Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-03 / 53. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. MÁRCIUS 3., PÉNTEK 9 Egy borsodi csatornaépítés furcsaságai A nyertes 500 milliót visszafizet a megrendelést adó önkormányzatoknak Kétmilliárd-négyszáznegyvenmillió forintért a Magyar Aszfalt Kft. vezette konzorcium csatornát épít kilenc borsodi kistelepülésen. Az építkezés a közbeszerzési törvény hatálya alá esik, a megbízást kétfordulós pályázaton ítélték oda. A nyertes ajánlattevő azt vállalta, hogy a beruházás költségének több mint húsz százalékát — ötszázmillió forintot — visszafizet a megrendelést adó kilenc önkormányzatnak. A pénzt másfél év alatt havi részletekben törlesztik az építési anyagok raktározására igénybe vett közterület-bérleti díj címén. A pályázaton második helyre rangsorolt Diamit Rt. százmillióval kevesebbet adott volna vissza az önkormányzatoknak. A pályázatot 1999. április 27- én lezárták, a kilenc falu polgármestereiből álló döntőbizottság a Magyar Aszfalt vezette négytagú konzorciummal kötött szerződést. A nyertes csapatnak tagja a Strabag Rt., az Egút Rt. és a Neptun Bau Kft. A négy cég a kilenc települést „felosztotta” egymás között, a munka május 22-én megkezdődött. A szerződés szerint a községek valamennyi ingatlanát elérő szennyvízvezetéknek és a Sajósenye és Boldva között létesülő szennyvíztisztító telepnek idén december 15-ig el kell készülnie. Néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának kisgazdapárti elnöke, Székely Zoltán sajtótájékoztatón bejelentette: az általa vezetett testület ellenőrzött száz települést érintő huszonkét csatornaépítési beruházást és hat esetben törvénysértést talált. Ezek egyike a borsodsziráki önkormányzat neve alatt futó, kilenc falut érintő beruházás. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Közbeszerzések Tanácsa egy korábbi döntésében megsemmisítette a pályázat eredményét, az önkormányzat pedig a tilalom ellenére szerződést kötött a Magyar Aszfalt Kft.-vel. A bizottság elnöke közölte, hogy a Magyar Aszfalt ellen tisztességtelen üzleti magatartás címén eljárást kíván indítani, és számvevőszéki vizsgálatot is kér. Ugyanakkor a vizsgálóbizottság két tagja, az MDF-es Font Sándor és a kisgazda Kiszely Katalin azt közölte: testületük a szóban forgó ügyekben hivatalosan még semmilyen vizsgálatot nem kezdeményezett, döntést sem hozott. Orosz József, a beruházás gesztoraként szereplő Borsodszirák polgármestere a beruházás teljes iratanyagát idézve azt állítja: nem igaz, hogy a Közbeszerzések Tanácsa megtiltotta volna a szerződéskötést. Szerinte sem a pályáztatás, sem a kivitelezés során nem követtek el szabálytalanságot. A beruházás kezdettől fogva több állami szerv ellenőrzése mellett zajlik. A borsodsziráki önkormányzat a munka megkezdése óta havi áfa-visszaigénylővé vált, a kifizetéseket rendszeresen ellenőrzi az APEH. Miután több állami alaptól kaptak támogatást, az Állami Számvevőszék korábban már megvizsgálta a beruházást, és szabályosnak találta azt. - Szerencsénkre az ÁSZ éppen most is ellenőrzést tart Borsodszirákon - mondja a polgármester. A számvevőszék munkatársa a bennünket ért vádak előtt érkezett, és minden, a beruházással kapcsolatos döntést és iratot átvizsgál. Kétmilliárd-négyszáznegyvenmillió forint sok pénz. Csak A munkanélküliséggel sújtott, szegény vidék polgármesterei nyilván kellő súllyal értékelték a nyertes pályázó százmillióval nagyvonalúbb visszatérítési ajánlatát, viszonyításképpen: ha összeadjuk a kilenc kistelepülés szokásos évi költségvetését, a csatornaépítéshez szükséges összeg kevesebb mint fele lenne a végeredmény. De nemcsak a Sajó-völgyben fekvő aprófalvakból nézve tűnik nagynak az összeg: ezt jelzi, hogy a közbeszerzési pályázatra tizennyolc cég, illetve cégcsoport adott be ajánlatot, köztük a hazai építőipar olyan meghatározó cégei, mint a Magyar Aszfalt, a Diamit, az Alterra vagy a Betonútépítő Rt. Az ajánlattevők közül egyébként többen is felkínálták, hogy a megrendelést adó önkormányzatok számára visszatérítik a pénz egy részét. A beérkezett ajánlatok mindössze néhány tízmillió forintos szóródást mutattak. A második fordulóba jutott pályázók számításai megegyeztek abban, hogy a kilenc falu mintegy háromezer ingatlanját körülbelül 2,4 milliárd forintért lehet egy saját tisztítóművel ellátott csatornahálózatba bekötni. Kézenfekvő következtetés lenne, hogy a Magyar Aszfalt