Népszabadság, 2001. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JANUÁR 2., KEDD Kisgazda személycserék? Folytatás az 1. oldalról A megüresedő posztokra Dán János, Hanó Miklós és Zsikla Győző egyaránt esélyes lehet. A pártelnökség által megfogal­mazott ajánlásokról ugyanakkor a kisgazda frakciónak kell ki­mondania a végleges döntést. A képviselőcsoport az előzetes tervek szerint legközelebb február elején ülésezik. A szilveszter tiszteletére megszakított tanácskozás hétfőn folytatódott, s lapzártánkkor is tartott. Az FKGP és a Fidesz kö­zötti választási együttműködési megállapodásról nem született érdemi döntés. Lapunk úgy tudja, Torgyán József tájékoztatta a Kövér László Fidesz-elnökkel folytatott tárgyalásairól az elnök­séget. Mint arról beszámoltunk, a megállapodás aláírásának el­halasztását Kövér a múlt év végén kérte a kisgazdapárt elnöké­től. Torgyán utóbb úgy nyilatkozott, hogy nincs sürgető ok a megállapodás megkötésére, az elnökség előtt azonban jelezte: kívánatosnak tartaná, ha annak szentesítésére a parlament tava­szi ülésszakának kezdete előtt, február közepéig sor kerülne. (Torgyán februárig külföldi útjai miatt csak néhány napot tölt idehaza.) A pártelnök szerdára összehívta az FKGP megyei elnökeit - jelentette szombaton az MTI. Mivel erre legutóbb alig né­hány hete került sor, ez jelzi: velük is meg kívánja erősíttetni az elnökség gödi határozatait, illetve saját támogatottságát. Cs. I. a Horrow Gödön szilveszterezett a kisgazdapárt elnöksége FOTÓ: KOVÁCS BENCE Emelkedő képviselői fizetések Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül a vidéki képviselőknek az Országgyűlés hivatala lakást bérel Bu­dapesten. Minden honatya az alapdíja 50 százalékának megfelelő összegért egy személyt alkalmazhat, a titkárok fi­zetését szintén a hivatal állja. A Parla­ment épületében és a Képviselői Iroda­házban a képviselők ingyen vehetik igénybe a munkájukhoz kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatást. In­gyen utazhatnak a közforgalmú tömeg­­közlekedési eszközökön, tehát villamo­son, buszon, metrón, vasúton. Tavaly­előtt a képviselők 13. havi fizetést és in­gyenes parkolást is megszavaztak ma­guknak, de ettől a közfelháborodás mi­att visszakoztak. A miniszterek tavalyi 393 ezer forintos alapilletménye 2001-ben 427 ezerre emelkedik. A legfőbb közjogi méltósá­gok - az államfő, a miniszterelnök, a ház­elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - egységes il­letményben részesülnek. A juttatásaikról szóló törvény értelmében ők a köztisztvi­selői illetményalap hét és félszeresét, to­vábbá ennek az összegnek a 180 százalé­kát kapják. Ennek alapján a legfőbb köz­jogi méltóságoknak 2001-ben havi bruttó 642 600 forintos fizetés jár. Bednárik Imre A KÉPVISELŐI ALAPDÍJ ÖSSZEGE 153000 Forrás: Népszabadság-összeállítás NÉPSZABADSÁG-grafika Homályos a Dunaferr Rt. jövője Szocialista képviselő kérdései a miniszterelnökhöz „Milyen szándékok vezérlik önt a Dunaferr Rt. sorsának sajátos alakí­tásakor?”­­ címmel intézett írásbeli választ igénylő kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz Keller László és Kálmán András szocialista képvi­selő. A kormány nemrégiben úgy döntött, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnak (ÁPV Rt.) fel kell mondania a Dunaferr vagyonkezelői szerződését a vállalat­­csoport 21 vezetőjének tulajdonában lévő Acél XXI Kft.-vel. A kabinet a szerződésbontás egyik indokaként azt hozta fel, hogy a cég eladósodása meg­haladta a szerződésben vállaltakat. Az ÁPV Rt.-Acél XXI szerződés azt írja elő, hogy a Dunaferr adóssága nem le­het magasabb az előző évinél, de ez alól indokolt esetben az ÁPV Rt. fel­mentést adhat. A cég vezetői szerint a társaság fejlesztése megkívánta, hogy 1997-ben és 1998-ban is túllépjék az előző évi adósság mértékét. 1999-ben erre az ÁPV Rt. nem adott engedélyt, holott a romló világpiaci árhelyzet és a termelés finanszírozása ezt különösen indokolta volna a szükséges fejleszté­sek miatt. Ezt követően bontotta fel a privatizációs szervezet egyoldalúan a szerződést. A szocialista képviselők egyebek mellett arra kérnek választ: milyen stra­tégiát fogalmazott meg a kormány a Dunaferr Rt. további sorsával kapcso­latban; az ÁPV Rt. döntése hogyan il­leszkedik a kormány szándékához; ho­gyan befolyásolja a privatizációs törek­vések megvalósulását a szerződés azonnali hatályú felmondása; az elkö­vetkezendő két évben milyen foglal­koztatási helyzet alakul ki Dunaújvá­rosban; a részvények 15 százalékát bir­tokló önkormányzattal milyen viszonyt kíván kialakítani a kormányzat? A képviselők azt is megjegyzik: a miniszterelnök személyes fellépése „azért is furcsa volt, mert a kőbeszállí­tási szerződések miatt az elfogulatlan­ság teljes mértékben nem biztosított a közvélemény előtt”. Ezzel arra utalnak, hogy a Dunaferr-rel szerződéses vi­szonyban áll Orbán Győző, a miniszter­­elnök édesapja, bányavállalkozása be­szállítója a vállalatnak. Ezzel kapcsolatban a Dunaferr el­nök-vezérigazgatója, Horváth István korábban azt hangoztatta: kapcsolatuk üzleti alapú. Kéri J. Tibor Változnak az utazási szabályok MTI-JELENTÉS Január 1-jén léptek hatályba a külföldre utazásról szóló törvény új rendelkezései. A jogszabály tavaly novemberi módosí­tásának az útlevélkiadás és -nyilván­tartás pontosabb szabályozása volt a cél­ja, valamint az, hogy megteremtsék az adatszolgáltatás adatvédelmi garanciáit. A módosított törvény értelmében a szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú útlevelét a hatóság visszavon­ja, ha az okmányt a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek a másik szülő nem adta át. Vagyis mind­két szülő engedélye nélkül nem lehet a gyermeket külföldre utaztatni. Újdonság, hogy január elsejétől a ha­tárőrség közvetlenül hozzáférhet a kül­földre utazásban korlátozottak, továbbá az érvénytelen útlevéllel rendelkezők adataihoz, így lehetővé válik a külföldre utazás megakadályozása. Lehetővé te­szik, hogy a személyazonosság megálla­pítása érdekében az útlevélhatóság és a központi adatkezelő szerv a szükséges adatokat átadja a személyi adat- és lak­cím-nyilvántartásnak. A törvény ki­mondja továbbá, hogy az adatszolgálta­tásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fi­zetni, amelynek mértékét a belügy- és a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. A diplomata- és a külügyi szolgála­ti útlevelek esetében az adatszolgáltatásra csak a Külügyminisztérium jogosult, így kizárható az illetéktelen adatlekérdezés. Mádl Ferenc és Orbán Viktor újévi köszöntője HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az elesettek megsegítésére kérte az or­szág lakosságát Mádl Ferenc újévi kö­szöntőjében. A köztársasági elnök sze­rint segíteni kell egymást, hogy „min­denkinek jusson nagyobb kenyér, min­denkinek jussanak szebb holnapok”. Az államfő a televízióban elmondott ünnepi beszédében az elmúlt tíz év visszavett szabadságának, 2000 év kereszténység­nek és 1000 év Szent István-i Magyaror­szágának megpróbáltatásaira és örömei­re emlékezett, kitért a társadalmi problé­mákra, de az emberek előtt álló lehető­ségekre is. Az államfő hétfőn a TV 2 kereskedel­mi csatornának adott interjúban érzékel­tette: nem teljesen elégedett a politikai életben uralkodó hangnemmel, de néze­te szerint ennek a hangnemnek a kritiká­ját sem kell eltúlozni. Hangsúlyozta: célja, hogy a jelenleginél lehetőleg na­gyobb politikai béke és nagyobb kon­szenzusra törekvés hassa át a politikai és a társadalmi életet. Az államfő jelezte: végzetes helyzetet eredményezne, ha a belpolitikai viták miatt nem­ sikerülne Magyarországnak csatlakoznia az Euró­pai Unióhoz. Orbán Viktor miniszterelnök a mil­lenniumi kormánybiztosság által szer­vezett, Évezredköszöntő elnevezésű ün­nepségen hétfőn az Országház kupola­­csarnokában közölte: a megpróbáltatá­sok XX. századából felépíthetjük a re­mény XXI. századát. Az egy éve tartó millenniumi ünnepségek kapcsán kije­lentette, hogy „emberemlékezet óta nem volt ilyen szép és nagy ünnep Ma­gyarországon”. Emlékeztetett rá, hogy míg a világ or­szágaiban tegnap véget ért a millenniu­mi év, addig a magyarok éppen most lendülnek bele, hiszen a magyar millen­nium 2001. augusztus 20-án ér véget, feltéve, hogy az emberek abba akarják hagyni az ünnepségeket - fűzte hozzá. - Tegnap éjszaka felértünk egy ma­gaslatra. Sokat dolgoztunk azért, hogy eljuthassunk idáig. A mai napon új táv­latok nyílnak előttünk, mintha jobban kibontakoznának a jövő körvonalai - fo­galmazott Orbán Viktor. Paskai László az elmúlt ezer évről MTI-JELENTÉS A jókívánságom csak az lehet, hogy a jóisten áldása kísérje mindnyájuk éle­tét, adjon jó egészséget, erőt a követ­kező esztendőben is — ezekkel a sza­vakkal köszöntötte az újévet, évszáza­dot és évezredet Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A Magyar Katolikus Egyház feje re­ményét fejezte ki, hogy az új esztendő­ben a magyarokban lesz szándék arra, hogy közösen építsék hazájukat, közös­ségüket és társadalmukat, az emberek oda tudnak majd figyelni egymásra, éle­tük szebb és jobb lesz ebben a hazában. Visszatekintve az ország elmúlt év­századaira, Paskai László két eseményt emelt ki. Szent István ezer évvel ezelőt­ti megkoronázását, amelynek időszaká­ban Magyarország bekerülhetett Euró­pa vérkeringésébe, és Jézus Krisztus születésének kétezredik, az elbúcsúzta­tott esztendőben ünnepelt évfordulóját. Utalt arra, hogy ez alkalomból II. János Pál pápa jubileumi szentévet hirdetett meg, amelyben több mint 25 millióan látogattak el Rómába. Paskai László úgy vélte: az ezer év befejeztével megmutatkozott lelki gaz­dagságból bőségesen lehet meríteni az új évezredben is. Egyelőre óhaj a nemzeti minimum Koalíciós és ellenzéki pártvezetők számvetése Megismételte karácsony előtti nyilat­kozatát a Fidesz és az MSZP. Mátrai Márta, a kormánypárt frakcióigazga­tója a két nagy párt közötti közeledés szükségességét, Nagy Sándor a „nem­zeti minimum” megteremtését hangsú­lyozta év eleji nyilatkozatában. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Magyarország az elmúlt két évben pél­dátlanul sikeres időszakot zárt - közölte Mátrai Márta, a Fidesz parlamenti frak­cióigazgatója. Kijelentette: az EU-ba va­ló belépéshez és Magyarország felemel­kedéséhez is szükség lenne számos két­harmados törvény módosítására. - Öröm­mel vennénk, ha az ellenzék is felismer­né, hogy ez az uniós csatlakozás feltétele és a közös célok elérése érdekében fel­hagynának az obstrukciós technikák al­kalmazásával - hangoztatta Mátrai. A másik két koalíciós párt vezető sze­mélyiségei is sikeresnek ítélték a kor­mány eddigi tevékenységét. A kisgazda­párt frakciója a jövő év első fele egyik legfontosabb feladatának tartja a Nemze­ti Földalapról szóló törvény elfogadását. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető szerint a kormányoldalnak és az ellen­zéknek a jövőben meg kell tudnia álla­podni az úgynevezett nemzeti minimu­mot jelentő kérdésekben. A nemzeti mi­nimumhoz tartozó ügyekhez sorolta töb­bek közt a fenntartható fejlődés feltétele­inek megteremtését, az integrációs folya­mat továbbvitelét, a demokrácia szabá­lyainak betartását. Szent-Iványi István, az SZDSZ frak­cióvezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a koalíció a háromhetes parlamenti mun­karenddel továbbra is akadályozza a kor­mány ellenőrzését. Szent-Iványi arra kéri képviselőtársait, hogy választókerületük­ben keressék a kapcsolatot a polgárokkal és a civil szervezetekkel. A MIÉP szerint nem ment előbbre a vi­lág a 2000-es esztendő magyarországi politikája, a kormány és a rendszer által - nyilatkozta Csurka István, a párt elnöke. Kijelentette: fontos számukra, hogy az „MSZP-SZDSZ tandem” ne tudjon újra kormányra kerülni.