Népszabadság, 1999. szeptember (57. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1­9­9­9. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK Nem változnak a táppénzszabályok nek megfelelő mértékben emelkedjenek. Véleménye szerint jövőre nem csökken a munkavállalók adóterhelése. Szabó End­re, a SZEF elnöke a közszféra béreivel kapcsolatban rámutatott: üdvözlendő, hogy jövőre ismét emelkednek az illet­ményalapok, ám ez vélhetően nem jelent tényleges béremelést. A szakszervezetek kifogásolták a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztását is. Orbán Viktor a felvetésekre reagálva bejelentette: a kormány visszalép a táp­­pénzfizetés szabályainak megváltoztatá­sától. Az áfával kapcsolatban várható, hogy 2001-től csökken a felső kulcs. A kormány a szakszervezetekkel is kész tárgyalni azokról, akiket hátrányosan érint a jövő évi szja-rendszer. A magán­nyugdíj-pénztári befizetés nem növeked­het 6 százalék fölé, ellenkező esetben a keresetek és nyugdíjak reálértékének csökkenésével kellene számolni. A bizto­sítási adót a kormány továbbra is beve­zetné, s az ebből befolyó összeget egy ka­tasztrófaalapba különítené el. Az adó­rendszer stabilitásáról úgy vélte: a szá­mos bírálat oda vezetett, hogy végül elve­tették a korábban javasolt átfogó adóre­formot. Orbán Viktor hangoztatta: Euró­pa legjobb adórendszere nem valósulha­tott meg, így a következő választásokig már csak kisebb korrekciók várhatók az adórendszerben. M. Rimay Andrea A következő parlamenti választásokig már nem várható átfogó adóreform - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács (GT) tegnapi ülésén. Bejelentette: visszalépnek attól a javas­lattól, hogy 15 napról 30 napra emel­kedjen a munkáltatók által fizetendő táppénz. A kormány azonban megfon­tolja a háromnapos igazolás nélküli be­tegszabadság eltörlését, ha a szociális partnerek erről megállapodnak. A Gazdasági Tanács áprilisi, alakuló ülésének rossz hangulatához s bizalmat­lanságához képest kézzelfogható a pozi­tív változás - értékelte a tegnapi ülést Or­bán Viktor. Mára hazánk túl van a balká­ni háborún, az árvizeken, s mindezek el­lenére a gazdaság jelentősen növekedett. Járai Zsigmond pénzügyminiszter el­mondta: jövőre 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a kelet-közép­­európai térségben kiemelkedőnek számít. A pénzügyi vezetés a belső fogyasztás 3- 3,5 százalékos, az export 8-10 százalékos növekedésére számít.­­ A munkáltatók terheik növekedéséről számoltak be. Demján Sándor, a Vállal­kozók és Munkáltatók Országos Szövet­sége képviseletében kollektív büntetés­nek minősítette az új áfa-szabályokat. Széles Gábor az MGYOSZ képviseleté­ben a táppénzszabályok módosítását bí­rálta. Elmondta: egy közepes vállalko­zásnál 10 millió forint többletköltséget jelent, ha a betegszabadság első 30 napját a munkáltatóknak kell fizetniük. A kama­rák képviselői kifogásolták a biztosítási adó bevezetését is. A szakszervezetek a keresetek növeke­dési ütemét kevesellték. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke hangsúlyozta: ér­dekük, hogy az infláció minél alacso­nyabb szintre szoruljon vissza, s emellett a reálkeresetek a gazdasági növekedés- Chikán, Orbán, Járai, a gazdaságpolitika irányítói engedményekkel érkeztek TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Megmaradtak a koalíciós adóellentétek A kormány várhatóan támogatni fogja a Fidesz módosító in­dítványait, amelyeket az adótörvényekhez nyújtott be - mond­ta a koalíciós frakciótagokkal és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőivel folytatott csütörtöki egyeztetést követően la­punknak Tállai András. A fiatal demokraták adószakértője szerint a támogatott javaslatok között van az, amely a kor­mány terveihez képest szélesebb körben nyújtana lehetőséget az adójóváírás