Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Szervezetváltás, csoportfeloszlatás Máris újraalakult a Fidesz hódmezővásárhelyi alapszervezete A Fidesz kilép a Liberális Internacionáléból, és kéri felvételét az Európai Néppártba. A párt országos választmánya szombaton feloszlatta a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetét. A feloszlatott Fidesz-csoport vezetői alapszabály-ellenesnek nevezték az eljárást, mert szerintük nem lehettek jelen a döntéskor. A választmány elnöke ezzel szemben azt közölte, az érintettek részt vehettek volna az ülésen. A Fidesz országos választmánya szombaton már hivatalosan is döntött arról, hogy kéri felvételét a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppártba (EPP). Ez a döntés egyben azt is jelenti, hogy csaknem tízéves tagság után kilép a Liberális Internacionáléból. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, külügyi államtitkár azzal indokolta a nemzetköziszervezet-váltást, hogy az elmúlt években a párt a polgári oldal meghatározó erejévé vált, szabadelvű jellege konzervatív és kereszténydemokrata értékkel bővült. Az ország nemzeti és külgazdasági érdekeit is szolgálja a Fidesz mostani döntése. A Fidesz már szombaton tájékozatta a lépésről a Liberális Internacionálé és az Európai Néppárt vezetőit. A választmány egy tartózkodás mellett feloszlatta a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetét, mert a helyi csoport az ellenzéki pártokkal összefogva támadta a tisztségéből felfüggesztett Rapcsák András polgármestert. Érdekes közjáték alakult ki a választmányi ülésen. A tanácskozás helyszínén, a budapesti Gellért Szállóban megjelent Kis András, a vásárhelyi Fidesz-csoport volt elnöke és Marton Péter jelenlegi elnök. Marton meghívót is kapott, hogy elmondhassa véleményét a csoport feloszlatásáról. Kis és Marton azonban nem ment be a tanácskozásra, hanem arra vártak, hogy amikor sorra kerül a vásárhelyi Fidesz-csoport feloszlatása, behívják őket az ülésterembe. A tanácskozás szünetében meglepve értesültek arról, hogy a döntés megszületett. Kis és Márton alapszabály-ellenesnek, antidemokratikusnak és inkorrektnek nevez Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Fidesz választmányi ülésén bejelentette: jövő szeptembertől vezetik be a mindenki számára elérhető felsőoktatási diákhitelrendszert. Az elképzelések szerint az igénybe vehető hitel maximális összege havonta 21 ezer forint lesz, amelyet a szorgalmi időben, tehát tíz hónapon keresztül folyósítanak. A hitel törlesztése a diploma megszerzése után kezdődik, a munkába álló fiatal jövedelmének hat százalékát az APEH vonja le, től a döntést, mert ők nem lehettek jelen e napirendi pont tárgyalásakor. Emiatt mérlegelik annak lehetőségét, hogy bíróságon támadják meg a határozatot. Kis elmondta, ő az országos választmány titkárának jelezte, hogy megjelentek, és azt kérte, hogy a vásárhelyi ügy tárgyalásakor hívják be őket a tanácskozás helyszínére. Ezzel szemben Várhegyi Attila, az országos választmány elnöke közölte, Kis és Marton is hivatalos volt a választmány ülésére. Arról nem tehet, hogy az illetők nem vettek részt a feloszlatásra irányuló napirend tárgyalásakor. Szombat este megalakult a Fidesz új vásárhelyi csoportja. A szervezetnek 14 alapító tagja van, elnökké Vinnai István vállalkozót választották. Tudósítónk azt jelentette, hogy Hódmezővásárhelyen a közelmúltban már két Fidesz-alapszervezet is jelezte megalakulási szándékát. Az egyik a már említett Vinnai-féle csoport, a másik pedig az, amelyben részt vesz Rapcsák András fia, illetve baráti köre. Kérdéses, melyiket támogatja majd a Fidesz megyei, illetve országos választmánya. Megfigyelők szerint több mint érdekes ugyanis, hogy a Fidesz vezetői nem bírálták Torgyán Józsefet, amiért a kisgazdapárt prominens jelöltet indít Rapcsák ellenében, és mindeddig azt sem jelentették be, hogy az eddigi polgármester a párt hivatalos jelöltje az időközi választáson. Bednárik Imre—Tanács István Rapcsák András az első sorban jobb oldalon, Isépy Tamás