Népszabadság, 1999. szeptember (57. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

Búcsú a tőzsdeparkettől Mától a határidős szekcióban is megszűnik a nyílt kikiáltás Mától kezdve a kereskedési időben is csendes marad a budapesti börzepar­kett, a kíváncsi látogatók csak egy üres tőzsdetermet tekinthetnek meg a Bu­dapesti Értéktőzsdén (BÉT). A börze határidős szekciójában is számítógé­pek, elektronikus kereskedés lép a ko­rábbi nyílt kikiáltás helyébe. Új időszámítás kezdődik ma a Buda­pesti Értéktőzsde határidős szekciójában. Az eddigi nyitt kikiáltásos kereskedés he­lyébe lépő elektronikus rendszerből a be­fektetők elsősorban azt veszik észre, hogy a határidős kereskedésre szabott idő - amely máig csak délután 3-ig tartott - az úgynevezett azonnali piaci kereskedés végéig, azaz délután fél ötig hosszabbo­dik meg. (Az azonnali piacon már koráb­ban áttértek az elektronikus kereskedés­re.) Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a magyar idő szerint délután fél négykor nyitó amerikai tőzsde fejleményeire is reagálhassanak a határidős piac szereplői. A tőzsde vezetői szerint az elektroni­kus kereskedés bevezetése után - mivel a kereskedők az irodáikból üzletelnek majd - átláthatóbbá válik a piac és a brókercé­gek kockázatkezelése, és ez a környezet jobban ösztönözheti az arbitrázsra speku­láló (tehát a különböző, például az azon­nali és a határidős árfolyamok közötti kü­lönbségre játszó) befektetők megjelené­sét, márpedig nélkülük nem tud hatéko­nyan működni a piac. A határidős piaci forgalom eddigi apadásában nem kis sze­repet játszott az, hogy a tavaly őszi tőzs­dekrach idején a forint árfolyamának drasztikus változása, illetve a részvényár­­folyamok csökkenése során többen meg­égették magukat. Ezek a szereplők való­színűleg már nem térnek vissza a határ­idős szekcióba, bár őket leginkább az „ál­spekulánsok” közé lehetne sorolni - jegyzik meg egyes piaci szereplők. A határidős szekció elektronizálása - amely a piac fejlődése szempontjából el­engedhetetlen lépés - a várakozások sze­rint növelni fogja a forgalmat mind a ha­táridős, mind az azonnali piacon. A BÉT ez évi forgalma elmarad a tervekhez ké­pest, ám a londoni és a budapesti forgal­mi adatok összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy a visszaesés elsősor­ban az általános piaci hangulatnak tulaj­donítható, és nem a BÉT által nyújtott szolgáltatások minőségének. Más válto­zások is életbe lépnek mától: az úgyneve­zett áljegyzői rendszer átalakításától a brókercégek közötti verseny növekedé­sét, néhány határidős termék lejáratai számának csökkentésétől pedig a likvidi­tás koncentrálását várja a BÉT. A keres­kedésből kikerülnek a 18 és 24 hónapos deviza- és kamatkontraktusok. Az egyedi részvények esetében is megszűnnek a tá­volabbi lejáratok, s csak 3 és 6 hónapos lejáratra lehet kereskedni. Egy januári tőzsdetanácsi határozat értelmében pedig a németmárka-kontraktusok is eltűnnek, az utolsó lejárat 1999 decemberére szól. A határidős piac elektronizálását köve­tően két héttel - előreláthatólag október 1-jén - bevezetnek három újabb egyedi részvénykontraktust (BorsodChem, OTP, Richter Gedeon) a már piacon lévő Mal, Matáv és TVK mellé. Az új termékek esetében is már csak 3 és 6 hónapos ha­táridőket nyitnak meg. Szintén két hét múlva debütál a három­éves határidős államkötvény-kontraktus. Az üzletek alapja egy „feltételezett” köt­vény lesz feltételezett kuponnal, feltétele­zett kamatfizetési napokkal; a kötésegy­ség egy hároméves, fix kamatozású, 12 százalékos kuponú, évenként egyszer ka­matot fizető, egymillió forint névértékű feltételezett kötvény. Jövő év elejétől - egyelőre szintén az MMTS-I kereskedési rendszer keretein belül - megkezdődhet a kereskedés az opciós piacon is. Farkas Barbara 1990. június 21.: Megkezdődik a kereskedés a BÉT-en a Váci utca 19-21. szám alatti irodaház első emeletén. 1991. január 1.: számolni kezdik a BUX indexet. 1992. május 4.: a BÉT átköltözik a Vörösmarty téri banképületbe. 1993. április: működésbe lép a CMSS elektronikus kereskedési rendszer. 1994. március: az azonnali piacon a nyílt kikiáltásos módszert felváltja az elektronikus kereskedés. 1995. január 1.: hivatalos tőzsdeindexszé válik a BUX. 1995. március 31.: megkezdődik a határidős kereskedés. 