Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-29 / 279. szám
Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2000. NOVEMBER 29., SZERDA Járai: Szükséges a kétéves költségvetés Kivonult az MSZP a módosító indítványok szavazásáról A szocialisták kivonultak, a szabad demokraták tiltakoztak a kétéves költségvetéshez benyújtott módosító indítványok sorsáról szóló szavazások ellen. A büdzsé legfontosabb voksolásának tekintett eseményt mindkét ellenzéki párt elhalasztotta volna, mondván, még nem lépett életbe az a jogszabály, amely szerint mód van kétéves költségvetést készíteni. A kormánypárti frakciók ezután szinte csak a kabinet által támogatott javaslatokkal módosították a kétéves büdzsé tervezetét. A szocialisták kivonultak tegnap este a kétéves költségvetés módosító indítványainak sorsáról szóló szavazásokról. A szabad demokrata frakció ugyan az ülésteremben maradt, de ellenezte a voksolás elrendelését. A két ellenzéki párt amiatt tiltakozott, hogy a házelnök nem halasztotta el a szavazást. Ezt azért indítványozta mindkét frakció, mert úgy látta, a jogszabályok értelmében nincs lehetőség a kétéves büdzsé fő számait meghatározó döntéshozatalra. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy még nem lépett életbe az a módosítás, amely szerint kétéves költségvetést is elfogadhat a parlament. Ezt a jogszabály-változtatást az 1999-es költségvetésről szóló zárszámadás tartalmazta, amelyet tegnap fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályok azonban még nem léptek hatályba, ezért az MSZP- és az SZDSZ-frakció szerint tegnap nem lehetett volna szavazni a kétéves büdzséről. Az Országgyűlés elnöke, Áder János nem volt hajlandó vitát sem nyitni a napirendi pont elhalasztásáról, mondván, az Országgyűlés annak tudatában fogadta el hétfőn e heti napirendjét, hogy ez a helyzet kialakul. A két ellenzéki párt azonban úgy vélte, nem lehet országgyűlési napirenddel törvényt módosítani. A voksolás még első kiadásunk zárásakor is tartott, ám az így foghíjassá vált teremben a kormánypárti frakciók csak azokat a módosító javaslatokat illesztették be a törvénytervezetbe, amelyek elfogadását a kabinet is támogatta. Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyébként szükségesnek nevezte a kétéves költségvetés elfogadását, amely - mint mondta - a gazdaság stabilitását szolgálja a 2001— 2002-re elfogadott adótörvényekkel együtt. Úgy vélte, Magyarország nemzetközi megítélése jó, és továbbra is folytatódhat a gazdasági növekedés. Közölte: az idén várhatóan az eredetileg előre jelzettnél 2,5-3,5 százalékponttal magasabb infláció nem a kormány hibája, hiszen ennek fő oka az olajárak nem várt növekedése és az euró árfolyamának jelentős csökkenése. Járai szerint semleges gazdasági környezetre számítva tervezhető két évre előre a gazdaság. Az elfogadott módosító indítványok között szerepel a nyugdíjak eredetileg tervezettnél nagyobb emelése, így 2001- ben és 2002-ben is három százalékponttal nagyobb lesz a nyugdíjemelés, vagyis az idősek járandósága jövőre 10,3, azt követően pedig 9,7 százalékkal emelkedik majd. Ez egyébként jövőre mintegy 70, 2002- ben pedig mintegy 140 milliárd forintos többletkiadást jelent. A nyugdíjak emelése - fejtette ki a pénzügyminiszter - más szociális ellátások összegét is növeli, így többletforrást ad a gazdaságnak. Járai kiemelte: a kormány a keresetek növelésére törekszik, mert úgy látja, hogy a fogyasztás növekedése mellett is fenntartható a pénzügyi egyensúly. Szintén a kormány támogatásával fogadta el az Országgyűlés a kiegészítő családi pótlék bevezetéséről szóló indítványt. E szerint jövőre 4000, 2002-ben, 4200 forintot kaphatnak gyermekenként a rászorultak. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a támogatás bevezetésének célja, hogy azok a gyermekesek is részesüljenek állami segítségben, akik nem tudják igénybe venni a személyi jövedelemadóban adott családi kedvezményeket. A kiegészítő családi pótlékra egyébként 2001-ben 1,7, 2002-ben 2,4 milliárd forintot költ a büdzsé. A módosításokkal legjobban az önkormányzatok jártak, jövő évi támogatásuk körülbelül 10 milliárd forinttal emelkedett, ennek jelentős része az oktatásra fordítható kiadásokat növelte, ám a kormány hozzájárult ahhoz, hogy 5 milliárd forinttal emelkedjék az úgynevezett címzett és céltámogatásokra fordítható általános keret. A szavazás másik nagy nyertese a rendőrség, amelynek a támogatása 4,6 milliárd forinttal emelkedett. A bíróságok is többet kaptak a módosításokkal, jövő évi keretük 2,6 százalékkal, vagyis 762 millió forinttal növekedett, míg 2002-ben az eredetileg tervezetthez képest 1,5 milliárd forinttal kapnak többet, ami 5,1 százalékos növekedést jelent. Az így megugró kiadások forrásai főként a korábban vártnál nagyobb adóbevételek. A kormány módosította az adókból befolyó összegekre vonatkozó prognózisát, amelynek eredményeként a büdzsé bevételei jövőre 19, 2002-ben pedig 17 milliárd forinttal gyarapodnak. A kormányzat új számításai szerint a személyijövedelemadó-bevétel lesz sokkal (évente 28,5 milliárd forinttal) nagyobb a költségvetés benyújtásakor tervezettnél, de 17,5 milliárddal többet várnak - szintén mindkét évben - az általános forgalmi adóból is. Csökkentették viszont a cégektől várható társaságiadó-bevételek mértékét 10-10 milliárd forinttal, és a kabinet immáron 17 milliárd forinttal kevesebbet vár a jövedéki adóból is a korábbinál. Várkonyi Iván A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE (milliárd forint kerekítve) 1999 2000* 2001** 2002** * Tervezett * * Eredeti költségvetési javaslat Forrás: MNB, PM NÉPSZABADSÁG-grafika A költségvetési szavazás érdekessége lehetett volna az MDF módosító indítványa, amelyben a frakció a kormánynál nagyobb, 20 helyett 30 százalékos béremelést javasolt az egészségügyi dolgozóknak. A kormánypárti frakció hétfői ülésén azonban megjelent Orbán Viktor kormányfő is, aki arra kérte a képviselőcsoportot, hogy ne támogassa az indítványt. Orbán hangsúlyozta: nincs mód az MDF által kért 25 milliárdos pluszkiadásra a büdzsében, hiszen annak hiánya nem növelhető tovább. Közölte azt is, a kormány több MDF-es módosító indítványt elfogadott már. Információink szerint az MDF elnökét, Dávid Ibolyát a köztársasági elnök is kérte arra, hogy ne tartsa fenn módosító javaslatát. Ezt követően az MDF az indítványt visszavonta. Új javaslat a lakástakarékra? A Fidesz-frakció hajlik a kompromisszumra A koalíciós frakciók nem támogatják benyújtott formájában a lakás-takarékpénztárakról szóló törvénymódosító javaslatot. A Fidesz-frakció megfontolandónak véli a Lakás-takarékpénztárak Egyesülete (LTE) és a Magyar Bankszövetség kompromisszumos javaslatát. E szerint az eddigi 30 százalékos állami támogatást 20 százalékra kellene mérsékelni a beterjesztett 15 százalék helyett, s a maximális évi mértéket az eddigi 36 ezer forintról csupán 12 ezerrel megkurtítani a kormányjavaslatban szereplő 18 ezer forintos csökkentés helyett. A parlamenti frakciók vezetését tömörítő házbizottság múlt heti ülésén a Fidesz-frakció azt kérte, hogy az Országgyűlés ezen a héten még ne kezdje meg a kormány javaslatának tárgyalását. Sasvári Szilárd, a Fidesz-frakció lakáspolitikai csoportjának vezetője ezt lapunknak azzal indokolta, hogy az elmúlt napokban a Bankszövetség és a Lakás-takarékpénztárak Egyesülete kompromisszumos javaslatot tett: azt javasolják, hogy az állami támogatás mértéke ne 15, hanem 20 százalékra csökkenjen, ami éves szinten 24 ezer forint állami támogatást jelent. A Fidesz-frakció ezt mérlegeli. Csúcs László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának kisgazdapárti alelnöke úgy véli, a befizetett összegek után járó 36 ezer forintos állami támogatást nem csökkenteni kell, hanem annak alsó mértékét 50 ezer forintban kell meghatározni. A kormány javaslata szerint a havi maximálisan elhelyezhető 10 ezer forintos megtakarítás csak 1500 forintos támogatással