Kft. azért nyert, mert ugyanabból a keretből a legtöbbet utalja vissza az önkormányzatoknak: 2,4 milliárdból ötszázmillió forintot. Százmillióval többet, mint például a Diamit Rt. utalt volna. A különbözet az érintett Sajó-völgyi kistelepülések közül nem egynek a teljes évi költségvetésével egyenértékű, magának a gesztortelepülésnek is ennyiből kell kigazdálkodnia az éves kiadásokat. Más kérdés, hogy az 1234 lakosú Borsodsziráknak az idei költségvetése az egymilliárdot is meghaladja, hiszen az ő számlájukon „futnak át” az építkezés költségei. A beruházásban érintett további nyolc település - Sajópálfala, Sajóvámos, Sajósenye, Boldva, Ziliz, Nyomár, Hangács és Damak — közül a 2600 lakosú Boldva község a legnagyobb, ez utóbbi település idei költségvetése 240 millió forint. Osváth István boldvai jegyző elmondta: a 240 millióból 70 milliót segélyekre költenek. A munkanélküliséggel sújtott szegény vidék polgármesterei nyilván kellő súllyal értékelték a nyertes pályázó százmillióval nagyvonalúbb visszatérítési ajánlatát. E következtetés azonban nem helytálló, legalábbis a beruházás lebonyolításával megbízott miskolci Landinveszt Kft. ügyvezetője, Józsa András szerint: - A Közbeszerzési Értesítőben megjelent pályázati felhívásra tizennyolcan jelentkeztek lapoz a beruházás vaskos iratkötegében. - A minősítő bizottságnak három polgármester, a tervező és jómagam voltunk a tagjai. Az előminősítést pontrendszer alapján végeztük, és a szempontok közül csupán egy volt az, hogy az ajánlattevő hajlandó-e az önkormányzatokra háruló terhek csökkentésében részt vállalni. Hasonló súllyal esett latba, hogy milyen garanciális feltételeket ad, vállalja-e helyi erőforrások bevonását. Vizsgáltuk a pályázók referenciáit, figyelembe vettük, hogy az illető cég képes-e ilyen volumenű beruházás elvégzésére. Az előírásoknak megfelelően igazolást kértünk arról is, hogy a pályázónak nincs köztartozása, állami pénzalappal szemben fennálló kötelezettsége. Pontozás alapján minősítettük a pályázókat, és a tizennyolcból öt ajánlattevőt választottunk ki. A második fordulóba jutott pályázóknak ezt követően részletes ajánlatot kellett tenniük. A Magyar Aszfalt vezette cégcsoport ekkor ajánlott 500 milliót az építési anyagok és a gépek helyben történő tárolásáért, a Diamit Rt. pedig 400 milliót a beruházás előfinanszírozásaként. - A Magyar Aszfaltnak és a Diamitnak levelet küldtünk, hogy részletesen fejtsék ki, hogyan értendő az ajánlatuk - folytatja Józsa András. A leveleket tájékoztatás céljából a többi pályázónak is megküldtük. A Betonútépítő Rt. ügyvédje ezt követően a Közbeszerzések Tanácsához fordult, hogy álláspontja szerint a visszatérítés veszélyeztetheti a közbeszerzési eljárás tisztaságát. A tanács határozatában azt mondta ki, hogy a közbeszerzési eljárás az első forduló lezárásától folytatható. Ennek megfelelően újra felszólítottuk az öt továbbjutott pályázót, hogy adják be részletes ajánlatukat. Az öt közül az OMS Hungária Kft., miután a tervezésben is részt vett, a szabályok szerint a teljes kivitelezésre nem adhatott ajánlatot, a Betonútépítő Rt. pedig formailag nem megfelelő pályázatot küldött. A versenyben maradt három ajánlatot a korábban is alkalmazott szempontok figyelembevételével a kilenc polgármester rangsorolta. Első lett a Magyar Aszfalt, második a Diamit, harmadik az Alterra. Az eredményt közzétettük a hivatalos értesítőben, egyik vesztes cég sem fellebbezett. A beruházás 46 százalékban készült el, és ezzel arányban áll a költségek kifizetése is. Orosz Józsefet arról is megkérdeztük, hogyan sikerült összehozni a szükséges 2,4 milliárd forintot? - A csatornaépítés nálunk kétszeresen is kiemelt beruházásnak számít, hiszen a települések alatt fokozottan védett vízbázis található, ráadásul az európai uniós előírások is preferálják a csatornázást - mondja a gesztortelepülés polgármestere. - 1998-ban 1,2 milliárd forint állami céltámogatást nyertünk a beruházásra. A Vízügyi Alap 70 millió forintot adott, a Központi Környezetvédelmi Alaptól 273 millió, a decentralizált környezetvédelmi célelőirányzatból 121 millió forintot nyertünk. A kilenc település lakossága önkormányzatai csatornatársulást hozott létre, a családok előtakarékosság formájában harmincezer forintot adnak, amit havi hatszáz forintjával ötven hónap alatt fizetnek meg. A hiányzó összeg hárul a kilenc önkormányzatra. A Magyar Aszfalt által fizetett 500 milliós