Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-18 / 115. szám
Fiziológiai aszályt hozott a május A közelgő hidegfront átmeneti enyhülést hoz ugyan, azonban nem várható országos esőzés, így mind súlyosabb csapadékhiány sújtja a mezőgazdaságot. Az elmúlt egy hónapban tomboló, szinte nyári kánikulában az ország jelentős részén általában jóval kevesebb csapadék esett - Túrkeve mellett mindössze 0,2 milliméternyi eső hullott - tudtuk meg Kalmár Györgynétől, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársától. A nedves léghullámok hosszú ideje elkerülik az országot, ugyanakkor a napi csúcshőmérsékletek hetek óta megközelítik a harminc Celsius-fokot. Április 17-től május 3-ig a napi középhőmérsékletek 6-10 Celsius-fokkal haladták meg a sokévi átlagot. Május 3-6. között átmenetileg hűvösebbre fordult az időjárás, majd hetedikétől ismét rendkívül meleg időszak következett, amikor a napi középhőmérsékletek 5-8 Celsius-fokkal haladták meg a sokévi átlagot — mondta el munkatársunknak Kalmár Györgyné, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. A legmelegebb nap május 11-én volt, amikor Budapesten 31 fokig melegedett a levegő, Szentendre környékén még ennél is magasabbat, 32 fokot mértek. Április 15.-május 15. között a legkevesebb csapadék a túrkevei térségben esett. Egy hónap alatt ott mindössze 0,2 mm csapadék hullott. Az Alföld jelentős részén ezen időszak alatt 10 mm-nél kevesebb csapadék esett. Ellenpélda Debrecen, ahol a szokásos 44 mm helyett 61 mm-nyi eső hullott. Szombathely környéke ugyancsak a szárazságtól szenved. Ott a sokévi átlagot jelentő 48 mmnyi csapadék helyett 12 mm-nyi hullott. Hasonló a helyzet Pécsett is. A mecseki fővárosban 11,4 mm-nyi eső hullott, a sokévi átlag viszont 64 mm. Idén május elejétől úgynevezett fiziológiai aszály alakult ki, vagyis a hirtelen és jelentős felmelegedés miatt a növényi sejtekben vízhiány következett be. Stollár András agrometeorológus lapunknak elmondta: a nyári vegetációjú növények -például burgonya, kukorica, répafélék - áprilisig a földbe kerültek. Ezek a növények a gyorsan kiszáradt talajban vagy ki sem keltek, vagy ha kikeltek, akkor nagyon rövid gyökeret tudtak csak ereszteni. Ha nem érkezik hamarosan jelentős mennyiségű csapadék, kiszáradhatnak a haszonnövények. A szakember szerint a múlt őszön elvetett gabonafélék mélyre eresztették gyökerüket - akár egy méterre is lehatoltak -, azonban ott is egyre kevesebb a felhasználható víz. A talaj felső tíz cm-ében 5-10 százalékos a felvehető víztartalom, a 10-50 cm-es zónában 30 százalékos, míg 50-100 cm-es mélységben 90-100 százalékos a vízkészlet. A mélyben 8-10 napra elegendő víztartalék van. A talaj felső félméteres részén öntözés nélkül kiszáradhat a termés. Ö. Z. Újabb per elé néz az ABN Amro Perben követelhetik elveszett pénzüket a WVM Lízing kötvényesei a társaság papírjait forgalmazó brókercégektől. A két érintett értékpapír-kereskedőt, a City és a Talentum brókercégeket ismét felelősnek minősítette ugyanis a Legfelsőbb Bíróság az ügyben. Az 1996-ban csődbe jutott lízingcég kötvényeseit tömörítő legnagyobb egyesület az ABN Amro Banktól, a Talentum akkori tulajdonosától is követelni fogja a kártérítést. A Legfelsőbb Bíróság tegnap helybenhagyta korábbi, a múlt évben hozott határozatát, és elutasította a két bróker, a City és a Talentum keresetét. A felülvizsgálati kérelemben a társaságok azt kérték a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy nyilvánítsa semmisnek a WVM Lízing és kötvényesei között a kötvények lejegyzésével létrejött szerződéseket, így a felszámolás alatt álló WVM-en kívül mást nem terhelt volna felelősség az elveszett milliárdokért. A kérelem elutasításával ismét megnyílt az út a kártérítési perek előtt. Vetró László, a több mint négyezer kötvényest és ma már kamatokkal együtt közel hárommilliárd forintnyi követelést számon tartó fővárosi érdekvédelmi egyesület elnöke lapunknak elmondta: az LB döntése után újra perbe szállnak a City és a Talentum, valamint az ABN Amro Bank ellen. Keresetüket egy hónapon belül benyújtják a bírósághoz." Függetlenül attól, hogy születik-e a közeljövőben olyan jogerős bírói döntés, amely megalapozná az ABN Amróval szembeni követeléseket, legfeljebb másfél, két év múlva kerülhet pont az 1996- ban kezdődött csődtörténet végére. Ennél korábban csak akkor juthatnak pénzhez a kötvényesek, ha sikerül megegyezésre jutni a pénzintézettel. Ettől azonban a bank eddig határozottan elzárkózott. NÉPSZABADSÁG PIACGAZDASÁG 2000. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK 15 Almahizlaló esőre várnak a kertészek Az idén meleget hoztak a fagyosszentek, de ez is sok gondot okoz Az idei időjárás eddig kegyes volt a gyümölcstermelőkhöz. A múlt hét végén meleggel búcsúztak a fagyosszentek, Pongrác, Szervác, Bonifác, és a negyedik Zsófia sem hozott hétfőn - ahogy a néphit tartja - nedves lehűlést. A gyümölcskertészek most már nem a hőmérőt figyelik, hanem az árak alakulását. Úgy tudjuk, a héten megkezdődtek a nagykereskedelmi szervezetekkel a felvásárlási egyeztetések. Május elején elmaradt az immár szokásos, a kertészek számára utolsó nagy kockázatot jelentő lehűlés. A falugazdászok jelentése szerint - tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban - az idei tavasz sajátossága volt, hogy a hűvös április eleje után, a húsvét előtti melegben az alma és a körte kivételével szinte valamenynyi gyümölcsfaj egyszerre, robbanásszerűen virágozni kezdett. A szakemberek állítása szerint a gyors virágzáskor előfordul, hogy a terméskötődés csak közepesre sikeredik - ez azonban csak hetek múlva derül ki. Ahogy Kováts Lajos, az Alma Terméktanács informatikai vezetője elmondta, csak a második „gyümölcstisztulás” után derül ki pontosan, hogy mekkora termés várható. Annyit azonban már most sejtenek, hogy a tavalyi 393 ezer tonnánál több alma terem. Jelenleg az almakertészek legnagyobb baja a csapadékhiány. Az öntözhető ültetvények nagysága elenyésző, ezért a legtöbben csak reménykedhetnek az apró almákat „felhizlaló” esőben. A termelők körében az idén egyébként rendkívül népszerű lett az alma, ugyanis 3300 hektár telepítéséhez kértek állami támogatást. Megtudtuk, hogy a legnagyobb területen 2800 hektáron — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szeretnének új ültetvényt létesíteni. Kováts Lajos szerint ezzel a mennyiséggel sikerül korrigálni a nem éppen piacosnak mondható magyarországi ültetvényszerkezeten. Az igazi áttörést az évenkénti 6-8 ezer hektáros telepítés hozná, hiszen a mostani jonatántúlsúlyon még mindig változtatni kellene. Kováts Lajos szerint félő, hogy elmarad az idei 3300 hektáros telepítés is, hiszen hiába az 50 százalékos állami támogatás, ha a hektáronként másfél millió forintos beruházási költséghez kevés a saját erő. Az almatermelők az idei szezonról előzetes adatokat legkorábban másfél hónap múlva mondanak. Egyelőre az egyetlen támpont, hogy a hazai piacon jó minőségű almát lehet vásárolni kilónként 160-250 forintos áron. Ezért az almáért Kováts Lajos szerint 90-95 forintot fizetnek a tárolókban a termelőknek. A külpiaci árakról egyelőre nem sokat tudni, hiszen az európai fő almatermő területeken - Francia- és Olaszországban - is csak július elején lesz meg a termésbecslés. Csak ezután alakul ki az ipari és a friss fogyasztású gyümölcs ára. Információink szerint azonban a héten már megkezdődtek az előzetes áregyeztetések a nagyobb termelők és a felvásárló szervezetek között. Az úgynevezett nyári gyümölcsöket termelők is fellélegezhetnek, hiszen a fagyosszentek elmúltával már csak a nyári viharok okozhatnak nagyobb terméskárokat. Az első összegző adatokat pénteken egyezteti a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács a jakabszállási kajszitanácskozáson. Lux Róbert, a terméktanács főtitkára munkatársunknak elmondta, hogy annyi látszik bizonyosnak, hogy az alföldi csonthéjasok megérezték a virágzáskori lehűlést, ezért sok helyütt hullik az apró gyümölcs. Sokan panaszkodnak a szárazságra, máshol viszont a magas talajvízszint miatt hal el a fák teteje. Ágoston Béla, az kecskeméti Univer-Friss Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a Homokhátságon a tavalyi rekord- kajszitermés után „kihagyó” évre készülnek. A kajszi szempontjából a tavasz sem indult jól, mert a virágzás után az egyik reggel mínusz 4-6 fokot mértek. Érdekes az is, hogy a korai Piroska fajta és a Franciaországból származó késői érésű Bergeron sokkal