Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Kormányülés a vonaton A szociális ágazat dolgozói még novemberben megkapják a jutalmat A szociális szféra dolgozói e hónap közepén kapják meg egyszeri bérjuttatásukat. Ezt a kiegészítést az önkormányzatok szociális foglalkoztatóinak közalkalmazottai is megkapják. A kormány száz százalékban privatizálni kívánja az Antenna Hungáriát. Rendhagyó módon a kormány vonaton tartotta keddi ülését, úton Debrecen felé, ahol Orbán Viktor miniszterelnök felavatta gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrát. A kormányülést követő tájékoztatót Budapesten tartották meg, amelyen Borókai Gábor szóvivő bejelentette: a szociális ágazat dolgozóihoz hasonlóan az önkormányzatok által üzemeltetett szociális foglalkoztatókban dolgozó közalkalmazottak is részesülnek egyszeri bérkiegészítésben. Jelenleg 15 önkormányzat tart fenn szociális foglalkoztatót, amelyben összesen 181 közalkalmazott dolgozik, és ennek a bérkiegészítésnek mintegy 20 millió forint a költségkihatása. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter szintén kedden elmondta, a szociális területen dolgozók az egyszeri" bérjuttatás mellett fejenként bruttó 19 600 forintos további kiegészítést is kapnak. A 14. havi juttatás összege a pótlékokkal emelt bér. A dolgozók november 12-e, a szociális munka napja előtt vagy utána következő napokban kapják kézhez a juttatást. A kormány tárgyalt a szövetkezeti külső üzletrészekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító indítványokról, de nem hozott döntést, mert további koalíciós egyeztetésekre van szükség. Mint ismeretes, a koalíciós pártok között hetek óta tart az egyeztetés a javaslatról, amelynek célja, hogy a szövetkezetek külsőüzletrész-tulajdonosai pénzt kaphassanak tulajdonukért. Tisztázatlan azonban, hogy ez az akció hány milliárd forintba kerülne az államnak. Nem lehet tudni azt sem, pontosan hány embert érint a szabályozás. Erre utalt Borókai is, amikor a tájékoztatón azt mondta, mindaddig nem lehet végleges megoldást találni erre a kérdésre, amíg nincsenek pontos adatok. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint százezer külső üzletrésztulajdonos van, az ellenzék azonban 450-500 ezer érintettről beszél. Lapunk kérdésére a szóvivő elmondta, a kormány nem tárgyalta a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatot. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a földalap január 1-jével nem kezdheti meg működését, mert a létrehozásáról szóló törvényt a parlament nem tudja elfogadni az év végéig. A kormány szintén további szakmai pontosításokat tart szükségesnek a távközlésről és a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény módosításánál is, amelyet első olvasatban tárgyalt. Borókai elmondta: a jelenlegi álláspont szerint a kormány száz százalékban privatizálná az Antenna Hungária Rt.-t, ezt a koncepciót azonban szakmai vizsgálatnak kell megerősítenie. Bednárik Imre Budapest, Nyugati pályaudvar, kedd reggel hat óra FOTÓ: KOVÁCS BENCE Ingatlanjuttatás a civil szférának Mintegy húszezer igénylés érkezett arra az ezerhétszáz ingatlanra, amelyet az Országgyűlés az elhelyezkedési gondokkal küszködő társadalmi szervezetek között oszt szét. A rendkívüli érdeklődés nyomán várhatóan úgy osztják el az épületeket, irodákat, hogy azokat párhuzamosan több szervezet is használhassa. Az elhelyezkedési gondokkal küszködő társadalmi szervezetek legkésőbb jövő tavasszal újabb ingatlanokat, irodákat kapnak tulajdonba vagy bérbe az államtól. Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága tavasszal 1700, főként a nagyvárosokban lévő ingatlanra, irodára írt ki pályázatot. Erre 1500 társadalmi szervezet jelentkezett. A szervezetek egy része több ingatlanra is pályázott, így összességében húszezer igénybejelentés érkezett a kijelölt 1700 ingatlanra. A parlamenti bizottságnak a pályázatok elbírálásakor a budapesti ingatlanok elosztása okozhatja a legtöbb fejtörést. A fővárosban tizenkét épületben mintegy 240 irodára, csaknem hétezer négyzetméter összterületre lehetett pályázni. Rendkívüli az érdeklődés a frekventált helyen lévő ingatlanokra, a legkapósabbnak az Andrássy út 124. szám alatti villában kijelölt irodák tűnnek, amelyekre már