Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

14 NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2000. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Hatszázmillió dollár új szállodákra A turizmus bevételeire nagy szükség van, mivel nő a külkereskedelmi deficit Három év alatt, 1999 és 2001 között 600 millió dollár érkezik a szállodaiparba részben hazai, részben külföldi befektetőktől. A fejlesztések következtében 11 ezer új munkahellyel és legalább 3500 új szállodai szobával gyarapszik az or­szág - tájékoztatta lapunkat Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium turizmu­sért felelős helyettes államtitkára. A fejlesztések súlyát érzékelteti, hogy az öt­csillagos kategóriában 54 százalékos (932 szoba), a négycsillagosban pedig 37 százalékos (2516 szoba) kapacitásbővülést eredményeznek. MUNKATÁRSUNKTÓL Szakmai berkekben kifogás tárgyává tették, hogy Kraft Péter rendre a magán­­szektor befektetéseivel büszkélkedik és ezzel azt a látszatot kelti, mintha a szál­lodaépítési láz az állam érdeme lenne. A helyettes államtitkár erre a bírálatra a következőképp reagált: - Senki érde­meit nem kívánom kisaj­átítatni, hiszen nyilvánvaló, hogy a tőke odamegy, ahol üzleti lehetőséget lát. Majd kijelentette: mivel a kormány felértékelte, a gazda­ságfejlesztés prioritásai közé emelte a turizmust, célként jelölte meg az ide­genforgalmi bevételek megkétszerezé­sét, és ennek megfelelően a központi költségvetésből is több pénzt fordít rá, ezért a piaci szereplők bíznak az ágazat fellendülésében, és sietnek invesztálni, hogy a várható jövedelem náluk jelent­kezzen. Külföldi üzleti körökben tartott elő­adásaikkal a helyettes államtitkárság munkatársai is táplálják a magyarorszá­gi turizmus fellendülésébe vetett hitet, akárcsak a Magyar Turizmus Rt. képvi­selői, akik tucatnyinál több országban vannak jelen. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy azért is szól gyakran és hangsúlyosan a szállodai beruházások­ról, mert azok többnyire magukkal hoz­zák a vendégforgalom élénkülését, ami által nőnek az ország turisztikai bevéte­lei. Lehet, hogy erre szükség is lesz, mi­vel több gazdasági elemző szerint idén nő a külkereskedelmi áruforgalom hiá­nya, amely elérheti a 3,5 milliárd eurót. Hasonló értelemben szólt Kraft a bel­földi turizmus dinamikus növekedésé­ről, aminek szerinte két fő előmozdítója a lakosság és az állam. A lakosság ta­valy 10 millió vendégéjszakát töltött ott­honán kívül, ebből négymilliót külföl­dön, főként Görögországban és Spa­nyolországban, hatmilliót pedig ideha­za. Kiszámították, hogy a külföldet járó magyarok az év minden 24 órájában va­lóságos vagyont, 800 millió forintot köl­tenek el határainkon kívül. Mivel ez a tekintélyes összeg, de még annak egy ré­sze is jól szolgálná a hazai gazdaság fej­lődését, felhívják az utazók figyelmét a belföldi turisztikai lehetőségekre. Ezt te­szik a Tourinform-irodák csakúgy, mint az ott kapható, Magyarország turisztikai célpontjait népszerűsítő prospektusok. A legfrissebbek között van az El a Tisza!, az Aktív üdülés hazai tájakon és a Családi üdülés Magyarországon című, hasznos információkat, szállás- és prog­ramajánlatokat közlő kiadványuk. Ezek­ben a különféle piaci szereplők - szállo­datulajdonosok, vendéglősök, utazási irodák, túraszervezők, vagyis magáncé­gek - ajánlatait gyűjtötték egybe. Mindemellett bizonyos turisztikai be­ruházásokat pénzzel is ösztönöznek - folytatta az érvelést a helyettes államtit­kár. Mivel az ország gyógyvízállomá­nya távolról sincs kihasználva, és mivel úgy vélik, a gyógyturizmus infrastruktú­rájának fejlesztése még nagy lehetősé­geket rejt magában, az idén 10-15 mil­liárd forintot szánnak arra, hogy a beru­házási költség 5-15 százalékának erejéig hozzájáruljanak gyógyszállók építésé­hez. Kraft szerint mindez együtt elegendő ok arra, hogy a Gazdasági Minisztérium nevében összefoglalja és ismertesse, hol, mikor, milyen szállodák, mekkora költségekkel épültek és épülnek az or­szágban. MÖMWWOflOCWOWOOOWMÖOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOWOOMOOMOOOOÍflWMflOflWOOOOO# 4*-5*-OS SZÁLLODAI BEFEKTETÉSEK BUDAPESTEN Megnevezés Kategória Nyitás Szoba szám Konferencia­terem Beruházás értéke (USD) Hotel Páva Plaza 4* 1999 205 300 fő 15 M Hotel Meridien 5* 2000 215 300 fő 45 M West­ End Hilton 4* 2000 240 500 fő 24 M Park Plaza 4* 2000 166 300 fő 10 M Hotel Andrássy 4* 2000 72 10 M Starlight Sak­es 