Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-06 / 259. szám
NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2000. NOVEMBER 6., HÉTFŐ 11 „A megismerés a kérdésekkel kezdődik, de sosem fejeződik be a válaszokkal.” ismeretlen Megmarad a többletpénz Baán László államtitkár a kétéves kulturális költségvetésről Ha a parlament a jelenlegi tervezetet fogadja el, jövőre és 2002- ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma reálértékben megőrzi azt a többletpénzt, amelyet a millennium kapcsán kapott a költségvetéstől - derül ki a Baán Lászlóval, a tárca közigazgatási államtitkárával készült interjúból. A tárca tervei között szerepel jövőre a Nemzeti Filharmonikusok és az Operaház fejlesztése, illetve a Hagyományok Háza létrehozása. - Mennyi a tárca költségvetési támogatása 2001-ben és 2002- ben a jelenlegi tervezet szerint? Jövőre 72,5 milliárd, a következő évben pedig 82,5 milliárd. A tényleges emelkedés ehhez az évhez képest jövőre 4,3 százalék, 2002-ben pedig az előző évihez viszonyítva 13,6 százalék. Az utóbbiba beleszámít, hogy a Nemzeti Színház beruházási költsége csak 2002-ben jelenik meg, jövőre még nem. De ha ezt az összeget elosztjuk két évre, akkor évenként átlagosan 7-8 százalékos növekedésről beszélhetünk. Egyszerű forráscsere -A szerződés szerint a jövő év végéig el kell készülnie a Nemzeti épületének. Ezt a munkát — mint arról már hírt adtunk — hitelből fogja elvégezni az építő Árkádom Rt. Igen, azzal a feltétellel nyerte meg a cég a közbeszerzési pályázatot, hogy a végszámla benyújtásának határideje 2002. január 15. Addig neki kell gondoskodnia a finanszírozásról. Az említett számok tükrében a következő két évben megtorpan a tárcának jutó támogatási öszszeg növekedése. A költségvetés reálértékét megőrizzük, talán még egy-két százalékpontos emelkedés is lesz. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a millenniumi kiadások jelentősen megnövelték az anyagi lehetőségeket, de ez a támogatási összeg az ünnep elmúltával sem vész el a tárca költségvetési bázisából. Ez nagyon nagy eredménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy 1998-ról 1999-re a tárca költségvetése 63 százalékkal nőtt, 1999-ről 2000-re pedig további 14,3 százalékkal. Ezt tehát sikerül a következő években is megtartani.Föltéve, hogy az infláció nem lesz magasabb a vártnál. Mindazonáltal a most benyújtott kétéves kulturális büdzsé kritikusai kifogásolják, hogy a településeknek jutó támogatások növekedése nem fogja elérni a kulturális törvényben előírt mértéket. A településeknek járó úgynevezett kulturális normatíva a Belügyminisztérium fejezetében van, és a költségvetési javaslat szerint a várható inflációnál valamivel magasabb mértékben növekszik. Ez a támogatás egyébként nem úgy kötődik az egyes önkormányzatok hozzájárulásához, mint például a központi színházi támogatás, és nem is a felhasználóhoz kötött, mint például az oktatási normatívák, hanem lakosságszám után jár. Az említett törvény egyfajta számítási módszert ír elő, amely országosan összegzi az önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi kiadásait, és azok 60 százalékában határozza meg a garantált állami támogatás összértékét. Bebizonyosodott, hogy ez a rendszer nem hoz olyan forrásnövekedést, mint amilyet vártak tőle. - Miért nem ? - Részben azért, mert ezt a pénzt - mivel nem felhasználóhoz kötött - az önkormányzatok másra is elkölthették, és nemegyszer el is költötték. Van ezer olyan település az országban, ahol nincs kulturális intézmény, tevékenység. Az ottani önkormányzatok is - a lakosok száma alapján - megkapták a normatíva szerinti összeget. Ráadásul az önkormányzatoknak járó egyéb kommunális normatívák abban az évben csökkentek, emiatt az önkormányzatok addigi saját forrásaik egy részét kivonták a kulturális intézményrendszerből. Magyarán, egyszerű forráscsere történt: amennyivel az állam növelte részesedését a kulturális normatíva útján a helyi kulturális intézményrendszer finanszírozásában, annyival csökkentették az önkormányzatok a saját részesedésüket. Feltehetően az állami költségvetés egészében lehetne megoldani a problémát, de mégis létezik a kulturális normatívát előíró törvény, amelytől nem szabad eltérni. A költségvetési javaslatban törvénymódosítási indítvány is szerepel, amely - általános kormányzati törekvésként - megszüntetné a költségvetési tervezés ésszerűségét korlátozó finanszírozási automatizmusokat. A kulturális normatíva, mint említettem, ennek ellenére megmarad, de át kell gondolnunk, hogyan lenne az legalább részben átalakítható a színházi vagy a zenekari támogatásokhoz hasonlóvá, amelyeknél az önkormányzati hozzájárulás mértéke valóban befolyásolná, mennyit kaphatnak