Népszabadság, 1999. augusztus (57. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28 / 200. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT * Felújított iskola a Dózsa György úton SOPRONYI GYULA FELVÉTELE Adóvitával nyit a parlament Ellentétek a koalíció és az ellenzék, de még a kormánypártok között is A jövő héten megkezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az első bizottsági hét után a képviselők szeptember elején hozzálátnak a jövő évi adótörvények tárgyalásához, a javaslatokról éles vita várható a koalíció és az ellenzék, de még a kormánypártok között is. A parlament várhatóan november elején, a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor tér vissza az egyhetes ülésezési rendre. Lejárt a parlamenti képviselők nyári szabadsága, az Országgyűlés a jövő héten megkezdi az őszi ülésszakát. A háromhetes ülésezési rend szerint az első héten a bizottságokban dolgoznak a képviselők, hogy előkészítsék a szeptember 6-val kezdődő plenáris ülést. Szinte minden bizottság megtárgyalja a kormány jövő évi adójavaslatait, mert a tervek szerint ezek tárgyalásával indul a plenáris hét. Már a parlamenti napirend összeállítása is várhatóan nagy vitát gerjeszt a kormánypártok és az ellenzék között, mert a koalíció egy hét alatt le akarja zárni az adótörvények általános vitáját. Az ellenzék ezt az eljárást példátlannak tartja. Várhatóan nemcsak az adótörvények tárgyalási módja, hanem tartalmuk is nagy vitát vált ki a koalíció és az ellenzék, de még a kormánypártok között is. Az ellenzéki pártok, különösen az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai az elmúlt napokban egyértelművé tették, hogy elutasítják a kormány javaslatát, és ahhoz számos módosítást nyújtanak be. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezetőhelyettese (baloldali képünkön) szerint a kormányzati nyilatkozatok ellenére jövőre nem csökkennek a lakosság terhei. Ezért az MSZP az általa készített adótábla elfogadását javasolja. Ez megemelné az adósávokat, növelné az adójóváírás összegét, így csökkennének az adóterhek, főként az alacsonyabb jövedelműeknél. A kormánypártok reálisnak tartják a kormány javaslatait, de a három koalíciós frakció között sincs teljes egyetértés. Tállai András (Fidesz) szerint a kormányjavaslatban megfogalmazott célok és változtatási irányok elfogadhatók, támogathatók. Csúcs László, az FKGP frakcióvezető-helyettese (jobboldali képünkön) azonban jelezte, hogy pártja nem támogatja a biztosítási adó bevezetését. Véleménye szerint az adóval éppen a költségvetés és az önkormányzatok helyzetét nehezítenék, ha egy esetleges újabb természeti katasztrófa esetén még kevesebbeknek lenne biztosításuk. A jövő heti bizottsági ülések során számos minisztert hallgatnak meg a bizottságok. Kövér László titkosszolgálati miniszter a nemzetbiztonsági bizottság előtt beszámol a sajtónak megküldött hamis titkosszolgálati iratok ügyében folytatott vizsgálatáról. A megfigyelési vizsgálóbizottság is meghallgatásokkal folytatja munkáját. Az egészségügyi és szociális bizottság tájékozódik a kórházak adósságállományának alakulásáról. Frajna Imre, a társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkár tájékoztatást ad az alapok helyzetéről, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Az oktatási bizottság meghallgatja Pokorni Zoltán oktatási minisztert, az integrációs testület előtt Martonyi János külügyminiszter számol be az integrációs tárgyalások folyamatáról. A tervek szerint az Országgyűlés novemberig a háromhetes ülésrend szerint tanácskozik. A költségvetési törvényjavaslat vitája során tér vissza a parlament az előző ciklusokban megszokott egyhetes tárgyalási rendre. • Bednárik Imre A kormányzati nyilatkozatok ellenére jövőre nem csökkennek a lakosság terhei. A biztosítási adóval éppen a költségvetés és az önkormányzatok helyzetét nehezítenék. Az FKGP parlamenti frakciója a jövő hét elején kétnapos ülésen értékeli a Torgyán József által irányított Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját, valamint az agrárium és a vidékfejlesztés helyzetét. A frakció