Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 24., KEDD Megemlékezések a forradalomról Pokorni: Október 23-án a nép erejét, igazságba vetett hitét ünnepeljük Országszerte koszorúzásokkal, ünne­pi megemlékezésekkel emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire és vértanúira. A szóno­kok ’56 máig ható tanulságaira és üzenetére hívták fel hallgatóságuk fi­gyelmét. Az igazságügy-miniszter be­jelentette: a kormány törvényjavasla­tot dolgozott ki, amely semmissé nyil­vánítaná az ’56 utáni megtorlások so­rán hozott törvénysértő ítéleteket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az 1956-os forradalom és szabadság­­harc 44. évfordulójának előestéjén a Műegyetemen mondott ünnepi beszédé­ben Pokorni Zoltán oktatási miniszter leszögezte: 1956 célja a rendszerváltás volt, és nem a szocializmus megrefor­málása. Hozzátette: október 23-án a magyar nép erejét, igazságba vetett hitét ünnepeljük. Nagy Imre alakját felidézve úgy fogalmazott: a mártírhalált halt mi­niszterelnök október 24. és november 4. között sokat lépett előre. Tudomásul vette és szentesítette a forradalmat, még ha kommunistaként tette is. Pokorni hangsúlyozta, hogy ’56-ban az egyete­misták pontosan tudták, hogy mit akar­nak: szabad, demokratikus és polgári Magyarországot. A műegyetemi megemlékezésről - amelyen részt vett másokkal együtt Mádl Ferenc köztársasági elnök is - az ünnep­lők átvonultak a Bem térre. Az ünnepi be­szédeket követően a Bem-szobornál ko­szorút helyeztek el a parlamenti pártok, a HM, több parlamenten kívüli politikai tö­mörülés, a határon túli magyar politikai pártok és szervezetek képviselői. Ezt kö­vetően az ünneplők korhű tehergépko­csikkal és gyalogosan átvonultak a Kos­suth térre, ahol Pokorni Zoltán fellobban­­totta a forradalom lángját. Vasárnap este, az Operaházban Mar­­tonyi János külügyminiszter ünnepi be­szédében leszögezte: más lenne Ma­gyarország, Európa és a világ az 1956- os forradalom és szabadságharc nélkül. Hozzátette: ’56 becsületet adott a ma­gyar nemzetnek, lendületet adott az eu­rópai egységnek, és példát, tanulságot az egész világnak: „Nagy dolgokban az ér­tékválasztás biztonságától, az igaz ügy­be vetett hittől függ a sorsunk, erre tanít 1956 példája.” Október 22-én és 23-án országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, vértanúi­ra. Hétfő délelőtt a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett felvonták az állami zászlót. A magyar szocialisták vállalják az 1956-os forradalom és szabadságharc s annak vezetője, a mártírsorsú Nagy Imre miniszterelnök örökségét - jelentette ki Kovács László, a szocialista párt elnöke vasárnap Kaposváron, a Nagy Imre-szo­­bornál tartott központi MSZP-s megemlé­kezésen, amelyen Luis Ayala, a Szocin­­tem főtitkára is részt vett. " Az ünnep kö­zelsége miatt értékelése, ha az idő múlá­sával gyengülő mértékben is, de még ma is megosztja az emlékezőket, az ünneplő­ket - szögezte le. Reményt adónak nevez­te ugyanakkor, hogy a forradalom és sza­badságharc egykori résztvevői, illetve az azt követő évek üldözöttei közül erősödik azoknak a hangja, akik nem bosszúért ki­áltanak, hanem a megbékélésért, a nemze­ti összefogásért emelnek szót. Hozzátette: Nagy Imre, haláláig baloldali politikus volt, sorsa, drámai végkifejlete idején val­lott eszméi demokratikus szocialista, azaz szociáldemokrata eszmék voltak, ezért próbál távolodni tőle a jelenlegi hatalom. Hétfőn Baktalórándházán Torgyán Jó­zsef földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ünnepi beszédében azt hangsú­lyozta: Magyarország nem léphet úgy a harmadik évezredbe, hogy ’56 hősei még nem kapták meg a méltó elismerést áldo­zatvállalásukért. Göncz Árpád korábbi köztársasági el­nök és Demszky Gábor főpolgármester is részt vett a Nagy Imre egykori budapesti háza előtt tartott megemlékezésen. A volt államfő szólt arról, hogy Nagy Imre ne­vét egyre kevesebbet hallani, pedig tettei 1848 miniszterelnöke, Batthyány mellé emelték őt. A Magyar írószövetség