Népszabadság, 1999. november (57. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-26 / 276. szám
14 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 1999. NOVEMBER 26., PÉNTEK A meztelen szellemi elit Szebeni András-Sóvári Zsuzsa: Hölgyeim és uraim Egy album, tele meztelenséggel. Hölgyek és urak, színészek és színésznők, énekesek, festőművész, orgonista és filmrendező. Közismert közszereplők. Tele velük egy album. Egy nagyon fura album. Melyet kézbe veszek, nézegetem a képeket, az ismerős arcokat, forgatom az oldalakat. Lapozgatok, és leteszem az albumot. Mert az album idegen, fura, eltaszít magától. Micsoda világ? Mesterséges, kimódolt, mindenben van valami természetellenesség. Aztán újra felveszem a nagy formátumú kötetet: hölgyek és urak. Valami nem hagy nyugton Szebeni András és Sóvári Zsuzsa nagy képeskönyvével kapcsolatban. Valami idegesít. És az különösképpen, hogy nem tudok rájönni, micsoda. Na nézzük csak Udvaros Dorottyát. Szép, kerek formák, megejtő akt, minden harmonikus, minden gömbölyű. Csak a kéz. Udvaros Dorottya keze és felkarja mintha egy férfi erejét sugározná. Cserhalmi György. A színész félmeztelenül, napszemüvegben felcicomázott vurstlis lovon, karddal a kezében: roham. Nyertes Zsuzsa duplán szándékolt Marylin Monroe-i pózban. Andorai Péter kozmikus cigarettafüst-gomolyagban. Mi van itt lefényképezve? Mi van itt a kétszeresen megcsavart valóság mögött? Csak nem? De igen. Ez idegesített, amikor először végiglapoztam sebesen a kötetet. Hogy nem jöttem rá. Vagy hogy nem akartam megérteni: a magunkról bevallani sem mert igazságot rejtette el a fényképész szándékoltan túltervezett képekbe. Szebeni arról beszél, hogy mégiscsak ilyenek vagyunk giccsbe bújtatva, avagy pőrére vetkőztetve, hölgyek és urak. A csábosan szelíd női formák mögött kegyetlenül racionális, férfias erő lakik. Az elszánt lovas mögött egy gyerek huszáros, bokacsattogtatós játékai. A kitárulkozó szőkeség mögött az elhatározott cél: megvalósítani magamban álmaim Marylin Monroe-ját. Messiásnak lenni, rejtőzködve füstködös jelenben. Van, akinek, akihez már nem szükséges körítés, nem kell díszlet, és nem kell koncepció, hiszen úgy is az, aki. Kegyetlen album hölgyeknek és uraknak. Egy világról, amelyben már csak rejtjelekben mernek beszélni magukról a szereplők. Titkosírással üzengetnek egymásnak, hogy aztán, aki megfejti a titkosírást, megtudja, milyen a másik: gyenge, esendő, maskarás, álarcot viselő, bohóc, bujkáló és mutogatásba menekülő. Hát csak tessék nézegetni (magunkat?), hölgyeim és uraim. (Progress Press Agency) Szigethy András Cserhalmi György - huszárroham a vurstliban SAJTÓKÖZLEMÉNY A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Igazgatósága 1999. november 23-i ülésén a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. részvényesi kezdeményezésére döntést hozott a társaság rendkívüli közgyűlésének 2000. január 27-re történő összehívásáról. Az igazgatóság a napirendi pontokat a közgyűlési meghívóval együtt a törvény által meghatározott időpontban fogja közzétenni. A TVK Rt. Igazgatósága jelenleg is tárgyalásokat folytat a MOL Rt. TVK-beli befektetése hátterének és a MOL Rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági képviseleti igényének a tisztázására. A TVK Rt. Igazgatósága megfelelő időben további tájékoztatást ad a társaság részvényeseinek a MOL-lal folytatott tárgyalások eredményeiről. A TVK Rt. Igazgatósága támogatja a MOL Rt. és a TVK Rt. közötti szoros kereskedelmi - alapanyag-beszállítói és termékvásárlói kapcsolatot. Ugyanakkor a TVK Rt. Igazgatósága tudatában van azon felelősségének, mely szerint feladata a társaság összes részvényese érdekének a védelme és így - többek között - annak garantálása, hogy olyan biztosítékok kerüljenek a két cég viszonyában kiépítésre, amelyek megfelelően kezelik a Mal Rt. üzleti és versenytársi szerepéből adódó, speciális helyzetét. Tiszaújváros, 1999. november 25. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Igazgatósága f AUTÓ 2000 KERÉKVILÁG CD-ROM KATALÓGUS hirografs ksautistához stácáge* $*alvógép. PtMfual CPt. 16 MB RAM, 18 MB swkd hd? a mmkwtm, 64 000 mps CB-ROM-olvasó, W twflgkártya* egér. A prograat használataiul? 95 vagy % szaksáé. A Népszabadság és a Kossuth Kiadó közös kiadásában megjelenő CD-ROM katalógus a világ 62 autógyártójának 1800 modelljét mutatja be. Az AUTÓ 2000 katalógus fogyasztói ára 3900 Ft (áfával), de a Népszabadság előfizetői rendkívüli kedvezményt kapnak: 2990 Ft (áfával) áron juthatnak hozzá a kiáltványhoz. Ha kitölti és elküldi a megrendelőlapot, postai utánvétellel eljuttatjuk önnek az alTÓ 2000 CD-t. MEGREDDEL Megrendelem az AUTÓ 2000 CD-ROM autókatalógust. □ A Népszabadság előfizetőjeként kedvezményes 2990 Ft (áfával)+400 Ft postaköltség áron. □ A Népszabadság leendő előfizetőjeként kedvezményes 2990 Ft (áfával)+400 Ft postaköltség áron. Egyúttal előfizetek a Népszabadságra, 2 hónapra, közvetlenül a kiadónál ,1132 Ft-ért. Az előfizetéshez küldjenek csekket □ számlát □ □ Nem előfizetőként 3900 Ft (áfával) +400 Ft postaköltség áron. Név:........................................................................................................................................ Pontos cím+telefonszára:................................................................................................. Kel..................................................... Aláírás:.......................................... Megrendelését a következő címre küldheti: PépszabadságMutakatalógus, 1369 Bp., PC 5. Fax: 337-8945 Email: vallalk@pepszabadsag.bu Prímás a plakáton Magyar zenei est Ingolstadtban Egy bús képű, bajszos cigány hajol rá a hegedűre azon a plakáton, amelyen az ingolstadti magyar zenei est művészeti eseményeit hirdetik. A rajzot a Münchenhez közeli 140 ezer lelkes német város általános iskolásainak és gimnazistáinak pályamunkái közül választották ki. A plakát önmagában egészen jó, az ideérkező magyarnak persze kissé fáj, hogy a nagyközönségnek még mindig elsősorban a cigányzene ígéretével lehet eladni a magyar kultúrát. Ettől kicsit hamisnak érzi az egészet, ugyanúgy, mint a rendezvényen kínált tengeri halból készült „magyar” specialitásokat. Igaz, a színház előcsarnokában feltálalt ételek mellett piros-fehér-zöld szalvéták pompáznak, van itt kifeszített Országházkép és magyar zászló - némelyik ugyan fordítva -, az ünnep számtalan magyar kellékét idezsúfolták a szervezők. Az ingolstadti színház építészeti szempontból sokat vitatott betonmonstrumának kapujában kizárólag infrafénynél látható pecsétet nyomnak a kézfejemre, mint ahogyan az a magyar diszkókban szokás. Itt azért van szükség a megjelölésre, mert sok helyszínen peregnek a hajnalig tartó események, s a negyvenöt-ötven márkába kerülő kézlenyomat mindenhol belépőként szolgál. Az érdeklődés nagy, azt mondja a főszervező, erre az estre eddig 3500 jegyet adtak el elővételben, a két napja itt turnézó Győri Balett Carmenját pedig eddig ezerötszázan látták. Az évenként más-más nemzet kultúráját bemutató ingolstadti rendezvénysorozat 1991-ben kezdődött el a Konkrét Művészetek Múzeumáról, valamint Európa legrégebbi, ma is hatályos söripari tisztasági törvényének megalkotásáról és a 35 ezer embert foglalkoztató Audi-gyárról ismert Duna-parti városban. Évente 32 millió márkát költ a kultúrára