Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-19 / 296. szám
NÉPSZABADSÁG PIACGAZDASÁG 2000. DECEMBER 19., KEDD 13 Újra működik a cseh erőmű Az oroszok Temelint bírálják, Mohit nem A szombat hajnalban meghibásodott temelini atomerőművet vasárnap éjjel újra próbaüzembe helyezték. Az erőmű orosz tervek alapján épült, a rendszerbe utólag amerikai biztonsági berendezéseket iktattak be. Vasárnap éjjel újra próbaüzembe helyezték a temelini atomerőmű első reaktorblokkját. Az atommag-hasadási folyamatot szombat hajnalban állította le az automatikus irányító- és ellenőrző rendszer, mert meghibásodott a sűrítő szivattyúrendszer. Az osztrák és a cseh környezetvédők szerint ez az üzemzavar is igazolja, hogy nem lehet összeilleszteni az orosz és az amerikai technológiát. Milán Nebesár, az atomerőmű szóvivője közölte, hogy a jelentéktelen hiba elhárítása után a prágai nukleáris biztonsági hivatal ismét engedélyezte az üzembe helyezést. A teljesítményt az eredeti ütemtervnek megfelelően néhány napon belül 30 százalékosra növelik. Moszkva nem vállal sem jogi, sem erkölcsi felelősséget a temelini atomerőmű további sorsáért - áll a moszkvai energetikai minisztérium közleményében. Az orosz fél szerint a dél-csehországi létesítmény beruházói az eredeti technológiát részben megváltoztatták, amerikai fűtőrudakat használnak, és az ugyancsak tengerentúli cég, a Westinghouse biztonsági berendezéseit szerelték fel. Ezzel szerződésszegést követtek el. Milán Nebesár lapunknak kijelentette, hogy az erőműben a világ legkorszerűbb biztonsági rendszereinek egyikét szerelték fel, hogy megfeleljen a szigorú cseh normáknak. A teljes felelősséget már a cseh nukleáris biztonsági hivatal és a cseh energetikai vállalat viseli. Moszkva a szlovákiai mohi atomerőmű korszerűsítése ellen nem emel kifogást - mondta a Népszabadságnak Albert Parszenov, a pozsonyi orosz nagykövetség sajtótitkára. - Nyilván azért nem - nyilatkozta Rastislav Petrech, a Lévához és a magyar határhoz közeli létesítmény kommunikációs igazgatója -, mert nálunk az orosz tervekhez képest a primer körben semmit sem változtattunk meg, csupán a technológiai folyamatok irányításában hajtottunk végre néhány évvel ezelőtt korszerűsítést a Siemens révén, de orosz szakemberek felügyelete mellett - hangsúlyozta az igazgató. Szilvássy József A mohi atomerőmű százméteres hűtőtornyai a régi falusi temető mögött FOTÓ: FARKAS JÓZSEF GYÖRGY A zsűri javasol, a miniszter dönt Turisztikai pályázatokon milliárdokat lehet elnyerni Három turisztikai pályázatra már beérkeztek a pályázatok, díjazásukra több milliárd forintot fordítunk - felelte kérdésünkre Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki a jövő évi 25 milliárdos keret felhasználásáról és a Magyar Turizmus Rt. külföldi képviseleteinek vezetői posztjaira kiírt pályázatokról is tájékoztatta szerkesztőségünket. Mióta 25 milliárd forintra emelkedett a turisztikai fejlesztések támogatására szánt éves keret, a közvéleményben sokasodnak a tetemes összeg felhasználását firtató kérdések. Korábban a szakma képviselőiből álló testület, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) tett javaslatot a gazdasági miniszternek arra, mire írjanak ki pályázatokat, és az akkor még sokkal szerényebb összeget miként osszák fel a pályázók között. Az OIB javaslatait a miniszter minden esetben elfogadta. Vagyis megvalósult az adóforintok felhasználásának szakmai és társadalmi ellenőrzése. Az OIB-nak ezt a jogát nemrég megvonták. Budai ezt azzal indokolta, hogy az OIB tanácsadó testület, és a miniszter dönti el, milyen feladatokat ruház rá. A helyettes államtitkár elmondta, hogy öt-hatmilliárd forintot fordítanak a Magyar Turizmus Rt. külföldi hálózatának és Tourinform-irodáinak a fenntartására, 1,2 milliárd forint sorsáról a regionális intézőbizottságok határozhatnak. A többi pénz felét az egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness és fitnesz) fejlesztésére szánják. Az egészségturizmus csak