ezek az intézmények az államtól. Legalábbis a megyei intézményeknél ez elképzelhető.Egyelőre azonban visszatérnek az éves költségvetési alkuk gyakorlatához. - Sajnos az automatizmus korábban bevezetett formája nem hozott igazi előnyöket sem az önkormányzatok, sem pedig intézményeik számára.Az idei alkuk egyik tétele volt a közművelődésben és a közgyűjteményekben dolgozók béremelése, amelynek mértékét — úgy tudom - kezdetben a tárca is 40 százalékra tette. De ennél kevesebb lesz. Konkrét mértéket korábban nem mondtunk, mert az egyeztetések során sokféle szám elhangozhat. Végül, a művészeti területen dolgozókat is beleértve, összességében 15 százalékos lesz a béremelés jövőre, így tíz év után először végre reálértékben is nőni fog az ágazatban dolgozók jövedelme. Kastélyprogram - Van néhány feladat, amelyet a tárca különösen fontosnak ítélt. Ezek közé tartozik az úgynevezett kastélyprogram. Erről a több tárcát érintő tervezetről közigazgatási egyeztetés folyik, reméljük, még novemberben, de legkésőbb az év végéig a kormány elé tudjuk vinni a dokumentumot. Szerényebb állami befektetés mellett szeretnénk megnyerni szakmai és pénzügyi befektetőket az állami tulajdonú kastélyok - első lépésként - több mint tíz ingatlant tartalmazó, legértékesebb körének rendbetételéhez. A tulajdon a felújítás után is az államnál maradna, a befektető használati vagy kezelői jogot kapna. - Milyen célra adnák használatba az épületeket? - Alapvetően turisztikai célú, szállodai üzemeltetés lehet vonzó a befektetők számára. Meg fogjuk azonban határozni például, melyek az épületeknek azon részei, elemei, amelyeket szabadon látogathatóvá kell tenni a közönség számára. Ezek felújításához esetleg az államnak is hozzá kell járulnia, ezért szükség lehet költségvetési pénzre is. -Jövőre „ nemzeti olvasóévet” készülnek meghirdetni. Mit jelent ez? - A könyvkiadással és az olvasással kapcsolatos meglevő állami támogatás összpontosítását és egy olyan rendezvénysorozat finanszírozását, amely az olvasás megszerettetését tűzi ki célul. Az ötletet egy közelmúltban lezajlott rendkívül sikeres angliai kezdeményezés adta. Az oktatási és kulturális intézményeken kívül a bevásárlóközpontoktól a közlekedési eszközökig mindenütt szeretnénk a lehető legváltozatosabb eszközökkel propagálni az olvasáskultúra fejlesztését. Zenei életünk - A tárca jelenleg megkülönböztetett figyelmet fordít a Nemzeti Filharmonikusok anyagi fejlesztésére, de úgy tudom, az Operaház is régóta vár hasonló segítségre. Rockenbauer miniszter úr elképzelése, hogy a tárca többletforrásait kihasználva, a hatékonyság érdekében mindig meghatározott területekre összpontosítsuk a fejlesztést. Miután a zene nemzetközileg is elismert kultúrkincsünk, nyilvánvalóan adódott, hogy a Nemzeti Filharmonikusokkal kezdjük. Az átalakulás eredményeit, sikerét a koncertteremben már lehetett tapasztalni. Az együttes támogatása közel háromszorosára, jövőre több mint másfél milliárd forintra emelkedik, és ez marad a továbbiakban az alaptámogatás. Az összeg nem csupán béremelésre, hanem például vendégművészek meghívására és hangszervásárlásra is szolgál. Ami pedig az Operaházat illeti, működését át kell gondolni. Tárgyalásban vagyunk a fővárossal az Operettszínház átvételéről, amely a jövőben operettek, vígoperák előadására szolgálna az Operaházhoz kapcsolva... - Mi lesz az Erkel Színházzal? - Még nem zárult le annak vizsgálata, hogy az Erkel átalakítható-e nemzeti koncertteremmé, és ha igen, milyen költséggel. Budapesten régóta hiányzik egy kétezer személyes hangversenyterem. Az Operaház működése tehát összefügg mindhárom épület funkciójával. Mindemellett jövőre igazgatói pályázat is lesz a nemzeti dalszínházban. A tárcának tehát néhány hónapon belül döntenie kell személyi, szervezeti és finanszírozási kérdésekről egyaránt. Az utóbbihoz megnövelt ágazati tartalékkeretünk kellő fedezetet nyújt. Hozzáteszem, jövőre szeretnénk jelentősebb költségvetési támogatással létrehozni az Állami Népi Együttes feladatkörének kibővítésével, átalakításával a Hagyományok Házát, amely a népi hagyományok élő megőrzésének, ápolásának központi műhelye lesz. A Károlyi Palota Kulturális Központ megalapítása mellett várhatóan ezzel a három kiemelt intézményi fejlesztéssel számolhatunk 2001-ben. Ezen túlmenően a múzeumi területen kiemelt jelentőségű fejlesztés az a több mint tízmilliárd forintot meghaladó összköltségű rekonstrukciós program, amelynek keretében 2001-ben 3,5-3,5 milliárd forint jut a Nemzeti, a Szépművészeti és a Természettudományi Múzeum méltó megújítására. Varsányi Gyula Budapesten régóta hiányzik egy kétezer személyes hangversenyterem FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS