Népszabadság, 1999. december (57. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-13 / 290. szám
Hová lett a 2,5 millió? Tart a vita az erdélyi egyetemre szánt pénz sorsáról Az RMDSZ szerint továbbra sem tisztázott annak a 2,5 millió forintnak a sorsa, amelyet Szőcs Géza vett fel az Illyés Alapítványtól az 1992-ben kezdeményezett Universitas Oecumenica Transilvaniensis egyetem szervezésére hivatkozva. Ezért az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem tekinti lezártnak a budapesti támogatás elszámolási vitáját. A romániai magyar szervezet ügyvezető elnöksége lapunkhoz eljuttatott levelében egyebek között hangoztatja, hogy az említett kezdeményezés fontos és hasznos volt, de mára egy elszámolatlan pénzügyi kérdéssé zsugorodott. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége megállapítja: 1. Az Illyés Közalapítvány nyilvántartása szerint 1992 elején Szőcs Géza átvett 2,5 millió forintot az erdélyi magyar ökumenikus egyetem alapítására. 2. Az Illyés Közalapítvány azóta többször felkérte Szőcsöt, számoljon el a pénzzel. 3. A 2,5 millió forint felhasználásának kérdéséről - a HTMH, az Illyés Alapítvány, az RMDSZ képviselői és Szőcs Géza jelenlétében - 1995. január 21-én és március 2-án megbeszélést tartottak. A megbeszéléseken született megállapodásokat jegyzőkönyvbe foglalták, amelyeket Szőcs Géza és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke írt alá. Az 1995. január 21-i megállapodás szerint Szőcs Géza elismeri, hogy a 2,5 millió forinttal senki nem számolt el az Illyés Közalapítványnak. A levél hangoztatja: az 1995. március 2-i megbeszélés jegyzőkönyve szerint a 2,5 millió forintot Szőcs Géza az Erdélyi Híradó egyszemélyes kft. tulajdonát képező kolozsvári (Corvin utca 3. alatti) ingatlan megvásárlására fordította. A pénz rendeltetésszerű felhasználásáról szintén megegyeztek, amit jegyzőkönyvbe foglaltak. E szerint ,,f) A kolozsvári Corvin utcai ingatlan tárgyában megállapodás születik 25/75 százalék tulajdonmegosztást illetően az Erdélyi Híradó Kft. és az RMDSZ által március 7-ig megnevezendő jogi személy között. Az épület megosztásáról, a helyreállítás és működtetés költségeinek megosztásáról a két tulajdonos külön megállapodást köt.” Az RMDSZ ügyvezető elnöksége szerint a szóban forgó összeg egyéb célra való felhasználásáról kizárólag az Illyés Alapítvány kuratóriuma volt illetékes dönteni. Az Erdélyi Híradó Kft. és az RMDSZ által megnevezett civil szervezet, az EMKE képviselője között 1997. március 7-én létrejött a megállapodás a Corvin utcai ingatlan tulajdonjogi megosztásáról. Az Erdélyi Híradó Kft. és az EMKE 25, illetve 75 százalékban megosztja az épület tulajdonjogát. (A megállapodást az Erdélyi Híradó Kft. részéről Szőcs, az EMKE részéről Kötő József főjegyző írta alá.) A közjegyző előtti adományozás és telekkönyvezés azonban elmaradt. Szőcs az egyeztetett időpontokban nem jelent meg, vagy meghatalmazással nem rendelkező személyt küldött az ügy lebonyolítására. Az adományozásról szóló megállapodást követően az EMKE többször megkereste Szőcs Gézát az ingatlan új tulaj AZ EGYETEMALAPÍTÁSRA ADOTT 2,5 MILLIÓ FORINT MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI PÉNZ ÚTJ donosi arányának telekkönyvezése érdekében - mutat rá a dokumentum. Az utolsó kísérletet az EMKE 1995. május 23-án tette. Ezután Szőcs Géza megtagadta az EMKE-vel kötött megállapodás szerinti telekkönyvi bejegyzést. Indoklása szerint azért, mert az RMDSZ vezetői nem tettek közzé írásos nyilatkozatot arról, hogy az általa felvett összegek a romániai magyar nemzeti közösség érdekeit szolgálták. Mivel a jegyzőkönyvben foglaltak szerint az elszámolás nem történt meg, az RMDSZ vezetősége nem tekintheti lezártnak a 2,5 millió forintnyi adomány ügyét. A testületnek tudomása van arról, hogy 1996-ban a kolozsvári Corvin utcai ingatlan, amelynek 75 százaléka felett az EMKE rendelkezik, az Erdélyi Híradó Kft. tulajdonából azóta más jogi személy birtokába került. Az Illyés Közalapítvány lezártnak tekinti az Erdélyi Ökumenikus Egyetem alapítására Szőcs Gézának 1992 márciusában folyósított 2,5 millió forint elszámolásának kérdését. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője lapunknak elmondta: a kuratórium 1995. március 22-i ülésén — RMDSZ- vezetők, Tabajdi Csaba akkori illetékes politikai államtitkár és az érintett Szőcs Géza jelenlétében — megvizsgálta a pénz felhasználását. Döntés született arról, hogy a 2,5 millió „elszámoltnak minősül”. A jegyzőkönyvből is kiderül, hogy Szőcs nem valósította meg az eredeti célkitűzést. A dokumentum szerint ennek ellenére az RMDSZ által kijelölt civil szervezet (EMKE) és az Erdélyi Híradó Kft. között létrejött a megállapodás annak a kolozsvár ingatlannak a tulajdoni megosztásáról, amelyre Szőcs a 2,5 millió forintot elköltötte. A jegyzőkönyv szerint a kuratórium „ezzel lezártnak tekinti” az 1990- 1992 között Szőcs pályázataira megítélt és folyósított összesen mintegy 12 millió forint elszámolásának ügyét. Veress elmondta: a kuratórium 1995 májusában kapott egy ajándékozási szerződést, amelyben az RMDSZ és Szőcs Géza megegyezett, hogy a kolozsvári ingatlan tulajdonjogát átruházzák. Miután a szerződésben a megajándékozott RMDSZ megerősítette, hogy birtokba veszi az ingatlant, az Illyés Közalapítvány lezártnak tekinti az ügyet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy véli, hogy az Illyés Közalapítvány jelenlegi kuratóriumát semmiképpen sem terheli felelősség a Szőcs-ügyben. Lapunknak elmondta: azok után, hogy Szőcs nem az előre meghatározott ingatlanra költötte a 2,5 milliót, az RMDSZ nem tartja lezártnak az ügyet. - Szőcs mindeddig csak ígérgetett. A kolozsvári ingatlan pedig telekkönyvileg már új tulajdonosé, az RMDSZ nem kapta meg saját részét - mondta Takács. 1995. március 22., az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése Budapesten. A jelenlévők elszámoltnak minősítik az egyetemalapításra adott 2,5 millió forintot . Az Erdélyi Híradó Kft. és az RMDSZ-Gle EMKE civil szervezet között megállapodás jön létre 1995. március 7-én az ingatlan tulajdonjogának megosztásáról. Erdélyi Ökumenikus Egyetem alapítását előkészítő (elnöke: Szőcs Géza) , Szerencsejáték Rt. (többségében állami tulajdonú) Szőcs megtagadja a megállapodás szerinti telekkönyvi bejegyzést emiatt az RMDSZ azóta is úgy véli: nem tisztázódott a 2,5 millió forint sorsa. A Szőcs tulajdonában levő Erdélyi Híradó Kft a pénzt nem a pályázatban megjelölt kászoni ingatlanra költi, hanem a kolozsvári Corvin u. 3. alatti épület megvásárlására fordítja. Illyés Közalapítvány (az összeg folyósít) 1992 márciusában NÉPSZAMOSÁG-grafit Hogyan jár Ön a legjobban vásárlásai során? Ha a pénztárnál OTP bankkártyáját veszi elő, jó megoldást választott! Egyenesen a legjobbat! Miért? Mert nem számolunk fel érte semmilyen díjat. Sőt! Mi díjazzuk Önt! 1999. október 1-től ugyanis újra indul és december 31-ig tart az OTP BankPont gyűjtő akció! Ha Ön forint alapú lakossági OTP Eurocard/MasterCard vagy Cirrus/Maestro bankkártyával fizet, akkor minden 1000 forintnyi vásárlás után jár Önnek egy OTP BankPont. A szorgalmas pontgyűjtők egyenes úton járnak az alábbi ajándékok felé: 75 pont után, egy divatos karóra, 100 pont után: egy praktikus esőkabát, 150 pont után: egy ébresztőórás rádió. Elég kiszemelni egy ajándékot, és beküldeni a pontszámának megfelelő eredeti bizonylatokat 2000. január 15-én éjfélig az 1255 Budapest, Pf. 89 címre. De ez még nem minden: ha Ön a fent említett bankkártyák valamelyikével rendelkezik, és a megadott címre egy fotót is beküld "Én és az OTP bankkártyám" jeligével, fantasztikus videokamerát nyerhet. A három szerencsés nyertest zsűri választja ki. Haladjon tehát pontról pontra - egyenesen az ajándékok felé! A részletes szabályokat prospektusainkban találja meg. www.otpbank.hu VHI 1 ■‘Sw Az Illyés Alapítvány kuratóriumának 1995. március 22-i ülésén elfogadott döntéseiről készült jegyzőkönyv 5. pontja kimondja: „Az RMDSZ jelen lévő képviselői által a jelen kuratórium ülésén átadott, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE - a szerk.) és az Erdélyi Híradó között a jelenleg az Erdélyi Híradó tulajdonát képező, Kolozsvár, Corvin u. 3. szám alatti, 1992-ben 155 000 USD-ért vásárolt ingatlan tulajdonjogának 75% (EMKE) - 25% (Erdélyi Híradó) megosztásáról létrejött megállapodás alapján elszámoltnak minősül az erdélyi Ökumenikus egyetem céljaira 1992 márciusában folyósított 2,5 M Ft összegű céladomány, amelyet a pályázó annak idején a pályázatban feltüntetett eredeti cél meghiúsulása miatt az említett ingatlan vételára egy részének kiegyenlítésére használt fel. A kuratórium állást foglalt arról, hogy az említett tulajdonmegosztási megállapodás alapján, miután az EMKE az épületet többek között oktatási célokra is hasznosítja, az eredetileg az ökumenikus egyetem céljaira folyósított céltámogatásnak az ingatlanban az EMKE tulajdonszerzésére történő hasznosulását az eredeti célhoz hasonló célt szolgáló hasznosulásnak tekinti.” Djordje Zelmanovic 80 éves A hírlapírói szenvedély párosul benne a történész alaposságával. Amulva olvastam annak idején a zágrábi Vjesnikben azt az oknyomozó riportsorozatát, amelyben okmányok és a kortársak vallomásai alapján felderítette Kádár János édesanyjának fiumei éveit, azokat a körülményeket, amelyekről a magyar politikus nem szívesen beszélt. Vagy könyve, amelyben a nagy horvát író, Miroslav Krleza magyar vonatkozásait, leginkább kadetéveinek dokumentumait tárja fel — az irodalom-történetírás egyik nélkülözhetetlen forrása. Zelmanovic nemcsak a levéltárakat böngészte át lelkiismeretesen, hanem a még élő kortársakat is szóra bírta. Sajnos a horvát-magyar történeti és szellemi kapcsolatoknak nem sok kutatója van, ezért is fontos Zelmanovic munkája. Nevét lapunk olvasója leginkább a Népszabadság zágrábi tudósítójaként ismeri. Ezeket a híreket, tudósításokat, riportokat, politikai elemzéseket, kulturális jegyzeteket kollégánk magyarul írja. Ez is ritkaság: hajdan ugyan közel élt egymáshoz a két nemzet kultúrája, sajtója; mára ezt a hagyományt jószerével csak Zelmanovic őrzi. És hát ez csak egy része hírlapírói tevékenységének, hiszen hosszú-hosszú pályafutása alatt bejárta szinte az egész világot, és így volt a horvát közvélemény egyik aktív alakítója. Abból az alkalomból villantom fel ezt az élményekben és jeles teljesítményekben gazdag életutat, hogy Djordje Zelmanovic ma nyolcvanesztendős. Találkoztunk néhányszor személyesen is: a nevezetes zágrábi főutcán, az Ilicán található szép lakásában, meg a Jellasics téren álló, a citoyenvilágot idéző Gradska havarnában, a Városi kávéházban. Ekkor igazolhatta a személyes tapasztalás azt az olvasói élményt, hogy kollégánk hiteles tudósítói munkája, szellemi rangja milyen széles körű kapcsolatrendszerre épül. Meg hogy a világ és a hazája dolgait egységben tudja látni. Azt hiszem, Djordje Zelmanovic kollégánk lapunk legidősebb még aktív munkatársa. Ez érdemes, szerencse is. Azt kívánjuk e jeles napon, hogy tartsa meg őt kegyeiben a hírlapírói munkához is oly nélkülözhetetlen szerencse, a többit pedig már a tapasztalataira bízhatjuk. Isten éltesse sokáig Djordje Zelmanovicot! E. Fehér Pál