Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-02 / 230. szám

14 NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 1999. OKTÓBER 2., SZOMBAT Lengyelország: körkörös vámemelés Segít-e a hagyományos barátság a gazdasági vita megoldásában? Nemcsak a CEFTA-partnerorszá­­gokkal, de Brüsszellel is éles kereske­delmi konfliktusba keveredhet Len­gyelország, miután a hét elején úgy döntött: a WTO által megengedett ma­ximumra emeli néhány alapvető ag­rártermék ván­ját. Az EU illetékesei máris figyelmeztettek: a lépés sérti a társulási egyezmények szellemét. Jerzy Plewa lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint­­a tárca vezető­je megbízásából ő képviselte Varsót a CEFTA-agrárminiszterek szerdai buda­pesti értekezletén­ a gabona-, tej-, húster­mékekre, valamint a cukorra vonatkozó vámemeléssel Varsó a helyi termelők ér­dekeit kívánja védeni az uniós exportból származó, szubvencionált mezőgazdasá­gi áruk versenyével szemben. Megfigye­lők emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt hónapokban a parasztszervezetek részé­ről igen erős politikai nyomás nehezedett a lengyel kormányra ez ügyben. Plewa a Reuters hírügynökségnek nyi­latkozva úgy vélekedett: a vámemelés növeli Varsó mozgásterét az EU-csat­­lakozási tárgyalásokon, illetve javítja po­zícióit a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) a mezőgazdasági árucikkek ke­reskedelmének liberalizálásáról folytatott megbeszéléseken. A lengyelek azzal ér­velnek, hogy Varsó mind ez ideig nem használta ki az 1990-es évek elején elfo­gadott uruguayi WTO-megállapodással maximált vámtarifákat. Az új rendelkezések értelmében példá­ul a vajra kivetett importvám 40 száza­lékról 111,7 százalékra, a sertéshús vám­ja 25-ről 83,3 százalékra emelkedett, míg a cukorbehozatalt tonnánként 450 euró terheli az eddigi 170 helyett. Plewa nem zárta ki, hogy további tarifaemelésekre is sor kerülhet. - Ezek azonban nem öncé­lúak. A döntéssel pusztán más országok által használt olyan módszerekre reagá­lunk, mint az exporttámogatás - közölte. Varsó szerint a lépés nem sérti a társu­lási megállapodást, de hogy megelőzzék Brüsszel kritikáját, termékcsoportonként eltérő kvótákra meghagyták a vámmen­tes, illetve a kedvezményes vámmal tör­ténő import lehetőségét. Az Európai Uniót ez a gesztus azonban láthatóan nem elégíti ki. Franz Fischler, az EU bi­zottságának mezőgazdasági ügyekért fe­lelős tagja a vámemelések miatt máris le­vélben tiltakozott a varsói kormánynál. Ami Magyarországot illeti, a mostani lengyel döntés hatásait leginkább a ser­téshúskivitel esetében érezzük meg. Ed­dig ugyanis Magyarország 25 százalékos, kedvezményes vámmal exportált. Bár a WTO-tagállamok számára fenntartott kvóta keretein belül továbbra is kedvez­ményes elbánásban részesül a magyar sertéshúskivitel, az ún. autonóm vám ez esetben azonban már 30 százalékos. A vaj és a cukor esetében a vámemelés lé­nyegében nem jelent problémát, hiszen a magyar kivitel nem jelentős. A CEFTA mezőgazdasági miniszterei­nek minapi találkozóján Torgyán József ugyan a hagyományos lengyel-magyar barátság alapjain megoldhatónak ítélte a kérdést, az eddigi szakértői egyeztetések hosszú sora azonban sovány eredményt hozott.