Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Szervezetváltás, csoportfeloszlatás Máris újraalakult a Fidesz hódmezővásárhelyi alap­szervezete A Fidesz kilép a Liberális Internacio­­náléból, és kéri felvételét az Európai Néppártba. A párt országos választ­mánya szombaton feloszlatta a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetét. A fel­oszlatott Fidesz-csoport vezetői alap­szabály-ellenesnek nevezték az eljá­rást, mert szerintük nem lehettek jelen a döntéskor. A választmány elnöke ez­zel szemben azt közölte, az érintettek részt vehettek volna az ülésen. A Fidesz országos választmánya szom­baton már hivatalosan is döntött arról, hogy kéri felvételét a konzervatív párto­kat tömörítő Európai Néppártba (EPP). Ez a döntés egyben azt is jelenti, hogy csaknem tízéves tagság után kilép a Libe­rális Internacionáléból. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, külügyi államtitkár azzal indokolta a nemzetköziszervezet-váltást, hogy az elmúlt években a párt a polgári oldal meghatározó erejévé vált, szabadel­vű jellege konzervatív és keresztényde­mokrata értékkel bővült. Az ország nem­zeti és külgazdasági érdekeit is szolgálja a Fidesz mostani döntése. A Fidesz már szombaton tájékozatta a lépésről a Libe­rális Internacionálé és az Európai Nép­párt vezetőit. A választmány egy tartózkodás mellett feloszlatta a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetét, mert a helyi csoport az ellen­zéki pártokkal összefogva támadta a tiszt­ségéből felfüggesztett Rapcsák András polgármestert. Érdekes közjáték alakult ki a választmányi ülésen. A tanácskozás helyszínén, a budapesti Gellért Szállóban megjelent Kis András, a vásárhelyi Fi­desz-csoport volt elnöke és Marton Péter jelenlegi elnök. Marton meghívót is ka­pott, hogy elmondhassa véleményét a csoport feloszlatásáról. Kis és Marton azonban nem ment be a tanácskozásra, hanem arra vártak, hogy amikor sorra ke­rül a vásárhelyi Fidesz-csoport feloszla­tása, behívják őket az ülésterembe. A ta­nácskozás szünetében meglepve értesül­tek arról, hogy a döntés megszületett. Kis és Márton alapszabály-ellenesnek, anti­­demokratikusnak és inkorrektnek nevez­ Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Fidesz választmányi ülésén beje­lentette: jövő szeptembertől veze­tik be a mindenki számára elérhe­tő felsőoktatási diákhitelrendszert. Az elképzelések szerint az igény­be vehető hitel maximális összege havonta 21 ezer forint lesz, ame­lyet a szorgalmi időben, tehát tíz hónapon keresztül folyósítanak. A hitel törlesztése a diploma meg­szerzése után kezdődik, a munká­ba álló fiatal jövedelmének hat százalékát az APEH vonja le, től a döntést, mert ők nem lehettek jelen e napirendi pont tárgyalásakor. Emiatt mérlegelik annak lehetőségét, hogy bíró­ságon támadják meg a határozatot. Kis elmondta, ő az országos választ­mány titkárának jelezte, hogy megjelen­tek, és azt kérte, hogy a vásárhelyi ügy tárgyalásakor hívják be őket a tanácsko­zás helyszínére. Ezzel szemben Várhegyi Attila, az országos választmány elnöke közölte, Kis és Marton is hivatalos volt a választmány ülésére. Arról nem tehet, hogy az illetők nem vettek részt a felosz­latásra irányuló napirend tárgyalásakor. Szombat este megalakult a Fidesz új vásárhelyi csoportja. A szervezetnek 14 alapító tagja van, elnökké Vinnai István vállalkozót választották. Tudósítónk azt jelentette, hogy Hódmezővásárhelyen a közelmúltban már két Fidesz-alapszerve­­zet is jelezte megalakulási szándékát. Az egyik a már említett Vinnai-féle csoport, a másik pedig az, amelyben részt vesz Rapcsák András fia, illetve baráti köre. Kérdéses, melyiket támogatja majd a Fi­desz megyei, illetve országos választmá­nya. Megfigyelők szerint több mint érde­kes ugyanis, hogy a Fidesz vezetői nem bírálták Torgyán Józsefet, amiért a kisgaz­dapárt prominens jelöltet indít Rapcsák ellenében, és mindeddig azt sem jelentet­ték be, hogy az eddigi polgármester a párt hivatalos jelöltje az időközi választáson. Bednárik Imre—Tanács István Rapcsák András az első sorban jobb oldalon, Isépy Tamás