Népszabadság, 1999. augusztus (57. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14 / 189. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT SOTE-fizetésemelés: továbbra sincs megegyezés Egyelőre nem adja ellenjegyzését Pálok László, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem (SOTE) kincstári biztosa a szakszervezet által kért 13 százalékos béremeléshez. A biztos újabb javaslatokat vár az egyetem ve­zetőitől a SOTE másfél milliárd forin­tos adósságának csökkentésére. A szakszervezet az őszi demonstrációra készül, rövid ideig tartó munkabe­szüntetés is lehetséges. Pálok László, a SOTE kincstári bizto­sa lapunknak elmondta: továbbra sem ír­hatja alá a 400 millió forintos kötelezett­ségvállalást, mert az adatok szerint az egyetem adóssága év végéig nem válto­zik. Azaz: ez az összeg továbbra is más­fél milliárd forint marad. A magasabb bér kifizetése növelné az említett hiányt. Ezt maguk az egyetem vezetői írásban is elismerték. A kincstári biztos ezért újabb javaslatot vár az adósság csökken­tésére az egyetemi tanácstól. Mint arról korábban beszámoltunk, több mint hat hete van sztrájkkészültség a SOTE-klinikán. A július 1-jei kétórás munkabeszüntetést követően küldte el a szakszervezet első levelét az egyetem vezetőinek, amelyben két héten belül el­fogadható bérajánlatot kértek. Akkor még úgy tűnt, külső segítséget is kaphat az egyetem a 13 százalékos béremelés­hez. Három hete a kincstári biztos elvi felhatalmazást kapott az Oktatási Mi­nisztériumtól a fizetésemelésre, amely­nek részleteit az egyetem vezetőinek kellett elkészíteniük. Akkor az egyetemi tanács további türelmi időt kért, arra hi­vatkozva, hogy nincs információjuk ar­ról, milyen feltételekkel adja ellenjegy­zését a kincstári biztos. Pálok László vál­­aszát pénteken megkapta az egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, Sótonyi Péter. A dékán lapunk kérdésére nem tudta megmondani, hogy a történ­tek után megkaphatja-e a szakszervezet a követelt bért. A kincstári biztos vála­szával kapcsolatban is csak annyit kö­zölt, hogy a gazdasági szakember megint biztosítékokat kér a többletbér kifizetésére. Az egyetemi tanács a jövő héten újabb adósságcsökkentő tervet ké­szít. Sótonyi reméli, hogy egyezségre juthatnak Pálok Lászlóval. A kincstári biztos tíz nappal ezelőtt még lehetségesnek tartotta, hogy az egyetem külső segítséget kaphat. La­punknak azonban Stark Antal, az oktatá­si tárca helyettes államtitkára úgy nyilat­kozott: a nyári szabadságok miatt nem tudja megmondani, hogy számíthat-e újabb segítségre tárcájától a SOTE. Kakuszi István, az Egészségügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára el­mondta: 1999-ben csaknem egy milliárd forintot fizetnek ki a SOTE intézményei­nek különféle gyógyítási feladatokra. En­nél többre nincs is lehetősége a tárcának. Berki Zoltán, az érdekképviselet titká­ra kérdésünkre azt felelte: a mai napig nem kaptak bérajánlatot az egyetem ve­zetőitől. A rektor válaszlevelében any­­nyit közölt velük, hogy kérte a klinikák vezetőit, készítsék el a teljes munkabe­szüntetés ideje alatt nyújtandó minimá­lis szolgáltatások listáját. A sztrájkbi­zottság háromszor meghosszabbította az egyeztetésre szánt időt. A szakszervezet készül az őszi demonstrációra, egy-két napos sztrájk is lehetséges. Danó Anna A jelenlegi száz mellé rövidesen újabb negyven vidéki ügyfélszolgálati irodát nyit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy megkönnyítse a biztosítot­tak ügyintézését. Ezt pénteken Frajna Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtit­kára és Bartek Gyöngyvér, az OEP főigazgató-helyettese jelentette be pénteken veszprémi tájékoztatóján. Az államtitkár rámutatott: a sok kórház csak látszó­lag kedvező a lakosság gyógykezelése szempontjából, valójában elaprózódik a pénz, és kevesebb jut fejlesztésre, magára a gyógyító munkára. Bartek Gyöngy­vér elmondta: elkészült az egységes szervezeti és működési szabályzat, és