Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

1­24 oldal ^ ^ Ma: Kerékvilág / Szín &Vonal_____ÁRA: 68 FORINT 2000. MÁRCIUS 1., SZERDA ORSZÁGOS NAPILAP _____________LVIII., 51. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Az ellenzék kivonult A médiatestületek megválasztásáról szóló határozati javaslat szavazásakor­­ kivonult az ülésteremből az MSZP és az­­ SZDSZ frakciója kedden az Országgyű­lés plenáris ülésén. 4. oldal Több pénz autópályákra A korábbi elképzelésekkel szemben nem tíz, hanem öt év alatt építenek 600 kilo­méter gyorsforgalmi utat Magyarorszá­gon. A kormány döntött: áprilisban meg­kezdik az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakasza, a Miskolcot elkerülő út és a szekszárdi híd építését. 4. oldal Humanizálni kellene a világot! Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke legutóbb Svájcban az Elán szimpózium díszvendége volt, itt fogadta berlini tu­dósítónkat. Gorbacsov az elmúlt tíz rendszerváltó évben külsőleg alig válto­zott. Viszont szociáldemokratának vall­ja magát. 7. oldal Készülnek a büdzsé irányelvei Ötszázalékos gazdasági növekedéssel és - a korábbiakkal ellentétben - növekvő állami fogyasztással számol a jövő évi költségvetés irányelveiben a Pénzügymi­nisztérium. A 2001-es büdzsé fő számait meghatározó dokumentum márciusban az Országgyűlés elé kerülhet. 13. oldal Irán: demokratikus félfordulat Az iráni parlamentbe nem könnyű bejut­ni. Ha az ember igazolta magát, még legalább kétszer tüzetesen átkutatják. Fémdetektor híján az őrök jó alaposan, tarkótól bokáig megmotozzák, majd el­veszik összes fémtárgyát, beleértve az óráját is. 6. oldal Mától drágább a szabálysértés Mától elzárással is büntethetők egyes szabálysértések elkövetői. A március elsejétől hatályos módosított szabály­sértési törvény értelmében csaknem kétszáz szabálysértési tényálláshoz kapcsolódó büntetési tétel változott meg. Azokkal a gépkocsivezetőkkel, akik egy időben több szabálysértést is elkövetnek, halmazatban akár 225 ezer forint bírságot is fizettethetnek a szabálysértési hatóságok. MUNKATÁRSUNKTÓL A mától hatályos szabálysértési törvény értelmében a jövőben a pénzbírság mel­lett eltiltással is büntethetők a rendzava­rás, a tiltott kéjelgés, a veszélyes fenye­getés, az önkényes beköltözés elkövetői, valamint azok, akik kis kárértékű „me­zei lopást” követnek el, illetve volánhoz ülnek a gépjárművezetéstől való eltiltá­suk ideje alatt. Arról, hogy a pénzbírság helyett valaki elzárás büntetést kapjon, a bíróság dönthet. Az elzárás időtartama egy naptól hatvan napig terjedhet. A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer, felső határa pedig 150 ezer forint. A pénzbüntetés mellett, de egyes közle­kedési szabálysértések esetében önálló­an is alkalmazható büntetés a járműve­zetéstől való eltiltás, amelynek időtarta­ma egy hónaptól egy évig terjedhet. Több egy időben elkövetett szabálysér­tésért halmazatban legfeljebb 225 ezer forint szabálysértési bírság szabható ki. Drágul... folytatás a 23. oldalon 9 770237 377039 00051 MSZP, Fidesz: változatlan a különbség A Szonda Ipsos februári felmérése a pártok népszerűségéről Mindössze egy-két százalékos változá­sokat hozott az elmúlt hónap, akár a vá­­lasztókorúak egészét, akár a biztos párt­választókat tekintjük. Az összes válasz­tópolgár 26 százaléka a Magyar Szocialista Pártot támogatja, 20 százalé­ka pedig a Fidesz - Magyar Polgári Párt híve. Az aktív rétegben, a részvételüket biztosra ígérők és pártot választók kö­zött 44 százalék szavazna a szocialisták­ra, s 30 százalék a fiatal demokratákra. A kisgazdapárt közelít a tíz százalékhoz, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum öt százalé­kon áll a biztos pártválasztók körében - néhány érdekesség a Szonda Ipsos feb­ruár második felében az ország felnőtt lakossága körében végzett közvéle­mény-kutatásából. Részletek az 5. oldalon HA MOST VASÁRNAP LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, ÖN MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? (a válaszok százalékos megoszlása az összes választókom megkérdezett körében)* Haider úgy megy, hogy marad? Schüssel osztrák kancellár a koalíció folytatását ígéri Jörg Haider távozása az F1­0 éléről sem a párt, sem a kormány politikáján nem változtat, sőt a karintiai tarto­mányfőnök a koalíciós bizottság tagja marad - jelentette ki Susanne Riess- Passer, aki hivatalosan a Szabadság­­párt május 1-jei kongresszusán veszi át a párt elnökségét Haidertől, aki hét­fő éjjel mondott le. Az EU a lemondás ellenére nem változtat a Schüssel-kor­­mánnyal kapcsolatos politikáján. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Wolfgang Schüssel kancellár ugyancsak Haider lemondása után a koalíció válto­zatlan folytatását ígérte, s azt a reményét fejezte ki, hogy enyhül a nemzetközi nyomás. A folyamatosság jegyében Riess-Passer máris aláírta a koalíciós megállapodást kísérő nyilatkozatot, amelyben eredetileg a két pártelnök Tho­­mas Klestil kezdeményezésére kötele­zettséget vállalt az emberi jogok betartá­sára, a nemzetiszocialista múlt elvetésé­re. A túlterheltség tüneteivel kórházba került 44 éves Michal Kru­ger lemondása után új igazságügy-minisztere van a kor­mánynak: az utód az 56 éves Dieter Böhmdorfer ügyvéd, Haider közeli barát­ja, az FPÖ jogásza. Jörg Haider az FPÖ hirtelen összehívott négyórás vezetőségi ülésén hétfő éjszaka arra hivatkozva je­lentette be a pártelnöki poszt feladását, hogy szeretné megkönnyíteni az új kor­mány munkáját, s ennek érdekében el­oszlatni azt a feltételezést, hogy „árnyék­­kancellárként” ő irányítja a szabadság­­párti minisztereket. A zárt ajtók mögött elmondott beszédében Haider utalt a nemzetközi bírálatokra is, nem hagyott azonban kétséget az iránt, hogy karintiai tartományfőnökként sem távozik a szö­vetségi politikából. Utalt arra is, hogy megfelelő időben kancellárjelöltként tér vissza majd — addig a párt vezetését Susanne Riess-Passer alkancellárra bízta. Haider... folytatás a 2. oldalon Priuszt is vizsgálni akar az APEH Informatikai rendszerrel ellenőrzik majd, ki fizetett pontosan és ki nem A Népszabadság értesülése szerint az adóhatóság már dolgozik azon az in­formatikai rendszeren, amely előéle­tük alapján kockázati osztályokba so­rolja az adózókat. A nagyadózókat pél­dául sűrűbben ellenőriznék, másokat pedig egyebek között annak alapján választanának ki revízióra, hogy van-e már valami a „számlájukon”. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal (APEH) a közeli jövőben az ellen­őrzési és behajtási tevékenységében hasznosítani szeretné az adózóiról szóló adatbázisát. Ez az adózók különböző szempontok szerinti minősítését jelenti majd - tudta meg lapunk Söllei Jánostól, az APEH stratégiai fejlesztésekkel fog­lalkozó vezető munkatársától. A minősí­tés megkönnyíti annak eldöntését, hogy kit válasszanak ki ellenőrzésre, és arról is könnyebben határozhatnak, hogy egy ké­relmező kaphat-e fizetési könnyítést. Az APEH informatikai rendszere egy­részt az úgynevezett adóteljesítmény alapján minősítené az adózókat. Ennek alapján az úgynevezett nagyadózókat sű­rűbben — akár évente is — ellenőriznék. Más esetekben a rendszer ahhoz segítené hozzá az APEH-et, hogy az ellenőrzés ne öncélú legyen, hanem azt csak akkor vé­gezzék el a revizorok, amikor annak vala­milyen konkrét oka felmerül. Ennek ér­dekében az APEH a rendelkezésére álló adatok alapján minden adózót úgyneve­zett ellenőrzési kockázati sávokba sorol­na, ami azt jelenti, hogy minél kockázato­­sabbnak minősül egy adózó, annál in­kább számíthat az ellenőrzésre. A besoro­lás szempontjait a tervek szerint az adózó „előélete” adná: például az, hogy egy ko­rábbi ellenőrzés mit állapított meg, volt-e adóhiánya, illetve indult-e más okból el­lene akár adóigazgatási, akár büntetőeljá­rás. A rendszer harmadik funkciója az lenne, hogy megkönnyítse annak eldön­tését: kaphat-e az adózó