Népszabadság, 2001. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

Drágább benzin, olcsóbb gázolaj A motorbenzinek árát 5 forinttal emeli, míg a gázolajét 3 forinttal csökkenti a Mal Rt. szerdán - jelentette be tegnap Geszti László, a Mól Rt. ügyvezető igaz­gatója. A 95-ös ólmozatlan benzin lista­ára szerdától 222,50 forint, a 98-asé 231,50 forint, míg a gázolajért 216,75 fo­rintot kell fizetni literenként, de termé­szetesen az egyes kutak ettől eltérhetnek. A Mol hosszabb idő után visszatér a korábbi gyakorlathoz, és a nemzetközi árváltozásokat rendszeresen érvényesíti, ha az meghaladja az egyforintos eltérést. Tavaly november 13. óta a benzin ára 25 forinttal, a gázolajé 14 forinttal csök­kent, most a különbség a benzinnél 20 forint, a gázolajnál 17 lesz. A világpiaci árak a közelmúltban eléggé ingadoztak. Miközben csökkentik olajtermelésüket az OPEC-tagországok, a kőolaj ára némi esés után ismét emelkedni kezdett. Az üzemanyagok ára is feljebb ment január eleje óta. A szakértők azonban arra szá­mítanak, hogy az elkövetkező két-há­­rom hónapban nem lesz jelentős válto­zás az árakban. A hazai üzemanyag-fogyasztás ta­valy némileg mérséklődött. Főleg a ben­zinfelhasználás csökkent, a becslések szerint mintegy négy százalékkal. A Mol elemzése szerint a hazai benzinpiac 50-60 százaléka a lakosság vásárlásából tevődik össze, és ennek a fele az, ame­lyet befolyásol az áralakulás, mert a fo­gyasztók jövedelmétől függ. A gázolaj- A BENZIN ÉS A GÁZOLAJ MEDITERRÁN KIKÖTŐI ÁRA (USD/tonna) 2000.01.04. Forrás: Mai NÉPSZABADSÁG-grafik­a felhasználás mintegy 90 százaléka nem lakossági fogyasztás, hanem személy- és áruszállító cégek a vevők, amelyek többé-kevésbé át tudják hárítani az ár­változásokat a saját vevőkörükre. En­nek tulajdonítják, hogy a gázolaj-fel­használás a magas árak ellenére is stag­nált tavaly. Peredi Ágnes Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2001. JANUÁR 23., KEDD M­űködésképtelen jegybanktanács Február 20-a után működésképtelenné válik a jegybanktanács, ha a miniszte­rel­­nök javaslatára a köztársasági elnök nem nevez ki újabb alelnököt a Magyar Nemzeti Bankba, figyelmeztettem teg­nap levélben Áder János házelnököt — mondta lapunknak Kelemen László. Az MNB parlament által választott fel­ügyelőbizottságának elnöke szerint a jegybank nem tudja ellátni a törvényben foglalt feladatát, azaz a monetáris politi­ka irányítását, ha nem lesz új alelnöke a jegybanknak. Márpedig az alelnöki posztot csak C típusú vizsgálat után le­het elfoglalni, s a jelöltet meg kell hall­gatnia az illetékes parlamenti bizottsá­goknak is. Ez a procedúra minimum egy hónapot vesz igénybe. Az MNB-ről szóló törvény szerint a jegybanktanácsot az MNB elnöke (leg­feljebb öt), alelnökei és az alelnököket eggyel meghaladó számú külső tag al­kotja. A másik megkötés, hogy nem le­het ötnél kevesebb tagja a jegybankta­nácsnak. A jegybanktanács pillanatnyi helyzete: az elnök és egy alelnök mellett három külső tag vesz részt a döntések­ben. (Mivel a külső tagokat már koráb­ban kinevezték, a jelenlegi helyzet még nem törvényellenes.) Száz János megbí­zatása azonban február 20-án lejár (Ká­dár Bélának 2002 szeptemberéig, Kor­­nai Jánonak 2001 szeptemberéig szól a mandátuma). A törvényes állapotot te­hát csak úgy lehet megteremteni, ha leg­alább egy új alelnököt és egy külső tagot választanak a