októ­ber végéig ez alapján alakítják át a megyei egészségbiztosítási pénztárakat. Közvetítenek a vasutasok között A szakszervezet a munkaügyi bírósághoz fordul Csak a közvetítők személyében tudtak megállapodni pénteki tárgyalásukon a MÁV Rt. és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) képvi­selői. A VDSZSZ az augusztus 26-ától meghirdetett sztrájk alatti még elégsé­ges szolgáltatásokról is szeretett volna tárgyalni, de azt a MÁV idő előttinek tartotta. A szakszervezet ezért hétfőn a munkaügyi bírósághoz fordul. Pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ül­tek a MÁV Rt. és a VDSZSZ képviselői, de a felek csak a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat által ajánlott há­rom közvetítő személyéről tudtak megál­lapodni. A kollektív szerződéshez kap­csolódó vitában felkért közvetítők: Tóth Ferenc, a Munkaügyi Kutatóintézet ku­tatója, Babhelt Sándor ügyvéd és Szieben László jogász. A felek abban is egyetér­tettek, hogy az egyeztető bizottság pót­tagjainak Forráskúti Tibor jogászt és Volein István ügyvédet jelöljék. A köz­vetítőket a MÁV, illetve a VDSZSZ ál­láspontjának megismerésére, az ügyben keletkezett dokumentumok tanulmányo­zására és a megoldási lehetőségek aján­lására kérték fel. A közvetítők munkáju­kat pártatlanul, a felek iránti feltétlen bi­zalommal és titoktartás mellett kötelesek végezni. A felkért személyek a közvetí­tés időszakában a sajtónak nem adhatnak felvilágosítást a tárgyalt kérdésekről. A pénteki megbeszélésen a felek kö­zött éles vita folyt. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke élesen bírálta a MÁV vezetését, mert szerinte törvénytelenül jártak el, amikor korlátozták a szakszer­vezeti vezetők munkaidő-kedvezményét. Gaskó szerint elfogadhatatlan és provo­katív eljárás, hogy a MÁV egy érvényte­len bérmegállapodás szerint cselekszik. Úgy vélte: a MÁV vezetésének a viselke­dése olyan indulatokat gerjeszt, amelye­ket az érdekvédelmi szervezet már alig tud visszafogni. Bajnai Gábor vezér­igazgató-helyettes visszautasította Gaskó állítását, és kijelentette: „aki a pa­lackból kieresztette a szellemet, annak vissza is kell tudnia parancsolni”. Bajnai azt is cáfolta, hogy a MÁV a tervezett sztrájk idején nem teszi lehetővé az ITF Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség megfigyelőinek jelenlétét. Azt kérik csu­pán, hogy a megfigyelők tevékenysége legyen összhangban a vonatkozó törvé­nyekkel. A VDSZSZ pénteken a bérekről és a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatá­sokról is tárgyalni kívánt. Kezdeménye­zését a MÁV az álláspontok megmereve­désére hivatkozva elhárította, és korai­nak tartotta az egyeztetést erről. A szak­­szervezet ezért hétfőn munkaügyi bíró­sághoz fordul. Gaskó kilátásba helyezte azt is, hogy a vasút vezetőinek általa jel­zett, összesen 14 pontban felsorakozta­tott jogsértései miatt a stratégiai vállala­tok munkaadói szövetségéhez, a Stratoszhoz fordulnak, illetve megkere­sik a Nemzetközi Munkaügyi Szerveze­tet is. Kéri J. Tibor A VDSZSZ és a MÁV Rt. közleményei „A VDSZSZ tagsága tiltakozik a törvé­nyeket huzamos ideje, sorozatosan meg­szegő és a törvényekkel arcátlanul visz­­szaélő munkáltatói megnyilvánulások ellen” - szögezte le péntek délutáni köz­leményében a szakszervezet. Az érdek­­képviselet szerint a tegnapi megbeszélé­sek is bizonyították: a MÁV Rt. vezető­sége „nem érdekelt a bérvita és a többi konfliktus tárgyalóasztal mellett történő rendezésében”. Ugyancsak közleményben utasította vissza a szakszervezet vádpontjait a MÁV Rt. kommunikációs és sajtóirodá­ja. E szerint a MÁV magára nézve köte­lezőnek ismeri el a magyar bíróságok ál­tal hozott ítéleteket, s tisztában van azzal is, hogy nincs érvényes kollektív szerző­dés, érvényes bérmegállapodás viszont létezik. A MÁV vezetői szerint a szak­­szervezeti tisztségviselők számára biz­tosítják a törvényben meghatározott munkaidő-kedvezményt és javadalma­zást. A vasút kész tárgyalni