társaságában a választmány ülésén fotó: sopronyi gyula Nincs olcsó amerikai vadászgép a magyar légierőnek Folytatás az 1. oldalról A rendszer alkalmazásának immár nincsen akadálya, ezért most kellene beszerelni a MiG-ekbe az ehhez szükséges berendezéseket. A szándéknyilatkozat szerint a felújítást még az idén megkezdik, és 2002-ben fejezik be. A DASA-val együttműködő orosz gyártó cég, a MiGMapo a gépek sárkányán és hajtóművén végezne majd élettartam-növelő nagyjavítást. Az első gépet Németországban, a másodikat már Magyarországon, de német szakemberek felügyelete alatt építik át, a többin pedig a kiválasztott magyar üzem önállóan végzi az átalakítást. A felújítás akkor kezdődhet, ha a miniszterelnök a tervezetre, a PM a finanszírozási elképzelésekre áldását adja. A nyáron úgy tűnt: a szerződés aláírása csak néhány hét kérdése, de az amerikai ajánlat hírére a kormány nemzetbiztonsági kabinetje bizonytalan időre felfüggesztette a döntést. Eközben a repülőgépgyártó cégek, attól félve, hogy pályázat nélkül dől el a kétmilliárd dollár értékű fejlesztés, lobbizni kezdtek. Az 1996-ban először megszellőztetett, majd azóta folyamatosan — legutóbb 2003-ig - elhalasztott tenderre idejekorán jelezte részvételét a svéd Saab a JAS 39 Gripen típussal, a francia Dassault Aviation a Mirage 2000-5-tel, az amerikai Lockheed Martin az F-16- ossal és a McDonnell Douglas az F-18- assal. (A Mirage és az F-18-as túl drágának ítéltetett, az igazi verseny az F-16-os és a Gripen között várható.) Az amerikai ajánlat hírére a Saab azonnal levélben tiltakozott a kormánynál, kifejezve abbéli reményét, hogy nyílt versenyen dől el a légierő jövője. A szituáció azonban igen kényesnek bizonyult: az F-16-osokat ugyanis nem a gyártó cég, hanem az Egyesült Államok külügyminisztériuma ajánlotta megvételre. A gépek jó állapotban lévő használt F-16 C/D változatok, amelyek középtávon, öt-tíz évre oldhatják meg a légierő gépgondjait. Azzal azonban a Saab vezetői is tisztában vannak, hogy a beszerzés árának felét kitevő földi infrastruktúra kiépítése után nem valószínű, hogy más géptípust választ a hadsereg tíz év múlva. A tendernek feltétele, hogy a gépek beszerzésére fordított összeget a gyártó Magyarországon fektesse be, a gyárak haszna a felfegyverzésből, a földi infrastruktúra kiépítéséből, a személyzet kiképzéséből, valamint az alkatrész-utánpótlásból keletkezik. A svédek éreztették, hogy az amerikai gépek átvétele esetén leállnak magyarországi fejlesztéseikkel (a gyártó cég a Wallenbergcsoport tagja, amelynek érdekeltségi körébe tartozik Magyarországon a jászberényi hűtőgépgyár is, és ezt tanácsolják hazai partnereiknek is. A DASA partnerei is nehezményezték az ígéretesen induló üzlet felfüggesztését. A Németországba utazó Martonyi János külügyminiszternek néhány nappal később magyarázkodnia kellett a helyi befektetői csoportok előtt. Igazán azonban akkor nyugodhattak meg a gyártók, amikor szeptember elején megérkezett az amerikai ajánlat. A HM ugyanis korábban jelezte, csak akkor lehet szó a gépek megvételéről, ha azok ára nem nagyságrendekkel magasabb, mint a MiG- felújítás. Egy ezrednyi F-16-ost azonban ötszörös - mintegy százmilliárd forintos - áron kínáltak, fegyverzet, földi infrastruktúra nélkül. Lapunk úgy tudja, hogy az amerikai külügyminisztérium magyar referense röviddel Tufo kijelentése után már jelezte is, hogy nincs módjuk ennél olcsóbban adni a gépeket. Közben a nemzetbiztonsági kabinet ütemtervének megfelelően a héten bemutató repülést tartott Kecskeméten a Luftwaffe két MiG-29-ese. Az NDK-tól örökölt gépeket a DASA alakította át. A bemutató célja, hogy bebizonyítsák a katonai vezetőknek és a védelmi politika alakítóinak, hogy a belépéskor vállalt kötelezettségeket teljesíteni lehet a MiG-29-esekkel is. Lapunk úgy tudja, a honvédség katonai vezetése az amerikai gépek beszerzését tartaná szakmailag jónak, míg a tárca politikai vezetői pénzügyi okokból kitartanak a MiG-felújítás mellett. Eközben - megnyugtatandó a többi gyártót, és vélhetően az eddiginél kedvezőbb ár elérésének reményében - a HM vezetése levélben ismételten felkérte őket, hogy körvonalazzák a gépeladásra vonatkozó elképzeléseiket. Matyuc Péter Fidesz-MDF együttműködés: külön vagy unióban A Népszabadság információi szerint Kövér László, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke várhatóan a héten egyeztet a két párt 2002-es választási együttműködésének lehetséges formáiról. A kérdés az, hogy külön pártlistákkal, de közös jelöltekkel vagy közös listákkal és közös jelöltekkel, esetleg unióban vágjanak-e neki a választásnak. Az MDF jelenleg az előbbit, a Fidesz az utóbbit tartaná célravezetőnek. Kövér László, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke várhatóan ezen a héten egyeztet a két párt 2002-es választási együttműködésének lehetőségeiről. A pártelnökök még nyáron állapodtak meg abban, hogy ősszel tárgyalóasztalhoz ülnek. A tárgyalásokat leginkább a Fidesz sürgeti, mert december 31-ig tető alá akarja hozni a választási megállapodását mindkét koalíciós partnerével. A kisgazdapárttal jó ütemben haladnak a tárgyalások, várhatóan az év végéig megegyeznek abban, hogy a két párt 40-50 közös jelöltet állít a 2002-es választásokon. A Fidesznek azért érdeke megállapodást kötni a kisgazdákkal, mert így a választók előtt is bizonyíthatja, hogy a jelenlegi koalíció fenntartására törekszik. A kisgazdáknak pedig így biztosan lesz parlamenti frakciójuk az Országgyűlésben. A Fidesz-MDF együttműködést a nagyobbik kormánypárt szempontjából beárnyékolja a demokrata fórum által kezdeményezett Békejobb 2000 mozgalom, amelynek a fideszesek szerint ki nem mondott célja a polgári oldal megosztása. Ezzel szemben az MDF mindig úgy érvel, hogy a jelenlegi koalíció fenntartására törekszik, az önálló Békejobb-bal pedig szélesíteni kívánja a polgári oldal szavazóbázisát. Kövér és Dávid tárgyalásain éppen az lesz a kulcskérdés, hogy a Békejobb továbbra is önálló szervezet marad-e, mint ahogy azt a fórum több meghatározó politikusa szükségesnek tartaná. Ebben az esetben a Fidesz-MDF együttműködés az 1998-as szövetségre korlátozódhat, amikor közös Fidesz-MDF jelöltek voltak ugyan, de mindkét párt, saját listákat állított. Lapunk információi szerint az MDF elnöksége ma délután alakítja ki véleményét arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a tárgyalásokon. Úgy tudjuk, olyan együttműködési formát keresnek, amelynek köszönhetően az MDF megőrizheti saját arculatát, és 2002-ben is önálló frakciót alakíthat a parlamentben. A Fidesz szerint ugyanakkor szorosabb együttműködésre lenne szükség, mert ha az MDF listán nem kapja meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot, akkor kétszázezer szavazatot veszíthet el a jobboldal. A Fidesz „a minden szavazat számít” elve alapján azt szorgalmazza, hogy ne csak közös jelölteket, hanem közös listákat is állítsanak, vagy a két párt szoros szövetségben, unióban vágjon neki a választásoknak. I. B.-K. J. T. Olajbizottság: Simicska nem jön? Az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság mai ülésén az APEH volt és jelenlegi elnökeit kívánja meghallgatni: Minarik Györgyöt, Pitti Zoltánt, Kékesi Lászlót, Simicska Lajost és Vida Ildikót. Pallag László, a bizottság kisgazdapárti elnöke az APEH-vezetők tervezett meghallgatását akkor azzal indokolta, hogy az olajszármazékokat is terhelő fogyasztási és forgalmazási adónak az adóhatóságon keresztül mindenképpen „át kellett folynia”. Az olajbizottság több képviselője is úgy tudja, hogy Simicska - aki jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank egyik tanácsadója — várhatóan nem jelenik meg a mai meghallgatáson. Az olajbizottság legutóbbi ülésén Tóth Károly (MSZP) jelezte: kezdeményezni kívánja Homoki János meghallgatását. Vasárnap a szocialista képviselő érdeklődésünkre azt mondta, már nincs miért kezdeményeznie Homoki meghallgatását, a kisgazda politikus maga ismerte el: nem emberbaráti szeretetből interpellált Csikós József, az Energol Rt. előzetes letartóztatásban lévő elnöke érdekében, hanem „privát” vádalkut kötött vele. Cs. I. Kint rekedt elnökségi tagok Patrubány szerint az MVSZ decemberben megválasztja a bojkottálók utódait A Magyarok Világszövetsége tisztújítása után négy hónappal végleg kudarcot vallottak az elnökség szabályszerű működőképessé tételére irányuló próbálkozások. Az elnökség szombatra meghirdetett alakuló ülésén nem vett részt a testület fele, az a 12 tag, aki feltételekhez köti az együttműködést Patrubány Miklós elnökkel. A szervezet decemberben újabb tisztújítást kíván tartani, amelyen újakat választanának a bojkottáló elnökségi tagok helyére. A Magyarok Világszövetsége szombatra összehívott alakuló ülésén a szervezet Benczúr utcai székházának portáján egy biztonsági őr és egy feltétel nélküli hűségtételi nyilatkozatra felszólító irat várta a május végi elnökválasztást követően munkájukat felfüggesztő tagokat. A „tizenkettek” közül eleve megtiltották a részvételt azoknak, akiket időközben helyi szervezetük törölt a tagok sorából, vagy akik nem tettek eleget annak a felszólításnak, hogy kérjék átvilágításukat a Történeti Hivataltól. Az utóbbiak között van Pálfy G. István, Pozsgay Imre és Szakály Sándor is — akiket egyébként már mind átvilágítottak. A többiekkel az elnökség másik fele csak akkor ült volna közös tárgyalóasztalhoz, ha feltételek nélkül vállalják az együttműködést. Az ülésre küldöttségbe érkező Fekete Gyula, Kellermayer Miklós, Balogh László és Szíjártó István - az anyaországi régió elnöke - viszont éppen a feltételeket, a törvényesség helyreállításának lehetőségeit kívánta előbb megtárgyalni. Mivel régióirodájukat nem nyitották ki nekik, és a szervezet megújításáról szóló tárgyalási javaslataikat sem osztották szét, kijelentették, hogy további törvénysértésekben nem kívánnak részt venni, majd tüntetőleg a székház küszöbén foglaltak helyet. A bojkottáló „tizenkettek” közleménye „kisszerű balkáni diktatúrának” nevezi Patrubány Miklós elnök eddigi működését, akinek „félszáz intézkedése kétszáznál több módon sért törvényt, alapszabályt, küldöttgyűlési határozatot, szerződést”. Mivel feltételezik, hogy ez az elnöki stílus folytatódik, kijelentik: a közös munkát csak akkor tudják vállalni, ha az elnök visszavonja a törvénytelen döntéseket, és hajlandó a szabályok tiszteletben tartására. Ellenkező esetben az ügyészségtől teljhatalmú megbízott kinevezését kérik az MVSZ „leépülésének” megakadályozása érdekében. A kiemelten közhasznú szervezet elnökségi ülését - amely a törvények szerint mindenki számára nyitott még megkezdése előtt zárttá nyilvánították, így a sajtó sem lehetett jelen. Az újságírók távozása után a zárlatot feloldották. Az ülés szünetében Patrubány Miklós sajnálatát fejezte ki, hogy az anyaországi tagok „nem voltak hajlandók” a részvételre. Az eredetileg 24 tagú elnökség 13 taggal kezdte meg a munkát. Mivel az alapszabály szerinti határozatképességhez szükséges két anyaországi tag helyett csak egy Gidai Erzsébet MIÉP-es parlamenti képviselő - volt jelen, neki vétójogot adtak. Egyelőre így is csak konzultációnak tekintik az ülést. Az egyhangúlag megszavazott javaslatok közül ezért az elnök - mint kijelentette - a saját felelősségére hajtja majd végre azt, amit jónak lát. Kérdésünkre Patrubány Miklós kifejtette: az elnökséget megalakultnak tekintik, és továbbra is bíznak abban, hogy a bojkottáló tagok felveszik a munkát, de azt nem engedhetik meg, hogy néhány ember „a feje tetejére állítsa” a szövetséget. Be fogjuk bizonyítani, hogy a szervezet sokkal erősebb! — jelentette ki Patrubány. Közölte, hogy december elejére összehívják a rendkívüli közgyűlést, mert azt a 300 küldött szükséges egyharmadánál jóval többen, 160-an kérték. — Ekkor végre nemcsak az elnökhelyettest választhatjuk meg, hanem azokat a póttagokat is, akik a bojkottáló elnökségi tagok helyébe léphetnek — szögezte le Patrubány Miklós. Sz. L. Kellermayer Mikós akadémikus, Szíjártó István, az Eötvöskollégium igazgatója, Fekete Gyula író és Balogh László MDF-es képviselő a székház kapujában fotó: bánhalmi János