bérleti díj az önkormányzatok saját erejébe számít be. Azt, hogy ezenfelül mennyibe kerül az önkormányzatoknak a csatornaépítés, ma még nem tudom megmondani, hiszen számos, előre nem látható kiadás szokott felvetődni egy-egy ilyen beruházás során. Az ilyen kiadásainkra hitelkeretet nyitott a Takarékbank, a lehívott összeget négy év alatt fizetjük majd viszsza. Így áll össze a beruházás finanszírozása. . Sajóvámoson, ahol a csatorna megépítésével teljessé válik a közműhálózat kiépítése, felháborodással fogadták a visszaéléssel történt gyanúsítást. - Váratlanul ért bennünket, és nem is derült ki, hogy mi a gyanú alapja - mondja Komjáthy Lajosné, a falu polgármestere. - Tudomásom szerint egyébként a közbeszerzési vizsgálóbizottság még nem is vizsgálta meg a beruházást. Mindenesetre ezek után elvárom, hogy ha a vizsgálatok mindent rendben találnak, azt is hasonló módon hozzák nyilvánosságra. Romhányi Tamás A vezetéknek idén december 15-ig kell elkészülnie A bizottság nem tud a vizsgálatról A közbeszerzéseket vizsgáló parlamenti bizottság tagjaként, Font Sándor MDF-es képviselőtársammal együtt szeretnénk összehívni a bizottság rendkívüli ülését azért, hogy tisztázzuk: milyen vizsgálatok történtek egyes önkormányzatok csatornaberuházásait illetően - közölte tudósítónkkal Bálla György fideszes országgyűlési képviselő, Szolnok város alpolgármestere. Bálla György emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Székely Zoltán, a bizottság kisgazda elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette: eddig huszonkét önkormányzati csatornaberuházást ellenőrzött az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága, s hat esetben szabálytalanságokat tártak fel. Ezek között említette Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Szolnokot, Újszászt, Zagyvarékast és Szászbereket érintő, 3,8 milliárd forintos csatornaépítést, ahol - Székely Zoltán állítása szerint - csalás alapos gyanúja is felmerült, ezért állami számvevőszéki és rendőrségi vizsgálatot is kezdeményeztek. Balla György elmondta: sem a bizottság tagjaként, sem pedig szolnoki alpolgármesterként nincs tudomása olyan közbeszerzési vizsgálatról, amely Szolnok és a város környékén lévő további három település csatornaberuházását érintette volna. Így nem érti, milyen adatokra támaszkodott a bizottság elnöke, amikor csalás alapos gyanúját vetette fel az érintett önkormányzatok tekintetében. - A rendkívüli ülésen többek között ezt a kérdést is tisztázni szeretném, s arra kérem majd képviselőtársaimat, határolódjanak el az elnök megalapozatlan kijelentéseitől - közölte Balla György. Doros Judit Az elnök semmit nem von vissza Az ügyben megkerestük Székely Zoltán FKGP-s parlamenti képviselőt, az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának elnökét. Mint mondta, a sajtóban is megjelent nyilatkozatát nem a bizottság nevében, hanem bizottsági elnökként tette, mégpedig azért, mert fontosnak tartja a nyilvánosság erejét a bizottság munkája szempontjából. Amit mondott, nem vonja vissza, tartja magát ahhoz, hogy vizsgálatot kérnek a felsorolt ügyekben. Mást nem is nagyon tehetnek, mert a bizottság jogköre csak addig terjed, hogy szakhatósághoz - nyomozati szervek, ÁSZ, KEHI - fordul. Megerősítette, hogy jövő keddre összehívta a bizottság ülését, miután a tagok kétötöde ezt kérte. Rendkívüli ülésről nincs szó - tette hozzá -, miután ez nem szerepel a bizottság szervezeti és működési szabályzatában. Az ülés napirendi pontjaként a sajtónyilatkozatával kapcsolatos kérdések vannak megjelölve. Azt is elmondta, hogy a bizottság már február 9-én döntött vizsgálati elveiről, illetve meghatározta a korábbi tervekhez képest bővített ellenőrzési programját. Ezen az ülésen azonban - mondotta Székely Zoltán -Font Sándor MDF-es képviselő bizottsági tag nem vett részt. Faragó József www.plaza.nepszabadsag.hu net PiflZfl www.plaza.nepszabadsujj.hu Az első igazi virtuális áruház, Magyarország internetes bevásárló-szórakoztató centruma a NÉPSZABADSÁG INTERNET PLAZA Az egyedi, háromdimenziós technikával működő, virtuális nagyáruházban a vásárló úgy közlekedhet, mint egy valóságos plazában. Kedvére sétálhat, cseveghet, felfedezheti a háromdimenziós világ csodáit. Ha gyorsan akar vásárolni, válassza az áruház HTML-változatát! A Viscape plug-in és a Népszabadság Internet Plaza offline demója megtalálható a Misi magazin CD mellékletén. www.plaza.nepszabadsag.hu