Népszabadság, 1999. szeptember (57. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. SZEPTEMBER 15., SZERDA Bírálják az ötszázalékos tervet Csúcs László szerint „végpontjához érkezik a centralizáció” Kormányzati elképzelés szerint jövőre a helyi önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó mértéke a je­lenlegi 15 százalékról öt százalékra csökkenne. A tervezetet nemcsak ellen­zéki, hanem kormányzati oldalról is bírálják. A kormány tervezete szerint a helyi önkormányzatok összességében jövőre is megkapnák az szja-bevételek 40 százalé­kát (240 milliárd forintot). Ezen belül azonban - a normatív tételek számának növelésével párhuzamosan - 25 száza­lékról 35 százalékra (mintegy 210 mil­liárd forintra) emelkedne a feladathoz kö­tött hozzájárulás mértéke. Ez azt jelente­né, hogy az önkormányzatok öt százalé­kot, 30 milliárd forintot tarthatnának meg a helyben befolyt szja-bevételekből. Az idei költségvetési törvény alapján egyéb­ként a helyhatóságokat még az szja 15 százaléka (75 milliárd forint) illette meg. Kormányzati szakértők az önkor­mányzatok közötti jövedelemkülönb­séggel magyarázzák a változtatást. Mi­vel jövőre 25 százalékkal (200 milliárd­­ról 240-re) emelkedik az átengedett sze­mélyi jövedelemadó, így az egyes ön­­kormányzatok közötti jövedelemkü­lönbségek is tovább nőnének. E folya­mat megelőzésére az szja-bevételek 27,7 százalékát (166 milliárd forintot) normatívan - feladathoz kötötten - osz­tanának fel, az adó 7,3 százalékát (44 milliárd forintot) a meglévő aránytalan­ságok mérséklésére használnák fel. A tervek szerint az önkormányzatoknak jutó állami támogatások és hozzájárulá­sok, továbbá az szja-bevételek együtte­sen 7,1 százalékkal növekedhetnének az előző évi előirányzathoz képest. Többen élesen bírálják a tervezetet. Demszky Gábor főpolgármester szerint ez a lépés felszámolná az önkormányza­ti autonómiát. A fővárost különösen ér­zékenyen érintené a források átrendezé­se: az önkormányzatnál mintegy tízmil­­liárd forinttal kevesebb maradna így a személyi jövedelemadóból. Az SZDSZ parlamenti frakciója kedden egyébként jelezte, hogy módosító indítványt ter­jeszt a Ház elé, amelyben kezdeménye­zi, hogy a polgárok által befizetett szja 35 százaléka maradjon a helyi önkor­mányzatoknál. Kormánypárti oldalról is bírálják a pénzügyi kormányzat elképze­lését. Csúcs László, az FKGP frakcióve­zető-helyettese előrebocsátotta, hogy ő még nem látta a tervezetet, de ha igaz, hogy jövőre öt százalékra szeretnék csökkenteni az önkormányzatoknál ma­radó szja mértékét, „akkor ez köszönő viszonyban sincs a tíz évvel ezelőtt megálmodott adóreformmal”. Akkor célként fogalmazták meg, hogy a hely­ben keletkező jövedelem helyben hasz­nosuljon. -Végpontjához érkezik a cent­ralizáció, ha jövőre csak öt százalék szja-bevétel fölött rendelkezhetnek majd az önkormányzatok - mondta. Csuhaj Ildikó—Sereg András Pro és Kontra Munkaanyag vagy kormányakarat MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), a költségvetési bizottság alelnö­ke: „Nincs olyan előterjesztés jelenleg az Országgyűlés előtt, mely szerint az idei 15 százalék­ról öt százalékra csökken az ön­­kormányzatoknál maradó sze­mélyi jövedelemadó mértéke, ez csak a PM egyik előkészítő anyagában szerepel. A kormány elképzelése szerint jövőre a sze­mélyi jövedelemadó-bevételek 40 százaléka kerül