a település önkormányzata. Ezenfelül a bajor város legnagyobb cége saját pénzén rendezi meg a nemzetközi dzsesszfesztiválokat. A városháza kulturális vezetője, Gábriel Engert szerint azonban az egykori vasfüggönyön túli országok ma sem igen érdeklik az ingolstadti polgárokat. A politikai előítéletek a kilencvenes évek közepére megszűntek ugyan, de átadták helyüket a tökéletes közönynek. Magyarországra mindenekelőtt azért kíváncsiak az ingolstadti emberek, mert tudják, hogy az Audi leányvállalata letelepedett Győrött, sőt az errefelé igen közkedvelt sportautót is a Rába mentén gyártják. A gazdasági kapcsolatok lassan átterjedtek a kultúra terepére is. A magyar est hat órakor kezdődik a színházterem összes helyiségében, a múzeumokban és az egyik bajor sörözőben is. Nem csupán magyar együttesek lépnek fel, ám mindenki magyar vagy e nemzetről szóló alkotásokat mutat be. Brahms magyar táncait a kelleténél kicsit talán többször, viszont folyamatosan hatalmas sikerrel. A színház nagytermében a paksi Tűzvirág néptáncegyüttes háromszor ad ráadást. Egy néző a hátam mögött megjegyzi: ezek talán csizmában is születtek. A Győri Balett a Carmina Buranát mutatja be az est folyamán háromszor, mindig telt ház előtt. Többször is közbetapsolnak, bravóznak a nézők. Akkora az érdeklődés, hogy az este tizenegykor kezdődő utolsó fellépésről sokan kiszorulnak. A társulat egyébként marad még, ám a többi napon a Carment mutatja be. A nyolc előadás mindegyikére hetekkel ezelőtt elkapkodták a jegyeket. A nézők nem tudják, hogy az eredeti címszereplő Pintér Tímea az együttes kiutazása előtt két nappal egy győri előadáson súlyos lábsérülést szenvedett, tizenhat perc után be is kellett fejezni akkor a darabot. Cserpák Szabinának két napja volt arra, hogy átvegye a szerepet. Az előadásnak Ingolstadtban nagy közönségsikere volt, a kritikusok is jókat írtak róla. A Konkrét Művészetek Múzeumában a Győri Ütőegyüttes játszik többek között áruházi reklámszatyrokon, barna papírzacskókon, valamint seprűnyeleken. Aztán klasszikus feldolgozásban felcsendülnek Farkas Ferenc dallamai is. A közönség egy része kétszer is meghallgatja az est folyamán háromszor ismétlődő produkciót. Innen egy sarokra, az Anker sörözőben Járóka Sándor zenekara húzza a cigányzenét, a németek tombolnak. És persze esznek-isznak, kedélyes népnek jó a zenéje, mondja valaki, aztán poharát emeli a magyarokra. Hajba Ferenc Amit a tévé kétszer mond Valami különös sugallat folytán mindkét köztelevízióban mostanában nyúlnak vissza egy műsormatuzsálemhez, a hajdani Családi körhöz. A gesztus éppúgy lehet megkésett felismerés, mint a tévés dekadencia (újabb) jele. Hogy melyik igazán, a folytatás dönti el. Biztos, hogy munkál benne némi lelkiismeret-furdalás, annak beismerése, hogy az utóbbi évtizedben a politikai felhőjátékok pásztázásán és a görcsös szórakoztatáson kívül a hazai televíziózás alig foglalkozott mindennapi életünk valóságos problémáival. Meglehet, a szerkesztők kezdenek rájönni, hogy végre valami olyasmit is kellene mutatni a képernyőn, ami nemcsak a nézők játékos kedvét csiklandozza vagy vagy képeit jeleníti meg, hanem amit a bőrünkön érzünk. Elvégre eltelt tíz-tizenöt év, amely alatt az élet mikroklímája alapvetően megváltozott, nem beszélve a családok helyzetéről. És ebben a pillanatban újdondász szerkesztők és neofita tévéalelnökök homlokukra csapnak: jöjjön a Családi kör, mert az már - úgymond - bevált. A Magyar Televízió eredeti nevén újította fel az egykori sorozatot, külső gyártású produkcióban, bevezető játékfilmmel, stilizált konyhában leültetve néhány szakértőt az értelmező csevejre. A repríz, amelyről e hasábokon