ünnepi meg­emlékezésén Pomogáts Béla némi rosz­­szallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Írószövetség ’56-os sze­repéről és szellemiségéről mintha megfe­ledkezni látszanának azok a hivatalok, amelyeknek az a feladat jutott, hogy mél­tóképpen rendezzék meg a forradalom ünnepét. Közölte, 1990 óta első ízben fordult elő, hogy a Magyar Írószövetség nem kapott meghívást az állami megem­lékezésekre, igaz - fűzte hozzá -, ezeken igen sokan vannak jelen olyanok, akik­nek aligha lehet közük a forradalomhoz, annak szellemiségéhez. Fáklyás felvonulás korhű teherautókkal FOTÓ: SOPRONYI GYULA A jogállam megsemmisítheti a jogsértő ítéleteket MTI-JELENTÉS A hét végén Budapesten rendezte meg IX. kongresszusát a Kommunizmus Üldözötteinek Nemzetközi Szövetsége. Mádl Ferenc köztársasági elnök a küldöttek köszöntve rámutatott: ’56 áldozatai nem voltak hiábavalók, mivel Magyarország ak­koriban helytállásból, kitartásból példát adott más elnyomás­ban élő nemzetek számára is. Az államfő üdvözölte azt a kor­mányjavaslatot, amely eltörli az ’56-os forradalom és sza­badságharc leverését követően hozott jogsértő ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök, aki levélben köszöntötte a küldötteket, hangsúlyozta: a kommunizmus generációk, or­szágok és nemzetek életét tette tönkre azzal, hogy megfosztot­ta őket elemi jogaiktól és kiszolgáltatta őket az államgépezet visszaéléseinek. Az új nemzedék ezért érzi kötelességének, hogy legalább részben ellensúlyozza apái és nagyapái múltbé­li szenvedéseit. „Soha sem késő elszámolni a múlttal. Nem en­gedhetjük meg, hogy a politika világában rejtőzködő sötét erők mély romlásba döntsék azokat az értékeket, amelyekre egy egészséges társadalom felépülhet” - írta Orbán. Sajnálatos, hogy a múlt kommunista rendszereinek bűnösei ma már kihasználhatják az idő múlása adta jogi kereteket — fo­galmazott beszédében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, majd rámutatott: a jogállamnak korlátlan lehetőségei vannak arra, hogy az ártatlanul bűnössé tett emberekre kiszabott ítéle­teket legalább utólag megsemmisítse. Aláhúzta, milyen nagy jelentősége van ebből a szempontból a legutóbbi semmisségi törvényjavaslatnak, amely már a T. Ház előtt van. Boross Péter korábbi miniszterelnök a Szabadságharco­sokért Alapítvány elnökeként üdvözölte, hogy a kommuniz­mus üldözöttei immár nemzetközi szervezetbe tömörülve sür­getik az elmúlt rendszer vétkeseinek megbüntetését. * „A honvédség nehézjárművei elindultak” Göncz Árpád visszaemlékezése az 1990-es taxisblokádra MUNKATÁRSUNKTÓL Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök vasárnap este, az RTL Klub televízió Ak­ták című műsorában az 1990. őszi taxis­blokád napjaira visszaemlékezve elmond­ta: ő maga a vezérkari főnöktől tudta meg, hogy a Magyar Honvédség nehézj­ármű­vei már elindultak a főváros felé, hogy megtisztítsák a hidakat és megteremtsék az összeköttetést Buda és Pest között. - Ösztönösen azt mondtam: ezt mint a hadsereg parancsnoka megtiltom, ha ez mégis bekövetkezik, a felelősök hadbí­róság elé fognak állni - nyilatkozta az RTL Klubnak a volt államfő. Azt, hogy az akkori MDF-vezetésű kormánynak szándékában volt eltávolít­tatni a hidakról a blokádot alkotó jármű­veket, Horváth Balázs akkori belügymi­niszter is elismerte a műsorban. Szerinte azonban fegyveres katonák, illetve harci járművek nem indultak el a főváros felé. „Göncz Árpád valamit félreértett”, fo­galmazott Horváth, majd később hozzá­tette: olyan elképzelés megfogalmazó­dott az akkori döntéshozókban, hogy szállító járművek érkeztek volna Buda­pestre, amelyekkel elszállították volna a hidakat eltorlaszoló járműveket. Az RTL Klub munkatársainak nem si­került kideríteniük, hogy Budapest irá­nyába elindítottak-e a válság idején kato­nai alakulatokat, s ha igen, ki adta ki erre a parancsot az államfő — aki egyben a honvédség főparancsnoka is - tudta nél­kül. Sem Lőrincz Kálmán nyugalmazott vezérezredes, a honvédség akkori