Népszabadság, 2000. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-15 / 12. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. JANUÁR 15., SZOMBAT 7 Tüzek lobognak a balatoni jégen Nyári viharok foszlatták szét a nádaratók reményeit Ezeregyszáz hektárt borít a balatoni nád. Épp annyit, mint amennyit Krieger Sámuel 1766-ból való térképe mutat. De csak kétharmadnyit - amint ez Virág Árpád friss Balaton-monográfiájából kitűnik — a három évtizeddel ezelőttihez képest. Mára a fogyás megszűnni látszik. Az utóbbi mondat Végh Györgytől, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki Balatoni Vízügyi Kirendeltségének felügyelőjétől való. Ennek a cégnek egyik legfontosabb feladata a partszakaszok felügyeletén, a vízminőség óvásán kívül, de velük összefüggésben a nádállomány vigyázása. A nádasterület tizede természetvédelmi oltalom alatt áll, néhány hektár a Zala torkolatánál és Szigliget nyugati partjánál, majdnem száz hektár pedig Tihanynál, a sajkodi öbölben. Ott senki sem nyúlhat a nádhoz. A többi ezer hektáron önkormányzatok és vállalkozók tevékenykednek. Valamikor gyalázkával arattak A náddal való foglalatoskodás a télhez kötődik. Valaha emberi erővel, rövid pengéjű kaszával, azaz gyalázkával meg fakeretre erősített, széles sávot vágó tolókaszával aratták a nádat. Elég is volt az tetőfedéshez, városi építkezések nádszövetéhez. A maradék a helyén maradt, és egy részét ritkán lábon elégették. Lóczy Lajos, a Balaton klasszikus kutatója ezt írta 1911 teléről: „Februárius havában a kéthelyi és a fonyódi határban a Nagyberek 5000 kát. holdnyi nádasát égették föl a jövő évi jobb nádaratás érdekében. Az égetés 8-10 napig tartott, ezen idő alatt éjjelenkint tündéri fény világította be a Balatont, és az égboltozat is fényárban úszott.” A mostani teleken már nemigen lehetne lábon égetni a nádat, mert többéves nádmaradvány, sásos sűrűség sehol sincs. Anélkül pedig nem lehet folyamatosan égetni. Ma a kévében eladhatatlan nádat is igyekeznek levágni, és a parton elégetni. Hosszú partszakaszon ötven-száz méterenként lobognak a lángok. Ha a nádat lábon hagynánk, lassanként belerothadna a vízbe, a szerves anyag 20-30 centi vastagon ráülepedne a gyökérzetre — magyarázza Végh. — A legjobb minőségű nádhoz azonban csupán 10 centiméteres szervesanyag-réteg szükséges. Ahhoz pedig elég, ha a vízben maradó szálrész bomlik el. Az sem kevés. Az északi parton sok helyütt kétkét és fél méteres vízből nő ki a nád. Ahol a szálak minősége valamilyen okból nem megfelelő, a levágott kévéket meg kell gyújtani. Így legföljebb valamennyi hamu jut be a tóba. Igaz, egy kevéssel lúgosabbá teszi a vizet, de ez kisebb kárral jár, mintha a teljes nádtömeg a vízben bomlana. Így segítünk a természetnek. Beszélgetésünk színhelye az alsóörsi partszakasz. Tizenöt centis jégen járunk. A közelben két régi meg egy vadonatúj önjáró - persze ember irányította - kaszálógép borotválja a jeget. Öt-tíz centis nádborostán taposunk. Kísérőnk néhány félméteres buckára hívja föl a figyelmünket: - A legnagyobb egy pézsmapocokcsalád vára. Lapos farkú, gyönyörű barna bundájú jószág, a nád gyökeréből, levél- és szármaradványokból meg moszatfélékből építi a lakóhelyét. Fölfelé kürtőt nyit, hogy télen is oxigénhez jusson. A kisebb buckák is az ő kürtői, vízi vadászat közben ott vesz levegőt. Nem bántjuk a vackát, nem is csapdázzuk. Téli