az önkor­mányzatokhoz, öt százalék auto­matikusan, 27,6 százalékot nor­matív támogatásként ítélnek oda, 7,4 százalékot pedig a bevételek közötti aránytalanságok kiküszöbölésére. Nincs tehát szó semmilyen központosításról, nem igaz, hogy az állam az önkormányzatoktól kívánna el­vonni pénzeket. A kormány csupán arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzatok között igazságosabban osszák el az ötszá­zalékos személyi jövedelemadón felüli részt. A szocializmus idején néhány tucat település jelentős ipari kapacitáshoz ju­tott, és ebből fakadóan a mai napig számottevő ezen települé­sek bevétele az iparűzési adóból. Ezzel szemben több mint kétezer önkormányzatot nem érintett az egykori ipartelepítés, így ezek ma sem jutnak extrabevételekhez. Ezt az igazságta­lanságot a kormány csak a személyi jövedelemadó-bevételek újraosztásával - a már említett 7,4 százalék erejéig - tudja mérsékelni.” Cs. I. POZSGAI BALÁZS, az MSZP- frakció önkormányzati mun­kabizottságának helyettes ve­zetője. „A frakció hivatalosan nem kapott tájékoztatást arról, hogy az szja-ból származó bevé­tel elosztási elvei változnának. Ha azonban az szja helyben ma­radó hányada valóban öt száza­lékra csökken, a többit pedig normatív támogatásként folyó­sítják, ez azt jelenti, hogy mind­azok az önkormányzatok nehéz helyzetbe kerülnek, amelyek ezekkel a szabadon felhasznál­ható bevételekkel számolva be­ruházásba fogtak. Hasonló lenne a helyzet az iparűzési adó központosítása esetén is. Az önkormányzatok finanszírozása tulajdonképpen 1990 óta megoldatlan, ezért senki sem vitatja, hogy szükség van változásra, és az eltérő adottságú települé­sek közötti kiegyenlítő mechanizmusokra is. A központi adó­nemek arányának növekedése azonban az önkormányzatiság egyik lényeges elemét, az önálló gazdálkodás lehetőségét kér­dőjelezi meg. Emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordulhat­nánk. A különbségek kiegyenlítésére inkább a címzett és cél­­támogatások, illetve cél jellegű decentralizált támogatások szolgálhatnának. Az ehhez szükséges forrásokat pedig nem­csak a tehetősebb önkormányzatok büdzséjének megkurtítá­sával, hanem például takarékosabb kormányzati struktúra ki­alakításával is előteremthetnék.” L. L. K. A Duna Kör jobb javaslatra vár Párkánynál korlátozni kell a teherautó-forgalmat Október közepére készül el a Dunakilititől Nagymarosig tartó Du­­na-szakaszra vonatkozó magyar folyórehabilitációs javaslat. A tanul­mányt szeptember 20-án mutatják be a magyar kormányilletékeseknek, ezt követően juttatják majd el Pozsonyba - hangzott el a Duna Kör országos el­nökségének tegnapi hartai ülésén. Droppa György ügyvivő a Bács-Kis­­kun megyei településen tartott ülésen el­ismerte: a szigetközi térség rehabilitá­ciójára született megol­dási javaslatok közül a folyó visszakanyargó­­sítási elképzelés sok kriti­kát kapott, amelyet az in­formációk hiányával ma­gyarázott. Mint mondta: ez az elképzelés nem jár újabb műtárgyak építé­sével. A kivitelezés 13,4- 18 milliárd forintba ke­rülne, ráadásul a talajvíz­szint helyreállítása mel­lett a dinamikus vízmoz­gást is biztosítja. Az ügyvivő szerint a Duna Kör az eddigi megoldási javaslatok közül egyik mellett sem vok­solt, mert nem kizárt, hogy valaki jobbat talál. (Lapunkban megírtuk, hogy a vis­­szakanyargósítási elképzelés egyik ki­dolgozója Droppa György