Népszabadság, 1999. szeptember (57. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-15 / 215. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. SZEPTEMBER 15., SZERDA Bírálják az ötszázalékos tervet Csúcs László szerint „végpontjához érkezik a centralizáció” Kormányzati elképzelés szerint jövőre a helyi önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó mértéke a jelenlegi 15 százalékról öt százalékra csökkenne. A tervezetet nemcsak ellenzéki, hanem kormányzati oldalról is bírálják. A kormány tervezete szerint a helyi önkormányzatok összességében jövőre is megkapnák az szja-bevételek 40 százalékát (240 milliárd forintot). Ezen belül azonban - a normatív tételek számának növelésével párhuzamosan - 25 százalékról 35 százalékra (mintegy 210 milliárd forintra) emelkedne a feladathoz kötött hozzájárulás mértéke. Ez azt jelentené, hogy az önkormányzatok öt százalékot, 30 milliárd forintot tarthatnának meg a helyben befolyt szja-bevételekből. Az idei költségvetési törvény alapján egyébként a helyhatóságokat még az szja 15 százaléka (75 milliárd forint) illette meg. Kormányzati szakértők az önkormányzatok közötti jövedelemkülönbséggel magyarázzák a változtatást. Mivel jövőre 25 százalékkal (200 milliárdról 240-re) emelkedik az átengedett személyi jövedelemadó, így az egyes önkormányzatok közötti jövedelemkülönbségek is tovább nőnének. E folyamat megelőzésére az szja-bevételek 27,7 százalékát (166 milliárd forintot) normatívan - feladathoz kötötten - osztanának fel, az adó 7,3 százalékát (44 milliárd forintot) a meglévő aránytalanságok mérséklésére használnák fel. A tervek szerint az önkormányzatoknak jutó állami támogatások és hozzájárulások, továbbá az szja-bevételek együttesen 7,1 százalékkal növekedhetnének az előző évi előirányzathoz képest. Többen élesen bírálják a tervezetet. Demszky Gábor főpolgármester szerint ez a lépés felszámolná az önkormányzati autonómiát. A fővárost különösen érzékenyen érintené a források átrendezése: az önkormányzatnál mintegy tízmilliárd forinttal kevesebb maradna így a személyi jövedelemadóból. Az SZDSZ parlamenti frakciója kedden egyébként jelezte, hogy módosító indítványt terjeszt a Ház elé, amelyben kezdeményezi, hogy a polgárok által befizetett szja 35 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál. Kormánypárti oldalról is bírálják a pénzügyi kormányzat elképzelését. Csúcs László, az FKGP frakcióvezető-helyettese előrebocsátotta, hogy ő még nem látta a tervezetet, de ha igaz, hogy jövőre öt százalékra szeretnék csökkenteni az önkormányzatoknál maradó szja mértékét, „akkor ez köszönő viszonyban sincs a tíz évvel ezelőtt megálmodott adóreformmal”. Akkor célként fogalmazták meg, hogy a helyben keletkező jövedelem helyben hasznosuljon. -Végpontjához érkezik a centralizáció, ha jövőre csak öt százalék szja-bevétel fölött rendelkezhetnek majd az önkormányzatok - mondta. Csuhaj Ildikó—Sereg András Pro és Kontra Munkaanyag vagy kormányakarat MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), a költségvetési bizottság alelnöke: „Nincs olyan előterjesztés jelenleg az Országgyűlés előtt, mely szerint az idei 15 százalékról öt százalékra csökken az önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó mértéke, ez csak a PM egyik előkészítő anyagában szerepel. A kormány elképzelése szerint jövőre a személyi jövedelemadó-bevételek 40 százaléka kerül az önkormányzatokhoz, öt százalék automatikusan, 27,6 százalékot normatív támogatásként ítélnek oda, 7,4 százalékot pedig a bevételek közötti aránytalanságok kiküszöbölésére. Nincs tehát szó semmilyen központosításról, nem igaz, hogy az állam az önkormányzatoktól kívánna elvonni pénzeket. A kormány csupán arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzatok között igazságosabban osszák el az ötszázalékos személyi jövedelemadón felüli részt. A szocializmus idején néhány tucat település jelentős ipari kapacitáshoz jutott, és ebből fakadóan a mai napig számottevő ezen települések bevétele az iparűzési adóból. Ezzel szemben több mint kétezer önkormányzatot nem érintett az egykori ipartelepítés, így ezek ma sem jutnak extrabevételekhez. Ezt az igazságtalanságot a kormány csak