igénybevételére. A kormány eredetileg azt javasolta, hogy az idei szabá­lyokkal egyezően csak azok él­hessenek a fizetendő adót csök­kentő adójóváírás kedvezmé­nyével, akiknek az éves bérük nem haladja meg az egymillió forintot. A Fidesz viszont azt ja­vasolja, hogy e határ felett, évi 1,2 millió forint bérig is járjon az adójóváírás, de az általános­nál alacsonyabb mértékben. A fő szabály szerint az adójóváírás a bér tíz százaléka, de legfeljebb 36 ezer forint lehet. A fiatal de­mokraták módosító indítványa azt tartalmazza, hogy ezt a maxi­mumot kellene csökkenteni az Tállai András egymillió forint feletti jövedelemrész 18 százalékával, s a különbség lenne az adójóváírás mértéke. Lapunk kérdésére Csúcs László kisgazda képviselő azt mondta: frakciójuk tá­mogatja az elképzelést. A jelek szerint továbbra sincs viszont egyezség a biztosí­tási adó ügyében. Mint ismeretes, a kisgazdák nem fogadják el az új adónem bevezetését, mert - mint Csúcs László fogal­mazott - ellentétesnek tartják a kormányprogrammal. A Fi­desz egyetért az adó kivetésével, de még a 2000. áprilisi be­vezetését is akkor tudja elfogad­ni, ha az adóból származó bevé­tel egy külön katasztrófaalapba kerül. A kisgazdák fenntartják azt a javaslatukat, hogy a bor jövedé­ki adója ne a kormány által java­solt 10 forint legyen literenként, hanem annak fele - mondta kér­désünkre Csúcs, aki ezt a borter­melők versenyképességének megőrzésével magyarázta. Tál­lai közlése szerint ebben a kér­désben sem született tegnap megegyezés. N. P. M. Csúcs László Drágul a sertéshús, fellendül az ágazat HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Sertéshúsár-emelés várható a közeljövő­ben - mondta Menczel Lászlóné, a Ma­gyar Húsiparosok Szövetségének titkára az MTI-nek csütörtökön.A szövetség szá­mításai szerint ugyanis a jelenlegi árszint még az alapanyagok költségének fedezé­sére sem elégséges. Ezért jelentheti a ki­utat a kereskedelmi árak növelése - mondta. A sertéscombot a kiskereskede­lem a fogyasztóknak 600 forint alatti áron kínálja, míg a nagykereskedelmi ár 610 forint, a disznók kilójáért pedig 210 fo­rintot kell fizetni. Mucsi Imre, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára viszont ezzel ellen­tétben arról beszélt tegnap Herceghalmon egy szakmai találkozón, hogy a sertés­­ágazat túljutott a válságon. Mint mondta, megindult a fellendülés, amely többek között a FÁK-országokba irányuló export növekedésének az eredménye. Magának kedvezne az állam Jövőre nem fizet felszámolási díjat az APEH? Folytatás az 1. oldalról Az adós cégek tartozásainak szerkeze­te és a tartozások kiegyenlítési sorrendje következtében (a köztartozások csak az ötödik helyen állnak a kielégítési sor­rendben) az adótartozások csak rendkí­vül alacsony, átlagosan 2,2 százalékos arányban térülnek meg. „A megtérülési rátához viszonyítva magas a követelések nyilvántartásba vételéhez fűződő regiszt­rációs díj mértéke” - írja az indokolás. Arra az esetre, ha a befizetett összegek nem fedeznék a felszámolónak a bíróság által megállapított díjazását, a törvény ma úgy rendelkezik - és ezen a kormány sem kíván változtatni -, hogy a különbö­zetét a felszámoló felszámolási költség­ként érvényesítheti. A felszámolási költ­ségek minden más követelést megelőz­nek az adós megmaradt vagyonából való kielégítési sorrendben. Jogi szakértők szerint tehát az a helyzet állhat elő, hogy ha éppen az APEH mentessége miatt nem elegendő a befolyt pénz a felszámo­ló díjazására, akkor csökken a többi hite­lező követeléseinek rendezésére szolgáló vagyon, az APEH tehát az ő rovásukra takarékoskodna. Egyes szakértők a ter­vezett intézkedéssel kapcsolatban alkot­mányossági aggályokat is felvetnek. Az alkotmányból ugyanis az következik, hogy az állam nem mentesülhet azon kö­telezettségek