Népszabadság, 1999. augusztus (57. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-14 / 189. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT SOTE-fizetésemelés: továbbra sincs megegyezés Egyelőre nem adja ellenjegyzését Pálok László, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) kincstári biztosa a szakszervezet által kért 13 százalékos béremeléshez. A biztos újabb javaslatokat vár az egyetem vezetőitől a SOTE másfél milliárd forintos adósságának csökkentésére. A szakszervezet az őszi demonstrációra készül, rövid ideig tartó munkabeszüntetés is lehetséges. Pálok László, a SOTE kincstári biztosa lapunknak elmondta: továbbra sem írhatja alá a 400 millió forintos kötelezettségvállalást, mert az adatok szerint az egyetem adóssága év végéig nem változik. Azaz: ez az összeg továbbra is másfél milliárd forint marad. A magasabb bér kifizetése növelné az említett hiányt. Ezt maguk az egyetem vezetői írásban is elismerték. A kincstári biztos ezért újabb javaslatot vár az adósság csökkentésére az egyetemi tanácstól. Mint arról korábban beszámoltunk, több mint hat hete van sztrájkkészültség a SOTE-klinikán. A július 1-jei kétórás munkabeszüntetést követően küldte el a szakszervezet első levelét az egyetem vezetőinek, amelyben két héten belül elfogadható bérajánlatot kértek. Akkor még úgy tűnt, külső segítséget is kaphat az egyetem a 13 százalékos béremeléshez. Három hete a kincstári biztos elvi felhatalmazást kapott az Oktatási Minisztériumtól a fizetésemelésre, amelynek részleteit az egyetem vezetőinek kellett elkészíteniük. Akkor az egyetemi tanács további türelmi időt kért, arra hivatkozva, hogy nincs információjuk arról, milyen feltételekkel adja ellenjegyzését a kincstári biztos. Pálok László válaszát pénteken megkapta az egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, Sótonyi Péter. A dékán lapunk kérdésére nem tudta megmondani, hogy a történtek után megkaphatja-e a szakszervezet a követelt bért. A kincstári biztos válaszával kapcsolatban is csak annyit közölt, hogy a gazdasági szakember megint biztosítékokat kér a többletbér kifizetésére. Az egyetemi tanács a jövő héten újabb adósságcsökkentő tervet készít. Sótonyi reméli, hogy egyezségre juthatnak Pálok Lászlóval. A kincstári biztos tíz nappal ezelőtt még lehetségesnek tartotta, hogy az egyetem külső segítséget kaphat. Lapunknak azonban Stark Antal, az oktatási tárca helyettes államtitkára úgy nyilatkozott: a nyári szabadságok miatt nem tudja megmondani, hogy számíthat-e újabb segítségre tárcájától a SOTE. Kakuszi István, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: 1999-ben csaknem egy milliárd forintot fizetnek ki a SOTE intézményeinek különféle gyógyítási feladatokra. Ennél többre nincs is lehetősége a tárcának. Berki Zoltán, az érdekképviselet titkára kérdésünkre azt felelte: a mai napig nem kaptak bérajánlatot az egyetem vezetőitől. A rektor válaszlevelében anynyit közölt velük, hogy kérte a klinikák vezetőit, készítsék el a teljes munkabeszüntetés ideje alatt nyújtandó minimális szolgáltatások listáját. A sztrájkbizottság háromszor meghosszabbította az egyeztetésre szánt időt. A szakszervezet készül az őszi demonstrációra, egy-két napos sztrájk is lehetséges. Danó Anna A jelenlegi száz mellé rövidesen újabb negyven vidéki ügyfélszolgálati irodát nyit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy megkönnyítse a biztosítottak ügyintézését. Ezt pénteken Frajna Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Bartek Gyöngyvér, az OEP főigazgató-helyettese jelentette be pénteken veszprémi tájékoztatóján. Az államtitkár rámutatott: a sok kórház csak látszólag kedvező a lakosság gyógykezelése szempontjából, valójában elaprózódik a pénz, és kevesebb jut fejlesztésre, magára a gyógyító munkára. Bartek Gyöngyvér elmondta: elkészült az egységes szervezeti és működési szabályzat, és október végéig ez alapján