Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
26 OLDAL ^ ^a: Agránum ^ 1^on ^ ÁRA: 62 FORINT 1999. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGOS NAPILAP___________________________LVII., 151. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témá c sődbűntett a festékgyárban? A Dunalakk Kft. ügyvezetője ellen csaknem félmilliárdos vagyonvesztést eredményező csődbűntett alapos gyanúja miatt rendeltek el nyomozást. R. Ferencet, a felszámolás alatt álló cég vezetőjét a bíróság szerdán letartóztatta. 19. oldal A brutalitás esztétikája A Magyar Katolikus Püspöki Kar közleményben tiltakozott Hermann Nitsch osztrák művész budapesti, Kiscelli Múzeumban rendezett kiállítása ellen. A testület szerint a bemutatott rekvizitumok „kimerítik az obszcenitás, a brutalitás és a káromlás tényét”. 10. oldal Tűz egy koreai gyerektáborban Huszonhárom óvodás és általános iskolás gyerek halt meg egy dél-koreai nyári táborban keletkezett tűzben. Néhány összeégett gyereket csak a DNS-vizsgálatok után tudnak azonosítani. 19. oldal Az USA első „meleg” nagykövete letette hivatali esküjét az Egyesült Államok első nyíltan homoszexuális nagykövete. James Hormel élettársa, Timothy Wu jelenlétében tett fogadalmat, hogy hűen szolgálja hazáját Luxemburgban. 2. oldal Elúszott Josip Tot 110 milliója MUNKATÁRSUNKTÓL Nincs esély arra, hogy megtérüljön az a 110 millió forintos hitel, amelyet a Postabank adott az egykor Fidesz-közeli AReklám Kft.-nek. Ezt ismerték el a postabankos hitelek és befektetések értékesítésével megbízott állami Reorg Apport Rt. vezetőinek tegnapi sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva utaltak rá: a Reorg még tavaly decemberben vállalta át a követelést, s eddig jelképesen ezer forintért kerestek vevőt rá, sikertelenül. Időközben tudomásukra jutott: a Cégbíróság az idén megindította az adós AReklám törlésére irányuló eljárást, miután az fantomcéggé vált. Kérdésünkre, hogy miért vállalták át a követelést, miközben tudták, hogy e fantomcég ügyében rendőrségi nyomozás folyik, a Reorg vezetői az előző menedzsment döntésére és a „kis mozgástérre” hivatkoztak. Az A-Reklám 1993 augusztusában vett fel hitelt a Postabanktól. A szerződést az akkori ügyvezető, Tóth Béla vállalkozó, a Fidesz egykori médiamenedzsere írta alá. Ám nem kezdte meg időben a törlesztést. A kölcsön egy részére kezességet vállalt a Mahir Rt. nevében a cég akkori elnöke, Simicska Lajos. Arról nincsenek adatok, hogy a kezes állta-e a maga részét, tény azonban, hogy az A-Reklám továbbra sem fizetett. A teljes összeg 1997. augusztus 31-én lett volna esedékes. Schlecht Csaba 1997. szeptember 17-én eladta a vállalkozást a magát a horvát állampolgár Josip Tót ellopott útlevelével igazoló férfinak. Ebben az ügyben nyomoz tavaly szeptember óta a BRFK. További Reorg-ügyek a 11. oldalon A vártnál kisebb a GDP növekedése Lassult az ipari termelés, kevesebb a beruházás - Surányi szerint nem laza a büdzsé Az első negyedévben 3,3 százalékos volt a gazdaság növekedése az előző év azonos időszakához képest, a lakossági fogyasztás bővülése pedig meghaladta a jövedelmekét. Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint teljesíthető a korábbi, évi 4-5 százalékos növekedési célkitűzés. A gazdaságkutatók költségvetési korrekciót szorgalmaznak, ám a lapunknak interjút adó Surányi György jegybankelnök úgy véli: 1997-1998-ban enyhült ugyan a büdzsé korábbi szigora, ám az nem vált lazává, s az idén sem lát további változást. MUNKATÁRSAINKTÓL_________________________ Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) reálértéken 3,3 százalékkal növekedett a tavalyi első negyedévhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap publikált adata a peszszimistább kutatók várakozásait teljesítette, az előrejelzések átlagosan 3,8 százalékos első negyedéves bővülésről szóltak, és csak a leginkább borúlátóbbak vártak 3,5 százalék alatti GDP- növekedést. Az első három hónapban mért bővülési ütem alacsonyabb, mint a múlt év első negyedévében volt. Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Népszabadság kérdésére tegnap kijelentette: a GDP első negyedévi növekedése elmarad ugyan a szakértők várakozásától, de az orosz válságot, az ár- és belvíz okozta problémákat, valamint a balkáni háború miatti visszaesést figyelembe véve a 3,3 százalékos növekedés nem tekinthető rossznak. A miniszter nem gondolja úgy, hogy az első negyedéves adat megkérdőjelezné az idei 4-5 százalékos növekedési célkitűzés teljesíthetőségét. A gazdaságkutatók számára viszont a tegnap publikált adatok azt bizonyítják, hogy nem teljesül a gazdasági növekedésről szóló kormányzati prognózis. A kutatóintézetek egyöntetű véleménye szerint a GDP növekedése szinte biztosan 4 százalék alatt lesz az idén. Az ebből következő helyzetről azonban már különbözőképpen vélekednek. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint a kabinet várakozásainál lassúbb növekedésben nincs semmi rossz, hiszen még így is jelentős a magyar gazdaság növekedése. A tegnap megjelent adat csupán a kormányt inti - ismételten - arra, hogy tegye meg a költségvetésben szükséges kisebb korrekciós lépéseket. Ha a kabinetnek sikerül tartania a jövő évi költségvetés irányelveiben megfogalmazottakat, és a deficitet leszorítja a bruttó hazai termék 3 százalékára, akkor továbbra sem lehet kisiklásról beszélni. Surányi György szerint azonban egyáltalán nincs szó arról, hogy idén lazult volna a költségvetés. Azt viszont elismerte nem tért viszsza a korábbi szigor, amely enyhült 1997-ben és 1998-ban. További információnk a 11., interjúnk az MNB elnökével a 13. oldalon A GDP ELSŐ NEGYEDÉVES ALAKULÁSA (változás százalékban) Orbán óvatos az ingatlanadóval Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggeli rádióinterjújában valószínűsítette, hogy az idén nem vezetnek be új adónemeket, a földadót semmi esetre sem. Az új adók bevezetésének ,jegelése” azt jelenti, hogy a pénzügyminisztériumi koncepció egyelőre alulmaradt. A döntést indokolva a miniszterelnök a nyugalom szükségességéről szólt, de nyilvánvalóan a koalíciós érdekekre is messzemenően tekintettel volt. MUNKATÁRSUNKTÓL A PM terve az új adónemekről a koalíción és a kormányon belül is ellenállásba ütközött. A szóba jöhető adónemek között szerepelt a föld-, a kamat-, az értékalapú, az építmény- és a telekadó, valamint a környezetvédelmi (öko-) adó és a biztosítási adó is. Az FKGP vezetői levelet írtak a kormányfőnek ez ügyben, és nyilatkozataikban is hangoztatták ellenérzéseiket. Kategorikus nemet mondtak a földadóra, a biztosítási és az ökoadóra, a kamatadóról pedig úgy vélekedtek, hogy az csak a jelenleginél lényegesen alacsonyabb, mintegy évi ötszázalékos infláció esetén vezethető be. A Fidesz és az MDF frakciója a tervezett új adónemek közül csak a kamatadót tudta támogatni. A fiatal demokraták számításai szerint a kamatadóból befolyó 50 milliárd forintból lehetne fedezni a Fidesz-programban szereplő családi adókedvezmény-emelést. A kamatadó ellen közgazdászkörökben is komoly érveket hoztak föl. Attól tartottak, hogy a lakossági megtakarítások csökkenhetnek, a bel- és külföldi tőke kiáramolhat az országból. A politikai ellenállás a gazdasági ellenérvek hatásával együtt vezetett a halasztó döntéshez. A miniszterelnök szerdai rádióinterjújában azt mondotta, úgy látták, hogy egy ilyen nehéz esztendő után nem érdemes olyan változásokat kialakítani, amelyek többletterheket jelentenek. „Ezért például földadó egészen bizonyosan nem lesz.” Orbán hangoztatta, hogy az ingatlanadóval szemben nagy ellenállás van: ez olyan hangyaboly, amelybe az önkormányzati rendszer finanszírozását is újragondolva lehet majd csak hozzányúlni. A kamatadót a miniszterelnök külön nem említette. A pénzügyminiszter is a politikai meggondolások elsődlegességét hangoztatta, amikor lapunknak kijelentette: szerinte csupán annyi történt, hogy egy szakmailag jól előkészített javaslat ütközött a politikai tűrőképességgel, a konkrét intézkedések egy részét nem sikerült megértetni. Járai szerint a kamatadó ügye további vizsgálatot igényel, más nyilatkozatok pedig azt valószínűsítik, hogy ezt az adónemet talán csak a nyár végéig jegelik. A Fideszfrakció illetékese továbbra is öt és tíz százalék közötti kamatadót vél szükségesnek. További információink a 11. oldalon Három óra a Casablancában Hosszas huzavona után engedték át Szabadkára Demszky Gábort KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTÉSE SZABADKÁRÓL Harmadik órája rostokolunk a kelebiai szerb határállomáson, a történelmi nevű Casablanca étteremben, s várjuk a beleegyező belgrádi ukázt, hogy végre beléphessünk .Jugoszláviaiba. ' főfűvősök - véljük - mi vagyunk, az öt magyar újságíró. Demszky Gábor budapesti főpolgármester - aki azért szeretne Kasza Józseffel, Szabadka polgármesterével találkozni, hogy felajánlja Budapest segítségét - szolidaritásból velünk ül. Igaz, a