Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-08 / 261. szám
NÉPSZABADSÁG Gazdasági szentháromság Hol, hogyan tanítanak filozófiát? 30. oldal Garantált oktatási szint Miskolcon 31. oldal Diploma EGYETEMI, FŐISKOLAI MELLÉKLET 2000. NOVEMBER 8., SZERDA Műszakisok tréfája a Közgázon 32. oldal Két évet is kaphat, aki jegyzetet másol 33. oldal Virtuális egyetem Barcelonában 34. oldal Magyar oklevél külföldön Az országos kreditrendszert 2002-ben vezetik be. Sokak szerint a kreditezés a diákok tanulmányainak rovására is mehet. Az okozhatja a bajt, ha a hallgatók a kreditpontok megszerzésére összpontosítanak, nem arra, hogy minél jobb jegyet szerezzenek. A kreditrendszer a hallgatók előnyére fog szolgálni - jelentette ki dr. Mészáros Gábor, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ főosztályvezetője. Az itthon még új rendszert elmarasztaló véleményekkel szemben Mészáros Gábor úgy gondolja, hogy a szisztéma sok új lehetőséget nyújt a hallgatóknak. A külföldre és más egyetemekre való áthallgatás mellett a diákok azt a tárgyat veszik föl saját szakukon, amelyet akarnak, attól tanulnak, akitől és ahol akarnak. A kreditrendszer lehetővé teszi a különféle országokban szerzett oklevelek összehasonlítását is. Egyre inkább használják az immár nálunk is elérhető diplomamellékletet, amely a más rendszerű felsőoktatást alkalmazó országokban is információkat nyújt a a kapott képzésről. Az oklevélmellékletet az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a UNESCO/CEPES közös munkacsoportja alakította ki 1997-1998-ban a felsőfokú oklevelek és tanulmányi pontok (kreditek) határon túli elismerése című PHARE-projekt keretében. A papír tulajdonosáról közöl fontos adatokat: a képesítés megnevezését, szintjét, tartalmát és az elért eredményeket. Mutatja, hogy mire jogosít (szakmai státus, továbbtanulási lehetőség). Ezenkívül a melléklet tartalmazza a nemzeti felsőoktatási rendszer jellemzését, egyéb adatokat és az okmány hitelesítését. Mindezt jelenleg csak a hallgató külön kérésére állítják ki diplomájának megszerzése után. A diplomamelléklet elsősorban külföldön könnyítheti meg a dolgozni vagy továbbtanulni kívánó hallgató dolgát. Az okmány bizonyítja az adott felsőoktatási intézmény és az általa kibocsátott oklevél elismertségét. A melléklet a hazánkban dolgozni vagy tanulni kívánó külföldiek számára is nagy segítség lehet. Ha egy külföldön szerzett diplomával szeretne valaki itthon továbbtanulni vagy dolgozni, akkor annak itthoni elismertetésére van szükség. Ez arra a hat külföldi egyetemre is vonatkozik, melyek hazánkban működik. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után hazai okleveleink elismerése automatikussá válik külföldön. Sőt ráadásul a magyar diplomák jelentős felértékelődése várható. Az EU-ban az az irányelv érvényesül, hogy aki jogosult egy tevékenység kifejtésére egy tagállamban, annak jogosultnak kell lennie egy másikban is. Addig is a diplomamelléklet tisztázza a végzettséggel és annak fajtájával, kategóriájával, az adott országban való besorolhatóságával kapcsolatos kérdéseket. Balogh Szonja Országos tárgyalások, személyi viták A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) november 1án tartja tisztújító közgyűlését Debrecenben. Az alapszabály szerint az elnökjelölteket a helyszínen kell megnevezni, de informálisan két elnökjelöltről lehet tudni: Jancsák Csaba (Szegedi Tudományegyetem) és Almássy Kornél (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). Az ország hallgatói