Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-26 / 71. szám
Szlovákellenes feliratok Békéscsabán HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A kassai magyar polgári szervezetek és intézmények, illetve a Magyar Koalíció Pártja nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte a némely szlovákiai magyar intézmény és a békéscsabai szlovák nemzeti közösség épületére firkált gyalázkodó feliratokat, és elítéli azok szerzőit. A nyilatkozat aláírói arra kérnek minden törvénytisztelő szlovák és magyar állampolgárt, hogy adjanak hangot a faji és nemzeti megkülönböztetést és az idegengyűlöletet szító megnyilvánulások elleni véleményüknek. Békéscsabán és Gyulán péntekről szombatra virradóra ismeretlenek néhány épület falára - köztük a békési megyeszékhelyen található Szlovák Kultúra Házára - obszcén, szlovákellenes feliratokat festettek. A rendőrség izgatás és gyűlöletkeltés gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A vizsgálatba várhatóan bekapcsolódnak a nemzetbiztonsági szervek is. István Anna, a békéscsabai Szlovák Kultúra Házának igazgatója tudósítónknak azt mondta: nem kívánja minősíteni a történteket, azok ugyanis szerinte túlmennek a vandalizmus határán is. Korábban ilyesmi nem fordult elő a hazai szlovákság fővárosának számító békési megyeszékhelyen. Pap János, Békéscsaba polgármestere úgy vélte, hogy a cselekedet mögött „kisebbrendűségi érzésből eredő aberráció húzódhat”. Horváth Gábor külügyi szóvivő kijelentette: a magyar külügyminisztérium a leghatározottabban elítéli a történteket. A felelőtlen és vandál cselekedet nem egyeztethető öszsze a magyar-szlovák jószomszédi együttműködés szellemével. Az összefirkált csabai intézményben március elején nyitották meg a szlovák konzuli irodát, és a tervek szerint az őszszel, a két ország miniszterelnökének részvételével nyílik meg Körös-völgy legnagyobb városában a szlovák főkonzulátus. A történteket többen összefüggésbe hozták azzal, hogy néhány nappal ezelőtt Kassán a magyar nyelvű Thália Színházra és a Mária Sándor Gimnáziumra magyarellenes feliratokat írtak. Folytatódik a focibotrány MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az MSZP miskolci szervezete lemondásra szólítja fel Juga György alpolgármestert - erről vasárnap sajtóközleményt adott ki Káli Sándor, a szocialisták városi elnöke. Nyakó István, az MSZP miskolci frakciójának helyettes vezetője elmondta, hétfőn arról döntenek: kezdeményezik-e az önkormányzat rendkívüli ülésének összehívását az alpolgármester pénteki rendőrségi kihallgatása és a polgármesteri irodában tartott házkutatás okán. Ha a rendkívüli ülést a képviselők 25 százaléka kezdeményezi az MSZP-frakció létszáma ennél nagyobb -, azt a polgármesternek 72 órán belül össze kell hívnia. A rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt negyedik hónapja nyomoz, hogy kiderítse, önkormányzati cégek milyen döntés alapján adtak 1996 óta 158 millió forintnyi támogatást a diósgyőri labdarúgó-egyesületnek, majd a helyébe lépő gazdasági társaságnak, a DFC Kft.nek. A legtöbb pénzt a Miskolci Hőszolgáltató Kft. utalta át, a cég ügyvezetőjét a múlt héten három napra őrizetbe vették, és miután azt vallotta, hogy utasításra folyósította a pénzt, múlt pénteken szembesítették Juga György sportot felügyelő fideszes alpolgármesterrel. A szembesítés értesüléseink szerint eredménytelen volt, az ügyben azonban gyanúsítottként hallgatták ki az alpolgármestert, akinek irodájában a DFC Kft.-vel kapcsolatos iratokat is lefoglaltak. Miután pénteken a külföldön tartózkodó polgármester, Kobold Tamás irodájában is a DFC-vel kapcsolatos iratokat foglaltak le, többen arra számítnak: a rendőrség rövid időn belül őt is ki fogja hallgatni. Lapunk birtokába jutott az a jegyzőkönyv, amely a DFC gazdálkodását áttekintő eseti tényfeltáró bizottság jelentését tartalmazza. Tavaly decemberben e jelentés alapján tett feljelentést az ügyészségen az önkormányzat tulajdonosi bizottsága. A jelentésből kiderül, a miskolci hőszolgáltató mellett több önkormányzati cég is milliókat utalt át a DFC-nek, így a Miskolci Vízmű Rt. 1999-ben négymillió-kétszáharmincötezer, a Miskolc Városi Közlekedési Rt. 1999-ben és 2000-ben négymillió-nyolcszázezer, a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. 