Népszabadság, 1999. augusztus (57. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

2 A hadsereg Milosevics mellett állni kap a Koszovó-tortából? Robbantás Pristinában - Orosz katonák UCK-vezetőt tartottak fel Belgrádban a jugoszláv hadsereg ve­zetése támogatásáról biztosította Milosevics elnököt, kilátásba helyez­ve, hogy fellép a rendszer ellenzékével szemben. Jamie Shea NATO-szóvivő eközben azt közölte: hetente harminc embert gyilkolnak meg Koszovóban, ahol a „törvény és rend vákuuma” alakult ki. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az észak-atlanti szervezet szóvivője úgy értékelte: Koszovó biztonsági helyzete „súlyos, de nem katasztrofális” - jelen­tette a Reuters. Michael Jackson brit tá­bornok, a KFOR parancsnoka szerint az albánok ugyanolyan erőszakosan lépnek fel a tartományban, mint korábban a szerbek. „Túl sokan vannak azok az al­bánok, akik még nem fogták fel, hogy valami újat akarunk, mást, mint ami ed­dig volt” - jelentette ki a tábornok a The Sunday Telegraph című londoni lapnak adott interjújában. Jackson úgy vélte: a háború befejezésében az oroszok fontos szerepet játszottak azzal, hogy június elején a Nyugat álláspontja mellé álltak. Pristinában kézigránát okozta robba­nás rázta meg a város egy épülőben lévő szerb templomát. Az akciót - amelynek során személyi sérülés nem történt - a NATO és az ENSZ illetékesei is elítélték. A már idézett londoni lap az MTI által ismertetett tudósításában arról számol be, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadse­reg (UCK) gyors ütemben építi ki hatal­mát a tartomány tényleges kormánya­ként, míg az ENSZ késlekedik a polgári közigazgatás és a rendőri erő megterem­tésével. Az UCK közreműködésével al­bánok veszik át a szerb tulajdonú kávéhá­zakat, bárokat, kis üzleteket. A koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) kötelékében szolgálatot tel­jesítő orosz katonák szombaton megállí­tották, és rövid időre őrizetbe vették Agim Cekut, az UCK katonai parancsno­kát. Az albán gerillaszervezet több poli­tikai vezetője, köztük Hashim Thaqi az­zal vádolta meg az orosz kéksisakoso­kat, hogy szándékos, előre kitervelt poli­tikai akciót hajtottak végre Ceku letar­tóztatásával. A jugoszláv hadsereg szombaton megerősítette a Milosevics elnök mellet­ti elkötelezettségét. Nebojsa Pavkovics, a harmadik hadsereg parancsnoka ismét arra intette az ellenzéket, hogy tartóz­kodjon „a törvényes hatalom jogellenes megdöntésére” irányuló felhívásoktól. Ez a magatartás ugyanis óhatatlanul pol­gárháborúhoz vezet, amelyet azonban a jugoszláv hadsereg „bármi áron” meg fog akadályozni - fogadkozott a tábor­nok a belgrádi Beta hírügynökség sze­rint, azt azonban cáfolva, hogy tankokat is bevetnének a nép ellen. Eközben Szerbia huszonnégy városa követelte a jugoszláv elnök lemondását. Belgrád tiltakozása ellenére Moszkvába utazott a szerb politikától általában tá­volságot tartó kisebbik jugoszláv tag­­köztársaság, Montenegró elnöke. Milo Djukanovics közölte: tárgyalásainak egyik központi témája lesz „a kapcsolati rendszer újrafogalmazása a jugoszláv közösségen belül”. Több mint ezer koszovói roma ért par­tot a hétvégén a dél-olaszországi Bari­ban. Azt mondják: az albánok megtorlá­sa elől menekülnek, de Olaszországban nem számítanak háborús üldözötteknek, ezért elvben visszatoloncolás vár rájuk. Brit páncélos járőr a megtámadott pristinai szerb ortodox templom előtt REUTERS-FOTÓ Távirati Stílusban JÁN SLOTA, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke cinikusnak minősítette Orbán Viktor kormányfő vélekedését a vajda­sági