4* 2000 55 ap. 15 M Sydney Apartment Hotel II. 4* 2000 23+75 ap. 120 fő 27 M Four Seasons 5* 2001/2002 180 (24 lakó.) 300 fő 85 M Crowne Plaza 4* 2001/2002 310 75 M Corinthia Hotel Royal 5* 2002.1. fél év 400 650+800 fő 89 M Hotel Udo 4* 2000.1. n. év 54+3 ap. 3 M Hotel Alexandra 4* 2001 21 ap. 3 M Holiday Inn Rózsadomb 4* 2001 301 35 M Hotel Millennium 4* 2000 121 80 fő 2 M Hotel Mercure Metropol 4* 2000 130 2x40 fő Mercure Museum 4* 2000 54 Összesen: 2625 438 M Forrás: Gazdasági Minisztérium Sophia Lengyel Bostonból segít A nagykövet átszervezte az irodákat Alapítványi formában működnek tovább azok az irodák, amelyek az Egyesült Államok budapesti képviselete és személy szerint Peter Tufo nagykövet kezdemé­nyezésére jöttek létre egy eszten­dővel ezelőtt Miskolcon, Nyír­egyházán és Debrecenben. Mint a Népszabadságnak nyilatkozva a diplomata elmondta, az irodák már ennyi idő alatt is fényesen igazolták létjogosultságukat, köz­vetítésükkel 11 nagyobb amerikai beruházás indult az északkelet­magyarországi térségben, össze­sen mintegy 375 millió dollár ér­tékben, 9000 új munkahelyet te­remtve. Tufo aláhúzta: e túlnyo­mórészt zöldmezős beruházások a legkorszerűbb termelési kultúrát telepítették meg Magyarország azon részén, amely eddig elma­radt a központi és az észak-dunán­túli régiók mögött. A felzárkóztatásra a továbbiak­ban is szükség van, ezért az irodák működését fenntartják, de jobban bevonják - anyagilag is - mind­azokat, akik közvetlenül hasznot látnak a tevékenységükből. Ezt szolgálja a közelmúltban történt átszervezésük úgynevezett nem­kormányzati szervezetté: USA - Kelet-Magyarország Partnerség néven alapítványt hívtak életre, amelynek a hazánkban működő, túlnyomórészt amerikai érdekelt­ségeket tömörítő kamarai szövet­ség, az AmCham az alapítója, az erről szóló dokumentumot is Fáth Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója jegyezte elsőként. Az ügybe bekapcsolódott intézmé­nyeket a kuratórium összetétele is jelzi: a Gazdasági Minisztériumot Pongorné Csákvári Marianne be­fektetési ügyekben is illetékes he­lyettes államtitkár képviseli a tes­tületben. Ugyancsak tagja az ala­pítványnak a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Köz­hasznú Társaság (ITDH), amely­nek vezérigazgatója, Melega Ti­bor is kuratóriumi tag. - Sophia Lengyel, az irodák ed­digi koordinátora kitűnően látta el feladatát - szögezte le a nagykö­vet, hozzátéve, hogy Lengyel asz­­szony a továbbiakban ismét Ame­rikában működik. Bostonban folytatja lényegében ugyanezt a munkát, vagyis újabb amerikai üzleti körök meggyőzését ma­gyarországi szerepvállalásuk cél­szerűségéről. F.J.Gy. Peter T­ito Kezdődik az orosz bankprivatizáció MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az orosz Központi Bank (KB) ideiglenes ügyvezetőt nevezett ki a nagy lakossági hálózattal ren­delkező, csődbe került Moszt­­bank élére Alekszandr Poljakov, a KB alelnöke személyében. Az ő vizsgálatai nyomán egy hónap alatt eldől a bank további sorsa, ígérte Viktor Gerascsenko, a KB elnöke. Ha a baj nem nagyobb, mint gondolják, a Moszt-Bank a legnagyobb valószínűséggel a Vnyeszorgbank (Külkereskedel­mi Bank) tulajdonába kerül, amely 99 százalékban a KB érde­keltsége. Először szanálnának eladás út­ján orosz bankot, ha valóra válna az a Moszkvában széles körben megszellőztetett terv, miszerint a csődbe került Moszt-bankot a Központi Bank érdekeltségi kö­rébe tartozó Vnyestorgbank (VTB) vásárolná meg. Ezzel a VTB fiókhálózata jelentősen ki­bővülne. Jurij Ponomarjov, a VTB elnöke egyelőre nem terve­zi, hogy magántőkét is bevonná­nak a tranzakcióba. Ez azt jelenti, hogy az orosz állam szerepe erő­södne a kereskedelmi bankok szférájában, amit egyes elemzők Putyin elnök új pénzügyi politi­kájának jeleként értékelnek. A másik fontos szempont, hogy jelenleg a orosz bankpiacon nincs más „ennyire tűrhető álla­potban lévő kiterjedt fiókháló­zat”, amely megvásárolható len­ne, tehát ha a csődmenedzsmen­tet nem érik nagy és kellemetlen meglepetések, a VTB tulajdon­képpen „ajándékot kap”. A Vnyestorgbank ugyanis igyek­szik „minimális veszteségek árán” a Moszt-bank infrastruktú­rájához jutni. A Moszt-bank be­tétesei mindenesetre abban re­ménykednek, hogy a bank álla­pota megfelel a VTB igényeinek. A Központi Bank egyértelmű­vé tette, hogy ez az első és egy­ben az utolsó olyan bankszanálá­si művelet, amikor a pénzintéze­tet eladják. M. Lengyel László

Next