Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-02 / 230. szám

NÉPSZABADSÁG PIAC GAZDASÁG 1999. OKTÓBER 2., SZOMBAT 13 Koncentrálódik a Túró Rudi-piac A Pick szalámi, a kalocsai paprika és a tokaji bor mellett bátran említhető a speciális hungaricumok között a Túró Rudi is. E Magyarországon keresett csemege Nyugat-Európában szokat­­lansága, Kelet-Európában pedig az infrastruktúra hiánya miatt szinte ér­tékesíthetetlen. A piaci törvényszerű­ségek persze a Rudi piacán is érvénye­sülnek: a vállalatfelvásárlások nyo­mán ma már lényegében véve csak két gyártó küzd a - zömében fiatal - vá­sárlók kegyeiért. A Túró Rudi piacán az elmúlt években lezajlott privatizáció után ma két multina­cionális óriáscég osztozik. A Kaposvári Tejipari Vállalat marcali üzemét, ahol 1982 óta készítik ezt a terméket, a Danone vette meg, míg a termelésbe ugyancsak a 80-as évek elején bekapcso­lódó későbbi Zalatej Rt. a Hajdútej Rt.-n keresztül az amszterdami tőzsdén jegy­zett, tavaly 6,5 milliárd gulden árbevételt elért, 75 országban érdekelt Royal Numi­­co-csoport tulajdonába került. Idén júniusban hagyta jóvá a Verseny­­hivatal a Szabolcstej Rt. felvásárlását, mely ma már ugyancsak a Numico hol­ding érdekeltségei közé tartozik. A Szabolcstej privatizálását követően a Hajdútej Rt.-n belül kizárólag Mátészal­kán, illetve a Danone marcali üzemében folyik a termelés, ez azonban a legkevés­bé sem jelenti azt, hogy ez a sajátosan magyar termék vesztett volna „stratégiai” jelentőségéből. A fogyasztókért harcoló riválisok „ádáz” küzdelmét jól reprezen­tálják a piackutatók statisztikái. Magyarországon jelenlegi becslések szerint több mint 200 millió darab Túró Rudi fogy évente. A konkurens gyártók számtalan újítással kísérleteztek. A né­hány éve piacra dobott töltött túróru­dacskák azonban csak tiszavirág-életű si­kert hoztak. Míg 1998 elején még az el­adások felét az ilyen töltött termékek ad­ták, részarányuk ez év nyarára 30 száza­lékra csökkent. Ezzel egy időben a natúr termékekből 30-40 százalékkal fogyott több idén nyáron, mint egy évvel koráb­ban. A töltött Túró Rudi-fajták térveszté­se az ezekre nagyobb súlyt fektető Danone-t érintette hátrányosan, a rivális előretörésére azonban gyorsan reagált a vállalat. A natúr termékekből kihozott újabb változatok a felmérések alapján si­kert arattak a fogyasztók körében. A Danone-Numico párharc ma 50-50 szá­zalékos piaci rész mellett továbbra is el­döntetlen, a Szabolcstej gyártotta „klasszikus”, pöttyös rudi azonban válto­zatlanul a legkeresettebb a boltokban. Az összes eladás 30 százalékát becslések szerint ez a termék adja. A statisztikákból az is kiderül, hogy a két gyártó országré­szenként eltérő népszerűségnek örvend. A hagyományosnak mondható Túró Rudi Kelet-Magyarországon egyértelműen tartja vezető helyét, míg a Dunától nyu­gatra a Danone-termékeket veszik le in­kább a polcokról. A fővárosban az orszá­gos átlagot leképezve, „testvériesen” osz­lik két részre a fogyasztók tábora. Az évente 3-5 százalékkal bővülő ha­zai Túró Rudi-piac jelentőségét fokozza, hogy a túrórudacskákat ez idáig sehol a határokon túl nem sikerült eladni. A Szabolcstej hosszú évek óta próbálko­zott a termék piaci bevezetésével a szomszédos országokban, mind ez ideig sikertelenül, annak ellenére, hogy a ma­gas vámokat kompenzálandó nemegy­szer önköltséget el nem érő