1998. november 20 .: az azonnali piacon megkezdődik a távkereskedés. A búcsú és nem az árak alakulása adott okot a pezsgőzésre teknős miklós felvétele Határidős kiskáté Származékos termékek: azok az eszközök, amelyek értéke va­lamely más termék („közönsé­ges” árucikk, vagy valamilyen pénzügyi termék, tehát részvény, kötvény, részvényindex stb.) ár­folyamától függ. A legfontosabb származékos termékek a határ­idős ügyletek, az opciós ügyletek és a csere- (swap) ügyletek. Határidős ügylet: egy olyan üz­let, amely arra kötelezi a feleket, hogy a határidő lejártakor, azaz egy előre meghatározott jövőbe­ni napon valamilyen terméket meghatározott mennyiségben, meghatározott áron és helyen le­szállítsanak, illetve megvegye­nek. Határidős ügyletet akkor köt a befektető, ha a terméket az, adott pillanatban még nem akar­ja, vagy nem tudja eladni vagy megvenni, de a jövőbeli ügylet árát már most kívánja rögzíteni. Ezzel az árfolyam- vagy kamat­kockázatot ki tudja védeni. A határidős piac különlegessé­gei: a kezdeti befektetésre vetít­ve nagy a nyereség, illetve a veszteség aránya, azaz magas tő­keáttételt lehet elérni; előbb lehet eladni egy terméket, mint hogy az birtokunkban lenne, így csök­kenő árak mellett is lehet profit­hoz jutni; könnyebben (és ol­csóbban) lehet információhoz jutni, hiszen a határidős piac elő­re jelzi a jövőbeni árfolyamokat. Tőkeáttétel: egy határidős üzlet megkötéséhez kezdő letétet, úgy­nevezett alapbiztosítékot kell le­tenni. Ennek nagysága azonban az üzlet volumenéhez képest ki­csi, így erre vetítve a nyereség és a veszteség is igen magas lehet rövid idő alatt. Tehát alacsony összegekkel nagy mennyiségű pénzt lehet megmozgatni, ezért a profit is nagy a kezdeti befektetés összegéhez képest. A határidős ügylet felhasználói, fedezeti ügyletkötők (kockázatke­zelési célból vannak jelen a pia­con); spekulánsok (profitszerzési célból vannak jelen); arbit­­razsőrök (kockázatmentes nyere­ségszerzési céllal vannak jelen). Opciós ügylet: a tőzsdén jegy­zett opció két fél közötti kölcsö­nös megállapodáson alapuló, a tőzsde által szabványosított szer­ződés. Az opció megvásárlója az opcióért cserébe díjat fizet az op­ció eladójának (kiírójának). Az opciós díj kifizetéséért cserébe az opció vásárlójának jogában áll: vásárolni (vételi opció) vagy eladni (eladási opció) egy meg­határozott mennyiségben egy adott terméket (opció tárgya) a szerződésben meghatározott áron (kötési vagy lehívási árfolyam) az opció lejártakor vagy előtte (lejárati dátum). Vételi opció: az opció megvásár­lójának joga van megvenni az opció tárgyát képező terméket. Az opciós jog - a határidős ügy­letekkel szemben - nem jelent kötelezettséget. Az opció tulaj­donosa csak akkor fog élni a jo­gával, amennyiben az ügylet nyereséget hoz neki. Ezzel szem­ben a vételi opció eladója (kiíró­ja) kötelezettséget vállal arra, hogy az opció tárgyát képező ter­méket eladja az opció jogosultjá­nak. Ezért opciós díj illeti meg. Eladási opció: az opció megvá­sárlójának joga van eladni az op­ció tárgyát képező terméket. Az eladási opció eladója (kiírója) kötelezettséget vállal arra, hogy az opció tárgyát képező terméket megvegye az opció jogosultjától. 4 Csend Mától csend lesz a Deáse Ferenc utcai tőzsdeteremben. A részvény­­piac után a határidős piacon is megszűnik a nyílt kikiáltás, elektroni­kus távkereskedés veszi át a helyét. A heves termi mutogatásokat, hangos kiáltásokat, kivöröslő arcokat felváltja a brókercégek irodái­ban lévő monitorok szenvtelen villogása, a hűtőventillátorok halk zú­gása, a képekhez kapcsolt egerek gombjainak kattogása. Megszűnik a kívülállók számára mindig áttekinthetetlennek tűnő híres zűrzavar, amit látva a látogató nem is gondolná, hogy milyen szigorú szabályok szerint szervezett kereskedés folyik a parketten. Megszűnik a romantikus káosz, ami elrejtette a mögötte lévő szigorú rendet. Felváltja a technológia látható rendje. A tőzsdeterem elcsendesülésével azonban még nem számíthatunk arra, hogy ezentúl mindig csend lesz a bankok, brókercégek háza táján. A pénzvilág rendje sajátos rend. Olyan rend, amely elbírja - sőt néha kívánja - a kereskedés viharait, az árfolyammozgások hul­­lámvasútjait, még a szemben álló üzleti érdekek néha ravaszkodó hú­zásait is. Rosszul tűri és keményen megfizetteti azonban a tőle idegen indulatok beavatkozásait, a gyakran avatatlan hatalmasok óvatlan megjegyzéseit. A számítógépes üzletkötés teljessé válása meggyorsít­hatja, biztonságosabbá és nyugodtabbá teheti a tőzsdei kereskedést. Az igazi biztonsághoz azonban az is kellene, hogy folyamatos béke le­gyen a pénzvilág körül. L.G. NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 1999. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK az országos tévécsatornákat, és kévmm a szórakozott csalás áztetoztató katonát*#? Ki van zárva, hogy 0860- as telefonba cserben hagy­ja Önt. Ezzel a Hatvan család tagjai is tisztában vannak, hiszen mobiltelefon nélkül sohasem tudhatnák egymást tökéletes biztonság­ban. Szeretnék mindig elérhető közelségben lenni, hogy bármilyen ügyes-bajos dolgukat rögtön meg tudják beszélni. Ráadásul, a 0660 leg­kedvezőbb percdíjainak köszönhetően telefonszámlájuk sem borítja fel a családi költségvetést. Ha Önnek is fontos a biztonság, hívja ügyfélszolgálatunkat, ahol munkatársaink készséggel adnak felvilágosítást a 0660 termékeiről és szolgáltatásairól! További információért hívja a 06 80 660 666*a$ zöld számot! www.0660.hu A 15

Next