­­ A lengyel vámemelés kis tüske, de a kereskedelmi kapcsolatokban ezt is megérezzük - fogalmazott egy magyar szakértő. Budapest nem vitatja ugyan, hogy Varsónak joga volt az emeléshez, il­letékesek azonban megjegyzik: az ilyen kérdésekben nem mindig szerencsés pusztán a jogosultságokra összpontosító szemlélet. Magyar részről egyelőre nem terveznek válaszlépést. Szalai Zoltán MAGYAR-LENGYEL KÜLKERESKEDELEM (millió USD) Elegáns, biztonságos, határtalanul tágas, és most az árral sem kell foglalkoznia. A MAZDA 626 kategóriájának legtágasabb autója. Hatalmas utastere az állítható és hajtogatható üléseknek köszönhetően praktikusan alkalmazkodik a legkülönfélébb igényekhez is. A nyugodt utazásról rendkívüli biztonsági felszereltsége gondoskodik. Alapfelszereltség a blokkolásgátló fékrendszer, a vezető- és utasoldali U.S. légzsákok, a fejet és a mellkast is védő első oldallégzsákok, az acélmerevítésű utastérből (3H rendszer), oldalsó ütközésvédelemből és különlegesen kiképzett gyűrődési zónákból álló „Family Box” utastérvédelem, és a ködfényszóró. A kényelmi felszereltség része az automata klíma­berendezés is. A MAZDA 626 a felsoroltak ellenére most rendkívül alacsony áron, 4 999 000 forintért kapható, mind benzines, mind pedig DITD változatban. Budapest: AUTÓ D&W Tel.: 261 -9712, AUTÓ FOCUS Tel.: 307-3358, AUTÓ MIRAI Tel.: 464-7680, AUTÓ ÓBUDA Tel.: 368-1413, PROFI Tel.: 329-6087, Baja: AUTÓ SZREMKÓ Tel.: 79/326-802, Balassagyarmat: GÁL és fiai Tel.: 35/314-355, Békéscsaba: AUTÓ-EXPANZIÓ Tel.: 66/430-585, Cegléd: ZAKAR és TÁRSA Tel.: 53/320-420, Debrecen: AUTO-TOLDY Tel.: 52/471-054, Dunaújváros: DUNA MOTOR Tel.: 25/411-048, Gyöngyös: AUTÓ BALÁZS Tel.: 37/301 -626, Győr SILVER Tel.: 96/515-678, Kakasd: HILCZ Tel.: 74/431 -908 Kaposvár: TÓTH és Tsa. Tel.: 82/421-421, Kecskemét: DAKÓ Tel.: 76/486-780, Komárom: T-AUTO-MAX Tel.: 34/345-453, Miskolc: SZEGEDI Tel.: 46/413-237, Nyíregyháza: NAGY AUTÓPARK Tel.: 42/490-380, Pécs: SCHNEIDER és SOÓS Tel.: 72/539-000, Siófok: GRAND-HAUS Tel.: 84/310-422, Szeged: PAPP KERESKEDŐHÁZ Tel.: 62/317-306, Székesfehérvár: AUTÓ-FEHÉRVÁR Tel.: 22/340-150, Szigetszentmiklós­ Tel.: 24/443-443, Szombathely: QUADROTA Tel.: 94/325-678, Zalaegerszeg: AUTÓ-PÉTER Tel.: 92/325-099 www.mazda.hu MAZDA Info: 06-80-323-626 Még szép, hogy MAZDA ! A lengyel szénbányászat szerkezet­­átalakítási programja 2002-ig több mint egymilliárd zlotyba fog kerül­ni, és utána még további 2,5 milliár­­dot is felemészthet - tűnik ki a prog­ramtervezet módosított változatá­ból. A kormány Leszek Balcerowicz vezette gazdasági bizottsága au­gusztusban visszaadta átdolgozásra a gazdasági tárcának a szénbányá­szat reformjának programját. Mint az MTI jelentette, az új változattal egy hét múlva foglalkozik a kabinet. A Gazeta Wyborcza gazdasági mel­lékletében részleteket közölt a ter­vezetből. Ez többek között kimond­ja, hogy a szénbányák ingatlanait, a kultúrházakat, az irodaházakat, az üdülőket csak nyilvános versenytár­gyaláson lehet értékesíteni. A bá­nyászoknak tilos lenne túlórázni, il­letve ünnepnapokon dolgozni, kivé­ve a biztonsági személyzetet. El kell bocsátani azokat a bányászokat, akik már nyugdíjjogosultak, de még mindig dolgoznak - ők jelenleg két­ezren vannak. A tervezet szorgal­mazza a munkaidő csökkentését, úgynevezett állásidő bevezetését, és munkaszünetek elrendelését tartja szükségesnek fejtés közben. A ve­vőknek legfeljebb harminc napon belül