Népszabadság, 2000. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. FEBRUÁR 1., KEDD Pinochet hazatérhet Chilébe? Belgium fellebbez a londoni legfelsőbb bíróság döntése ellen A londoni felső bíróság elvetette Bel­gium és hat emberi jogi szervezet be­adványát a volt chilei államfő ügyé­nek újratárgyalására. Pinochet tábor­nok egy hétig még biztosan London­ban marad, de már megérkezett Nagy-Britanniába az a katonai repü­lőgép, amellyel hazaszállítanák. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL____________ Hétfőn a londoni felső bíróság elutasí­totta Belgium és hat emberi jogi szerve­zet, köztük az Amnesty International be­adványát, mellyel megpróbálták meg­akadályozni Augusto Pinochet volt chi­lei diktátor kiadatási kérelmének elutasí­tását. Az egykori államfőt 1998. októ­ber 16-án tartóztatta le a Scotland Yard a chilei junta idején elkövetett emberi jogi vétségei miatt. A hosszú jogi procedúra legutóbbi felvonásaként Jack Straw brit belügyminiszter egy független orvosok­ból álló testület ajánlása alapján január 11-én bejelentette: „hajlik arra”, hogy súlyosan megromlott egészségi állapota miatt hazaengedje a tábornokot. A belga beadvány abból indult ki, hogy a brit belügyminiszter nem hozta nyilvá­nosságra az orvosi jelentést. Harminchét oldalas végzésében azonban Maurice Kay bíró kifejtette, hogy sem Belgiumnak, sem az emberi jogi szervezeteknek sincs semmilyen alapjuk az ügy újratárgyalásá­ra. A bíró hozzátette, hogy „tudatában van döntése ellentmondásosságának, mind a junta által megkínzott emberek, mind Belgium, mint baráti állam és annak igaz­ságszolgáltatása szemében”. A bíróság ezzel visszaadta az ügyet a belügyminiszternek. Belgium azonnal fellebbezést nyújtott be, és ennek meg­tárgyalásáig, várhatóan még legalább egy hétig. Pinochet tábornok házi őrizet­ben marad, noha hétfőn egy brit katonai repülőtérre megérkezett az őt hazaszállí­tó chilei gép. R. Hahn Veronika A tábornok hívei ünnepelnek, az eltűntek családtagjai reménykednek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A spanyol külügyminisztérium és a Pinochet kiadatását kérel­mező vizsgálóbíró, Baltasar Garzón egyelőre nem kommen­tálta a brit bíróság döntését. A tábornok hívei a Pinochet Ala­pítvány santiagói székháza előtt zászlókat és a tábornok fény­képeit lengetve máris ünnepelnek. A diktatúra alatt eltűntek hozzátartozói ezzel szemben még mindig nem adták fel a re­ményt, hogy Pinochetet mégis bíróság elé állítják.­­ Ha embe­riességi megfontolásokból Straw belügyminiszter haza is en­gedi, a világ akkor is elítélte a 17 év alatt elkövetett jogsérté­sek miatt — mondta a Reutersnek Viviana Díaz, az Eltűntek Családtagjait Tömörítő Szervezet vezetője, aki hozzátette: — Nem győztek le minket, hiszen a korábban érinthetetlennek tűnő tábornok 472 napja van őrizetben Angliában. Tiltakoztak a döntés ellen a Nagy-Britanniában élő chilei emigránsok is, akik szerint „az emberi jogok egyetemes ügyét vetné vissza, ha a tömeggyilkos Pinochet bírósági eljárás nél­kül hagyhatná el Angliát.” Az Amnesty International ember­jogi szervezet egyelőre nem döntött, hogy csatlakozik-e a bel­ga fellebbezéshez, de egyik munkatársa máris politikai be­avatkozásnak nevezte Straw belügyminiszter döntését arról, hogy a volt diktátort egészségi állapotára való tekintettel eset­leg hazaengedné. A chilei külügyminiszter szerint a belga fellebbezés legfel­jebb néhány nappal hosszabbíthatja meg Pinochet kényszerű londoni tartózkodását. A tábornok egyik közeli tanácsadója ennél borúlátóbb, szerinte a jogi huzavona még akár két-há­­rom hétig