Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚLIUS 7., SZERDA 5 Végh Ferenc választott: még a héten lemond Még a héten eljuttatja Göncz Árpád köztársasági elnökhöz lemondását Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari fő­nöke. Utódja a Népszabadság értesü­lése szerint korábbi első helyettese, a Honvédelmi Minisztériumban jelenleg helyettes államtitkári tisztet betöltő Fodor Lajos altábornagy lesz. A veze­tőcserével egy időben a hadseregnél stratégiai vizsgálat is kezdetét veszi. MUNKATÁRSUNKTÓL___________ Körvonalazódik a megoldás a honvédsé­gi vezetőválság ügyében. Hollósi Nán­dor altábornagy, a vezérkari főnök első helyettese augusztus elsején nyugállo­mányba vonul, Végh Ferenc parancsnok pedig valószínűleg még a héten benyújt­ja lemondását. Orbán Viktor miniszterel­nök a hét végéig adott ha­ladékot a probléma rende­zésére. Póda Jenő, a Mi­niszterelnöki Hivatal kor­mány-főtanácsadója - aki közvetít a HM és a pa­rancsnok között - a hétfői egyeztetést követően kö­zölte: egyelőre nem tud­tak megállapodni, de a hé­ten még találkozik a ve­zérkari főnökkel. Végh tegnap Nápolyba utazott, így az újabb megbeszélés­re valószínűleg csütörtö­kön kerül sor. Lapunk ér­tesülése szerint a tábor­nok még hezitál, hogy el­fogadj­a-e a felajánlott an­karai nagyköveti posztot. Végh utódja valószínű­leg Fodor Lajos altábor­nagy lesz, aki korábban a vezérkari főnök első he­lyettese volt, néhány hó­napja azonban Gyarmati István utóda a honvédel­mi tárcánál NATO-kap­­csolattartásért felelős he­lyettes államtitkárként. Fodor - aki tegnap ugyancsak külföldön tar­tózkodott - a parancsnok­hoz hasonlóan az Egyesült Államokban végzett vezérkari akadémián, ahová a Katonai Felderítő Hivatal parancsnoki posztjáról iskolázták be. Visszatérte után Végh helyettese volt, míg az idén civilbe nem öltözött. Leszerelési kérel­mét azonban nem adta be, s így mind­máig hivatásos katona. Parancsnokként valószínűleg még az idén vezérezredes­sé nevezik ki, s ezzel ő lesz az egyetlen négycsillagos aktív tábornok. Fodor fel­adata valószínűleg az lesz, hogy kéthar­mados törvények híján is „levezényelje” a hadseregnél a tárca elképzeléseinek megfelelő haderő-átalakítást, valamint a vezérkar és a minisztérium összevoná­sát. Ezek egy részéhez alkotmánymódo­sításra és így az ellenzék egyetértésére lenne szükség, amit ebben a ciklusban nem valószínű, hogy meg tudna szerezni a HM. Végh kényszerű távozása és lemondá­sának körülményei egyébként utódja számára világossá teszik, hogy a pa­rancsnok nem mellé-, hanem egyértel­műen alárendelt viszonyban van a hon­védelmi miniszterrel. A vezetőváltás után szeptemberig ki kell dolgozni egy új koncepciót a hadse­reg átalakítására is. Wachs­­ler Tamás, a HM közigaz­gatási államtitkára a Nép­­szabadságnak tegnap el­mondta: az évek óta alulfi­nanszírozott honvédség a koszovói válság idején túl­költekezett. - Úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló költségvetési támogatásból vagy kisebb létszámú had­sereget lehet biztonságo­san fenntartani, vagy pedig kevesebb feladatot lehet teljesíteni - jelentette ki Wachsler.