Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

26 OLDAL fil Ma: Ingatlanpiac / Magazin a ára: 77 forint 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK LVII., 229. SZÁM, ELSŐ KIADÁS ORSZÁGOS NAPILAP A Nap Témái Erős földrengés Mexikóban Heves, 7,5 fokozatú földrengés volt teg­nap Mexikóvárosban. A helyi idő szerint röviddel déli tizenkettő előtt jelentkező első rengésekre a felhőkarcolókból pá­nikszerűen menekültek a tisztviselők. A lapzártakor érkezett első jelentések áldo­zatokról még nem szóltak. Hasonló erejű földrengés 1985-ben nyolcezer ember ha­lálát okozta Mexikóban. 25. oldal Találkozó sokszemközt Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön találkozott ugyan az FKGP politikai aka­démiáján Torgyán József miniszterrel, ám a négyszemközti megbeszélés, a „csúcs”, amelytől a két koalíciós párt közti költ­ségvetési vita megoldását várták, elma­radt. Mindketten hitet tettek a koalíciós együttműködés mellett. 4. oldal GDP: nincs meglepetés Az előzetes várakozásoknak megfele­lően nőtt az idei első fél évben a GDP - az ország bruttó termelése 3,6 százalék­kal bővült. A KSH adatai lényegesen alacsonyabb ütemű növekedést jeleznek a tavalyinál. A legnagyobb mértékben az ipar és a kereskedelem hozzáadott ér­téke növekedett, a mezőgazdaság telje­sítménye erősen visszaesett. 13. oldal Günter Grass Nobel-díjas A Svéd Akadémia csütörtökön Günter Grass német írónak ítélte oda az idei iro­dalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint azért adták Günter Grassnak a díjat, mert a német író fanyar, groteszk törté­neteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be. 11. oldal Ágyában hunyt el az újszilvási csecsemő? A Népszabadság értesülése szerint az el­sődleges orvos szakértői vizsgálatok azt állapították meg, hogy minden bizony­nyal saját kiságyában, egy ritka, ám igen súlyos és gyors lefolyású gyermekbeteg­ségben halt meg a kilenc hónapos újszil­vási Sz. Máté. A gyermek eltűnését édesanyja jelentette be augusztus 27-én. Azt mondta, reggel résnyire nyitva talál­ta a lakás ajtaját, a kertkaput, és a kis­ágyából eltűnt a kilenc hónapos Máté nevű fia, akit egyedül nevelt. A rendőrség hetekig hiába kereste az elraboltnak vélt gyermeket. A csecsemő holttestét a közelmúltban, egy kiszáradt kút mélyén találta meg egy idős asz­­szony, légvonalban egy kilométerre Sz. Máté édesanyja lakásától. Információnk szerint már a holttest hétfői boncolásakor felmerült a gyanú, hogy a kisfiú egy ritka, súlyos és igen gyors lefolyású légúti betegségben halt meg. Nagy valószínűséggel már halott volt, amikor élettelen testét a kútba dob­ták. A rendőrség eközben teljes titoktartás mellett azt kezdte vizsgálni, hogy ki vi­hette ki a lakásból a halott csecsemőt, és miért keltette az illető azt a látszatot, hogy a gyermeket elrabolták? Orosz Ba­lázs ügyvéd szerint amennyiben bizo­nyított, hogy a csecsemő már halott volt, amikor kivitték a lakásból, az elkövető ellen legfeljebb kegyeletsértésért, azaz a halott emlékének meggyalázásáért indít­ható eljárás. F. Gy. A. 9­7­7­0:237 ^7­0^3^ 11 Súlyos nukleáris baleset Japánban Japánban példátlanul súlyos nukleáris baleset történt csü­törtökön, amikor sugárzás szabadult el a tokaimurai uránfel­dolgozó üzemben - ismerte el a tokiói kormány főtitkára. Három alkalmazottat erős sugárfertőzéssel szállítottak kórházba, kettejük állapota rendkívül válságos. Az NHK rádió szerint az uránfeldolgozó tizenkilenc munkását érte sugárzás. A nukleáris komplexum tőszom­szédságából több mint száz embert szállítottak el, távolabb pedig ezreket szólítottak föl hangszórókon, hogy zárkóz­zanak be otthonaikba. Tokaimura 140 kilométernyire észa­kkeletre van Tokiótól. Részletek a 25. oldalon Sugárszennyezett munkást szállítanak kórházba REUTERS-FOTÓ Katonai kordon Csecsenföld körül Groznij „hátországi” akciókkal fenyeget­­ A Nyugat mérsékletre inti Moszkvát Bezárult a Csecsenföld körüli orosz katonai gyűrű. Bár­melyik pillanatban megindulhat a szárazföldi támadás a szakadár köztársaság ellen. Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő tegnap Szentpéterváron megerősítette: Moszk­va csapatai többször behatoltak csecsen területre, majd visszavonultak. Az orosz kormányfő nem zárta ki sze­mélyes találkozóját Aszlan Maszhadov csecsen államfő­vel. A csecsen védelmi miniszter „hátországi” akciókkal fenyegette meg Oroszországot, és közölte: ötvenezer jól képzett harcos áll készenlétben. A Nyugat mérsékletre intette Moszkvát. Részletek a 2. oldalon A lebombázott csecsen tévéközpont romjai REUTERS-FOTÓ Földvásárlás: gondolkodási idő Eredmény nélkül ért véget a brüsszeli tárgyalási forduló Eredmény nélkül ért véget Brüsszel­ben az Európai Unió és Magyarország csatlakozási tárgyalásainak tegnapi fordulója. Az EU pótlólagos informáci­ókat kér Magyarországtól a föld tulaj­donjogával kapcsolatos átmenetkéré­sek megválaszolása előtt, míg a ma­gyar fél fenntartja kéréseit. __________BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL_________ A csatlakozási tárgyalások tegnapi for­dulóján az EU elégedetlen volt Magyar­­ország érvelésével a külföldiek földvá­sárlásának korlátozásával kapcsolatban, és ezért további információkat kért a magyar kormánytól. Juhász Endre EU- nagykövet elmondta: Magyarország fenntartja igényeit - többek közt a kül­földiek termőföldvásárlásának korláto­zását a csatlakozás után tíz évig -, de az unió bírálatain elgondolkodik. A ma­gyar főtárgyaló az EU-tagállamok kép­viselőit azzal próbálta meggyőzni, hogy a tőke szabad mozgása (ide tartozik a földhasználat) már ma is realitás Ma­gyarországon. A külföldi közvetlen be­ruházások értéke meghaladja a húszmil­liárd dollárt, az egy főre jutó külföldi be­ruházás értéke nálunk a legmagasabb a társult államok között. Az átmenetet azért is igényeltük - tette hozzá Juhász -, mert Magyarországon rendkívül kon­centrált a földhasználat: már most a gaz­dálkodók tíz százaléka műveli meg a földek 92 százalékát (az EU-ban ez az arány negyven százalék), és ezt a szintet tovább növelni felettébb kedvezőtlen lenne. Egyébként a termőföldek ára az unióban 5—40-szer magasabb. Az EU végleges válasza attól függ, ho­gyan értelmezi majd a mezőgazdaság eu­rópai modelljét - közölte Juhász Endre, aki szerint a földhasználat gazdasági, po­litikai, társadalmi és környezetvédelmi ügy. Ha az unió csupán e modell gazda­sági tartalmára összpontosít, azt mondja, hogy biztosítani kell a tőke teljesen sza­bad mozgását. Ha viszont a tagállamok úgy vélik, hogy e modellnek más funkci­ói is vannak, több megértést kell tanúsíta­niuk. A kiegészítő kérdések főként a ma­gyarországi földárakat és a mezőgazda­ság tulajdonosi szerkezetét firtatták, illet­ve arról érdeklődtek, hogyan kívánja ha­zánk támogatni a családi farmokat. A pénzügyi unió is szóba került a csat­lakozási tárgyalásokon. A magyar kül­döttség hangsúlyozta, hogy a nemzeti bank már most is független, néhány ki­sebb törvénymódosításra tehát nem ezért van szükség. Juhász azt reméli, hogy a pénzügyi unió témakörét a tárgyalások decemberi, külügyminiszteri fordulóján már ideiglenesen le is lehet zárni. Pócs Balázs ■. Nem ritka az orvosi műhiba, s mind több a per fejére zuhant a szomszédos ágy mel­letti infúziós állvány. Ezért halt meg hét éve egy idős hölgy egy pesti kór­házban. Akkor az eset kuriózumnak számított, ellentétben a szülészet és a sebészet körében elkövetett orvosi mű­hibákkal, amelyek már-már tipiku­sak. Az orvosok azonban ritkán ülnek a vádlottak padjára, jobbára polgári peres ügyekben dönt a bíróság. Ez utóbbiakban viszont egyre többször. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon 123 éve ismert az orvo­si műhiba fogalma: az 1876. évi 14-es törvénycikk mondta ki először, hogy az orvosi működés szabad, egyetlen korlátja a műhiba. Abban az évben alakult meg az ügyvédi kamara is, amely néhanapján képviselte a felpereseket az orvosok elle­ni perekben. Már akkor sem sok sikerrel. Napjainkban a polgári bíróságok előtt több száz kártérítési per folyik. Öt-hat évig is húzódnak. A Pesti Központi Kerü­leti Bíróságon évente 40-50 újabb ügyet tárgyalnak, a perek kilencven százaléka nem zárul le első fokon - tájékoztat dr. Sándor Zsuzsa bíró, a Fővárosi Bíróság szóvivője. A perek többségét a károsul­tak, illetve hozzátartozóik nyerik meg. Dr. Salamon Ferenc, a SOTE-t képvi­selő ügyvéd szerint mind többen indíta­nak kártérítési pert a gyógyintézetek el­len. Úgy véli, hogy az esetek egy részé­ben puszta pénzszerzési szándék figyel­hető meg. A SOTE klinikái ellen jelen­leg 35 per folyik, a befejezett ügyek zö­mében a gyógyintézet került ki győzte­sen. Dr. Sándor Zsuzsa viszont úgy látja, hogy az utóbbi időben nem nőtt a peres­kedési kedv. Hasonlóan vélekedik a mű­hibaperekre szakosodott ügyvédi iroda egyik munkatársa, dr. Simon Tamás is, aki szerint a felek inkább peren kívül igyekeznek megegyezni.­­ 1994—1995 óta a károsultak, illetve hozzátartozóik egyre több pert nyernek a gyógyintézetekkel szemben. A kiala­kult bírói gyakorlat ismeretében a kór­házakért helytálló biztosítók, a gyógyin­tézetek és a felperesek a többéves proce­dúra helyett a legfeljebb 3-4 hónapot igénybe vevő peren kívüli egyezségre törekednek. A megegyezés valamennyi félnek kedvező, a biztosítóknak rövi­­debb ideig kell kártartalékban tartaniuk a fizetendő összeget, a károsultak rövi­­debb idő alatt pénzükhöz jutnak, no és a kórháznak is megéri, mert az egyezség­nek többnyire része, hogy nem kerül nyilvánosságra az ügy - tájékoztat dr. Simon Tamás. Nem... folytatás a 9. oldalon

Next