Népszabadság, 2000. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-01 / 205. szám
A Nap Témái Bukarestnek szabad? Adrian Nastase volt román külügyminiszter, vezető ellenzéki pártpolitikus törvénnyel tiltaná meg a romániai magyarság számára a kettős állampolgárság megszerzését. Románia ugyanakkor alanyi jogon teljes jogú román állampolgárságot biztosít moldáviai állampolgároknak, akik ezt kérik. 3. oldal A 4-es metró huszonöt éve Fókusz rovatunkban felelevenítjük a tervezett 4-es metró krónikáját, a mellette és ellene szóló főbb érveket. 7. oldal Nyitottság a zene jövője A montreux-i dzsesszfesztivál keretében megrendezett zongoraversenyt az idén Szabó Sz. Dániel nyerte, s így jövőre felléphet a 36. montreux-i dzsesszfesztiválon. Ez egyébként nem az első győzelme: Vilniusban 1997-ben, a Magyar Rádió tehetségkutató versenyén 1998-ban őt ítélte legjobbnak a zsűri. 10. oldal A föld vigasztal Lenasics Gyula katonakori képét látjuk itt - ma 86 éves, egy őrségi kis faluban él. Élettörténetét, amelyet elmesél, e szavakkal kezdte: Csak fáj a szívem, ha belegondolok, hogy parlagon hever a jó föld. 8. oldal Költségtérítő kenyérdrágulás A hét végétől átlagosan húsz százalékkal drágul a kenyér, ezzel próbálják ellensúlyozni a magas költségeket. 15. oldal Orbán: Méltányosak a szigetközi igények GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A magyar államot jogi értelemben nem terheli felelősség a Szigetközben kialakult állapotok miatt, de a jelenlegi kormány méltányosnak tartja az érintett települések kárenyhítési igényeit - válaszolta győri tudósítónk kérdésére tegnap Orbán Viktor miniszterelnök, aki millenniumi zászlót adott át Ásványrárón, ahová a Dunán hajóval érkezett. A miniszterelnök az ünnepség után kifejtette: útja során tapasztalta, hogy mekkora pusztulást okozott a Szigetközben a korábban 3-5 méteres vízoszlop, illetve a szükséges vízszint hiánya. - Nagyon elbántak a Duna magyarországi szakaszával - fogalmazott a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: a szigetközi falvak kárenyhítése során a Győr- Moson-Sopron megyei önkormányzat álláspontját követi a kormány. A közgyűlés pedig úgy határozott: az elszenvedett kár mértékében kell kártalanítási összeget kapniuk a településeknek. A Duna és a Szigetköz jövőjéről szólva Orbán elmondta: amennyiben a szlovákok elfogadják a magyar kormány által már átadott megoldási javaslatot, akkor a Szigetköz ökológiai gondjait e megállapodás keretei között meg lehet oldani. Ha viszont ezt nem fogadják el, akkor Magyarország újból a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul, ez a lépés pedig ismét elhúzódó pert eredményezhet. Akkor a Szigetköz gondjait le kell választani a vízlépcső kérdéséről, s az erőmű további sorsától független szigetközi vízpótlási program kidolgozása válik szükségessé. piiiiiiiil un 9 770237 377053 00205 Az AB alá kerül a Legfelsőbb Bíróság? A kormány legutóbbi ülésén elfogadott javaslat értelmében az Alkotmánybíróság a jövőben felülvizsgálhatná a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait, amelyekkel az ítélkezés egységét igyekszik biztosítani. A tervezett lépéssel a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet. Az alkotmánybírósági törvény módosításához az ellenzék támogatására is szükség volna, ennek megszerzésére azonban kevés az esély. MUNKATÁRSAINKTÓL Hosszas előkészítés után a kormány kedden elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. A kabinet olyan javaslatot nyújt be, amely több ponton alternatívát kínál fel a T. Háznak, így például megfontolásra ajánlja, hogy a jelenlegi kilenc évről tizenkettőre emeljék az alkotmánybírók megbízatását, az AB elnökét pedig az Országgyűlés válassza, ne pedig a bírák maguk közül. A kormányjavaslat rendezni kívánja az AB belső ügyrendjének kérdését. Jóllehet az AB belső működési szabályzatát törvényben kellene rögzíteni, ezt az Országgyűlés a rendszerváltás óta halogatja, pedig az ügyrendet a testület már 1991-ben kidolgozta. A mostani előterjesztés egyébként legitimálná az elmúlt tíz év gyakorlatát, és az alkotmánybírókra bízná az ügyrend kidolgozását, elfogadását. A törvény módosítására jelenleg nincs esély. A koalíció egyik vezető politikusa lapunknak el is ismerte, hogy nem fűznek nagy reményeket a törvénymódosítás parlamenti elfogadásához. Az MSZP ugyanis már tavasszal jelezte, hogy a feszült politikai légkörben nem járul hozzá az alkotmány kétharmados módosításához. Az AB... folytatás a 4. oldalon Világszerte gondokat okoz a drága üzemanyag Mától 6,25 forinttal 216,75 forintra emelte a gázolaj árát a Mol. A benzin ára nem változott. A drágítás oka a nemzetközi árak emelkedése. A drága olaj világszerte gondot okoz: az Európai Központi Bank többek között a magas üzemanyagár miatt, az európai infláció növekedésének megakadályozására emelte kamatait. Franciaországban az általános adócsökkentés egyik fő oka a drága benzin: a magas árak ellentételezéseként több adót eltöröl a kormány. Az áremelkedésnek azonban még nincs vége: a szakértők 40 dollár feletti