előzetesen több szervezet is bejelentette igényét, köztük a Magyar Nők Szövetsége és a Magyar ENSZ Társaság. A bizottság a pályázatok elbírálásánál figyelembe fogja venni, hogy a szervezet székhelye, működési területe azon a településen legyen, ahol a kiválasztott ingatlan található. Várhatóan több ingatlant közös használatba adnak, így több szervezetnek meg kell egyeznie majd, hogy melyik napon melyikük használhatja az irodákat. Ezzel az ingatlanosztással lezárul a társadalmi szervezetek ingatlanvagyonának tíz éve húzódó rendezése. Először azok a szervezetek kaptak ingatlanokat, amelyek már a rendszerváltozás előtt is léteztek. Többek közt a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Autóklub, a helyi ipartestületek az előző parlamenti ciklusban tulajdonba kapták azokat az épületeiket, amelyeket már korábban is használtak. Az ingatlanokat azonban 15 évig nem adhatják el, sőt még jelzáloggal sem terhelhetik. Az ingatlanosztás második köre hamarosan befejeződik, ennek részeként a kulturális feladatokat ellátó civil szervezetek nemcsak irodákhoz jutnak, hanem az alaptevékenységükhöz tartozó helyiségeket - színháztermet, könyvtárat — is megkapják. I. B. Versenyképes demokráciák Közép-Európában Kelet-Közép-Európa országaiban az emberek rengeteget dolgoznak, nagyon akarják a sikert - jelentette ki Tölgyessy Péter a Tíz éve szabadon címet viselő budapesti konferencián, amely az átmenet és konszolidáció kérdéseit tárgyalta. S bár sok negatívumot sorolt fel, mégis azt mondta, hogy harminc-negyven év múlva ezen országok demokráciái veszélyes kihívói is lehetnek a nyugati demokráciáknak. MUNKATÁRSUNKTÓL A XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet által rendezett, tegnap befejeződött háromnapos tudományos tanácskozáson 40 ország neves politikusai mellett 18 hazai előadó vett részt. A tanácskozásra a különféle, történészi, politológiai és politikai nézetrendszert valló megközelítések egymásmellettisége volt jellemző. Vlagyimir Bukovszkij orosz történész például a végbement rendszerváltozásokban a KGB szerepét hangsúlyozta, mely szervezet olyan forgatókönyveket készített a kommunizmus átmentése érdekében az NDK-tól Romániáig , hogy elhitesse a társadalmakkal: egyedül a Moszkva által legitimált politikai elit reformjai jelentenek igazi megoldást. Pozsgay Imre ugyanakkor a magyar konszenzusos átalakulás szereplőit méltatta, megjegyezve, hogy az utolsó pillanatig fenyegetett Grósz Károly személyében az erő alkalmazása a rendszerváltoztatással szemben. Laurence Whitehead professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy Milosevics Jugoszláviája jó példa arra, milyen magas árat kell fizetni bizonyos kérdések felélesztéséért. Magyarországról szólva azt emelte ki, hogy Európában csak Dánia és Hollandia mondhatja el azt, amit a magyarok: személyes kapcsolataikban a legnagyobb bizalommal itt vannak egymás iránt az emberek. Martonyi János külügyminiszter azt tartotta legfontosabbnak, hogy Magyarország nem konfrontatív, hanem együttműködő viszonyt alakított ki a térség országaival. A miniszter azt is jelezte, hogy az EU Bizottság idei jelentése Magyarországról kedvezőbb lesz a tavalyinál. Észtországban a kormányváltások nem módosították gyökeresen a stratégiai irányvonalat. Ezzel magyarázza országa sikereit Mart Laar észt miniszterelnök a konferencia egyik résztvevője, aki lapunknak adott interjújában egyebek között elmondta: Észtország Magyarországhoz hasonlóan jó értékeléseket kap az Európai Uniótól, és mi is az egyéni megközelítés és elbírálás hívei vagyunk, a csatlakozási tárgyalások tekintetében — mondta az észt miniszterelnök. Ha valamely ország valamely témakörben készen áll a felkészülésben, a kérdéskör lezárható, így egyértelműen kiderül, ki hol tart. Észtországnak a kormányváltások ellenére meglehetősen egyenes vonalú belpolitikai és gazdasági fejlődését a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy egyik kormány sem változtatta meg a reformok irányát. Összességében a politikai irányvonal stabil volt. - Ez Észtország eddigi sikereinek egyik záloga - mondta a miniszterelnök. Tölgyessy Péter Székely szerint vannak megvesztegethető kisgazdák A vesztegetési ügyben tetten ért Székely Zoltán volt kisgazda politikus