Népszabadság, 2000. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Ünnep a millennium jegyében Kitüntetések, zászlóátadások, emlékműavatások A millennium jegyében zajlanak az idei augusztus 20-i rendezvények. Az ün­nepségsorozat részeként pénteken több minisztériumban is megemlékezést tar­tottak, kitüntetéseket nyújtottak át, az ország több településén emlékzászlót adtak át, emlékművet avattak fel. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség augusztus 20-i központi ün­nepségén Mádl Ferenc államfő arról be­szélt, hogy a rendszerváltoztatáskor, a NATO-csatlakozásnál, illetve az európai uniós tárgyalások folyamán mindig an­nak a Szent István-i gondolatnak a jegyé­ben tevékenykedtünk, hogy a magyarsá­got Európa részévé kell tenni. A millen­nium alkalmából a Nyírségben született egykori miniszterelnököknek, Kállay Miklósnak és Lónyay Menyhértnek ava­tott szobrot Nyíregyházán a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei önkormányzat. A hivatalos millenniumi augusztus 20-i ünnepségek a hét végén Budapesten, Ti­hanyban és Debrecenben, mintegy 3800 művész részvételével zajlanak majd. A vasárnapi fővárosi programok közül ki­emelkedik a millenniumi légi parádé és az esti Duna-parti tűzijáték, amely kilenc órakor kezdődik. A Szent Jobb-körmenet este fél hétkor indul el a Szent István-ba­zilikától, végső állomása a Kossuth tér lesz. Az ereklyét innen az egyházi méltó­ságok a Parlamentbe viszik és a Szent Korona mellé helyezik néhány percre. Minden idők legnagyobb tűzijátékára készülnek Debrecenben. A szervezők több százezer látogatót várnak a szintén debreceni virágkarneválra, amelynek fő felvonulása 20-án lesz. Az államiság ezredik évének tiszteleté­re készített millenniumi zászlót augusztus 20-án tizenhat település veheti át. Számos emlékművet, szobrot is felavatnak. Nemcsak idehaza, hanem külföldön is lesznek millenniumi megemlékezések. A magyar kultúra színe-java mutatkozik be a hét végén az angliai Greenwichben, a Millennium Dómban az ott rendezett magyar napokon. Az ünnep alkalmából pénteken hazánkba látogatott I. Bartolomaiosz kons­tantinápolyi pátriárka fotó: mti­­­t asztalos zoltán Tartózkodó figyelem Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt egy évtizedben még nem volt olyan hosszú időszak, amikor eny­­nyire stabil lett volna a pártok népszerűsé­gi listája. 2000-ben az MSZP tábora a biz­tos pártválasztók 44 és 48 százaléka kö­zött volt, a Fideszé 30 és 32 százalék kö­zött. A kettejük közötti különbséget te­kintve, az MSZP vezetése egyszer sem volt kisebb 12 százaléknál, s nem haladta meg a 18 százalékot. Egyedi helyzet az is, hogy a lista következő pártjai már nagyon leszakadva, 5 százalék környékén találha­tók. Az SZDSZ és az FKGP azonos nagy­ságú táborral bír, de ebben a hónapban a MIÉP is elérte ezt az arányt. Jelentős ugyan az MSZP és a Fidesz előnye, még­sem mondhatjuk, hogy a többiek nem szá­mítanak. Az SZDSZ, az FKGP és a MIÉP mellett még az MDF is versenyben van a bejutásért, s négyen együttesen nagyjából 20 százalékon állnak. Az idei nyarat nem a csendes politizá­lás jellemzi, de ennek az eseménysornak csupán vesztesei vannak, hiszen szokat­lanul magas a bizonytalanok aránya. A mostani 45 százalék negatív csúcs. Az ellenszenvek kinyilvánítása min­dig is könnyebben ment a választópol­gároknak, mint a rokonszenvek megfo­galmazása. Jelenleg a választókorú né­pesség nagyjából kétharmada tudott el­lenszenves pártot megnevezni, többen, mint kedvencet. A negatív lista vezetője a parlamenti választásoktól kezdve mindvégig a MIÉP volt, most is ezt a pártot utasítják el a legtöbben -19 száza­léknyian. A második legnagyobb ellentá­borral a Fidesz rendelkezik, ezúttal 15 százalék nevezte meg azon pártként, amelyre semmiképpen nem szavazna. A társadalmat polarizáló