a személyi jövedelemadó-bevételek újraosztásával - a már említett 7,4 százalék erejéig - tudja mérsékelni.” Cs. I. POZSGAI BALÁZS, az MSZP- frakció önkormányzati munkabizottságának helyettes vezetője. „A frakció hivatalosan nem kapott tájékoztatást arról, hogy az szja-ból származó bevétel elosztási elvei változnának. Ha azonban az szja helyben maradó hányada valóban öt százalékra csökken, a többit pedig normatív támogatásként folyósítják, ez azt jelenti, hogy mindazok az önkormányzatok nehéz helyzetbe kerülnek, amelyek ezekkel a szabadon felhasználható bevételekkel számolva beruházásba fogtak. Hasonló lenne a helyzet az iparűzési adó központosítása esetén is. Az önkormányzatok finanszírozása tulajdonképpen 1990 óta megoldatlan, ezért senki sem vitatja, hogy szükség van változásra, és az eltérő adottságú települések közötti kiegyenlítő mechanizmusokra is. A központi adónemek arányának növekedése azonban az önkormányzatiság egyik lényeges elemét, az önálló gazdálkodás lehetőségét kérdőjelezi meg. Emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnánk. A különbségek kiegyenlítésére inkább a címzett és céltámogatások, illetve cél jellegű decentralizált támogatások szolgálhatnának. Az ehhez szükséges forrásokat pedig nemcsak a tehetősebb önkormányzatok büdzséjének megkurtításával, hanem például takarékosabb kormányzati struktúra kialakításával is előteremthetnék.” L. L. K. A Duna Kör jobb javaslatra vár Párkánynál korlátozni kell a teherautó-forgalmat Október közepére készül el a Dunakilititől Nagymarosig tartó Duna-szakaszra vonatkozó magyar folyórehabilitációs javaslat. A tanulmányt szeptember 20-án mutatják be a magyar kormányilletékeseknek, ezt követően juttatják majd el Pozsonyba - hangzott el a Duna Kör országos elnökségének tegnapi hartai ülésén. Droppa György ügyvivő a Bács-Kiskun megyei településen tartott ülésen elismerte: a szigetközi térség rehabilitációjára született megoldási javaslatok közül a folyó visszakanyargósítási elképzelés sok kritikát kapott, amelyet az információk hiányával magyarázott. Mint mondta: ez az elképzelés nem jár újabb műtárgyak építésével. A kivitelezés 13,4- 18 milliárd forintba kerülne, ráadásul a talajvízszint helyreállítása mellett a dinamikus vízmozgást is biztosítja. Az ügyvivő szerint a Duna Kör az eddigi megoldási javaslatok közül egyik mellett sem voksolt, mert nem kizárt, hogy valaki jobbat talál. (Lapunkban megírtuk, hogy a visszakanyargósítási elképzelés egyik kidolgozója Droppa György cége, a Dunadropp Rt.) Droppa lapunk kérdésére cáfolta, hogy a szigetközi koncepciók megosztották volna a környezetvédő szervezetet. Nem tud belső konfliktusokról, az utóbbi időben az ismertebb tagok közül csupán Karátson Gábor hagyta el a Duna Kört. Vargha János - aki jelenleg a kormány környezetpolitikai főtanácsadója - hangsúlyozottan a Duna Kör tagjaként mondta el, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság döntése értelmében a folyóvíz hozamának legalább a fele illeti meg Magyarországot, ám ha hazánk lemond a Bősön termelt elektromos energia rá eső részéről, akkor akár a teljes vízmennyiség háromnegyede is az eredeti főmederben folyhatna. A környezetvédő szervezet megítélése szerint az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítését nem közlekedési szempontok indokolják, Esztergom belvárosát megterhelheti a növekvő kamionforgalom. Elsősorban a folyó két partján élők könnyebb kapcsolattartása miatt kell újjáépíteni a hidat. Az ott élők érdekében azonban szigorúan kell venni a teherautókra vonatkozó 3,5 tonnás súlykorlátozást. Ö .Z. Droppa György Nem kötelező kamarai tagság Kisebbre cserélik az államtitkárok Audi A6-osát A jövő év végétől megszűnik a vállalkozók kötelező kamarai tagsága, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. A kabinet úgy döntött, hogy az idén mégsem vesz el 1,1 milliárd forintot a háziorvosok kártyapénzéből és a járóbeteg-ellátás támogatásából. A tervek szerint jövőre 8,25 százalékkal emelkedik a köztisztviselők illetményalapja. A kormány keddi ülését követő tájékoztatón Borókai Gábor szóvivő bejelentette: a kabinet azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 2000. december 