ellensége csupán a róka. - Miért nem látunk hosszú, tömött kévéket? - Néhány azért van a parton. De az idén rossz a nád. Sokkal gyengébb az átlagosnál. Júniusban rettenetes jégeső szaggatta meg a nádast. Nem sokkal utána óriási vihar zúdult rá. Sokat eltört a jégveréskor épen maradt szálak közül is. Novemberben korai fagy zavarta meg a vegetációt. Amiatt nem hullottak le a nád levelei, pedig a leveles nád semmire sem használható. És ez nem volt elég. Szél nélkül jött a korai hó, megtapadt a nádon. Sok szál akkor tört ketté vagy hajlott meg végérvényesen. Mégis le kell vágatnunk, el kell égettetnünk. - Ki vágja le? - Költségvetési pénzből egy hektárért átlagosan 30 ezer forintot fizetünk tizenöt önkormányzatnak és huszonkét vállalkozónak. Ahol első vagy másodosztályú területről vágnak hasznosítható nádat, ott a vállalkozó fizet nekünk. Kévénként 23 forintot és áfát. Szerencsés esetben ezer ilyen kévét is levághatnak egy hektáron. Az önkormányzatok nádasai általában nem ilyenek. A strandok körül túlságosan nagy az emberi eredetű szennyezés. Megviseli a növényzetet. Ezeket a területeket főleg közhasznú munkával vágatják le és égettetik el. Csupán Balatonberényben akadnak néhányan, idős emberek, akik pár tucat kévével tetőt javítanak. Ha akarják, télen is van főidény Alsóörsön tavalyelőtt halt meg az utolsó szakember. Legközelebb Tihanyban él jókezű mester, és Paksról érkeznek nádazók, ha valaki a községben nádtetős házat akar építtetni. Az utóbbiakat már Rásky Ervin meséli, aki az idén 35 hektárra kötött szerződést a siófoki kirendeltséggel. A végzettsége kertészmérnök, az év nagyobbik felében vállalkozóként szőlővel, borral meg az önkormányzat parkjainak gondozásával, fenntartásával foglalkozik. Tíz-tizenkét emberével pedig a téli holt idényt is főidénnyé teszi. Vágják a nádat, amíg van, vagy ameddig - február 20-a tájékáig - rámehetnek a jégre. Nem sok örömünk telik az idei munkában. Gyenge a nád. Nem elég sűrű, nem egyenletes, sok helyütt csak csomókban nő. Láthatják, két bokor között a gép métereket jár üresen. - Mitől „bokrosodik meg”? - Pontosan senki sem tudja. Talán azért, mert most nagyobb a víz, mint volt évekkel ezelőtt. Talán, mert ahol a horgászok öblöket vágnak ki maguknak, ott jobban pusztít a hullámzás. Az altalajban elpusztul a gyökérzet, a helyét csak lassan tölti be a szomszédos nádtövek rizómája. - A szebb nádnak mi lenne a sorsa? - Alapanyagként szoktuk eladni. Fertődi és dinnyési cégek veszik, és az Alföldről jönnek érte vállalkozók. Az már ősszel látszott, hogy az idén baj lesz a náddal. A dinnyésiek már novemberben lekötötték volna valamennyi kévénket. De alig jön ki első osztályú kéve a nádból. Az igazán jó az volna, persze, ha magunk válogatnánk, magunk dolgoznánk fel, magunk fednénk be a házakat, magunk exportálnánk. Ha mindig jó lenne a nád, 50-60 hektár öt-hat embert egész évben eltarthatna. De nincs elég hozzáértő és ezt a munkát vállaló ember. És elég időnk sincs rá. Nemsokára már a szőlő is követeli a törődést, így aztán eladjuk a kereskedőknek, a feldolgozóknak. - Van-e konkurenciaharc a vállalkozók között? - Megvagyunk egymás mellett. Az én egy ember kezelte gépeim a nádas víz felőli részét vágják. Más vállalkozó három embert igénylő nagy belgakombájnjai inkább a parti sávban dolgoznak. Azok a gyengébb part menti jéggel is elboldogulnak. Beszakadnak ugyan, hiába van hat vastag abroncsuk, de ott a víz sekély, a kerék mindjárt földet ér. Igaz, ahol megtapossák a rizómákat, két-három esztendeig észrevehetően gyengébb a sarjadás. De a nagy kombájn munkáját nem a mi gépeink finomabb járásával kell összehasonlítani, hanem azzal, hogy különben az ottani nád vágatlan maradna. Jövőre még nagyobb lenne a kiesés. A harmadik évezred azonban - a keskeny parti sávot leszámítva - okvetlenül a kíméletesebb kisgépeké. Telepítés cölöpsorok mögé, félméterenként Lehet, hogy a búcsúzkodás előtt mindkét vendéglátónktól szóba hozott közeli kísérletsor is Rásky vélekedését igazolja majd. Agráregyetemi kutatók az alsóörsi nádas egy darabkáján évek óta vizsgálják, hogy mi kedvez legjobban a nád fejlődésének. A kísérleti terület egyik részén hagyományos módon kézzel, a másikon Seigával, a harmadikon kisgéppel aratnak, a negyediken elégetik a nádat, az ötödiket pedig érintetlenül hagyják, mint a természetvédelmi területeken. Mellette telepítéssel is próbálkoznak — teszik hozzá. A hullámzástól cölöpsorral védett sávban egymástól fél méterre zöld száras gyökereket dugdostak le. Úgy tapasztalják, hogy megmaradnak, sőt lassanként tovább is terjednek. Összefüggő nádas lehet belőlük. Reménykedjünk benne. Mert nem lehet egyet nem érteni Végh Györggyel, amikor azt mondja: - A nád olyan a tónak, mint nekünk a levegő. Nélküle nem tudom elképzelni a Balatont. Daniss Győző Rásky Ervin elégetésre vágja a ritka nádat ' ^ss“ss“ J R *” BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Magyarország legkeresettebb kisteherautója. A fejlesztés során csak az ár maradt érintetlen E2200/D platós 2 320 000 Ft-tól* A megújult Mazda E2200/D platós kisteherautó kategóriájának legkeresettebb modellje. A funkcionalitás, a biztonság és a kényelem fokozása érdekében még több tárolórekesz, nagyobb kezelőgombok, elektromos sebességmérő, könnyebben kezelhető szellőző/fűtőberendezés, nagyobb kartámasz az ajtóban, új üléskárpitok és biztonságosabb vezetőülés kaptak helyet a modernebb kinézetű vezetőkabinban. A plató magasabb oldalfalai a nagyobb terhelési kapacitást szolgálják. A fejlesztés során csak az árat nem módosítottuk, mely így továbbra is verhetetlen. Budapest: AUTÓ D&W Tel.: 261 -9712, AUTÓ FOCUS Tel.: 307-3358, AUTÓ MIRAI Tel.: 464-7680, AUTÓ ÓBUDA Tel.: 368-1413. PROFI Tel.: 329-6087. Baja: AUTÓ SZREMKÓ Tel.: 79/326-802. Balassagyarmat: GÁL és fiai Tel: 35/314-355. Békéscsaba: AUTÓEXPANZIÓ Tel.: 66/430-585. Cegléd: ZAKAR és TÁRSA Tel.: 53/320-420. Debrecen: AUTO-TOLDY Tel.: 52/471-054. Dunaújváros: DUNA MOTOR Tel.: 25/411-048. Gyöngyös: AUTÓ BALÁZS Tel.: 37/301-626. Győr SILVER Tel.: 96/515-878, Kakasd: HILCZ Tel.: 74/431-908 Kaposvár TÓTH és Tsa. Tel.: 82/421-421. Kecskemét: DAKÓ Tel.: 76/486-780. Komárom: T-AUTOMAX Tel.: 34/345-453. Miskolc: SZEGEDI Tel.: 46/413-237. Nyíregyháza: NAGY AUTÓPARK Tel.: 42/490-380. Pécs: SCHNEIDER AUTÓHÁZ Tel.: 72/539-000. Siófok: GRANDHAUS Tel.: 84/310-422. Szeged: PAPP Tel.: 62/317-306. Székesfehérvár AUTÓFEHÉRVÁR Tel.: 22/340-150. Szigetszentmiklós Tel.: 24/443-443. Szolnok: ZAKAR és TÁRSA Tel.: 56/422-557. Szombathely: QUADROTA Tel.: 94/325-678. Veszprém: Wallis Autotrade Tel./Fax: 88/423-626. Zalaegerszeg: AUTÓ-PÉTER Tel.: 92/325-099 www.mazda.nu mm' ' mm Mazda info: 06-80-323-626 Meg szép, hogy írazda *A feltüntetett ár ÁFA nélkül értendő.