Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-29 / 279. szám

Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2000. NOVEMBER 29., SZERDA Járai: Szükséges a kétéves költségvetés Kivonult az MSZP a módosító indítványok szavazásáról A szocialisták kivonultak, a szabad demokraták tiltakoztak a kétéves költség­­vetéshez benyújtott módosító indítványok sorsáról szóló szavazások ellen. A büdzsé legfontosabb voksolásának tekintett eseményt mindkét ellenzéki párt elhalasztotta volna, mondván, még nem lépett életbe az a jogszabály, amely sze­rint mód van kétéves költségvetést készíteni. A kormánypárti frakciók ezután szinte csak a kabinet által támogatott javaslatokkal módosították a kétéves büdzsé tervezetét. A szocialisták kivonultak tegnap este a kétéves költségvetés módosító indítvá­nyainak sorsáról szóló szavazásokról. A szabad demokrata frakció ugyan az ülés­teremben maradt, de ellenezte a voksolás elrendelését. A két ellenzéki párt amiatt tiltakozott, hogy a házelnök nem halasz­totta el a szavazást. Ezt azért indítványoz­ta mindkét frakció, mert úgy látta, a jog­szabályok értelmében nincs lehetőség a kétéves büdzsé fő számait meghatározó döntéshozatalra. Álláspontjukat azzal in­dokolták, hogy még nem lépett életbe az a módosítás, amely szerint kétéves költ­ségvetést is elfogadhat a parlament. Ezt a jogszabály-változtatást az 1999-es költ­ségvetésről szóló zárszámadás tartalmaz­ta, amelyet tegnap fogadott el az Ország­­gyűlés. Az új szabályok azonban még nem léptek hatályba, ezért az MSZP- és az SZDSZ-frakció szerint tegnap nem le­hetett volna szavazni a kétéves büdzséről. Az Országgyűlés elnöke, Áder János nem volt hajlandó vitát sem nyitni a napi­rendi pont elhalasztásáról, mondván, az Országgyűlés annak tudatában fogadta el hétfőn e heti napirendjét, hogy ez a hely­zet kialakul. A két ellenzéki párt azonban úgy vélte, nem lehet országgyűlési napi­renddel törvényt módosítani. A voksolás még első kiadásunk zárása­kor is tartott, ám az így foghíjassá vált te­remben a kormánypárti frakciók csak azokat a módosító javaslatokat illesztet­ték be a törvénytervezetbe, amelyek elfo­gadását a kabinet is támogatta. Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyébként szükségesnek nevezte a kétéves költség­vetés elfogadását, amely - mint mondta - a gazdaság stabilitását szolgálja a 2001— 2002-re elfogadott adótörvények­kel együtt. Úgy vélte, Magyarország nemzetközi megítélése jó, és továbbra is folytatódhat a gazdasági növekedés. Kö­zölte: az idén várhatóan az eredetileg elő­re jelzettnél 2,5-3,5 százalékponttal ma­gasabb infláció nem a kormány hibája, hiszen ennek fő oka az olajárak nem várt növekedése és az euró árfolyamának je­lentős csökkenése. Járai szerint semleges gazdasági környezetre számítva tervez­hető két évre előre a gazdaság. Az elfogadott módosító indítványok között szerepel a nyugdíjak eredetileg tervezettnél nagyobb emelése, így 2001- ben és 2002-ben is három százalékponttal nagyobb lesz a nyugdíjemelés, vagyis az idősek járandósága jövőre 10,3, azt köve­tően pedig 9,7 százalékkal emelkedik majd. Ez egyébként jövőre mintegy 70, 2002- ben pedig mintegy 140 milliárd fo­rintos többletkiadást jelent. A nyugdíjak emelése - fejtette ki a pénzügyminiszter - más szociális ellátások összegét is nö­veli, így többletforrást ad a gazdaságnak. Járai kiemelte: a kormány a keresetek nö­velésére törekszik, mert úgy látja, hogy a fogyasztás növekedése mellett is fenn­tartható a pénzügyi egyensúly. Szintén a kormány támogatásával fo­gadta el az Országgyűlés a kiegészítő családi pótlék bevezetéséről szóló indít­ványt. E szerint jövőre 4000, 2002-ben, 4200 forintot kaphatnak gyermekenként a rászorultak. A pénzügyminiszter hang­súlyozta: a támogatás bevezetésének cél­ja, hogy azok a gyermekesek is részesül­jenek állami segítségben, akik nem tud­ják igénybe venni a személyi jövedelem­­adóban adott családi kedvezményeket. A kiegészítő családi pótlékra egyébként 2001-ben 1,7, 2002-ben 2,4 milliárd fo­rintot