Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

Milliárdos veszteségek a gázár miatt Egy-egy nagyvállalat költségeit félmilli­­árd forinttal, de egyes esetekben akár egymilliárddal is megnöveli egy év alatt a novemberi gázáremelés - tudtuk meg Szaniszló Mihálytól, az Ipari Energiafo­gyasztók Egyesületének elnökétől. Ezt támasztja alá például, hogy az előzetes számítások szerint az év végéig mintegy 270-300 millió forint többletkiadást okoz a gáz árának emelése a Dunaferr vállalatcsoportnál. Hirczi József gazda­sági vezérigazgató-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy a vállalat költségeit jö­vőre összességében mintegy kétmilliárd forinttal növeli meg a gázszámla. Az erőműveknél is komoly költség­­növekedés várható. A gáztüzelésű áram­termelőknél a költségek 60-70 százalé­kát teszi ki a tüzelőanyag-költség. Ez azt jelenti, hogy mintegy 30 százalékkal emelkednek meg a kiadásaik az áreme­lés után, bár ettől nyilván eltérő is lehet a helyzet attól függően, hogy mennyire használják ki az erőmű kapacitását. Az MVM, amely a mai szabályok szerint a legalacsonyabb költség elve szerint hív­ja le az áramot az egyes erőművektől, nyilván kevesebbre tart majd igényt a drágábban termelő társaságoktól, s ez tovább növeli az egy kilowattórára jutó költségeket. Ezért meglehetősen szerény adatnak tűnik az a gázáremelés miatti 6,5 százalékos áramdrágulás, amelyet a Magyar Energia Hivatal prognosztizált a napokban megtartott zárt szakmai ülé­sen, s ahol számos új konfliktus veszé­lye rajzolódott ki. Bonyodalmakat okoz­hat például az, hogy sok fogyasztónál már áttértek az éves leolvasásra. Kérdés, náluk hogyan számítják majd ki a no­vember elseje után felhasznált gáz árát az új tarifával. P. Á. G. Százmillió euró hitelt hagyott jóvá a Mal számára az Európai Beruhá­zási Bank (EIB). Ezt olaj- és gáz­termelő berendezések, tárolóeszkö­zök, csővezetékek és benzinkutak műszaki fejlesztésére, a tranzitszál­lítások könnyítésére, valamint kör­nyezetvédelmi beruházásokra nyújtják. Wolfgang Roth alelnök az immár második ilyen kölcsönről elmondta, hogy az EIB fontosnak tartja a Mal segítését a cég életének fontos időszakában. Cél az is, hogy előmozdítsák a regionális fejlesz­tést, a szektor liberalizálását, felké­szítve a vállalatot a nagyobb piaci nyomásra, illetve az uniós csatla­kozás kihívásaira. Az EIB 1990 óta összesen 1,6 milliárd euró hitelt nyújtott magyarországi fejleszté­sekre. (Brüsszeli tudósítónktól) Vita a biztosítók és a PM között MUNKATÁRSUNKTÓL A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a biztosítók nem emelhetik korlátlanul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díját jövőre. A tárca úgy véli, hogy rende­lete egyértelmű: a tarifák átlagosan hat százalékkal emelkedhetnek 2001-ben. Mint szerdai számunkban megírtuk, egyes biztosítók véleménye az, hogy joghézag támadt a PM díjemelési rendeletében. Ezért bár régi ügyfeleik esetében betartják a hatszázalékos korlátot, azonban az új, 2001-ben kötött szerződések díját ennél nagyobb mértékben emelik. A vita tulaj­donképpen arról szól: a PM rendelete sze­rint beleszámít-e az átlagos emelésbe az új szerződésekre szabott magasabb díj vagy sem. A biztosítók úgy vélik, hogy nem, a pénzügyi tárca szerint viszont igen. A huzakodásra nincs sok idő: a bizto­sítóknak hétfőn kell közzétenniük a jö­vőre érvényes tarifáikat. A nagyobb díj­emelést most csak a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete (PSZÁF) tudná megakadályozni azzal, ha az új szerző­dőknek nagyobb tarifát megállapító tár­saságok kalkulációit szabályellenesnek minősítené. A PSZÁF várhatóan hétfőn közli döntését, amelyben kizárólag a jog­szabályokban megfogalmazott paragra­fusokra támaszkodhat. Ezek pedig csak a régi ügyfelek esetében tartalmazzák - a biztosítók meglévő szerződésállományá­ra írják elő - a hatszázalékos korlátot. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2000. OKTÓBER 27., PÉNTEK A Gazprom a hazai vegyiparban A Sibur hosszú évekre tervez Magyarországon Bár az oroszországi gázipari mamut­­vállalat, a Gazprom maga is „úgy érte­sült”, hogy az ukrajnai Oriana etilén­üzem a Lukoil orosz olajóriás tulajdo­ni körébe jutott, ez nem befolyásolja a Gazprom magyarországi távlati el­képzeléseit, ezért BorsodChem-része­­sedésüket nem akarja eladni. Az orosz cég képviselői ezt szögezték le tegnapi sajtóértekezletükön. Mihail Rahimkulov, a Gazprom és a BorsodChemben (BC) 24,58 százalékos tulajdont szerzett Milford képviselője tegnap tájékoztatta az újságírókat arról, hogy az Írországban bejegyzett Milford valóban a Gazprom „érdekeltségi köré­be” tartozik, a BC-ben szeptemberben megszerzett részvényeire opciós szerző­dést kötött Sibur orosz petrolkémiai cég pedig a Gazprom leányvállalata. Mind­ezt Rém Vjahirjev, a Gazprom elnöke október 23-án keltezett levelében közöl­te a magyar gazdasági, illetve a pénz­ügyminiszterrel, bejelentve egyben, hogy a Gazprom stratégiai elképzelések­kel kíván a magyar vegyiparban megje­lenni. Ennek megvalósítására a Szibé­riai­ Uráli Petrolkémiai és Gázipari Tár­saság (Sibur) kap megbízást, Vjahirjev egyúttal támogatást kért terveik megva­lósításához. A sajtóértekezleten részt vett a Sibur két alelnöke, Mihail Szoboljev és Szergej Zenkin, akiknek szavaiból kitűnt, hogy cégük a nyersanyag-ellátás terén, továb­bá egyes vegyipari termékek gyártásá­ban kíván szoros együttműködést kiala­kítani a BorsodChemmel. Hangsúlyoz­ták, hogy nem kívánják elcserélni vagy eladni BC-részvényeiket, amelyek most szerintük is alulértékeltek. Remélik, hogy elképzeléseikhez a november 24-i közgyűlésen sikerül megnyerniük a rész­vényesek egyetértését, és - korábbi fe­nyegető kijelentéseikkel ellentétben - szó sem esett a BC vezetésének menesz­téséről, sőt a jelenlegi el­nök-vezérigaz­gatónak, Kovács F. Lászlónak is felajánl­ják, hogy folytassa tovább tevékenységét a cégnél - vezérigazgatóként és elnöksé­gi tagként. A sajtóértekezlet részvevőiben min­denesetre az a benyomás alakult ki, hogy a Gazprom illetékesei belátták az eddigi taktika elhibázottságát, s a megfoghatat­lan Milford fantomja helyett a szakmai­lag is tekintélyes Sibur bekapcsolásával kívánják az elmúlt hetek kellemetlen vi­táit lezárni, új lapot nyitni az orosz cég és a magyar vegyipar kapcsolatainak törté­netében. A Népszabadság kérdésére Szoboljev megerősítette, hogy a Sibur nem csupán azzal a három-négy évvel számol, ami­kor az etilént gyártó Oriana, valamint a TVK és a BC „együttműködésre van ítélve”, hanem ennél messzebb tekint. Valószínűsítette, hogy Magyarországon 300 ezer tonnával bővítik évente az eti­léngyártást, amihez egymillió tonna nyersanyagra lesz szükség, s ezt a Sibur adná. Ez nem befolyásolná az együttmű­ködésüket a Mollal, amelyet jónak mondtak, sőt Rahimkulov azt is megje­gyezte, hogy a TVK-t igyekeznek közö­sen irányítani, amiből egyértelművé vált, hogy a Tiszai Vegyi Kombinátban is vannak „közvetett” részvényeik (a Molban viszont nincsenek - erősítette meg korábbi kijelentését a Gazprom bu­dapesti képviselője­. Két órával az orosz üzletemberek után a BorsodChem Váci utcai irodájában is sajtóértekezletet tartottak. Itt Kovács F. László számolt be arról, hogy tárgyalt a Lukoil küldöttségével. Arról tájékoztat­ták, hogy novemberben újra indítják az etiléntermelést az ukrajnai Oriana üze­mében. Kovács reményét fejezte ki, hogy ez jótékony hatást gyakorol az egész magyar petrolkémiai iparra, és kedvezően befolyásolja az árképzést is. A vezérigazgató most tért haza több nyu­gati részvényesnél - köztük az EBRD- nél - tett látogatásáról, s tapasztalatai szerint ők egyetértenek a jelenlegi me­nedzsment tevékenységével. A Milford váratlan felbukkanása, nem átlátható volta viszont elbizonytalanította a tulaj­donosokat, ezzel magyarázható a BC részvényeinek áresése is. Az elnök-vezérigazgató szerint abban semmi új nincs, hogy a kelet-közép­­európai térség