kényszer is ott tartja, hiszen az ő útlevelét is visszatartják. Demszkyék május végén már jártak itt, akkor nem engedték be őket Jugoszláviába. Kasza Józseffel a kelebiai határőrség egyik szobájában találkoztak. A határőrtiszt akkor rájuk szólt: - Tíz percük van még. Mintha csak beszélőn lettek volna. Demszky egyébként legendás hírű másológépét gondolta ideajándékozni. Azt, amelyen 1989 előtt a Beszélő készült. Jelképként a sajtószabadság érvényesítéséért - mondotta később, amikor csaknem háromórás várakozás után végre átmehettünk Szabadkára. A főpolgármester fontosnak tartotta a demokratikus erők kapcsolattartását is. - Jugoszláviát nem szabad elszigetelni a világtól. Úgy látja, hogy a szabad jugoszláv városokkal (amelyeket az ellenzék vezet) kell az együttműködést erősíteni. Kasza József a történtek miatt a belgrádiak helyett szégyelli magát. — Elnézést kérünk, az önök feltartóztatása civilizálatlan tett volt Kasza hálás a magyarok segítségéért, kiváltképpen a több mint megawattnyi áram szállításáért, amellyel a lebombázott erőművek miatt kieső energiát pótolták az észak-vajdasági településeknek. Segített a szabadkai kórházaknak eljuttatott magyar gyógyszer is. A Népszabadság kérdésére, amely a Milosevics-rezsim látszólagos szilárdsága és a magyar autonómiaelképzelések közti ellentmondásra vonatkozott, Kasza József azt válaszolta: egyedül Milosevics szocialista pártja söpörte le az asztalról a tervezetet. A demokratikus mozgalmak többsége támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte a háromlépcsős, néhány hete korszerűsített autonómiaelképzelést, amely valamennyi nemzeti kisebbség helyzetét rendezné. Itt akarunk közösen élni mindazon nemzetek fiaival, akikkel a Vajdaság teljes egészet alkot. A Demszky Gábort elkísérő Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt húzta alá, hogy a magyar parlament együtt kíván működni Jugoszlávia demokratikus erőivel. Mindezzel együtt sok szabadkai magyar borúlátó: Milosevics rendszere erősebb, mint hinnék. Errefelé nem elvek, a nyugati értékrend, hanem a Vezér iránti érdekelvű bizánci hűség a jellemző. Fáradt arcú helyiek - magyarok, szerbek - ülnek a Casablanca étteremben. A hangszórókból szerb könnyűzene, hazafias dalok harsognak. Az átkelő egyébként csendes. Svájci rendszámú autóbusz érkezik, benne szerb utasok és hatalmas csomagok. Szerb oldalról két óriási olajszállító kamion igyekszik északra, Európa felé. A parancsnok ismét idegesen Belgráddal beszél. Hol vannak már az 1990 előtti évek, amikor ugyan korlátozott szabadságot adó önigazgatás működött, de sok mindent Szabadkáról is lehetett intézni. Például azt, hogy egy budapesti főpolgármestert beengedjenek. Ma mindenben Belgrád dönt. Ücsörgünk a Casablancában, poharunkban Knyaz Milos ásványvíz pezseg. Szemben, a parancsnok szobájában „Knyaz” Milosevics képe mosolyog ránk. Dunai Péter Megyeváltó falvak Mától két, eddig Veszprém megyéhez tartozó falu, Bakonypéterd és Lázi megyét vált: Győr-Moson-Sopronhoz tartoznak a jövőben. Hét évvel ezelőtt már „átállt” három falu Győr-Moson-Sopronhoz. Most négy újabb Veszprém megyei település követné példájukat: Veszprémvarsány, Sikátor, Bakonygyirót és Románd. Megyeváltásukat a Belügyminisztériumnak kell véleményeznie, a döntést a parlament hozza meg. Riportunk a 8. oldalon ÁTPÁRTOLÓ TELEPÜLÉSEK Ma figyelmeztető sztrájkot tartanak a SOTE klinikáin Az egészségügyben ma lesz az első munkabeszüntetés. Szerda délutánra a SOTE minden gyógyító intézményének falára kikerültek a sztrájkbizottság plakátjai. A hirdetményekről értesülhetnek a betegek is, hogy csütörtök reggel nyolc és tíz óra között a SOTE klinikáin, szakrendelésein csak az életmentő beavatkozásokat végzik el az orvosok. Kovács Veronika, a sztrájkbizottság elnöke lapunknak elmondta: minden klinika igazgatójával különmegállapodást kötöttek arról, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a sztrájk ideje alatt is el kell végezniük. A betegágyak melletti munkát szinte sehol nem függesztik fel, de az orvosi vizitek vagy nyolc óra előtt, vagy csak tíz óra után történnek meg. A szakrendeléseken még a munkabeszüntetés előtt fogadják a vérvizsgálatra érkezőket. Az ezt követő két órában viszont az ambulanciákon csak a halaszthatatlan beavatkozásokat végzik el. Minden beosztott orvos és nővér benn lesz a szolgálati helyén. A Kútvölgyi úti kórházban és az egyetem két női klinikáján véradást szerveznek a szakdolgozóknak. A. D.