költ a büdzsé. A módosításokkal legjobban az önkor­mányzatok jártak, jövő évi támogatásuk körülbelül 10 milliárd forinttal emelke­dett, ennek jelentős része az oktatásra for­dítható kiadásokat növelte, ám a kormány hozzájárult ahhoz, hogy 5 milliárd forint­tal emelkedjék az úgynevezett címzett és céltámogatásokra fordítható általános ke­ret. A szavazás másik nagy nyertese a rendőrség, amelynek a támogatása 4,6 milliárd forinttal emelkedett. A bíróságok is többet kaptak a módosításokkal, jövő évi keretük 2,6 százalékkal, vagyis 762 millió forinttal növekedett, míg 2002-ben az eredetileg tervezetthez képest 1,5 mil­liárd forinttal kapnak többet, ami 5,1 szá­zalékos növekedést jelent. Az így megugró kiadások forrásai fő­ként a korábban vártnál nagyobb adóbe­vételek. A kormány módosította az adók­ból befolyó összegekre vonatkozó prog­nózisát, amelynek eredményeként a bü­dzsé bevételei jövőre 19, 2002-ben pedig 17 milliárd forinttal gyarapodnak. A kor­mányzat új számításai szerint a személyi­­jövedelemadó-bevétel lesz sokkal (éven­te 28,5 milliárd forinttal) nagyobb a költ­ségvetés benyújtásakor tervezettnél, de 17,5 milliárddal többet várnak - szintén mindkét évben - az általános forgalmi adóból is. Csökkentették viszont a cégek­től várható társaságiadó-bevételek mérté­két 10-10 milliárd forinttal, és a kabinet immáron 17 milliárd forinttal kevesebbet vár a jövedéki adóból is a korábbinál. Várkonyi Iván A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE (milliárd forint kerekítve) 1999 2000* 2001** 2002** * Tervezett * * Eredeti költségvetési javaslat Forrás: MNB, PM NÉPSZABADSÁG-grafika A költségvetési szavazás érdekessége lehetett volna az MDF módosító indítványa, amelyben a frakció a kormánynál nagyobb, 20 helyett 30 százalé­kos béremelést javasolt az egészségügyi dolgozóknak. A kormánypárti frakció hétfői ülésén azonban megjelent Orbán Viktor kormányfő is, aki arra kérte a képviselőcsoportot, hogy ne támogassa az indítványt. Orbán hangsúlyozta: nincs mód az MDF által kért 25 milliárdos pluszkiadásra a büdzsében, hiszen annak hiánya nem növelhető tovább. Közölte azt is, a kormány több MDF-es módosító indítványt elfogadott már. Információink szerint az MDF elnökét, Dávid Ibolyát a köztársasági elnök is kérte arra, hogy ne tartsa fenn módosító javaslatát. Ezt követően az MDF az indítványt visszavonta. Új javaslat a lakástakarékra? A Fidesz-frakció hajlik a kompromisszumra A koalíciós frakciók nem támogatják benyújtott formájában a lakás-taka­rékpénztárakról szóló törvénymódo­sító javaslatot. A Fidesz-frakció meg­fontolandónak véli a Lakás-takarék­pénztárak Egyesülete (LTE) és a Ma­gyar Bankszövetség kompromisszu­mos javaslatát. E szerint az eddigi 30 százalékos állami támogatást 20 száza­lékra kellene mérsékelni a beterjesztett 15 százalék helyett, s a maximális évi mértéket az eddigi 36 ezer forintról csupán 12 ezerrel megkurtítani a kor­mányjavaslatban szereplő 18 ezer fo­rintos csökkentés helyett. A parlamenti frakciók vezetését tömö­rítő házbizottság múlt heti ülésén a Fi­desz-frakció azt kérte, hogy az Ország­­gyűlés ezen a héten még ne kezdje meg a kormány javaslatának tárgyalását. Sasvá­ri Szilárd, a Fidesz-frakció lakáspolitikai csoportjának vezetője ezt lapunknak az­zal indokolta, hogy az elmúlt napokban a Bankszövetség és a Lakás-takarékpénz­tárak Egyesülete kompromisszumos ja­vaslatot tett: azt javasolják, hogy az álla­mi támogatás mértéke ne 15, hanem 20 százalékra csökkenjen, ami éves szinten 24 ezer forint állami támogatást jelent. A Fidesz-frakció ezt mérlegeli. Csúcs Lász­ló, az Országgyűlés költségvetési bizott­ságának kisgazdapárti alelnöke úgy véli, a befizetett összegek után járó 36 ezer fo­rintos állami támogatást nem csökkenteni kell, hanem annak alsó mértékét 50 ezer forintban kell meghatározni. A kormány javaslata szerint a havi ma­ximálisan elhelyezhető 10 ezer forintos megtakarítás csak 1500 forintos támoga­tással gyarapodna. Ezzel éves szinten 138-140 ezer, a három évre