Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-19 / 296. szám

NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2000. DECEMBER 19., KEDD 13 Újra működik a cseh erőmű Az oroszok Temelint bírálják, Mohit nem A szombat hajnalban meghibásodott temelini atomerőművet vasárnap éjjel újra próbaüzembe helyezték. Az erő­mű orosz tervek alapján épült, a rend­szerbe utólag amerikai biztonsági be­rendezéseket iktattak be. Vasárnap éjjel újra próbaüzembe he­lyezték a temelini atomerőmű első reak­torblokkját. Az atommag-hasadási folya­matot szombat hajnalban állította le az automatikus irányító- és ellenőrző rend­szer, mert meghibásodott a sűrítő szi­vattyúrendszer. Az osztrák és a cseh kör­nyezetvédők szerint ez az üzemzavar is igazolja, hogy nem lehet összeilleszteni az orosz és az amerikai technológiát. Milán Nebesár, az atomerőmű szóvivője közölte, hogy a jelentéktelen hiba elhárí­tása után a prágai nukleáris biztonsági hivatal ismét engedélyezte az üzembe helyezést. A teljesítményt az eredeti ütemtervnek megfelelően néhány napon belül 30 százalékosra növelik. Moszkva nem vállal sem jogi, sem er­kölcsi felelősséget a temelini atomerő­mű további sorsáért - áll a moszkvai energetikai minisztérium közleményé­ben. Az orosz fél szerint a dél-csehor­szági létesítmény beruházói az eredeti technológiát részben megváltoztatták, amerikai fűtőrudakat használnak, és az ugyancsak tengerentúli cég, a Westing­house biztonsági berendezéseit szerelték fel. Ezzel szerződésszegést követtek el. Milán Nebesár lapunknak kijelentette, hogy az erőműben a világ legkorszerűbb biztonsági rendszereinek egyikét szerel­ték fel, hogy megfeleljen a szigorú cseh normáknak. A teljes felelősséget már a cseh nukleáris biztonsági hivatal és a cseh energetikai vállalat viseli.­­ Moszkva a szlovákiai mohi atomerő­mű korszerűsítése ellen nem emel kifo­gást - mondta a Népszabadságnak Albert Parszenov, a pozsonyi orosz nagykövet­ség sajtótitkára. - Nyilván azért nem - nyilatkozta Rastislav Petrech, a Lévához és a magyar határhoz közeli létesítmény kommunikációs igazgatója -, mert ná­lunk az orosz tervekhez képest a primer körben semmit sem változtattunk meg, csupán a technológiai folyamatok irányí­tásában hajtottunk végre néhány évvel ezelőtt korszerűsítést a Siemens révén, de orosz szakemberek felügyelete mellett - hangsúlyozta az igazgató. Szilvássy József A mohi atomerőmű százméteres hűtőtornyai a régi falusi temető mögött FOTÓ: FARKAS JÓZSEF GYÖRGY A zsűri javasol, a miniszter dönt Turisztikai pályázatokon milliárdokat lehet elnyerni Három turisztikai pályázatra már be­érkeztek a pályázatok, díjazásukra több milliárd forintot fordítunk - fe­lelte kérdésünkre Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, aki a jövő évi 25 milliárdos keret felhasználásáról és a Magyar Turizmus Rt. külföldi képviseleteinek vezetői posztjaira kiírt pályázatokról is tájékoztatta szerkesztőségünket. Mióta 25 milliárd forintra emelkedett a turisztikai fejlesztések támogatására szánt éves keret, a közvéleményben so­kasodnak a tetemes összeg felhasználá­sát firtató kérdések. Korábban a szakma képviselőiből álló testület, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) tett ja­vaslatot a gazdasági miniszternek arra, mire írjanak ki pályázatokat, és az akkor még sokkal szerényebb összeget miként osszák fel a pályázók között. Az OIB ja­vaslatait a miniszter minden esetben el­fogadta. Vagyis megvalósult az adóforin­tok felhasználásának szakmai és társa­dalmi ellenőrzése. Az OIB-nak ezt a jo­gát nemrég megvonták. Budai ezt azzal indokolta, hogy az OIB tanácsadó testü­let, és a miniszter dönti el, milyen felada­tokat ruház rá. A helyettes államtitkár elmondta, hogy öt-hatmilliárd forintot fordítanak a Magyar Turizmus Rt. külföldi hálózatá­nak és Tourinform-irodáinak a fenntartá­sára, 1,2 milliárd forint sorsáról a regio­nális intézőbizottságok határozhatnak. A többi pénz felét az egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness és fitnesz) fej­lesztésére szánják. Az egészségturizmus csak az egyike annak a hét programnak, amelyet a jövő­re kezdődő hatéves tervben a kormány meg akar valósítani. Három turisztikai termékfejlesztési programra már koráb­ban kiírták a pályázatokat, a beadási ha­táridő lejárt. Mint Budai elmondta, él­ményparkok kialakítására 15, kongresz­­szusi központok építésére szintén 15 pá­lyázat érkezett, a megvalósíthatósági ta­nulmányok elkészítésére mintegy 200-an vállalkoznának. Ha az összes pályázatot befogadnák, már el is fogyna a pénz, hi­szen az első két téma sikeres pályázóinak egyenként milliárdos vissza nem téríten­dő összeget szánnak. Magyarország azonban nem is tudna ennyi létesítményt eltartani, egy-egy élménypark fenntartá­sához Budai szerint kétmillió lakosra van szükség. Most várják a pályázóktól a hiánypótlást, amit az érvényesnek minő­sített munkák befogadása követ. A befo­gadott pályázatokat először a Vállalko­zásfejlesztési Kht. vizsgálja meg, majd a zsűri elé bocsátja. A zsűriről Budai annyit árult el, hogy a személyeket a miniszter választja ki úgy, hogy a testületben helyet kapjanak a GM, a társtárcák, a szakmai szervezetek és más szakértők. Január közepén összeáll a zsűri, az első három pályázat sorsáról még abban a hónapban dönt. A GM kilenc olyan turisztikai külkép­viseleti posztra is pályázatot írt ki, amely az ITDH keretében Hágában, Stock­holmban, Londonban, Párizsban, Bécs­­ben, Varsóban, Tokióban, Münchenben, illetve Milánóban fog működni. A berli­ni, a madridi, a kolozsvári, a New York-i és a tel-avivi képviselet a Magyar Turiz­mus Rt. fennhatósága alatt marad. Kér­désünkre - a hagyományos frankfurti képviselet helyett miért Münchenben és Berlinben képviselteti magát a szakma? - a helyettes államtitkár úgy felelt: a müncheni jelenlétet indokolja, hogy Ba­jorországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég, a berlinit pedig az a tény, hogy megint az ország fővárosa lett. A minisztériumban mindig hangoztat­ták, hogy a pályázatokra a jelenlegi kép­viselők is jelentkezhetnek. De vajon fog­­nak-e, miután hónapok óta enyhén szól­va is mostohán bánnak velük? Máig sem kaptak hivatalos tájékoztatást sorsukról, de az átszervezés eseményeiről általában is csak a magyar lapokból értesülnek. Budai Zoltán szerint éppen amiért ők is pályázhatnak, nem közölhették velük, hogy hazajönnek-e, vagy maradhatnak, különben pedig folyamatos az informális tájékoztatásuk. Végül azt tudakoltuk a helyettes ál­lamtitkártól, miért keres a GM pályázat útján olyan cégeket, amelyek vállalkoz­nak a tavalyi központi pályázatokra fo­lyósított pénzek felhasználásának ellen­őrzésére. Csak nem Budai Zoltán elődjé­re vetült valamilyen gyanú? A válasz szerint a pályázaton elnyert pénzek több­ségének felhasználását korábban is el­lenőrizték, ezúttal azonban valamennyi odaítélt - szám szerint 336 - összeg sor­sát megvizsgáltatják. G. Zs. Megaberuházás Nagykanizsán Folytatás az 1. oldalról A cég többségi tulajdonosa a Redilco lesz, a zalai város a tulajdonában lévő in­gatlanokkal száll be az üzletbe. Céljuk olyan logisztikai óriás központ létrehozá­sa, amely egymillió négyzetméteren ipari létesítményeket, kézműipari műhelyeket, szolgáltatóközpontot, konferenciaterme­ket, szállodákat és éttermeket fogadna be, és reményeik szerint vasúti és közúti cso­móponttá válhatna. Az olasz partner már­is három építészt küldött a helyszínre - köztük az Európa legjobb tervéért koráb­ban Art-díjjal kitüntetett Piero Gam­­baccianit­­, aki látványszinten, videó- és komputertechnikával el is készítette a ter­vet. Ezt ismertetik majd januárban Buda­pesten, februárban az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági lap által szervezett milá­nói konferencián, márciusban a cannes-i MIPIM ingatlanfejlesztési vásáron. A Magyarországon kissé kétkedve fo­gadott nagyságrenddel kapcsolatban Mascheroni elmondta: 800 millió dollá­rért nyolc-tíz év alatt valósul meg a komp­lex beruházás. Az első ütemben csak a tel­jes terület egytizedén kezdik meg az épít­kezést, és két kihasználatlanul