Népszabadság, 1999. augusztus (57. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT * Felújított iskola a Dózsa György úton SOPRONYI GYULA FELVÉTELE Adóvitával nyit a parlament Ellentétek a koalíció és az ellenzék, de még a kormánypártok között is A jövő héten megkezdődik az Ország­­gyűlés őszi ülésszaka. Az első bizottsá­gi hét után a képviselők szeptember elején hozzálátnak a jövő évi adótör­vények tárgyalásához, a javaslatokról éles vita várható a koalíció és az ellen­zék, de még a kormánypártok között is. A parlament várhatóan november elején, a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor tér vissza az egyhetes ülésezési rendre. Lejárt a parlamenti képviselők nyári szabadsága, az Országgyűlés a jövő hé­ten megkezdi az őszi ülésszakát. A há­romhetes ülésezési rend szerint az első héten a bizottságokban dolgoznak a kép­viselők, hogy előkészítsék a szeptember 6-val kezdődő plenáris ülést. Szinte minden bizottság megtárgyalja a kor­mány jövő évi adójavaslatait, mert a ter­vek szerint ezek tárgyalásával indul a plenáris hét. Már a parlamenti napirend összeállítása is várhatóan nagy vitát ger­jeszt a kormánypártok és az ellenzék kö­zött, mert a koalíció egy hét alatt le akar­ja zárni az adótörvények általános vitá­ját. Az ellenzék ezt az eljárást példátlan­nak tartja. Várhatóan nemcsak az adótörvények tárgyalási módja, hanem tartalmuk is nagy vitát vált ki a koalíció és az ellen­zék, de még a kormánypártok között is. Az ellenzéki pártok, különösen az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai az elmúlt napokban egyértelművé tették, hogy elutasítják a kormány javaslatát, és ahhoz számos módosítást nyújtanak be. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető­helyettese (bal­oldali képünkön) szerint a kor­mányzati nyilatkozatok ellenére jövőre nem csökkennek a lakosság terhei. Ezért az MSZP az általa készített adótábla elfogadását javasolja. Ez megemelné az adósávo­­kat, növelné az adójóvá­írás összegét, így csök­kennének az adóterhek, főként az alacsonyabb jövedelműeknél. A kormánypártok reá­lisnak tartják a kormány javaslatait, de a három koalíciós frakció között sincs teljes egyetértés. Tállai András (Fidesz) szerint a kormányjavas­latban megfogalmazott célok és változtatási irá­nyok elfogadhatók, támogathatók. Csúcs László, az FKGP frak­cióvezető-helyettese (jobb­oldali képünkön) azonban jelezte, hogy pártja nem támogatja a biztosítási adó beve­zetését. Véleménye szerint az adóval éppen a költségvetés és az önkormány­zatok helyzetét nehezítenék, ha egy esetleges újabb természeti katasztrófa esetén még kevesebbeknek lenne bizto­sításuk. A jövő heti bizottsági ülések során számos minisztert hallgatnak meg a bi­zottságok. Kövér László titkosszolgálati miniszter a nemzetbiztonsági bizottság előtt beszámol a sajtónak megküldött hamis titkosszolgálati iratok ügyében folytatott vizsgálatáról. A megfigyelési vizsgálóbizottság is meghallgatásokkal folytatja munkáját. Az egészségügyi és szociális bizottság tájékozódik a kórhá­zak adósságállományának alakulásáról. Frajna Imre, a társadalombiztosítási ala­pokat felügyelő politikai államtitkár tá­jékoztatást ad az alapok helyzetéről, va­lamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Az oktatási bizottság meghallgatja Pokorni Zoltán oktatási minisztert, az integrációs testü­let előtt Martonyi János külügyminisz­ter számol be az integrációs tárgyalások folyamatáról. A tervek szerint az Országgyűlés no­vemberig a háromhetes ülésrend szerint tanácskozik. A költségvetési törvényja­vaslat vitája során tér vissza a parlament az előző ciklusokban megszokott egyhe­tes tárgyalási rendre. • Bednárik Imre A kormányzati nyilatkozatok ellenére jövőre nem csökkennek a lakosság terhei. A biztosítási adóval éppen a költségvetés és az önkormányzatok helyzetét nehezítenék. Az FKGP parlamenti frakciója a jövő hét elején kétnapos ülésen értékeli a Tor­gyán József által irányított Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját, valamint az agrárium és a vidékfejlesztés helyzetét. A frakció hét­főn kialakítja végleges álláspontját arról, hogy a kormány döntése