­­ Ennek fényé­ben végig kell gondol­nunk, hogy milyen hon­védségre van szükség. Korábban már elhang­zottak elképzelések azzal kapcsolatban, hogy a ma­gyar hadseregnek elsősor­ban a műszaki képességeit kellene fejleszteni. Ez összhangban van azzal, hogy a kisebb NATO-tag­­államok hadseregei rend­szerint specializálódnak valamire. Valamennyi vál­toztatáshoz azonban újabb törvények megszavazására van szükség, s lehet, hogy emiatt módosítani kell a nemrég elfoga­dott védelempolitikai alapelveket is. Mindezeket a közigazgatási államtit­kár egyelőre csak találgatásnak minősí­tette. - Részletes információkkal csak augusztus végén tudok szolgálni, ami­korra elkészülhetnek a koncepció körvo­nalai - fejezte be Wachsler. Fodor Lajos Végh Ferenc Szociális koncepciót hiányol a szakszervezet A változtatás elkerülhetetlen, ezt a szakszervezet is érzékeli - mondta lapunknak Volentér Mihály, a Honvédszakszervezet (HOSZ) érdekvédelmi alelnöke. Szerinte átalakításra van szükség a honvédségnél annak érdekében, hogy a meglévő szerve­zetek és a feladatok összhangba kerüljenek akkor is, ha az létszámcsökkentéssel jár. Amennyiben a felülvizsgálatot követő intézkedés ezt a célt szolgálja, azt a HOSZ támogatja. Az alelnök problémát csupán a létszámcsökkentésben érintettek sorsával kapcsolatban lát. Leszögezte: a hadseregtől megválókat átképzési támogatással, munkahelykereséssel, a járandóságok biztosításával kell segíteni, hogy be tudjanak illeszkedni a polgári életbe. Volentér szerint ehhez szociális koncepcióra lenne szükség, ami a Magyar Honvédségnél pillanatnyilag nincs. K. J. E. Létszámleépítés az MTV-nél MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL A közszolgálati televízió tizenegymil­liárdos adósságot görget maga előtt, ez az egyik ok, amiért központi állományának létszámát év végéig ezerrel csökkentjük, a leépítés azonban nem érinti a hat regio­nális szerkesztőséget, amelyeknél csupán 124 főállású munkatárs dolgozik - mond­ta kedden miskolci sajtótájékoztatón Sza­bó László Zsolt. A Magyar Televízió ügy­vezető elnöke szerint a vidéki stúdióknak szoros együttműködést kell kialakítaniuk a körzeti televíziókkal. A budapesti, pécsi, szegedi, miskolci, debreceni és szombathelyi regionális te­levíziók az MTV 1 és az MTV 2 csatorna évi 14 ezer órás adásából ezer órával ré­szesednek. Szabó László Zsolt azt mond­ta, a jövőben a tévé budapesti szerkesztő­ségeinek anyagi érdekük is fűződik majd ahhoz, hogy több műsort rendeljenek a vidéki stúdióktól. Az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága helyt adott Mészáros István, a Hit Gyüle­kezete jogi képviselője beadványá­nak, és megállapította, hogy A Hét című tévéműsor február 28-án megsértette a törvényt. Az ORTT állásfoglalása szerint az említett műsor a „Hit Gyülekezetét olyan dehonesztáló képi és szövegkör­nyezetben mutatta be, amely alkal­mas a gyülekezet lejáratására, anél­kül, hogy a gyülekezet képviselője lehetőséget kapott volna arra, hogy az őket ért vádakat visszautasítsa”. Kutató doktoranduszok A disszertáció megvédéséhez három év kevés Jelenleg csaknem hétezer fiatal vesz részt doktori képzésben. A Doktoran­duszok Országos Szövetsége által ké­szített felmérésből kiderül, hogy az egyetemisták közül nagyobb arányban folytatják tanulmányaikat doktoran­­duszként azok, akik korábban elit kö­zépiskolába jártak. A doktoranduszok nagy része - 93 szá­zaléka — gimnáziumba járt, egyötödük pedig kifejezetten jó nevű intézményben érettségizett. A megkérdezettek nagy ré­sze elsősorban szakmai érdeklődése miatt jelentkezett a doktori képzésre, de fontos szempont volt a kutatási lehetőség és a karrier is. Az anyagi juttatások