is eltarthat, de szerinte is egyértelmű, hogy a tábor­nok hamarosan hazatérhet. Arról egyelőre kevesebb szó esik, hogy vajon milyen sors vár hazájában a volt diktátorra: örökös szenátorként jogilag ugyan mentességet élvez, azonban egyre erősebb a nemzetközi nyomás, hogy valamilyen formában fe­leljen a diktatúra alatt az elkövetett jogtiprásokért. Nobel-díj: lezárult a jelölés Tegnap lezárult az idei Nobel-díjakra kiszemelt tudósok jelölése. Ahogy az a korábbi években is lenni szokott, vár­hatóan ismét több száz jelölt közül vá­lasztják ki a majdani nyerteseket. A ta­valyi kitüntetettek 7,9 millió svéd koro­nával és egy 200 grammos aranyérem­mel lettek gazdagabbak. Hazai megíté­lés szerint a magyar tudósok közül a díj elnyerésére Kornai János közgaz­dásznak van a legnagyobb esélye. A Magyar Tudományos Akadémia al­­elnöke, Vizi E. Szilveszter lapunknak el­mondta, a Nobel-díj a világ legrango­sabb tudományos elismerése. A jelölés­re jogosult személyek saját szakterü­letükről 1-3 személyt javasolhatnak. Kérdésünkre, hogy a hazai tudósok kö­zül ki a legesélyesebb, az MTA alelnöke nem említett konkrét nevet, mivel ezt nem szabad elárulni. A jelöléseket az adott tudományterü­let szakértői rangsorolják, szeptemberre 5-6 lehetséges jelöltre szűkül a keret. Ta­valy Kornai János is szerepelt a közgaz­dasági jelöltek között, végül azonban egy kanadai professzor nyerte el a díjat. A végleges döntést minden év októberé­ben hozzák meg, amit azonnal megis­mertetnek a nyilvánossággal. A díját­adásra az adott év december 10-én, Alfred Nobel születésnapján kerül sor. A Nobel Alapítvány 1901-ben még csupán 150,8 ezer svéd koronával díjazta az akkori kitüntetetteket, ez az összeg 1923-ban 115 ezer koronára csökkent, azóta folyamatosan emelkedik a díjjal já­ró anyagi elismerés nagysága. 1970-ben még csupán 400 ezer korona, 1989-ben viszont már 3 millió korona járt a díjjal. Két évvel később, 1991-ben az összeg 6 millió koronára emelkedett, 1999-ben pe­dig már 7,9 milliót - mintegy 240 millió forintot - kapott a nyertes. Az anyagi el­ismerést a díjazott arra költheti, amire akarja, számos esetben azonban jótékony célokra szokták felajánlani. A pénz mellé egy díszes aranyérem is jár. 1980-ig egy mintegy 200 gramm súlyú, 66 mm átmé­rőjű, 23 karátos aranyérmet adtak át, ezt követően 18 karátos érmét készítettek, amelyet 24 karátos arannyal vontak be. A lehetséges fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi és Nobel-békedíjasokra, vala­mint a Nobel emlékére kiadott közgaz­dasági díjra világszerte sok tízezren te­hetnek javaslatot. A Nobel-békedíjasra például­­ ezt a díjat az alapító ország fő­városában, Oslóban adják át - a jog-, a politika- és a történettudományok, vala­mint a filozófia minden egyetemi tanára ajánlást tehet. Ugyanez a jog illeti az or­szággyűlési képviselőket is. Tavaly a No­bel békedíjra 136 jelölés érkezett, közü­lük választották ki a francia „Orvosok Határok Nélkül” nevű szervezetet. A fi­zikai és a kémiai Nobel-díjra elsősorban a Királyi Svéd Akadémia hazai és külföl­di tagjai, a Nobel-bizottság tagjai, a ko­rábbi kitüntetettek, a skandináv államok egyetemein tanító professzorok jelölését várják, de mellettük a szakterület más ki­válóságai is jelölhetnek tudósokat. Ö. Z. Vegye fel Raiffeisen Személyi Kölcsön. Hívja a 06-40-48-48-48 telefonszámot! 