önkormányzatainak jelentős része felismerte, hogy az országos szervezet egyben maradása és megújhodása érdekében fontos az egység megteremtése. A HÖOK elnökét a tavaszi közgyűlés alapszabály-módosítása értelmében egy helyett két évre választják. A szervezetnek felsőoktatási intézmények integrációjából adódó nagy feladatokat kell megoldania, és javaslatot kell tennie a gazdasági helyzetnek megfelelően a szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer kialakítására. A Jelenkor Társadalomkutató Műhely felmérése szerint az egyetemi és főiskolai hallgatók csaknem 40 százaléka nem tudja megnevezni pontosan az országos hallgatói képviseletet, nagy részük azzal sincs tisztában, hogy létezik a HÖOK. A szervezetnek ezért markánsan meg kell újítania kommunikációját. Szeptember végén a hallgatói önkormányzatok képviselői a fenti kérdések megvitatására tárgyalóasztalhoz ültek. A jelenlegi elnökséggel egyetértésben (!) úgy látták, hogy a problémák megoldására Jancsák Csaba volna a legmegfelelőbb személy. Jancsák programjával és személyével tehát a jelenlegi elnök, Kucsera Tamás Gergely is egyetértett. A megbeszélések folyamán azonban világossá vált, hogy Kucsera olyan személyi feltételeket támaszt, ami nem segíti a konszenzusos elnök jelölését. Ő az eddigi elnökségi tagjait és a pénzügyi, jogi ellenőrzésért felelős felügyelőbizottság nagy részét viszont szeretné látni Jancsák elnökségében is. Mások szerint viszont éppen az elnökség okozta az országos szervezet megroggyanását. Két héttel az elnökválasztás előtt újabb magát konszenzusosnak tartó elnökjelölt, a Kucserához közelálló Almássy Kornél került elő a színfalak mögül. Hornyák Tibor-Kisfalvi Gábor A hét végén választják az új diákvezért JANCSÁK CSABA A Szegedi Tudományegyetem összegyetemi hallgatói önkormányzatának elnöke, magyar-történelem, média, szociológia és pedagógia szakon végezte, illetve végzi tanulmányait. Három évig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola önkormányzatának elnöke volt, majd az integráció után létrejött új intézmény, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi hallgatói önkormányzatának elnökévé választották. 1998 márciusától elnökségi tagja a Fiatal Szegedi Írók Körének. Köztársasági ösztöndíjas volt 1996-ban és 1997-ben, ugyanebben az évben megkapta a szegedi pályakezdők ösztöndíját is. A HÖOK- ban az elmúlt két évben a szegedi régiót képviselte mint választmányi képviselő. ALMÁSSY KORNÉL A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki karának doktorandusz hallgatója. Egy évig volt a műegyetem hét kara közül az építőmérnöki kar hallgatói önkormányzatának elnöke, majd az egyetem külügyi bizottságát vezette és vezeti. Az elmúlt félévet Hollandiában töltötte Erasmusösztöndíjjal. Külföldi tartózkodásával párhuzamosan a HÖOK budapesti választmányi képviselőjét, Szentgyörgyi Józsefet helyettesítette. Továbbá a tavaszi árvizek során az egyetemisták összefogását szervezte mint elnöki megbízott, amely kezdeményezés végül a szervezők effektív munkájáig sem jutott el. Jelenleg párhuzamosan három karra iratkozott be. Két és fél évszázados univerzitás Miskolci Egyetem: a diákélet fellegvára 2000. január 1-je óta magyar egyetemek és főiskolák egyesült intézményekként működnek tovább. Mellékletünk fontos feladatának tartja, hogy a hazai felsőoktatás meghatározó intézményeit bemutassa olvasóinknak. Ebben a számunkban több írás foglalkozik a Miskolci Egytem, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola életével. A