Népszabadság, 2000. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-19 / 220. szám

NÉPSZABADSÁG A globalizáció és az IMF A gazdagok és szegények közötti szakadék mélyülése elfogadhatatlan Magyarországon az elmúlt évtized me­rész strukturális reformjai, a stabil költ­ségvetési és monetáris politika kezdi meghozni eredményét, és a gazdasági növekedés aránya ez évben minden va­lószínűség szerint a rendszerváltás óta a legmagasabb lesz - írja cikkében a Nemzetközi Valutaalap regionális képvi­selője, aki azt hangsúlyozza: az IMF-nek elsősorban a megelőzésre kell töreked­nie, vagyis arra, hogy tagországai minél kevésbé legyenek sebezhetők, ha kedve­zőtlen világgazdasági folyamatok követ­keznek be. Néhány napon belül Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Járai Zsigmond pénzügyminiszter Prágába utaznak, hogy az IMF és a Világbank éves közgyűlésén képviseljék Magyar­­országot. A két szervezet közgyűlése le­hetőséget teremt az IMF és a Világbank magyarországi tevékenységének megvi­tatására és véleménycserére gazdaság­­politikai kérdésekben. Emellett lehető­séget biztosít Magyarország számára, hogy hangot adjon véleményének, részt vegyen a globális gazdaságról folytatott eszmecserében, és kivegye részét az IMF munkájából és a nemzetközi pénz­ügyi rendszer működésével kapcsolatos döntésekből. Meglehet, hogy a „globalizáció”, mint fogalom, meg sem jelenik a hivata­los napirendben, ennek ellenére át fogja hatni a közgyűlés munkáját. A nemzet­közi kereskedelem és a tőkemozgások gyors ütemű növekedése rendkívüli fejlődést ered­ményezett sok országban, nagyobb növekedési lehe­tőséget, több befektetést és know-how, technoló­giai transzfert téve lehető­vé. Magyarország, amely az elmúlt évtizedben el­sődleges kedvezménye­zettje volt a külföldi tőke­­befektetéseknek, közvet­len tapasztalatokkal ren­delkezik arról, hogy a nemzetközi gazdaságba való integrálódás milyen előnyöket jelenthet a gazdasági növeke­désben és a foglalkoztatásban. Vannak azonban rendkívül reális koc­kázatok is. A tőkemozgások nagymérté­kű ingadozása rendkívül megnehezítheti a gazdaság kézben tartását. Szemtanúi lehettünk ennek az elmúlt években a ke­let-ázsiai és az oroszországi pénzügyi válságok során. Mindazonáltal, miután egyes országok gyorsabban integrálód­nak a globális gazdaságba, mint mások, a gazdag és szegény nemzetek közötti szakadék egyre mélyül, ami önmagában véve morálisan elfogadhatatlan. Horst Köhler úr, aki 2000 májusában lett az IMF vezérigazgatója, hivatalának átvétele óta felkereste Afrikát, Ázsiát, Latin-Amerikát, valamint Közép-Euró­­pát, hogy megismerkedjen az IMF szere­péről kialakult nézetekkel, és felmérje, hogy az IMF-nek milyen irányban kell fejlődnie a mai gyorsan változó világ­­gazdaságban. A közgyűlések, amelye­ken vezérigazgatóként első alkalommal vesz részt, alkalmat teremtenek számára, hogy felvázolja az IMF jövőjére vonat­kozó elképzeléseit, és ismertesse gondo­latait arról, hogyan tehető az IMF haté­konyabbá az új kihívásokkal szemben. Látogatásai során Köhler úr azt ta­pasztalta, hogy az egyes országok általá­ban osztoznak abbéli meggyőződésé­ben, hogy az IMF-nek munkája során szigorúan olyan - a kormányzatok költ­ségvetésével, pénzügyekkel és hitelek­kel, árfolyamokkal és pénzpiacokkal összefüggő - gazdaságpolitikára kell összpontosítania, amely elősegíti a gaz­dasági növekedést és a pénzügyi stabili­tást. A fenti területeken kialakított jó gazdaságpolitika hozzásegíti az államo­kat ahhoz, hogy élvezhessék a globalizá­ció előnyét. Jobban ellen tudjanak