Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-07 / 156. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚLIUS 7., SZERDA 5 Végh Ferenc választott: még a héten lemond Még a héten eljuttatja Göncz Árpád köztársasági elnökhöz lemondását Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnöke. Utódja a Népszabadság értesülése szerint korábbi első helyettese, a Honvédelmi Minisztériumban jelenleg helyettes államtitkári tisztet betöltő Fodor Lajos altábornagy lesz. A vezetőcserével egy időben a hadseregnél stratégiai vizsgálat is kezdetét veszi. MUNKATÁRSUNKTÓL___________ Körvonalazódik a megoldás a honvédségi vezetőválság ügyében. Hollósi Nándor altábornagy, a vezérkari főnök első helyettese augusztus elsején nyugállományba vonul, Végh Ferenc parancsnok pedig valószínűleg még a héten benyújtja lemondását. Orbán Viktor miniszterelnök a hét végéig adott haladékot a probléma rendezésére. Póda Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója - aki közvetít a HM és a parancsnok között - a hétfői egyeztetést követően közölte: egyelőre nem tudtak megállapodni, de a héten még találkozik a vezérkari főnökkel. Végh tegnap Nápolyba utazott, így az újabb megbeszélésre valószínűleg csütörtökön kerül sor. Lapunk értesülése szerint a tábornok még hezitál, hogy elfogadja-e a felajánlott ankarai nagyköveti posztot. Végh utódja valószínűleg Fodor Lajos altábornagy lesz, aki korábban a vezérkari főnök első helyettese volt, néhány hónapja azonban Gyarmati István utóda a honvédelmi tárcánál NATO-kapcsolattartásért felelős helyettes államtitkárként. Fodor - aki tegnap ugyancsak külföldön tartózkodott - a parancsnokhoz hasonlóan az Egyesült Államokban végzett vezérkari akadémián, ahová a Katonai Felderítő Hivatal parancsnoki posztjáról iskolázták be. Visszatérte után Végh helyettese volt, míg az idén civilbe nem öltözött. Leszerelési kérelmét azonban nem adta be, s így mindmáig hivatásos katona. Parancsnokként valószínűleg még az idén vezérezredessé nevezik ki, s ezzel ő lesz az egyetlen négycsillagos aktív tábornok. Fodor feladata valószínűleg az lesz, hogy kétharmados törvények híján is „levezényelje” a hadseregnél a tárca elképzeléseinek megfelelő haderő-átalakítást, valamint a vezérkar és a minisztérium összevonását. Ezek egy részéhez alkotmánymódosításra és így az ellenzék egyetértésére lenne szükség, amit ebben a ciklusban nem valószínű, hogy meg tudna szerezni a HM. Végh kényszerű távozása és lemondásának körülményei egyébként utódja számára világossá teszik, hogy a parancsnok nem mellé-, hanem egyértelműen alárendelt viszonyban van a honvédelmi miniszterrel. A vezetőváltás után szeptemberig ki kell dolgozni egy új koncepciót a hadsereg átalakítására is. Wachsler Tamás, a HM közigazgatási államtitkára a Népszabadságnak tegnap elmondta: az évek óta alulfinanszírozott honvédség a koszovói válság idején túlköltekezett. - Úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló költségvetési támogatásból vagy kisebb létszámú hadsereget lehet biztonságosan fenntartani, vagy pedig kevesebb feladatot lehet teljesíteni - jelentette ki Wachsler. Ennek fényében végig kell gondolnunk, hogy milyen honvédségre van szükség. Korábban már elhangzottak elképzelések azzal kapcsolatban, hogy a magyar hadseregnek elsősorban a műszaki képességeit kellene fejleszteni. Ez összhangban van azzal, hogy a kisebb NATO-tagállamok hadseregei rendszerint specializálódnak valamire. Valamennyi változtatáshoz azonban újabb törvények megszavazására van szükség, s lehet, hogy emiatt módosítani kell a nemrég elfogadott védelempolitikai alapelveket is. Mindezeket a közigazgatási államtitkár egyelőre csak találgatásnak minősítette. - Részletes információkkal csak augusztus végén tudok szolgálni, amikorra elkészülhetnek a koncepció körvonalai - fejezte be Wachsler. Fodor Lajos Végh Ferenc Szociális koncepciót hiányol a szakszervezet A változtatás elkerülhetetlen, ezt a szakszervezet is érzékeli - mondta lapunknak Volentér Mihály, a Honvédszakszervezet (HOSZ) érdekvédelmi alelnöke. Szerinte átalakításra van szükség a honvédségnél annak érdekében, hogy a meglévő szervezetek és a feladatok összhangba kerüljenek akkor is, ha