1999-ben és 2000-ben ötmillió forintot költött a labdarúgás támogatására. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ Árvízvédelmi készültség a Dunán Magyar-ukrán megállapodás az együttműködésről Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el vasárnaptól a Duna Vének-Dunaremete közötti szakaszán és a dunakiliti gátőrjárásban. A Tisza felső része lassan apad. A magyar és az ukrán vízügyi miniszter megállapodott az árvízvédelmi együttműködés teendőiben. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A folyamatos esőzések és az enyhe időjárás következtében árhullám alakult ki a Duna ausztriai vízgyűjtőjén, amely a hét végén a folyó magyarországi szakaszára érkezett. A vízszint Nagyhajósnál elérte az 538 centimétert, emiatt másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A tetőzést 560-570 centiméteres vízszinttel hétfő reggelre várják. A Felső-Tisza Tokajig apad, Tokajnál vasárnapra két centiméterrel csökkent a vízállás. A folyó jobb partján Tarpa és Lónya között, valamint a Túr teljes magyarországi szakaszán továbbra is érvényes a harmadfokú készültség a helyreállítási munkák befejezéséig. A beregi térségben a vízzel borított terület nagysága jelenleg 15 négyzetkilométerre tehető. A Tisza középső szakaszán a vízszint Tiszalöktől Martfűig alig változik, Martfű alatt lassú áradás észlelhető. Szolnoknál vasárnap 829 centimétert mértek. A talaj és a gátak vízzel való telítettsége miatt a fakadó- és szivárgó vízzel borított terület naponta mintegy 10-15 százalékkal nő. Kárpátalja árvízzel borított beregi területeiről magyar segítséggel próbálják mielőbb elvezetni a vizet - erről állapodott meg a többi között a magyar és az ukrán vízügyi miniszter, amikor az árvízvédelmi együttműködés tennivalóiról egyetértési megállapodást írtak alá vasárnap Záhonyban. Viktor Horev köszönetet mondott kollégájának, Fónagy Jánosnak azért a támogatásért, amelyet a magyar vízügyi szervek nyújtottak a védekezésben, a víz elvezetésében. Fónagy János a további teendőkről szólva elmondta, hogy a Keleti-Kárpátok vízgyűjtőjében érintett országok mielőbbi szakmai együttműködésére és a megelőző munkálatok összehangolására májusban Budapesten megbeszélést folytatnak az érintett vízügyi szakemberek, erre várják a román, szlovák és lengyel kollégákat is. Saját hullámterét tölti fel a Tisza A magyarországi Tisza-szakaszon az utóbbi száz évben folyamatosan emelkedtek az árvízcsúcsok. A jelenség mögött a vízgyűjtő erdősültségének csökkenése, a folyó menti területek beépítése és a szűk gátak közé szorított, keskeny hullámtér feltöltődése állhat. - Az árvízszint emelkedése több évtizedes tendencia, kevésbé világos azonban, hogy mi okozza a jelenséget - jelentette ki lapunknak Kránitz István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság felszíni vizekkel foglalkozó szakértője. A vízszintet befolyásoló tényezők közül a legfontosabb a csapadék, ám Kalmár Györgyné meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsosa adatokkal bizonyítja, hogy 1880 óta a Felső-Tisza térségében lehullott csapadék kismértékű csökkenést mutat - ez tehát semmiképpen nem vezethetett az áradáscsúcsok növekedéséhez. A második a rangsorban a vízgyűjtő terület felszínének állapotváltozása. Itt nemcsak a növényborítottságra kell gondolni, legalább ilyen fontos az utóbbi évtizedekben számottevően növekedett beépítés is. Az aszfaltút, a házak teteje, a települések kiépített vízelvezető rendszere lényegesen gyorsítja a csapadékvíz lefolyását - jelentette ki a szakember. - Bizonyítékaink vannak arra, hogy a vízgyűjtőn folyamatosan csökken az erdő-, illetve a szintén jelentős vízmegkötő képességű gyepterület - válaszolta kérdésünkre Márkus Ferenc, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. Szerinte sem Ukrajnában, sem Romániában nincsenek megbízható adatok az erdőállományról, ugyanakkor az ottani természetvédők rendszeresen jelzik az erdőirtás problémáját. (A Felső-Tisza mentén tevékenykedő zöldszervezetek emiatt a közelmúltban nyilatkozatban sürgették, hogy a magyar kormány korlátozza az Ukrajnából érkező faimportot, az ott kivágott erdők jelentős része ugyanis a magyar piacon talál gazdára.) A természetvédők szerint a Tisza szabályozásánál alkalmazott megoldás, a szűkre szabott hullámtér