autonómiáról. A politikus szerint a Dél-Szlovákiában élő, államalkotó szlo­vák nemzet tagjait autonómia nélkül is megkülönböztetés éri, mert ezeken a te­rületeken kemény magyarosítás zajlik, ami „felfedi a szlovákiai és a magyaror­szági soviniszták valódi törekvéseit”. (MTI) A HÉTEN ÚJRA érkezhetnek dél-ko­reai turistacsoportok Észak-Koreába. Szöul és Phenjan megállapodását meg­előzően két hónapig szüneteltek a (job­bára a Hyundai cég által szervezett) tu­ristautak, mert az északi hatóságok letar­tóztattak egy déli látogatót. (Reuters) II. ERZSÉBET angol királynő is sza­vazhat már a következő brit választáso­kon. Főrendi rangja miatt eddig nem ve­hetett részt a voksolásban, a munkáspár­ti reformok azonban megfosztják az örökletes főnemeseket privilégiumaik­tól, ám visszaadják állampolgári jogai­kat. (dpa) ISMÉT LETARTÓZTATTÁK Irán­ban Helmut Hofer német üzletembert, akit egy iráni nővel folytatott szexuális viszony vádjával korábban egyszer már halálra ítéltek. A feltételesen szabadláb­ra helyezett férfit most részben „külföldi elemekkel fenntartott bizonyos kapcso­latai miatt” börtönözték be. (MTI) A BRIT MARHAHÚSRA 1996-ban kivetett európai uniós embargó részle­ges feloldását ünnepelték tegnap Nagy- Britanniában. Az Európai Bizottság döntése szerint ezentúl a szigetországból csak az 1996. július 1. után született marhák kicsontozott húsát lehet expor­tálni, garancialevéllel az anyaállat egészségéről. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ * _ ________Jegyzet________ Felvonták az Európa-erőd hídjait? Nem először van komoly megközelítésbeli különbség a délkelet-európai térség helyzetét illetően a szegedi Értelmiség Nyári Egyetem budapesti és a határokon tú­li előadói között. A fővárosból érkezettek hangsúlyoz­ták, hogy Európa új határait már megrajzolták, nem lesz folytatás, nem lesz további kiterjesztés. Az Euró­pa-erőd felvonóhídjait felhúzták, aki kívül maradt, be­látható időn belül gazdasági vegetálásra és politikai zűrzavarokra számíthat. A Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában élő magyarok a románok, ukránok, szerbek sorsában osztoznak — a Nyugat etnikai alapon nem fog különbséget tenni, és a határon túli magyarok­nak külön kedvezményeket adni. Temesvárról, Újvidékről, Szegedről nézve viszont úgy látszik, a koszovói háború éppen ennek a politiká­nak a csődjét igazolta. Ha nem oldják meg a térséget feszítő gondokat, akkor képtelenség olyan határvona­lat húzni, amelyen az elmérgesedő viszályok át ne csapnának. A kérdés csak az - fogalmazták meg töb­ben a nyári egyetem előadói közül -, hogy valójában mit jelent ez a bizonyos megoldás. Jugoszlávia bombá­zása a koszovói népirtás miatt - vagy ürügyén - azt je­­lenti-e, hogy a nyugati világ nem tűri el többé a kisebb­ségi jogok eltiprását, vagy csupán azt, hogy nem tűr meg olyan szereplőt a nemzetközi politikai színtéren, aki - miként Szlobodan Milosevics - semmibe veszi a globalizálódó gazdaság játékszabályait. Bodó Barna temesvári politológus mindezt úgy fogalmazta meg, hogy a bombázás nem a kisebbségekért, hanem Milo­sevics ellen folyt. Kérdés továbbá, vetették fel az egymás szavaira ref­lektáló előadók, hogy a Nyugat közbelépése a limes környéki zűrzavarban meddig terjed. Ha az itt élő, ter­helt történelmű népek túlságosan egymásnak esnek, ak­kor a nyugatiak odacsapnak ugyan a furkósbottal, de úgy látszik ugyanis, hogy a térség gondjait ténylegesen megoldó „Marshall-terv”, a nyugati tőkebefektetés, a gazdasági felzárkóztatás elmarad. Az lesz a jutalom, ha elmarad a büntetés. A balkáni térséget magukhoz