tanácsba. Információnk szerint Surányi György MNB-elnök Szapáry Györgyöt, korábbi MNB-alelnököt, jelenlegi elnöki tanács­adót javasolja az alelnöki posztra a mi­niszterelnöknek. Az MSZP Orbán Viktor miniszterel­nöknek az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti meghallgatását kezde­ményezi a Magyar Nemzeti Bank jegy­banktanácsa ügyében - közölte Keller László, az MSZP parlamenti frakcióve­zető-helyettese. A politikus hangsúlyoz­ta: minden eszközt meg kívánnak ragad­ni, hogy a testület továbbra is működő­képes legyen. E. P. P. A speciálisan megvilágított új bankjegy február 1-jén kerül forgalomba FOTÓ: MTI - BALATON JÓZSEF Flextronics-rekord A Flextronics a 2001-es pénzügyi év har­madik negyedévében 3,2 milliárd dollá­ros rekordbevételt ért el, ami 65 százalé­kos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az elektronikaialkatrész-gyártó világcég 28 országban folytat tervező és gyártó tevékenységet. Magyarországon is - többek között Zalaegerszegen és Nyír­egyházán - hozott létre korszerű üzeme­ket, s olyan világcégek számára dolgozik, mint a Kodak vagy a Microsoft. (PA. G.) Felmondólevél a konzervgyárba ______________TUDÓSÍTÓNKTÓL______________ Tegnap megkapta felmondólevelét és a várható végkielégítésről szóló értesítést a Szegedi Konzervgyár Kft. 260 dolgo­zója. A gyár eladására kiírt pályázatot a Magyar Fejlesztési Bank eredményte­lennek minősítette. Az MFB, amely tu­lajdonosi jogait a Limpex Rt.-n keresz­tül gyakorolja, korábban úgy nyilatko­zott: van még remény a gyár megmenté­sére, ezért eladására pályázatot írt ki. Ezen többek között Szeged önkormány­zata is ajánlatot tett a MicroMeat Kft.­­vel közösen. A pályázatot azonban a ki­író, az MFB eredménytelennek minősí­tette. Tarnóczy László, a bank szóvivője elmondta: egyik ajánlat sem garantálta a gyár további működtetését. A Szegedi Konzervgyár dolgozói de­cemberben kapták meg az értesítést ar­ról, hogy egy hónapon belül felmonda­nak nekik. Időközben a Csongrád Me­gyei Közgyűlés rendkívüli ülésen tilta­kozott a gyár bezárása ellen. Emiatt ka­pott a cég néhány hét haladékot, ám va­lódi perspektívát ígérő megoldást nem sikerült találni. Tarnóczy László tudósí­tónknak elmondta: csak 11 ember marad alkalmazásban, akik a bezárt gyár ügyeit rendezik. Az eszközök és az ingatlan sorsáról a társaság pénzügyi helyzetének és eszközállományának pontos felméré­se után döntenek. Egy felmondólevél a 260-ból FOTÓ: DOMOSZLAI ISTVÁN Economist-ITDH: javult a kép Magyarországról A The Economist című brit hetilapban Magyar gazdasági körkép (HER) cím­mel tavaly megjelentetett, fizetett cikk­sorozat után pozitívabb kép alakult ki az olvasók körében a magyar lehetősé­gekről és általában az országról. Kirsten Brodersen, a The Economist marketinges­i munkatársa és Dávid Ke­resztes, a lap budapesti képviselője teg­nap a Magyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Kht. (ITDH) által rende­zett tájékoztatón a sajtó képviselőinek elmondta, hogy tíz részből álló, ország­ismertető sorozatukkal párhuzamosan 1600 kérdőívet küldött ki a lap, s a vá­laszadók 70 százaléka nyilatkozott a cikkek olvasását követően úgy, hogy ki­váló lehetőségeket lát a magyar cégek­kel folytatott kereskedelemben. 