szerint az agrártárca csak 250 milliárdot kaphat a Torgyán József által igényelt 413 mil­liárd helyett. Bánk Attila frakcióvezető lapunknak megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Járai Zsigmond pénzügyminiszter más, hivatalos el­foglaltsága miatt nem tud részt venni a hétfői gödi tanácskozáson. Kárászon a hársfát is védik Rendeletek már vannak, a pénz még kevés A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az építészeti örökség he­lyi védelmének szakmai szabályairól szóló, a napokban megjelent rendelete ma csak néhány száz települést érint. A települési értékvédelem mégis egyre fontosabbá válik. Az építészeti örökség műemléki és he­lyi védelme közötti különbség nem az el­vekben, hanem a gyakorlatban rejlik. A közvélemény szemében ma még csak az számít megőrzendő építménynek, amely az országos listán is szerepel. A települé­si értékek védelmét éppen ezért gyakran nehéz elérni - véli Srágli Lajos, a Város- és Faluvédők Szövetsége választmányá­nak tagja, az Értékmentő felelős szer­kesztője. Srágli úgy látja, az FVM rende­lete megfelelő keretet szab a lassan egy évtizede folyó munkához, de néhány kér­désre továbbra sem ad eléggé konkrét vá­laszt. Csak becslésekkel rendelkezünk azt il­letően, hogy milyen kört érint ma a helyi védelem. Az ország 3600 önkormányza­tának mintegy öt százaléka hozott eddig ilyen értelmű rendeletet; a tíz és fél ezer műemléket vélhetően több százezer he­lyileg védett épület, utcakép, környezet egészíti ki. A helyi listákra olyan értékek kerülnek fel, amelyek a település, a szű­­kebb környezet szemében számítanak megőrzendőnek.­­ Kárászon, a négyszáz lakosú bara­nyai faluban a falukép szempontjából fontos házak mellett gazdasági épülete­ket, ipartörténeti emlékeket és egy nagy ezüsthársfát is védenek - mondja Mezei Attila polgármester. A megóvott értékek­nek funkciót is igyekeznek találni - fon­tos szerep jut itt a falusi turizmusnak és arra ösztönzik a lakosokat, hogy ha házuk renoválásába fognak, akkor az eredeti ál­lapotot állítsák helyre. - A helyi védelem legnagyobb gondja - véli Szágli Lajos -, hogy az önkormány­zatok töredéke tud csak a rendelet mellé anyagi erőt is állítani. A mostani jogsza­bály sem kötelezi a helyhatóságokat a fel­újítások költségeit legalább részben fede­ző elkülönített alap létrehozására, a tulaj­donosoknak adható adókedvezmény pe­dig rendszerint csak lehetőség marad. A védettség megsértőire kiróható bírságo­kat sem hajtják be következetesen. Komoly összegeket csak a városok tudnak a helyi védelemre fordítani. Nagykanizsán például tavaly három-, az idén kétmillió forintot osztottak szét a pá­lyázók között vissza nem térítendő támo­gatás és kamatmentes hitel formájában - tudtuk meg Szamosi Gábortól, a főépíté­szi iroda munkatársától. A város rendele­te igen szigorú: a több száz védett épít­mény tulajdonosainak a városképet érintő beavatkozások előtt a főépítésztől kell engedélyt kérniük. Budapesten százmilli­ós nagyságrendű összeggel gazdálkod­nak a településvédők. A Főpolgármesteri Hivatal adatai szerint mintegy 3500 épü­let áll helyi védelem alatt, 1993 óta 324 felújítást végeztek el. N.K. J. Liebmann kitart a korona országjárása mellett Az FKGP budapesti elnöksége elhamar­kodottnak tartja és értetlenül fogadta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umának sajtóközleményét, melyben a tárca megvalósíthatatlannak és méltat­lannak tartja a Szent Korona országjárá­sát - tájékoztatta lapunkat pénteken Liebmann Katalin, a párt budapesti szer­vezetének elnöke. Liebmann korábban úgy nyilatkozott: pártja kezdeményezte, hogy a Szent Koronát a jövő évben ko­ronaőrök kíséretében koronavonat jut­tassa el az ország csaknem valamennyi településére.­­ A budapesti kisgazdák a kulturális tárca nyilatkozata ellenére ki­tartanak eredeti elképzelésük mellett, melyet előzetes tanulmányokkal meg is alapoztak. A korona országjárásának megvalósítására „A Szent Korona Éve” elnevezéssel alapítványt hoznak létre. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a ma­gyar államiság legfőbb jelképéről, an­nak jogállásáról 2000/1-es sorszámmal törvény rendelkezzék. Bánk Attila, az FKGP parlamenti frakcióvezetője a kér­dés kapcsán lapunknak azt mondta: in­dokolt annak az igénynek a felvetése, hogy a Szent Koronát megismerhesse az ország lakossága, az más kérdés, hogy ezt milyen módszerekkel lehet megvaló­sítani. Ennek eldöntését a muzeológu­sokra és szakértőkre kell bízni. A kis­gazdapárt minden esetben tiszteletben tartja szervezeteinek véleményét, az FKGP végső álláspontját azonban min­dig az országos elnökség alakítja ki - tette hozzá. Cs. I. Vízparton és hegyvidéken is pihenhetnek a köztisztviselők Szeptember 1-jétől megkezdi műkö­dését a miniszterelnökség központi üdülési főigazgatósága. A kormány egységes üdülési rendszert vezet be az államigazgatásban dolgozó tízezer köztisztviselő számára. A tervek sze­rint a minisztériumok 155 üdülőjéből 42-nek a kezelését a főigazgatóság ve­szi át, e szervezet fogja központilag szétosztani a férőhelyeket. ____________MUNKATÁRSUNKTÓL____________ A kormány döntése értelmében egy­séges üdülési rendszert vezetnek be a központi államigazgatásban, a miniszté­riumokban és az országos hatáskörű szerveknél dolgozó mintegy tízezer köz­­tisztviselő számára. A kabinet legutóbbi ülésén megszületett rendelet értelmében szeptember 1-jétől megkezdi működését a miniszterelnökség központi üdülési és oktatási főigazgatósága. A Miniszterelnöki Hivatal az elmúlt hónapokban felmérte az egyes miniszté­riumok üdülővagyonát. Jelenleg 155 pi­henőhely van a költségvetési szervek tu­lajdonában, elosztásuk azonban nem ará­nyos. A Belügyminisztériumnak öt üdü­lője van, az Igazságügyi Minisztérium­nak egy sem. A tárcák többségének vagy vízparti, vagy hegyvidéki üdülői vannak. A megvizsgált 155 üdülőből egész évben 50, nyáron 99 üzemel, 31 létesítmény gyermeküdültetésre alkalmas vagy jelen­leg nem hasznosítható. A kormány tervei szerint a 155 üdülő­ből 42-nek a kezelését a főigazgatóság veszi át. Ezek többsége a Balaton-parton található, de a köztisztviselők mehetnek majd például Dobogókőre, Lovas­­berénybe, Miskolctapolcára, Sopronba. A főigazgatóság fogja elosztani a férő­helyeket az Országgyűlésben, a köztár­sasági elnök hivatalában, az Alkotmány­­bíróságon, az ombudsmani hivatalok­ban, az egyes minisztériumokban és más országos hatáskörű szerveknél dolgozó köztisztviselők és családtagjaik számá­ra. A 42 üdülőben kétévente nyílna pihe­nési lehetőség a köztisztviselők és csa­ládtagjaik számára, feltéve, hogy min­den jogosult él a lehetőséggel. A minisz­terelnökség számításai szerint az integ­rált üdülési rendszer 1,6 milliárd forin­tos költségvetési támogatást igényel. Ez azonban nem jelent többletkiadást, hi­szen a minisztériumok megszabadulnak 42 üdülő fenntartásától. Az elképzelések szerint a 42 üdülőt nagyjából azonos színvonalúra fejlesztik fel. A tervek szerint az állami vezetők üdültetésére rendelkezésre álló ingatla­nokat is bevonják a központi üdültetési rendszerbe, de továbbra is külön egység­ként üzemeltetik őket. A kijelölt mint­egy 200 legmagasabb beosztású állami vezető veheti igénybe a balatonőszödi kormányüdülőt, a tihanyi Honthy-villát, a szentendrei Duna Klubot, időszakos jelleggel a hajdúszoboszlói gyógyüdülőt és az erdőberényi honvédüdülőt. Horn: Rossz irányban a kormány A szocialista frakcióban nagyobb fegye­lemre van szükség a parlamenti munkák­ban, a szavazásokon való részvételben, illetve a párt és a képviselőcsoport állás­pontjának képviseletében — hangoztatta Kovács László pártelnök-frakcióvezető az MSZP képviselőcsoportja pénteki ba­latonfüredi tanácskozásáról tartott sajtó­­tájékoztatóján. Kovács szerint jobb kom­munikációra van szükség, és a jövőben javítani kell a párt etikai megítélésén. Leszögezte, fontos, hogy ne legyenek jogszerű, de etikailag kifo­gásolható ügyek a frakción belül. Úgy vélte, ha alapta­lanul vádolnak meg vala­kit, akkor helye van az iránta való szolidaritásnak. Ha viszont valós vádakról van szó, akkor az érintett személy tanúsítson szoli­daritást a párt iránt, és von­ja le a szükséges következ­tetéseket. A képviselőcsoport meghatározta azokat a té­mákat, amelyekkel ősszel kiemelten kí­ván foglalkozni. Kovács szerint ilyen te­rület az