gyarapodna. Ezzel éves szinten 138-140 ezer, a három évre csökkentett, legrövidebb megtakarítási időszak végén a pénztárak feltételeitől függően 420-450 ezer forint szerepelne a megtakarító számláján. Mivel az ügyfél ugyanekkora összeget vehetne fel évi hatszázalékos kamatra, a lakás céljára fordítható összeg ennek kétszerese, vagyis nagyjából 900 ezer forint lenne - szemben a jelenlegi szabályozással elérhető 1,3-1,4 millióval. A lakás-takarékpénztárakat meglepte a kormány javaslata, hiszen az egyeztetés során 20 százalékos állami támogatásról és maximálisan évi 24 ezer forintról folyt az egyeztetés - mondta lapunknak Gergely Károly. A Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke, egyben a Lakáskassza elnök-vezérigazgatója szerint az ideális az lenne, ha a támogatás évi összegét 36 ezerről 57 ezer forintra emelnék, ami az 1997-2000 közötti infláció kompenzációja lenne. Ezzel pedig három év után akár hárommillió forintot is felvehetnének a megtakarítók. A négy lakástakarékpénztár már 600 ezer szerződést kötött, ezek együttesen megközelítőleg 380 milliárd forintos összeget jelentenek. Egy-egy ilyen kormány-előterjesztésnél általában a költségvetés szempontjait helyezik előtérbe. Nos, a változások nyomán 2002-ben 800 millió forintos, 2003- ban 1,6 milliárdos, 2004-től pedig folyamatosan 2,4 milliárd forintos megtakarítást könyvelhetne el a büdzsé, ami a jövő évi 70 milliárdos közvetlen lakástámogatás mellett nem túl jelentős összeg. A Magyar Bankszövetség elnöke Orbán Viktorhoz írt levelében az LTE kompromisszumos javaslatát támogatta. Erdei Tamás leszögezte: „Az 1997-től megkötött szerződések alapján a következő egy-két évben 150-200 ezer ügyfél igényelheti a szerződött összeget, ami a családtagokkal együtt 500-600 ezer ember lakásgondjainak megoldásában segíthet. Az állami támogatás csökkentésének túlzott aránya a lakás-takarékpénztári rendszerbe vetett bizalom fenntartását nehezíti” - olvasható a levélben. Cs. I.-E. P. P.-I. B. ti LAKAS-TAKAREKPENZTARI SZERZŐDÉSKÖTÉSEK ALAKULÁSA (új szerződések száma, darab) 1997 1998 Forrás: Pénztárak adatközlése 1999 2000. IX. hóig NÉPSZABADSÁG-grafika Jogerős felszámolás TUDÓSÍTÓNKTÓL November 24-től jogerős a szekszárdi Tolna-Hús Rt. felszámolását elrendelő bírósági ítélet - mondta tudósítónknak Jakó Pál, a cég vezérigazgatója. Információink szerint a Tolna-Húst egy amerikai befektető kívánja megvenni a Horus-Invest Kft.-től, amelynek korábban a céget eladták. Jakó Pál hangsúlyozta: szerinte az értékesítés törvényes volt, szemben dr. Tollár Tibornak, a Tolna megyei közgyűlés alelnökének nyilvánosságra hozott véleményével. A vezérigazgató megjegyezte: a Tolna-Hús Rt. 200 dolgozójából - a tervek szerint - negyvenet az új tulajdonos érkezéséig a Horus átvesz, a többiek elbocsátásához szükséges pénzt biztosították. Röviden Új kaszinó és ezredvégi lottó A Szerencsejáték Rt. (SzRt.) megerősítette azt a lapértesülést, hogy a soproni kaszinóra kiírt koncessziós pályázat nyertese a Casinos Austria és az SzRt. tulajdonában lévő Pannon-Partner Befektetéskezelő Kft. lesz. Az új Casino Sopron működtetésére szóló szerződést a napokban írják alá. Az SzRt. ma mutatja be az Ezredvégi lottó játékot. Az ötöslottószelvényeket december 4-től vásárolhatják meg a játékosok. A számok húzására december 31-én kerül sor, ám addig is minden héten ajándéksorsolás lesz. (F. J.) Bővíti hálózatát a Tourinform A turisztikai információs rendszer fejlesztésén belül a Tourinform-hálózat korszerűsítésére 2001-ben a Magyar Turizmus Rt. 600 millió forintot költhet. Ebből az összegből azok az irodák részesülhetnek, amelyek az előre meghatározott célokat elérik, és a feltételeknek megfelelnek. Az idei pályázat eredményeként jövőre hét iroda nyílik meg, ezenkívül négy település jelezte, hogy pályázaton kívül, önerőből kíván létrehozni Tourinformirodát. Egy év múlva mintegy 130 iroda várja majd a bel- és külföldi turistákat angol, német és magyar nyelvű