21-65 éves és minimum 18 hónapos folyamatos munkaviszonnyal rendelkező devizabelföldi, magyar állampolgárok igényelhetik. További feltételek: minimum 65 000 Ft (adóstárssal minimum 50 000 Ft/fő) igazolt havi nettó jövedelem, vezetékes telefon és legalább két hónapos aktív lakossági forint bankszámla múlt bármely banknál. Valamennyi igénylést egyedileg bírálunk el. A törlesztőrészlet pontos összegét a folyósítás napján állapítjuk meg. Ez a hirdetés nem minősül nyilvános tájékoztatásnak és ajánlattételnek. A kölcsönigénylés rész­letes feltételeivel,­kondícióival és a teljes hiteldíjmutatóval kapcsolatban hívja a 06-40-48-48-48 telefonszámot.A Raiffeisen BANK Feltételek az EU bővítéséhez Mára várható a bécsi koalíciós megállapodás A most formálódó bécsi kabinet támo­gatja az EU keleti kibővítését, de a koalíciós megállapodásról tárgyaló néppárti és szabadságpárti küldöttség külön hangsúlyozza: a környezetvé­delmi normák és a bérszínvonal har­monizálása feltétele a csatlakozásnak. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A bécsi koalíciós tárgyalások előrelát­hatólag ma lezárulnak, s a Hofburgban elképzelhetőnek tartják: az új kormány még a héten leteszi az esküt. Jörg Haider minden bizonnyal ennek érde­kében visszakozott: nem akart senkit megbántani, és ha kell, visszavonja mindazt, amit Chirac francia elnökről, illetve a belga kormányról mondott. Ennek feltétele: a nyugat-európai ál­lamférfiak is vonják vissza az ellene megfogalmazott támadásokat, s adja­nak esélyt az ausztriai demokratikus változásnak. A Szabadság Párt (FPÖ) vezető politikusa Thomas Klestil elnök előtt ugyanakkor a korábbihoz hasonló hangnemben megerősítette, hogy nem érdekli, mit mondanak a külföldiek. Az államfőt is rendreutasította: a köztársa­sági elnökség intézmény, feladata pe­dig összefogni az osztrákokat az ilyes­féle támadások esetén. Ausztriában eközben egyre nő az ag­godalom a külföldi visszhangok miatt. Rossz jelnek tekintik, hogy az ARD te­kintélyes vasárnap esti vitaműsorának résztvevői, köztük Otto Schilly belügy­miniszter nem óhajtottak egy asztalhoz ülni Haiderrel, és az érintett leendő koa­líciós partner lekicsinylő nyilatkozatai ellenére aggasztónak tartják az Európai Unió egységes fellépésének, szankciói­nak lehetőségét. A Die Presse főszer­kesztője keserű hangú vezércikkében ugyanakkor arról ír, hogy a belpolitikai patthelyzetből kiutat nem mutató külföl­di reakció most éppen az FPÖ követke­ző választási győzelmét kovácsolja, amennyiben a védekezés szükségessége egységbe tömöríti az osztrákokat. S. J. Thomas Klestil államfő és Jörg Haider az elnöki palotában reuters-fotó Bizonyos aggodalommal és nyugtalansággal értesültünk korábban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) néhány, különösen az EU bővítésével kapcsolatos meg­nyilatkozásairól — jelentette ki tegnap Martonyi János külügyminiszter. Hozzá­tette ugyanakkor, hogy úgy tűnik: az FPÖ elvileg nem ellenzi a bővítést és az Ausztriával szomszédos országok EU-csatlakozását. A magyar diplomácia irá­nyítója hangsúlyozta: a jövőbeni helyzet megítélése a bécsi kormányprogramtól, és az azt követő cselekvéstől függ. - Hazánk Európát és az EU-t nem pusztán földrajzi fogalomnak, hanem értékközösségnek tekinti. Ennek normái a tagokra csakúgy, mint a tagjelöltekre nézve kötelezőek - hangoztatta Martonyi. Példátlan uniós fenyegetés Ausztriának HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Európai Unió példátlan­­ tagállam­mal szemben soha meg nem fogalmazott­­ szankciókat helyezett kilátásba Auszt­riával szemben arra az esetre, ha a Sza­badságpárt bekerül a kormányba. Mint a tizenötök soros elnöke, Portugália beje­lentette: ebben az esetben a tagállamok nem támogatnák az osztrák tisztségvise­lők jelölését a nemzetközi szervezetek­ben, s csak „technikai” fogadtatásban ré­szesítenék az