alakítják át a megyei egészségbiztosítási pénztárakat. Közvetítenek a vasutasok között A szakszervezet a munkaügyi bírósághoz fordul Csak a közvetítők személyében tudtak megállapodni pénteki tárgyalásukon a MÁV Rt. és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) képviselői. A VDSZSZ az augusztus 26-ától meghirdetett sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról is szeretett volna tárgyalni, de azt a MÁV idő előttinek tartotta. A szakszervezet ezért hétfőn a munkaügyi bírósághoz fordul. Pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ültek a MÁV Rt. és a VDSZSZ képviselői, de a felek csak a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat által ajánlott három közvetítő személyéről tudtak megállapodni. A kollektív szerződéshez kapcsolódó vitában felkért közvetítők: Tóth Ferenc, a Munkaügyi Kutatóintézet kutatója, Babhelt Sándor ügyvéd és Szieben László jogász. A felek abban is egyetértettek, hogy az egyeztető bizottság póttagjainak Forráskúti Tibor jogászt és Volein István ügyvédet jelöljék. A közvetítőket a MÁV, illetve a VDSZSZ álláspontjának megismerésére, az ügyben keletkezett dokumentumok tanulmányozására és a megoldási lehetőségek ajánlására kérték fel. A közvetítők munkájukat pártatlanul, a felek iránti feltétlen bizalommal és titoktartás mellett kötelesek végezni. A felkért személyek a közvetítés időszakában a sajtónak nem adhatnak felvilágosítást a tárgyalt kérdésekről. A pénteki megbeszélésen a felek között éles vita folyt. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke élesen bírálta a MÁV vezetését, mert szerinte törvénytelenül jártak el, amikor korlátozták a szakszervezeti vezetők munkaidő-kedvezményét. Gaskó szerint elfogadhatatlan és provokatív eljárás, hogy a MÁV egy érvénytelen bérmegállapodás szerint cselekszik. Úgy vélte: a MÁV vezetésének a viselkedése olyan indulatokat gerjeszt, amelyeket az érdekvédelmi szervezet már alig tud visszafogni. Bajnai Gábor vezérigazgató-helyettes visszautasította Gaskó állítását, és kijelentette: „aki a palackból kieresztette a szellemet, annak vissza is kell tudnia parancsolni”. Bajnai azt is cáfolta, hogy a MÁV a tervezett sztrájk idején nem teszi lehetővé az ITF Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség megfigyelőinek jelenlétét. Azt kérik csupán, hogy a megfigyelők tevékenysége legyen összhangban a vonatkozó törvényekkel. A VDSZSZ pénteken a bérekről és a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról is tárgyalni kívánt. Kezdeményezését a MÁV az álláspontok megmerevedésére hivatkozva elhárította, és korainak tartotta az egyeztetést erről. A szakszervezet ezért hétfőn munkaügyi bírósághoz fordul. Gaskó kilátásba helyezte azt is, hogy a vasút vezetőinek általa jelzett, összesen 14 pontban felsorakoztatott jogsértései miatt a stratégiai vállalatok munkaadói szövetségéhez, a Stratoszhoz fordulnak, illetve megkeresik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet is. Kéri J. Tibor A VDSZSZ és a MÁV Rt. közleményei „A VDSZSZ tagsága tiltakozik a törvényeket huzamos ideje, sorozatosan megszegő és a törvényekkel arcátlanul viszszaélő munkáltatói megnyilvánulások ellen” - szögezte le péntek délutáni közleményében a szakszervezet. Az érdekképviselet szerint a tegnapi megbeszélések is bizonyították: a MÁV Rt. vezetősége „nem érdekelt a bérvita és a többi konfliktus tárgyalóasztal mellett történő rendezésében”. Ugyancsak közleményben utasította vissza a szakszervezet vádpontjait a MÁV Rt. kommunikációs és sajtóirodája. E szerint a MÁV magára nézve kötelezőnek ismeri el a magyar bíróságok által hozott ítéleteket, s tisztában van azzal is, hogy nincs érvényes kollektív szerződés, érvényes bérmegállapodás viszont létezik. A MÁV vezetői szerint a szakszervezeti tisztségviselők számára biztosítják a törvényben meghatározott munkaidő-kedvezményt és javadalmazást. A vasút kész tárgyalni az elégséges