Népszabadság, 2001. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2­0­0­1. JANUÁR 26., PÉNTEK Megfizethetetlen a falusi fűtés Üzemanyagként nő, különben zuhan a fogyasztás - Öt cég versenyez PB-vevőkért A gazdasági tárcánál nem látnak lehe­tőséget arra, hogy a propán-bután gáz egy év alatt több mint 80 százalékos drágulását ellensúlyozzák azok szá­mára, akik fűtésre használják. Az ár­emelkedések negyven település lakos­ságát hozták csaknem kilátástalan helyzetbe, miközben maguk a szolgál­tatók is milliárdos veszteségeket szen­vedtek el tavaly a beszerzési költségek drasztikus emelkedése miatt. Nem számíthatnak állami segítségre azok a háztartások, amelyek ma már alig tudják fizetni fűtési költségeiket a pro­pán-bután gáz jelentős drágulása miatt. Vinkovits András, a gazdasági tárca energetikai főosztályának vezetője la­punknak elmondta: a PB-gáz szabadáras termék, a minisztérium ezen nem kíván változtatni.­­ Arra pedig - tette hozzá a főosztályvezető - nincs pénz, hogy a tár­ca kompenzálja a fogyasztókat. Negyven település bánja Az elmúlt hetekben Jász-Nagykun- Szolnok megye hét települése kérte: a kormány akadályozza meg a PB-gáz árának további emelését, vagy legalább támogatással ellensúlyozza azoknak a háztartásoknak az anyagi terheit, ame­lyek ma már átlagosan havi 60 ezer fo­rintot kénytelenek fizetni otthonuk fűté­sére. A lakossági kezdeményezéshez a múlt héten csatlakoztak a térség ország­­gyűlési képviselői is, akik a gáztörvény módosításában látnának lehetőséget a vezetékes PB-gáz - az úgynevezett falu­gáz - árának csökkentésére. A gáz ára egy év alatt 81 százalékkal emelkedett, a PB-gázt használó háztartások nehéz helyzetbe kerültek. Negyven kistelepü­lés az elmúlt években csatlakozott a fa­lugázprogramhoz, lakói nem számítot­tak ekkora drágulásra. A drasztikus áremelkedést a szolgál­­tatócégek is megszenvedték. Az olaj vi­lágpiaci árát követve a PB-gáz beszerzé­si ára tonnánként 150-160 dollárról 420 dollárig nőtt. Az áremelkedés az elmúlt hónapokban sem állt meg annak ellené­re, hogy az olaj világpiaci ára időközben csökkent. A piacvezető Prímagáz tavaly tőkéjének 40 százalékát, négymilliárd forintot veszített az áremelkedések miatt. A drágulás hatására ráadásul a fogyasz­tás is jelentősen visszaesett. A csökkenés évek óta tart, a mesterségesen alacso­nyan tartott földgázárral nem tudnak ver­senyre kelni a szolgáltatótársaságok. A prognosztizált 20 ezer tonnával szemben 40 ezer tonnával fogyott kevesebb ta­valy. Több mint 300 ezer tonnáról egy év alatt csaknem 260 ezer tonnára mérsék­lődött az ország éves felhasználása. A visszaesést nem tudta ellensúlyozni az sem, hogy a PB-gáz tavaly járműüzem­anyagként igen népszerűvé vált. Az autógáz-fogyasztás egyetlen év alatt a tízszeresére, két-háromezer tonnáról húszezer tonnára emelkedett. Szakértők ugyanakkor állítják: a propángáz üzem­anyagként történő felhasználása nem fel­tétlenül nőtt tavaly, a statisztika csak azt mutatja, mennyivel többet tankoltak le­gálisan az autósok. Azt nem, hogy közü­lük hányan töltötték fel korábban feketén PB-palackokból a járműveiket. A múlt év elején felére csökkent az autógáz jö­vedéki adója, ami a legális felhasználók körét jelentősen gyarapíthatta. A jövedé­ki adó mérséklésével egyébként az állam is jól járt, innen származó adóbevételei az 50 százalékos mérséklés ellenére többszörösére emelkedtek. Az autósok keresik Bár a propán-bután gázt használók köre évről évre szűkül, nemhogy csök­kenne, de a Mal 1998 végén történt be­lépésével még nőtt is a közelmúltban a szolgáltatók száma. A fogyasztókért ma öt cég versenyez. A piacvezető Príma­gáz, amely az 1992-es privatizáció után a piac 65-70 százalékát kiszolgálta, év­ről évre veszít korábbi, csaknem mono­polhelyzetéből. Ma már a piac alig ötven százalékát birtokolja. A második legna­gyobb forgalmazó, a Totál magyarorszá­gi leányvállalata