Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-24 / 249. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 24., KEDD Megemlékezések a forradalomról Pokorni: Október 23-án a nép erejét, igazságba vetett hitét ünnepeljük Országszerte koszorúzásokkal, ünnepi megemlékezésekkel emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire és vértanúira. A szónokok ’56 máig ható tanulságaira és üzenetére hívták fel hallgatóságuk figyelmét. Az igazságügy-miniszter bejelentette: a kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, amely semmissé nyilvánítaná az ’56 utáni megtorlások során hozott törvénysértő ítéleteket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az 1956-os forradalom és szabadságharc 44. évfordulójának előestéjén a Műegyetemen mondott ünnepi beszédében Pokorni Zoltán oktatási miniszter leszögezte: 1956 célja a rendszerváltás volt, és nem a szocializmus megreformálása. Hozzátette: október 23-án a magyar nép erejét, igazságba vetett hitét ünnepeljük. Nagy Imre alakját felidézve úgy fogalmazott: a mártírhalált halt miniszterelnök október 24. és november 4. között sokat lépett előre. Tudomásul vette és szentesítette a forradalmat, még ha kommunistaként tette is. Pokorni hangsúlyozta, hogy ’56-ban az egyetemisták pontosan tudták, hogy mit akarnak: szabad, demokratikus és polgári Magyarországot. A műegyetemi megemlékezésről - amelyen részt vett másokkal együtt Mádl Ferenc köztársasági elnök is - az ünneplők átvonultak a Bem térre. Az ünnepi beszédeket követően a Bem-szobornál koszorút helyeztek el a parlamenti pártok, a HM, több parlamenten kívüli politikai tömörülés, a határon túli magyar politikai pártok és szervezetek képviselői. Ezt követően az ünneplők korhű tehergépkocsikkal és gyalogosan átvonultak a Kossuth térre, ahol Pokorni Zoltán fellobbantotta a forradalom lángját. Vasárnap este, az Operaházban Martonyi János külügyminiszter ünnepi beszédében leszögezte: más lenne Magyarország, Európa és a világ az 1956- os forradalom és szabadságharc nélkül. Hozzátette: ’56 becsületet adott a magyar nemzetnek, lendületet adott az európai egységnek, és példát, tanulságot az egész világnak: „Nagy dolgokban az értékválasztás biztonságától, az igaz ügybe vetett hittől függ a sorsunk, erre tanít 1956 példája.” Október 22-én és 23-án országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, vértanúira. Hétfő délelőtt a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett felvonták az állami zászlót. A magyar szocialisták vállalják az 1956-os forradalom és szabadságharc s annak vezetője, a mártírsorsú Nagy Imre miniszterelnök örökségét - jelentette ki Kovács László, a szocialista párt elnöke vasárnap Kaposváron, a Nagy Imre-szobornál tartott központi MSZP-s megemlékezésen, amelyen Luis Ayala, a Szocintem főtitkára is részt vett. " Az ünnep közelsége miatt értékelése, ha az idő múlásával gyengülő mértékben is, de még ma is megosztja az emlékezőket, az ünneplőket - szögezte le. Reményt adónak nevezte ugyanakkor, hogy a forradalom és szabadságharc egykori résztvevői, illetve az azt követő évek üldözöttei közül erősödik azoknak a hangja, akik nem bosszúért kiáltanak, hanem a megbékélésért, a nemzeti összefogásért emelnek szót. Hozzátette: Nagy Imre, haláláig baloldali politikus volt, sorsa, drámai végkifejlete idején vallott eszméi demokratikus szocialista, azaz szociáldemokrata eszmék voltak, ezért próbál távolodni tőle a jelenlegi hatalom. Hétfőn Baktalórándházán Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: Magyarország nem léphet úgy a harmadik évezredbe, hogy ’56 hősei még nem kapták meg a méltó elismerést áldozatvállalásukért. Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök és Demszky Gábor főpolgármester is részt vett a Nagy Imre egykori budapesti háza előtt tartott megemlékezésen. A volt államfő szólt arról, hogy Nagy Imre nevét egyre kevesebbet hallani, pedig tettei 1848 miniszterelnöke, Batthyány mellé emelték őt. A Magyar írószövetség ünnepi megemlékezésén Pomogáts Béla némi roszszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Írószövetség ’56-os szerepéről és szellemiségéről mintha megfeledkezni látszanának azok a hivatalok, amelyeknek az a feladat jutott, hogy méltóképpen rendezzék meg a forradalom ünnepét. Közölte, 1990 óta első ízben fordult elő, hogy a Magyar Írószövetség nem kapott meghívást az állami megemlékezésekre, igaz - fűzte hozzá -, ezeken igen sokan vannak jelen olyanok, akiknek aligha lehet közük a forradalomhoz, annak szellemiségéhez. Fáklyás felvonulás korhű teherautókkal FOTÓ: SOPRONYI GYULA A jogállam megsemmisítheti a jogsértő ítéleteket MTI-JELENTÉS A hét végén Budapesten rendezte meg IX. kongresszusát a Kommunizmus Üldözötteinek Nemzetközi Szövetsége. Mádl Ferenc köztársasági elnök a küldöttek köszöntve rámutatott: ’56 áldozatai nem voltak hiábavalók, mivel Magyarország akkoriban helytállásból, kitartásból példát adott más elnyomásban élő nemzetek számára is. Az államfő üdvözölte azt a kormányjavaslatot, amely eltörli az ’56-os forradalom és szabadságharc leverését követően hozott jogsértő ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök, aki levélben köszöntötte a küldötteket, hangsúlyozta: a kommunizmus generációk, országok és nemzetek életét tette tönkre azzal, hogy megfosztotta őket elemi jogaiktól és kiszolgáltatta őket az államgépezet visszaéléseinek. Az új nemzedék ezért érzi kötelességének, hogy legalább részben ellensúlyozza apái és nagyapái múltbéli szenvedéseit. „Soha sem késő elszámolni a múlttal. Nem engedhetjük meg, hogy a politika világában rejtőzködő sötét erők mély romlásba döntsék azokat az értékeket, amelyekre egy egészséges társadalom felépülhet” - írta Orbán. Sajnálatos, hogy a múlt kommunista rendszereinek bűnösei ma már kihasználhatják az idő múlása adta jogi kereteket — fogalmazott beszédében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, majd rámutatott: a jogállamnak korlátlan lehetőségei vannak arra, hogy az ártatlanul bűnössé tett emberekre kiszabott ítéleteket legalább utólag megsemmisítse. Aláhúzta, milyen nagy jelentősége van ebből a szempontból a legutóbbi semmisségi törvényjavaslatnak, amely már a T. Ház előtt van. Boross Péter korábbi miniszterelnök a Szabadságharcosokért Alapítvány elnökeként üdvözölte, hogy a kommunizmus üldözöttei immár nemzetközi szervezetbe tömörülve sürgetik az elmúlt rendszer vétkeseinek megbüntetését. * „A honvédség nehézjárművei elindultak” Göncz Árpád visszaemlékezése az 1990-es taxisblokádra MUNKATÁRSUNKTÓL Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök vasárnap este, az RTL Klub televízió Akták című műsorában az 1990. őszi taxisblokád napjaira visszaemlékezve elmondta: ő maga a vezérkari főnöktől tudta meg, hogy a Magyar Honvédség nehézjárművei már elindultak a főváros felé, hogy megtisztítsák a hidakat és megteremtsék az összeköttetést Buda és Pest között. - Ösztönösen azt mondtam: ezt mint a hadsereg parancsnoka megtiltom, ha ez mégis bekövetkezik, a felelősök hadbíróság elé fognak állni - nyilatkozta az RTL Klubnak a volt államfő. Azt, hogy az akkori MDF-vezetésű kormánynak szándékában volt eltávolíttatni a hidakról a blokádot alkotó járműveket, Horváth Balázs akkori belügyminiszter is elismerte a műsorban. Szerinte azonban fegyveres katonák, illetve harci járművek nem indultak el a főváros felé. „Göncz Árpád valamit félreértett”, fogalmazott Horváth, majd később hozzátette: olyan elképzelés megfogalmazódott az akkori döntéshozókban, hogy szállító járművek érkeztek volna Budapestre, amelyekkel elszállították volna a hidakat eltorlaszoló járműveket. Az RTL Klub munkatársainak nem sikerült kideríteniük, hogy Budapest irányába elindítottak-e a válság idején katonai alakulatokat, s ha igen, ki adta ki erre a parancsot az államfő — aki egyben a honvédség főparancsnoka is - tudta nélkül. Sem Lőrincz Kálmán nyugalmazott vezérezredes, a honvédség akkori