szolgáltatásokról is, ám csak a tervezett munkabeszüntetés konkrét időpontjának ismeretében. A VDSZSZ-nek a bérek kiegyenlítésére irányuló „kommunisztikus” követeléseit viszont elutasítják, miként azt is, hogy a szakszervezet illetékességi körét túllépve üzletpolitikai döntésekbe avatkozzék be. A koalíciós frakciók az adótervekről A koalíciós frakciók támogathatónak tartják a jövő évi adó- és járulékrendszer leglényegesebb elemeit. Az FKGP frakcióvezetője azonban további műhelymunkát szorgalmaz a Pénzügyminisztériummal, a Fidesz szakértője szerint pedig elképzelhető, hogy az adókulcsokat illető változtatást kezdeményeznek majd a parlamentben. A kormány keddi döntésének ismeretében egyértelműen ki kell mondani, hogy a jövő évre tervezett adóreform elmarad - nyilatkozta lapunknak pénteken Tállai András, a Fidesz-frakció adópolitikusa. A képviselő szerint azonban semmiféle sérelmet nem szenvednek azok a célok, amelyeket a kormányprogram megfogalmaz. A jövő évi adó- és járulékelképzelésekről szólva a legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy gyermekenként három százalékkal nő a családi adókedvezmény, s hogy egyszerűsödik az adó- és járulékbevallás. Tállai jelezte: elképzelhető, hogy az adótörvények parlamenti vitájában a Fidesz-frakció az adótáblát, illetve az adókulcsokat illető változtatást kezdeményez. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője szerint a koalíció politikai elképzeléseiről tovább kellene folytatni a műhelymunkát a Pénzügyminisztériummal, annak ellenére, hogy a jövő évi adó- és járulékrendszerről hozott kormánydöntés számos olyan elemet tartalmaz, amelyekért a kisgazda képviselőcsoport és annak adópolitikusa, Csúcs László hónapokig harcolt. Bánk lapunknak elmondta: a kisgazdapártnak lényeges kérdésekben sikerült érvényesítenie az akaratát: a földadó lekerült a napirendről, a kamatadót pedig csak akkor vezetik be, ha az infláció öt százalék alá csökken. Csúcs frakcióvezető-helyettes alapvetően támogathatónak tartja a kormány által vázolt jövő évi adó- és járulékrendszert. Nyilvánvaló, hogy adóreformról szó sincs, és nem a kormányprogram teljesítése történik. Kompromisszumos megoldásként azonban elfogadható a kabinet által meghatározott adóstruktúra - nyilatkozta lapunknak. Balsai István, az MDF frakcióvezetője pénteken jelezte, hogy támogathatónak tartják a jövő évi adórendszert, jóllehet a részleteket még nem ismerik. A kisgazda Csúcs Lászlóval ellentétben azonban úgy vélte: nem sérti a kormányprogramot, ha jövőre nem lesz adóreform. Cs. I. Költözik a kulturális tárca Nem törlik el a könyvek után fizetendő áfát Az eredeti elképzelésekhez képest egyéves késéssel szűnik meg a kulturális és az oktatási tárca „társbérlete”: szeptember végén költözik végleges helyére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tárca megkezdte az egyeztetést a Pénzügyminisztériummal a jövő évi kulturális költségvetés kialakításáról. Tavaly októberre ígérték, de csak idén szeptemberre készül el annak a Wesselényi utcai épületnek a felújítása és berendezése, amelyet korábban a tbönkormányzat vásárolt, s amelybe most a kulturális tárca költözik. Mint Prőhle Gergely közigazgatási államtitkártól megtudtuk, a kezdeti elképzelésekhez képest változást jelent, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium nem költözik össze a NKÖM-mel, így végleg megszabadulnak a „társbérlettől”, kényelmes elhelyezéshez jutnak. A minisztérium fejlett számítástechnikai hálózatot és korszerű irodai felszerelést kap. Az államtitkár elmondta, hogy megkezdődött az egyeztetés a pénzügyi tárcával a jövő évi kulturális költségvetésről. Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben a tavaly megemelt keretszámok értékének fenntartására lehet számítani. A NKÖM azonban ragaszkodna ahhoz, hogy 2000-ben hajtsák végre a kulturális törvény előírásait, vagyis emelkedjen a közművelődési intézmények fejlesztését szolgáló pályázati összeg, továbbá vezessék be a közművelődési szakalkalmazottak továbbképzésére, könyvvásárlásának támogatására és tudományos pótlékára fordítandó támogatást. - Ez törvényi előírás, bevezetését korábban meg is ígértük - jegyezte meg az államtitkár, arra reagálva, hogy a PM eddigi elképzeléseiben e kiadások nem szerepeltek. Egy korábbi ígéret szerint a kulturális tárca a könyvek után fizetendő áfát is szerette volna eltöröltetni, de ez eddig csak a tankönyvek esetében sikerült. Akkor ez egy „áldott pillanatban” történt, ma már aligha lehetne keresztülvinni - mondta Prőhle. Az államtitkár úgy véli, nem is biztos, hogy számottevő árcsökkentést eredményezne, ha valamennyi könyv esetében megszűnne az áfakötelezettség. Prőhle Gergelytől megtudtuk: a tárca még dolgozik a Nemzeti Színház elhelyezéséről szóló kormány-előterjesztésen, amelyet a kabinet következő üléseinek egyikén tűznek napirendre. Részletekről nem kívánt tájékoztatni. V.Gy. Prőhle Gergely Semjén a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elítél minden vallásgyalázást, és szolidáris a vallásukban megsértett emberekkel - közölte pénteken a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című könyv megjelenése kapcsán Semjén Zsolt, a tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára. A kulturális minisztérium közleménye szerint a tárca támogatja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) azon törekvését, hogy a könyv kiadását és terjesztését követően megjelenjen egy olyan hiteles, tudományosan megalapozott mű, amely a valótlanságokat teológiai és történelmi szempontból megvilágítja. Mint azt lapunkban megírtuk, Feldmájer Péter, a Nagykőrösi Zsidó Hitközség elöljárója a kiadvány megjelenése kapcsán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés szerint a kiadással és terjesztéssel az érintettek megvalósították a nagy nyilvánosság előtti izgatás bűntettét, mert a könyv tartalma gyűlöletre uszít a zsidóság ellen. A tiltakozáshoz a héten csatlakozott a Mazsihisz is. Senyén Zsolt Juszt-ügy: vége a nyomozásnak A Legfőbb Ügyészség helybenhagyta a Fővárosi Főügyészség Juszt László államtitok-sértési ügyében hozott, a nyomozást megszüntető határozatát. A Legfőbb Ügyészség is úgy értékelte ugyanis, hogy a törvény alapján nem minősíthetők államtitoknak azok az adatok, amelyek közzététele miatt Juszt ellen eljárás indult. A nemzetbiztonsági szakszolgálat a további jogi lépések lehetőségét vizsgálja. A Legfőbb Ügyészség helybenhagyta a Fővárosi Főügyészség Juszt László államtitok-sértési ügyében hozott, a nyomozást megszüntető határozatát - értesült a Népszabadság. A Legfőbb Ügyészség - a Fővárosi Főügyészséggel egyetértésben - úgy értékelte: azokat az adatokat, amelyeket Juszt a Kriminális című hetilapban közzétett, és amelyek nyilvánosságra hozataláért a rendőrség eljárást indított ellene, az állam- és szolgálati titokról szóló törvény alapján a nemzetbiztonsági szakszolgálat nem minősíthette volna államtitoknak. A döntés ellen további jogorvoslati lehetőség nincs. Emlékeztetőül: a Kriminális című hetilap ez évi 8. számában az úgynevezett megfigyelési üggyel összefüggő, eredeti dokumentumokat közölt. Az iratokban szerepelt, és az újságban olvasható volt a titkosszolgálatok egyik munkatársának a neve, a dokumentumon jól olvasható volt a „Szigorúan titkos” jelzés is. A rendőrség kérte a BM titokügyi szaktanácsadójának állásfoglalását, majd államtitoksértés alapos gyanúja miatt május 31-én házkutatást tartott Juszt lakásán és a hetilap szerkesztőségében, majd az újságírót kihallgatták a szervezett bűnözés elleni szolgálat Aradi utcai épületében. Három héttel később a BM titokügyi szaktanácsadója részletes szakértői véleményében már államtitoknak minősítette a Kriminálisban közölt iratokat. Csakhogy az általa titkosnak tartott dokumentumokat már a lap 9. és egyben utolsó számában, azt követően közölte a lap, hogy a rendőrség nyomozást rendelt el a főszerkesztő ellen. Miután a rendőrség lefoglalta a szerkesztőség több, a lapkészítéshez nélkülözhetetlen berendezését, Juszt beszüntette az újság kiadását. A Fővárosi Főügyészség az eljárás kezdetén elutasította Juszt Lászlónak a gyanúsítottként való kihallgatás ellen benyújtott panaszát. Három héttel később azonban a főügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok az információk, amelyek közzétételével a nyomozó hatóság szerint Juszt államtitoksértést követett el, a vonatkozó törvény alapján nem minősíthetők titkosnak. A főügyészség a nyomozás megszüntetésére utasította az ORFK-t. A rendőrség azonban a döntés ellen panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészségre, ahol pénteken megszületett a Fővárosi Főügyészség nyomozást megszüntető határozatát helybenhagyó döntés. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő lapunknak azt mondta: az ORFK tudomásul veszi a döntést, s mivel további jogorvoslatra nincs lehetőség, a jövő héten visszaszolgáltatják Jusztnak a tőle lefoglalt iratokat és számítógép-tartozékokat. Szabó Gábor, a titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője ugyanakkor így fogalmazott: - Fenntartjuk korábbi jogi álláspontunkat, miszerint a dokumentum titkos minősítését csak bíróság változtathatja meg. Szerintünk az ügyészségnek volt joga megállapítani, hogy a minősítés jogszerű volt-e vagy sem. A tárca nélküli miniszter hivatala ezért vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet még igaza bizonyítására. Juszt munkatársunknak a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha egy úriember akkorát téved, mint amekkorát az ügyemben Kövér úrék tévedtek, levonja a szükséges konzekvenciákat, bocsánatot kér, és megpróbálja jóvátenni az eljárásával okozott kárt. Vonatkozik ez az MTV vezetőjére és mindazokra, akik törvénytelenségeket követtek el az ügyben.” Szabó László Zsolt, az MTV Rt. elnöke közölte: a korábbi felmondási okok továbbra is fennállnak, így a Magyar Televíziónak nem áll szándékában visszavenni Juszt Lászlót. F. Gy. A.-T. B. Több híradás lesz az MTV-ben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ősztől a Magyar Televízió az esti Híradó mellett déltől óránként jelentkezik rövid hírekkel, este hat órakor pedig tizenöt perces hírműsort sugároz - derül ki az új műsorszerkezetet vázoló dokumentumból. A távirati iroda által idézett műsorstratégia célként jelöli meg, hogy az MTV 1 reggeli információs műsora megtartsa vezető szerepét, s tovább növelje nézettségének arányát. Délelőtt ezen a csatornán a sorozatokra helyezik a hangsúlyt, a filmek közötti időt beszélgetésekkel és játékokkal töltik ki. Délután, a híreket követően új, napi talk show-val, hírmagazinnal, majd ismét sorozatokkal és gyermekműsorral jelentkeznek. A kora esti híradó után közérdekű bulvármagazint és szappanoperát sugároznak. Az este elsősorban a szórakoztató műsoroké, az újabb a sorozatoké, illetve - általában szerdánként és péntekenként - a labdarúgásé. Késő este, tíz órától ezentúl is híradóval és politikai vitaműsorral, valamint különböző háttérműsorokkal jelentkeznek. Lapunk információi szerint a népszerű péntek délutáni Ablak című szolgáltató műsort 19 év után szintén szombat délelőttre helyezik át. Az MTV 2-n a nemzetiségi és körzeti adások mellett ismétléseket és filmeket adnak, délutánonként pedig egy új hírműsor, a Junior híradó lesz látható. A Magyar Rádió Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatóságának vezetője gazdasági vizsgálatot rendelt el a szegedi körzeti stúdiónál. A vizsgálat idejére felfüggesztették megbízatásából Vágási Kálmánt, a szerkesztőség vezetőjét. Úgy tudjuk, a felfüggesztés kedden történt, miután a rádió vezetőihez közérdekű bejelentés érkezett a stúdióban folyó pénzügyi visszaélésekről, a tényleges munkavégzés nélkül kiutalt honoráriumokról.