álló egyko­ri laktanyát alakítanak át gyártócsarno­kokká és raktárépületekké. Olasz részről máris érdeklődést mutatott a Simest, az olasz külkereskedelmi minisztérium több­ségi tulajdonában lévő, az olasz vállalatok külföldi tőkebefektetéseit ösztönző társa­ság. Magyar részről eddig két bank, a CIB és az olasz tulajdonú Comit kért bővebb információt a nagykanizsai ipari park ter­vezett beruházásáról. Seres Attila Tőkeimport és profitkivitel Az elmúlt tíz évben 23 milliárd dollár tő­két hoztak az országba a külföldi befekte­tők (1972 és 1989 között csak 387 mil­liót). A Nemzetközi Vállalatok Magyar­­országi Társaságának felkérésére a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzést készített a cégek működéséről és szerepéről a ma­gyar gazdaságban. Ezt ismertette tegnap Rudnay János, a szervezet elnöke és Terták Ádám, az Ernst & Young könyv­­vizsgáló cég ügyvezető igazgatója. A ta­nulmány szerint a befektetések 45,8 szá­zaléka privatizációból származott, de egyre nagyobb szerepet kapnak a zöld­mezős beruházások és a már működő cé­gek pótlólagos befektetései. A külföldi érdekeltségű társaságok kapják az adókedvezmények 96 százalé­kát, de még így is az egy cégre jutó adó a nyolcszorosa a hazai átlagnak. Náluk kép­ződik a vállalati nyereség 52 százaléka, ők fizetik a társasági adó 50 százalékát, az szja és a tb-járulék 47,5 százalékát. A vállalati szféra összes­ beruházásá­nak több mint 88 százalékát adják a kül­földi tulajdonosú cégek. Az ország ex­portjának 82-83 százalékát ezek a vállala­tok bonyolítják le. A Figyelő című lap 200-as toplistáján tavaly az ötven legna­gyobb magyarországi exportőr cég között 22 feldolgozóipari vállalat volt részben vagy egészben külföldi tulajdonú. Tavaly 631 ezren dolgoztak külföldi ér­dekeltségnél (a vállalati szektorban fog­lalkoztatottak 29,2 százaléka). Keresetük 27 százalékkal volt magasabb a teljesen külföldi tulajdonúaknál, mint az országos átlag, a részben külföldieknél pedig 17 százalékkal kerestek jobban az átlagnál. A tőkekivonás 1999-ben 880 millió dollár volt, ami az eddigi 23 milliárd dol­láros befektetésekhez képest még akkor is legfeljebb a működőtőke-állomány tíz százaléka körül van, ha figyelembe ve­szik a feltételezett rejtett profitkivonást is. A becslések szerint a a jövőben évente egy-másfél milliárd dollár profitot is ki­visznek majd az országból, de a szakér­tők ezt nem tartják túlzottnak. Az idei be­fektetések kétmilliárd dollárra tehetők. A tanulmány eredményeit a szakmai szervezet vezetői a szerdai Befektetői Ta­nácson is ismertetni kívánják. Ezen a ta­lálkozón jelen lesz Orbán Viktor minisz­terelnök is. Szándékaik szerint szó lesz arról, hogy a hazai beszállítói kört miként lehetne bővíteni. Támogatják a gázpiac mielőbbi megnyitását és azt, hogy minél több nemzetközi cég hozza Magyaror­szágra kutatási és fejlesztési részlegét. Peredi Ágnes A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALATOK SZEREPE A MAGYAR VÁLLALATI SZFÉRÁN BELÜL (százalékban) Forrás: GKI Gazdaságkutató RL NÉPSZABADSÁG-grafika z 1830-as években Magyarországon a - többnyire jótékonysági céllal rendezett - bálokon a boákban és mantil­­lákban belépő leánykákat őr­dámák kísérték. Az urak a frakkhoz sarkantyús csizmát viseltek a hölgyek nem kis bosszúságára, mert azok gyakran összehasogatták ruháikat. Miután a bálanya is elfoglalta helyét, a zenekar rázendített a keringőre, melyet a táncok I M. királynőjének hívtak, de az­­ egészségre ártalmasnak­­­­ tartottak... 1 .­ COMMERZBANK (BUDAPEST) RT. 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 8. Tel.: 374-8125, 374-8160, 374-8187 Fax: 269-4523 E-mail: private.budapest@commerzbank.com COMMERZBANK Ami Önnek fontos, nekünk csak az számít P­P/Commerzbank Private Banking ügyfeleként Ön tökéletesen biztos lehet abban, hogy arra bízta a vagyonát, aki valóban ért hozzá, így Ön nyugodtan szórakozhat a bálon, vagy más társadalmi eseményen a legszebb ruhájában, mi gondoskodunk róla, hogy vagyona mindeközben tovább gyarapodjék.

Next