információkkal. (MTI) Karcsúsít a Prímagáz A Prímagáz Rt. értékesíti az alaptevékenységéhez nem tartozó működési egységeit. A Gáztrans Hungária Kft. vette át a Prímagáz mintegy 50 tartály gépjárművét, a Havária 2000 Kft. pedig a szervizt vállalta át. A karcsúsításra minden bizonnyal a cég vesztesége miatt került sor. A Prímagáz jövő hétfőn rendkívüli közgyűlést tart, amelyen Oláh Tamást javasolják új vezérigazgatónak a lemondott Szemmelveisz Zoltán helyére. (MTI) Terjeszkedik az Online Rt. Integrált számlavezetési rendszerünket hat bank és 26 takarékszövetkezet használja, s ez a kör a jövőben tovább bővül - egyebek között ezt közölte tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján Deák László, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Online Üzleti Informatika Rt. vezérigazgatója. Elmondta: a cég - amely új üzletággal, a vezetési tanácsadási szolgáltatásokkal bővítette tevékenységi körét - idei árbevétele várhatóan 1,6 milliárd forint lesz, ami csaknem 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Tervük az, hogy saját erőből kijussanak külföldi piacokra. (Munkatársunktól) Vége a kukorica kontra borvitának Tegnap megnyílt a Foodapest. Az élelmiszer-ipari kiállítást megnyitó Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter bejelentette, hogy kompromisszumos megállapodás jött létre az EU-val a kukoricaexportról: továbbra sem vihető ki az országból a takarmánykukorica, az étkezési viszont engedélyeztetés után igen. Ezek után elhárult az akadály a borok és szeszipari termékek kölcsönös kereskedelmét szabályozó szerződés elől. Az uniós és a magyar agrárküldöttség tárgyalásairól Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára munkatársunknak elmondta, hogy az unió szakemberei elismerték: az aszály miatti terméscsökkenés indokolja a korábban liberalizált külkereskedelem korlátozását. A létrejött kompromisszum lényege, hogy a takarmánykukorica kiviteli tilalma fennmarad, viszont megfelelő engedélyeztetési eljárás után az étkezési kukorica exportálható. Ezekre az exportügyletekre Magyarország haladéktalanul engedélyezési rendszert vezet be, amelynek részeként előírja, hogy minden kiviteli engedélykérelemhez csatolni kell a szállítmány végső felhasználásáról és rendeltetési helyéről szóló nyilatkozatot. A megállapodás szerint a magyar hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az érintettek végrehajtsák azokat az unióbeli partnerekkel kötött szerződéseket, amelyeket a tilalom miatt korábban felmondtak. Ezek után elhárult az akadály az unióval kötendő bor- és szeszegyezmény aláírása elől. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese munkatársunknak elmondta, hogy fellélegezhet a magyar borásztársadalom, mert ha aláírják az 1993- ban kötött kereskedelmi megállapodás 2001-re vonatkozó részét, akkor jövőre vámmentesen szállíthat Magyarország az EU-országokba 417 ezer hektoliter bort, cserében viszont 150 ezer hektoliter bor érkezik vámfizetés nélkül az EU-ból. A kukorica külkereskedelmét ismerők szerint a bejelentett változás félmegoldás, hiszen aki exportálni akar, az étkezési kukoricaként szállítja ki a tengerit. Czauner Péter A Békési Gabona Rt. vezetői tegnap nem fogadták azoknak a kukoricatermelő gazdáknak a küldöttségét, akik a kialakult szerződési és árvita miatt petíciót szerettek volna átadni a felvásárló cég vezérigazgatójának. Mint arról már beszámoltunk, a belvíz, majd az aszály miatt az idén kevesebb kukorica termett, mint amennyire az év elején a termelők szerződést kötöttek a békéscsabai céggel. A gazdák sérelmezik: a szerződéseket a részvénytársaság adásvételi megállapodásnak tartja, s ez azt jelenti, hogy a termelőknek kötbért kell fizetniük a le nem szállított kukorica után. Ezért a gazdák a Békés Megyei Bírósághoz fordulnak. A termelők petíciójukban azt követelik: a társaság azonnal kezdjen velük tárgyalásokat a helyzet megoldására. Bő kínálat a Foodapesten FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS