Népszabadság, 2000. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-01 / 178. szám
www.nepszabadsag.hu JVlán MiUlkfskör 22 oldal, 68 NÉPSZABADSÁG 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP LVIII., 178. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Fox és a fejvadászok A júliusban megválasztott mexikói elnök, Vicente Fox üzletember múltjához méltó megoldást választott kormánya tagjainak kiválasztásához: felfogadott öt fejvadász céget, hogy kutassák fel a miniszteri posztokra leginkább alkalmas mexikói nőket és férfiakat. Fox a társadalmi véleményekre is kíváncsi: egyszerű mexikóiak is jelölhetnek politikusokat az interneten keresztül. 6. oldal A magyar nyelv Jó reklámhordozó „Nekem vacsora közben sokkal lehangolóbb éhező etióp gyerekeket látni a híradóban, mint előtte a reklámban egy szárnyas betétet” - beszélgetés Peter Buriannal, a Lee Burnett amerikai reklámcég budapesti képviseletének vezetőjével, aki szerint a magyar reklámszövegek helyenként virtuózak. 9. oldal Magyarok a Broad Peaken Tegnap egy magyar hegymászócsoport két tagjának sikerült meghódítania a világ 12. legmagasabb hegycsúcsát, a 8047 méteres Broad Peaket. Ma a csapat további öt tagja vág neki a csúcsnak. 20. oldal Munkaerőpiac: nincs fordulat A gyorsuló gazdasági növekedés egyelőre nem szaporította jelentősen a munkahelyek számát, s az európai összehasonlításban is alacsony munkanélküliség valójában annak tudható be, hogy sokan már nem is keresnek munkát - ez derül ki a KSH munkaerő-piaci helyzetképéből. Ábránk a 15-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási rátát mutatja. 13. oldal Forrás: Employment Rates Report.; Magyarország: A munkaerő-felmérés idősorai, 1992-1999, KSH, 2000. NÉPSZABADSÁG-grafika Német zöld út az informatikusoknak Walter Riester német munkaügyi miniszter átadta az első hosszú távú munkavállalási engedélyt, az úgynevezett Green Cardot egy 25 éves indonéz informatikusnak. Magyarországon egyelőre szerény az érdeklődés a német munkalehetőség iránt. Az Oktatási Minisztérium belekalkulálja képzési terveibe, hogy sok képzett informatikai szakember külföldön talál magának munkát, ezért az idén felemelte a felvételi keretszámokat. MUNKATÁRSAINKTÓL Tegnap kezdődött meg a német kormány „zöldkártya-tervének” végrehajtása, amelynek keretében húszezer, többéves munkavállalásra, családdal együtt Németországban való tartózkodásra feljogosító engedélyt adnak ki, elsősorban az informatikai szakemberhiány enyhítésére. Németországban hetvenötezer informatikai állás betöltetlen, miközben mintegy negyvenezer (nem kellően képzett) német informatikus munkanélküli. Az engedély feltétele: felsőfokú végzettség és/vagy a német munkáltató garanciája, hogy a jelölt évente százezer márkás (13,5 millió forintos) fizetést kap. Az első Green Card-tulajdonos, akinek a munkaügyi miniszter átadta az engedélyt, a 25 éves indonéz Harianto Wijaya, aki kitűnő eredménnyel végzett az aacheni műszaki főiskolán, ám ha nem kapta volna meg a dokumentumot, haza kellett volna térnie. Zöld... folytatás a 12. oldalon Olajvádak: politikai vihar A nemzetbiztonsági bizottság is vizsgál A titokminiszter cáfol Nógrádi Zsolt nagy vihart kavart vasárnapi tévényilatkozata után - amelyben Pintér Sándor belügyminisztert és szocialista, illetve szabad demokrata politikusokat az olajmaffiával való kapcsolattartással vádolt meg - hétfőn az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság úgy döntött: a nemzetbiztonsági bizottsággal közösen vizsgálja meg az olajvállalkozó és a titkosszolgálatok esetleges kapcsolatát. Azt is tisztázni kívánja, hogy a titkosszolgálatok munkatársainak volt-e bármilyen kapcsolatuk Nógrádi Zsolt apjával, tettek-e együttműködési ajánlatot Nógrádi Zsoltnak, s átadtak-e neki egy több mint 18 ezer oldalas dokumentumcsomagot. Demeter Ervin titokminiszter lapunknak azt mondta: Nógrádinak titkosszolgálati kapcsolatait említő állításai nem felelnek meg a valóságnak. Pintér, Boross Péter és más, a Nógrádi-interjúban említett személyek, visszautasítva a vádakat, jogi lépéseket tesznek. Részletek a 7. oldalon Pál László és Dunai Imre a hétfői meghallgatáson Pallag László, az olajbizottság elnöke fotók: gárdi balázs Kamatmentes hitel vehető fel búzavetőmagra A kenyérgabona piaci áremelkedése feltornázta a vetőmagárakat is: a Vetőmag Terméktanács csaknem pontosan húsz százalékkal megemelte a búzavetőmag úgynevezett végfelhasználói irányárát, amely így az idei szezonban tonnánként 55,3 ezer forint lesz. Egy évvel ezelőtt 44 ezer, 1998-ban 32 ezer forint volt a tonnánkénti irányár. Hullán Tibor, a terméktanács igazgatója munkatársunknak elmondta: az irányártól csak minimális mértékben szabad eltérni. A terméktanács eredetileg tonnánként 57,7-58,5 ezer forintos irányárat javasolt, amelyet a földművelésügyi tárcával való egyeztetés után csökkentettek. A kialakult ár a gazdák számára azt jelenti, hogy az eddig hektáronként 11-13 ezer forintos vetőmagköltség az őszi vetési szezonban 14-15 ezer forintra emelkedik. Az igazgató ehhez hozzátette, hogy e költség gyakorlatilag teljes finanszírozása a szaktárca meghirdetett hitelakciója révén kamatmentesen, állami garanciával megoldható. A garantált minőségű, fémzárolt vetőmag megvásárlásához ugyanis százszázalékos kamattámogatású, 80 százalékos állami garanciájú, éven belüli lejáratú hitelt lehet felvenni. Ez a terméktanácsi igazgató szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vetőmag vásárlására szánt idei költséget tehermentesen ütemezhetik át a gazdák a jövő évi aratásig. A szaktárca és a terméktanács egybehangzó értékelése szerint ennek a már tavaly is meglévő lehetőségnek nagy szerepe volt abban, hogy tavaly ötven százalékra nőtt a fémzárolt vetőmag felhasználási aránya a teljes búzaterületen, ami már közel jár az európai uniós arányokhoz. A terméktanács az idén összesen 218 700 tonna búzavetőmag-termésre számít, s ebből várhatóan 164 ezer tonnát fémátrolnak majd. A búzavetőmag drágulása önmagában várhatóan nem befolyásolja majd a liszt és a kenyér fogyasztói árát. T. G. Drágák a kiegészítő tanszerek MUNKATÁRSAINKTÓL Az iskolakezdés akár több tízezer forintba is kerülhet, jóllehet a tankönyvek ára tavaly óta mindössze hat-nyolc százalékkal emelkedett. Az iskolák többsége azonban különböző kiegészítőket, segédkönyveket is megvezet a szülőkkel, drága a füzetcsomag, az iskolaköpeny, a tornaruha. Koller Lászlóné, a Tankönyves Vállalkozók Testületének elnöke szerint a tankönyvárak az idén az inflációnál kisebb mértékben, csupán hat-nyolc százalékkal nőttek. Safranek László, akinek cége több száz iskolába szállít tankönyveket, azt tapasztalja: sok múlik azon, hogy a tanárok mit rendelnek még az alapkönyvek mellé. Egy elsős gyermeknél három-négyezer forintból is megúszható a tankönyvcsomag, ám az előírt kiegészítők - amelyek darabonként 400-900 forintba kerülnek — az árat a duplájára emelhetik. Drágák... folytatás az 5. oldalon Státustörvényből kedvezmény? Szinte bizonyosra vehető, hogy a határon túli magyarok nem kapnak meg minden kedvezményt, amelyet a státustörvény felvetésekor egyes kormánypolitikusok ígértek. Ez váltott ki a határon túl. Információink szerint a közelmúltban Budapesten elvi megállapodás született arról, hogy azok a határon túliak részesülhetnek kedvezményekben Magyarországon, akik magyarnak vallják magukat. MUNKATÁRSAINKTÓL Ma már csak kedvezménytörvénynek nevezik a nemrég még státustörvénynek titulált, most készülő jogszabályt, amely a határon túli magyarok anyaországi jogállását és támogatását szabályozná. A készülő jogszabály kezdetben — a múlt év végén „a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásáról szóló törvényként” került a köztudatba. A bálványosi szabadegyetemen a múlt hét végén Orbán Viktor miniszterelnök már csak „státustörvény-szerűséget” említett. A kijelentést Király András, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója - a pontos szöveg hiányában — lapunknak nem kívánta kommentálni. Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca politikai államtitkára — ugyancsak a bálványosi szabadegyetemen — „a határon túli magyarok számára biztosítandó kedvezményekről szóló törvényről” beszélt. Horváth Gábor külügyi szóvivő, aki egyszerűen „kedvezménytörvényként” említette a jogszabályt, érdeklődésünkre úgy értékelte, hogy a kétféle megnevezés között nincs különbség, mindig is arról volt szó, hogy a Magyarországra érkező határon túli magyarok kedvezményeket élvezzenek más külföldi turistákkal szemben az oktatás, a kultúra, a munkavállalás és egyéb területeken. Szerinte szó sincs visszalépésről, sőt előrelépés történt. Hangsúlyozta: megszületett a törvény koncepciója, megtörtént a közigazgatási egyeztetés is, és az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdődött a törvénytervezet szövegének kidolgozása. A kodifikált szöveget ismét véleményezhetik a határon túli magyar szervezetek, majd a kormány november végéig véglegesíti a törvénytervezetet és az Országgyűlés elé terjeszti. Az Orbán-kormány eleinte még nem zárkózott el attól sem, hogy a határon túli magyarok akár kettős állampolgárságot kapjanak. Az ötlet az 1998-as választási kampányban merült fel. Státustörvényből... folytatás a 3. oldalon Schuster visszavette államfői jogkörét A szlovák ellenzék előre hozott választásokat akar •aic Visszavette elnöki jogkörét tegnap Rudolf Schuster. A lábadozó szlovák államfő tegnap reggel négy rektori kinevezést írt alá az innsbrucki kórházban, és ezzel jelezte: a betegsége alatt a házelnökre, illetve a kormányfőre ruházott jogait ettől kezdve ismét ő gyakorolja. Schuster ma hagyja el az innsbrucki klinikát, és átmeneti időre egy osztrák szanatóriumba költözik. Schuster kórházi beszédében köszönetét fejezte ki, amiért országa polgárai annyira aggódtak érte. Külön hálás az újságíróknak, akik betegsége alatt tájékoztatták az ország lakosságát állapotáról. Innsbruckot mostantól Kassa után második szülővárosának tekinti, hiszen itt született újjá - mondta. Részletek a 3. oldalon Schuster és felesége sajtóértekezletet tart az innsbrucki klinikán fotó: mti/epa/tasz - Vladimír benko