az elégséges szolgáltatásokról is, ám csak a tervezett munkabeszüntetés konkrét időpontjának ismeretében. A VDSZSZ-nek a bérek kiegyenlítésére irányuló „kommuniszti­­kus” követeléseit viszont elutasítják, mi­ként azt is, hogy a szakszervezet illeté­kességi körét túllépve üzletpolitikai döntésekbe avatkozzék be. A koalíciós frakciók az adótervekről A koalíciós frakciók támogathatónak tartják a jövő évi adó- és járulékrend­szer leglényegesebb elemeit. Az FKGP frakcióvezetője azonban további mű­helymunkát szorgalmaz a Pénzügymi­nisztériummal, a Fidesz szakértője sze­rint pedig elképzelhető, hogy az adó­kulcsokat illető változtatást kezdemé­nyeznek majd a parlamentben. A kormány keddi döntésének ismere­tében egyértelműen ki kell mondani, hogy a jövő évre tervezett adóreform el­marad - nyilatkozta lapunknak pénteken Tállai András, a Fidesz-frakció adópoliti­kusa. A képviselő szerint azonban sem­miféle sérelmet nem szenvednek azok a célok, amelyeket a kormányprogram megfogalmaz. A jövő évi adó- és járulék­elképzelésekről szólva a legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy gyerme­kenként három százalékkal nő a családi adókedvezmény, s hogy egyszerűsödik az adó- és járulékbevallás. Tállai jelezte: elképzelhető, hogy az­ adótörvények par­lamenti vitájában a Fidesz-frakció az adótáblát, illetve az adókulcsokat illető változtatást kezdeményez. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője szerint a koalíció politikai elképzeléseiről tovább kellene folytatni a műhelymunkát a Pénzügyminisztériummal, annak elle­nére, hogy a jövő évi adó- és járulékrend­szerről hozott kormánydöntés számos olyan elemet tartalmaz, amelyekért a kis­gazda képviselőcsoport és annak adópoli­tikusa, Csúcs László hónapokig harcolt. Bánk lapunknak elmondta: a kisgazda­­pártnak lényeges kérdésekben sikerült ér­vényesítenie az akaratát: a földadó leke­rült a napirendről, a kamatadót pedig csak akkor vezetik be, ha az infláció öt százalék alá csökken. Csúcs frakcióveze­tő-helyettes alapvetően támogathatónak tartja a kormány által vázolt jövő évi adó- és járulékrendszert.­­ Nyilvánvaló, hogy adóreformról szó sincs, és nem a kor­mányprogram teljesítése történik. Komp­romisszumos megoldásként azonban el­fogadható a kabinet által meghatározott adóstruktúra - nyilatkozta lapunknak. Balsai István, az MDF frakcióvezetője pénteken jelezte, hogy támogathatónak tartják a jövő évi adórendszert, jóllehet a részleteket még nem ismerik. A kisgazda Csúcs Lászlóval ellentétben azonban úgy vélte: nem sérti a kormányprogramot, ha jövőre nem lesz adóreform. Cs. I. Költözik a kulturális tárca Nem törlik el a könyvek után fizetendő áfát Az eredeti elképzelésekhez képest egyéves késéssel szűnik meg a kultu­rális és az oktatási tárca „társbérle­te”: szeptember végén költözik végle­ges helyére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tárca megkezdte az egyeztetést a Pénzügy­minisztériummal a jövő évi kulturá­lis költségvetés kialakításáról. Tavaly októberre ígérték, de csak idén szeptemberre készül el annak a Wesselényi utcai épületnek a felújítása és berendezése, amelyet korábban a tb­­önkormányzat vásárolt, s amelybe most a kulturális tárca költözik. Mint Prőhle Gergely közigazgatási ál­lamtitkártól megtudtuk, a kezdeti elképzelésekhez képest változást jelent, hogy az Ifjúsági és Sport­minisztérium nem költö­zik össze a NKÖM-mel, így végleg megszabadul­nak a „társbérlettől”, ké­nyelmes elhelyezéshez jutnak. A minisztérium fejlett számítástechnikai hálózatot és korszerű iro­dai felszerelést kap. Az államtitkár el­mondta, hogy megkezdő­dött az egyeztetés a pénz­ügyi tárcával a jövő évi kulturális költ­ségvetésről. Véleménye szerint a jelen­legi helyzetben a tavaly megemelt ke­retszámok értékének fenntartására le­het számítani. A NKÖM azonban ra­gaszkodna ahhoz, hogy 2000-ben hajt­sák végre a kulturális törvény előírása­it, vagyis emelkedjen a közművelődési intézmények fejlesztését szolgáló pá­lyázati összeg, továbbá vezessék be a közművelődési szakalkalmazottak to­vábbképzésére, könyvvásárlásának tá­mogatására és tudományos pótlékára fordítandó támogatást. - Ez törvényi előírás, bevezetését korábban meg is ígértük - jegyezte meg az államtitkár, arra reagálva, hogy a PM eddigi elkép­zeléseiben e kiadások nem szerepeltek. Egy korábbi ígéret szerint a kulturá­lis tárca a könyvek után fizetendő áfát is szerette volna eltöröltetni, de ez ed­dig csak a tankönyvek esetében sikerült.