árat határoz­tak meg. A Danone ugyancsak végzett „próbateszteket”, Nyugat-Európában vi­szont többnyire maga a túró is olyannyi­ra „idegen” ételnek számít, hogy egy ilyen édesség piaci bevezetése a tapasz­talatok alapján horribilis ráfordítást igé­nyelne - mondta Lendvay Péter, a Danone Magyarország Kft. igazgatósá­gának tagja. A szomszédos, szláv orszá­gokban a túró része ugyan a hagyomá­nyos étkezési kultúrának, itt viszont egyelőre a magas vámok mellett a sza­vatossági idő rövidsége is áthághatatlan akadályt jelent. A 14-18 napos eltartha­tóság mellett a Túró Rudit Magyaror­szágról teríteni csaknem lehetetlen, az induláskor ugyancsak hatalmas költsé­get jelentő külföldi gyártásra viszont egy stabil külhoni piac hiányában éssze­rűen egyik gyártó sem vállalkozik. Római Róbert MEKKORA ÜZLETEKBEN VÁSÁROLTÁK A TÚRÓ RUDIT 1998-BAN? (százalékban) A TÚRÓ RUDI-PIAC MEGOSZLÁSA 1998-BAN (százalékban) A szovjet „Túró Eszkimó” mintájára, de a helyi ízlésre formált recept szerint ké­szült édesség, a Túró Rudi történetének immár 34. évét írja Magyarországon. Az egyik ötletgazdáról, Mandeville Rudolfról elnevezett csemege a 60-as évek közepén indult országhódító útjára. A csaknem a kezdetektől Mátészalkán, a Szabolcsi Tejipari Vállalat által gyártott túrórudacskákból a 70-es évek köze­péig évente durván 25 millió darab került a boltokba. 1974-től ennek a mennyi­ségnek már többszörösét állította elő az eredeti gyártó, a később Szabolcstej Rt. névre keresztelt cég, illetve a 80-as évek elején a piacra lépő új gyártók. A szex drágább az időjárásnál Emelt díjas szolgáltatások a Matávnál Egyelőre többnyire a Matáv há­lózatát veszik igénybe azok a társaságok, amelyek emelt dí­jas, azaz úgynevezett audiotex­­szolgáltatásokat kínálnak ügy­feleiknek. A 0690-nel kezdődő telefonszámokon hívható orvosi tanácsadó, horoszkóp-, infor­mációs szolgáltatások ugyanis csak a Matáv gerinchálózatán keresztül érhetők el az ország egész területéről. Az emelt díjas (szakszerű ne­vén audiotex­) szolgáltatások ha­zánkban a kilencvenes évek első felében, a tengerentúli telefon­számokon hívható parti- és szexvonalakkal indultak. A való­ban magyar szolgáltatások 1993 óta érhetők el a Matávnál. Az el­múlt hat esztendő elég volt ahhoz, hogy a hazai piacon több mint két­száz audiotexcég vesse meg a lá­bát. Többségük a Matáv szerző­dött partnere. A jótékonyságtól a lelkisegély-szolgálatokon át az in­tim társkeresésig szinte minden műfajt felölelő szolgáltatások hí­vószáma 0690-nel kezdődik. At­tól függően, hogy a következő szám 2-es, 3-as, 4-es vagy 5-ös, a telefonálók 99, 120, 180, illetve 240 forint percdíjat fizetnek áfa nélkül. A legolcsóbban általában a televíziós műsorokkal kapcsola­tos szolgáltatások hívhatók, míg a legmagasabb percdíjat az eroti­kus, valamint a partivonalakat tár­csázók fizetik. A hívásokból befo­lyó, sokszor nem csekély díjakon a Matáv osztozik az audiotex­­szolgáltatóval, a távközlési társa­ság a tarifasávtól függően 36-40 forintot kap a percdíjakból. A fennmaradó összeget a szolgálta­tásokat nyújtó cégek kapják meg. A dolgok mai állása szerint 2002 végén, a Matáv Rt. kon­cessziós jogosítványainak lejárta után nyílik meg a hazai távközlési társaságok számára az ország egész területén elérhető, emelt dí­jas szolgáltatások piaca. A helyi telefontársaságok ugyan már ma is felajánlhatják