cége, a Dunadropp Rt.) Droppa lapunk kérdésé­re cáfolta, hogy a szigetközi koncepciók megosztották volna a környezetvédő szervezetet. Nem tud belső konfliktu­sokról, az utóbbi időben az ismertebb ta­gok közül csupán Karátson Gábor hagyta el a Duna Kört. Vargha János - aki jelenleg a kor­mány környezetpolitikai főtanácsadója - hangsúlyozottan a Duna Kör tagjaként mondta el, hogy a hágai Nemzetközi Bí­róság döntése értelmében a folyóvíz ho­zamának legalább a fele illeti meg Ma­gyarországot, ám ha ha­zánk lemond a Bősön ter­melt elektromos energia rá eső részéről, akkor akár a teljes vízmennyiség há­romnegyede is az eredeti főmederben folyhatna. A környezetvédő szerve­zet megítélése szerint az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépíté­sét nem közlekedési szem­pontok indokolják, Eszter­gom belvárosát megterhel­heti a növekvő kamionfor­galom. Elsősorban a folyó két partján élők könnyebb kapcsolattartása miatt kell újjáépíteni a hidat. Az ott élők érdekében azonban szi­gorúan kell venni a teherautókra vonat­kozó 3,5 tonnás súlykorlátozást. Ö .Z. Droppa György Nem kötelező kamarai tagság Kisebbre cserélik az államtitkárok Audi A6-osát A jövő év végétől megszűnik a vállal­kozók kötelező kamarai tagsága, ha a parlament elfogadja a kormány ja­vaslatát. A kabinet úgy döntött, hogy az idén mégsem vesz el 1,1 milliárd fo­rintot a háziorvosok kártyapénzéből és a járóbeteg-ellátás támogatásából. A tervek szerint jövőre 8,25 százalék­kal emelkedik a köztisztviselők illet­ményalapja. A kormány keddi ülését követő tájé­koztatón Borókai Gábor szóvivő beje­lentette: a kabinet azt javasolja az Or­szággyűlésnek, hogy 2000. december 31-ével szűnjék meg a vállalkozók köte­lező kamarai tagsága, és az ezzel járó kötelező tagdíjfizetés. A szóvivő indok­lása szerint „az utóbbi évek tapasztalatai alapján megkérdőjeleződött a kamarai rendszer szükségessége”. A kis- és kö­zépvállalkozók nem, vagy alig érzékelik a kamarák munkájának eredményét. A kötelező tagdíjbefizetést pluszadóként élik meg, amiért cserébe szinte semmit sem kapnak. A kamarákat a hozzájuk befolyt hétmilliárd forint sem ösztönöz­te gyors cselekvésre, tevékenységük fej­lesztésére. A tervek szerint a jövő év elejétől egy szervezetbe integrálnák a kereskedelmi és iparkamarát, valamint a kézműves kamarát. A költségvetés to­vábbra is támogatja a gazdasági kamará­kat közfeladataik ellátásában. A támo­gatás mértéke nem haladhatja meg a ka­marai bevételek felét. A Fidesz-frakció ajánlásának megfe­lelően a kormány a jövő évi költségveté­si törvényjavaslatban indítványozza a minimálbér 25 ezer forintra való emelé­sét. A tervek szerint 26 ezerről 28 150 forintra emelkedik a köztisztviselők il­letményalapja, ez alapján 8,25 százalé­kos fizetésemelést kapnak a közalkal­mazottak, a köztisztviselők, a hivatásos szolgálati viszonyban állók, a bírók és az ügyészek. A kabinet az idén mégsem vesz el összesen 1,1 milliárd forintot a házior­vosok és a járóbeteg-ellátás támogatásá­ból. A kormány módosította korábbi ha­tározatát, amelynek alapján a gyógy­szerkassza 123-ról 141 milliárd forintra való emeléséhez a háziorvosok támoga­tását 600 millió forinttal, a járóbeteg-el­látás központi forrásait pedig 500 millió forinttal kellett volna csökkenteni. Ha az év végén a gyógyszerkassza kiadása mégis eléri a 141 milliárdot, akkor a