valamilyen fize­tési könnyítést. Az adatbázis alapján az APEH olyan minősítő rendszert hozna létre, mint amilyet a bankok is működtet­nek a hitelkérelmek elbírálásának meg­könnyítéséhez. Ez olyan adatokat tartal­mazna, amelyekből kiderül, hogy az ille­tő korábban pontosan fizetett-e, ha nem, mennyi volt a késedelem ideje, és mennyi kamatot vagy pótlékot kellett fizetnie. Nehéz-Posony Márton Lemond Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ____________MUNKATÁRSAINKTÓL____________ A Népszabadság értesülése szerint ma je­lentik be hivatalosan, hogy lemond tiszt­ségéről Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Munkatársunk kérdésére, igaz-e, hogy le­mondott funkciójáról, kedd este ezt felel­te: „Erről a kérdésről nincs nyilatkozat.” Lapunk úgy tudja, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetője tegnap hivatalában felkereste Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét, és tájékoztatta elhatározásáról. Györgyi, akit 1990. június 25-én válasz­tottak meg legfőbb ügyésznek, majd 1996 júniusában a parlament nagy több­séggel újabb hat évre megerősített hivata­lában, lemondólevelét várhatóan ma nyújtja be. Amikor Áder Jánost az ügyről tegnap este megkérdeztük, azt mondotta: erről ő még írásos értesítést nem kapott. A törvény értelmében a legfőbb ügyész — a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilat­kozatával — bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozat benyújtása után hat hónapon belül egy­szerű parlamenti többséggel új legfőbb ügyészt kell választani, hacsak a felek nem állapodnak meg ennél rövidebb le­mondási időben. Értesülésünk szerint a lemondás hátterében elsősorban a média­kurátorok megválasztásának ügye áll. Három hete a legfőbb ügyész törvényel­lenesnek minősítette a csonka tévékura­tórium működését. Áder akkor erre úgy reagált, hogy a parlamentet semmire sem kötelezi Györgyi véleménye. Február 28- án a házelnök a csonka médiakuratóriu­mok ügyében született házbizottsági dön­tést indokolva azt közölte: a legfőbb ügyész állásfoglalásának „nincs jogi rele­vanciája”, mivel Áder az Alkotmánybíró­ság határozatát tartja irányadónak. Györgyi a Belügyi Szemle legfrissebb számában megjelent interjújában kijelen­tette: „Nagyon szeretném, ha a megbíza­tásom lejárta után régi munkahelyem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara visszafogadna (...) Számomra az Egyetem tér 1-3. kapuján átlépni ma is olyan, mintha templomba lépnék.” Nem mi keressük a politikát - mondja az ORTT új elnöke Sem emberi, sem szakmai lelkiismerete­met nem sérti egyik most hozott dönté­sünk sem - nyilatkozta lapunknak a rá­diós frekvenciapályázatról Körmendy- Ékes Judit, az Országos Rádió és Televí­zió Testület frissen megválasztott elnöke. A testület új vezetőjét a csonka médiaku­ratóriumokról és az ORTT feladatairól is kérdeztük. ­ Azt ígérték, új témaköröket fognak előnyben részesíteni a mostani rádiós pályázaton. Ehhez képest nem kapott frekvenciát az angol-francia-német együttműködéssel tervezett Euro FM, a romák Rádió C nevű terve, és nem foly­tathatja működését az alternatívnak szá­mító Tilos Rádió. Budapest körzetében viszont egyszerre négy hasonló hírrádió fog szólni. Miért nem érvényesül a meg­hirdetett sokszínűség? - Annak örülök, hogy lesznek beszél­getős rádiók is. Az ORTT akkor tudja jobban érvényesíteni a maga médiapoli­tikai elveit, ha a pályázatok ezt lehetővé teszik. Sajnos több pályázó a sajátos szempontoknak formailag nem megfele­lő pályázatot nyújtott be. A legtöbb eset­ben - hosszas vita után - úgy láttuk, hogy ezeket az általános feltételek alap­ján tudjuk elbírálni, de előnyben nem ré­szesíthetjük őket. Ezek tehát eleve vesz­tes pozícióból indultak a formailag is ki­elégítő tervekkel szemben.­­ Miért nem eleve „címkézve” pá­lyáztatták meg a hullámhosszokat? Az egyiket mondjuk a hírrádióknak, a mási­kat a nemzetiségi adóknak és így tovább. Nem... folytatás a 9. oldalon

Next