Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK 15 Magyar földet vennének a hollandok Tovább folyik a vita arról, hogy pon­tosan miről is tárgyalt és állapodott meg augusztusban a magyar és hol­land agrárminiszter: csak mintatele­pek létesítéséről volt-e szó, vagy a ter­mőföldhiánnyal küzdő tulipános or­szág gazdáinak letelepítése és esetle­ges földhöz juttatása is komoly lehető­ségként merült fel. A holland mező­­gazdasági minisztérium szóvivője la­punknak megerősítette: országában a sertéstartók érdeklődnek a magyar­­országi földvásárlások iránt. MUNKATÁRSAINKTÓL Augusztusban Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghívására Magyarországra látogatott holland kollégája, Laurens Jan Brink­­horst. Egy közelmúltban napvilágot lá­tott - az FVM egyik intézményének 1,2 millió forintos támogatásával készült, májusban már átadott - tanulmány nyo­mán éles politikai vita bontakozott ki ar­ról, hogy a tárgyalásokon szóba került-e, s ha igen, pontosan milyen formában holland gazdák magyarországi letelepí­tésének terve. A parlamenti ellenzék és az MDF az elmúlt napokban is azzal vá­dolta Torgyánt, hogy lehetővé kívánja tenni külföldiek számára a magyarorszá­gi termőföldvásárlást. (Ezt a hatályos törvény nem teszi lehetővé.) A legsúlyosabb vádak között elhang­zott az is, hogy holland vállalkozók cso­portjai már napjainkban is keresik a konkrét letelepedési lehetőségeket, s eb­ben a hivatalos területi agrárintézmé­nyek is segítik őket. Csurka István, a MIÉP elnöke - egy korábbi miniszteri kijelentésre utalva (amelyben Torgyán mindenféle hasonló lehetőséget vissza­utasított) — hazugsággal vádolta a mi­nisztert. Egy holland közleményt idé­zett, amely szerint a Brinkhorst-Torgyán tárgyalások eredményeként már a közeli jövőben megindulhatnak a holland ser­téstenyésztők magyarországi vállalko­zásai. Az egyik holland napilap tudósítá­sában az is szerepelt, hogy a földhiány­nyal küzdő EU-tagország agrárvállalko­zói termőföld-vásárlási lehetőséghez is juthatnak Magyarországon. A miniszter ezt határozottan cáfolta, mondván: kizárólag csak néhány ma­gyar tulajdonú mintaüzem kialakítási le­hetőségeinek megvizsgálásáról született egyezség, termőföld idegen kézbe adá­sának gondolata fel sem merült. Annál is inkább - közölte korábban lapunkkal az FVM sajtóosztálya -, mert a holland és a magyar partnerek a megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy a termőföld nemzeti érték, amit fokozottan kell vé­deni. Holland sertéstenyésztők valóban szí­vesen vennének termőföldet magyaror­szági gazdálkodáshoz - jelentette ki a Népszabadság brüsszeli tudósítójának kérdésére a holland mezőgazdasági mi­nisztérium szóvivője. Emlékeztetett: a holland miniszter nemrégiben Budapes­ten tárgyalt , és meg is állapodott­­ az FVM-ben a lehetőségek vizsgálatáról. Jelenleg azonban csak egy ötlet esetle­ges kikísérletezéséről van szó. A szóvi­vő kifejtette: a holland minisztérium fel­mérése szerint van érdeklődés ottani gazdálkodók részéről magyarországi vállalkozások indítása iránt. Számokat még nem tud mondani, de legfeljebb né­hány tucatról van szó. Holland farmerek a vasfüggöny leomlása óta több kelet­európai országban próbálkoztak, első­sorban a volt NDK területén jelentek meg gazdaságaik. Érdeklődnek lengyel és román lehetőségek iránt is. Bizonyos azonban, hogy csakis akkor hajlandóak külföldi befektetésre, ha