fizetniük kellene a kifejtett szénért. A bányák kötelesek lenné­nek közvetítők nélkül értékesíteni a szenet azoknak, akik évi 150 ezer tonnánál többet vesznek. Eurófejfájások A közös pénz még sok fejtörést okoz Európa politikusainak: bár az év eleji bevezetés végül is si­került, az eurót azóta hűvös tá­volságtartással kezelik mind a polgárok, mind a vállalatok. Az Európai Bizottság máris feljegy­zésben figyelmezteti a tizenötök pénzügyminisztereit arra, mit kellene tenni a közös valuta nép­szerűsítéséért. A számok magu­kért beszélnek: az egyik legna­gyobb hitelkártya-társaság adatai szerint eddig a kifizetések mind­össze 1,35 százalékánál válasz­tották az eurót (1999 és 2002 kö­zött tizenegy EU-tagállamban a nemzeti fizetőeszköz és az euró egyaránt használható). A cégek sem túlzottan lelke­sek. Bár ma már a vállalatok egy­­harmada az ügyfeleknek küldött számlán euróban is feltünteti az összeget, a többségük úgy dön­tött, hogy a teljes könyvelést csu­pán 2001-ben, a kötelező átállás előtti évben váltja át a közös pénzre. A számítógépes szakér­tők viszont teljes zűrzavarral fe­nyegetnek, ha minden cég né­hány hónap alatt akar az euróra áttérni. Azt mondják ugyanis, egy közepes méretű szervezetnek két évre van szüksége az átálláshoz. A közvélemény-kutatók mind­ezt azzal magyarázzák, hogy a polgárok és a vállalatok támogat­ják ugyan az euró bevezetését, de csalódtak a közös pénz gyakorla­ti alkalmazásában. A konkrét előnyöket ma még kevesen lát­ják, hiszen érmék és bankjegyek formájában egyelőre csak a nem­zeti valuták léteznek, és a való­ságban továbbra is egyszerűbb ezekkel fizetni. Noha az euróbankjegyeket és -érméket már megtervezték, sőt gyártásukat is elkezdték, azok külsejéről a nagyközönség egy­előre nem sokat tud. Széles körű tájékoztató kampányokat szer­vezni nemcsak azért fontos, hogy a polgárok megkedveljék az új fizetőeszköz kinézetét, hanem azért is, hogy azonnal felismer­jék a hamisítványokat. Az üzle­tek pénztárosait és a bankok al­kalmazottait különösen alapos „euróbemutatóban” célszerű ré­szesíteni, már csak azért is, mert vélhetően a hamisítók is készü­lődni kezdtek (viszonylag köny­­nyű dolguk lesz: egyszerre tizen­egy EU-országban ugyanazzal az új pénzzel kezdenek majd fizet­ni). A brüsszeli bizottság üzene­te: az euró érkezéséig elvileg még sok idő van, a gyakorlatban már nagyon kevés. Brüsszel, 1999. október Pócs Balázs Az óvó néni már tanítja ... A játék portékákat játék euróbankó­­kért lehet megvásárolni egy német óvodában dpa-fotó PIACFIGYELŐ Lettország - Élelmiszert, sze­szes és nem szeszes italokat, va­lamint szupermarketben történő forgalmazásra alkalmas nem élel­miszertermékeket vásárolna lett szupermarket. (ITDH, Helsinki) Írország - Nagy tapasztalattal rendelkező ír mezőgazdasági­­gép-gyártó és gépalkatrész-for­galmazó cég vásárolna minden­féle típusú mezőgazdasági gép­alkatrészt Magyarországról. (ITDH, London) Irán - Karton- és egyéb papír­termékeket vásárolna közvetle­nül magyar gyártótól iráni im­portőr és nagykereskedő. Jordánia - Fehér ofszet- és matt papírt, valamint egyéb pa­pírárut vásárolna Magyaror­szágról jordániai cég. (Euro Info Központ, Budapest) Svájc - Alumíniumredőnyöket vásárolna svájci cég. (ITDH, Zürich) Bővebb információk az ITDH marke­ting- és kommunikációs igazgatósá­gán (telefon: 267-8461).

Next