most visszaadott 1,1 milliárd kigazdál­kodásáról az Egészségügyi Miniszté­riumnak és a Pénzügyminisztériumnak közösen kell gondoskodnia. Információ­ink szerint várhatóan a társadalombizto­sítási alapok költségvetési fejezeteiben keresik meg ennek forrását. Az önkormányzatok jövőre kétmil­liárd forintos beruházást kezdhetnek meg címzett támogatásból. A kormány a benyújtott 175 pályázatból 32 megvaló­sítását támogatja, az önkormányzatok vízgazdálkodásra, egészségügyi, szociá­lis, kulturális és közoktatási beruházá­sokra fordíthatják az állami támogatást. Egy kérdésre válaszolva Borókai megerősítette, hogy a napokban ellopták Várhegyi Attila kulturális államtitkár Audi A6-os szolgálati gépkocsiját. A szóvivő ehhez hozzátette, hamarosan új rendszer lép életbe, csak a miniszterek közlekedhetnek Audi A6-osokkal, az ál­lamtitkárok kisebb kategóriájú személy­­gépkocsit kapnak. Bednárik Imre Sem a kormányülésen, sem az azt megelőző kiskabinet tanácskozá­sán nem volt szó az FKGP szakér­tői által a jövő évi költségvetésben fellelt 300 milliárd forint többlet­­forrásról, amelyből a kisgazdapárt szerint fedezni lehetne a Torgyán József vezette FVM 413 milliárd forintnyi támogatási igényét - kö­zölte Borókai Gábor kormányszó­vivő. Borókai elmondta: ez az igény csak annyiban került szóba, hogy a kormánytagok közös ebéd­jén Torgyán megjegyezte: „A kor­mány ne egyen előre a 413 mil­liárd terhére.” A kijelentés általá­nos derültséget keltett. __________Háttér__________ Másfél év átmenet Többéves vita végére került most pont, amikor a kormány a kamarai tagság köte­lezőszerűségének megszüntetése mellett döntött. Jóllehet a szükséges parlamenti elfogadás, illetve az új kamarai választá­sok miatt a gazdálkodók csak 2001. janu­ár elsejétől dönthetnek szabadon, a más­fél éves átmeneti időszak alatt sem lesz már a kamarai élet a korábbi. A lényeg a finanszírozás, amelyet a kü­lönböző szervezetek eddig is eltérően ítéltek meg. Míg sok gazdálkodó szerv éppen a tagdíjfizetés miatt sürgette a kö­telező érvény megszüntetését, a kamarák vezetői úgy érveltek, a kielégítő fizetési fegyelem bizonyítja, a tagoknak nem szá­mít ez a megterhelés. A kormánydöntés most piacosítja a ka­mara szolgáltatásait, amelyeknek a szín­vonalát emelni kell, ha az igénybe vevők eldönthetik, egyáltalán megveszik-e. A kamarai jogosítványokat a kormány nem csökkenteni, hanem növelni kívánja - mondta el Sümeghy Csaba, a Fidesz kép­viselője, aki a határozatot előkészítette. A kamarai vezetők azt továbbra sem értik, miképpen lehet közjogi feladatokat finanszírozni önkéntes tagdíjbevételek­ből. Megvan annak a veszélye, hogy a még másfél évig fungáló kamarák - gon­dolva a bizonytalan jövőre - be fogják hajtani kinnlevőségüket a tagdíjat eddig nem fizetett vállalkozóktól. De bekövet­kezhet, az is, hogy akik eddig fizettek, már az idén sem küldik el tagdíjukat. N. V. G. Külső nyomásra váltották le Hackot? A Hit Gyülekezete szerint irányt váltott az SZDSZ Az SZDSZ-es képviselők véleménye megoszlik arról, hogy Hack Péter miért nem kapott bizalmat a frakció tisztújító ülésén. Horn Gábor úgy véli, a döntésben nem játszott meghatározó szerepet, hogy Hack a Hit Gyülekezete tagja. Bauer Tamás elszomorítónak tartja a történteket. A Hit Gyülekezete szerint az SZDSZ irányt váltott. Az SZDSZ parlamenti képviselőcso­portjának hétfői