szerint vannak korrupt kisgazda politikusok, de ő nem tartozik közéjük. Pártja egyes vezetőinek az ügyeire Székely az ügyészségi vallomásában részletesen ki kíván majd térni. A 20 millió forintos vesztegetésen tetten ért Székely Zoltán képviselő - akit, még mielőtt mentelmi jogát a parlament felfüggesztette volna, kizárt tagjai közül az FKGP frakciója - a Nap TV szerdai műsorában azt mondta: - Én mindig azt hittem, hogy az MSZP lopott a legtöbbet a közvagyonból, de ma már be kell látnom, hogy amit az MSZP kormányzása idején tettek, kismiska ahhoz képest, amennyit egyes kisgazda vezetők lopnak. Kijelentette: vannak korrupt kisgazda politikusok, ő azonban nem tartozik közéjük. Balla Dániel vállalkozó dokumentumokat ígért nekem, amelyek fényt derítettek volna egyes vezető kisgazda politikusok ügyeire - mondta Székely. Arról, hogy kinek és milyen ügyeiről ígért neki iratokat Bálla, a volt kisgazda képviselő csak az ügyészségi kihallgatáson kíván beszélni. Kérdésünkre annyit mondott: érdemes megnézni, kik érdekeltek bizonyos szabolcsi és borsodi csatornaberuházásokban. Székely azt állítja, márciusban tanácskozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, augusztusban pedig Polt Péter legfőbb ügyésszel arról, mi a teendő, ha bizonyítékai lesznek. Hogy akkor mégis miért ő lepleződött le? Szerinte csapdába csalták. Bálla Dániel vállalkozása 126 millió forinttal drágábban kapta meg ugyanis a megbízást, mint a második helyre sorolt ajánlattevő. Székely szerint Bálla megijedt, hogy egy utólagos vizsgálat során lelepleződik, kérdőre vonják, hogy miért volt ilyen drága, és kikkel osztozott a bevételből. A képviselő szerint ugyanis kétség sem férhet ahhoz, hogy azért adták Ballának oda jóval a valóságos ár felett a megbízást, hogy a vállalkozó a jogellenesen neki juttatott közpénzekből valakiket támogathasson. Székely nem árulta el, hogy szerinte kikkel osztozhatott Bálla a beruházásra kapott többletpénzen - erről is majd az ügyészségi vallomásában kíván szólni. Székely hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy a közbeszerzési bizottság elnökeként a testület tudta nélkül legalább húsz közbeszerzési ügyben rendelt el vizsgálatot — ezeknek az aktáit Székely leváltása után találták meg a bizottság tagjai. Azt mondta: Kiszely Katalin és segítői el akarják tüntetni azokat a bizonyítékokat, amelyek az ő érdekcsoportjuk törvénysértéseit bizonyítják. Székely szerint a kisgazdapártot nem Torgyán József irányítja, hanem egy jól körülhatárolható érdekcsoport. F. Gy. A. Torgyán-villa: nem kormányügy Az IM a vagyonnyilatkozat-tétel szabályozásáról A kormány nem foglalkozik Torgyán József vidékfejlesztési miniszter villaépítési ügyével. Erről Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozott szerdán. Torgyán megerősítette: képviselői vagyonbevallása megfelel a valóságnak. Ezt azonban a jelenlegi jogszabályok szerint nem lehet ellenőrizni. Az IM- ben már folyik a vagyonnyilatkozatról szóló szabályozás módosításának az előkészítése. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Orbán Viktor nem folytatott négyszemközti megbeszélést Torgyán Józseffel a kisgazda politikus villaépítéséről. A miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában közölte: a kormány nem is tud, de nem is akar foglalkozni a vidékfejlesztési miniszter építkezésének kérdésével. - Ez személyes ügye a miniszternek, de olyan személyes ügye, amelynél nem fogja tudni elkerülni, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt beszéljen róla, és innen kezdve, ha valamilyen lépést tenni kell, akkor az már parlamenti, és kevésbé a kormányra tartozó feladat - mondta Orbán. Szerinte „nem lehet kétségünk afelől, hogy Torgyán Józsefnek a parlamentben megfelelő kérdéseket fognak feltenni, és támadásokat fog kapni. Ott lesz dolga éppen elég, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket.” A kormányfő beszámolt arról is, hogy még miniszterelnökké történő megválasztása előtt írásban kérte a parlament illetékes bizottságát, hogy az általa adott vagyonnyilatkozatot teljes egészében hozzák nyilvánosságra, a „zártabban kezelendő” passzusokkal együtt. A keddi kormányülésen sem kerültek szóba Torgyán, illetve családjának építkezései. Borókai Gábor szóvivő