országukban akkreditált osztrák nagykövetet - írta a Reuters. Ez utóbbi fenyegetés gyakorlatilag a kétol­dalú kapcsolatok minimumra csökken­tését jelentené. Hubert Védrine francia külügyminisz­ter úgy fogalmazott: ha Jörg Haider párt­ja részt vesz a bécsi koalícióban, a tizen­ötök Ausztriát „úgy figyelik majd minden percben, ahogyan eddig még egyetlen or­szágot sem az Európai Unióban”. António Guterres portugál kormányfő azt hangoztatta:­­ Kapcsolataink a jövőben nem alakulhatnak ugyanúgy, mint a múltban, még ha nagyon sajnáljuk is ezt. Joschka Fischer német külügyminisz­ter szavai szerint Haider pártjának beke­rülése a bécsi kormányba „óriási hiba” volna, amely az európai integráció blo­kádját eredményezné - jelentette az MTI. Louis Michel belga külügyminisz­ter felvetette az Európai Unió országai nagyköveteinek visszahívását Bécsből. A Le Soirnak nyilatkozva visszautasítot­ta Haider a belga kormány címére inté­zett sértő megjegyzéseit. Robin Cook, a brit diplomácia irányítója szerint a meg­alakítandó osztrák kormánynak tiszte­letben kell tartania az emberi jogokat, tisztességet tanúsítani a náci időszakkal kapcsolatban és támogatnia kell az EU kibővítését. Korábban Jacques Chirac francia államfő, Romano Prodi, az Euró­pai Bizottság elnöke is aggályát fejezte ki az ausztriai politikai fejleményekkel kapcsolatban. Ifjú szocialisták a gyűlölet ellen MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Igazság és Élet Pártját, az Osztrák Szabadságpártot, a francia Nemzeti Frontot, a belgiumi Flamand Blokkot, a Svájci Néppártot és a Nagy- Románia Pártot név szerint is elítélő ha­tározatot fogadott el a magyar Fiatal Baloldal kezdeményezésére a hét végén zárult hamburgi világkongresszusán a Szocialista Ifjúsági Internacionálé. A dokumentum felszólítja a felelős erőket, különösen a kereszténydemokrata és konzervatív jobbközép pártokat, hogy zárják ki az együttműködést ezekkel az idegengyűlölő, illetve antiszemita pár­tokkal. Az egyes európai országok parla­mentjeiben egyre erősödő erőszakos na­cionalizmust elítélő határozatban, a világ szocialista, szociáldemokrata és munkás ifjúsági szervezeteinek képviselői külö­nös aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy Ausztriában esetleg kormányra ke­rül az „újfasiszta” Jörg Haider vezette FPÖ. Amennyiben ez bekövetkezne, Európa kormányainak az Európai Unió és az Európa Tanács testületeiben politi­kailag és diplomáciailag el kell szigetel­niük Ausztriát, szögezték le határozatuk­ban a hamburgi kongresszus résztvevői. Távirati Stílusban A DUNA MEDRÉBE KERÜLT híd­roncsok eltakarításának költségeihez va­ló hozzájárulás lehetőségét vizsgálják meg a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) nemzeti koordinátorai. Mint is­meretes, a 16 tagú nemzetközi szervezet soros elnöke idén Magyarország. (MTI) NE CSAK AZ USA-T, EURÓPÁT IS védje az átfogó nemzeti rakétavédelmi rendszer, amelynek telepítését jelenleg tervezi az amerikai kormányzat. A lon­doni The Times értesülése szerint a brit védelmi miniszter ezt vetette fel ameri­kai kollégájának. A védelmi rendszer terve mindenekelőtt egy nagy hatótávol­ságú rakétákkal végrehajtott észak-kore­ai támadás kivédésére készült, London azonban annak Irán és Irak felé történő kiterjesztésében érdekelt. (MTI) VISSZAUTASÍTOTTÁK a német szo­ciáldemokraták, hogy Johannes Rau ál­lamelnököt - aki ellen felmerült a vád, hogy magáncélokra használt szolgálati repülőutakat­­ hívják vissza. Horst Weyrauch, egykori CDU-tanácsadó be­vallotta: húszmillió márkát síbolt illegáli­san külföldre. (Berlini tudósítónktól)

Next