állni a gazdasági megrázkódtatásoknak, bele­értve az őket kívülről érő sokkokat is. Magyarországon az elmúlt évtized me­rész strukturális reformjai, a stabil költ­ségvetési és monetáris politika kezdi meghozni eredményét, és a gazdasági növekedés aránya ez évben minden va­lószínűség szerint a rendszerváltás óta a legmagasabb lesz. Jóllehet fontos, hogy továbbra is éberek maradjunk, az, hogy a magyar gazdaság ellen tudott állni az 1998-as oroszországi válságnak, jól mu­tatja, hogy Magyarország ténylegesen mekkora elő­relépést ért el pénzügyi szektorának megerősíté­sében. Az IMF azzal a célzat­tal tevékenykedik, hogy erősítse tagállamai gazda­ságának és a globális gaz­daságnak az egészségét. Jó orvoshoz illően, ami­kor csak lehet, a megelő­zésre kell összpontosíta­ni, és gyógyítania kell, amikor csak szükséges. A megelőzés az IMF eseté­ben azt jelenti, hogy hozzásegíti az egyes országokat ahhoz, hogy kevésbé legyenek sebezhetőek válságok esetén. Ennek érdekében lépéseket tesz a gazda­sági adatok minőségének javításáért, az egyes országok pénzügyi rendszereinek - és a bankoknak - a megerősítéséért, és arra ösztönzi az államokat, hogy számos területen, a költségvetés áttekinthetősé­gétől a bankfelügyeletig, tegyék magu­kévá a nemzetközi szabványokat. Az IMF által végzett ellenőrzést, ami kriti­kus felügyeleti szerepet jelent mind a nemzetgazdaságok, mind a globális gaz­dasági rendszer esetében, hozzáigazítják ezekhez az új kihívásokhoz. A Prágában tartandó közgyűlésen számba veszik az eddig megtett valamennyi intézkedést, és keresik a módját az előrehaladás to­vábbi felgyorsításának. Reálisan végiggondolva, válságok al­kalmanként még a legnagyobb elővigyá­zatosság ellenére is elő fognak fordulni. Az elmúlt évtizedben is tanúi lehettünk pénzügyi válságoknak a világ többi or­szágában Mexikótól Thaiföldig, Indoné­ziától Koreáig, Oroszországtól Brazíliá­ig. Egyik-másik válság gyors ütemben terjedt országról országra, mint egy jár­ványos fertőzés, még ott is, ahol a gaz­daságpolitikák megalapozottnak tűntek. Éppen ezért az IMF továbbra is vizsgál­ja, hogy hogyan tud leginkább segítsé­gére lenni az országoknak a válságok kezelésében és megoldásában, beleértve azt az átfogó erőfeszítést is, hogy bevon­ja a magánszektort egy konstruktív pár­beszédbe még az előtt, hogy a válság va­lójában kitörne. A fejlődő országok részéről Köhler úr gyakorta hallhatott olyan kijelentést, hogy nagyra értékelik az IMF munkáját. Az IMF-nek feladata, hogy elősegítse mind a 182 IMF-tagállamban, hogy azok osztozhassanak a globalizáció elő­nyeiben. Érvényes ez a legszegényeb­bekre és a leginkább eladósodottakra is. A súlyosan eladósodott szegény orszá­gokat érintő kezdeményezés keretében az IMF jelentős szerepet töltött be ab­ban, hogy az elmúlt tíz évben tíz ország adósságterhei csökkenhettek. 2000 vé­géig további tíz ország esetében kívá­nunk hasonló eredményt elérni. Néhá­­nyan megkérdezték, hogy miért nem tör­tént gyorsabban az adósságcsökkentés. Időre van szükség annak biztosítására, hogy az adósságterhek csökkentése olyan politikák megvalósítása mellett történjen - a jó kormányzást is beleértve -, amelyek megteremtik egy jobb jövő feltételeit. Ezek lesznek a főbb megvitatandó kérdések az IMF perspektívájából szem­lélve. Természetesen ennél sokkalta több fog történni. Lesznek szemináriumok, amelyek szerteágazó témákkal foglal­koznak, beleértve a feltörekvő gazdasá­gokat érintő kérdéseket, közép-európai és a világ más részeiről érkező gazda­ságpolitikusok, tudósok részvételével. A két szervezet