nemrégiben már írtunk, egyelőre nem igazolta átütő erővel az MTV döntését. A Duna TV szinte ezzel egy időben indította el Családi album című sorozatát. A megvalósítás ebben tűnik hitelesebbnek, következetesebbnek és színvonalasabbnak, habár a két adás szerkezete nagyon hasonlít egymáshoz. A Családi album ötven perce is egy filmmel kezdődik, a legutóbbi, immár második adás például A szeretet ára címet viselte. Ebben a játékfilmhez már rég nem jutott András Ferenc rendező kerek „tanmesét” forgatott képernyőre, színvonalasan. A lélektani realizmussal előadott történet minden részlete és figurája hihető. A gazdag lakásépítők kiszolgálására szakosodott, márványburkolatokkal kereskedő anyuka és apuka (Söptei Andrea, Mertz Tibor) minden földi jóval elhalmozza lassan kiskamaszkorba jutó lányukat, Juditot (Kárpáthy Vivien), kivéve a szülői törődést, kapcsolatot. A kislány iskolatársainál próbál szeretetpótlékot kapni, olykor erőszakkal, olykor pénzzel, de persze egyik sem vezet célra. Végül elbujdosik a mama testvéréhez. A film annak ellenére nem végződik happy enddel, hogy Jutka megkerül, és a család egysége látszólag helyreáll. Mert a jó dramaturgia és színészi játék nyilvánvalóvá teszi: itt valamit eredendően elrontottak, talán már helyrehozhatatlanul. A film tehát kevésbé „nyitottan” végződik, mint ahogy az utána következő beszélgetés beállítja. Ha Söptei Andrea figurája kicsit öszszetettebb lenne, ha érzékeltetné, hogy az új kor kihívásainak való görcsös megfelelés újdonsült vállalkozóként belső konfliktust okoz számára, mert érzi, hogy közben nem tud megfelelni egy másik, mélyebb kihívásnak, az anyai szerepnek, akkor mindenben elhinnénk a pszichológus Ranschburg Jenő magyarázatát a látottakról. Amely egyébként meggyőző, magával ragadó, kedvesen tanáros modorosságával is. A már történelmi korszakot átívelő munkássággal rendelkező Ranschburg még mindig sztár tud lenni. A Családi albumnak ez az adása biztosan jobb, mint a Családi kör volt. Csakhogy közben nagyot lépett az idő, a dramaturgia, a mozgókép és a média. Mi is sokat változtunk. Érdemes lenne elgondolkodni, milyen új képernyős formák, feldolgozásmódok illenének a mai helyzethez. V.Gy. Téli könyvvásár Az idei téli könyvvásárra 68 kiadó összesen 336 művet jelentetett meg. A könyvek átlagára 2521 forint, ez 11 forinttal kevesebb, mint a tavalyi. A legdrágább kiadvány (egy CD-ROM) 29 500, a legdrágább könyv 14 900, a legolcsóbb pedig 250 forintba kerül. A legtöbb művel (16-16-tal) az Európa és a Püski Kiadó jelentkezett. Minderről tegnap tájékoztatták Budapesten a sajtó képviselőit. Tarján Tamás hangsúlyozta: a könyvek idén még tetszetősebbek, még igényesebben megszerkesztettek, mint korábban, és ez szerinte egyértelműen az októberi frankfurti könyvvásár jótékony hatása. A karácsonyi választékban feltűnően sok az utánnyomás, több, mint ami indokolt volna. A verskínálat azonban minden korábbi évét felülmúlja. Az ünnepségek és évfordulók - az államalapítás millenniuma, a 2000-es év, 1849 évfordulója, illetve, október 23-a közelsége - hatása is érezhető a karácsonyi könyvvásáron. Emellett nagy számban jelentek meg színvonalas gyerekkönyvek, a legnagyobb „súllyal” azonban az ünnep jellegéből adódóan idén is a reprezentatív, színes, könyvespolcra való albumok, atlaszok, enciklopédiák, lexikonok szerepelnek. A könyvkiadás, úgy tűnik, az elmúlt évben sikerágazat lett. Mint lapunkban korábban már megírtuk, az 1996. évi 20 milliárd forintról 1998-ra 30 milliárdra növekedett a hazai könyvkiadás és könyvkereskedelem forgalma. És amire igazán büszkék lehetünk: hazánk a világelsők között van az egy főre eső könyvvásárlásban. J. B. Sz.