a privatizációt köve­tően a Prímagáz egyetlen konkurense volt. Tavaly a cég az eladások mintegy 20 százalékát tudhatta a magáénak. A kiskereskedelemben új szereplőnek szá­mító Mal, amely egy éve még nem volt számottevő tényező, gőzerővel halad előre, és a piacvezető cégek legnagyobb riválisává nőtte ki magát a kiskereskede­lemben is. (A nagykereskedelemben a Mol monopolhelyzetet élvez, a szolgál­tatók tőle vásárolják a gázt.) Megjelené­se után alig két évvel, a múlt év végén az olajtársaság piaci részesedése már meg­haladta a 15 százalékot, és ezzel gyakor­latilag utolérte az eddig harmadik legna­gyobb szolgáltatóként számon tartott Shell Gast is. Nehéz a fúzió A szakértők arra figyelmeztetnek: ennyi céget hosszú távon nem tud eltar­tani a magyar piac. A „megoldást” csak sietteti, hogy tavaly az üzletág egésze veszteséges volt. Szakmai körökben új­ra és újra szárnyra kelnek pletykák egy­­egy vállalat esetleges kivonulásáról. Hí­resztelések szerint eladósorba kerülhet a Prímagáz is. Ezt azonban a cégnél kér­désünkre határozottan cáfolták. Szintén szakmai körökből származik az a meg nem erősített információ, hogy a Shell magyarországi PB-gáz-üzletágának el­adása is felvetődött tavaly, olyannyira, hogy a cég ajánlatot is kért a lehetséges vevőktől. A fúziókat azonban megnehe­zíti - mondják a szakértők -, hogy a négy nagy társaság piaci részesedése - és így értéke - ahhoz túl nagy, hogy konkurenseik könnyűszerrel felvásárol­hatnák őket, főként az üzletág csökkenő jövedelmezősége mellett. A Shell Gas Hungary Rt. vezérigazgatója, Jeff Cas­­son lapunknak egyébként szintén cáfol­ta, hogy felszámolnák magyarországi te­vékenységüket. Mint mondta, az elmúlt 18 hónapban megtörtént átalakítások után a cég sikeresen alkalmazkodott a nehéz körülményekhez. Ebből követke­zően továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a hazai piacban. Római Róbert Kiszállítás FOTÓ: SOPRONYI GYULA A Mól piacot kutat gázüzletágának? A Mól lehetséges vevőket szerzett a gázfeldolgozó üz­letágára - közölték az amerikai Merrill Lynch befekteté­si bank elemzői, miután beszéltek a Mól vezetőivel - ezt a­ Dow Jones hírügynökség tette közzé. Lapunk értesülé­se szerint a Mól megbízásából a Schroder Solomon Smith Barney nemzetközi tanácsadó cég mintegy 15 nemzetközi céggel folytat tájékozódó tárgyalásokat. Ezek között szerepel szinte valamennyi olyan európai energetikai vállalat, amelynek köze van a gázüzlethez. A Mal azt akarja megtudni, milyen feltételekkel tudná bevonni őket, s mi lenne a legcélszerűbb megoldás a gázüzlet jövője szempontjából. A legfontosabb célnak a Mol értéknövelését tekintik. Ennek egyik­­ leggyakrab­ban hangoztatott útja a regionális terjeszkedés, amely nyilván jelentős befektetéseket és tőkét kíván. A Merrill Lynch szerint a Mal vevőt keres az egész gázfeldolgozó üzletág 49 százalékára. Lapunk informá­ciói szerint ez még egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Az elemzések eredményét a cég tavaszi közgyűléséig akar­ják összegezni, s még akkor sem biztos, hogy döntésre vinnék az ügyet. Tehát még az sem biztos, hogy eladnák, s ha igen, mekkora részét a gázüzletágnak. A Merrill Lynch szerint az üzletág könyv szerinti értéke körülbe­lül 100 milliárd forint, és a befektetési bank szerint a ha­sonló európai társaságok piaci értéke a könyv szerinti értéknek több mint a háromszorosa is lehet. Igaz, má­soknak nincs akkora veszteségük ezen az üzleten, mint a Malnak. Lapunk úgy értesült, hogy a mintegy százmilliárdos könyv szerinti érték mellett számításba kell venni azt is, hogy a rendszer mai újra-előállítási értéke 800-1000 mil­liárd forintra tehető. Az üzleti értéke alacsonyabb, de a könyv szerinti érték többszöröse, becslések szerint 400- 600 milliárd forint. Emlékezetes, hogy korábban a kor­mány is érdeklődést mutatott a gázüzlet megvásárlására, ám állítólag igen szerény összeget, mindössze 83 mil­liárd forintot kínált érte. A Mol tegnap közleményben jelentette ki, hogy a gázüzletág eladásáról nincs döntés. P. Á. G. Dunaferr: sztrájk is lehet Sztrájkot is kilátásba helyeztek teg­nap a Dunaferr munkásgyűlésének résztvevői, ha a kormány nem teljesí­ti követeléseiket. Ezek közül a legfon­tosabb: a cég ügyeiben ne politikai, kizárólag gazdasági döntések szüles­senek.