is hozzájárul az árvizek gyakoribbá válásához, a folyó ugyanis nem tudja szétteríteni a hegyekből hozott hordalékát. H. M. Gyerekfelügyelet vállalkozásban Egyre népszerűbb a kisgyermekellátást segítő új szolgáltatás, a családi napközi, amelyben vállalkozó - díjazás ellenében és szigorú önkormányzati ellenőrzés mellett - otthonában gondozza a rábízott kicsiket. A Szociális és Családügyi Minisztérium legfrissebb összesítése szerint jelenleg 35 családi napközi működik, míg két éve mindössze húsz helyen lehetett igénybe venni ezt a szolgáltatást - tudta meg lapunk Gulyásné dr. Kovács Erzsébettől, a tárca gyermekvédelmi főosztályának osztályvezetőjétől. A minisztérium adatai szerint 550 bölcsőde működik Magyarországon. A bölcsődei férőhelyek 60 százaléka azonban a fővárosban és a megyei jogú városokban található, további 30 százalék pedig a közepes és kisvárosokban. Emiatt a gyermekek elhelyezése nagy problémát okoz a községekben élő, dolgozó szülőknek. Egy családi napközibe legfeljebb öt - húszhetes és tizennégy éves kor közötti gyermek járhat. Működtetéséhez nem kell szakképzettség, ám jellemzően pedagógusok, ápolónők, védőnők, illetve többgyermekes édesanyák, nagymamák vállalkoznak a feladatra. A szülők átlagosan 25-30 ezer forintot fizetnek gyermekük felügyeletéért. Az önkormányzatok kötelesek valamilyen formában lehetővé tenni a településen élő gyermekek napközbeni ellátását. Pénz hiányában pályázati úton próbálnak forrásokat szerezni a családi napközi elindításához. A szociális tárcától elnyert összeg kizárólag a helyiségek kisebb átalakítására, megvásárlására fordítható. B.R. Éles Fidesz-MSZP harc az elsőségért Decemberi mélypontja óta mostanáig hatszázaléknyi többletszavazót szerzett a Fidesz. A támogatói kör bővülése a biztos pártválasztók körében is hozott a vezető kormánypártnak: ebben az aktív csoportban 30-ról 38 százalékra emelkedett szavazóinak száma. A Fidesz minden rétegben erősíteni tudott, de az átlagosnál valamivel nagyobb arányban szerzett szavazókat az idős emberek, az alacsony iskolázottságúak, a vidékiek körében. Tehát azokban a csoportokban, amelyek az FKGP bázisát adták. A vezető kormánypárt táborának bővülése azonban nemcsak a Kisgazdapárttól való elpártolás következménye, hiszen több szavazót gyűjtött, mint amennyit az FKGP elveszített. A Szonda Ipsos kutatási adatbázisa azt jelzi, hogy a bizonytalanok közül is sikerült a Fidesznek újabb támogatókat szereznie. Ha 2000 utolsó negyedévét hasonlítjuk össze az idei esztendő első három hónapjával, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Fidesz a kisgazda szavazók mellett a budapestiek néhány százalékát is aktivizálni tudta maga mellett. A két párt támogatottsága közötti különbség eltűnése főképpen a fiatal de-Az adatfelvétel ideje: 2001. március 8-18. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdezzünk. A megkérdezettek kiválasztása az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. Sokraták szavazatszerzése miatt következett be: az elmúlt hónapokban többet nyertek, mint amennyit a szocialisták elveszítettek. A Fidesz és az MSZP között nemcsak most, hanem 1999 késő tavaszán és tavaly ősszel is szoros verseny volt. Az újdonság az a mostani helyzetben, hogy a két párt viadalát korábban csak a bizonytalanok száma befolyásolta, ezúttal viszont a Kisgazdapárt felmorzsolódása is meghatározó volt. Időközben az FKGP rendkívül mélyre került. Szavazótábora két százalékra fogyatkozott, a másodlagos támogatók aránya ugyancsak minimális - két százalék -, a pártot határozottan elutasítók aránya pedig jelentősen bővült, most 36 százalék. Jelenleg minden párt támogatói között az FKGP-vel szemben fogalmazódnak meg a legnagyobb ellenérzések. Még a koalíciós partnerek szavazói is határozottan elzárkóznak a Kisgazdapárttól. A Fideszesek 40, az MDF-esek 35 százaléka - elmondása szerint - most semmiképpen nem adná voksát az FKGP-re, s ezek az arányok jócskán meghaladják a nagy ellenfél, az MSZP elutasítását (27, illetve 14 százalék). Az MDF némileg javított helyzetén az idei évben. Alapvetően azzal, hogy immár két hónapja áll a másodlagos preferencialista élén - nyolc százalékkal. A Fórum egyfajta felértékelődését jelzi, hogy a Fidesz támogatói körében a tavalyi utolsó negyedévben regisztrált 