megerősítette: a kormány úgy gondolja, hogy nincs szerepe és tennivalója az ügyben. Torgyán nem vett részt a kormányülésen. A miniszter ugyanakkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályán keresztül kedden egy közleményben megerősítette: mind vagyonbevallását, mind egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeit a valóságnak megfelelően tette meg. Ezért mindazokkal szemben folyamatba helyezi a megfelelő eljárásokat, akik a nyilvánosság előtt azt terjesztik, hogy valótlan vagyonbevallást tett volna. (Korábbi nyilatkozatában Torgyán azt érzékeltette, hogy vagyonnyilatkozata nem fedi tényleges vagyoni helyzetét. Nem akarta ugyanis, hogy a rablók pontos információt kapjanak családja jövedelmi viszonyairól.) Áder János, az Országgyűlés elnöke autentikusabb véleményformálónak tekinti az igazságügy-miniszternél a mentelmi bizottság elnökét annak megítélésében, hogy magánokirat-hamisítást követe el az a képviselő, aki vagyonnyilatkozatában valótlan adatokat közöl. Korábban Dávid Ibolya igazságügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy magánokirat-hamisítást követ el az a honatya, aki vagyonnyilatkozatában valótlan adatokat közöl. Isépy Tamás (Fidesz), a mentelmi bizottság elnöke szerint azonban ez nem számítana magánokirathamisításnak. Áder keddi sajtótájékoztatóján elmondta, nem kapta még meg az SZDSZ kezdeményezését, amely összeférhetetlenségi eljárás megindítását javasolja Torgyán ellen villaépítése, illetve vagyonnyilatkozata miatt. Isépy Tamás szerdán úgy nyilatkozott, hogy még Torgyán kérésére sem bonthatja fel a képviselő titkosan kezelt és minden adatot tartalmazó vagyonnyilatkozatát, ezt a jelenlegi törvények ugyanis nem teszik lehetővé. Isépy szerint a szabályozás nem jó, azt úgy kell megváltoztatni, hogy a képviselők teljes vagyonnyilatkozata nyilvános és hozzáférhető legyen. Dávid Ibolya a Magyar Rádió Krónika című műsorában közölte: az igazságügyi tárca már vizsgálja, hogy a jelenlegi jogszabály módosítása milyen mélységű, milyen tartalmú legyen. A miniszter szerint a nyilatkozatra kötelezett személy vagyonának átláthatónak, kimutathatónak, számon kérhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie. Az új szabályozás 2002-től, a választásoktól lépne hatályba. „Nem lehet kétségünk afelől, hogy Torgyán Józsefnek a parlamentben megfelelő kérdéseket fognak feltenni. ” Még nem tudni, ki lesz az MSZP-frakcióvezető Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy Kovács László szocialista pártelnök-frakcióvezetőt januárban ki követheti a parlamenti képviselőcsoport vezetői tisztségében. Mint ismeretes, Kovács a kongresszusi jelölőbizottság előtt és lapunknak is kifejtette: úgy határozott, ha a novemberi tisztújító kongresszus újra pártelnöknek választja, megválik a frakcióvezetői tisztségtől, és minden idejét, erejét az MSZP eredményes választási felkészítésére fordítja. A szocialista képviselőcsoportban sokan úgy gondolják, hogy több alkalmas személy is van a frakcióvezetői tisztségre, így szóba jöhető jelöltnek tekintik Juhász Ferenc, Lendvai Ildikó és Kiss Péter jelenlegi frakcióvezető-helyetteseket, illetve Nagy Sándor képviselőt, egykori szakszervezeti vezetőt. Többek szerint Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista alelnöke szintén eredményesen irányítaná a képviselőcsoportot. Megválasztása esetén Szilinek le kellene mondania a parlamenti alelnöki tisztségéről, amelyet mindenki megelégedésére lát el. Ezért nem valószínűsítik, hogy Szili megválik házalelnöki feladatától. Az utódlás kérdéséről azért is nehéz jóslásokba bocsátkozni, mert mindenképpen meg kell várni a novemberi tisztújító kongresszus személyi döntéseit. Az MSZP belső közvéleményében ugyanis határozott vélemény az, hogy lehetőleg kerüljék el a párt- és parlamenti tisztségek közötti átfedéseket. Ha tehát valakit pártelnökhelyettesnek vagy alelnöknek választ a kongresszus, akkor ugyanaz a személy ne töltsön be vezető szerepet a parlamenti frakcióban. Mint beszámoltunk róla, Lendvait, Juhászt, Kisst és Nagyot is jelölték az előbb említett tisztségekre. Szerdán megkérdeztük Kovácsot is, aki lapunknak azt mondta: a megfelelő időben a képviselőcsoport előtt ismerteti majd, hogy kit javasol frakcióvezetőnek. Kéri J. Tibor