­ ­ Részesei akarunk lenni a vállalat­­csoport privatizációjának - jelentette ki a Dunaferrnél működő Vasas Szakszer­vezeti Szövetség elnöke, Bálint Mihály azon a tegnapi dunaújvárosi munkás­gyűlésen, amelyen a cég tervezett magánításával kapcsolatban foglalt ál­lást az érdekvédelmi szervezet. Bálint Mihály a gyűlésen bejelentette: a szak­­szervezet megkötötte az idei, 12 százalé­kos alapbéremelésről szóló megállapo­dást a társaság vezetőivel. A szakszervezet elnöke tájékoztatást adott arról: tavaly májusban még azt a választ kapta az ÁPV Rt. elnök-vezér­igazgatójától, hogy nincs szükség a Dunaferr gyors privatizációjára. Két he­te viszont már arról értesült a vagyonke­zelőtől, hogy a cég magánítása eldöntött tény, és e folyamat még az idén elkez­dődhet.­­ A privatizáció előkészítése során ki kell dolgozni a kedvezményes munka­­vállalói tulajdonszerzés módszereit — je­lentette ki a munkásgyűlésen Bálint Mi­hály. Úgy vélekedett: olyan befektetőt kell keresni, amelyik vállalja a technoló­giai korszerűsítést. Ha a Diósgyőrben működőhöz hasonló miniacélművet akarnak építeni, legalább 3000 ember munkahelye szűnik meg. A gyűlésen felszólalt Ágotai József, a diósgyőri Vasas Szakszervezeti Szövet­ség elnöke, aki óvta a dunaújvárosiakat attól, hogy engedjenek a kormány „vá­lasztás előtti, mindent maga alá gyűrni igyekvő törekvéseinek”. A Dunaferr munkásgyűlésének részt­vevői tegnap elfogadták a vasasszakszer­vezet nyilatkozatát. Ebben azt követelik, hogy a Dunaferrt érintő kérdésekben csak szakmai érvekkel alátámasztott, gazdasági döntések szülessenek. Ellen­kező esetben „az érdekérvényesítés vala­mennyi eszközét” alkalmazni fogják.­­ Végső esetben akár sztrájkot is szer­vezünk a politikai indíttatású döntések ellen - erősítette meg kérdésünkre Bá­lint Mihály. Pekarek János Vezércsere az atomerőműnél A Paksi Atomerőmű Rt. tegnapi, rend­kívüli közgyűlésén döntöttek a társa­ság hosszú távú programjáról, és új ve­zérigazgatót bíztak meg a cég vezetésé­vel. Az atomerőmű gazdasági eredmé­nye tavaly a negyedére csökkent - mondta az igazgatóság elnöke. MUNKATÁRSAINKTÓL Dr. Mészáros György, a társaság igazga­tóságának elnöke tudósítónknak elmond­ta: a cég új stratégiáját, amelynek része a négy blokkból álló erőmű teljesítőképes­ségének növelése és élettartamának meg­hosszabbítása, a kormány is támogatja. A biztonsági elemzések által megszabott mértékig megnövelt energiatermelés vi­szont csak addig élvezi a politika támoga­tását, amíg a gazdasági számítások alátá­masztják a jogosságát - tette hozzá. A közgyűlés tegnap felmentette beosz­tásából Nagy Sándor vezérigazgatót, a helyére­­ megbízott vezetőként - Baji Csaba közgazdászt nevezte ki az igazga­tóság. A vezérigazgató mellett visszahív­ták igazgatósági tagságából Antali Ká­roly gazdasági igazgatót. Más irányú kö­telezettségeire hivatkozva lemondott igazgatósági tagságáról dr. Vági Márton is. Helyettük Quittner Gusztáv közgaz­dászt és Lenkei Istvánt, a társaság műsza­ki osztályának vezetőjét választották új igazgatósági tagokká. Dr. Mészáros György kifejtette: a Pak­si Atomerőmű Rt. tavaly az ország villa­­mosenergia-termelésének 40,6 százalé­kát adta, egy kilowattóra energiát 5 forint 62 fillérért állított elő. Ez a társaság fenn­állásának második legjobb eredménye volt.