Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-05 / 104. szám
4 6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. MÁJUS 5., PÉNTEK Most sem lesz összeférhetetlenség A pártok ellentéte miatt elvetélt a kétharmados törvényjavaslat Biztosra vehető, hogy ebben a ciklusban nem születik törvény az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályairól. Az MSZP úgy döntött ugyanis, hogy nem adja áldását a kétharmados jogszabály elfogadására. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy főként a kistelepüléseken „az értelmiséget kizárják a képviselő-testületből”. A Fidesz a hatpárti megegyezéstől való visszatáncolással vádolja a szocialistákat. Hosszas politikai egyeztetés után az Országgyűlés februárban kezdte meg az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A parlamenti pártok már előre megegyeztek a törvényjavaslat legfontosabb elemeiben, mert az önkormányzati képviselők jogállásával kapcsolatos minden jogszabály a kétharmados körbe tartozik, tehát a kormánypártok és az ellenzék megegyezésre vannak ítélve. A parlamenti vitában már érezhető volt, hogy a pártok jórészt csak az alapelvben értenek egyet: az állami és társadalmi élet minden területén átlátható, összefonódásoktól mentes viszonyok jöjjenek létre. Ezért a helyi önkormányzati képviselők ne vállalhassanak vezető tisztséget - például igazgatósági tagságot - olyan gazdasági társaságokban, amelyekben az adott településnek tulajdonrésze van. A részletszabályokban már igencsak eltért a pártok álláspontja. A szocialisták vitatták azt az elképzelést, hogy az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői, például a helyi orvos, az iskolaigazgató, a könyvtár vezetője ne lehessen képviselő. A törvény a tervek szerint 2002-ben, a következő önkormányzati választásokkal egy időben lépett volna hatályba. Ehhez a szocialisták és a fideszesek ragaszkodtak, szerintük, ha a törvényt azonnali hatállyal bevezetnék, legalább 1200 önkormányzatnál időközi választásokat kellene tartani az összeférhetetlenségből adódó lemondások miatt. A kisgazdák és a szabad demokraták szerint azonnal hatályba léphetett volna a törvény. Szerintük, ha valami összeférhetetlen, ha valahol összefonódás lehet, ott korrupció is kialakulhat, és ezt minél előbb meg kellene akadályozni. A véleménykülönbségeket és végül a törvény várható elvetélését jelezte, hogy kedden az Országgyűlésben a javaslathoz benyújtott csaknem száz, zömmel ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványból egyetlenegy sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. A végszavazás három hét múlva várható, de bizonyosra vehető, hogy a szocialisták elutasítás miatt a javaslat nem kapja meg a kétharmados többséget. ____________Pró és Kontra____________ Lehet-e képviselő az igazgató? Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke, szocialista képviselő: az MSZP már a hatpárti egyeztetések során is jelezte, hogy az intézményvezetők kizárását az önkormányzati testületekből a szocialista frakció jelentős része nem támogatja. Nem helyeslik ugyanis, hogy a településeken nagy társadalmi tekintéllyel és elismertséggel rendelkező iskolaigazgatókat, művelődési házak vezetőit a törvény kizárja a helyi közéletből. A szocialisták szerint nem baj, ha ezek a vezetők saját intézményeik működtetéséhez több pénzt próbálnak szerezni az önkormányzatoktól. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő óvodáknak és iskoláknak ez csak használna. Nem az iskola és óvoda vagy művelődésiház-igazgatóktól kell félteni a helyi közélet tisztaságát. Miután ebben a kérdésben a koalíció nem volt hajlandó változtatni álláspontján, bár az MSZP érveit többször kifejtette, a szocialista frakció úgy döntött, hogy nem támogatja a törvény elfogadását. K. J.T. Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti képviselője, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke. Az MSZP felrúgta a hatpárti megegyezést, mert a szocialisták parlamenti frakciójában azok kerültek többségbe, akiknek nem áll érdekükben az összeférhetetlenségi törvény megalkotása. Az MSZP-n belüli véleménykülönbségeket jelzi, hogy képviselőik egymástól homlokegyenest eltérő módosító javaslatokat nyújtottak be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy a települések intézményvezetői ne lehessenek önkormányzati képviselők. Jogilag és morálisan is kifogásolható, hogy a két pozíció egyidejű ellátásával valaki a saját munkáltatója legyen. A jelenlegi helyzet fenntartása azért létkérdés az MSZP-nek, mert a szocialisták helyi klientúrájának nagy részét a települések intézményvezetői teszik ki. Ha a szocialisták megtorpedózzák az összeférhetetlenségi törvény elfogadását, úgy őket terheli a felelősség azért, hogy nem lehet erősíteni a helyi közélet tisztaságát. I. B. „A lobbicsoportok szétzúzására lenne szükség” _____________________TUDÓSÍTÓINKTÓL_____________________ Zalaegerszegen már az 1998-as helyhatósági választások előtt megegyeztek a politikai pártok az összeférhetetlenség alapelveiről, így a jelenlegi zalaegerszegi közgyűlést például nem érintené a jogszabályváltozás - jelentette vidéki tudósítónk. Koczka Csaba, helyi önkormányzati képviselő, aki egyben tagja a Fidesz parlamenti frakciójának elmondta: Zalaegerszegen a jelenlegi törvényjavaslatnál szigorúbb elvekben állapodtak meg a pártok, így az önkormányzati tulajdonú cégek igazgatóságában, illetve felügyelőbizottságában sem ülhetnek önkormányzati képviselők. Koczka a viták ellenére bízik a törvény elfogadásában. A döntéshozatal objektivitása miatt elengedhetetlenül szükséges lenne az összeférhetetlenségről szóló törvény — mondta tudósítónknak Csontos János a debreceni önkormányzat közgyűlésének szocialista képviselője. — A törvényben differenciáltan kellene meghatározni azt, hogy egy falusi önkormányzat és a kisvárosi és nagyvárosi képviselőtestület tagjainak mit kellene betartaniuk. Csontos szerint főleg a nagyvárosokban van szükség arra, hogy az önkormányzati vállalkozások és közintézmények vezetői ne tölthessenek be képviselői tisztséget, vagy megválasztásuk esetén mondjanak le. Csontos úgy véli, hogy Debrecenben és más megyeszékhelyeken a lobbicsoportok szétzúzásához vezetne az összeférhetetlenségről szóló törvény megalkotása - jelentette tudósítónk. Rendőrök létminimumon A beosztott rendőrök családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 25 ezer forintot. Egy felmérés adataiból az is kitűnik, hogy a megkérdezettek döntő többsége nem is számít anyagi helyzetének javulására. MUNKATÁRSUNKTÓL A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) nem vitatja, hogy a BM által kimutatott jövedelmek a valóságos helyzetet tükrözik, ám a hivatásos állomány százezer forintot meghaladó havi bruttó átlagfizetése igen jelentős különbségeket takar - jelentette ki az érdekképviselet főtitkára. Fábián Ágota az illetmények alakulásáról lapunkban korábban megjelent adatokra utalva hangsúlyozta: a tiszthelyettesek zömének nettó fizetése az ötvenezer forintot sem éri el, ezért körükben igen magas a létminimum közelében élő családok aránya. Ezt támasztja alá egy tavalyi felmérés, amely szerint az egy főre jutó havi jövedelem a rendőrcsaládok több mint felében nem éri el a 25 ezer forintot. A vezetők helyzete sem lényegesen jobb: ennyi pénzből gazdálkodik a családok 39 százaléka. A megkérdezettek harmadával már előfordult, hogy a hó végén kölcsön kellett kérnie (nyolc százalékuknál ez rendszeresen ismétlődik). A vizsgálat adatai szerint a rendőrök felének a hónap végére minden pénze elfogy. Rendszeres megtakarításról — legalább havi ötezer forintról — csak minden nyolcadik megkérdezett adott számot. A rendőrök többsége az előmeneteli lehetőségekkel elégedett, minden második válaszoló a munkahelyi légkört is megfelelőnek találja. Biztos anyagi jövőt viszont csak a beosztottak hét, a vezetők 17 százaléka lát maga előtt. Ebből következik, hogy saját helyzetével a megkérdezetteknek nem egészen negyede elégedett, és a rendőrök 85 százaléka a jövedelmi viszonyok miatt más pályát választana. Közben a rendőrcsaládok egyes tartós javakat az átlagosnál nagyobb arányban birtokolnak. Például automata mosógépe a háztartások nem egészen felének van, a rendőrök körében ez az arány 73 százalék. Hasonló a helyzet a személyautók tekintetében: itt az átlag 37, a rendőrcsaládok 57 százalékának van autója.