tisztújító ülésén Kuncze Gábor frakcióvezetőt szavazás nélkül megerősítették tisztségében, ám Hack Péter frakcióvezető-helyettes - aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget - nem kapott bizalmat. Hack mellett Kis Zoltán és Hankó Faragó Miklós indult a posztért. (Az a hírügynökségi értesülés, hogy Horn Gábor is vállalta a jelöltséget, té­vesnek bizonyult.) Megtudtuk, hogy a választás első fordulójában Kis tíz, Hankó Faragó hat, Hack pedig öt szava­zatot kapott. A második fordulóba tehát Hack már be sem került: Kis nagy fö­lénnyel megelőzte Hankó Faragót. Hack a Hit Gyülekezetének egyik is­mert személyisége, vallási hovatartozása miatt rendre támadások érik az SZDSZ-t. Hack - mint azt keddi számunkban nyi­latkozta - nem tartja kizártnak, hogy frakciótársai döntésében komoly szerepet játszott a hitbéli meggyőződése. Hárn Gábor nem gondolja, hogy erről volna szó. Mint mondta, a szabad de­mokrata képviselők azt mérlegelték, hogy a megújulás jegyében szükség van-e változásokra a frakció vezetésé­ben. Hórn a személycserét azzal magya­rázta, hogy a képviselők megítélése sze­rint a közvélemény fogékonyabb Kis Zoltán színes és könnyebben érthető stí­lusára. Hárn hozzátette: reméli, hogy Hack Péter továbbra is meghatározó po­litikusa marad az SZDSZ-nek. Bauer Tamás azok közé tartozik, akik Hack Péterre voksoltak. Szerinte rendkí­vül veszélyes helyzetbe került a magyar demokrácia. Emlékeztetett rá, hogy Or­bán Viktor kormányfő a közelmúltban Kunczénak címezve ezt mondta a parla­mentben: „Nem gyűjtheti mindenki a barátait és szobatársait az MSZMP Köz­ponti Bizottságából és a Hit Gyülekeze­téből.” A párhuzamot Bauer egy napi­rend utáni felszólalásban elítélte. Bauer szerint nem kétséges, hogy jobboldali kampány indult a Hit Gyüle­kezete ellen, amelynek a célja valójában az SZDSZ lejáratása. Az sem kétséges - folytatta -, hogy ez a kampány a minisz­terelnök bátorításával folyik. Bauer úgy véli, hogy Hack Pétert egyértelműen a gyülekezeti tagsága miatt váltották le. Ki­jelentette: nagy hiba, hogy a szabad de­mokrata képviselők engedtek a külső nyomásnak. Bauer nem lát semmiféle po­litikailag vállalható indokot Hack háttér­be szorítására. Mint mondta: „az SZDSZ a saját alapelveivel került szembe, és ez mélységesen elszomorít”. Bauer úgy tud­ja, a párt vezetői sem szavaztak Hack Pé­terre. A tisztújítás után tartott sajtótájé­koztatón Kuncze Gábor erről nem be­szélt, és azt a feltevést sem erősítette meg, hogy a szavazás eredménye össze­függésben lehet a gyülekezettel. Kiss Márk, a Hit Gyülekezete szóvi­vő-helyettese lapunknak adott nyilatko­zatában úgy fogalmaz, hogy az SZDSZ- frakció legutóbbi döntése nemcsak a gyülekezet számára üzenet, hanem az SZDSZ irányváltását is jelzi. Álláspont­ja szerint Kis Zoltán személyében olyan politikust választottak meg, akinek eddi­gi politikai tevékenységében és közéleti megnyilvánulásaiban nem az emberi, lelkiismereti jogok képviselete állt a kö­zéppontban. Ezért a gyülekezet feltéte­lezi, hogy az SZDSZ parlamenti politi­zálásában a liberális értékek képviselete az eddiginél még kisebb hangsúlyt kap. Kiss Márk tájékoztatása szerint a Hit Gyülekezete tudomásul veszi, hogy a „mai SZDSZ nem azonos a rendszervál­tásban elévülhetetlen történelmi érde­meket szerzett, a demokratikus ellenzék bázisán megalakult párttal”. Czene Gábor

Next