csökkentett, legrövidebb megtakarítási időszak végén a pénztárak feltételeitől függően 420-450 ezer forint szerepelne a megtakarító számláján. Mivel az ügyfél ugyanekkora összeget vehetne fel évi hatszázalékos kamatra, a lakás céljára fordítható összeg ennek kétszerese, vagyis nagyjából 900 ezer forint lenne - szemben a jelenlegi szabályozással elérhető 1,3-1,4 millióval. A lakás-takarékpénztárakat meglepte a kormány javaslata, hiszen az egyeztetés során 20 százalékos állami támogatásról és maximálisan évi 24 ezer forintról folyt az egyeztetés - mondta lapunknak Ger­gely Károly. A Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke, egyben a Lakás­kassza elnök-vezérigazgatója szerint az ideális az lenne, ha a támogatás évi össze­gét 36 ezerről 57 ezer forintra emelnék, ami az 1997-2000 közötti infláció kom­penzációja lenne. Ezzel pedig három év után akár hárommillió forintot is felve­hetnének a megtakarítók. A négy lakás­takarékpénztár már 600 ezer szerződést kötött, ezek együttesen megközelítőleg 380 milliárd forintos összeget jelentenek. Egy-egy ilyen kormány-előterjesztés­­nél általában a költségvetés szempontjait helyezik előtérbe. Nos, a változások nyo­mán 2002-ben 800 millió forintos, 2003- ban 1,6 milliárdos, 2004-től pedig folya­matosan 2,4 milliárd forintos megtakarí­tást könyvelhetne el a büdzsé, ami a jövő évi 70 milliárdos közvetlen lakástámoga­tás mellett nem túl jelentős összeg. A Magyar Bankszövetség elnöke Or­bán Viktorhoz írt levelében az LTE kompromisszumos javaslatát támogatta. Erdei Tamás leszögezte: „Az 1997-től megkötött szerződések alapján a követ­kező egy-két évben 150-200 ezer ügyfél igényelheti a szerződött összeget, ami a családtagokkal együtt 500-600 ezer em­ber lakásgondjainak megoldásában segít­het. Az állami támogatás csökkentésének túlzott aránya a lakás-takarékpénztári rendszerbe vetett bizalom fenntartását nehezíti” - olvasható a levélben. Cs. I.-E. P. P.-I. B. ti LAKAS-TAKAREKPENZTARI SZERZŐDÉSKÖTÉSEK ALAKULÁSA (új szerződések száma, darab) 1997 1998 Forrás: Pénztárak adatközlése 1999 2000. IX. hóig NÉPSZABADSÁG-grafika Jogerős felszámolás TUDÓSÍTÓNKTÓL November 24-től jogerős a szekszárdi Tolna-Hús Rt. felszámolását elrendelő bí­rósági ítélet - mondta tudósítónknak Jakó Pál, a cég vezérigazgatója. Információink szerint a Tolna-Húst egy amerikai befek­tető kívánja megvenni a Horus-Invest Kft.-től, amelynek korábban a céget elad­ták. Jakó Pál hangsúlyozta: szerinte az ér­tékesítés törvényes volt, szemben dr. Toll­ár Tibornak, a Tolna megyei közgyűlés alelnökének nyilvánosságra hozott véle­ményével. A vezérigazgató megjegyezte: a Tolna-Hús Rt. 200 dolgozójából - a ter­vek szerint - negyvenet az új tulajdonos érkezéséig a Horus átvesz, a többiek elbo­csátásához szükséges pénzt biztosították. Röviden Új kaszinó és ezredvégi lottó A Szerencsejáték Rt. (SzRt.) megerősí­tette azt a lapértesülést, hogy a soproni kaszinóra kiírt koncessziós pályázat nyertese a Casinos Austria és az SzRt. tu­lajdonában lévő Pannon-Partner Befek­tetéskezelő Kft. lesz. Az új Casino Sop­ron működtetésére szóló szerződést a na­pokban írják alá. Az SzRt. ma mutatja be az Ezredvégi lottó játékot. Az ötöslottó­szelvényeket december 4-től vásárolhat­ják meg a játékosok. A számok húzására december 31-én kerül sor, ám addig is minden héten ajándéksorsolás lesz. (F. J.) Bővíti hálózatát a Tourinform A turisztikai információs rendszer fej­lesztésén belül a Tourinform-hálózat kor­szerűsítésére 2001-ben a Magyar Turiz­mus Rt. 600 millió forintot költhet. Ebből az összegből azok az irodák részesülhet­nek, amelyek az előre meghatározott cé­lokat elérik, és a feltételeknek megfelel­nek. Az idei pályázat eredményeként jö­vőre hét iroda nyílik meg, ezenkívül négy település jelezte, hogy pályázaton kívül, önerőből kíván létrehozni Tourinform­­irodát. Egy év múlva mintegy 130 iroda várja majd a bel- és külföldi turistákat an­gol, német és magyar nyelvű informáci­ókkal. (MTI) Karcsúsít a Prímagáz A Prímagáz Rt. értékesíti az