kampány és az el­ső kormányzati intézkedések által oko­zott érdeksérelmek következtében né­hány hónap alatt 2-3 százalékról 8 száza­lékra emelkedett a Fideszt erőteljesen el­utasítók aránya. Szinte hónapról hónapra többen lettek a Fidesz iránt ellenszenvet érzők, arányuk tavaly nyáron elérte a 15- 16 százalékot. Azóta nagyjából változat­lan méretű és nagyon karakteres ez a cso­port - javarészt MSZP-szimpatizánsok­­ból áll, de a pártpreferenciáikban bizony­talanok is tekintélyes hányadát adják a Fideszt nem kedvelőknek. A vetélytárs MSZP ellenszenvmutatója a választások után 20 százalék körül volt, ami egy év alatt 11-12 százalékra fogyatkozott, je­lenleg éppen 10 százalék. Több mint fele részük Fidesz-szimpatizáns, de a kisgaz­dapárt és a MIÉP támogatói is számotte­vő arányt képviselnek a szocialistákat el­utasítók csoportján belül. A pártokkal kapcsolatos ellenszenvek összetartó erő­ként is funkcionálnak. Különösen igaz az MSZP ellenében: a Fidesz és tágabb ér­telemben a kormánypártok összeková­csolásában meghatározó szerepe van a szocialista párt elutasításának. Szonda Ipsos HA MOST VASÁRNAP LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, ÖN MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? * Kerekített adatok NÉPSZABADSÁG-grafika Az adatfelvétel ideje: 2000. augusztus 4-13. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alap­sokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegye­zik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban. A megkérde­zettek kiválasztása az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes vé­letlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgár­nak azonos esélye van a mintába kerülésre. A Népszabadságban folyamatosan megjelenő havi vizsgálatok eredményei interaktív adatbázis formájában is elér­hetők a következő interneteimen: http://www.szondaipsos.hu/partpref Az imázspénzek felét már elköltötték Folytatás az 1. oldalról Lapunk úgy tudja, hogy 120 millió fo­rintba került az új köztársasági elnök au­gusztus 4-i beiktatási ünnepsége a Kos­suth téren. Több mint kétszázmillió forint volt a március 15-i állami ünnepség, va­lamint az első szabad választások tizedik évfordulójára rendezett operaházi meg­emlékezés megrendezésének költsége. A kormány eddig két olyan kiadványt jelentetett meg, amelyet minden magyar háztartáshoz, 3,8 millió családhoz ingye­nesen eljuttatott. Az első a Szent Korona parlamenti elhelyezéséről szóló kiadvány volt, amely 150 millióba került. A polgá­rok július elején kapták meg az első Mil­lenniumi Országjáró ingyenes program­­ajánló és kulturális magazint. Az Ország­járónak az idén várhatóan még három szá­ma jelenik meg, a négy kiadás - egyen­ként 128 millió forintos kiadással számol­va - az előre lekötött szerződések alapján összességében 512 millió forinttal terheli meg az imázsközpont költségvetését. Or­bán Viktor miniszterelnök pedig már be­jelentette, hogy minden családhoz eljut­tatják az idei költségvetés céljait és fő irá­nyait bemutató füzetet, amely információ­ink szerint szintén közel százmillió forin­tos kiadást jelent, bár még a kormányon belül vita van arról, hogy ezt a kiadványt a kancellária vagy a Pénzügyminisztéri­um finanszírozza-e. Többmilliós kiadás­sal járt a hannoveri világkiállításra ki­adott, Magyarországot több nyelven be­mutató könyv megjelentetése. Százmilliós nagyságrendű tételt jelent a PR-munkára, a közvélemény-kutatások­ra, a kormányfői közszereplések megörö­kítésére szánt pénz. Még 1999-ben a kan­cellária négyéves szerződést kötött a Fi­desz választási kampányában részt vevő Happy End Kft.