az létszámcsökkentéssel jár. Amennyiben a felülvizsgálatot követő intézkedés ezt a célt szolgálja, azt a HOSZ támogatja. Az alelnök problémát csupán a létszámcsökkentésben érintettek sorsával kapcsolatban lát. Leszögezte: a hadseregtől megválókat átképzési támogatással, munkahelykereséssel, a járandóságok biztosításával kell segíteni, hogy be tudjanak illeszkedni a polgári életbe. Volentér szerint ehhez szociális koncepcióra lenne szükség, ami a Magyar Honvédségnél pillanatnyilag nincs. K. J. E. Létszámleépítés az MTV-nél MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL A közszolgálati televízió tizenegymilliárdos adósságot görget maga előtt, ez az egyik ok, amiért központi állományának létszámát év végéig ezerrel csökkentjük, a leépítés azonban nem érinti a hat regionális szerkesztőséget, amelyeknél csupán 124 főállású munkatárs dolgozik - mondta kedden miskolci sajtótájékoztatón Szabó László Zsolt. A Magyar Televízió ügyvezető elnöke szerint a vidéki stúdióknak szoros együttműködést kell kialakítaniuk a körzeti televíziókkal. A budapesti, pécsi, szegedi, miskolci, debreceni és szombathelyi regionális televíziók az MTV 1 és az MTV 2 csatorna évi 14 ezer órás adásából ezer órával részesednek. Szabó László Zsolt azt mondta, a jövőben a tévé budapesti szerkesztőségeinek anyagi érdekük is fűződik majd ahhoz, hogy több műsort rendeljenek a vidéki stúdióktól. Az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága helyt adott Mészáros István, a Hit Gyülekezete jogi képviselője beadványának, és megállapította, hogy A Hét című tévéműsor február 28-án megsértette a törvényt. Az ORTT állásfoglalása szerint az említett műsor a „Hit Gyülekezetét olyan dehonesztáló képi és szövegkörnyezetben mutatta be, amely alkalmas a gyülekezet lejáratására, anélkül, hogy a gyülekezet képviselője lehetőséget kapott volna arra, hogy az őket ért vádakat visszautasítsa”. Kutató doktoranduszok A disszertáció megvédéséhez három év kevés Jelenleg csaknem hétezer fiatal vesz részt doktori képzésben. A Doktoranduszok Országos Szövetsége által készített felmérésből kiderül, hogy az egyetemisták közül nagyobb arányban folytatják tanulmányaikat doktoranduszként azok, akik korábban elit középiskolába jártak. A doktoranduszok nagy része - 93 százaléka — gimnáziumba járt, egyötödük pedig kifejezetten jó nevű intézményben érettségizett. A megkérdezettek nagy része elsősorban szakmai érdeklődése miatt jelentkezett a doktori képzésre, de fontos szempont volt a kutatási lehetőség és a karrier is. Az anyagi juttatások játszottak legkevésbé szerepet döntésükben. A felmérés szerint a doktoranduszok csaknem kétharmada havonta konzultál témavezetőjével, ami nagy segítséget jelent a munkában. Kutatási eredményeikről már ritkábban - legtöbbjüknek félévente - kell beszámolniuk. A doktori felkészülésre szánt idő legnagyobb részében (csaknem 40 százalékában) kutatnak a fiatalok, a második legfontosabb tevékenység pedig a tanulás. A megkérdezettek 62 százaléka tanít is az egyetemen, noha csupán 49 százalékuknak teszi ezt kötelezővé az intézmény. Elgondolkodtató viszont, hogy csaknem egyharmaduk ezért semmilyen anyagi juttatást nem kap, noha ezt jogszabályja elő. A doktoranduszok 91 százaléka több idegen nyelvet is ismer, s csupán egyharmaduk nem tanul jelenleg semmilyen nyelvet. Angolul szinte minden megkérdezett beszél, németül csaknem kétharmaduk, oroszul ötven százalékuk tud. A doktori képzéssel a fiatalok a közepesnél kicsit jobban elégedettek. A legmagasabb osztályzatot a társadalomtudományi területen, a legalacsonyabbat az agrárképzésben tanulók adták. A megkérdezettek 73 százaléka úgy véli, hogy a doktori cím eléréséhez szükséges feltételeket közepesen vagy nagymértékben biztosítják nekik. Ennek ellenére a válaszadók nagy többsége - 84 százaléka - úgy gondolja, hogy a disszertáció megvédéséig a doktori képzés ideje, azaz három év alatt nem lehet eljutni. A megkérdezettek több mint fele a doktori cím megszerzése után is saját tudományterületén szeretne oktatni vagy kutatni. Egyharmaduk a tudományterülethez kapcsolódó egyéb tevékenységet kíván választani, s csupán hét százalékuk helyezkedne el egészen más területen. U.J. ÁLTALÁBAN MENNYIRE ELÉGEDETTEK A DOKTORI KÉPZÉSSEL? (képzési típusonként) Havi nettó 70 ezer fixszel... Felmérés a jövedelmekről és az életszínvonalról A hazai felnőtt lakosság mintegy harmada nagyon jónak, vagy kielégítőnek tartja családja pénzügyi helyzetét - derül abból a vizsgálatból, amelyet a bécsi székhelyű Fessel-GfK intézet készített hét kelet-közép-európai országban. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója beszámolt arról, hogy a magyar lakosság elégedettebb családja helyzetével, mint a korábbi években. Az idén tavasszal, ezer ember személyes megkérdezésével készített vizsgálat szerint a húsz százalékra csökkent azok aránya, akik elégedetlenek helyzetükkel. Az elmúlt évtizedben most először ilyen alacsony az elégedetlenek aránya. Ennek ellenére a csehek mondhatók a leginkább elégedettnek, mivel náluk a lakosságnak mindössze nyolc százaléka ítéli kedvezőtlennek anyagi helyzetét. Lakásának bútorzata, ruházata, autója alapján a magyarok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok tizede úgy vélekedik, hogy mindent meg tudott venni, amit akart. További negyedrészük - a lengyeleket kivéve - úgy tartja, hogy sok mindent megszerzett abból, amit szeretett volna. A vizsgálat szerint hazánkban a nők elégedettebbek életszínvonalukkal, mint a férfiak, s az érettségizettek, illetve a diplomások is kedvezőbbnek ítélik helyzetüket. Az életszínvonal megítélésében regionálisan a jelentősek az eltérések: az alföldi megyékben és Észak-Dunántúlon a lakosság számarányához képest többen képviselnek pozitív véleményt, míg a Dunántúl más területein elégedetlenebbek. Hazánkban a teljes népességen belüli arányhoz képest a nők elégedettebbek a jövedelmükkel, ahogy a 40 évesnél idősebbek, a vállalkozók és a magasan képzett vezetők is a kedvezőbb helyzetűek közé sorolják magukat. Az elégedettek közé tartoznak a budapestiek és a Pest megyeiek, továbbá a 10-50 ezer lakosú települések lakói, valamint azok is, akik legalább nettó 70 ezer forintot keresnek havonta. Ezzel szemben hazánkban a lakosság kétharmada kifejezetten elégedetlen a jövedelmével. Ide tartoznak az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és azok, akiknek háztartásában a havi nettó jövedelem kevesebb 70 ezer forintnál. M. R. A. Pályakezdő jogásznak nem vonzó a közszféra Az államigazgatásban ma is kevesebbet dolgoznak az alkalmazottak, mint másutt A közigazgatásban dolgozók jelenlegi 40 órás munkaidejének 37 órára csökkentését szorgalmazzák az érdekvédők. Az illetékes minisztérium vezetői szerint a közszolgálati törvény felülvizsgálata alkalmat ad a munkaidővel kapcsolatos változtatásokra, ez azonban várhatóan nem jelenti annak csökkentését. Idén először betöltetlen álláshelyek vannak a közszférában, amely a pályakezdő jogászok számára sem vonzó. Az európai uniós csatlakozásig fokozatosan 37 órára kell csökkenteni a közigazgatási szakemberek jelenlegi 40 órás munkaidejét - hangoztatják a közszféra szakszervezetei. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára követelésüket indokolva elmondta: az európai gyakorlattal ellentétes az a magyar törvényi szabályozás, amely szerint a közigazgatásban nem lehet a túlóráért fizetni. A tervezett létszámcsökkentés tönkreteszi az ágazatot. Komoly feszültséget okoz a maradék még nagyobb munkaterhelése, ami miatt várhatóan mind többen hagyják el a közigazgatást. A szakszervezet szerint 2002-től, az európai uniós csatlakozástól elkerülhetetlen a munkaidő-csökkentés a szférában, ugyanis a munkafolyamatokon kívül az együttműködés valamennyi kérdését össze kell hangolniuk a tagállamoknak. Európában a közszférában lényegesen kevesebbet, heti 35-37 órát dolgoznak általában. Németországban a szakszervezetek ma már a négynapos munkahétért harcolnak. Az MKKSZ felmérése szerint ma minimálisan tízszázalékos a túlóráztatás, számos munkahelyen - például a földhivataloknál vagy a munkaügyi központokban - a 25 százalékot is eléri, az ellentételezést pedig tiltja a törvény. A főtitkár úgy véli, indokolt a közigazgatás 105 ezer dolgozóját érintő 40 órás munkaidő fokozatos csökkentése, mert az a minőségi munkát szolgálná. Ugyanakkor elkerülhetetlen a teljesítménymérési