a szükséges földterületet meg is vásárolhatják. Tulaj­donszerzés lehetősége nélkül - például földbérlettel - nem érdekli őket a lehető­ség. A holland álláspont szerint a magán­­tulajdonú földek szabad adásvétele ter­mészetes dolog, a különben földhiány­ban szenvedő országnak eszébe sem jut korlátozni ebben a külföldieket. Az EU- ban a földtulajdonszerzés tilalma amúgy sincs megengedve egy másik tagállam polgáraival szemben. Ha Magyarország az unió tagja lesz, akkor neki is ehhez kell igazodnia. Egyre gyakrabban és könnyebben bújnak ki a közbeszerzés alól A tavalyinál kevesebb adóforintról döntöttek közbeszerzési eljárás kere­tében az első kilenc hónap során - je­lentette be a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. vezetője. A legnagyobb megrendelő a HM és a Matáv volt, a legnagyobb nyertes pedig a John­­son&Johnson Kft. és a Siemens Rt., de egy tételben az új Nemzeti Színház felépítésére vállalkozó Arcadom Rt. jutott a legnagyobb értékű megbí­záshoz. A gazdaság egésze ugyan gyors ütemben fejlődik, ám a tavalyi év ha­sonló időszakával összehasonlítva ki­csit kevesebb és kicsit kisebb értékű közbeszerzési eljárás zárult le az első kilenc hónap során - mondta Tunyogi László, a Perfekt-cégcsoporthoz tartozó Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. (MKH) ügyvezető igazgatója. Tunyogit nem lepték meg a számok, mert úgy lát­ja: egyelőre könnyebb és kifizetődőbb a közbeszerzés megkerülése, mint az eljárás lefolytatása. Összesen egyébként 2728 eljárás zá­rult le - ebből 118 eredménytelenül -, s így 322,8 milliárd forintról született döntés. 225 eljárás (8,2 százalék) eseté­ben a közbeszerzés keretében elköltött pénz mennyisége nem volt megállapít­ható, mert a megrendelők nem abszolút összeget, hanem csak fajlagos értéke­ket tettek közzé.­­ A fajlagos értékek közlése olyan, mintha a központi bü­dzsé csak egy főre vetített számokat tartalmazna — magyarázta Tunyogi László, hozzátéve: ez a gyakorlat a tör­vény szabályaival nem ütközik, ám épp a közbeszerzés lényegét, a pénzköltés átláthatóságát sérti. A korábbi években egyébként kisebb arányban „bújtak” fajlagos értékek mögé a megrendelők. Egy ajánlatkérő szervezet átlagosan 3,6 eljárást indított. A legtöbb pályáza­tot a HM beszerzési hivatala tette köz­zé, utána a Matáv Rt. és a fővárosi ön­­kormányzat következik a sorban. Az érték szerinti lajstrom élén a Matáv áll, utána a miniszterelnökség közbeszerzé­si és gazdasági igazgatósága, illetve a fővárosi önkormányzat. A legtöbb megrendelést a John­­son&Johnson Kft., a B. Braun Medical Kft. és a Humán Trade Kft. kapta, míg a legnagyobb összegű megrendelésekkel a Siemens Rt., az Arcadom Rt. és a Középület-építő Rt. dicsekedhet. Az a 8,38 milliárd forintra rúgó megrendelés egyébként, amelynek révén az Arca­dom Rt. az összesített lista második he­lyére került, első helyet érdemelt egy másik összevetésben: ez volt ugyanis az egyetlen eljárásban odaítélt legna­gyobb összegű megbízás. A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. egyelőre nem dolgozza fel a Köz­­beszerzési Döntőbizottság elé kerülő - gyakorlatilag a vitatott eredményt hozó - eseteket, ám lapunk kérdésére vála­szolva Tunyogi László úgy vélekedett, hogy az elmúlt év során a duplájára nőtt a bepanaszolt eljárások száma. A közbeszerzési hírbörze ügyvezető igazgatója úgy látja: szinte minden egymilliárd