emel­ni - ez túlságosan nagy anyagi áldozatot jelentene. Milenko Dereta, egy belgrádi civil szervezet vezetője azt fejtegette, hogy nem lehet párhuzamot vonni Koszo­vó és a Vajdaság autonómiája között. Koszovóban a 90 százalék albán és a 10 százalék szerb által alkotott né­pességben a tartomány etnikai autonómiája körül zajlott a küzdelem. A Vajdaságban, ahol több mint 20 nemzeti­ség él, vagy mindegyik etnikai csoport autonómiájáról kell beszélni, vagy nincs szempont, amely alapján a ma­gyart kiemelhetnék közülük. A Vajdaságban, mint a ma­radék Jugoszlávia legfejlettebb vidékén regionális gaz­dasági autonómiáról lehet szó - ez azonban magában foglalja a vajdasági szerbek gazdasági autonómiáját is Jugoszlávia többi területével szemben. Akkor pedig - folytatta Milenko Dereta gondolatát Bodó Barna - újra­termelődik ugyanaz a helyzet, amely a fejlettebb Szlo­véniával és Horvátországgal már előállt: egy szép napon megtagadják, hogy továbbra is az ő kontójukra játsszák a regionális elvonás és újraelosztás játékát. Abban mindegyik előadó egyetértett, hogy a bármi­lyen balkáni rendezés útjában álló legfontosabb aka­dály ma Szlobodan Milosevics személye és rendszere. Az egyik kérdés éppen az: mi módon sikerül ezt az akadályt eltávolítani? Mi lesz Milosevics után? Szecsei Mihály közgazdász, a jugoszláv szövetségi parlament VMSZ-es képviselője a Milosevics után idők két felté­telezett problémájáról szólt. Az egyik: a nyugati segély nagy része Koszovóba megy, miközben a Vajdaságban hasznosulna a legjobban. A másik: a ma viszonylag gyönge szerb ellenzék eltérő programú pártjai között csak egy dologban van azonosság - mindannyian nem­zetállamot akarnak. Tanács István Asszad békét akar Izraellel HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Háfez Asszad szíriai elnök tegnapi, a szíriai hadsereg napján kiadott nyilatko­zata szerint hazája békében akar élni Iz­raellel, és nem tesz semmi olyasmit, ami ennek elérését akadályozná. Asszad sze­rint a béke magasztos cél és egyben szo­rító szükségszerűség is a térség és az egész világ számára. Az államfő közöl­te: nem Szíria gördít akadályokat a béke megteremtése elé. Asszad ugyanakkor a szíriai-izraeli békekötés árát is meg­szabta, megerősítve: a megbékélésnek azzal kell járnia, hogy az arab területek - köztük a Golán-fennsík - az ENSZ- határozatoknak megfelelően visszake­rülnek jogos birtokosaikhoz. Az elnök megismételte azt a damaszkuszi állás­pontot is, hogy Szíria addig nem ír alá békemegállapodást a zsidó állammal, amíg Libanon nem kész ugyanerre. Általános várakozás szerint az Ehud Barak miniszterelnök vezette új izraeli kormánykoalíció hatalomra kerülésével újjáéledtek a közvetlen izraeli-szíriai tárgyalások folytatásának esélyei. A kapcsolatok rendezése és a békekötés vezető téma lesz az izraeli kormányfő ma kezdődő moszkvai tárgyalásain. MUNKATÁRSUNKTÓL A nagy európai cégek máris külön Ko­­szovó-osztályt állítottak fel, és vezérkép­viselőket küldtek a tartományba. Eltökélt szándékuk, hogy kihasítsák a maguk sze­letét a balkáni újjáépítés tortájából. Nem akarják, hogy megismétlődjék az, ami az öbölháború után történt, amikor a legjobb megrendeléseket az amerikai mamutcé­gek kapták. Csakhogy ezúttal a londoni The Economist elemzése szerint elég ke­vés munkafelkérésre lehet számítani. Először is, Koszovóban kisebb volt a pusztítás, mint azt eredetileg hitték. Az utak, a hidak (tíz kivételével) és az ener­getikai berendezések zömmel épek, jól­lehet a lakosság fele még mindig nem jut vízhez. Koszovónak aligha lesz szüksé­ge új erőművekre, legfeljebb a meglévő­ket kell rekonstruálni. Ami újjáépítésre — például a nyolcvanezer súlyosan sérült vagy lerombolt lakóház esetében - szük­ség lesz, az házilagosan is megoldható, helyi készletekből vásárolt építő­anyagokkal. Valószínűleg megismétlő­dik a boszniai tapasztalat, hogy a dono­rok a szükséges munkákra - ahol lehet -volt jugoszláv vállalatokat kérnek fel, mert ezáltal injekciót adhatnak a helyi foglalkoztatásnak és így a gazdasági nö­vekedésnek. A The Economist szerint e vállalatok alkalmasak is a feladatra. A brit gazda­sági hetilap valószínűnek tartja, hogy a helyzet fő haszonélvezője a macedóniai építőipar lesz, amely régóta jelen van Szerbiában és konkrétan Koszovóban is. Usje cementgyára máris nagy megren­deléseket kap. Boszniának, Horvátor­szágnak és Szerbiának is vannak a híd­építésben és az energiaszolgáltató háló­zatok fenntartásában és javításában gya­korlott nagyvállalatai. Ha pedig történe­tesen olyan feladatról van szó, amelynek elvégzésére egyetlen volt jugoszláv nagyvállalat sem képes, a megrendelést alighanem olyan közeli országokbeli cé­gek fogják megkapni, mint amilyen Bul­gária, Törökország vagy Magyarország - jegyzi meg a The Economist, az utób­binál külön is említve, hogy Budapest 100 millió eurós (mintegy 24 milliárd forintos) hitelkeretet nyitott azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek balkáni újjáépítési munkákat pályáznak meg. Pekingi intés Tajpejnek A kínai hadsereg napján, vasárnap Cse Hao-tien védelmi miniszter hatá­rozott figyelmeztetésben részesítette a Pekingben szakadársággal vádolt taj­vani vezetést. A megemlékezések előtt egy nappal a kínai parti őrség lefog­lalt egy magántulajdonban lévő tajva­ni hajót. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK _______ A világ legnagyobb hadseregének 72. születésnapján Cse Hao-tien kínai vé­delmi miniszter a Kínai Kommunista Párt lapjának, a Zsenmin Zsipaónak adott nyilatkozatában megismételte azt a vádat, hogy Li Teng-huj tajvani vezető egyre tovább halad a „haza megosztásá­nak veszélyes útján”.­­ A legkomolyabban figyelmeztetjük Li Teng-hujt és a tajvani hatóságokat, hogy ne becsüljék alá eltökéltségünket. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg harcra kész és felkészült rá, hogy bár­mely pillanatban megvédje a haza szu­verenitását és területi épségét, és hogy határozottan összezúzzon minden, a nemzet megosztására irányuló összees­küvést - mondta a miniszter. Tajvan és Kína kapcsolatai július kö­zepe óta ismét rendkívül feszültek ami­att, hogy Li Teng-huj tajvani államfő olyan értelmű kijelentéseket tett, misze­rint Tajvan és Peking között az önálló ál­lamokra jellemző kapcsolatrendszert kell kiépíteni. A kínai parti őrség szombaton erő al­kalmazásával feltartóztatott és lefoglalt egy magántulajdonban lévő tajvani hajót a dél-kínai Fucsien tartomány partjai mentén. A csempészéssel gyanúsított taj­vani hajót arra kényszerítették, hogy út­irányát megváltoztatva kössön ki a dél­kínai Mavej kikötőjében. A tajvani védelmi minisztérium közöl­te, hogy a lefoglalt hajó utánpótlást szál­lított a tajvani hadsereg számára. A mi­nisztérium és a hajó tulajdonosa egybe­hangzóan megerősítette, hogy a hajó nem szállított katonákat, katonai dokumentu­mokat és fegyvereket sem. A tajvani igazságügy-miniszter szom­baton jogellenesnek minősítette a hajó le­foglalását, és úgy vélte, hogy ez a lépés csak tovább ronthatja a két ország közöt­ti viszonyt. Más tajvani tisztviselők vi­szont úgy ítélik meg, hogy az ügynek semmi köze a politikai helyzethez. „Gyakorlat” a pekingi katonai múzeumban REUTERS-FOTÓ

Next