az egyike annak a hét programnak, amelyet a jövőre kezdődő hatéves tervben a kormány meg akar valósítani. Három turisztikai termékfejlesztési programra már korábban kiírták a pályázatokat, a beadási határidő lejárt. Mint Budai elmondta, élményparkok kialakítására 15, kongreszszusi központok építésére szintén 15 pályázat érkezett, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére mintegy 200-an vállalkoznának. Ha az összes pályázatot befogadnák, már el is fogyna a pénz, hiszen az első két téma sikeres pályázóinak egyenként milliárdos vissza nem térítendő összeget szánnak. Magyarország azonban nem is tudna ennyi létesítményt eltartani, egy-egy élménypark fenntartásához Budai szerint kétmillió lakosra van szükség. Most várják a pályázóktól a hiánypótlást, amit az érvényesnek minősített munkák befogadása követ. A befogadott pályázatokat először a Vállalkozásfejlesztési Kht. vizsgálja meg, majd a zsűri elé bocsátja. A zsűriről Budai annyit árult el, hogy a személyeket a miniszter választja ki úgy, hogy a testületben helyet kapjanak a GM, a társtárcák, a szakmai szervezetek és más szakértők. Január közepén összeáll a zsűri, az első három pályázat sorsáról még abban a hónapban dönt. A GM kilenc olyan turisztikai külképviseleti posztra is pályázatot írt ki, amely az ITDH keretében Hágában, Stockholmban, Londonban, Párizsban, Bécsben, Varsóban, Tokióban, Münchenben, illetve Milánóban fog működni. A berlini, a madridi, a kolozsvári, a New York-i és a tel-avivi képviselet a Magyar Turizmus Rt. fennhatósága alatt marad. Kérdésünkre - a hagyományos frankfurti képviselet helyett miért Münchenben és Berlinben képviselteti magát a szakma? - a helyettes államtitkár úgy felelt: a müncheni jelenlétet indokolja, hogy Bajorországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég, a berlinit pedig az a tény, hogy megint az ország fővárosa lett. A minisztériumban mindig hangoztatták, hogy a pályázatokra a jelenlegi képviselők is jelentkezhetnek. De vajon fognak-e, miután hónapok óta enyhén szólva is mostohán bánnak velük? Máig sem kaptak hivatalos tájékoztatást sorsukról, de az átszervezés eseményeiről általában is csak a magyar lapokból értesülnek. Budai Zoltán szerint éppen amiért ők is pályázhatnak, nem közölhették velük, hogy hazajönnek-e, vagy maradhatnak, különben pedig folyamatos az informális tájékoztatásuk. Végül azt tudakoltuk a helyettes államtitkártól, miért keres a GM pályázat útján olyan cégeket, amelyek vállalkoznak a tavalyi központi pályázatokra folyósított pénzek felhasználásának ellenőrzésére. Csak nem Budai Zoltán elődjére vetült valamilyen gyanú? A válasz szerint a pályázaton elnyert pénzek többségének felhasználását korábban is ellenőrizték, ezúttal azonban valamennyi odaítélt - szám szerint 336 - összeg sorsát megvizsgáltatják. G. Zs. Megaberuházás Nagykanizsán Folytatás az 1. oldalról A cég többségi tulajdonosa a Redilco lesz, a zalai város a tulajdonában lévő ingatlanokkal száll be az üzletbe. Céljuk olyan logisztikai óriás központ létrehozása, amely egymillió négyzetméteren ipari létesítményeket, kézműipari műhelyeket, szolgáltatóközpontot, konferenciatermeket, szállodákat és éttermeket fogadna be, és reményeik szerint vasúti és közúti csomóponttá válhatna. Az olasz partner máris három építészt küldött a helyszínre - köztük az Európa legjobb tervéért korábban Art-díjjal kitüntetett Piero Gambaccianit, aki látványszinten, videó- és komputertechnikával el is készítette a tervet. Ezt ismertetik majd januárban Budapesten, februárban az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági lap által szervezett milánói konferencián, márciusban a cannes-i MIPIM ingatlanfejlesztési vásáron. A Magyarországon kissé kétkedve fogadott nagyságrenddel kapcsolatban Mascheroni elmondta: 800 millió dollárért nyolc-tíz év alatt valósul meg a komplex beruházás. Az első ütemben csak a teljes terület egytizedén kezdik meg az építkezést, és két kihasználatlanul álló egykori laktanyát