játszottak legkevésbé szerepet döntésükben. A felmérés szerint a doktoranduszok csaknem kétharmada havonta konzultál témavezetőjével, ami nagy segítséget je­lent a munkában. Kutatási eredményeik­ről már ritkábban - legtöbbjüknek fél­évente - kell beszámolniuk. A doktori felkészülésre szánt idő legnagyobb részé­ben (csaknem 40 százalékában) kutatnak a fiatalok, a második legfontosabb tevé­kenység pedig a tanulás. A megkérdezet­tek 62 százaléka tanít is az egyetemen, noha csupán 49 százalékuknak teszi ezt kötelezővé az intézmény. Elgondolkodta­tó viszont, hogy csaknem egyharmaduk ezért semmilyen anyagi juttatást nem kap, noha ezt jogszabály­­ja elő. A doktoranduszok 91 százaléka több idegen nyelvet is ismer, s csupán egyhar­maduk nem tanul jelenleg semmilyen nyelvet. Angolul szinte minden megkér­dezett beszél, németül csaknem kéthar­maduk, oroszul ötven százalékuk tud. A doktori képzéssel a fiatalok a köze­pesnél kicsit jobban elégedettek. A leg­magasabb osztályzatot a társadalomtudo­mányi területen, a legalacsonyabbat az agrárképzésben tanulók adták. A meg­kérdezettek 73 százaléka úgy véli, hogy a doktori cím eléréséhez szükséges feltéte­leket közepesen vagy nagymértékben biztosítják nekik. Ennek ellenére a vá­laszadók nagy többsége - 84 százaléka - úgy gondolja, hogy a disszertáció megvé­déséig a doktori képzés ideje, azaz három év alatt nem lehet eljutni. A megkérdezettek több mint fele a doktori cím megszerzése után is saját tu­dományterületén szeretne oktatni vagy kutatni. Egyharmaduk a tudományterü­lethez kapcsolódó egyéb tevékenységet kíván választani, s csupán hét százalékuk helyezkedne el egészen más területen. U.J. ÁLTALÁBAN MENNYIRE ELÉGEDETTEK A DOKTORI KÉPZÉSSEL? (képzési típusonként) Havi nettó 70 ezer fixszel... Felmérés a jövedelmekről és az életszínvonalról A hazai felnőtt lakosság mintegy harma­da nagyon jónak, vagy kielégítőnek tartja családja pénzügyi helyzetét - derül abból a vizsgálatból, amelyet a bécsi székhelyű Fessel-GfK intézet készített hét kelet-kö­­zép-európai országban. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackuta­tó Intézet igazgatója beszámolt arról, hogy a magyar lakosság elégedettebb családja helyzetével, mint a korábbi években. Az idén tavasszal, ezer ember személyes megkérdezésével készített vizsgálat szerint a húsz százalékra csök­kent azok aránya, akik elégedetlenek helyzetükkel. Az elmúlt évtizedben most először ilyen alacsony az elégedetlenek aránya. Ennek ellenére a csehek mondha­tók a leginkább elégedettnek, mivel náluk a lakosságnak mindössze nyolc százaléka ítéli kedvezőtlennek anyagi helyzetét. Lakásának bútorzata, ruházata, autója alapján a magyarok, a csehek, a lengye­lek és a szlovákok tizede úgy vélekedik, hogy mindent meg tudott venni, amit akart. További negyedrészük - a lengye­leket kivéve - úgy tartja, hogy sok min­dent megszerzett abból, amit szeretett volna. A vizsgálat szerint hazánkban a nők elégedettebbek életszínvonalukkal, mint a férfiak, s az érettségizettek, illetve a diplomások is kedvezőbbnek ítélik helyzetüket. Az életszínvonal megítélé­sében regionálisan a jelentősek az eltéré­sek: az alföldi megyékben és Észak-Du­­nántúlon a lakosság számarányához ké­pest többen képviselnek pozitív véle­ményt, míg a Dunántúl más területein elégedetlenebbek. Hazánkban a teljes népességen belüli arányhoz képest a nők elégedettebbek a jövedelmükkel, ahogy a 40 évesnél idő­sebbek, a vállalkozók és a magasan kép­zett vezetők is a kedvezőbb helyzetűek közé sorolják magukat. Az elégedettek közé tartoznak a budapestiek és a Pest megyeiek, továbbá a 10-50 ezer lakosú települések lakói, valamint azok is, akik legalább nettó 70 ezer forintot keresnek havonta. Ezzel szemben hazánkban a la­kosság kétharmada kifejezetten elégedet­len a jövedelmével. Ide tartoznak az idő­sebbek, az alacsonyabb iskolai végzettsé­gűek és azok, akiknek háztartásában a ha­vi nettó jövedelem kevesebb 70 ezer fo­rintnál. M. R. A. Pályakezdő jogásznak nem vonzó a közszféra Az államigazgatásban ma is kevesebbet dolgoznak az alkalmazottak, mint másutt A közigazgatásban dolgozók jelenlegi 40 órás munkaidejének 37 órára csökken­tését szorgalmazzák az érdekvédők. Az illetékes minisztérium vezetői szerint a közszolgálati törvény felülvizsgálata alkalmat ad a munkaidővel kapcsolatos vál­toztatásokra, ez azonban várhatóan nem jelenti annak csökkentését. Idén elő­ször betöltetlen álláshelyek vannak a közszférában, amely a pályakezdő jogászok számára sem vonzó. Az európai uniós csatlakozásig foko­zatosan 37 órára kell csökkenteni a köz­­igazgatási szakemberek jelenlegi 40 órás munkaidejét - hangoztatják a köz­szféra szakszervezetei. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztiszt­viselők Szakszervezetének főtitkára kö­vetelésüket indokolva elmondta: az eu­rópai gyakorlattal ellentétes az a magyar törvényi szabályozás, amely szerint a közigazgatásban nem lehet a túlóráért fi­zetni. A tervezett létszámcsökkentés tönkreteszi az ágazatot. Komoly feszült­séget okoz a maradék még nagyobb munkaterhelése, ami miatt várhatóan mind többen hagyják el a közigazgatást. A szakszervezet szerint 2002-től, az eu­rópai uniós csatlakozástól elkerülhetet­len a munkaidő-csökkentés a szférában, ugyanis a munkafolyamatokon kívül az együttműködés valamennyi kérdését össze kell hangolniuk a tagállamoknak. Európában a közszférában lényegesen kevesebbet, heti 35-37 órát dolgoznak általában. Németországban a szakszer­vezetek ma már a négynapos munkahét­ért harcolnak. Az MKKSZ felmérése szerint ma mi­nimálisan tízszázalékos a túlóráztatás, számos munkahelyen - például a földhi­vataloknál vagy a munkaügyi központok­ban - a 25 százalékot is eléri, az ellentéte­lezést pedig tiltja a törvény. A főtitkár úgy véli, indokolt a közigazgatás 105 ezer dolgozóját érintő 40 órás munkaidő fokozatos csökkentése, mert az a minősé­gi munkát szolgálná. Ugyanakkor elke­rülhetetlen a teljesítménymérési mutatók meghatározása. Fehér József felhívta a figyelmet arra is, hogy mind kevesebb pályakezdő vá­lasztja a közigazgatást. A közszférában idén először fordul elő, hogy betöltetlen álláshelyek vannak, főként jogászokat nem tudnak a kvalifikált munkakörökbe csábítani. Elhanyagolható azoknak a fris­sen diplomázott jogászoknak a száma, akik a közigazgatás területén szándékoz­nak elhelyezkedni. A szakszervezeti ve­zető ezt azzal magyarázza, hogy egy kez­dő közigazgatási szakember a pótlékok­kal és a különböző munkahelyi kedvez­ményekkel együtt is alig bruttó 50 ezer forintot keres havonta. Az igazságszol­gáltatásban - a bíróságokon, ügyészsége­ken — ennek a kétszeresét is megkapják. A munkaidő-csökkentés realitásáról megkérdeztük Pál Lajost, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkárát, aki elmondta: folyik a