hétfőn kialakítja végleges álláspontját arról, hogy a kormány döntése szerint az agrártárca csak 250 milliárdot kaphat a Torgyán József által igényelt 413 milliárd helyett. Bánk Attila frakcióvezető lapunknak megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Járai Zsigmond pénzügyminiszter más, hivatalos elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a hétfői gödi tanácskozáson. Kárászon a hársfát is védik Rendeletek már vannak, a pénz még kevés A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló, a napokban megjelent rendelete ma csak néhány száz települést érint. A települési értékvédelem mégis egyre fontosabbá válik. Az építészeti örökség műemléki és helyi védelme közötti különbség nem az elvekben, hanem a gyakorlatban rejlik. A közvélemény szemében ma még csak az számít megőrzendő építménynek, amely az országos listán is szerepel. A települési értékek védelmét éppen ezért gyakran nehéz elérni - véli Srágli Lajos, a Város- és Faluvédők Szövetsége választmányának tagja, az Értékmentő felelős szerkesztője. Srágli úgy látja, az FVM rendelete megfelelő keretet szab a lassan egy évtizede folyó munkához, de néhány kérdésre továbbra sem ad eléggé konkrét választ. Csak becslésekkel rendelkezünk azt illetően, hogy milyen kört érint ma a helyi védelem. Az ország 3600 önkormányzatának mintegy öt százaléka hozott eddig ilyen értelmű rendeletet; a tíz és fél ezer műemléket vélhetően több százezer helyileg védett épület, utcakép, környezet egészíti ki. A helyi listákra olyan értékek kerülnek fel, amelyek a település, a szűkebb környezet szemében számítanak megőrzendőnek. Kárászon, a négyszáz lakosú baranyai faluban a falukép szempontjából fontos házak mellett gazdasági épületeket, ipartörténeti emlékeket és egy nagy ezüsthársfát is védenek - mondja Mezei Attila polgármester. A megóvott értékeknek funkciót is igyekeznek találni - fontos szerep jut itt a falusi turizmusnak és arra ösztönzik a lakosokat, hogy ha házuk renoválásába fognak, akkor az eredeti állapotot állítsák helyre. - A helyi védelem legnagyobb gondja - véli Szágli Lajos -, hogy az önkormányzatok töredéke tud csak a rendelet mellé anyagi erőt is állítani. A mostani jogszabály sem kötelezi a helyhatóságokat a felújítások költségeit legalább részben fedező elkülönített alap létrehozására, a tulajdonosoknak adható adókedvezmény pedig rendszerint csak lehetőség marad. A védettség megsértőire kiróható bírságokat sem hajtják be következetesen. Komoly összegeket csak a városok tudnak a helyi védelemre fordítani. Nagykanizsán például tavaly három-, az idén kétmillió forintot osztottak szét a pályázók között vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel formájában - tudtuk meg Szamosi Gábortól, a főépítészi iroda munkatársától. A város rendelete igen szigorú: a több száz védett építmény tulajdonosainak a városképet érintő beavatkozások előtt a főépítésztől kell engedélyt kérniük. Budapesten százmilliós nagyságrendű összeggel gazdálkodnak a településvédők. A Főpolgármesteri Hivatal adatai szerint mintegy 3500 épület áll helyi védelem alatt, 1993 óta 324 felújítást végeztek el. N.K. J. Liebmann kitart a korona országjárása mellett Az FKGP budapesti elnöksége elhamarkodottnak tartja és értetlenül fogadta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóközleményét, melyben a tárca megvalósíthatatlannak és méltatlannak tartja a Szent Korona országjárását - tájékoztatta lapunkat pénteken Liebmann Katalin, a párt budapesti szervezetének elnöke. Liebmann korábban úgy nyilatkozott: pártja kezdeményezte, hogy a Szent Koronát a jövő évben koronaőrök kíséretében koronavonat juttassa el az ország csaknem valamennyi településére. A budapesti kisgazdák a kulturális tárca nyilatkozata ellenére kitartanak eredeti elképzelésük mellett, melyet előzetes tanulmányokkal meg is alapoztak. A korona országjárásának megvalósítására „A Szent Korona Éve” elnevezéssel alapítványt hoznak létre. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a magyar államiság legfőbb jelképéről, annak jogállásáról 2000/1-es sorszámmal törvény rendelkezzék. Bánk Attila, az FKGP parlamenti frakcióvezetője a kérdés kapcsán lapunknak azt mondta: indokolt annak az igénynek a felvetése, hogy a Szent Koronát megismerhesse az ország lakossága, az más kérdés, hogy ezt milyen módszerekkel lehet megvalósítani. Ennek eldöntését a muzeológusokra és szakértőkre kell bízni. A kisgazdapárt minden esetben tiszteletben tartja szervezeteinek véleményét, az FKGP végső álláspontját azonban mindig az országos elnökség alakítja ki - tette hozzá. Cs. I. Vízparton és hegyvidéken is pihenhetnek a köztisztviselők Szeptember 1-jétől megkezdi működését a miniszterelnökség központi üdülési főigazgatósága. A kormány egységes üdülési rendszert vezet be az államigazgatásban dolgozó tízezer köztisztviselő számára. A tervek szerint a minisztériumok 155 üdülőjéből 42-nek a kezelését a főigazgatóság veszi át, e szervezet fogja központilag szétosztani a férőhelyeket. ____________MUNKATÁRSUNKTÓL____________ A kormány döntése értelmében egységes üdülési rendszert vezetnek be a központi államigazgatásban, a minisztériumokban és az országos hatáskörű szerveknél dolgozó mintegy tízezer köztisztviselő számára. A kabinet legutóbbi ülésén megszületett rendelet értelmében szeptember 1-jétől megkezdi működését a miniszterelnökség központi üdülési és oktatási főigazgatósága. A Miniszterelnöki Hivatal az elmúlt hónapokban felmérte az egyes minisztériumok üdülővagyonát. Jelenleg 155 pihenőhely van a költségvetési szervek tulajdonában, elosztásuk azonban nem arányos. A Belügyminisztériumnak öt üdülője van, az Igazságügyi Minisztériumnak egy sem. A tárcák többségének vagy vízparti, vagy hegyvidéki üdülői vannak. A megvizsgált 155 üdülőből egész évben 50, nyáron 99 üzemel, 31 létesítmény gyermeküdültetésre alkalmas vagy jelenleg nem hasznosítható. A kormány tervei szerint a 155 üdülőből 42-nek a kezelését a főigazgatóság veszi át. Ezek többsége a Balaton-parton található, de a köztisztviselők mehetnek majd például Dobogókőre, Lovasberénybe, Miskolctapolcára, Sopronba. A főigazgatóság fogja elosztani a férőhelyeket az Országgyűlésben, a köztársasági elnök hivatalában, az Alkotmánybíróságon, az ombudsmani hivatalokban, az egyes minisztériumokban és más országos hatáskörű szerveknél dolgozó köztisztviselők és családtagjaik számára. A 42 üdülőben kétévente nyílna pihenési lehetőség a köztisztviselők és családtagjaik számára, feltéve, hogy minden jogosult él a lehetőséggel. A miniszterelnökség számításai szerint az integrált üdülési rendszer 1,6 milliárd forintos költségvetési támogatást igényel. Ez azonban nem jelent többletkiadást, hiszen a minisztériumok megszabadulnak 42 üdülő fenntartásától. Az elképzelések szerint a 42 üdülőt nagyjából azonos színvonalúra fejlesztik fel. A tervek szerint az állami vezetők üdültetésére rendelkezésre álló ingatlanokat is bevonják a központi üdültetési rendszerbe, de továbbra is külön egységként üzemeltetik őket. A kijelölt mintegy 200 legmagasabb beosztású állami vezető veheti igénybe a balatonőszödi kormányüdülőt, a tihanyi Honthy-villát, a szentendrei Duna Klubot, időszakos jelleggel a hajdúszoboszlói gyógyüdülőt és az erdőberényi honvédüdülőt. Horn: Rossz irányban a kormány A szocialista frakcióban nagyobb fegyelemre van szükség a parlamenti munkákban, a szavazásokon való részvételben, illetve a párt és a képviselőcsoport álláspontjának képviseletében — hangoztatta Kovács László pártelnök-frakcióvezető az MSZP képviselőcsoportja pénteki balatonfüredi tanácskozásáról tartott sajtótájékoztatóján. Kovács szerint jobb kommunikációra van szükség, és a jövőben javítani kell a párt etikai megítélésén. Leszögezte, fontos, hogy ne legyenek jogszerű, de etikailag kifogásolható ügyek a frakción belül. Úgy vélte, ha alaptalanul vádolnak meg valakit, akkor helye van az iránta való szolidaritásnak. Ha viszont valós vádakról van szó, akkor az érintett személy tanúsítson szolidaritást a párt iránt, és vonja le a szükséges következtetéseket. A képviselőcsoport meghatározta azokat a témákat, amelyekkel ősszel kiemelten kíván foglalkozni. Kovács szerint ilyen terület az