43 szá­zalékuk hatékonynak és jól képzettnek minősítette a magyar munkaerőt. Ugyanakkor kifogásokat is megfogal­maztak mindenekelőtt a technológiai fejlesztés folyamatossága, a tőkepiac hatékonysága és a szolgáltatások szín­vonala kapcsán, ezeket találták a legke­vésbé kielégítőnek a felvetett gondok­­bajok sorában. A Népszabadság érdeklődésére el­hangzott, hogy a cikksorozatot a Gazda­sági Minisztérium és a magánszféra kö­zösen szponzorálta, a tárca tavaly 50 millió forintot fordított erre a célra. A sajtóértekezleten Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy tavaly az első tíz hónap adatai szerint 1,65 milliárd euró külföldi tőke jött Magyarországra, 45 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb befektetők sorrendje: Hol­landia, Belgium, Németország és az USA. A GM az elmúlt évben a gazdaságfej­lesztési pályázattal segítette a külföldi befektetéseket. Az év folyamán 80 vál­lalatot hétmilliárd forint vissza nem té­rítendő összeggel támogattak. A mi­nisztérium számításai szerint egyforint­nyi támogatással 17 forintnyi beruházás valósult meg. F. J. Gy. Február 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank új biztonsági elemmel ellá­tott 500 forintos bankjegyet bocsát ki. Az optikailag változó tulajdon­ságú festékkel készült nyomat az előoldalra, a vízjelmező felett ta­lálható rejtett kép helyére kerül. A nyomat, amelyben az MNB betűk jelennek meg, attól függően arany vagy zöld színű, hogy milyen szögben nézünk a bankjegyre. A régi 500 forintosok továbbra is for­galomban maradnak. R­öviden folytatódik a kenyéráralku Mintegy 16-20 százalékos termelői ár­emelést tartanának szükségesnek a pékek ahhoz, hogy üzemeik rentábilisan mű­ködhessenek - jelentette be ismételten Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestü­letének elnöke. A szakember elmondta: a legtöbb pékség most tárgyal a kiskeres­kedőkkel arról, hogy milyen arányban emelhetnék a sütőipari termékek átadási árát. Ez 95-100 forint körül mozog, ám a pékek szeretnék kilogrammonként átla­gosan 115-120 forintra emelni. (MTI) Arab ajánlatok Magyarországnak Egyiptom és Szíria a korábbi évek szint­jére szeretné emelni gazdasági kapcsola­tainkat - derült ki Balás Péter külügyi he­lyettes államtitkár tegnap véget ért közel­­keleti útján. A delegáció kairói tárgyalá­sai során keretegyezményt írtak alá vas­úti berendezések előállításáról. Az egyip­tomi partnerek javaslatokat várnak öntö­zési berendezések, kikötői daruk és toló­hajók, elektromos kapcsolók, különféle élelmiszerek szállítására, magyar részről pedig ajánlatot dolgoznak ki gabonatáro­lók kivitelezésére. Damaszkuszban a víz­­gazdálkodás és a szennyvíztisztítás, az energetikai berendezések szállítása, az olajipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén mutatkoztak lehetőségek a ma­­gyar-szíriai együttműködésre. (F. J. Gy.) Tiltott szerek sertéseknek Ausztriában 15 gazdaságot zároltak, és 65 feljelentést tettek az illetékesek, miután kiderült, hogy a sertéseket sok helyütt til­tott gyógyszerekkel, így antibiotikumok­kal és hormonokkal etették. A hormonok­kal a termékenységet igyekeztek fokozni, más tiltott szereket az élősködők ellen használtak. Az antibiotikumok állatte­nyésztésben történő alkalmazásának fő veszélyét a szakértők az adott szerrel szembeni emberi immunitás kialakulásá­ban látják. A szakértők Ausztriában most attól tartanak, hogy a fejlemények leszo­ríthatják a disznóhús árát. (MTI) Tavaly meglódult az építőipar Romlott az ágazat jövedelmezősége Az építőipar termelése