mutatók meghatározása. Fehér József felhívta a figyelmet arra is, hogy mind kevesebb pályakezdő választja a közigazgatást. A közszférában idén először fordul elő, hogy betöltetlen álláshelyek vannak, főként jogászokat nem tudnak a kvalifikált munkakörökbe csábítani. Elhanyagolható azoknak a frissen diplomázott jogászoknak a száma, akik a közigazgatás területén szándékoznak elhelyezkedni. A szakszervezeti vezető ezt azzal magyarázza, hogy egy kezdő közigazgatási szakember a pótlékokkal és a különböző munkahelyi kedvezményekkel együtt is alig bruttó 50 ezer forintot keres havonta. Az igazságszolgáltatásban - a bíróságokon, ügyészségeken — ennek a kétszeresét is megkapják. A munkaidő-csökkentés realitásáról megkérdeztük Pál Lajost, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, aki elmondta: folyik a közszolgálati törvény felülvizsgálata. Nem kizárt, hogy a munkaidővel kapcsolatban is sor kerül néhány változtatásra. Pál Lajos szerint mindazonáltal nem valószínű, hogy a módosítás a munkaidő csökkentését jelenti majd. Utalt arra, hogy a közigazgatásban ma is kevesebbet dolgoznak az alkalmazottak, mint más munkahelyeken. Kun J. Erzsébet ÁTLAGOS HETI MUNKAIDŐ EURÓPÁBAN (óra) Ország Férfiak Nők Közigazgatásban Szakszervezeti követelés Anglia 37 38 36 37 35 Ausztria 40 38 38 35 Belgium 39 38 35-39 32-38 Dánia 35-37 34 37 15-30 Finnország 39 38,50 36 30-35 Franciaország 38 37 35-39 32-35 Görögország 40 39 32-38 35 Írország 39,50 33 32-39 Luxemburg 40,50 34,50 36 Németország 39 34,50 38-40 30-35 Olaszország 39 36 36-38 35 Portugália 41 38 36 35 Spanyolország 40 39,50 37 35 Svédország 39,50 35,50 35-40 30-37 Forrás: MKKSZ Röviden Fidesz-dosszié az ügyészségen Az SZDSZ elküldte a Postabank és a Fidesz közeli cégek kapcsolatáról birtokában lévő dokumentumokat a legfőbb ügyésznek, az országos rendőrfőkapitánynak, az APEH elnökének és a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkárnak - olvasható abban a közleményben, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez a párt sajtótitkársága. Emlékezetes, hogy a párt szakértői közölték, tíz bűncselekményre, köztük hivatali viszszaélésre, sikkasztásra, különösen nagy kárt okozó adó- és tb-csalásra, a bűncselekmények bűnszervezetben történő elkövetésére utaló jeleket fedeztek fel a „Fidesz-dosszié” anyagában. A dokumentáció tartalmazza a szerződések másolatát, a témával foglalkozó sajtótájékoztatók háttéranyagát és az ügyben elhangzott szabaddemokrata parlamenti felszólalásokat. (Hírösszefoglalónk) Új légügyi főigazgató Dr. Várhelyi György, a Malév moszkvai képviseletének korábbi vezetője lesz a KHVM új légügyi főigazgatója. A tisztséget pályázati úton nyerte el. Az eddigi főigazgató, Skonda Ódön nem nyújtott be pályázatot, várhatóan nyugdíjba vonul. Skonda jelenleg szabadságát tölti, Várhelyi kinevezése augusztus elsejével várható. (F. K.) Somogyfajsz csődöt jelent Somogyfajsz csődöt jelent, az önkormányzat válságos pénzügyi helyzete miatt a képviselő-testület állásfoglalása alapján kérik a bíróságtól az adósságrendezési eljárás megindítását - közölte kedden Radó Attila jegyző. A mintegy 540 lakosú somogyi községben az elmúlt hónapban már az önkormányzati dolgozók bérét sem tudták kifizetni, s mivel nem tudják visszafizetni azt a 17 millió forint adósságot sem, amit a korábbi években vett fel az önkormányzat, újabb hitelre nem is gondolhatnak. (MTI) Elkótyavetyélt fővárosi üdülők? A főváros elkótyavetyéli a tulajdonában lévő gyermeküdülőket - közölte Zsinka László, a városházi Magyar Igazság és Élet Pártja frakciójának tagja tegnapi tájékoztatóján. Szerinte a főváros áron alul hirdette meg a visegrádi, a fonyódi és a zebegényi üdülőt, valamint a gyermeküdültetés céljára használt szőlősgyöröki Jankovich-kastélyt. A városatya azt ajánlotta, hogy az ingatlanokat nyitt pályázaton próbálják értékesíteni. Az üdülőket már egy éve hirdetik, de még mindig nincs rájuk jelentkező - reagált a felvetésre Varga Péter, a Városháza vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztályának vezetője. A Jankovich-kastélyt majdnem négyszázmillióért, a többi ingatlant harminc-hatvanmillió forint közötti öszszegekért kínálják. (Munkatársunktól)