egészségügy, a mezőgazdaság és a költségvetés. A pártelnök szerint a koncepciótlan pénzosztogatás helyett átlátható agrárstratégiára van szükség, és arra, hogy a költségvetési támogatások elosztása ellenőrizhető legyen. Kérdésre válaszolva kijelentette: ha meglesznek a szükséges feltételek az agrárszférában, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialisták támogassák az FKGP 413 milliárd forintos igényét. Ezen túl a költségvetésben a reális tervezésre kell törekedni, és az elérhető bevételekkel számolni. A Népszabadság információi szerint Horn Gyula volt pártelnök-miniszterelnök a zárt ülésen kijelentette: az MSZP- nek készen kell állnia a kormányzati alternatíva vállalására, és a párt ma már erre készen is áll. Úgy vélte: az elmúlt évben rossz irányba ment el a kormány. Az országnak most már nagyobb érdeke a kormány leváltása, minthogy a kabinet kitöltse a négy évet. A frakcióülésen Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet elnöke azt kifogásolta, hogy Paszternák László vasasszakszervezeti vezető ingatlanvásárlása kapcsán a párt a sajtón keresztül „üzengetett” a szakszervezeteknek. Azt kérte, bízzák a szakszervezetekre, hogy maguk intézzék el belső ügyeiket. Bársony András nyomdász-szakszervezeti vezető szerint igen veszélyes lehet egy politikai szervezet számára, ha mások által megszabott kritériumok alapján próbál személyi döntéseket hozni. Ezek közé tartozik szerinte „a törvényes, de nem etikus” magatartási norma is, mert kérdéses, hogy ki mondhat másokról erkölcsi ítéletet. Kéri J. Tibor Horn Gyula Három nap, négyezer jelentkező Három nap alatt 3821 személy jelentkezett, hogy szeretne részt venni a miniszterelnökség szeptember 3-i nyílt napján, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a dolgozószobájában fogadja az érdeklődőket - közölte lapunkkal Ferencz I. Szabolcs, a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs központjának vezetője. Az összes jelentkező közül a hét végén számítógépes sorsolással választják ki azt a 280 személyt, aki részt vehet a programon. A jövő hét első felében telefonon értesítik a szerencséseket, azoknak, akiket nem sikerül így elérni, táviratot küldenek. A 280 személyt 14, egyenként húszfős csoportokba osztják. A kiválasztottak másfél órás látogatást tehetnek a Parlament épületében, egy-egy csoport tíztíz percet tölthet a miniszterelnök új dolgozószobájában. A csoportokat Orbán Viktor fogadja, és válaszol az elhangzó kérdésekre. I. B. Folytatódik az ÉS vitája Orbán Viktorral A Fidesz-közeli cégek és a miniszterelnök családjának bányavállalkozása közötti kapcsolatot vizsgáló, az Élet és Irodalom múlt heti számában megjelent és lapunkban is ismertetett tényfeltáró írásra eddig mindössze egyetlen észrevétel érkezett magától a kormányfőtől. Az ÉS tegnapi számában közölt levélmásolat szerint reagálásában Orbán Viktor mindössze a Fővárosi Bíróság március 16-i, jogerős ítéletének egy részletére hivatkozik, amely a Blikket helyreigazításra kötelezte. Az ítélet a Blikk egyik cikkének csupán a címét igazította helyre a következő szöveggel: „Valótlanul állítottuk, hogy a Fidesz - MPP üzleti kapcsolatban állt a párt elnökének, Orbán Viktornak a családjával”. Reagálását a kormányfő azzal zárja: „a független magyar újságírók helyett a tényeket a független magyar bíróság derítette fel. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.” Kommentárjában az Élet és Irodalom szerkesztősége megjegyzi, írásuk nem is állította, hogy a párt üzleti kapcsolatban állt volna a kormányfő édesapjával. „Várjuk tehát - teszi hozzá a lap mikor válaszol a miniszterelnök úr most már a (...) riportban megfogalmazott állításokra. Tehát arra, hogy Fidesz-közeli cégek prominens Fidesz-vezetői révén üzleti kapcsolatban álltak Orbán Viktor édesapjával, illetve annak cégével. Továbbá, hogy a Fideszszékház eladásából származó bevétel egy része áttételeken keresztül Orbán Győző cégébe vándorolt. Végül, ha ezek az állítások igazak, akkor azt morális szempontból miként ítéli meg a magyar miniszterelnök” - teszi fel a kérdést az Élet és Irodalom. Sz. L.