-vel a kormányzati kom­munikatív feladatok külső munkáinak el­végzésére, például rendezvények szerve­zésére, belső tájékoztatási anyagok elké­szítésére. A Happy End havi hárommillió forintért dolgozik a kancelláriának. A szintén a Fidesz kommunikációs stábjá­hoz kötődő Ezüsthajó Produkció Kft. havi 1,5 millió forintért vállalta a kormányfő és a miniszterek bel- és külföldi közsze­repléseinek videón való megörökítését és dokumentációs tár létrehozását. Az imázsközpont évi 15 millió forintot fizet a Klapp Ügynökség Kft.-nek a külföldre és belföldre irányuló országképkampány megtervezéséért. Lapunk úgy tudja, hogy a kancellária hamarosan mintegy másfél milliárd forint értékű közbeszerzési pá­lyázatot hirdet az országképkampány megvalósítására, hazánk jó hírnevét öreg­bítő reklámfilmek, tájékoztatók, hirdeté­sek, konferenciák megszervezésére. Ezenkívül az országimázs-központ éves szinten 25 milliós szerződést kötött a Gal­lup Közvélemény-kutató Intézettel felmé­rések és elemzések készítésére. Bednárik Imre Légi fejlesztés ISPA-támogatásból? A folyamatosan újabb fejezetekkel ki­egészülő Széchenyi-terv legfrissebb változata a hazai közforgalmú repülő­terek fejlesztését is tartalmazza — ér­tesült a Népszabadság. Mivel erre a célra a költségvetésben nincs forrás, a kormány ISPA-pénzeket kíván sze­rezni a beruházásokhoz, ami egyes szakértők szerint ellentétes az európai felzárkóztatási alap felhasználásáról szóló irányelvekkel. Horváth Sándor, a gazdasági tárca ille­tékese lapunk kérdésére elmondta: a re­gionális repülőterek - elsősorban a debre­ceni és a sármelléki - fejlesztése új elem a Széchenyi-tervben, amelynek fő célja az érintett régiók gazdasági fejlődésének élénkítése. Bár a finanszírozás rendje még nincs kidolgozva, a tárca álláspontja sze­rint csak az önkormányzatok és a magán­tőke bevonásával lehet véghezvinni a szükséges beruházásokat, emellett külső forrásokra is szükség lehet. — A kormány megpróbál ISPA-támo­­gatást szerezni a repülőtér-fejlesztések­hez — erősítette meg Hupfer Rezső, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium közlekedéspolitikai irodájának vezetője. A szakember szerint az 50 százalékban környezetvédelmi, 50 százalékban pedig közlekedésfejlesztési beruházásokat tá­mogató előcsatlakozási alapból évente mintegy 11 milliárd forint juthat a köz­lekedési ágazatnak.­­ Magyarország a közelmúltban brüsszeli javaslatra módo­sította a közúti beruházásokat előtérbe helyező ISPA-stratégiáját, mivel az alap szívesebben támogat átfogó, az összes közlekedési ágat érintő fejlesztési elkép­zeléseket - jelentette ki az irodavezető. A módosított tervekben a ferihegyi, a sármelléki és a debreceni repülőtér mo­dernizációja, illetve bővítése is szere­pelt. Lapunk úgy tudja: az első visszajel­zések szerint az ISPA a vidéki repterek­re nem kíván áldozni, a Feriheggyel kap­csolatos álláspont még nem alakult ki.­­ Súlyos hiba volna a légügyi fejlesz­tések ISPA-finanszírozása - vélekedik Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Szerinte egy olyan ország, amelyben pénzhiány miatt leépül a tö­megközlekedés, nem fordíthat közpén­zeket olyan beruházásokra, amelyek a lakosságnak csupán egy kis rétegét érin­tik.­­ Az ISPA-ról szóló rendelkezések tételesen is tartalmazzák, hogy az alap­ból csak környezetvédelmi szempontból is fenntartható megoldásokat szabad tá­mogatni, a repülés pedig köztudottan a legnagyobb fajlagos szennyezéssel járó közlekedési mód - tette hozzá. H. M. MVSZ-javaslat a státustörvényre A világszövetségben „tartanak az utca nyomásától” Elkészült a külhoni magyar állampol­gárság jogintézményéről szóló törvény­­javaslat -jelentették be a Magyarok Vi­lágszövetsége (MVSZ) pénteki sajtótá­jékoztatóján. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke közölte: a javaslatot eljut­tatták Mádl Ferenc köztársasági elnök­höz, Áder János házelnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszterhez. Az indítványról Patrubány elmondta: az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján több lépcsőben java­solják létrehozni a külhoni magyar ál­lampolgárság intézmé­nyét. Alapelvként fogal­mazzák meg: a törvény nem értelmezhető és nem alkalmazható oly módon, hogy az közvetlenül vagy közvetve előmozdítsa az állandó lakóhely (a külho­ni szülőföld) elhagyását, a Magyarországra vagy más országba való áttelepülést. Kijelentette: indítványuk nincs ellentétben a Ma­gyarországon most készü­lő úgynevezett státustör­vénnyel, azt csupán kiegé­szíti. Az MVSZ javaslata szerint külhoni állampolgárságot kérhetnének azok a határon túli magyar nemzetiségűek, akik beszélik a magyar nyelvet, de nem ma­gyar állampolgárok. Kérhetik továbbá azok, akiknek a felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A ké­relmezőknek beadványukhoz csatolniuk kell a helyi magyar szervezet ajánlását, de ez nem kötelező. A kérelmeket a ma­gyarországi szervek bírálnák el. A kül­honi magyar állampolgárságot kapott személyek nem rendelkeznének szava­zati joggal, és nem jutnának automatiku­san letelepedési engedélyhez. Kérdésre válaszolva az MVSZ elnö­ke közölte: azért nem hozzák nyilvá­nosságra a törvényjavaslat szövegét, mert „tartanak az utca nyomásától”. Hozzátette: a jövő héten a tervezetről egyeztetést kezdeményez az Ország­­gyűlés parlamenti frakcióival. Zétényi Zsolt, a jogszabálytervezet egyik kidolgozója aláhúzta: a magyar ál­lami hatóságoknak kell vállalniuk a kül­honi magyar állampolgárság megadásá­nak felelősségét, ugyanakkor figyelem­be kell venni a határon túli magyar törté­nelmi egyházak véleményét is. K. J. T. Patrubány Miklós Zétényi Zsolt Pallag László a Köztársasági Őrezred vezetőjének leváltását sürgeti HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pallag László (FKGP), a parlament olaj­bizottságának elnöke az MTI-hez eljutta­tott közleményében a Köztársasági Őrez­red parancsnokának leváltását sürgette. Bejelentette továbbá, hogy a szervezet ve­zetője, Gémesi István dan­dártábornok ellen feljelen­tést tett a legfőbb ügyész­nél, és panaszt kíván tenni az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosánál is. Pallag hangsúlyozta: elfo­gadhatatlan, hogy kigyűj­­tötték mindazoknak a ne­vét, akik az elmúlt évben felkeresték és segítették az olajügyek feltárásában. A képviselő szerint a Köztársasági Őrezred parancsnoka tisztában volt azzal, hogy törvénytelenséget követ el azzal, hogy a védett adatnak számító névsort kigyűjtet­­te és - számára ismeretlen okból - össze­­hasonlíttatta azt egy másik névsorral. Erre tekintettel Pallag követeli, hogy Gémesi tábornokot jelenlegi beosztásá­ból haladéktalanul mentsék fel, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. A kis­gazda politikus szerint ha az illetékesek nem teszik meg a szükséges lépéseket, azt a látszatot keltik az ország lakosságá­ban, mintha a kormányprogrammal el­lentétesen tudomásul vennék egy rendőr­állam kialakulását, ahol minden megtör­ténhet, még az is, hogy a képviselő-bi­zottsági elnök látogatóinak listáját ki­­gyűjtsék, kimerítve ezzel a jogosulatlan adatkezelés tényét. Pallag a Népszabadság kérdésére, hogy állítóla­gos lehallgatásának, meg­figyelésének kérdését és a listakészítést szóba hoz­za-e a parlament szerdai rendkívüli ülésén, azt vá­laszolta: ez legyen a jövő zenéje, egyelőre egy mon­datot sem kíván hozzátenni a közlemé­nyében előadottakhoz. Rózsa András, az ORFK helyettes szó­vivője érdeklődésünkre azt mondta: nyil­ván elkerülte a képviselő úr figyelmét az ORFK augusztus 17-én e témában ki­adott közleménye. (A közleményben a rendőrség visszautasította a képviselőnek a listakészítésre vonatkozó kijelentéseit - a szerk.) A közleményben leírtakhoz az ORFK-nak nincs hozzátennivalója. A képviselő szerint Gémesi tábornok tisztában volt azzal, hogy törvénytelenséget követ el.

Next