olajárat is elképzelhetőnek tartanak. Részletek a 13. oldalon Számcsere a gázolajnál fotó: mti - czimbal gyula W www.nepszabadsag.hu ^ Ma: Ingatlanpiac / Magazin 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK ORSZÁGOS NAPILAP LVIII., 205. SZÁM, ELSŐ KIADÁS Tovább növekvő lakástámogatás Lendületet kapott a hitelezés -Téglahiány alakult ki Magyarországon Jövőre tovább emelkedik a lakástámogatásokra fordított összeg. Lapunk úgy tudja: jövőre még könnyebb lehet a lakáshoz jutás. Az elképzelések szerint nő a gyermekek után járó vissza nem térítendő támogatás, a szocpol összege, és több pénz jut az önkormányzati bérlakások építésére is. MUNKATÁRSAINKTÓL Várakozáson felül nőtt az érdeklődés a lakáshitelek iránt, miután július elsejével hatályba léptek a módosítások — tudtuk meg az OTP Bank Rt.-nél. Ugyanezt tapasztalják a Postabanknál is, ahol az elmúlt egy hónapban a korábbiakhoz képest jóval többen szeretnék megkapni a kiegészítő kamattámogatásos hitelt. A Kereskedelmi és Hitelbank csak május közepe óta nyújtja a támogatott kölcsönöket, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak július elseje után indult be igazán a kereslet. A Földhitel- és Jelzálogbanknál azt mondják, hogy a piac határozottan elmozdult az új lakások és vásárlások irányába. Az építőipar is érzi a változást, hiszen az utóbbi időben nemcsak a szervezett, hanem a magánépítkezések is lendületet kaptak. Olyannyira, hogy téglahiány van Magyarországon — mondta lapunknak Bodnár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója. Növekvő... folytatás a 14. oldalon Budapest, XII. kerület. Az építkezők emelt szintű támogatást kapnak FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Új tervezet a büntetőpontokról A Belügyminisztérium átdolgozta és ismét a parlament elé terjeszti a közlekedési büntetőpontrendszer bevezetését. A tárca álláspontja szerint csak a közlekedés biztonságára valós veszélyt jelentő cselekményeket lenne célszerű büntetőpontokkal szankcionálni. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon tavaly 18 835 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, ezek közül 1003 végződött tragikusan, összesen 1283 emberéletet követelve. Több mint kétezer esetben ittas vezetők okozták a balesetet. Bár az elmúlt években a közlekedési balesetek száma és súlyossága egyaránt csökkent, a Belügyminisztérium illetékesei szerint indokolt további megelőzési intézkedéseket bevezetni. (Az idén lépett hatályba a módosított szabálysértési törvény, amely jelentősen felemelte a közlekedési szabálysértésekért kiróható bírságok összegét, illetve egyes jogsértések elbírálását a bíróságok hatáskörébe utalta.) A büntetőpontrendszer első változatát a szaktárca visszavonta, minthogy azt a parlamenti bizottsági viták során számos bírálat érte. A BM illetékesei elmondták: a tárca ennek ellenére ragaszkodik az Európa több országában eredményesen alkalmazott szankciórendszer bevezetéséhez. Ugyanakkor minden jobbító szándékú módosító javaslatra nyitottak. Mint hangsúlyozták, a pontrendszer bevezetését nem újabb büntetési formának szánják, sokkal inkább azt szeretnék elérni vele, hogy az autósokat rákényszerítsék a szabályok betartására, a kulturált közlekedésre. Épp ezért a legújabb elképzelések szerint kizárólag azokért a cselekményekért kapnának a gépkocsivezetők büntetőpontokat, amelyek valós veszélyt jelentenek a közlekedés biztonságára. Új tervezet... folytatás a 23. oldalon Nincs napirenden a külföldiek ingatlanszerzési korlátozása MUNKATÁRSAINKTÓL Nincs napirenden a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos, jelenleg hatályos szabályozás megváltoztatása - szögezték le kormányzati források a Népszabadság kérdésére válaszolva, cáfolva egyben azokat a híreket, melyek szerint a kérdés már a kormány mai ülésének napirendjén szerepelne. Mint arról korábban hírt adtunk, Grespik László fővárosi közigazgatási hivatalvezetőnek a külföldiek ingatlanszerzési lehetőségét korlátozó javaslata nyomán a BM véleményeket gyűjtött be a közigazgatási hivatalok vezetőitől egy esetleges új szabályozáshoz. A tárcánál megerősítették a minisztérium vezetőinek egy korábbi nyilatkozatát, mely szerint tájékozódáshoz kértek véleményeket, nem jogszabály-előkészítéshez. A javaslat hírét felháborodással vegyes értetlenséggel fogadták a Magyarországon működő, többségben amerikai érdekeltségeket tömörítő kamarai szövetség, az AmCham tagjai - közölte Fáth Péter ügyvezető igazgató, aki szerint a Grespik által kezdeményezett változtatások a szabadpiaci folyamatokba történő beleszólást jelentenék. Hozzátette: álláspontja szerint a külföldiek által kiválasztott ingatlanok önmagukban értékesek, és nem attól megy fel az áruk, hogy „idegenek” érdeklődnek irántuk. Peter Rejtő, az osztrák gazdasági kamara budapesti képviselője lapunknak elmondta, a mai szabályozás minden helyzetre alkalmazható, a lehetséges korlátozásokról is rendelkezik, ezért a kvótákra vonatkozó elképzelés értelmezhetetlen, és Magyarország EU-csatlakozási törekvéseit figyelembe véve ésszerűtlen is.