­­ Ak­kor ez egy „áldott pilla­natban” történt, ma már aligha lehetne keresztül­vinni - mondta Prőhle. Az államtitkár úgy véli, nem is biztos, hogy szá­mottevő árcsökkentést eredményezne, ha vala­mennyi könyv esetében megszűnne az áfakötele­zettség. Prőhle Gergelytől meg­tudtuk: a tárca még dol­gozik a Nemzeti Színház elhelyezéséről szóló kor­mány-előterjesztésen, amelyet a kabi­net következő üléseinek egyikén tűz­nek napirendre. Részletekről nem kí­vánt tájékoztatni. V.Gy. Prőhle Gergely Semjén a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elítél minden vallásgya­­lázást, és szolidáris a val­lásukban megsértett em­berekkel - közölte pénte­ken a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című könyv megjelenése kap­csán Semjén Zsolt, a tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára. A kulturális minisztéri­um közleménye szerint a tárca támogatja a Ma­gyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének (Mazsihisz) azon törekvését, hogy a könyv kiadását és terjesztését követően megjelenjen egy olyan hiteles, tudományosan meg­alapozott mű, amely a valótlanságokat teológi­ai és történelmi szem­pontból megvilágítja. Mint azt lapunkban megírtuk, Feldmájer Pé­ter, a Nagykőrösi Zsidó Hitközség elöljárója a kiadvány megjelenése kapcsán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés szerint a ki­adással és terjesztéssel az érintettek megvalósí­tották a nagy nyilvános­ság előtti izgatás bűntettét, mert a könyv tartalma gyűlöletre uszít a zsi­dóság ellen. A tiltakozáshoz a héten csatlakozott a Mazsihisz is. Senyén Zsolt ­ Juszt-ügy: vége a nyomozásnak A Legfőbb Ügyészség helybenhagyta a Fővárosi Főügyészség Juszt László ál­lamtitok-sértési ügyében hozott, a nyo­mozást megszüntető határozatát. A Legfőbb Ügyészség is úgy értékelte ugyanis, hogy a törvény alapján nem minősíthetők államtitoknak azok az adatok, amelyek közzététele miatt Juszt ellen eljárás indult. A nemzetbiz­tonsági szakszolgálat a további jogi lé­pések lehetőségét vizsgálja. A Legfőbb Ügyészség helybenhagyta a Fővárosi Főügyészség Juszt László ál­lamtitok-sértési ügyében hozott, a nyo­mozást megszüntető határozatát - érte­sült a Népszabadság. A Legfőbb Ügyész­ség - a Fővárosi Főügyészséggel egyetér­tésben - úgy értékelte: azokat az adato­kat, amelyeket Juszt a Kriminális című hetilapban közzétett, és amelyek nyilvá­nosságra hozataláért a rendőrség eljárást indított ellene, az állam- és szolgálati ti­tokról szóló törvény alapján a nemzetbiz­tonsági szakszolgálat nem minősíthette volna államtitoknak. A döntés ellen to­vábbi jogorvoslati lehetőség nincs. Emlékeztetőül: a Kriminális című heti­lap ez évi 8. számában az úgynevezett megfigyelési üggyel összefüggő, eredeti dokumentumokat közölt. Az iratokban szerepelt, és az újságban olvasható volt a titkosszolgálatok egyik munkatársának a neve, a dokumentumon jól olvasható volt a „Szigorúan titkos” jelzés is. A rendőr­ség kérte a BM titokügyi szaktanácsadó­jának állásfoglalását, majd államtitoksér­tés alapos gyanúja miatt május 31-én ház­kutatást tartott Juszt lakásán és a hetilap szerkesztőségében, majd az újságírót ki­hallgatták a szervezett bűnözés elleni szolgálat Aradi utcai épületében. Három héttel később a BM titokügyi szaktanácsadója részletes szakértői véle­ményében már államtitoknak minősítette a Kriminálisban közölt iratokat. Csak­hogy az általa titkosnak tartott dokumen­tumokat már a lap 9. és egyben