vegyipara kapcsolatokat tart fenn orosz és ukrán partnereivel, leg­feljebb az utóbbiak tulajdonosként törté­nő felbukkanása az újdonság. Ez azon­ban hasznosnak bizonyulhat nemcsak a termelés, de az értékesítés szempontjá­ból is, hiszen biztonságosabb megjelené­si körülményeket garantálhat a keleti piacokon. Kovács ugyanakkor szólt arról is, hogy szándékukban áll a Gazprom­­érdekeltségű BC-részvények mintegy tíz százalékának visszavásárlására ajánlatot tenni. Arról nem tudott érdemben nyilat­kozni, hogy a Lukoilnak szándékában áll-e esetleg megszerezni a Sibur leendő BC-tulajdonát, amit a jelenlegi opciós megállapodás alapján a Milfordtól ké­szül átvenni. Farkas József György Rahimkulov, Szoboljev és Zenkin a középpontban fotó: Komanczky Tivadar Versenyhivatal: enyhe büntetés? A piaci verseny korlátozása miatt el­marasztalta a hazai gyógyszergyártók szövetségeit, s egyúttal 1­5 millió fo­rintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa. A gyógyszeripari szövetségek jelzésérté­kűnek tekintik a meglepően enyhe büntetést. Egyelőre nem döntöttek ar­ról, hogy fellebbeznek-e. Alkalmas a piaci verseny korlátozásá­ra a gyógyszergyártók egyesületeinek megállapodása, mely szerint egységesen 8,5 százalékkal emelték volna a támoga­tott gyógyszerek árát — állapította meg a tegnapi tárgyaláson a Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH) versenytanácsa. Mint azt Polgárdy Géza, a GVH szóvi­vője lapunknak elmondta, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületét és a Ma­gyarországi Gyógyszergyártók Orszá­gos Szövetségét 5-5 millió forint, a Ge­nerikus Gyógyszergyártókat pedig 1 millió forint bírságra kötelezte a ver­senytanács. Győrffy István, az eljáró versenyta­nácstag az MTI érdeklődésére elmondta: az érintett szervezetek a tárgyaláson az­zal védekeztek, hogy eltérően a korábbi évek gyakorlatától idén az első fél évben meg sem kezdődtek a tárgyalások a gyógyszerek áráról, sőt még ígéretet sem kaptak az ártárgyalás megkezdésé­re. A védelem szerint a gyógyszergyártó társaságok külön-külön hozták meg döntésüket az áremelésről, s csupán az egy időben történő bevezetésről állapod­tak meg. A versenybíró elmondta: mind­ezt méltányolta a versenytanács, miként azt is, hogy a GVH felszólítására a gyógyszergyártó szövetségek vissza­vonták ajánlásukat, így az áremelés vé­gül nem valósult meg. A tárgyalás előtt a gyógyszergyártók attól tartottak, hogy őket is bevonják az érdekképviseleteik elleni eljárásba. Ez­zel kapcsolatban Szemán Barna, a GVH irodavezetője úgy nyilatkozott lapunk­nak, hogy a gyártók aggodalma nem volt alaptalan. A vizsgálat elején ugyanis ko­molyan felmerült, hogy eljárás alá von­ják a gyártókat is. A bekért információk nyomán azonban ezt a lehetőséget végül elvetették az ügy vizsgálói. Az érintett szövetségek képviselői méltányolták azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa csütörtökön tizedére mérsékelte a hiva­tal szakértői által javasolt 110 millió fo­rintos bírságot. Váczi János, a generikus gyártói szövetség elnöke lapunknak el­mondta: még nem tud válaszolni arra, hogy élnek-e a fellebbezés lehetőségé­vel, vagy kifizetik a bírságot. Erről csak később döntenek majd a szövetség ve­zetői. Búzás László, a Magyosz igazga­tója szerint a versenytanács a gyártói szövetségek javára írta, hogy jogilag nem kellően szabályozott az árak köz­zététele. Eddig a szokásjog alapján hir­dették ki időről időre a hatósági árakat. A tanács azt is figyelembe vette, hogy a támogatott gyógyszereknél lényegében hatósági árat szabnak meg. Búzás Lász­ló személyes véleményeként hozzátette azt is, hogy szerinte ha a szövetsége be­fizeti az összeget, azzal igazolja az ár­kartell gyanúját. Székely Krisztina, az IGYE elnöke jelzésértékűnek ítélte a versenytanács büntetésmérséklő dönté­sét. Mint mondta: mivel a tárgyaláson csak rövid szóbeli indoklás hangzott el, ezért az ügyet bővebben csak később, az írásbeli határozat kézhezvétele után kí­vánják értékelni. Faragó József-Danó Anna Röviden Magyar-spanyol vámegyüttműködés Az Európai Unió Twining-programja keretében a magyar vámhatóságot a spa­nyol vámigazgatás szakemberei készítik fel az EU-integrációra - közölte Csap Mikolt, a VPOP integrációs és nemzet­közi főigazgatója. Kifejtette: a progra­mot az EU PHARE-programja kétmillió euróval támogatja, amelyet a magyar költségvetés ugyanekkora összeggel egészít ki. (MTI) Megalakult a Stabilitás A nyugdíjreformnak köszönhetően jól működő, stabil nyugdíjrendszer jött létre hazánkban, ám a tőkefedezeti nyugdíj­­rendszer bevezetése nem tűrt halasztást, s szükséges a magánpénztári járulékok emelése, a hatszázalékos befagyasztás feloldása — hangzott el a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség megalakulá­sát követő tájékoztatón. A szövetség az öt legnagyobb hazai nyugdíjpénztár részvételével alakult meg, s a hazai pénztártagság 68 százalékát, azaz 2,2 millió főt tömörít. Együttesen számolt vagyonuk 183 milliárd forint. (M. R. A.) Malév-rejtélyek A Népszabadság értesülése szerint a Malév vezérigazgatójának leváltása mö­gött a cégen belüli vezetői konfliktusok álltak. A távozó vezérigazgató, Kovács Ferenc szakmai ismereteit változatlanul nagyra értékelik, de a privatizáció előtt különösen hátrányosnak tartotta a társa­ság igazgatósága, hogy három vezér­igazgató-helyettesi posztból egy már hosszú ideje nincs betöltve, egyik he­lyettes csak megbízott, a harmadikkal pedig súlyos ellentétes viszonyban volt a vezérigazgató. A társaság vezetésével most megbízott Antal Erzsébettel foly­nak tárgyalások arról, hogy véglegesít­sék a vezérigazgatói poszton. Nógrádi László közlekedési és víz­ügyi miniszter az MTI-nek adott nyilat­kozatában azt közölte: az ÁPV Rt. vele nem egyeztetett a személyi döntésekről, ezzel nem tett eleget törvényi kötelezett­ségének. A szakmai felügyeletet ellátó miniszter még hivatalos értesítést sem kapott Kovács Ferenc távozásáról. A miniszter bejelentette, hogy a tárca né­hány napon belül pályázatot ír ki a Légi­­forgalmi és Repülőtéri Felügyelet igaz­gatói posztjának betöltésére. Erre Ko­vács Ferenc és Vitézy András - aki az LRI-t megbízott igazgatóként vezeti - egyenlő eséllyel pályázhat. Nem épülhet alagút a pályán Tegnap leállították a Kincsem Parkban építési engedély nélkül épülő lóverseny­pálya alatt átvezető gyalogos-aluljáró munkálatait. A pályák felületének kiala­kítása azonban tovább folyik. Mint arról már beszámoltunk, a Kin­csem Parkban kisebbségi tulajdonos Ficsor Autóház Kft. ügyvezetője nem já­rult hozzá a galopp- és ügetőpályákat, tribünöket és istállókat magában foglaló új lóversenykomplexum építési engedé­lyéhez. A többségi tulajdonos Nemzeti Lóverseny Kft. ezért bírósághoz fordult. A per elhúzódása miatt idén nyáron mó­dosították a francia Bouygues céggel kötött szerződést. Eszerint első ütemben csak az építési engedélyhez nem kötött közművek, a pályák, a világítás és az eredményjelzők készülnek el. A Ficsor Autóház azonban az új galopp-pálya alá tervezett alagút és az új sportpályák ki­alakítása miatt az első fokon illetékes Országos Műemlékvédelmi Hivatalhoz (OMH) fordult. Az OMH a napokban határozatot ho­zott, mely szerint a gyalogos-aluljáró szerkezetépítési munkáit azonnali ha­tállyal le kell állítani. A sportpályák ki­alakításával kapcsolatos panaszt pedig immár a Fővárosi Főügyészség vizsgál­ja, döntés november elején várható. Winkler Tamás, a Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: az OMH határozatának kézhezvételét köve­tően az alagút munkálatait leállították. Hozzátette: véleményük szerint az OMH rosszul értelmezte a vonatkozó jogsza­bályt. Mivel a határozat ellen fellebbe­zésnek helye nincs, keresik annak jogi lehetőségét, hogy az alagút munkálatait folytathassák. Azt is megtudtuk, hogy a pályák kialakítása, amit a határozat nem érintett, zavartalanul folytatódik. F.J. A Kincsem Park építkezés közben

Next