forintnál többet megmoz­gató megrendelés kiírója számíthat ar­ra, hogy a vesztesek a döntőbizottság­hoz fordulnak. Ferencz Gábor A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK SZERVEZETI FORMA SZERINT (milliárd forint) f m jr/ / / Ön ismeri már ezt a megoldást? ^ .i, ~ ^ i 1M J £ L* f Jf * &£******»* \ e 300.000 9 356 9 818 10 354 11 727 12 625 13 727 19 271 27 633 - 'tmf&n.: 0 9 ■ t \ : ------------------------------------------------------------------------------------------------­t . '©fW 1 Cc^l# UA a 400 000 12 475 13 091 13 805 15 636 16 833 18 302 25 694 36 844 I f © 1 ^ rKJllap ^ m m mm mm 5 SOO.OOQ 15 594 16 363 17 256 19 545 21 042 22 878 32 118 46 054 U ‘,i i • J elmúltával kell Személyi kölcsönök —** r jflT|­M j 700 000 21 831 22 909 24 159 27 363 29 458 32 029 44 965 64 476 I / megkezdenie a I a | ztwiTii? 3i»2 51 m o w * t A JF ,, „ LQ l\Q J I II IC I C l\ ic 900000 28 069 29 454 31 061 35 181 37 875 41 180 57 812 82 898 1 *tőketörlesztést! 1.000.000131187132727134512139 090142 0831 457551 64 2361 92 109 A fenti adatok tájékoztató jellegűek, a pontos törlesztőr­észteteket a kölcsönigénylés napján •További információkért és a türelmi idő feltételeiről érdeklődjön fiókjainkban, vagy hívja a THM 20-78-22­,9% - 06-40-30-20­1­0-es telefonszámot helyi tarifával BaillsX VllStria www.b3c3.hu • www.w3p.bsc3.hu C­reditonStdlt » Matekpéldákkal a turizmusért Interjú Budai Zoltánnal, az ágazat új irányítójával Még a matematikaoktatásban is helyet szeretnék szerezni a turizmusnak - mond­ta lapunknak nyilatkozva Budai Zoltán, aki két magáncég ügyvezetését és az ál­lamtitkár melletti tanácsadói munkakörét is feladta, hogy elfoglalhassa a Gazdasá­gi Minisztériumban a turizmusért felelős helyettes államtitkár posztját. Fő törekvé­se, hogy mindenki pontosan ismerje, mi­lyen jelentős súlyt szerzett magának az ország gazdaságában a turizmus. - Ön páratlanul szerencsés pillanat­ban vette át a turizmusért felelős helyet­tes államtitkári posztot, éppen akkor, amikor a kormány megsokszorozta az ágazatnak nyújtandó támogatást. Mit kezd a 25 milliárddal?­­ Valóban szerencsés helyzetből indu­lok, és ezért módom lesz arra, hogy min­denekelőtt a minőségi turizmus feltételei­nek a fejlesztését szorgalmazzam. Vagyis olyan beruházások támogatását, amelyek a jó fizetőképességű turistákat vonzzák. De a pénz felett távolról sem egymagam rendelkezem, hiszen abból kell fedezni a Magyar Turizmus Rt. és a külképvisele­tek működési költségeit, a hazai és a kül­földi marketingkiadásokat, a különféle szakmai pályázatokon odaítélendő támo­gatásokat és olyan kiadásokat is, amilyen például a balatoni szúnyogirtás.­­ Ezeket a feladatokat az eddigi sze­rény keretből is megoldották. Mire akkor a majdnem húszmilliárdos többlet? - Főként azoknak a vállalkozásoknak az eltérő mértékű támogatására, amelyek a Széchenyi-terv turizmusról szóló feje­zetében megjelölt hat alapvető program megvalósítását szolgálják. A legtöbb pénzt az egészségturizmus fejlesztésére szánjuk. Mivel ez a hazai szóhasználat­ban új kifejezésnek számít, megjegyzem, hogy beleértjük a gyógyturizmus mellett az olyan, nemrégiben divatba jött turiszti­kai programokat is, amelyek a betegsé­gek megelőzését, a fizikum karbantartá­sát célozzák. De nem annyira a divat miatt érdemes erre az államnak költenie, mint inkább azért, hogy - sok más termé­szeti kincsünk nem lévén - hasznosíthas­suk az ország gyógy- és termálvizeit. Az egészségturizmust azért preferáljuk, mert nem szezonális, tehát a rövid nyári sze­zont alaposan meghosszabbítja, és nem az amúgy is frekventált helyekre, hanem az ország megannyi más tájára invitálhat­ja a hazai és a külföldi vendégeket.