­­ Különösen veszé­lyes az eddig óvatos bírálatokban is ré­szesített, de ezentúl a sajtó által sztárolás­ra kiszemelt Demszky Gábor és idegen­szerű csapata, amelynek kormányra kerü­lése felérne egy háborús katasztrófával. Álomalapítás négy városban Az Országimázs Központ tavalyi utol­só és idei első vállalkozása, a Budapes­ten és három vidéki városban megren­dezett Álomalapítás 2001 mindenütt sikeresen lezajlott, a programokon sok szilveszterező vett részt MUNKATÁRSAINKTÓL A pontos elszámolás még hiányzik, nem tudni, hogy a költségek elérik vagy meg­haladják-e a félmilliárd forintot, de a lát­ványon már túl vagyunk: a tűzijáték szép­ségét nem rontotta a sűrű köd, úgy, mint tavaly. Budapesten, Szegeden, Kaposvárott és Esztergomban több tízezren szórakoztak az év utolsó napján a tereken és utcákon megrendezett felvonulásokon, tánc- és misztériumjátékokon és természetesen a legfőbb attrakción­k a tűzijátékon. Igaz, Budapesten a „központi állami” tűzijáté­kon kívül több „maszek” tűzijáték is volt - éjfélkor a Duna felett és a Gellért-hegy oldalán szinte egymást érték a színes pe­tárdák fellobbanó fényei. Tudósítóink je­lentései szerint a helyi önkormányzatok sem sajnálták a pénzt a mostani szilvesz­ter megünneplésére, szinte minden na­gyobb városban voltak szabadtéri, ingye­nes szórakoztató műsorok, a báli hangu­lat az utcára költözött, és sehol sem telt el az éjfél égi attrakció nélkül. Budapesten több helyszínen zajlott az Álomalapítás 2001. A fantázianév, mint a réplusszos műsorvezető, Philip jóvoltá­ból közzététetetett, valójában az álmodo­zások korának zárlatára utal, vagyis a 2001. esztendő beköszöntével vége a Ha­­lak-világkorszaknak, jön a Vízöntő ideje, valóra váltva a Halak álmait. Az ötméter­nyi óriási fehér bábok, a mozgószínpad, a muzsika több évtizedet ölel át, s vonul vé­gig a Rákóczi úton. Az óriásbábok allegó­riák, az öt őselemet, azaz a földet, a vizet, a levegőt, a tüzet és az élő fát jelképezik. A Vigadó téri táncparti kezdetével azo­nos időpontban, este fél tízkor indult a központi szilveszteri rendezvény menete a Berzsenyi utca magasságában. Megál­lóhelyek: a Blaha Lujza tér, a bezárt Urá­nia mozi, az Astoria és a Ferenciek tere - minden egyes ponton váltás, új évtized, új zenei stílus, új előadók. Az utolsó állo­másnál megbomlik a tömeg, hiszen köze­ledve az éjfélhez mindenki a Duna-part felé tódul. Kígyóinak a Vár új fényei, a tűzijáték az új évezredet köszönti. Kaposvárott ugyan valamivel kevésbé volt látványos és fényes a petárdashow, de a helyi hagyományokhoz híven a so­mogyi megyeszékhely belvárosában az önkormányzat minden szilveszterezőt egy pohár pezsgőre látott vendégül, ami szintén emelte a jó hangulatot. Szegeden a Dóm téren tartottak ünnepi szabadtéri előadást. Esztergomban a bazilika előtti téren több ezren szilvesztereztek és tán­coltak hajnalig. A nemrég eredeti pompá­jában felújított Királyi Lovag-terembe csaknem négyszázan fértek be, de itt is forró volt a hangulat. Míg Szegeden az ezredfordulón a helyi színészek igyekeztek néhány mozzanatot megragadni a nagy múltú város történel­méből, addig Esztergomban az Állami Balettintézet növendékei jártak palotást, magyar és szlovák népi együttesek adtak műsort, valamint a város gyermek szín­játszói állítottak színpadra egy Szent Ist­­ván-korabeli misztériumjátékot.

Next