pa­rancsnoka, sem Für Lajos, az Antall-kor­­mány honvédelmi minisztere nem kívánt nyilatkozni a taxisblokád idején történ­tekről. A HM és a honvédség pedig nem tette lehetővé a stáb számára, hogy bete­kintsen azokba a titkos minősítésű okmá­nyokba, amelyekből egyértelműen kide­rülhetne, milyen csapatmozgások voltak a blokád napjaiban, továbbá hogy ki és milyen céllal rendelte el azokat. ­ A belügyi szakszervezet követelései A bérigény megfogalmazása mellett nyomásgyakorlási készségét is kinyil­vánította legutóbbi ülésén a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszerveze­tének (BRDSZ) országos tanácsa. A testület 16 százalékos keresetnövelést igényel 2001-re az ágazat dolgozóinak azzal a kikötéssel, hogy a béremelésbe nem számítják be a jogszabály alapján járó kötelező előresorolást. A szakszer­vezet azt szeretné, hogy a belügyi szer­vek minden állománycsoportja meg­kapja a 14. havi illetmény félhavi ösz­­szegét, és egységesen növeljék a ruhá­zati pénzt is. A szakszervezet bízik abban, hogy szociális és gazdasági érvekkel alátá­masztott követeléséről eredményes tár­gyalásokat tud majd folytatni a belügy­miniszterrel - tudtuk meg Bárdos Judit főtitkártól, aki elmondta, a tárgyalások sikertelensége esetén a szakszervezet demonstrációs bizottsága azonnal meg­kezdi tevékenységét. Ezt azért tartják in­dokoltnak, mert az ágazatban dolgozók­nak az idén csökkent a reálkeresetük, és azt a jövő évre jelzett béremelés sem kompenzálja. A főtitkár sajnálatosnak mondta, hogy a belügyminiszter - ígére­te ellenére - meg sem próbált pluszpén­zeket kiharcolni az érdemi béremelésre a parlamentben. - A szakszervezet igénye, ha nem is túlzottan, de elmarad a tárca lehetősé­geitől. Meggyőződésem, hogy 16 száza­lékos bérfejlesztésre nem tudunk forrást keríteni — közölte lapunkkal Lajtár Jó­zsef. A BM helyettes államtitkára ugyanakkor korainak tartja, hogy a szak­­szervezet már a tárgyalások megkezdése előtt demonstrációs bizottságot emleget. Szerinte meg kell várni, mire lesz fede­zet, mi finanszírozható a költségvetés­ből. Mindazonáltal Lajtár bízik abban, hogy sikerül a tárgyalóasztalnál mindkét fél számára elfogadható kompromisszu­mos megoldást találni. K. J. E. Bánk szerint az ellenzék támadja a kisgazdapártot Csurka, Székely zsákmányszerző maffia tagja Bánk Attila kisgazda frakcióvezető szerint a jobb- és a baloldali ellenzék frontális támadást indított az FKGP ellen. A politikus úgy látja: a Torgyán József által irányított FVM a felada­tát végzi, amikor vidékfejlesztési pén­zekből kis létszámú települések temp­lomait és iskoláit támogatja. MUNKATÁRSAINKTÓL Csurka István, a MIÉP elnöke a Székely­ügy kapcsán a hét végén több alkalom­mal is bírálta a kisgazdapártot. Szegedi és szolnoki nyilatkozataiban hangoztat­ta: ha a Fidesz nem határolódik el vala­miképpen a „torgyáni kisgazdapárttól”, akkor vele együtt fog szétesni. Szerinte az FKGP-t ért vádak nem egy személyre irányulnak, mert olyan cselekményekről van szó, amelyeket bűnszövetségben le­het elkövetni. „Nem vagyunk naivak, és nem hisszük, hogy Székely Zoltán egy magányos harcos, mint Lee Harvey Oswald, Kennedy gyilkosa volt” - kö­zölte. Mint mondta, Székely sokkal in­kább egy zsákmányszerző maffia tagja, és noha egyelőre csak ő van kórházban, rajta kívül még más is odakerülhet. Balla Dániel a múlt héten, a megvesz­tegetéssel gyanúsított, kórházban tartóz­kodó Székely Zoltán pedig hétfőn nyilat­kozott úgy lapunknak: nincs tudomása arról, hogy más képviselő is készült vol­na az ominózus találkozóra a Gellért Szállóhoz. Bánk Attila, az FKGP frak­cióvezetője érdeklődésünkre elmondta: ő is hallott arról a lapokban megjelent értesülésről, mely szerint Székely Zol­tán mellett egy másik kisgazda képvise­lőt is vártak a Gellért Szállónál történt találkozóra, de sem az ügyészség, sem a rendőrség részéről nem kapott ilyen tá­jékoztatást. Más forrásból származó in­formációink szerint azonban továbbra is elképzelhető, hogy Székely Zoltán mel­lett egy másik kisgazda képviselőt is „megszólíthat” az ügyészség. Az FKGP- frakció vezetése már felkészült arra, hogy ilyen esetben haladéktalanul kizár­ja a képviselőcsoportból az érintett hon­atyát - tudtuk meg. Bánk Attila frakcióvezető a kisgaz­dapártot bíráló nyilatkozatokra reagál­va munkatársunknak kijelentette: a jobb- és a baloldali ellenzék frontális támadást indított a kisgazdapárt ellen. - A támadássorozatnak az a célja, hogy kiszorítsák a kisgazdapártot, az MSZP és a Fidesz közötti kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt ugyanis a 2002-es választásokon csak az a párt tud kormá­nyozni, amelyiknek lesz koalíciós part­nere - vélekedett a frakcióvezető. Székely Zoltán hétfőn egy október 23-i kiáltványt juttatott el lapunk­hoz. Ebben a volt kisgazda képvise­lő úgy fogalmaz: „a Független Kis­gazdapártnak megtisztulásra van szüksége, ezért Torgyán Józsefnek le kell mondania, hogy a tisztítótűz elérhesse az FKGP-t”. A megvesz­tegetéssel gyanúsított képviselő szerint a kisgazdapárt vezetésének egy része átvette a hatalmat, zsaro­lással megsemmisítette a pártelnö­köt, már csak bábként használják. A beruházások terhére pénzelték a Fradit? A Népszava értesülése szerint a mező­­gazdasági beruházások támogatására szánt költségvetési keretből különített el egymilliárd forintot az FVM az Agrárin­novációs Kht. működésére. Laptársunk feltételezése szerint a kht. egymilliárdos támogatása játszhatott közre abban is, hogy júliusban le kellett állítani a mező­­gazdasági gépek vásárlásához adott álla­mi támogatások folyósítását. Mint arról lapunk is beszámolt, a Torgyán József által irányított agrártár­ca a kht.-n keresztül juttatott 40 millió forintot az FTC-nek, s további 30 mil­lió forintot - jobbára - Szabolcs me­gyei egyházközösségeknek, tízmilliót pedig egy mátészalkai mezőgazdasági középiskolának. Torgyán József a múlt héten lapunknak azt mondta, hogy mi­niszterként egyetlen támogatásról sem írt alá papírokat. (A Népszava szomba­ti számában több olyan levelet is közöl, amelyet maga a miniszter írt a támoga­tást kérő lelkipásztoroknak, főtisztelen­­dőknek. Ezekben Torgyán úgy fogal­maz: maga döntött, illetve intézkedett a különböző támogatások odaítéléséről.) Bánk Attila kisgazda frakcióvezető pe­dig a Nap-kelte hétfői adásában az Agrárinnovációs Kht. kapcsán kijelen­tette: nem lehet támadni azért az FVM- et, mert a feladatát végzi. Mint mondta, az a baj, hogy csak 40 és nem 80 millió forint jutott a kis létszámú települések templomainak és beázó iskoláinak tá­mogatására. Lejáró mandátumok, új vezetők Folytatás az 1. oldalról A választott vezetők közül júliusban a parlamentnek - minősített többséggel - az ombudsmanokról kell döntenie. Hogy erre milyen esély van, jelzi: a legfőbb ügyészi posztra megválasztott Polt Péter általános ombudsmanhelyettes utódját máig nem sikerült megtalálni. Rutinfel­adatnak tűnik viszont az MTI tulajdono­si tanácsadó testületének szintén 2001 júliusában esedékes újjáalakítása, mert a parlamenti pártok jelöltjei közül az Or­szággyűlés egyszerű többséggel választ. Nehezebb lesz a Legfelsőbb Bíróság el­nökének kijelölése. Solt Pál mandátuma 2002. június 24-ig szól, vagyis e tisztség sorsáról vagy március közepéig a jelen­legi parlament dönt, vagy az új közvetle­nül a megalakulása után. Miután a képvi­selők az elnök személyéről kétharmados többséggel határoznak, a Legfelsőbb Bí­róságnak az ellenzék nélkül várhatóan sem a mostani ciklus végén, sem a követ­kező elején nem lesz új vezetője. A bíróságokon egyébként sajátos hely­zet alakulhat ki: 2002 januárjában a Leg­felsőbb Bíróság elnökhelyettese és szinte valamennyi megyei bírósági vezető meg­bízatása is véget ér. E tisztségekre pályá­zatot kell kiírni, de a döntést a kormány nem befolyásolhatja; a meghatározó sze­rep az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nácsé. E testület egyébként 2002 nyarán, ha az ország első számú bíráját nem sike­rül megválasztani, elnök nélkül marad. L. L. K.

Next