­­ Ez akkor lenne igazán kifizetődő, ha megannyi kudarcba fulladt próbálkozás után végre sikerülne megállapodni kül­földi biztosítókkal arról, hogy hozzájárul­nak biztosítottaik itteni költségeihez.­­ Ha állami biztosítókkal még nem is, de néhány magáncéggel és szakszerve­zettel már tárgyalnak egyes gyógyfürdők 1966-ban Budapesten született. 1990- ben vegyészmérnöki oklevelet szer­zett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991- 1992: üzletkötő a Medimpexnél. 1991- 1995: a Budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetemen tanul tovább. 1992: Washingtonban, a Georgetown Egyetemen továbbképzésben vesz részt. 1992- 1994: utazási iroda marketingtevé­kenységét végzi. 1994: utazási iroda ügyvezetője. 1997-1998: a Kereskedelmi és Idegen­­forgalmi Továbbképző igazgatója. 1999-2000: a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma közigazgatási állam­titkárának tanácsadója, illetékesei. De előbb olyan gyógyhelye­ket kell kialakítani, amelyek magas mi­nőségű szolgáltatásokat nyújtanak, és csak azután kell tárgyalni a biztosítókkal. Mert akkor már jobb pozícióból teszünk ajánlatot. - Kiírtak pályázatot olyan célra is, ami nem igazán közérthető: témaparkok lét­rehozása. Ez mit jelent? - Már meglévő témapark például az ópusztaszeri emlékhely vagy a hajdúszo­­boszlói Aquapark, annak minősíthető a szentendrei skanzen is. Az a közös ben­nük, hogy a fő attrakciókon kívül lovag­­lási, vízi sportolási, étkezési és egyéb le­hetőségekkel egész napos, tartalmas szó­rakozást nyújtanak. A témaparkok létesí­tése is egyike az állami támogatásra érde­mes programoknak. Ilyen még a kong­resszusi központok építése vidéki váro­sokban, a kastély- és várturizmus, tehát kastélyok és várak turisztikai hasznosítá­sa. Ezek részét képezik a nemzeti örök­ségnek. Ha nem törődünk velük, elpusz­tulnak. - Mihez kaphatnak még támogatást a turisztikai vállalkozók? - További célunk az információs rend­szer fejlesztése. A Tourinformnak már 105 irodája van, de még hézagos a turiz­mus internetes rendszere. A Magyar Tu­rizmus Rt. honlapját úgy szeretnénk fel­használóbarát rendszerűvé tenni, hogy azon böngészve tudják az érdeklődők szabadidejüket megszervezni. -Amit eddig elmondott, többé-kevésbé a kormányprogram része. Van-e valami­lyen személyes szakmai terve? - Az, hogy az ország lakossága tisztá­ban legyen a turizmus jelentőségével. Vagyis hogy mindenki tudja: a turizmus sikerágazat, 300 ezer embert foglalkoztat, és a GDP 10 százalékát adja. Ennek még a tankönyvekben is helyet kell kapnia. Nemcsak a földrajz, a környezetismeret vagy a történelem tantárgyban, hanem még a matematikában is. A megoldás egyszerű: a számtanpélda szólhat például arról is, hogy X szobaár és Y foglaltság mellett mennyi idő alatt térül meg vala­mely szálloda megépítésének a költsége. Gál Zsuzsa DR. BUDAI ZOLTÁN Már kapható a friss BM 3 Jjj®­­ I­ÉÉ • MNB-kamatemelés: újabb csatabárd? • Székely-ügy-fejlemények: urak a csatornában? • Minimálbér-csatározások: cirkusz maximusz? • Követjelentések '56: mit hittek a szemüknek?

Next