Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

Tévés reggeli Immár féléves távlatból is megállapít­ható, hogy a Magyar Televízióból a múlt év végén „elbocsátott” Nap-kelte a „legnagyobb kistelevízió”, a kereske­delmi TV 3 kebelében is megőrizte né­zőinek többségét. A megszokásaihoz hűnek mutatkozó és a reggelente még mindig inkább a politikai tájékoztatást igénylő nézőközönség már 18 hete fo­lyamatosan továbbra is a legrégibb ha­zai reggeli adást, a Nap-keltét választja, ahol erre lehetősége van. Országosan csupán 41 százalékos el­érhetősége ellenére ez a kábelen és AM- mikro hálózaton terjesztett műsor a tel­jes lakosság körében is már ötödik hete megelőzi a TV 2 közönségarányát, és időnként az RTL Klub reggeli köszön­tőjénél is nézettebbnek bizonyul. Átlag­ban egyre inkább megközelíti az összes­ségében legnézettebb Szabadság tér cí­mű MTV-műsort, sőt egyes napokon ennek nézettségét is meghaladja. Igaz, a TV 3 adása elsősorban a nagyvárosok­ban hozzáférhető, Budapesten ez az arány 80 százalékos. Abban a körben, ahol mind az öt reg­geli tévéműsor hozzáférhető, már már­cius 16. óta folyamatosan a Nap-kelte vezet, átlag 29-30 százalékos közönség­részesedéssel, amelyet nagyjából tíz­­százalékos lemaradással követ csak a Szabadság tér. E közönség körében az RTL Klub adása a 15. héttől stabilan át­vette a vezetést a TV 2 Jó reggelt, Ma­gyarország! című műsorától, amelyet immár kétszeres arányú részesedéssel előz meg. A Nap-kelte jövője azonban bizony­talanná vált, miután március végén be­jelentették a TV 3 és a TV 2 külföldi tu­lajdonosainak, a CME és az SBS nem­zetközi médiavállalatoknak a fúzióját. Az egyesülésről, azaz a CME beolvasz­tásáról a végleges közgyűlési döntés még nem született meg, de várhatóan az év végéig megtörténik. Ez esetben a TV 3 a tervek szerint fiataloknak szóló te­matikus csatornává alakul át vagy meg­szűnik, így a Nap-keltének újabb tévé­­csatornát kell keresnie. Ennek érdeké­ben a hírek szerint már több tévéállo­mással - köztük az MTV-vel is - foly­nak a háttértárgyalások, s információink szerint egyes tévéadókkal előszerző­dések is születtek a Nap-kelte folytatá­sáról. Sz. L. NÉPSZABADSÁG MÉDIAPIAC 1999. JÚLIUS 2­6., HÉTFŐ 13 Előnyben az olcsó reklámadaptációk „Az ügynökségek között kevesebb a kü­lönbség, mint azt ők maguk elhitetik. A legtöbb ki tudja mutatni, hogy ez vagy az a kampányuk növelte egy bizonyos megbízó eladásait. A legtöbb ügynök­ségnél hozzáértő médiaosztály és kuta­tási osztály működik. Hála az infláció­nak, majdnem mindegyik számlázási összege nőtt. Hát akkor mi a különbség köztük?” (Ogilvy a reklámról) tavaly 140 milliárd forint volt a ma­gyar reklámpiac forgalma, amelynek két­harmadát a Magyarországi Reklámügy­nökségek Szövetségébe (MaRS) tartozó huszonnyolc ügynökség bonyolította le. A helyi iparűzési adóalap szerint összeál­lított rangsort hagyományosan a McCann-Erickson vezeti. A másfél milli­árd forintos árbevételre szert tevő ügy­nökséget egymilliárddal követi a Young & Rubicam, majd kilencszázmillióval a Lowe/GGK. A multinacionális cégek le­ányvállalatai után a tizenharmadik helyen található a legnagyobb bevételű magyar tulajdonú ügynökség, az Akció, amely 1997-ben még a nyolcadik volt. A megkérdezett ügyvezetők szerint nagy átrendeződés idén sem várható a reklámpiacon, és az összforgalom sem növekszik számottevően. Bár sokat vár­nak az új 1800-as mobiltelefon-társaság piacra lépésétől, amely becslések szerint évi félmiliárd forintot költ majd reklám­ra. A közepes és kis cégek helyét azonban már egyetlen nagyobb ügyfelük elveszté­se is megváltoztathatja. Túl nagy jelentőséget nem tulajdoníta­nak a toplistának a kisebb ügynökségek vezetői, szerintük nem ez mutatja ugyan­is egy cég tevékenységének minőségét. A rangsor leginkább azért fontos, mert a multik ügyvezetőinek „jelenteniük kell” helyezési számukat főnökeiknek, és akadnak ügyfelek, akik csak a „top ten”, azaz az első tízből választanak új ügy­nökséget. A multinacionális cégek ügy­félköre hagyományosan az anyavállalata­ikkal szerződésben álló multikhoz kötő­dik. A piacvezető cég forgalmának hat­van százalékát adja a nemzetközi ügyfél­kör, a többi itthon elnyert kül- és belföldi cégektől származik. Papp Zsuzsa, a 12. helyen álló, közepes nagyságú Publicis ügyvezető igazgatója úgy gondolja, amennyiben a hazai megbízók aránya nem éri el a „network-ügyfelek” szintjét (náluk ez tavaly még 70-30 százalék volt a multik javára), akkor a cég kiszolgálta­tottá válhat az anyavállalatával szerző­désben állóknak. A legtöbb pénzt tévéreklámokra költik a cégek, bár ezek részaránya évről évre csökken. Sőt nehezen mutathatók ki a va­lóban kifizetett összegek, mert a tévétár­saságok a nagy ügyfeleknek árengedmé­nyeket adnak. Akad olyan kis tévé, ahol a tarifa húszadéért is reklámidőhöz juthat egy sokat költő ügyfél, így az árenged­ményekkel kalkulált árakon számítva va­lójában a televíziókban kevesebb pénzt költenek el reklámra, mint a sajtóban. Sokan úgy gondolják, az embereknek egyre inkább elegük van a tévés reklám­­dömpingből. Egy cégvezető szerint a te­levíziók „reklámtemetőként” működnek. Mások szerint ez túlzó kijelentés, mert egy márka ismertségét még mindig a te­levízión keresztül lehet a leghatékonyab­ban növelni. Sefcsik Yvette, az Akció ügyvezető stratégiai igazgatója úgy véli, akadnak célcsoportok, amelyek szinte ki­zárólag a televízión keresztül érhetők el. - Nem kell komolyan venni, hogy az embereknek elegük van a tévéreklámok­ból - magyarázza Merényi Éva, a Lowe/GGK ügyvezető igazgatója, aki szerint nem várható el, hogy a nézők tu­datos reklámfogyasztók legyenek. Bár­hogy nyilatkozzanak is, vásárlásaikat be­folyásolhatják ezek a hirdetések. Serényi János, a McCann-Erickson ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a reklámtortából várhatóan egyre nagyobb lesz a sajtó részesedése. A nemzetközi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy növekszik a helyi médiában elhelyezett hirdetések hatékonysága. Simonyi Gábor, a DDB Budapest ügyvezető igazgatója azt hang­súlyozta: kizárólag a termék és a célkitű­zés határozza meg, hogy milyen média­­mixet állítanak össze egy-egy kampá­nyukhoz. Nagyon sikertelen kampányt is eredményezhet, ha pusztán a trendekre fi­gyelnek oda a büdzsé összeállítói. A reklámtortában egyelőre nem mutat­ható ki az interneten elköltött pénz, holott egyre többen hirdetik ott is magukat. Leginkább persze az informatikai üzlet­ben érdekeltek. Merényi Éva szerint az otthonról internetezők számának növeke­dése határozza majd meg a netes rek­lámok gyarapodását. Fontos kiegészítő médium lehet a világháló, különösen az olyan márkáknál, amelyeknél sok infor­máció szükséges a döntéshez, ezek a szá­mítógép előtt ülve, kényelmesen áttanul­mányozhatók. Manapság még leginkább csak honla­pokat terveztetnek ügyfeleiknek az ügy­nökségek. De az ügyvezetők szerint igen erőteljes növekedés várható az internetes reklámok piacán. Évente megduplázód­hat majd az itt elköltött pénz, sőt várható­an divathullám lesz mindent a világhálón is reklámozni. Akár olyan termékeket is, amelyeknél ezek hatástalanok maradnak. Valamennyi megkérdezett reklám­­ügynökség vezetője alapvetőnek tartja, hogy kutatásokat végeztessen tevékeny­ségükről. A kampányok kezdete előtt a megcélzott fogyasztók szokásaira, igé­nyeire kíváncsiak, majd a kampány köz­ben és után a márka ismertségének nö­vekedésére, a munkájuk hatékonyságá­ra. Minden reklámszakember egybe­hangzóan állítja, hogy már a múlté az a megállapítás, hogy kidobott pénz a rek­lámra költött pénz fele, csak azt nem tudni, melyik fele. A kutatások segítsé­gével könnyen kimutatható ugyanis, mi­re költöttek feleslegesen. Simonyi Gá­bor szerint az ügyfeleket gyakran nem könnyű meggyőzni arról, hogy marke­tingköltségeikből áldozzanak a kutatás­ra is. Holott az ügynökség ezek eredmé­nyének ismeretében bizonyíthatná, hogy jól dolgozott, ezért a megrendelő más­kor is nála költse el pénzét. A legjobb visszajelzés természetesen az, hogy job­ban fogy a reklámozott termék.