utolsó számában, azt követően közölte a lap, hogy a rendőrség nyomozást rendelt el a főszerkesztő ellen. Miután a rendőrség lefoglalta a szerkesztőség több, a lapké­szítéshez nélkülözhetetlen berendezését, Juszt beszüntette az újság kiadását. A Fővárosi Főügyészség az eljárás kezdetén elutasította Juszt Lászlónak a gyanúsítottként való kihallgatás ellen be­nyújtott panaszát. Három héttel később azonban a főügyészség arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy azok az informá­ciók, amelyek közzétételével a nyomozó hatóság szerint Juszt államtitoksértést kö­vetett el, a vonatkozó törvény alapján nem minősíthetők titkosnak. A főügyészség a nyomozás megszün­tetésére utasította az ORFK-t. A rendőr­ség azonban a döntés ellen panaszt nyúj­tott be a Legfőbb Ügyészségre, ahol pén­teken megszületett a Fővárosi Főügyész­ség nyomozást megszüntető határozatát helybenhagyó döntés. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő lapunknak azt mondta: az ORFK tudomásul veszi a döntést, s mivel további jogorvoslatra nincs lehetőség, a jövő héten visszaszol­gáltatják Jusztnak a tőle lefoglalt iratokat és számítógép-tartozékokat. Szabó Gá­bor, a titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője ugyanakkor így fogalmazott: - Fenntartjuk korábbi jogi álláspon­tunkat, miszerint a dokumentum titkos minősítését csak bíróság változtathatja meg. Szerintünk az ügyészségnek volt joga megállapítani, hogy a minősítés jogszerű volt-e vagy sem. A tárca nélkü­li miniszter hivatala ezért vizsgálja, mi­lyen jogi lépéseket tehet még igaza bizo­nyítására. Juszt munkatársunknak a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha egy úriember akkorát téved, mint amekkorát az ügyemben Kövér úrék tévedtek, le­vonja a szükséges konzekvenciákat, bo­csánatot kér, és megpróbálja jóvátenni az eljárásával okozott kárt. Vonatkozik ez az MTV vezetőjére és mindazokra, akik tör­vénytelenségeket követtek el az ügyben.” Szabó László Zsolt, az MTV Rt. elnö­ke közölte: a korábbi felmondási okok továbbra is fennállnak, így a Magyar Te­levíziónak nem áll szándékában vissza­venni Juszt Lászlót. F. Gy. A.-T. B. Több híradás lesz az MTV-ben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ősztől a Magyar Televízió az esti Híradó mellett déltől óránként jelentkezik rövid hírekkel, este hat órakor pedig tizenöt perces hírműsort sugároz - derül ki az új műsorszerkezetet vázoló dokumentum­ból. A távirati iroda által idézett műsor­­stratégia célként jelöli meg, hogy az MTV 1 reggeli információs műsora meg­tartsa vezető szerepét, s tovább növelje nézettségének arányát. Délelőtt ezen a csatornán a sorozatokra helyezik a hang­súlyt, a filmek közötti időt beszélgetések­kel és játékokkal töltik ki. Délután, a híre­ket követően új, napi talk show-val, hír­magazinnal, majd ismét sorozatokkal és gyermekműsorral jelentkeznek. A kora esti híradó után közérdekű bulvármaga­zint és szappanoperát sugároznak. Az es­te elsősorban a szórakoztató műsoroké, az újabb a sorozatoké, illetve - általában szerdánként és péntekenként - a labdarú­gásé. Késő este, tíz órától ezentúl is hír­adóval és politikai vitaműsorral, valamint különböző háttérműsorokkal jelentkez­nek. Lapunk információi szerint a nép­szerű péntek délutáni Ablak című szol­gáltató műsort 19 év után szintén szom­bat délelőttre helyezik át. Az MTV 2-n a nemzetiségi és körzeti adások mellett ismétléseket és filmeket adnak, délutánonként pedig egy új hírmű­sor, a Junior híradó lesz látható. A Magyar Rádió Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatóságá­nak vezetője gazdasági vizsgálatot rendelt el a szegedi körzeti stúdió­nál. A vizsgálat idejére felfüggesz­tették megbízatásából Vágási Kál­mánt, a szerkesztőség vezetőjét. Úgy tudjuk, a felfüggesztés kedden történt, miután a rádió vezetőihez közérdekű bejelentés érkezett a stúdióban folyó pénzügyi vissza­élésekről, a tényleges munkavég­zés nélkül kiutalt honoráriumokról.

Next