Miskolci Egyetem elődje az 1735- ben Selmecbányán alapított Bányatisztképző Intézet volt, amelyben egyedülálló módon oktatták a bányászati és kohászati ismereteket. Az első világháborút követően Selmecbánya Csehszlovákiához került, így az intézmény ideiglenesen Sopron városába költözött. Aztán 1949- ben Miskolcra helyezték át a bánya- és a kohómérnöki kart. Megalapították a Nehézipari Műszaki Egyetemet, amely kiegészült a gépészmérnöki karral. Az idők folyamán a régió - és vele Miskolc is - elveszítette nehézipari jellegét. Az intézményben 1981-ben jogi, 1990-ben gazdaságtudományi kar jött létre. Rá két évre a bölcsészettudományi intézet is megalakult, öt évvel később kari rangra emelkedett. Két évvel ezelőtt, 1998-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Intézetet is az egyetemhez csatolták, amelynek neve 1990-ben Miskolci Egyemre változott. Az egyetem campusa több szempontból is egyedülálló az országban: egyrészt hatalmas parkjában több száz különféle fa - fűz, nyár, juhar, kőris — található. Tavasszal, akárcsak Nyugaton, a fiatalok pokróccal szaladgálnak, és kifekszenek a parkba aludni vagy piknikezni. Igen gyakran láthatunk a járdákon átfutkosó mókusokat, amelyek szinte az egyetem jelképévé váltak. A sportolni vágyók rendelkezésére áll több teniszpálya (egy részére minden télen sátrat húznak), a sportcsarnok, amelyet különös alakjáról ufónak neveztek el, a futball- és a futópálya. Uszoda sajnos még nincs az egyetem területén, de a nemsokára elkezdődő építkezések során pótolják ezt a hiányt. Az egyetem területén található két klub, a Rockwell és az E/2 a bulik színtere. Minden évben megrendezik a miskolci egyetemi napokat, amely az ország legnagyobb egyetemi fesztiváljává nőtte ki magát. A Miskolci Egyetem egyik sajátossága az, hogy az oktatási épületek közvetlen közelében található a hét kollégium, így a hallgatók nagy része a nap szinte minden óráját az egyetemen tudja tölteni. Egyébiránt nincs még egy olyan egyeteme az országnak, amelyben ilyen mélyen ápolnák az egyetemi diákhagyományokat. A selmeci hagyományok néven elhíresült tradicionális tevékenységek közé tartozik például az egyenruhaviselés, a „pogány”-, a „balek”- és a „firma”-vizsga, illetve rang, a felejthetetlen egyedi korsós szakestélyek, a Burschnóták éneklése, a karok között kialakult köszönési formák, a miskolci hagyományként kialakult végzős gyűrű. Lengyel Gergő Miskolci írásaink a 31. oldalon Az ország legnagyobb campusa FOTÓ: LACZKÓ RÓBERT Feltételes módban Zöld utat kapott a Pécsi Tudományegyetem intézményfejlesztési terve A hír nem új: szervezeti szinten lezajlott a magyarországi felsőoktatási integráció. A tényleges megvalósítás még várat magára. Egyes intézmények már belekezdtek terveik megvalósításába, mások megakadtak a stratégia kidolgozásánál. A nagy vidéki egyetemi központ, Pécs, csak a minisztérium jóindulatának köszönheti, hogy továbbléphet. Lassan egy éve, hogy hivatalos formát nyert a felsőoktatási integráció. 