alól, amelyek más gazdál­kodókra vonatkoznak, még akkor sem, ha annak ára szerinte „nagy” - mondják a jogászok. A törvény előtti egyenlőségre hivat­kozva tiltakozik az intézkedés ellen Mol­nár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke is, aki szerint sem­mi nem indokolja, hogy az APEH kivé­telezett helyzetet élvezzen. A szervezet adatai ráadásul nem támasztják alá azt, amire a törvényjavaslat indokolása hi­vatkozik: a felszámolások során a köz­tartozásoknak nem 2,2, hanem átlagosan négy százaléka térül meg, miközben az eljárás alatt a cég nevében a felszámoló­nak ugyanúgy kell fizetnie az adókat és a járulékokat, mintha az rendesen működ­ne. Molnár György megemlíti, hogy az APEH emellett még a felszámolás meg­kezdése előtt élhet az azonnali végrehaj­tás lehetőségével is. Az egyesület adatai szerint a felszámolási eljárások során a regisztrációs díjként befizetett összegből az állam részesedése nem éri el az 50 százalékot, ami negyedévente mintegy 40 millió forintot jelent.­­ Ha ennek az összegnek kellene rendbe hoznia az álla­mi költségvetést, akkor nagyon súlyos baj van — mondta Molnár György. Nehéz-Posony Márton Röviden Magyar-lengyel agrárvámpatt Elmaradt a várt előrelépés a magyar-len­gyel agrárvámvitában. A CEFTA agrárke­reskedelmi albizottságának tegnapi ülését­­ követő kétoldalú találkozón sem közeled­tek az álláspontok.­A lengyelek továbbra sem engedélyezik a magyar takarmány­­kukorica szállításainak bővítését, az álta­luk hozott búza-, valamint sertés- és ba­­romfihúsimport-korlátozás visszavonását pedig elutasították. (F. J. Gy.) Bővülő idegenforgalmi feketemunka Különböző munkaügyi szabálytalansá­gok miatt a múlt évhez képest csaknem egyharmadával több esetben, mintegy ezer alkalommal kellett intézkedniük az ellenőrzést végző szakembereknek az idegenforgalmi szezonban. A kiszabott bírság összege meghaladta a 21 millió forintot. (MTI) Egyezség Realbank-ügyben A bizonyítási eljárás megszüntetésében egyezett meg az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet (ÁPTF) a Realbank­­kötvényesek egy csoportjával a csütör­töki, budapesti tárgyaláson. Végh Tibor ügyvéd elmondta, hogy a felügyelet el­leni pereskedésnek azért nincs értelme, mert szükség esetén követelésüket a ma­gyar állammal szemben akarják majd ér­vényesíteni. (MTI) GM-büdzsé feszültségek nélkül Gazdasági Minisztériumban hamarosan elkészül a tárca jövő évi forrásainak fel­osztása - nyilatkozta Chikán Attila gaz­dasági miniszter. A tárca vezetője kifej­tette: a szakterületek közötti egyeztetések belső feszültségek nélkül folytak, annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló 46 milliárd forint alig több mint fele a tárca által korábban igényelt összegnek. (MTI) Két év múlva a hálón is lehet bankolni Két éven belül a legnagyobb hazai ban­kok a világhálón is kínálják majd szol­gáltatásaikat - derül ki a Carnation Stra­tégiai Internet-tanácsadó felméréséből, amelynek eredményeit csütörtökön saj­tótájékoztatón ismertették. A MAGYAR BANKOK INTERNETES TOPLISTÁJA Consulting értékelése szerint népszabadság-grafika Jelenleg az ország 38 pénzintézete kö­zül 16 jelenik meg az információs sztrá­dán, elektronikus banki szolgáltatásokat azonban mindössze három intézet nyújt a hálón. Ennek valószínűleg az az oka, hogy tartanak az esetleges visszaélések­től. Ám a hitelintézeti szakemberek 42 százaléka mégis úgy vélekedik, hogy egy internetes tranzakció kockázata ala­csonyabb, mint a hagyományos boltok­ban folytatott kártyás vásárlásoké. T. Zs. M­agyarország legnagyobb vállalati ügyfélkörével rendelkező­ internetszolgáltatója. A jövő zenéje EUROWEB Internet Szolgáltató Rt. A PanTel Csoport tagja EGYÜTT A LEGJOBBAKKAL Tel: 22 44 000, fax: 22 44 100, e-mail: info@euroweb.hu. honlap: http://www.euroweb.hu I áf

Next