éves közgyűlése alkalmat kínál arra is, hogy a magán pénzügyi szektor képviselői találkozhassanak és megvitassák az előttük álló kérdéseket. Végül számos vitafórum áll majd a civil társadalom képviselői rendelkezésére. Bár nem várható el, hogy a résztvevők mindig mindenben egyetértsenek, re­méljük, hogy építő párbeszéd jön létre, olyan párbeszéd, amely hozzásegít min­den országot és állampolgárait ahhoz, hogy megküzdhessenek egy egyre gyor­sabban változó, globalizált világ kihívá­saival. Roger Nord az IMF közép-európai regionális képviselője Roger Nord Sárbogárd bajban VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egyelőre nem jelentkezett újabb befek­tető Sárbogárdon a jövőre Kínába költö­ző multinacionális elektronikai üzem, a Mannesmann helyére. Az önkormány­zat adókedvezményeket helyezett kilá­tásba azoknak a vállalkozóknak, akik munkahelyeket teremtenének a város­ban. Sárbogárd térségében várhatóan 1600 ember marad munka nélkül a következő hónapokban - hangzott el tegnap az Or­szággyűlés területfejlesztési bizottságá­nak székesfehérvári ülésén. Miként arról korábban már beszámol­tunk, a Mannesmann multinacionális cég a nyár elején bejelentette: a 13 ezer lakosú Fejér megyei kisvárosban műkö­dő elektronikai gyárát jövőre Kínába te­lepíti. Ugyanakkor dőlt el, hogy a Ma­gyar Honvédség is bezárja sárbogárdi laktanyáját. Balsay István, az Országgyűlés terü­letfejlesztési bizottságának elnöke teg­nap Fehérváron tudósítónk kérdésére azt válaszolta: a Gazdasági Minisztérium külön átképzési támogatást ígért a tér­ségnek. Ezenkívül a minisztérium befektetésszervező cége, az ITD­­Hungary és a helyi önkormányzat tár­gyalásokat folytat öt külföldi és két ha­zai céggel a sárbogárdi ipari területek hasznosítására. Balsay hozzátette: a sárbogárdi ön­­kormányzat a rendkívüli helyzetre való tekintettel újabb adókedvezményeket ad a városban letelepülő cégeknek, a parla­menti területfejlesztési bizottság pedig infrastruktúra-fejlesztési tervet dolgoz ki a térségre, hogy a környéket vonzób­bá tegyék a befektetők előtt. PIAC­GAZDASÁG 2000. SZEPTEMBER 19., KEDD IS Német befektető a Glóbusban Egy német pénzügyi befektetőcsoport 13-15 millió német márkáért (1,75-2 milliárd forintért) Globus-részvényeket kíván vásárolni, amellyel megemelt alaptőkéjű társaságban 25-30 százalékot birtokolna — adta hírül a Globus Rt. A német befektetők tehát 2980-3270 forint közötti áron vásárolnának részvényt, ami lényeges prémiumot tartalmaz a piaci ár­hoz képest. A BÉT-en tegnap 2450 fo­rintért cserélt gazdát a papír. A német be­fektető szeptember 15-én adta át szán­déknyilatkozatát a Globusnak, s szep­tember 20-án kezdi meg a Globus-cso­­port átvilágítását. A Globus jelenlegi jegyzett tőkéje 1,585 milliárd forint, s je­lenleg több mint 50 százalékban a me­nedzsment tulajdonában van, a külföldi intézményi befektetők 12,23 százalékot, a belföldi intézményi befektetők 6,72 százalékot, a belföldi magánszemélyek 24,71 százalékot birtokolnak. A friss tőke 60 százalékát a békéscsabai, 20 szá­zalékát pedig a debreceni gyár korszerű­sítésére szánja a cég, míg 20 százalékát további akvizíciókra. A külföldi pénzügyi befektető megje­lenése stabilizálhatja a Globus tőkehely­zetét és megerősítheti piaci pozícióit. Farkas Barbara Kevesebb lesz a Pannonplast profitja A magas olajár miatt a Pannonplast nem tudja teljesíteni idei terveit. A Pannon­­plast-csoport tagjai nem tudták az ilyen mértékű alapanyagár-növekedést a ter­mékárakra továbbhárítani. A társaság várható árbevétele eléri, sőt 5-7 száza­lékkal meghaladja az előirányzott 26 milliárd forintot, amely így 28 százalé­kos növekedést jelentene. A működési eredmény azonban az előre jelzett 3,1 milliárdnál alacsonyabb lesz, de várha­tóan eléri az előző évi 2,4 milliárdot. F. B. I Gyógyvíz Balatonszemesen Balatonszemesen 1993 óta folynak víz­ügyi kutatások, most értékes termálvíz­kincsre bukkantak. A kút percenként 300 liter 37,5 Celsius-fokos, nátrium­­hidrogénkarbonátot, szulfátot és fluori­­dot is tartalmazó termálvizet ad, ásvá­ny­ianyag-tartalma pedig magas, 3300 mg literenként, ami a margitszigeti ás­ványvíz háromszorosa. A termálvíz összetétele és hőfoka alapján gyógyá­szati és rehabilitációs célokra is alkal­mas, s ezzel lehetővé válna, hogy meg­hosszabbodjon a településen az üdülési szezon. A tervek között ezért egy gyógyászati központ megépítése is sze­repel. K. R. A. A Philips gyártóközpontot épít Győrben TUDÓSÍTÓNKTÓL Autóba, valamint számítógépbe szerel­hető DVD-lejátszói meghajtó mechani­káit is Győrben gyártja majd a Philips. Minderről a napokban döntöttek az elektronikai társaság központjában - je­lentette be tegnap Győrben, a Philips Components Kft. harmadik beruházási üteme megkezdésekor Hans-Martin Maier, a győri cég ügyvezető igazgatója. A kisalföldi város lesz a társaságon be­lül a DVD-mechanikák gyártási köz­pontja. Az ezzel kapcsolatos esetleges további beruházásról, s e gyártás kezde­tének időpontjáról később döntenek. A harmadik győri Philips beruházási fázisban háromezer négyzetméteres gyártócsarnokot épít az elektronikai cég, ahová az eddig is e gyárban előállított újraírható számítógépes CD-meghajtók­­ban alkalmazott mechanikák gyártását telepíti a cég. Az új beruházással együtt a Philips Components 25 ezer négyzet­­méter alapterületen, összesen 4100 dol­gozót foglalkoztat, s ez a létszám az év végére - az új csarnok október közepi termelésindulását követően - eléri a 4800-at. Az új csarnokban ebben az év­ben kétmillió CD-meghajtó mechanika készül, jövőre pedig a tervek szerint 12 millió. Megkezdődött a szerelőcsarnok építése FOTÓ: MTI - MATUSZ KÁROLY PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Magyarország kongresszusi turizmusának fejlesztésére A támogatás célja: nemzetközi és hazai kongresszusok, konferenciák, valamint nagy létszámú rendezvények megtartá­sára alkalmas - Budapesten legalább 3000 fő, vidéken legalább 500 fő befogadóképességű - kong­resszusi helyszín építése. A pályázat benyújtására jogosultak A pályázaton részt vehetnek a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A támogatás jellemzői A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás, amelynek alapja a támogatott cél megvalósí­tásával összefüggésben felmerült és kifizetett számlákkal igazolt kiadások és költségek összege. A támogatás mértéke legfeljebb a támogatás alapjának 33%-a. A kiadásokat legalább 50%-os, illetve bankhitel igénybevételével finanszírozott beruházás esetén 25%-os saját forrásból kell finanszírozni, melybe nem számít bele a pályázó tulajdonában lévő, a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlan (telek) értéke. A pályázathoz csatolni kell a saját forrás meglétéről szóló banki igazolást. A kongresszusitu­­rizmus-fejlesztés szempontjából előnyben részesülhet az a helyszín, amely a kongresszusokon részt­vevők igényeinek megfelelő színvonalú és mennyiségű szállodai és vendéglátói kapacitással rendel­kezik, ahol a résztvevőknek a város jelentős egyéb kulturális kínálatot biztosít, illetve ahol a várha­tóan megrendezésre kerülő kongresszusok témái közvetlenül is