2000. január 1-jétől új szervezeti keretek között és új néven folytatták tovább munkájukat az egyetemek, főiskolák. A mézesmadzag, amellyel a kormányzat elérte , illetve kikényszerítette a tíz éve áhított egyesülést, sok száz milliárd forint. A beígért anyagi támogatást egyrészt világbanki kölcsönökből (150 millió dollár), másrészt költségvetési forrásokból (százmillió dollár) osztják szét. Az intézmények nem kapják azonban „ingyen” a költségvetési kereteikhez mérten igen nagy összegeket (nagyobb iskolák esetében ez öt-tízmilliárd forint között mozog). A Világbank, és ezáltal az Oktatási Minisztérium is komoly feltételeket támaszt az integrálódó egyetemekkel szemben. Rövid és hosszú távú terveiket egy részletesen kidolgozott dokumentációban, IFT-ként (intézményfejlesztési terv, régebben az angol név után IDP-ként) emlegetett szöveghalmazban kellett vázolniuk. A benyújtott terveket a szaktárca és a Felsőoktatási Tudományos Tanács bírálta el: osztályzatként A, B, és C kategóriát adhattak rá. (Az A = megfelelt, a B = átdolgozásra visszaadott, a C = nem felelt meg.) A nagy vidéki egyetemi központok közül Szeged, Debrecen és Miskolc egyesült intézményei az első körben, tehát több mint egy évvel ezelőtt elnyerték az A kategóriát, a „piacosított felsőoktatásban” elvileg konkurensüknek számító Pécsi Tudományegyetem négyszer is B minősítést kapott. Az első sikertelen pályázat után Sípos Béla, a pécsi egyetem integrációs ügyekért felelős rektorhelyettese úgy nyilatkozott az egyetemisták lapjának (Pécsi Campus): azért nem írtak a tervben kemény leépítési, tanszék-összevonási szándékról, mert azt a intézményi szenátus úgysem hagyta volna jóvá. Akkor még talán nem sejtette, hogy pályázatukra második, Harmadik, sőt negyedik nekifutásra sem bólint rá a minisztérium. A negyedik rossz hírt a rektorhelyettes úgy magyarázta, hogy „az IDP íróinak kevés idejük jutott erre a feladatra, és nem voltak pontos értékelési szempontok sem, amikhez igazodni tudtak volna”. A téma iránt érdeklődő hallgatók már tréfálkozni kezdtek, a szakemberek azonban higgadtabban értékelték a helyzetet. Igaz, voltak, akik politikai okokat sejtettek a háttérben: a város polgármestere szocialista párti képviselő, az egyetem rektora is nyíltan támogatta az 1998-as választásokon az MSZP egyik jelöltjét. Lehet viszont, hogy arról van szó, a pécsi intézményfejlesztési terv nem takar valós egyesülést, nincs benne gazdasági racionalizálás, tanszékösszevonás, mintha készítői nagyon is vigyáztak volna arra, nehogy olyan változtatásokat javasoljanak, amelyek sértenék a megmerevedett egyetemi hierarchiát. - Nálunk kiegyensúlyozottabbak az egyes részintézmények közötti viszonyok, könnyebb volt megegyezni - válaszolta Rácz Béla, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese lapunknak arra a kérdésre, miként lehet, hogy IFT-jük jobban sikerült a pécsinél. A Pécsi Tudományegyetem tervében nem volt teljes harmónia az önértékelés, a kihívások és a stratégiai célok között, a terv tehát nem felelt meg mindenben a kézikönyvben lefektetett kritériumoknak - tudtuk meg az Oktatási Minisztériumban. A tárca száz-százötven oldalas IFT- ket várt, ezzel szemben Pécs a mellékletekkel együtt több mint hétszáz oldalas dokumentációt készített. Úgy tűnik, ezzel jelentős hátrányba került az integrációban, hiszen öt intézmény (a miskolci, szegedi, debreceni egyetemek, a nyíregyházi főiskola és a Sapientia Főiskola) március 3-án már aláírta a minisztériummal a megállapodást. Ők már kiírhatták a világbanki hitelből megvalósuló fejlesztéseikre az építészeti tervezési tendert is. A pécsi egyetem tavasszal egy külső tanácsadó céggel, a The Boston Consulting Grouppal szerződött az IFT megírására. - Az egyetem korábbi terveiben nem jelentek meg markánsan az integrációból kihasználható előnyök, ráadásul egyes érdekcsoportok között ellentétek feszültek - mondta a tanácsadó cég egyik munkatársa. - Most mélyebbek a változások, és szélesebb volt az érintettek bevonása. Feltételes... folytatás a 33. oldalon