egészségügy, a mezőgazdaság és a költségvetés. A pártelnök szerint a koncepciótlan pénzosztogatás helyett át­látható agrárstratégiára van szükség, és arra, hogy a költségvetési támogatások elosztása ellenőrizhető legyen. Kérdésre válaszolva kijelentette: ha meglesznek a szükséges feltételek az agrárszférában, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialisták támogassák az FKGP 413 milliárd forintos igényét. Ezen túl a költ­ségvetésben a reális tervezésre kell töre­kedni, és az elérhető bevételekkel szá­molni. A Népszabadság információi szerint Horn Gyula volt pártelnök-miniszterel­nök a zárt ülésen kijelentette: az MSZP- nek készen kell állnia a kormányzati al­ternatíva vállalására, és a párt ma már er­re készen is áll. Úgy vélte: az elmúlt évben rossz irányba ment el a kor­mány. Az országnak most már nagyobb érdeke a kor­mány leváltása, minthogy a kabinet kitöltse a négy évet. A frakcióülésen Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet el­nöke azt kifogásolta, hogy Paszternák László vasas­­szakszervezeti vezető in­gatlanvásárlása kapcsán a párt a sajtón keresztül „üzengetett” a szakszerve­zeteknek. Azt kérte, bízzák a szakszervezetekre, hogy maguk intéz­zék el belső ügyeiket. Bársony András nyomdász-szakszervezeti vezető szerint igen veszélyes lehet egy politikai szerve­zet számára, ha mások által megszabott kritériumok alapján próbál személyi dön­téseket hozni. Ezek közé tartozik szerinte „a törvényes, de nem etikus” magatartási norma is, mert kérdéses, hogy ki mondhat másokról erkölcsi ítéletet. Kéri J. Tibor Horn Gyula Három nap, négyezer jelentkező Három nap alatt 3821 személy jelentke­zett, hogy szeretne részt venni a minisz­terelnökség szeptember 3-i nyílt napján, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a dolgozószobájában fogadja az érdeklő­dőket - közölte lapunkkal Ferencz I. Szabolcs, a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs központjának vezetője. Az összes jelentkező közül a hét vé­gén számítógépes sorsolással választják ki azt a 280 személyt, aki részt vehet a programon. A jövő hét első felében tele­fonon értesítik a szerencséseket, azok­nak, akiket nem sikerül így elérni, táv­iratot küldenek. A 280 személyt 14, egyenként húsz­fős csoportokba osztják. A kiválasztot­tak másfél órás látogatást tehetnek a Par­lament épületében, egy-egy csoport tíz­tíz percet tölthet a miniszterelnök új dol­gozószobájában. A csoportokat Orbán Viktor fogadja, és válaszol az elhangzó kérdésekre. I. B. Folytatódik az ÉS vitája Orbán Viktorral A Fidesz-közeli cégek és a miniszterelnök családjának bánya­vállalkozása közötti kapcsolatot vizsgáló, az Élet és Irodalom múlt heti számában megjelent és lapunkban is ismertetett tény­feltáró írásra eddig mindössze egyetlen észrevétel érkezett­­ magától a kormányfőtől. Az ÉS tegnapi számában közölt levél­­másolat szerint reagálásában Orbán Viktor mindössze a Fővá­rosi Bíróság március 16-i, jogerős ítéletének egy részletére hi­vatkozik, amely a Blikket helyreigazításra kötelezte. Az ítélet a Blikk egyik cikkének csupán a címét igazította helyre a követ­kező szöveggel: „Valótlanul állítottuk, hogy a Fidesz - MPP üz­leti kapcsolatban állt a párt elnökének, Orbán Viktornak a csa­ládjával”. Reagálását a kormányfő azzal zárja: „a független ma­gyar újságírók helyett a tényeket a független magyar bíróság derítette fel. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.” Kommentárjában az Élet és Irodalom szerkesztősége megjegyzi, írásuk nem is állította, hogy a párt üzleti kapcso­latban állt volna a kormányfő édesapjával. „Várjuk tehát - teszi hozzá a lap mikor válaszol a mi­niszterelnök úr most már a (...) riportban megfogalmazott ál­lításokra. Tehát arra, hogy Fidesz-közeli cégek prominens Fidesz-vezetői révén üzleti kapcsolatban álltak Orbán Viktor édesapjával, illetve annak cégével. Továbbá, hogy a Fidesz­­székház eladásából származó bevétel egy része áttételeken keresztül Orbán Győző cégébe vándorolt. Végül, ha ezek az állítások igazak, akkor azt morális szempontból miként ítéli meg a magyar miniszterelnök” - teszi fel a kérdést az Élet és Irodalom. Sz. L.

Next