hét százalék­kal volt magasabb a múlt év első ti­zenegy hónapjában, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH adataiból. Az idén erőteljesen növelhetik az ága­zat teljesítményét a közlekedésfejlesz­tési beruházások, de a rendelésállo­mány bővülését remélik a lakásépíté­sekben érdekelt vállalkozók is. Több­ségük azonban még nem érzi az új ál­lami támogatások ösztönző hatását. _____________MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Az építőipari termelés a múlt év novem­berében 7,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg októberhez képest 0,8 százalékkal csökkent - tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). Az építőiparon belül kiugró volt a befejező építési munkákat vállaló cégek teljesítménye, amely 16,2 száza­lékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az épületek építése 1999 novemberéhez képest csaknem 30 százalékkal, az év elejétől összesen több mint 11 százalék­kal növekedett. A megkérdezett nagyobb építőipari vállalkozások kifejezetten jó évre szá­mítanak az idén. Czetl István, a Magyar Építő Rt. vállalkozási igazgatója szerint kedvez az ágazatnak, hogy a választások előtti évben rendszerint jóval több álla­mi és önkormányzati beruházás indul a választásokat követő egy-két évre jel­lemző visszaesés után. Az igazgató re­ményei szerint a megrendelések számá­nak növekedése valamelyest ellensú­lyozhatja az ágazat évről évre romló jö­vedelmezőségét. Tavaly az építési vállalkozások átlagos nyereségessége 2-3 százalékra esett visz­­sza, a megrendelésekhez képest ugyanis túl sok cég van a piacon. A szakértők szerint ugyanakkor a nagyobb cégek többsége jól megél a piaci lehetőségek­ből, nem így a kisebb és közepes méretű vállalatok, amelyek helyzete évek óta romlik. Ez utóbbiak az állami lakás- és bérlakás-építési programoktól várnak fordulatot. A megkérdezett vállalkozók többsége bízik abban, hogy az új állami programok áttörést hoznak, bár egyelőre nem érzik azok pozitív hatását. A tőke­szegény cégek nehezen vagy sehogy sem tudják például előteremteni a bérlakás­­építési programban való részvételhez el­várt saját tőkerészt, ami az építés költsé­gének 30 százaléka. A finanszírozást ne­hezíti, hogy az ingatlanárak emelkedésé­vel együtt tavaly a lakásépítések költsége is az égbe szökött. Ma ennek négyzetmé­terenkénti ára a vállalkozók szerint 160 ezer forintnál kezdődik a nemrég még jellemző 100-120 ezerrel szemben. A KSH összesítése szerint 1999 novembe­réhez viszonyítva az építőipar költségei összességében 13,1 százalékkal emel­kedtek. Az építőipari árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal kúsztak feljebb no­vemberben. A vállalkozókat szkeptikussá tették a kormány tavalyi ígéretei is, amelyek sze­rint 2000-ben a támogatások révén 40 ezer új lakás épült volna. Ennek az ígé­retnek ugyanis - mondják - a fele sem teljesült. Az építőipar teljesítményét ugyanakkor jelentősen növelhetik az autópálya-építé­sek, amelyek hatása a megkötött szerző­dések állományán belül már jól látható. A KSH novemberi adatai szerint az építő­ipari vállalkozások 2000 novemberében 58,3 százalékkal több munkára kötöttek szerződést. November végén a szerződés­­állomány 34,3 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel korábban, és mindez­­ úja a KSH — döntően a közlekedésfej­lesztési beruházásoknak volt köszönhető. R. R.

Next