31-ével szűnjék meg a vállalkozók kötelező kamarai tagsága, és az ezzel járó kötelező tagdíjfizetés. A szóvivő indoklása szerint „az utóbbi évek tapasztalatai alapján megkérdőjeleződött a kamarai rendszer szükségessége”. A kis- és középvállalkozók nem, vagy alig érzékelik a kamarák munkájának eredményét. A kötelező tagdíjbefizetést pluszadóként élik meg, amiért cserébe szinte semmit sem kapnak. A kamarákat a hozzájuk befolyt hétmilliárd forint sem ösztönözte gyors cselekvésre, tevékenységük fejlesztésére. A tervek szerint a jövő év elejétől egy szervezetbe integrálnák a kereskedelmi és iparkamarát, valamint a kézműves kamarát. A költségvetés továbbra is támogatja a gazdasági kamarákat közfeladataik ellátásában. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a kamarai bevételek felét. A Fidesz-frakció ajánlásának megfelelően a kormány a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban indítványozza a minimálbér 25 ezer forintra való emelését. A tervek szerint 26 ezerről 28 150 forintra emelkedik a köztisztviselők illetményalapja, ez alapján 8,25 százalékos fizetésemelést kapnak a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a hivatásos szolgálati viszonyban állók, a bírók és az ügyészek. A kabinet az idén mégsem vesz el összesen 1,1 milliárd forintot a háziorvosok és a járóbeteg-ellátás támogatásából. A kormány módosította korábbi határozatát, amelynek alapján a gyógyszerkassza 123-ról 141 milliárd forintra való emeléséhez a háziorvosok támogatását 600 millió forinttal, a járóbeteg-ellátás központi forrásait pedig 500 millió forinttal kellett volna csökkenteni. Ha az év végén a gyógyszerkassza kiadása mégis eléri a 141 milliárdot, akkor a most visszaadott 1,1 milliárd kigazdálkodásáról az Egészségügyi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak közösen kell gondoskodnia. Információink szerint várhatóan a társadalombiztosítási alapok költségvetési fejezeteiben keresik meg ennek forrását. Az önkormányzatok jövőre kétmilliárd forintos beruházást kezdhetnek meg címzett támogatásból. A kormány a benyújtott 175 pályázatból 32 megvalósítását támogatja, az önkormányzatok vízgazdálkodásra, egészségügyi, szociális, kulturális és közoktatási beruházásokra fordíthatják az állami támogatást. Egy kérdésre válaszolva Borókai megerősítette, hogy a napokban ellopták Várhegyi Attila kulturális államtitkár Audi A6-os szolgálati gépkocsiját. A szóvivő ehhez hozzátette, hamarosan új rendszer lép életbe, csak a miniszterek közlekedhetnek Audi A6-osokkal, az államtitkárok kisebb kategóriájú személygépkocsit kapnak. Bednárik Imre Sem a kormányülésen, sem az azt megelőző kiskabinet tanácskozásán nem volt szó az FKGP szakértői által a jövő évi költségvetésben fellelt 300 milliárd forint többletforrásról, amelyből a kisgazdapárt szerint fedezni lehetne a Torgyán József vezette FVM 413 milliárd forintnyi támogatási igényét - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. Borókai elmondta: ez az igény csak annyiban került szóba, hogy a kormánytagok közös ebédjén Torgyán megjegyezte: „A kormány ne egyen előre a 413 milliárd terhére.” A kijelentés általános derültséget keltett. __________Háttér__________ Másfél év átmenet Többéves vita végére került most pont, amikor a kormány a kamarai tagság kötelezőszerűségének megszüntetése mellett döntött. Jóllehet a szükséges parlamenti elfogadás, illetve az új kamarai választások miatt a gazdálkodók csak 2001. január elsejétől dönthetnek szabadon, a másfél éves átmeneti időszak alatt sem lesz már a kamarai élet a korábbi. A lényeg a finanszírozás, amelyet a különböző szervezetek eddig is eltérően ítéltek meg. Míg sok gazdálkodó szerv éppen a tagdíjfizetés miatt sürgette a kötelező érvény megszüntetését, a kamarák vezetői úgy érveltek, a kielégítő fizetési fegyelem bizonyítja, a tagoknak nem számít ez a megterhelés. A kormánydöntés most piacosítja a kamara szolgáltatásait, amelyeknek a színvonalát emelni kell, ha az igénybe vevők eldönthetik, egyáltalán megveszik-e. A kamarai jogosítványokat a kormány nem csökkenteni, hanem növelni kívánja - mondta el Sümeghy Csaba, a Fidesz képviselője, aki a határozatot előkészítette. A