadkai kórházaknak eljuttatott magyar gyógy­szer is. A Népszabadság kérdésére, amely a Milosevics-rezsim látszólagos szilárdsá­ga és a magyar autonómiaelképzelések közti ellentmondásra vonatkozott, Ka­sza József azt válaszolta: egyedül Milo­­sevics szocialista pártja söpörte le az asztalról a tervezetet. A demokratikus mozgalmak többsége támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte a háromlép­csős, néhány hete korszerűsített autonó­miaelképzelést, amely valamennyi nem­zeti kisebbség helyzetét rendezné.­­ Itt akarunk közösen élni mindazon nemze­tek fiaival, akikkel a Vajdaság teljes egé­szet alkot. A Demszky Gábort elkísérő Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt húzta alá, hogy a magyar parlament együtt kíván mű­ködni Jugoszlávia demokratikus erőivel. Mindezzel együtt sok szabadkai magyar borúlátó: Milosevics rendszere erősebb, mint hinnék. Errefelé nem elvek, a nyu­gati értékrend, hanem a Vezér iránti ér­dekelvű bizánci hűség a jellemző. Fáradt arcú helyiek - magyarok, szer­­bek - ülnek a Casablanca étteremben. A hangszórókból szerb könnyűzene, haza­fias dalok harsognak. Az átkelő egyéb­ként csendes. Svájci rendszámú autó­busz érkezik, benne szerb utasok és ha­talmas csomagok. Szerb oldalról két óriási olajszállító kamion igyekszik északra, Európa felé. A parancsnok is­mét idegesen Belgráddal beszél. Hol vannak már az 1990 előtti évek, amikor ugyan korlátozott szabadságot adó ön­igazgatás működött, de sok mindent Szabadkáról is lehetett intézni. Például azt, hogy egy budapesti főpolgármestert beengedjenek. Ma mindenben Belgrád dönt. Ücsörgünk a Casablancában, po­harunkban Knyaz Milos ásványvíz pe­zseg. Szemben, a parancsnok szobájá­ban „Knyaz” Milosevics képe moso­lyog ránk. Dunai Péter Megyeváltó falvak Mától két, eddig Veszprém megyéhez tartozó falu, Bakonypéterd és Lázi me­gyét vált: Győr-Moson-Sopronhoz tar­toznak a jövőben. Hét évvel ezelőtt már „átállt” három falu Győr-Moson-Sop­ronhoz. Most négy újabb Veszprém me­gyei település követné példájukat: Veszprémvarsány, Sikátor, Bakonygyirót és Románd. Megyeváltásukat a Belügy­minisztériumnak kell véleményeznie, a döntést a parlament hozza meg. Riportunk a 8. oldalon ÁTPÁRTOLÓ TELEPÜLÉSEK Ma figyelmeztető sztrájkot tartanak a SOTE klinikáin Az egészségügyben ma lesz az első munkabeszüntetés. Szerda délutánra a SOTE minden gyógyító intézményének falára kikerültek a sztrájkbizottság pla­kátjai. A hirdetményekről értesülhetnek a betegek is, hogy csütörtök reggel nyolc és tíz óra között a SOTE klinikáin, szakrendelésein csak az életmentő be­avatkozásokat végzik el az orvosok. Kovács Veronika, a sztrájkbizottság elnöke lapunknak elmondta: minden kli­nika igazgatójával különmegállapodást kötöttek arról, hogy melyek azok a szol­gáltatások, amelyeket a sztrájk ideje alatt is el kell végezniük. A betegágyak melletti munkát szinte sehol nem füg­gesztik fel, de az orvosi vizitek vagy nyolc óra előtt, vagy csak tíz óra után történnek meg. A szakrendeléseken még a munkabe­szüntetés előtt fogadják a vérvizsgálatra érkezőket. Az ezt követő két órában vi­szont az ambulanciákon csak a halaszt­hatatlan beavatkozásokat végzik el. Minden beosztott orvos és nővér benn lesz a szolgálati helyén. A Kútvölgyi úti kórházban és az egyetem két női klini­káján véradást szerveznek a szakdolgo­zóknak. A. D.

Next