köz­szolgálati törvény felülvizsgálata. Nem kizárt, hogy a munkaidővel kapcsolatban is sor kerül néhány változtatásra. Pál La­jos szerint mindazonáltal nem valószínű, hogy a módosítás a munkaidő csökkenté­sét jelenti majd. Utalt arra, hogy a köz­­igazgatásban ma is kevesebbet dolgoz­nak az alkalmazottak, mint más munka­helyeken. Kun J. Erzsébet ÁTLAGOS HETI MUNKAIDŐ EURÓPÁBAN (óra) Ország Férfiak Nők Közigazgatásban Szakszervezeti követelés Anglia 37­ 38 36 37 35 Ausztria 40 38 38 35 Belgium 39 38 35-39 32-38 Dánia 35-37 34 37 15-30 Finnország 39 38,50 36 30-35 Franciaország 38 37 35-39 32-35 Görögország 40 39 32-38 35 Írország 39,50 33 32-39­ Luxemburg 40,50 34,50 36­ Németország 39 34,50 38-40 30-35 Olaszország 39 36 36-38 35 Portugália 41 38 36 35 Spanyolország 40 39,50 37 35 Svédország 39,50 35,50 35-40 30-37 Forrás: MKKSZ Röviden Fidesz-dosszié az ügyészségen Az SZDSZ elküldte a Postabank és a Fi­desz közeli cégek kapcsolatáról birtoká­ban lévő dokumentumokat a legfőbb ügyésznek, az országos rendőrfőkapi­tánynak, az APEH elnökének és a társa­dalombiztosítást felügyelő politikai ál­lamtitkárnak - olvasható abban a közle­ményben, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez a párt sajtótitkársága. Emléke­zetes, hogy a párt szakértői közölték, tíz bűncselekményre, köztük hivatali visz­­szaélésre, sikkasztásra, különösen nagy kárt okozó adó- és tb-csalásra, a bűncse­lekmények bűnszervezetben történő el­követésére utaló jeleket fedeztek fel a „Fidesz-dosszié” anyagában. A doku­mentáció tartalmazza a szerződések má­solatát, a témával foglalkozó sajtótájé­koztatók háttéranyagát és az ügyben el­hangzott szabaddemokrata parlamenti felszólalásokat. (Hírösszefoglalónk) Új légügyi főigazgató Dr. Várhelyi György, a Malév moszkvai képviseletének korábbi vezetője lesz a KHVM új légügyi főigazgatója. A tiszt­séget pályázati úton nyerte el. Az eddigi főigazgató, Skonda Ódön nem nyújtott be pályázatot, várhatóan nyugdíjba vo­nul. Skonda jelenleg szabadságát tölti, Várhelyi kinevezése augusztus elsejével várható. (F. K.) Somogyfajsz csődöt jelent Somogyfajsz csődöt jelent, az önkor­mányzat válságos pénzügyi helyzete mi­att a képviselő-testület állásfoglalása alapján kérik a bíróságtól az adósságren­dezési eljárás megindítását - közölte kedden Radó Attila jegyző. A mintegy 540 lakosú somogyi községben az elmúlt hónapban már az önkormányzati dolgo­zók bérét sem tudták kifizetni, s mivel nem tudják visszafizetni azt a 17 millió forint adósságot sem, amit a korábbi években vett fel az önkormányzat, újabb hitelre nem is gondolhatnak. (MTI) Elkótyavetyélt fővárosi üdülők? A főváros elkótyavetyéli a tulajdonában lévő gyermeküdülőket - közölte Zsinka László, a városházi Magyar Igazság és Élet Pártja frakciójának tagja tegnapi tá­jékoztatóján. Szerinte a főváros áron alul hirdette meg a visegrádi, a fonyódi és a zebegényi üdülőt, valamint a gyermek­­üdültetés céljára használt szőlősgyöröki Jankovich-kastélyt. A városatya azt aján­lotta, hogy az ingatlanokat nyitt pályáza­ton próbálják értékesíteni. Az üdülőket már egy éve hirdetik, de még mindig nincs rájuk jelentkező - reagált a felve­tésre Varga Péter, a Városháza vállalkozá­si és vagyonkezelési ügyosztályának ve­zetője. A Jankovich-kastélyt majdnem négyszázmillióért, a többi ingatlant harminc-hatvanmillió forint közötti ösz­­szegekért kínálják. (Munkatársunktól)

Next