Népszabadság, 2000. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2000. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ Görömböly lehet az első Miskolci részönkormányzati kezdeményezések Görömböly egyike Miskolc azon telepü­lésrészeinek, melyek az ötvenes évek elejéig - Nagy-Miskolc létrejöttéig - nem tartoztak a megyeszékhelyhez. A Hejő-patak által határolt Görömböly az­óta Hejőcsabával együtt teljesen egybe­forrt a várossal. A városrész lakossága a vezető helyi civil szervezet, a Görömbö­­lyi Kulturális Egyesület, illetve önkor­mányzati képviselője útján — Miskolc történetében először — sikerrel kezdemé­nyezte, hogy megteremtődjék annak jogszabályi lehetősége, hogy miskolci városrészek részönkormányzatot hozza­nak létre. A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tör­vény 55. § a) pontja kimondja, hogy egyesítéssel létrejött településrészről — a lakóhelyi közösség kezdeményezése esetén - a kizárólag a településrészt érintő önkormányzati hatáskör átruházá­sát a város képviselő-testülete nem ta­gadhatja meg. De sem az idézett önkor­mányzati törvény, sem a városi önkormányzat szer­vezeti és működési sza­bályzata nem rendelkezett eddig arról, hogyan illesz­kedjen a városrészi önkor­mányzat a városi önkor­mányzat szervezetébe, ho­gyan kell annak illetékes­ségi területét meghatároz­ni, testületének tagjait megválasztani, milyen fel­adatokat láthat el a létre­jött testület. Az elfogadott módosí­tás alapján a városrészi önkormányzat területe alapvetően a terület önkormányzati kép­viselőjének választókerületéhez igazo­dik. A testület 5-7 fős, a települési kép­viselőkből, illetve más választópolgá­rokból áll. Az önkormányzat tagjai mun­kájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik. A részönkormányzat vezetője az adott városrészben lakó vagy ott megválasz­tott képviselő. A részönkormányzatot a közgyűlés minősített többségű szavazással hozza létre az önkormányzati ciklus idejére. Az önkormányzat testületét a helyben lakó közösség kezdeményezésére a he­lyi képviselők által összehívott jelölő­gyűlés jelöli. A jelölés akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább két százaléka megjelenik a jelölőgyűlésen. Mindezek után alakítja meg a közgyűlés a városrészi önkormányzatot. A városrészi önkormányzat működési feltételeit és társadalmi-politikai súlyát a közgyűlési döntés kialakította. A kérdés ezek után: mi lesz a most beindult folya­mat vége? Szétaprózódhat-e részönkor­mányzatokra a város, illetve jót tesz-e ez az egységes városigazgatás, valamint a beruházások hatékonyságának, ha Szir­ma, Hejőcsaba, Bükkszentlászló, Lilla­füred, Omassa, Pereces is Görömböly nyomdokaiba lép? A görömbölyi kezdeményezés ko­moly esélyt nyit a városrészi önkor­mányzatok kialakulása számára. A köz­gyűlés februári ülésén meghatározott ha­táskör ugyanakkor csupán mérsékelt jo­gosultságokat juttat a városrészi önkor­mányzatoknak. Az egyet­értési és véleményezési jogosultság egyelőre szűk területre vonatkozik (pél­dául egyetértési jog csak az állattartási övezetek meghatározásakor van), a beruházási feladatok so­rán nincs ellenőrzési jog­körük, valamint nincs önálló részönkormányzati pénzügyi alap. A városrészi önkor­mányzatok tömeges meg­alakulása gyakorlatilag nem lenne hatással az egységes miskolci önkor­mányzati igazgatásra, azt nem gyengíti, az egységes költségvetést pedig nem ap­rózzák tovább pénzügyi alapok. Az vi­szont már előre látható, hogy az önkor­mányzat munkájának hatékonyságát nö­velheti, ha a helyben működő civil szer­vezetek, valamint az ott élő emberek ez­által aktívabbá válnak. A következő idő­szak egyik legizgalmasabb városigazga­tási kérdése lesz ezek után, hogy az eset­legesen megalakuló részönkormányza­tok hogyan vizsgáznak a gyakorlatban. Sz. B. Az önkormányzat munkájának hatékonyságát növelheti, ha a helyben működő civil szervezetek, valamint az ott élő emberek ezáltal aktívabbá válnak. Határ menti együttműködés _______________TUDÓSÍTÓNKTÓL_______________ Együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával zárult az a szlovák-magyar határ menti polgármesteri találkozó, amelyet a közelmúltban rendeztek Hol­lóházán. Smuczer Miklós, a vendéglátó település polgármestere úgy véli, az ösz­­szefogás jelentősége abban rejlik, hogy az európai uniós csatlakozás folyamatá­ban előrébb tartó magyar települések ed­dig szerzett tapasztalataikat átadhatják a határ másik oldalán, országunktól mind­össze három-négy kilométerre fekvő falvak vezetőinek. Így számukra köny­­nyebbé válhat a felkészülés. Dr. Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt tartja fontosnak, hogy a két szomszédos kistérség elsősorban kö­zös programok keretében tudjon együtt dolgozni. Mint a honatyától megtudtuk, az Európai Unió pályázati rendszerében komoly előnyt jelentenek a határ menti regionális elképzelések. Közös kutatások Bár az amerikai General Electric és a Miskolci Egyetem kapcso­lata nem új keletű - már 1989-től, amikor az amerikai cég meg­vásárolta a Tungsramot, közös kutatásokat indítottak a volfrám, az izzólámpa legfontosabb alapanyagának korszerűsítő fejlesz­téséhez -, a napokban az intézményes oktatási, tudományos és kutatási együttműködés előkészítéséről tanácskoztak az egyetem és a General Electric Lighting Europe vezetői. Az egyetem vál­lalkozik arra, hogy a GE igényeinek megfelelően testre szabott oktatási formákat indítson a nappali tagozatokon, az újabb fej­lesztésekhez ugyanis több százas nagyságrendben lesz szüksége az amerikai cégnek speciálisan képzett mérnökökre. Ha sikerül az egyetemnek és a GE-nek közös oktatási, tudományos és kuta­tási programot kidolgozni, akkor az amerikaiak jelentős anyagi hátteret is biztosítanak az igényük szerinti oktatás és kutatás fi­nanszírozásához. Egyébiránt tíz év alatt a GE több mint 850 mil­lió dollárt ruházott be Magyarországon, tavalyi árbevétele már meghaladta a százmillió dollárt. Legújabb gyárukat éppen Észak-Magyarországon, Ózdon építették fel, s azt tovább bőví­tik. A már meglévők melett újabb üzletágakat is kívánnak Ma­gyarországra telepíteni. Ilyen például a repülőgép-hajtóművek, a műszerek, valamint számos elektronikai és informatikai termék gyártása, amelyek megindításához magasan képzett, nyelveket beszélő mérnökökre van szükségük. Várhatóan még ebben az évben döntés születik arról is, hogy a GE Magyarországra telepí­ti központi európai kutatóbázisát. I. S. MÁLYI a non is cd et 3434 Malyi' Kiaton­ai|Q­rlUflV/ACn fii. Postacím: 3801 Miskolc, Pf. 71 A Mályi AGROKER Rt. az alábbi ingatlanjait értékesíti, illetve felajánlja megvételre. ÁROKTŐ KÖZSÉGBEN 2479 m2 területen fekvő, 2 db 100 m2-es, egybeépített három szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba, kamra összkomfortos + garázs lakóházat. AGGTELEK KÖZSÉGBEN­­ 1150 m2 területen fekvő, 210 m2 átlagos műszaki állapotú, üdülés céljára kialakítható, közművesített épület. MISKOLCON 1091 m2 ingatlanon lévő 356 m2-es raktár- és lakóépület, 75 m­-es, három garázsépület. MÁLYI AGROKER RT. telephelyén lévő, 5,6 ha és 1,08 ha terület. Érdeklődni lehet a (46) 319-230-as és a (46) 319-414-es telefonszámon. Tokaj és a sajátos arculat Tokaj 1986-ban kapta vissza városi rangját. Az elmúlt több mint tíz év azzal telt el, hogy a város bebizonyítsa, méltó a címre - véli Májer János polgármester. Mint elmondta, ez nem volt egyszerű feladat, ugyanis 40-50 éves lemaradást kell behozniuk. A megvalósításra váró feladatok közül a polgármester elsőként azt emeli ki, hogy szeretnék, ha Tokaj a közeljövőben Északkelet-Magyarország borászati központjává válna. A gond az, hogy a hírnév és a borászat kettévált: a Hegyalján termelt borokat ugyan tokaji­nak hívták, ám a nagyobb borászati üze­mek mind elköltöztették központjaikat a városból. Törekvéseik elsősorban e fo­lyamat megfordítására irányulnak. Májer János szerint ennek első jelei már látszanak is. A Tokaj-hegyaljai Hegy­községi Tanács központja például a vá­ros polgármesteri hivatalában működik, s a városvezető eredményként értékeli a több borászati céget magában foglaló Tokaj-reneszánsz Egyesület megjelené­sét is. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztériumhoz, amelyben támogatást kértek a regionális borok há­zának létrehozásához, ám nem kapták meg. Most a városban működő Dégen­­feld cég tervezi egy szőlészeti-borászati központ létrehozását - derül ki a polgár­­mester szavaiból. A fejlesztési koncepció másik kiemel­ten kezelt témaköre az idegenforgalom. A városvezető értékelése szerint Tokaj nemzetközileg is jól bejáratott neve se­gítheti a vendéglátás fellendülését. Bár úgy látja, az idegenforgalom eddig spontán működött a városban, ám az át­szervezett Tourinform-iroda és az utóbbi időszakban megnyílt utazási irodák már komoly előrelépést jelentenek a turiszti­ka terén, ugyanis a helyi és környékbeli emberek utaztatásán túl „beutaztatást” is vállalnak. Az eltelt néhány évben csak­nem tíz panzió épült Tokajban. Az ön­­kormányzat most azon gondolkodik, ho­gyan is lehetne a település központjában álló , ma szociális otthonként működő - egykori szállodát ismét vendégfogadás­ra alkalmassá tenni. Amennyiben sike­rül a kivitelezésre pályázati pénzt nyer­niük és az otthon elhelyezése is meg­nyugtatóan rendeződhet, megkezdik a beruházást. A tervek között szerepel az is, hogy kulturális és szabadidős tevé­kenységek szervezésével kitolják az egyébként tavasz közepétől ősz derekáig tartó idegenforgalmi szezont. Az elkép­zelések megvalósítása meghaladja az önkormányzat lehetőségeit - véli a pol­gármester -, ezért megpróbálnak a prog­ramba civil szervezeteket, valamint vál­lalkozókat is bevonni. Nagy gondjuk, hogy Tokajnak nincs igazi közigazgatási körzete. A polgár­­mester úgy látja, egy város nem tud so­káig úgy működni, hogy nincs „holdud­vara”. Közoktatási, egészségügyi, rend­őrségi és gyámügyi tekintetben vezető szerepet tölt be Tokaj a környéken, sta­tisztikai körzete azonban nincs. Májer János úgy véli, az utóbbi időszak kormá­nyai az 1950-es években kialakult köz­­igazgatási körzeteket konzerválták, s ez a rendszer az illetékes minisztériumokat teljesen hidegen hagyja. Mint elmondta, megdöbbentőnek tartja azt is, hogy a tu­risztikai kiadványokban a mai napig egy fürt szőlővel vagy egy boroshordóval jelképezik Tokajt. Annak ellenére, hogy a város az utóbbi évek jelentős építésze­ti sikereinek és Bodonyi Csaba főépí­tésznek köszönhetően impozáns, jól fo­tózható főutcával rendelkezik - mondja a polgármester. - Úgy tűnik, a tokaji emberek többsé­ge elfogadja az új építészeti törekvése­ket - taglalja. Mint hangsúlyozza, to­vábbra is azon dolgoznak, hogy Tokaj arculata egyedi, semmihez nem hason­lítható kisvárosi jelleget tükrözzön. Ter­veik szerint később az épületek egyedi­ségéhez alakítják majd az úthálózatot és a közvilágítást is. A helyi képviselő-tes­tület abban is biztos, hogy a bor és az idegenforgalom egymagában nem tudja eltartani a város lakóit. Ezért szükség lenne néhány üzem megtelepedésére. A városvezetők elsősorban olyan cégek megjelenésére számítanak, amelyek To­kajra jellemző termékeket gyártanának. Ilyen lehet például egy szőlőfeldolgozó vagy egy csónakgyártó üzem megnyitá­sa - állítja a polgármester. Ha a legtöbb tervük megvalósul, talán megállítható lesz az elvándorlási folyamat, amelynek során Tokaj lakóinak száma az eltelt né­hány év alatt ötezer alá csökkent. Bódisz Attila Tokaj kisvárosi jellegét a sétálóutca tükrözi a szerző felvétele 2. OPEL© PAPP AUTÓHÁZ Egy csábító ajánlat! Most 15 LE ajándékba! Astra Classic 1,6-os modell 1,4-es áron már 2 141 200 Ft-tól 4 és 5 ajtós, valamint Caravan változatban is!* Akár kamatmentes hitelre is elviheti (THM 1,88%-tól) További részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! * Ajánlatunk február 29-ig, illetve a készlet erejéig érvényes! 3300 EGER Mátyás király u. 37. Tel.: (36) 324-922, 324-710, Fax: (36) 324-208 ........................ .................................V1 Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet 4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3/A - Dugattyús és csavarkompresszorok - faipari gyalugépek - faipari porleválasztók gyártása, értékesítése, szervize. Alkatrész-értékesítés postai utánvéttel is! Síküveg kis- és nagykereskedelmi értékesítése, továbbá: * ornament, * edzett, * biztonsági, * hőszigetelt üvegek. Helyszínre szállítva, beépítéssel. GLAS-TRANS KFT. 3104 Salgótarján, Budapesti út 29. Tel./fax: (32) 440-774 f .................­..............................................................................................^ KEMENCÉK minden feladathoz a gyártótól, garanciával. Magyarország egész területén díjtalan házhoz szállítással. Telefon: 06 (20) 924-0759, fax: (46) 362-732 DIN EN ISO 9002

Next