hálózataikat ilyen szolgáltatásokra, ám a velük szer­ződő audiotex cégek számai a töb­bi koncessziós társaság területéről csak a Matáv hálózatán keresztül hívhatók. Az emelt díjas szolgál­tatások ugyanis beszédátviteli szolgáltatások, amelyeket, a ha­gyományos telefonbeszélgetések­hez hasonlóan két telefontársaság területe között csak a Matáv rész­vételével lehet lebonyolítani. Emellett az audiotexszolgáltatók számára a Matávval való együtt­működés lehetőségét felértékeli az is, hogy szolgáltatásaikat min­den bizonnyal a legnagyobb hazai távközlési társaságnál keresik a legtöbben. Az emelt díjas szolgáltatások a távközlési cégek és az audiotex­­vállalkozások számára egyaránt jó üzletet jelentenek. Olyannyira, hogy a Matáv monopóliumának megszűnése után valószínűleg számos távközlési cég verseng majd az audiotexcégek kiszolgá­lásáért. Egyelőre azonban az emelt díjas szolgáltatásokat indító társaságok többsége a Matávtól vásárolja meg a tevékenységéhez szükséges telefonvonalakat. A szolgáltatások beindításához a legolcsóbb megoldást a hagyo­mányos, analóg fővonal megvá­sárlása jelenti. Ezek azonban egy időben csupán egy hívás fogadá­sát teszik lehetővé. Az egy időben két hívás fogadására alkalmas ISDN2-es vonalakért egyszeri be­lépési díjként 125 ezer forintot számít fel áfa nélkül a Matáv. Ezenfelül az ilyen vonalat bérlő cégek a normál havi előfizetési díj mellett forgalomtól függetlenül háromezer forintos havidíjat fizet­nek az audiotexszolgáltatásért a távközlési szolgáltatónak. A leg­költségesebbek az ISDN30 jelű vonalak. Ezek egyszerre akár har­minc telefonhívás fogadására is alkalmasak. Ennek megfelelően viszont az ISDN30-as vonalakért 1,35 millió forint belépési díjat, valamint néhányszor tízezer forint audiotex csatlakozási díjat fizet­nek az emelt díjas szolgáltatások­ból élő cégek. K. Sz. A. A csődben senki sem érdekelt MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar felszámolók sok tekin­tetben jobban értenek munkájuk­hoz, mint más európai szakembe­rek, de nem rendelkeznek az EU- ban általános képzettséggel, ame­lyik a már diplomával rendelke­zők számára rendszerezi a szüksé­ges tudást — mondta munkatár­sunknak Molnár György abból az alkalomból, hogy októbertől má­soddiplomás felszámoló szak in­dul a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetemen. A Felszá­molók Országos Egyesületének elnöke szerint a törvénykezésben szemléletváltásra is szükség len­ne, hogy a nehéz helyzetbe került cégek fizetőképességének helyre­­állítása legyen a cél a már teljesen kiürített vállalatok felszámolása helyett. - Jelenleg az a helyzet - ma­gyarázta -, hogy a csődeljárásban senki sem érdekelt, pedig ha azt idejében megindítják, még meg­menthető lenne a hitelezők köve­telésének jó része. Másrészt a gaz­daság jogszerűsége, a fizetési mo­rál, illetve a tőkék forgási sebessé­ge is hasznát látná. Információért hívja a 06 80 42 00 42 zöld számot! .. .pilótaként megszoktam a kiválóan működő technikát, ezért az internetszolgáltatók között is a megbízhatót keresem. A MATÁVnet most már olyan olcsó, hogy ez egyértelművé tette a döntésemet. Tóth László Boeing 737 kapitány Malév Rt. W U * f A] m 4 m J U í w K Jp! w .. . I­nternet napi használatra mos 3300 Ft-ért A fenti havidíj az áfát igen, a telefonköltséget nem tartalmazza. MATÁv(net) www.matavnet.hu

Next