társaságában a választmány ülésén fotó: sopronyi gyula Nincs olcsó amerikai vadászgép a magyar légierőnek Folytatás az 1. oldalról A rendszer alkalmazásának immár nincsen akadálya, ezért most kellene be­szerelni a MiG-ekbe az ehhez szükséges berendezéseket. A szándéknyilatkozat szerint a felújítást még az idén megkez­dik, és 2002-ben fejezik be. A DASA-val együttműködő orosz gyártó cég, a MiG­­Mapo a gépek sárkányán és hajtóművén végezne majd élettartam-növelő nagy­javítást. Az első gépet Németországban, a másodikat már Magyarországon, de né­met szakemberek felügyelete alatt építik át, a többin pedig a kiválasztott magyar üzem önállóan végzi az átalakítást. A fel­újítás akkor kezdődhet, ha a miniszterel­nök a tervezetre, a PM a finanszírozási el­képzelésekre áldását adja. A nyáron úgy tűnt: a szerződés aláírása csak néhány hét kérdése, de az amerikai ajánlat hírére a kormány nemzetbiztonsági kabinetje bi­zonytalan időre felfüggesztette a döntést. Eközben a repülőgépgyártó cégek, at­tól félve, hogy pályázat nélkül dől el a kétmilliárd dollár értékű fejlesztés, lob­bizni kezdtek. Az 1996-ban először meg­szellőztetett, majd azóta folyamatosan — legutóbb 2003-ig - elhalasztott tenderre idejekorán jelezte részvételét a svéd Saab a JAS 39 Gripen típussal, a francia Dassault Aviation a Mirage 2000-5-tel, az amerikai Lockheed Martin az F-16- ossal és a McDonnell Douglas az F-18- assal. (A Mirage és az F-18-as túl drágá­nak ítéltetett, az igazi verseny az F-16-os és a Gripen között várható.) Az amerikai ajánlat hírére a Saab azon­nal levélben tiltakozott a kormánynál, ki­fejezve abbéli reményét, hogy nyílt verse­nyen dől el a légierő jövője. A szituáció azonban igen kényesnek bizonyult: az F-16-osokat ugyanis nem a gyártó cég, hanem az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma ajánlotta megvételre. A gé­pek jó állapotban lévő használt F-16 C/D változatok, amelyek középtávon, öt-tíz évre oldhatják meg a légierő gépgondjait. Azzal azonban a Saab vezetői is tisztában vannak, hogy a beszerzés árának felét ki­tevő földi infrastruktúra kiépítése után nem valószínű, hogy más géptípust vá­laszt a hadsereg tíz év múlva. A tendernek feltétele, hogy a gépek beszerzésére fordí­tott összeget a gyártó Magyarországon fektesse be, a gyárak haszna a felfegyver­zésből, a földi infrastruktúra kiépítéséből, a személyzet kiképzéséből, valamint az alkatrész-utánpótlásból keletkezik. A své­dek éreztették, hogy az amerikai gépek át­vétele esetén leállnak magyarországi fej­lesztéseikkel (a gyártó cég a Wallenberg­­csoport tagja, amelynek érdekeltségi kö­rébe tartozik Magyarországon a jászberé­nyi hűtőgépgyár is­, és ezt tanácsolják ha­zai partnereiknek is. A DASA partnerei is nehezményezték az ígéretesen induló üzlet felfüggesztését. A Németországba utazó Martonyi János külügyminiszternek néhány nappal ké­sőbb magyarázkodnia kellett a helyi be­fektetői csoportok előtt. Igazán azonban akkor nyugodhattak meg a gyártók, ami­kor szeptember elején megérkezett az amerikai ajánlat. A HM ugyanis koráb­ban jelezte, csak akkor lehet szó a gépek megvételéről, ha azok ára nem nagyság­rendekkel magasabb, mint a MiG- felújítás. Egy ezrednyi F-16-ost azonban ötszörös - mintegy százmilliárd forintos - áron kínáltak, fegyverzet, földi infra­struktúra nélkül. Lapunk úgy tudja, hogy az amerikai külügyminisztérium magyar referense röviddel Tufo kijelentése után már jelezte is, hogy nincs módjuk ennél olcsóbban adni a gépeket. Közben a nemzetbiztonsági kabinet ütemtervének megfelelően a héten bemu­tató repülést tartott Kecskeméten a Luftwaffe két MiG-29-ese. Az NDK-tól örökölt gépeket a DASA alakította át. A bemutató célja, hogy bebizonyítsák a ka­tonai vezetőknek és a védelmi politika alakítóinak, hogy a belépéskor vállalt kö­telezettségeket teljesíteni lehet a MiG-29-esekkel is. Lapunk úgy tudja, a honvédség katonai vezetése az amerikai gépek beszerzését tartaná szakmailag jó­nak, míg a tárca politikai vezetői pénz­ügyi okokból kitartanak a MiG-felújítás mellett. Eközben - megnyugtatandó a többi gyártót, és