Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

4 6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. MÁJUS 5., PÉNTEK Most sem lesz összeférhetetlenség A pártok ellentéte miatt elvetélt a kétharmados törvényjavaslat Biztosra vehető, hogy ebben a ciklusban nem születik törvény az önkormány­zati képviselők összeférhetetlenségi szabályairól. Az MSZP úgy döntött ugyanis, hogy nem adja áldását a kétharmados jogszabály elfogadására. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy főként a kistelepüléseken „az értelmiséget kizárják a képviselő-testületből”. A Fidesz a hatpárti megegye­zéstől való visszatáncolással vádolja a szocialistákat. Hosszas politikai egyeztetés után az Országgyűlés februárban kezdte meg az önkormányzati képviselők összeférhe­tetlenségéről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. A parlamenti pártok már előre megegyeztek a törvényjavaslat legfonto­sabb elemeiben, mert az önkormányzati képviselők jogállásával kapcsolatos min­den jogszabály a kétharmados körbe tar­tozik, tehát a kormánypártok és az ellen­zék megegyezésre vannak ítélve. A par­lamenti vitában már érezhető volt, hogy a pártok jórészt csak az alapelvben érte­nek egyet: az állami és társadalmi élet minden területén átlátható, összefonódá­soktól mentes viszonyok jöjjenek létre. Ezért a helyi önkormányzati képviselők ne vállalhassanak vezető tisztséget - pél­dául igazgatósági tagságot - olyan gaz­dasági társaságokban, amelyekben az adott településnek tulajdonrésze van. A részletszabályokban már igencsak eltért a pártok álláspontja. A szocialisták vitat­ták azt az elképzelést, hogy az önkor­mányzat által működtetett intézmények vezetői, például a helyi orvos, az iskola­­igazgató, a könyvtár vezetője ne lehes­sen képviselő. A törvény a tervek szerint 2002-ben, a következő önkormányzati választásokkal egy időben lépett volna hatályba. Ehhez a szocialisták és a fideszesek ragaszkodtak, szerintük, ha a törvényt azonnali hatállyal bevezetnék, legalább 1200 önkormányzatnál időközi választásokat kellene tartani az összefér­hetetlenségből adódó lemondások miatt. A kisgazdák és a szabad demokraták szerint azonnal hatályba léphetett volna a törvény. Szerintük, ha valami össze­férhetetlen, ha valahol összefonódás le­het, ott korrupció is kialakulhat, és ezt minél előbb meg kellene akadályozni. A véleménykülönbségeket és végül a törvény várható elvetélését jelezte, hogy kedden az Országgyűlésben a javaslat­hoz benyújtott csaknem száz, zömmel ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványból egyetlenegy sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. A végszavazás három hét múlva várható, de bizonyosra vehető, hogy a szocialisták elutasítás miatt a ja­vaslat nem kapja meg a kétharmados többséget. ____________Pró és Kontra____________ Lehet-e képviselő az igazgató? Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke, szocia­lista képviselő: az MSZP már a hatpárti egyezteté­sek során is jelezte, hogy az intézményvezetők ki­zárását az önkormányzati testületekből a szocialista frakció jelentős része nem támogatja. Nem helyeslik ugyanis, hogy a települé­seken nagy társadalmi te­kintéllyel és elismertség­gel rendelkező iskolaigaz­gatókat, művelődési házak vezetőit a törvény kizárja a helyi közéletből. A szocialisták szerint nem baj, ha ezek a vezetők saját intézményeik működtetéséhez több pénzt próbálnak szerezni az önkormányzatoktól. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő óvodáknak és iskolák­nak ez csak használna. Nem az iskola és óvoda vagy művelődésiház-igazgatóktól kell félteni a helyi közélet tisztaságát. Miután ebben a kérdésben a koalíció nem volt hajlandó változtatni álláspontján, bár az MSZP ér­veit többször kifejtette, a szocialista frakció úgy döntött, hogy nem támogatja a törvény elfogadását. K. J.T. Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti képviselője, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnö­­ke. Az MSZP felrúgta a hatpárti megegyezést, mert a szocialisták parla­menti frakciójában azok kerültek többségbe, akik­nek nem áll érdekükben az összeférhetetlenségi tör­vény megalkotása. Az MSZP-n belüli vélemény­­különbségeket jelzi, hogy képviselőik egymástól homlokegyenest eltérő módosító javaslatokat nyújtottak be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy a települések in­tézményvezetői ne lehessenek önkormányzati képvise­lők. Jogilag és morálisan is kifogásolható, hogy a két po­zíció egyidejű ellátásával valaki a saját munkáltatója le­gyen. A jelenlegi helyzet fenntartása azért létkérdés az MSZP-nek, mert a szocialisták helyi klientúrájának nagy részét a települések intézményvezetői teszik ki. Ha a szo­cialisták megtorpedózzák az összeférhetetlenségi tör­vény elfogadását, úgy őket terheli a felelősség azért, hogy nem lehet erősíteni a helyi közélet tisztaságát. I. B. „A lobbicsoportok szétzúzására lenne szükség” _____________________TUDÓSÍTÓINKTÓL_____________________ Zalaegerszegen már az 1998-as helyhatósági válasz­tások előtt megegyeztek a politikai pártok az össze­férhetetlenség alapelveiről, így a jelenlegi zalaeger­szegi közgyűlést például nem érintené a jogszabály­­változás - jelentette vidéki tudósítónk. Koczka Csa­ba, helyi önkormányzati képviselő, aki egyben tagja a Fidesz parlamenti frakciójának elmondta: Zalaeger­szegen a jelenlegi törvényjavaslatnál szigorúbb el­vekben állapodtak meg a pártok, így az önkormány­zati tulajdonú cégek igazgatóságában, illetve fel­ügyelőbizottságában sem ülhetnek önkormányzati képviselők. Koczka a viták ellenére bízik a törvény elfogadásában.­­ A döntéshozatal objektivitása miatt elengedhetetlenül szükséges lenne az összeférhetet­lenségről szóló törvény — mondta tudósítónknak Csontos János a debreceni önkormányzat közgyűlé­sének szocialista képviselője. — A törvényben diffe­renciáltan kellene meghatározni azt, hogy egy falusi önkormányzat és a kisvárosi és nagyvárosi képviselő­­testület tagjainak mit kellene betartaniuk. Csontos szerint főleg a nagyvárosokban van szükség arra, hogy az önkormányzati vállalkozások és közintézmé­nyek vezetői ne tölthessenek be képviselői tisztséget, vagy megválasztásuk esetén mondjanak le. Csontos úgy véli, hogy Debrecenben és más megyeszékhelye­ken a lobbicsoportok szétzúzásához vezetne az össze­férhetetlenségről szóló törvény megalkotása - jelen­tette tudósítónk. Rendőrök létminimumon A beosztott rendőrök családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 25 ezer forintot. Egy felmérés adataiból az is kitűnik, hogy a meg­kérdezettek döntő többsége nem is számít anyagi helyzetének javulására. MUNKATÁRSUNKTÓL A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) nem vitatja, hogy a BM által ki­mutatott jövedelmek a valóságos helyze­tet tükrözik, ám a hivatásos állomány százezer forintot meghaladó havi bruttó átlagfizetése igen jelentős különbségeket takar - jelentette ki az érdekképviselet fő­titkára. Fábián Ágota az illetmények ala­kulásáról lapunkban korábban megjelent adatokra utalva hangsúlyozta: a tiszthe­lyettesek zömének nettó fizetése az ötven­ezer forintot sem éri el, ezért körükben igen magas a létminimum közelében élő családok aránya. Ezt támasztja alá egy ta­valyi felmérés, amely szerint az egy főre jutó havi jövedelem a rendőrcsaládok több mint felében nem éri el a 25 ezer fo­rintot. A vezetők helyzete sem lényegesen jobb: ennyi pénzből gazdálkodik a csalá­dok 39 százaléka. A megkérdezettek har­madával már előfordult, hogy a hó végén kölcsön kellett kérnie (nyolc százalékuk­nál ez rendszeresen ismétlődik). A vizsgá­lat adatai szerint a rendőrök felének a hó­nap végére minden pénze elfogy. Rend­szeres megtakarításról — legalább havi öt­ezer forintról — csak minden nyolcadik megkérdezett adott számot. A rendőrök többsége az előmeneteli lehetőségekkel elégedett, minden második válaszoló a munkahelyi légkört is megfelelőnek ta­lálja. Biztos anyagi jövőt viszont csak a beosztottak hét, a vezetők 17 százaléka lát maga előtt. Ebből következik, hogy saját helyzetével a megkérdezetteknek nem egészen negyede elégedett, és a rendőrök 85 százaléka a jövedelmi vi­szonyok miatt más pályát választana. Közben a rendőrcsaládok egyes tartós javakat az átlagosnál nagyobb arányban birtokolnak. Például automata mosógépe a háztartások nem egészen felének van, a rendőrök körében ez az arány 73 száza­lék. Hasonló a helyzet a személyautók te­kintetében: itt az átlag 37, a rendőrcsalá­dok 57 százalékának van autója.

Next