kamarai vezetők azt továbbra sem értik, miképpen lehet közjogi feladatokat finanszírozni önkéntes tagdíjbevételekből. Megvan annak a veszélye, hogy a még másfél évig fungáló kamarák - gondolva a bizonytalan jövőre - be fogják hajtani kinnlevőségüket a tagdíjat eddig nem fizetett vállalkozóktól. De bekövetkezhet, az is, hogy akik eddig fizettek, már az idén sem küldik el tagdíjukat. N. V. G. Külső nyomásra váltották le Hackot? A Hit Gyülekezete szerint irányt váltott az SZDSZ Az SZDSZ-es képviselők véleménye megoszlik arról, hogy Hack Péter miért nem kapott bizalmat a frakció tisztújító ülésén. Horn Gábor úgy véli, a döntésben nem játszott meghatározó szerepet, hogy Hack a Hit Gyülekezete tagja. Bauer Tamás elszomorítónak tartja a történteket. A Hit Gyülekezete szerint az SZDSZ irányt váltott. Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportjának hétfői tisztújító ülésén Kuncze Gábor frakcióvezetőt szavazás nélkül megerősítették tisztségében, ám Hack Péter frakcióvezető-helyettes - aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget - nem kapott bizalmat. Hack mellett Kis Zoltán és Hankó Faragó Miklós indult a posztért. (Az a hírügynökségi értesülés, hogy Horn Gábor is vállalta a jelöltséget, tévesnek bizonyult.) Megtudtuk, hogy a választás első fordulójában Kis tíz, Hankó Faragó hat, Hack pedig öt szavazatot kapott. A második fordulóba tehát Hack már be sem került: Kis nagy fölénnyel megelőzte Hankó Faragót. Hack a Hit Gyülekezetének egyik ismert személyisége, vallási hovatartozása miatt rendre támadások érik az SZDSZ-t. Hack - mint azt keddi számunkban nyilatkozta - nem tartja kizártnak, hogy frakciótársai döntésében komoly szerepet játszott a hitbéli meggyőződése. Hárn Gábor nem gondolja, hogy erről volna szó. Mint mondta, a szabad demokrata képviselők azt mérlegelték, hogy a megújulás jegyében szükség van-e változásokra a frakció vezetésében. Hórn a személycserét azzal magyarázta, hogy a képviselők megítélése szerint a közvélemény fogékonyabb Kis Zoltán színes és könnyebben érthető stílusára. Hárn hozzátette: reméli, hogy Hack Péter továbbra is meghatározó politikusa marad az SZDSZ-nek. Bauer Tamás azok közé tartozik, akik Hack Péterre voksoltak. Szerinte rendkívül veszélyes helyzetbe került a magyar demokrácia. Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban Kunczénak címezve ezt mondta a parlamentben: „Nem gyűjtheti mindenki a barátait és szobatársait az MSZMP Központi Bizottságából és a Hit Gyülekezetéből.” A párhuzamot Bauer egy napirend utáni felszólalásban elítélte. Bauer szerint nem kétséges, hogy jobboldali kampány indult a Hit Gyülekezete ellen, amelynek a célja valójában az SZDSZ lejáratása. Az sem kétséges - folytatta -, hogy ez a kampány a miniszterelnök bátorításával folyik. Bauer úgy véli, hogy Hack Pétert egyértelműen a gyülekezeti tagsága miatt váltották le. Kijelentette: nagy hiba, hogy a szabad demokrata képviselők engedtek a külső nyomásnak. Bauer nem lát semmiféle politikailag vállalható indokot Hack háttérbe szorítására. Mint mondta: „az SZDSZ a saját alapelveivel került szembe, és ez mélységesen elszomorít”. Bauer úgy tudja, a párt vezetői sem szavaztak Hack Péterre. A tisztújítás után tartott sajtótájékoztatón Kuncze Gábor erről nem beszélt, és azt a feltevést sem erősítette meg, hogy a szavazás eredménye összefüggésben lehet a gyülekezettel. Kiss Márk, a Hit Gyülekezete szóvivő-helyettese lapunknak adott nyilatkozatában úgy fogalmaz, hogy az SZDSZ- frakció legutóbbi döntése nemcsak a gyülekezet számára üzenet, hanem az SZDSZ irányváltását is jelzi. Álláspontja szerint Kis Zoltán személyében olyan politikust választottak meg, akinek eddigi politikai tevékenységében és közéleti megnyilvánulásaiban nem az emberi, lelkiismereti jogok képviselete állt a középpontban. Ezért a gyülekezet feltételezi, hogy az SZDSZ parlamenti politizálásában a liberális értékek képviselete az eddiginél még kisebb hangsúlyt kap. Kiss Márk tájékoztatása szerint a Hit Gyülekezete tudomásul veszi, hogy a „mai SZDSZ nem azonos a rendszerváltásban elévülhetetlen történelmi érdemeket szerzett, a demokratikus ellenzék bázisán megalakult párttal”. Czene Gábor