vélhetően az eddiginél kedvezőbb ár elérésének reményében - a HM vezetése levélben ismételten felkérte őket, hogy körvonalazzák a gépeladásra vonatkozó elképzeléseiket. Matyuc Péter Fidesz-MDF együttműködés: külön vagy unióban A Népszabadság információi szerint Kövér László, a Fidesz és Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke várhatóan a héten egyeztet a két párt 2002-es választási együttműködésének lehetséges formái­ról. A kérdés az, hogy külön pártlisták­kal, de közös jelöltekkel vagy közös lis­tákkal és közös jelöltekkel, esetleg unió­ban vágjanak-e neki a választásnak. Az MDF jelenleg az előbbit, a Fidesz az utóbbit tartaná célravezetőnek. Kövér László, a Fidesz és Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke várhatóan ezen a héten egyeztet a két párt 2002-es válasz­tási együttműködésének lehetőségeiről. A pártelnökök még nyáron állapodtak meg abban, hogy ősszel tárgyalóasztal­hoz ülnek. A tárgyalásokat leginkább a Fidesz sürgeti, mert december 31-ig tető alá akarja hozni a választási megállapodását mindkét koalíciós partnerével. A kisgaz­dapárttal jó ütemben haladnak a tárgyalá­sok, várhatóan az év végéig megegyez­nek abban, hogy a két párt 40-50 közös jelöltet állít a 2002-es választásokon. A Fidesznek azért érdeke megállapodást kötni a kisgazdákkal, mert így a válasz­tók előtt is bizonyíthatja, hogy a jelenlegi koalíció fenntartására törekszik. A kis­gazdáknak pedig így biztosan lesz parla­menti frakciójuk az Országgyűlésben. A Fidesz-MDF együttműködést a na­gyobbik kormánypárt szempontjából be­árnyékolja a demokrata fórum által kez­deményezett Békejobb 2000 mozgalom, amelynek a fideszesek szerint ki nem mondott célja a polgári oldal megosztása. Ezzel szemben az MDF mindig úgy érvel, hogy a jelenlegi koalíció fenntartására tö­rekszik, az önálló Békejobb-bal pedig szélesíteni kívánja a polgári oldal szava­zóbázisát. Kövér és Dávid tárgyalásain éppen az lesz a kulcskérdés, hogy a Béke­jobb továbbra is önálló szervezet marad-e, mint ahogy azt a fórum több meghatározó politikusa szükségesnek tartaná. Ebben az esetben a Fidesz-MDF együttműködés az 1998-as szövetségre korlátozódhat, ami­kor közös Fidesz-MDF jelöltek voltak ugyan, de mindkét párt, saját listákat állí­tott. Lapunk információi szerint az MDF elnöksége ma délután alakítja ki vélemé­nyét arról, hogy milyen álláspontot képvi­seljen a tárgyalásokon. Úgy tudjuk, olyan együttműködési formát keresnek, amely­nek köszönhetően az MDF megőrizheti saját arculatát, és 2002-ben is önálló frak­ciót alakíthat a parlamentben. A Fidesz szerint ugyanakkor szoro­sabb együttműködésre lenne szükség, mert ha az MDF listán nem kapja meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt száza­lékot, akkor kétszázezer szavazatot ve­szíthet el a jobboldal. A Fidesz „a minden szavazat számít” elve alapján azt szorgal­mazza, hogy ne csak közös jelölteket, ha­nem közös listákat is állítsanak, vagy a két párt szoros szövetségben, unióban vágjon neki a választásoknak. I. B.-K. J. T. Olajbizottság: Simicska nem jön? Az olajügyeket vizsgáló parlamenti bi­zottság mai ülésén az APEH volt és jelen­legi elnökeit kívánja meghallgatni: Minarik Györgyöt, Pitti Zoltánt, Kékesi Lászlót, Simicska Lajost és Vida Ildikót. Pallag László, a bizottság kisgazdapárti elnöke az APEH-vezetők tervezett meg­hallgatását akkor azzal indokolta, hogy az olajszármazékokat is terhelő fogyasz­tási és forgalmazási adónak az adóható­ságon keresztül mindenképpen „át kellett folynia”. Az olajbizottság több képvise­lője is úgy tudja, hogy Simicska - aki je­lenleg a Magyar Fejlesztési Bank egyik tanácsadója — várhatóan nem jelenik meg a mai meghallgatáson. Az olajbizottság legutóbbi ülésén Tóth Károly (MSZP) jelezte: kezdeményezni kívánja Homoki János meghallgatását. Vasárnap a szocialista képviselő érdeklő­désünkre azt mondta, már nincs miért kezdeményeznie Homoki meghallgatá­sát, a kisgazda politikus maga ismerte el: nem emberbaráti szeretetből interpellált Csikós József, az Energol Rt. előzetes le­tartóztatásban lévő elnöke érdekében, ha­nem „privát” vádalkut kötött vele. Cs. I. Kint rekedt elnökségi tagok Patrubány szerint az MVSZ decemberben megválasztja a bojkottálók utódait A Magyarok Világszövetsége tisztújítása után négy hónap­pal végleg kudarcot vallottak az elnökség szabályszerű mű­ködőképessé tételére irányuló próbálkozások. Az elnökség szombatra meghirdetett alakuló ülésén nem vett részt a tes­tület fele, az a 12 tag, aki feltételekhez köti az együttműkö­dést Patrubány Miklós elnökkel. A szervezet decemberben újabb tisztújítást kíván tartani, amelyen újakat választa­nának a bojkottáló elnökségi tagok helyére. A Magyarok Világszövetsége szombatra összehívott alaku­ló ülésén a szervezet Benczúr utcai székházának portáján egy biztonsági őr és egy feltétel nélküli hűségtételi nyilatkozatra felszólító irat várta a május végi elnökválasztást követően munkájukat felfüggesztő tagokat. A „tizenkettek” közül eleve megtiltották a részvételt azoknak, akiket időközben helyi szer­vezetük törölt a tagok sorából, vagy akik nem tettek eleget an­nak a felszólításnak, hogy kérjék átvilágításukat a Történeti Hivataltól. Az utóbbiak között van Pálfy G. István, Pozsgay Imre és Szakály Sándor is — akiket egyébként már mind átvi­lágítottak. A többiekkel az elnökség másik fele csak akkor ült volna közös tárgyalóasztalhoz, ha feltételek nélkül vállalják az együttműködést. Az ülésre küldöttségbe érkező Fekete Gyula, Kellermayer Miklós, Balogh László és Szíjártó István - az anyaországi régió elnöke - viszont éppen a feltételeket, a törvényesség helyreállításának lehetőségeit kívánta előbb megtárgyalni. Mivel régióirodájukat nem nyitották ki nekik, és a szervezet megújításáról szóló tárgyalási javaslataikat sem osztották szét, kijelentették, hogy további törvénysértésekben nem kívánnak részt venni, majd tüntetőleg a székház küszö­bén foglaltak helyet. A bojkottáló „tizenkettek” közleménye „kisszerű balkáni diktatúrának” nevezi Patrubány Miklós elnök eddigi működé­sét, akinek „félszáz intézkedése kétszáznál több módon sért törvényt, alapszabályt, küldöttgyűlési határozatot, szerző­dést”. Mivel feltételezik, hogy ez az elnöki stílus folytatódik, kijelentik: a közös munkát csak akkor tudják vállalni, ha az el­nök visszavonja a törvénytelen döntéseket, és hajlandó a sza­bályok tiszteletben tartására. Ellenkező esetben az ügyészség­től teljhatalmú megbízott kinevezését kérik az MVSZ „leépü­lésének” megakadályozása érdekében. A kiemelten közhasznú szervezet elnökségi ülését - amely a törvények szerint mindenki számára nyitott­­ még megkezdése előtt zárttá nyilvánították, így a sajtó sem lehetett jelen. Az új­ságírók távozása után a zárlatot feloldották. Az ülés szünetében Patrubány Miklós sajnálatát fejezte ki, hogy az anyaországi ta­gok „nem voltak hajlandók” a részvételre. Az eredetileg 24 ta­gú elnökség 13 taggal kezdte meg a munkát. Mivel az alapsza­bály szerinti határozatképességhez szükséges két anyaországi tag helyett csak egy­­ Gidai Erzsébet MIÉP-es parlamenti kép­viselő - volt jelen, neki vétójogot adtak. Egyelőre így is csak konzultációnak tekintik az ülést. Az egyhangúlag megszava­zott javaslatok közül ezért az elnök - mint kijelentette - a saját felelősségére hajtja majd végre azt, amit jónak lát. Kérdésünkre Patrubány Miklós kifejtette: az elnökséget megalakultnak tekintik, és továbbra is bíznak abban, hogy a bojkottáló tagok felveszik a munkát, de azt nem engedhetik meg, hogy néhány ember „a feje tetejére állítsa” a szövetséget.­­ Be fogjuk bizonyítani, hogy a szervezet sokkal erősebb! — jelentette ki Patrubány. Közölte, hogy december elejére össze­hívják a rendkívüli közgyűlést, mert azt a 300 küldött szüksé­ges egyharmadánál jóval többen, 160-an kérték. — Ekkor vég­re nemcsak az elnökhelyettest választhatjuk meg, hanem azo­kat a póttagokat is, akik a bojkottáló elnökségi tagok helyébe léphetnek — szögezte le Patrubány Miklós. Sz. L. Kellermayer Mikós akadémikus, Szíjártó István, az Eötvös­­kollégium igazgatója, Fekete Gyula író és Balogh László MDF-es képviselő a székház kapujában fotó: bánhalmi János

Next