jobban érzi magát az idén, mint az e tájon hagyományos rózsa, magyar és a ceglédi fajták. Lux Róbert beszámolt arról is, hogy az előzetes prognózisok szerint a magyar kertészek — főként saját erőből — már megkezdték az uniós csatlakozásra felkészülést. Ez elsőként a szamócatermesztőknél érzékelhető. Már több helyütt alkalmazzák a spanyol és olasz - bakházas és a fóliás technológiát, s dél-európai fajtákat termesztenek. Czauner Péter GYÜMÖLCSFÉLÉK TERMELÉSI ADATAI Termésmennyiség (ezer tonna) Megnevezés 1995 1996 1997 1998 1999 Alma 353,0 570,7 500 451,3 393,0 Körte 41,2 40,8 37 53,0 41,5 Cseresznye 20,1 21,7 22 23,0 19,0 Meggy 47,6 65,8 65 48,0 42,5 Kajszi 18,1 45,0 25 28,0 48,0 Őszibarack 42,3 75,5 54 65,0 62,0 Szilva 104,9 110,4 123 85,0 85,0 Szamóca 9,8 9,6 10 7,5 9,0 Málna 18,0 22,1 18 17,0 16,8 Egres 8,6 8,0 4 3,5 2,1 Piros és fekete ribiszke 24,7 26,0 12 10,0 11,0 Dió 2,5 2,24 3,0 4,8 Gyümölcs összesen 690,8 957,8 874 794,3 734,7 Forrás: Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács A szárazság helyett a belvízre összpontosít az agrártárca HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nemcsak Magyarországon okoz már károkat a szárazság, a Csehországban, egyes területeken már két hónapja tartó nagy aszály miatt egyre több az erdőtűz. Az eddig keletkezett károk meghaladják már a húszmillió koronát is - jelentette a prágai közszolgálati rádió. A cseh kormány döntött: a termelők most ingyen juthatnak az öntözéshez szükséges vízhez, illetve a kormány megtéríti az erre fordított kiadásaikat. Jan Fencl mezőgazdasági miniszter szerint az aszály miatt számos helyen kipusztulnak a tavaszi vetések, valamint a zöldségek. Válságcsoportot hoztak létre a szlovák mezőgazdasági minisztériumban a szárazság okozta problémák megoldására. Becslések szerint az ország agrárszektorának naponta mintegy kétmilliárd korona kárt okoz a mintegy ötven napja tartó aszály. A gond nagyságára jellemző, hogy az országos vízgazdálkodási szervezet már egyes körzetekben Csehországhoz hasonlóan ingyen adják az öntözésre a vizet, másutt viszont az agrártárca képviselői ellenőrző bejárásokat tartanak, s ha a gazdálkodóknál azt tapasztalják, hogy nem indokoltan öntöznek, akkor a terményre adott támogatás megvonását helyezik kilátásba. További elképzelés, hogy az öntözéssel kapcsolatos rendkívüli munkákhoz munkanélkülieket vesznek fel, s a honvédség segítségét is kérik. Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak egyelőre a sok víz okoz gondot. Ahogy a tárcánál megtudtuk, még fenntartják az árvízi ügyeletet. Elmondták azt is, hogy az aszályügyelet elrendelése államtitkári hatáskörbe tartozik. Az FVM hivatalos területi jelentésében az szerepel, hogy az esőmentes napok kedveznek a talajok kiszáradásának, ami a tavaszi munkák végzésének feltétele. A gabonatermelők a rendkívüli szárazság miatt már megkongatták a vészharangot: ha a héten nem esik, a termés negyede veszendőbe megy. A károsultak kulcskérdése: felel-e a bank? Országszerte hatezer kötvényes akkori értéken 2,2 milliárd forintja maradt az 1996- ban csődbe jutott WVM Lízingben. A Legfelsőbb Bíróság tavaly hozott döntése szerint a társaság kötvényeinek 1994-ben és 1995-ben szervezett kibocsátásakor megtévesztették a befektetőket: a kibocsátási tájékoztatóban hamis adatok szerepeltek. Ez nemcsak a WVM, hanem a kibocsátást szervező társaságok felelősségét is egyértelművé tette, de semmire nem kötelezte az érintetteket. A károsultak ezért - a korábbi ítéletet jóváhagyó tegnapi határozatot követően is - csak újabb perekben érvényesíthetik anyagi követeléseiket. A WVM felszámolásából legfeljebb háromszáz, a City és a Talentum brókercégektől összesen 450 millió forinthoz juthatnak hozzá, ami töredéke a ma már közel ötmilliárd forintos kárigénynek. Ezért kulcskérdés: elfogadja-e majd a bíróság a kötvényesek azon álláspontját, amely szerint az 1988-as társasági törvény egyes konszernjogi rendelkezései a Talentum akkori tulajdonosának, a Magyar Hitel Banknak és jogutódának, az ABN Amro Banknak a teljes anyagi felelősségét mondják ki? A bank korábban 3,5 milliárd forintot különített el a kötvényesek követelésének fedezetéül, a kárigények jogosságát azonban a mai napig nem ismerte el. ti