­­ 1998 a megtorpanás éve volt a rek­lámszakmában - állítja Papp Zsuzsa -, mert megállt az a folyamat, hogy egyre több nálunk készült, a helyi piacra fóku­száló reklámmal adjanak el világmárká­kat is. A multik a márkák egységes arcu­lata, valamint a költségmegtakarítás vé­gett inkább az olcsóbb adaptációkat ré­szesítik előnyben. Szerencsére az a kor­szak már elmúlt, amikor kizárólag külföl­di reklámok fordításaival találkozhat­tunk, és egyre gyakoribbak és jobb minő­ségűek a magyar cégek kampányai is. Ma már hazai reklámszakemberek ve­zetik a multinacionális ügynökségek többségét. Merényi Éva károsnak tartaná, ha a globalizáció következményeként nem szólhatnának a magyar fogyasztók­hoz a saját gondolkodásunk, kultúránk szokásai szerint. Nehezen lehetne elkép­zelni, mondjuk egy globalizált Soproni Ászok-kampányt. Sós B. Péter A REKLÁMPIAC ALAKULÁSA Médiarészesedés összesen: 93,4 Mrd Ft Médiarészesedés összesen: 109,1 Mrd Ft Médiarészesedés összesen: 29,8 Mrd Ft Forrás: EXPEND, AGB NÉPSZABADSÁG-grafika A Rádió Bridge-től a Buci Maciig Eladó a két legnagyobb magyar sajtóvállalkozás Alaposan átrendezheti a sajtó­piacot a két legnagyobb, még hazai kézben lévő lapcsoport tervezett eladása. A Vico-cso­­port és a Postabank-sajtóhol­ding több mint kéttucatnyi lap­ja a piac egynegyedét reprezen­tálja. Kérdéses azonban, hogy a két vállalkozás lapjai egy-egy önálló egységként, vagy kisebb csoportokra osztva, esetleg egyenként kelnek-e majd el. A Postabank új vezetősége már tavaly augusztusban deklarálta, hogy mielőbb túl kíván adni a tete­mes ráfizetést okozó portfolión. A veszteség mértékét a Postabank, az ÁPV Rt. és a kezdetben tulajdo­nosutódnak kijelölt MFB illetéke­sei is évi egymilliárd, illetve havi százmillió forintban határozták meg, bár egyes postabanki forrá­sok szerint a havi ráfizetés összege májusban már a felére apadt. Eközben azonban a csomag is veszített az - egyes becslések által hárommilliárdnyinak tekintett - értékéből, hiszen a bank meg­szüntette a Kurírt, a Magyar Na­rancsot és a Pesti Riportot, s már új gazdára talált a Nemzeti Sport­ban és a Tallózóban birtokolt ré­szesedése. A privatizáció során elkülönítetten kezelik a bank köz­vetlen érdekeltségében maradt va­gyonelemeket, így a Magyar Nemzet, a Szabad Föld, a Szikra Lapnyomda és a Rádió Bridge részvénycsomagját. Ez utóbbiról már intenzív tárgyalások folynak, sőt egyes hírek szerint a vevőt is kijelölték. A holland VNU kiadó­val folyó per miatt jelenleg forga­lomképtelen a Világgazdaság. A Postabank rossz hiteleket kezelő (work-out) cége által értékesíten­dő portfolió piaci értékét jelenleg még a pénzintézet vezérigazgató­helyettese, Urbán László is nullá­ra értékeli, noha az szakértői becs­lések szerint mai állapotában is a lappiaci forgalom mintegy tíz szá­zalékát képviseli. Az állami banknak emellett még különböző lapok kiadásában van - esetenként áttételeken ke­resztül - tulajdonrésze. Ezek több­ségének tulajdoni helyzete jogi szempontból még tisztázatlan. Ilyen a jelentős nyereséget termelő Szabad Föld és Világgazdaság is. A többi lap részint szerény nyere­séget tud felmutatni, mint az Autó- Motor és a 168 Óra, nullszaldó körüli a Régi Elité és a Pesti Mű­sor, míg a maradék - köztük a Lu­das Matyi, a Magyar Konyha és a Pesti Vicc - veszteséges. A lapér­tékesítés kezdetének időpontját változatlanul homály fedi, noha korábban legkésőbbi határidőként az elmúlt év végét, illetve ez év jú­niusát jelölték meg a bank vezetői. Bárhogyan alakul a két sajtóvállalkozás sorsa, az bizonyosra vehető, hogy mindkét