alaptevé­kenységéhez nem tartozó működési egy­ségeit. A Gáztrans Hungária Kft. vette át a Prímagáz mintegy 50 tartály gépjármű­vét, a Havária 2000 Kft. pedig a szervizt vállalta át. A karcsúsításra minden bi­zonnyal a cég vesztesége miatt került sor. A Prímagáz jövő hétfőn rendkívüli köz­gyűlést tart, amelyen Oláh Tamást java­solják új vezérigazgatónak a lemondott Szemmelveisz Zoltán helyére. (MTI) Terjeszkedik az Online Rt. Integrált számlavezetési rendszerünket hat bank és 26 takarékszövetkezet hasz­nálja, s ez a kör a jövőben tovább bővül - egyebek között ezt közölte tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján Deák László, a magyar magánszemélyek tu­lajdonában lévő Online Üzleti Informa­tika Rt. vezérigazgatója. Elmondta: a cég - amely új üzletággal, a vezetési ta­nácsadási szolgáltatásokkal bővítette te­vékenységi körét - idei árbevétele vár­hatóan 1,6 milliárd forint lesz, ami csak­nem 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Tervük az, hogy sa­ját erőből kijussanak külföldi piacokra. (Munkatársunktól) Vége a kukorica kontra bor­vitának Tegnap megnyílt a Foodapest. Az élel­miszer-ipari kiállítást megnyitó Tor­gyán József földművelésügyi és vidék­­fejlesztési miniszter bejelentette, hogy kompromisszumos megállapodás jött létre az EU-val a kukoricaexportról: továbbra sem vihető ki az országból a takarmánykukorica, az étkezési vi­szont engedélyeztetés után igen. Ezek után elhárult az akadály a borok és szeszipari termékek kölcsönös keres­kedelmét szabályozó szerződés elől. Az uniós és a magyar agrárküldöttség tárgyalásairól Tamás Károly, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um közigazgatási államtitkára munkatár­sunknak elmondta, hogy az unió szak­emberei elismerték: az aszály miatti ter­méscsökkenés indokolja a korábban libe­ralizált külkereskedelem korlátozását. A létrejött kompromisszum lényege, hogy a takarmánykukorica kiviteli tilalma fenn­marad, viszont megfelelő engedélyezte­tési eljárás után az étkezési kukorica ex­portálható. Ezekre az exportügyletekre Magyarország haladéktalanul engedélye­zési rendszert vezet be, amelynek része­ként előírja, hogy minden kiviteli enge­délykérelemhez csatolni kell a szállít­mány végső felhasználásáról és rendelte­tési helyéről szóló nyilatkozatot. A meg­állapodás szerint a magyar hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az érintettek végrehajtsák azokat az unióbeli partnerekkel kötött szerződése­ket, amelyeket a tilalom miatt korábban felmondtak. Ezek után elhárult az aka­dály az unióval kötendő bor- és szesz­egyezmény aláírása elől. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fő­titkárhelyettese munkatársunknak el­mondta, hogy fellélegezhet a magyar bo­rásztársadalom, mert ha aláírják az 1993- ban kötött kereskedelmi megállapodás 2001-re vonatkozó részét, akkor jövőre vámmentesen szállíthat Magyarország az EU-országokba 417 ezer hektoliter bort, cserében viszont 150 ezer hektoliter bor érkezik vámfizetés nélkül az EU-ból. A kukorica külkereskedelmét ismerők szerint a bejelentett változás félmegoldás, hiszen aki exportálni akar, az étkezési ku­koricaként szállítja ki a tengerit. Czauner Péter A Békési Gabona Rt. vezetői tegnap nem fogadták azoknak a kukoricaterme­lő gazdáknak a küldöttségét, akik a kialakult szerződési és árvita miatt petíci­ót szerettek volna átadni a felvásárló cég vezérigazgatójának. Mint arról már beszámoltunk, a belvíz, majd az aszály miatt az idén kevesebb kukorica ter­mett, mint amennyire az év elején a termelők szerződést kötöttek a békéscsa­bai céggel. A gazdák sérelmezik: a szerződéseket a részvénytársaság adásvé­teli megállapodásnak tartja, s ez azt jelenti, hogy a termelőknek kötbért kell fi­zetniük a le nem szállított kukorica után. Ezért a gazdák a Békés Megyei Bíró­sághoz fordulnak. A termelők petíciójukban azt követelik: a társaság azonnal kezdjen velük tárgyalásokat a helyzet megoldására. Bő kínálat a Foodapesten FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

Next