­­ Elgondolkodtató ugyanakkor - mondta Mészáros György -, hogy a cég gazdasági eredménye egy év alatt a ne­gyedére csökkent. Az új vállalati straté­gia és a várható liberalizáció miatt mene­dzsertípusú irányításra van szüksége a társaságnak. Az rt. sajtóközleménye szerint tegnap döntöttek a négy, egyenként 470 mega­wattos blokk teljesítőképességének 500- 510 megawattra való növeléséről. A blokkok élettartamának meghosszabbítá­sa is lehetséges további 10-20 évvel. A személycserék óhatatlanul felvetik az erőmű biztonságának kérdését is. La­punk úgy értesült, hogy az új vezérigaz­gató, aki közgazdász, a műszaki ügyekbe nem kíván beavatkozni. Röviden Autópálya turistáknak féláron Ötvenszázalékos kedvezménnyel vásá­rolhatnak kilencnapos bérletet az M1-es és az M3-as autópálya használatához a Hungary Card birtokosai - tudtuk meg a turistakártyákat kibocsátó Hotelinfo Kft. ügyvezetőjétől, Gál Gábortól, aki hoz­zátette, hogy a félárú bérleteket csak egyes Tourinform-irodák árusítják. A 2001-2002. évre szóló Hungary Card az Utazás kiállításon lesz először kapható, és bár az ára változatlan marad, további szolgáltatást is nyújt a turistáknak. Például bármilyen rendszerű nyilvános telefonkészülékhez is használható lesz. (G. Zs.) Tüntetés a nyugdíj védelmében Franciaországban csaknem negyedmil­lió embert mozgósítottak azok a tünteté­sek, amelyekkel az öt legnagyobb szak­­szervezeti szövetség a 60 éves nyugdíj­­korhatár védelme érdekében akart nyo­mást gyakorolni a munkáltatókra. A de­monstrációk következtében mintegy 40 francia városban megbénult a tömeg­­közlekedés. Ernest-Antoine de Seil­­liere, a legnagyobb gyáriparos szövet­ség, a Medef elnöke fel akarja mondani a nyugdíj-kiegészítési rendszer finan­szírozását, illetve a dolgozói járulékfi­zetés meghosszabbítását követeli. Arra hivatkozik, hogy a várható élettartam növekedésével tarthatatlan a jelenlegi 60 éves nyugdíjkorhatár. (Párizsi tudó­sítónktól) Egy számjegyű inflációt várnak Januárban ismét egy számjegyűvé válhat az infláció, a Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 9,8 százalékos ár­emelkedést várnak. A körkérdésre vála­szolók szerint 2001-re átlagosan 8,4 szá­zalékos infláció valószínűsíthető, szem­ben a kormány öt-hét százalékos prognó­zisával. (E. P. P.) AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA 1998-2000 (Drágulási ütem az előző év azonos időszakához képest, százalékban) Ál-Széchenyi-terv Fizetett hirdetésben tette közzé a Gazda­sági Minisztérium (GM), hogy a Szé­­chenyi-terv programjainak koordinálása és irányítása hozzá tartozik, semmilyen cégnek nem adott megbízást a pályáza­tok előkészítésére és lebonyolítására. Történt ugyanis, hogy tavaly egy szolno­ki székhelyű, Széchenyi Terv Innovációs Pályázati Programiroda Kft. nevű cég - és annak több mutánsa - kezdett el mű­ködni, úgy, mintha erre a Gazdasági Mi­nisztériumtól megbízást kapott volna. A tárca azonban kijelentette: a pályá­zatok előkészítésével, meghirdetésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsola­tos feladatok ellátására nem kérte fel a céget. A társaságtól elhatárolódik, és fel­hívja az érintettek figyelmét, hogy a cég pénzért kínál olyan információs szolgál­tatásokat, amelyek a GM-nél egyébként ingyenesek. A minisztérium nem számított arra, hogy ilyen egyértelmű visszaélésekre is sor kerülhet - mondta Kiss Tóth Péter, a tárca kommunikációs felelőse. A szóban forgó cég alkalmazottai kinyomtatták az internetről a pályázati adatlapokat, út­mutatókat, és összegyűjtötték azokról a helyekről, ahol elérhetők. A dokumentu­mokat elvitték különböző vállalkozók­hoz, önkormányzatokhoz, és pénzért fel­kínálták a szolgálataikat. Ráadásul a szerződésükben vállalták: garantálják ügyfeleiknek, hogy hozzájuthassanak a pályázati adatbázishoz. Kiss Tóth Péter szerint egyetlen ilyen adatbázis létezik, a tárca honlapja. Mint mondta, a tanács­adóknak joguk van ahhoz, hogy segítse­nek az önkormányzatoknak és a vállal­kozóknak. Ha azonban visszaélnek a GM nevével, a tárca megteszi a szüksé­ges jogi lépéseket. Szabó Brigitta

Next