11 százalékhoz képest az idei év első hónapjaiban 20 százaléknyian nevezték meg második kedvelt pártként. Elfogadhatóbbá vált az MSZP-sek számára is, a korábbi 4-ről 9 százalékra emelkedett a pártot tartalékként említők aránya. Az ellenzéki pártok az év első hónapjaiban nem tudták növelni támogatottságukat - sem a felbomló kisgazdabázisból, sem a bizonytalanok köréből. Sőt, az MSZP esetében némi visszaesésről, az SZDSZ-nél stagnálásról beszélhetünk. A MIÉP pozíciója annyiban változatlan, hogy a szavazótábor nagysága hosszú hónapok óta az összes megkérdezett körében 2 százalék, a biztos pártválasztók csoportjában 4 százalék. Annyiban viszont módosult e párt helyzete, hogy a leginkább elutasított párt címet elhódította tőle az FKGP. Szonda Ipsos Orvosgyakornok a folyosón Az általános orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek egységes rezidens- - központi gyakornok - képzését másfél éve vezették be. Ebben a rendszerben a friss diplomás szakorvosjelöltek bérét, a szakvizsgáig, két éven át az állam fizeti. A jogalkotók szándéka szerint a diploma utáni képzés idejét fokozatosan kettőről négy évre emelték volna, ám ezt Mikola István egészségügyi miniszter elvetette. A rezidensképzésről rendezett szombati fórumon kiderült: egyelőre sok problémát okoz az orvosi gyakornoki idő mind a képzőhelyeknek, mind a rezidenseknek. Az érintettek sérelmezték, hogy a szervezetlenség miatt sok helyen a gyakornokok a folyosón ácsorognak. Hiába van orvosi diplomájuk, beteghez nem nyúlhatnak. Ugyan a rezidensek átlagos bruttó jövedelme 80 ezer forint, a programban részt vevők állítják: ennyi pénzből nem tudnak megélni. Az egészségügyi miniszter elismerte, a gyakornoki fizetés nem elég a megélhetéshez, de mint mondta: az orvosi bérek rendezésére legkorábban a választások után, 2003-ban van lehetőség. Erre is csak akkor, ha sikerül a szaktárcának jól előkészítenie az amortizáció elszámolását, a privatizációt, valamint a szellemi szabadfoglalkozású orvoslást. Az utóbbi lehetőséggel a frissen végzett szakorvosok maguk szerződhetnek az egészségügyi intézményekkel, az egészségbiztosítóval. Mikola közölte: a szellemi szabadfoglalkozású orvoslásról szóló javaslatot kora ősszel elfogadhatja a parlament. Gógl Árpád, aki nem szólalt fel a vitán, a Népszabadság kérdésére elmondta: az ő tapasztalatai alapján csak a fővárosban vannak problémák a rezidensképzéssel. A vidéki egyetemek jól menedzselik a hallgatókat. A költségvetésben rendelkezésre áll a gyakornoki rendszer működtetésére fordítható 7,5 milliárd forint. A. D. Mikola István Röviden Tiltakozás a lex Répássy ellen A vezető kormánypárt 1998 őszén még szalonképtelennek találta, s ezért elutasította a „lex Pokolt”. 2001 tavaszán viszont maga a Fidesz állt elő a törvénytervezet átdolgozott és továbbfejlesztett változatával - áll a Nyilvánosság Klub közleményében. A „lex Répássy” a személyiségijog-sértések esetén a kártérítés mellett bevezetné az államnak kötelezően befizetendő közérdekű bírságot is. A törvényjavaslat elfogadása esetén bizonytalanná tenné több klasszikus sajtóműfaj jövőjét. A Nyilvánosság Klub elfogadhatatlan állami beavatkozásnak tartja, ha egy erkölcsi normát a törvény erejével próbálnának meg rákényszeríteni a szerkesztőségekre. (Munkatársunktól) 5 Az MDF önállóan készül 2002-re Az MDF választmánya támogatja a Dávid Ibolya pártelnök által kidolgozott nemzeti korrupcióellenes stratégiát - ezt Hende Csaba pártalelnök, igazságügyi államtitkár jelentette be a fórum választmányának szombati ülését követően. Herényi Károly szóvivő közölte: a választmány tudomásul vette az elnökség korábbi határozatát, amely szerint az MDF önállóan készül a 2002-es választásokra. (K. J. T.) Székely Zoltán rabkórházban van A tavaly december óta előzetes letartóztatásban lévő Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőt szív- és érrendszeri panaszokkal, gerincideg-becsípődéssel, valamint isiásszal szombat óta a tököli rabkórházban kezelik - közölte Futó Barna, a képviselő ügyvédje. Az orvos szerint sokat romlott január óta az amúgy is betegeskedő, szívműtéten is átesett képviselő egészségi állapota. Az ügyvéd megfellebbezi a vesztegetéssel gyanúsított Székely előzetes letartóztatását meghosszabbító bírósági döntést. (Hírösszefoglaló)