alakítanak át gyártócsarnokokká és raktárépületekké. Olasz részről máris érdeklődést mutatott a Simest, az olasz külkereskedelmi minisztérium többségi tulajdonában lévő, az olasz vállalatok külföldi tőkebefektetéseit ösztönző társaság. Magyar részről eddig két bank, a CIB és az olasz tulajdonú Comit kért bővebb információt a nagykanizsai ipari park tervezett beruházásáról. Seres Attila Tőkeimport és profitkivitel Az elmúlt tíz évben 23 milliárd dollár tőkét hoztak az országba a külföldi befektetők (1972 és 1989 között csak 387 milliót). A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának felkérésére a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzést készített a cégek működéséről és szerepéről a magyar gazdaságban. Ezt ismertette tegnap Rudnay János, a szervezet elnöke és Terták Ádám, az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ügyvezető igazgatója. A tanulmány szerint a befektetések 45,8 százaléka privatizációból származott, de egyre nagyobb szerepet kapnak a zöldmezős beruházások és a már működő cégek pótlólagos befektetései. A külföldi érdekeltségű társaságok kapják az adókedvezmények 96 százalékát, de még így is az egy cégre jutó adó a nyolcszorosa a hazai átlagnak. Náluk képződik a vállalati nyereség 52 százaléka, ők fizetik a társasági adó 50 százalékát, az szja és a tb-járulék 47,5 százalékát. A vállalati szféra összes beruházásának több mint 88 százalékát adják a külföldi tulajdonosú cégek. Az ország exportjának 82-83 százalékát ezek a vállalatok bonyolítják le. A Figyelő című lap 200-as toplistáján tavaly az ötven legnagyobb magyarországi exportőr cég között 22 feldolgozóipari vállalat volt részben vagy egészben külföldi tulajdonú. Tavaly 631 ezren dolgoztak külföldi érdekeltségnél (a vállalati szektorban foglalkoztatottak 29,2 százaléka). Keresetük 27 százalékkal volt magasabb a teljesen külföldi tulajdonúaknál, mint az országos átlag, a részben külföldieknél pedig 17 százalékkal kerestek jobban az átlagnál. A tőkekivonás 1999-ben 880 millió dollár volt, ami az eddigi 23 milliárd dolláros befektetésekhez képest még akkor is legfeljebb a működőtőke-állomány tíz százaléka körül van, ha figyelembe veszik a feltételezett rejtett profitkivonást is. A becslések szerint a a jövőben évente egy-másfél milliárd dollár profitot is kivisznek majd az országból, de a szakértők ezt nem tartják túlzottnak. Az idei befektetések kétmilliárd dollárra tehetők. A tanulmány eredményeit a szakmai szervezet vezetői a szerdai Befektetői Tanácson is ismertetni kívánják. Ezen a találkozón jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Szándékaik szerint szó lesz arról, hogy a hazai beszállítói kört miként lehetne bővíteni. Támogatják a gázpiac mielőbbi megnyitását és azt, hogy minél több nemzetközi cég hozza Magyarországra kutatási és fejlesztési részlegét. Peredi Ágnes A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALATOK SZEREPE A MAGYAR VÁLLALATI SZFÉRÁN BELÜL (százalékban) Forrás: GKI Gazdaságkutató RL NÉPSZABADSÁG-grafika z 1830-as években Magyarországon a - többnyire jótékonysági céllal rendezett - bálokon a boákban és mantillákban belépő leánykákat őrdámák kísérték. Az urak a frakkhoz sarkantyús csizmát viseltek a hölgyek nem kis bosszúságára, mert azok gyakran összehasogatták ruháikat. Miután a bálanya is elfoglalta helyét, a zenekar rázendített a keringőre, melyet a táncok I M. királynőjének hívtak, de az egészségre ártalmasnak tartottak... 1 . COMMERZBANK (BUDAPEST) RT. 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 8. Tel.: 374-8125, 374-8160, 374-8187 Fax: 269-4523 E-mail: private.budapest@commerzbank.com COMMERZBANK Ami Önnek fontos, nekünk csak az számít PP/Commerzbank Private Banking ügyfeleként Ön tökéletesen biztos lehet abban, hogy arra bízta a vagyonát, aki valóban ért hozzá, így Ön nyugodtan szórakozhat a bálon, vagy más társadalmi eseményen a legszebb ruhájában, mi gondoskodunk róla, hogy vagyona mindeközben tovább gyarapodjék.