parancsnoka, sem Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere nem kívánt nyilatkozni a taxisblokád idején történtekről. A HM és a honvédség pedig nem tette lehetővé a stáb számára, hogy betekintsen azokba a titkos minősítésű okmányokba, amelyekből egyértelműen kiderülhetne, milyen csapatmozgások voltak a blokád napjaiban, továbbá hogy ki és milyen céllal rendelte el azokat. A belügyi szakszervezet követelései A bérigény megfogalmazása mellett nyomásgyakorlási készségét is kinyilvánította legutóbbi ülésén a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) országos tanácsa. A testület 16 százalékos keresetnövelést igényel 2001-re az ágazat dolgozóinak azzal a kikötéssel, hogy a béremelésbe nem számítják be a jogszabály alapján járó kötelező előresorolást. A szakszervezet azt szeretné, hogy a belügyi szervek minden állománycsoportja megkapja a 14. havi illetmény félhavi öszszegét, és egységesen növeljék a ruházati pénzt is. A szakszervezet bízik abban, hogy szociális és gazdasági érvekkel alátámasztott követeléséről eredményes tárgyalásokat tud majd folytatni a belügyminiszterrel - tudtuk meg Bárdos Judit főtitkártól, aki elmondta, a tárgyalások sikertelensége esetén a szakszervezet demonstrációs bizottsága azonnal megkezdi tevékenységét. Ezt azért tartják indokoltnak, mert az ágazatban dolgozóknak az idén csökkent a reálkeresetük, és azt a jövő évre jelzett béremelés sem kompenzálja. A főtitkár sajnálatosnak mondta, hogy a belügyminiszter - ígérete ellenére - meg sem próbált pluszpénzeket kiharcolni az érdemi béremelésre a parlamentben. - A szakszervezet igénye, ha nem is túlzottan, de elmarad a tárca lehetőségeitől. Meggyőződésem, hogy 16 százalékos bérfejlesztésre nem tudunk forrást keríteni — közölte lapunkkal Lajtár József. A BM helyettes államtitkára ugyanakkor korainak tartja, hogy a szakszervezet már a tárgyalások megkezdése előtt demonstrációs bizottságot emleget. Szerinte meg kell várni, mire lesz fedezet, mi finanszírozható a költségvetésből. Mindazonáltal Lajtár bízik abban, hogy sikerül a tárgyalóasztalnál mindkét fél számára elfogadható kompromisszumos megoldást találni. K. J. E. Bánk szerint az ellenzék támadja a kisgazdapártot Csurka, Székely zsákmányszerző maffia tagja Bánk Attila kisgazda frakcióvezető szerint a jobb- és a baloldali ellenzék frontális támadást indított az FKGP ellen. A politikus úgy látja: a Torgyán József által irányított FVM a feladatát végzi, amikor vidékfejlesztési pénzekből kis létszámú települések templomait és iskoláit támogatja. MUNKATÁRSAINKTÓL Csurka István, a MIÉP elnöke a Székelyügy kapcsán a hét végén több alkalommal is bírálta a kisgazdapártot. Szegedi és szolnoki nyilatkozataiban hangoztatta: ha a Fidesz nem határolódik el valamiképpen a „torgyáni kisgazdapárttól”, akkor vele együtt fog szétesni. Szerinte az FKGP-t ért vádak nem egy személyre irányulnak, mert olyan cselekményekről van szó, amelyeket bűnszövetségben lehet elkövetni. „Nem vagyunk naivak, és nem hisszük, hogy Székely Zoltán egy magányos harcos, mint Lee Harvey Oswald, Kennedy gyilkosa volt” - közölte. Mint mondta, Székely sokkal inkább egy zsákmányszerző maffia tagja, és noha egyelőre csak ő van kórházban, rajta kívül még más is odakerülhet. Balla Dániel a múlt héten, a megvesztegetéssel gyanúsított, kórházban tartózkodó Székely Zoltán pedig hétfőn nyilatkozott úgy lapunknak: nincs tudomása arról, hogy más képviselő is készült volna az ominózus találkozóra a Gellért Szállóhoz. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője érdeklődésünkre elmondta: ő is hallott arról a lapokban megjelent értesülésről, mely szerint Székely Zoltán mellett egy másik kisgazda képviselőt is vártak a Gellért Szállónál történt találkozóra, de sem az ügyészség, sem a rendőrség részéről nem kapott ilyen tájékoztatást. Más forrásból származó információink szerint azonban továbbra is elképzelhető, hogy Székely Zoltán mellett egy másik kisgazda képviselőt is „megszólíthat” az ügyészség. Az FKGP- frakció vezetése már felkészült arra, hogy ilyen esetben haladéktalanul kizárja a képviselőcsoportból az érintett honatyát - tudtuk meg. Bánk Attila frakcióvezető a kisgazdapártot bíráló nyilatkozatokra reagálva munkatársunknak kijelentette: a jobb- és a baloldali ellenzék frontális támadást indított a kisgazdapárt ellen. - A támadássorozatnak az a célja, hogy kiszorítsák a kisgazdapártot, az MSZP és a Fidesz közötti kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt ugyanis a 2002-es választásokon csak az a párt tud kormányozni, amelyiknek lesz koalíciós partnere - vélekedett a frakcióvezető. Székely Zoltán hétfőn egy október 23-i kiáltványt juttatott el lapunkhoz. Ebben a volt kisgazda képviselő úgy fogalmaz: „a Független Kisgazdapártnak megtisztulásra van szüksége, ezért Torgyán Józsefnek le kell mondania, hogy a tisztítótűz elérhesse az FKGP-t”. A megvesztegetéssel gyanúsított képviselő szerint a kisgazdapárt vezetésének egy része átvette a hatalmat, zsarolással megsemmisítette a pártelnököt, már csak bábként használják. A beruházások terhére pénzelték a Fradit? A Népszava értesülése szerint a mezőgazdasági beruházások támogatására szánt költségvetési keretből különített el egymilliárd forintot az FVM az Agrárinnovációs Kht. működésére. Laptársunk feltételezése szerint a kht. egymilliárdos támogatása játszhatott közre abban is, hogy júliusban le kellett állítani a mezőgazdasági gépek vásárlásához adott állami támogatások folyósítását. Mint arról lapunk is beszámolt, a Torgyán József által irányított agrártárca a kht.-n keresztül juttatott 40 millió forintot az FTC-nek, s további 30 millió forintot - jobbára - Szabolcs megyei egyházközösségeknek, tízmilliót pedig egy mátészalkai mezőgazdasági középiskolának. Torgyán József a múlt héten lapunknak azt mondta, hogy miniszterként egyetlen támogatásról sem írt alá papírokat. (A Népszava szombati számában több olyan levelet is közöl, amelyet maga a miniszter írt a támogatást kérő lelkipásztoroknak, főtisztelendőknek. Ezekben Torgyán úgy fogalmaz: maga döntött, illetve intézkedett a különböző támogatások odaítéléséről.) Bánk Attila kisgazda frakcióvezető pedig a Nap-kelte hétfői adásában az Agrárinnovációs Kht. kapcsán kijelentette: nem lehet támadni azért az FVM- et, mert a feladatát végzi. Mint mondta, az a baj, hogy csak 40 és nem 80 millió forint jutott a kis létszámú települések templomainak és beázó iskoláinak támogatására. Lejáró mandátumok, új vezetők Folytatás az 1. oldalról A választott vezetők közül júliusban a parlamentnek - minősített többséggel - az ombudsmanokról kell döntenie. Hogy erre milyen esély van, jelzi: a legfőbb ügyészi posztra megválasztott Polt Péter általános ombudsmanhelyettes utódját máig nem sikerült megtalálni. Rutinfeladatnak tűnik viszont az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének szintén 2001 júliusában esedékes újjáalakítása, mert a parlamenti pártok jelöltjei közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választ. Nehezebb lesz a Legfelsőbb Bíróság elnökének kijelölése. Solt Pál mandátuma 2002. június 24-ig szól, vagyis e tisztség sorsáról vagy március közepéig a jelenlegi parlament dönt, vagy az új közvetlenül a megalakulása után. Miután a képviselők az elnök személyéről kétharmados többséggel határoznak, a Legfelsőbb Bíróságnak az ellenzék nélkül várhatóan sem a mostani ciklus végén, sem a következő elején nem lesz új vezetője. A bíróságokon egyébként sajátos helyzet alakulhat ki: 2002 januárjában a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és szinte valamennyi megyei bírósági vezető megbízatása is véget ér. E tisztségekre pályázatot kell kiírni, de a döntést a kormány nem befolyásolhatja; a meghatározó szerep az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsé. E testület egyébként 2002 nyarán, ha az ország első számú bíráját nem sikerül megválasztani, elnök nélkül marad. L. L. K.