lapcsoport kikerül a magyarnak tekintett tulajdonosi körből, s értékesítésük a hazai lappiacon további koncentrációhoz vezet. A Vico-birodalom eladására azonban a Setara alapítvány már kiírta a zártkörű pályázatot, amelyet az év végéig le is kíván bonyolítani, a CA-IB brókerház segítségével. A Grunner und Jahr (Bertelsmann), az Axel Springer, a Marquard, a Ringier és a VNU külföldi lapkiadók, valamint a hazai filmforgalma­zói piacot vezető amerikai Intercom számára felajánlott 14 lap sajtópiaci összrészesedése 13-15 százalék körüli. A lapcso­portot mára már megszabadítot­ták vitás ügyeitől és tartozásai­tól, s egyetlen vállalkozásba (az Egyesült Kiadói Holding Kft.­be) vonták össze. Tulajdonjogá­nak egyelőre mégis csak a 94 százaléka értékesíthető, az egyik igazgató hatszázaléknyi részese­dése ugyanis még per alatt áll. A lapegyüttes idén először elké­szült (az 1998-as évet összegző) konszolidált mérlege összessé­gében 800 milliós nyereséget mutat, s a kiadványok közül egyedül a Népszava vesztesé­ges. A második legnagyobb ma­gyarországi lapcsoport hitelesí­tett példányszámadatai nem áll­nak rendelkezésre, mivel a jelen­tősebb kiadók közül egyedül ez nem vetette még alá magát a ter­jesztés ellenőrzésének, de becslé­sek szerint a teljességgel saját tu­lajdonú lapok (Népszava, Nők Lapja, Vasárnapi Hírek, Színes RTV, Családi Lap, Átrium, Ott­hon, Prestige) összes eladott pél­dányszáma egy-másfél millió kö­rül lehet. Az ugyancsak Vico-ér­­dekeltségű Tina, Buci Maci és a Bravó-lapok a Bauer Verlag többségi tulajdonában állnak, s a német kiadó visszavásárlási op­cióval rendelkezik az átadott ki­adói jogokat illetően. A sajtócsoportot az alapítvány egyben kívánja értékesíteni, de egyes vélemények szerint a lapok jelentősen eltérő profiljai miatt ez nem biztos, hogy sikerül. A kiadói jogokkal egy időben értékesítik a holding nyomdáját és ingatlanait is, bár ez utóbbit feltételezhetően nem a csomag részeként. Bárhogyan alakul is majd a két sajtóvállalkozás sorsa, az bizo­nyosra vehető, hogy mindkét lap­csoport kikerül a magyarnak te­kintett tulajdonosi körből, s érté­kesítésük a hazai lappiacon továb­bi koncentrációhoz vezet. Ameny­­nyiben a Postabank­ vagy a Vico­­lapok valamelyik, jelenleg is ko­moly szerepet betöltő nemzetközi sajtóvállalkozáshoz kerülnek, ak­kor az a magyar piacon igen erős pozícióba kerülhet. Szűcs László-Varsányi Gyula 1999. július 20.-augusztus 10. Horgas Eszter (fuvola), Vigh Andrea (hárfa), Gulyás Dénes (tenor) Amadinda Ütőegyüttes, Auer Quartet, Bartók Quartet, Mandel Quartet Balatonföldvár, Siófok, Balatonkenese, Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany, Révfülöp, Vigántpetend, Kapolcs... Gy­akobi Koncert Kft Népszabadság-Forrás akció: Aki a Népszabadságban megjelenő Forrás Balaton Fesztivál bármely hirdetését bemutatja, 20% kedvezménnyel vásárolhatja meg hangversenyjegyét. Gulyás Dénes és Vigh Andrea hangversenyei július 27-től augusztus 1-jéig Vigh Andrea Aki három különböző dátumú hirdetést összegyűjt, 50% kedvezménnyel vásárolhatja meg hangversenyjegyét, valamint Horgas Eszter és Gulyás Dénes Vigh Andreával készült CD-felvételét. Gulyás Dénes 1999. július 27., 20 óra - Vörösberény (Balatonalmádi) katolikus templom 1999. július 29., 20 óra - Siófok evangélikus templom 1999. július 30., 20 óra - Balatonkenese református templom 1999. július 31., 20 óra - Révfülöp evangélikus templom 1999. augusztus 1., 19.30 óra - Balatonfüred Hotel Árkád Díszterem A jegyek megvásárolhatók a hangversenyek helyszínén és a Tourinform irodáiban. A fesztivál további támogatói: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., TIG­RES Vállalkozásfejlesztési Rt., Janus étterem (Siófok), Fogas étterem (Siófok), Sándor étterem (Siófok), Kolostor étterem (Balatonalmádi). NÉPSZABADSÁG Magyarország legkedveltebb napilapja ULIA Magyar Villamos Művek Rt

Next