szolgálják az ott lévő egyetemek tu­dományos munkáját. A támogatás feltételei: A pályázat alapján támogatásban az részesíthető, aki igazolja, hogy a beruházás kivitelezését a pá­lyázat benyújtását követően kezdte el (megrendelés, illetve pénzügyi teljesítés nem történt). Támo­gatás esetén a kongresszusi helyszín építésével a pályázónak alkalmaznia kell a közbeszerzésről szó­ló többször módosított 1995. évi XL. sz. törvény 1. §-ának d) pontjában előírtakat. Támogatás lega­lább 500 millió Ft bekerülési összegű fejlesztéshez nyújtható. A pályázónak a pályázat benyújtását megelőzően már rendelkeznie kell a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlannal, melynek tulajdonjogát igazolni kell. A beruházás megvalósításának időtartama 500 fő befogadóképességű kongresszusi helyszín esetén a támogatási döntésről szóló értesítőlevél kézhezvételének napjától számított legfeljebb 1,5 év, 3000 fő feletti befogadóképességű helyszínnél 2,5 év.A támogatásban részesített pályázónak többek kö­zött vállalnia kell (jelzáloggal, illetve bankgaranciával biztosítani) a pályázatban megadott haszno­sítási terv szerint a támogatással érintett tárgyi eszközök 5, az ingatlanok 10 évi turisztikai célú hasz­nosítását. A pályázat egyéb (tartalmi és formai) követelményeit, a támogatás feltételeit, az értékelés szempont­jait a részletes pályázati kiírás tartalmazza (ÚTMUTATÓ ÉS ADATLAP). A pályázónak és a pályázati programnak benyújtásakor meg kell felelni a 217/1999. (XII. 27.) kor­mányrendelettel módosított, az államháztartás működési rendjéről rendelkező 217/1998. (XII. 30.) kormányrendeletnek. Az itt nem szabályozott feltételekre a Turisztikai Célelőirányzat felhasználását szabályozó 12/1999. (III. 24) GM-rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázatok benyújtása A pályázat magyar nyelven, kizárólag ezen pályázathoz készített pályázati adatlapon, az eljárási díj befi­zetését követően nyújtható be. Az eljárási díj mértéke: az igényelt támogatás összegének 0,5%-a, legalább 5000 Ft és legfeljebb 50 000 Ft. Az adatlap nem változtatható sem tartalmában, sem alakjában. Az adatlap térítésmentesen beszerezhető a Tourinform-irodáknál, valamint a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Kht.-nál [1024 Budapest, Margit krt. 43-45., tel.: (1) 201-2393, 201-3193, 201-2994], il­letve az internetről is lehívható a www.gm.hu honlapról. A pályázati adatlap Microsoft Excel’97 for­mátumban tölthető le. A pályázatokat egy eredeti és 9 másolati példányban kell a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Kht. címére beküldeni: 1024 Budapest, Margit krt 43-45. A pályázatok elbírálása A pályázatokat november 15-ig lehet beküldeni. Ezt követően a formailag megfelelő pályázatok ér­tékelése hatvan munkanapon belül megtörténik. A benyújtott pályázatok formai hiánypótlására csak egy alkalommal kerülhet sor. Hiánypótlás ese­tén az értékelés határideje a pótlás megérkezésétől számít. A pályázatokat szakmai bizottság értéke­li. A támogatásról a bizottság javaslata alapján a gazdasági miniszter dönt. A támogatásban részesült pályázók nevét és a támogatás összegét a GM hivatalos lapjában és a Turisztikai Értesítőben is köz­zéteszi. A pályázók a döntés eredményéről a döntést követő 15 munkanapon belül írásban is értesí­tést kapnak. A támogatásban részesült pályázókkal a döntést követő 30 napon belül a Gazdasági Mi­nisztérium a támogatás feltételeiről, folyósításáról, felhasználásáról, a beszámolási kötelezettségről a turisztikai hasznosítás biztosítékát is tartalmazó szerződést köt.

Next