Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-02 / 77. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Milosevics rács mögé került Harmincnapos előzetes letartóztatásban a volt jugoszláv államfő HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte az illetékes belgrádi vizsgálóbíró Szlobodan Milosevicset. Ezt a volt jugoszláv államfő ügyvédje közölte. A vasárnap megkezdett meghallgatás során Milosevics ártatlannak vallotta magát. A meghallgatás kedden folytatódik. Vasárnap hajnalban hétórás tárgyalás után ért véget a Milosevics sorsa körüli belgrádi dráma: a volt elnök megadta magát, és a belgrádi központi börtönbe szállították. Milosevics péntek délutántól kezdve két napon át nem volt hajlandó átvenni a bírósági idézést. A rendőrség szombat hajnalban sikertelen kísérletet tett a volt államfő előállítására. Belgrádi tévék vasárnap kora reggel olyan felvételeket sugároztak, amelyeken terepjárók kíséretében három személygépkocsi hagyta el a rendőrség által körülvett rezidenciát, illetve hajtott be a belgrádi központi börtönbe. A Politika belgrádi tévé szerb szocialista forrásból úgy értesült, hogy szombaton Vojiszlav Kostunica jugoszláv és Milan Milutinovics szerb elnök is beszélt Miloseviccsel. A Politika forrása szerint a rendőrség vasárnap hajnalban már a támadásra készült, ami egy „klasszikus deszantos akciót” jelentett volna. Előzőleg Vojiszlav Kostunica kijelentette: Senki, még Milosevics sem ér meg egy polgárháborút. Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszter felfedte, hogy Milosevics előállítása előtt egy ideig öngyilkossággal fenyegetőzött, sőt egy családján belüli megegyezésre hivatkozva közölte, hogy előbb feleségét és lányát is megöli. Később felfoghatta az ellenállás értelmetlenségét, miután pártja mérsékelt képviselői megértették vele: nincs sehol az a sorsa miatt aggódó százezer tüntető, akiknek összegyűlésére számított. Braniszlav Ivkovics, Milosevics pártja, az SPS magas rangú tisztviselője elmondta: Milosevics őrizetbe vétele előtt biztosítékot kapott arra nézve, hogy „egy háromszor elnökké választott személynek kijáró bánásmódban fog részesülni”. Milosevics védőügyvédje, Toma Fila szerint „bizonyos megállapodás” született, és a volt elnök „önként” ment a fogházba. Milosevicset szolgálati beosztással való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják. Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter vasárnap kizárta, hogy - legalábbis egyelőre - szóba jöhetne a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt politikus párhuzamos belgrádi-hágai felelősségre vonása. A hágai testülettel való együttműködéshez Belgrádban még el kell fogadni egy erre vonatkozó törvényt. A vizsgálati fogság maximum hat hónapig tarthat. Az őrizetbe vételéről szóló első hírek előtt az újságírók öt lövést hallottak a rezidencia felől. Sajtójelentések szerint ez a testőrök vezetőjének őrizetbe vétele idején történt. Sinisa Vucsinics ellenállást tanúsított és egy laktanyába próbált menekülni, de elfogták. Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszter a B92 belgrádi tévének elmondta, hogy a lövéseket Milosevics Marija nevű lánya adta le dühében, de a lövedékek senkit sem találtak el. A Reuters jelentette, hogy a vértelennek mondott őrizetbe vételt megelőző lövésváltásokban két rendőr és egy fotós megsebesült. Néhányan pedig akkor sérültek meg, amikor az exelnök támogatóiból és ellenségeiből álló két csoport köveket hajigált egymásra. A LE MONDE KARIKATÚRÁJA 1 Deportálás, gyilkosság, hadijogsértés - vádak az exelnök ellen A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1999. május 27-én emelt vádat az akkor még hivatalban levő Milosevics jugoszláv elnök ellen a koszovói háborúban vállalt szerepéért. A „Milosevics és társai” címszó alatt vezetett hágai aktában szereplő (bukott) politikusokat emberiség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. Az első vádpont szerint mindannyian - így Milosevics is - felelősek a koszovói albánok deportálásért és meggyilkolásáért. A második vádpont a nemzetközi hadijog és hadviselési szabályok megsértésében tartja vétkesnek őket. Szerbiában a hatóságok hivatali visszaéléssel, bűnszövetkezetben való részvétellel és sikkasztással gyanúsítják Milosevicset. A vádirat szerint túllépte hatáskörét, az alkotmányt sértő utasításokat adott ki, amelyek zavarokat okoztak az ország fizetési rendszerében. Az egymilliárd német márkás károkozásért több mint ötévi szabadságvesztés szabható ki rá. Brüsszel elvárja a hágai kiadatást BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Európai Unió elnöki, a NATO főtitkári nyilatkozatban üdvözölte Szlobodan Milosevics letartóztatását, de mindkét szervezet egyértelműen tudtul adta: a szerb diktátort „várják” Hágába. A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Bíróság továbbra is elvárja, hogy a szerbiai eljárás után kiadják a volt jugoszláv elnököt. Az Európai Unió és a NATO ma közös nagyköveti tanácskozást tart Brüszszelben. Ezt még pénteken tűzték ki. Várhatóan áttekintik az új szerbiai helyzet hatását, különösen Macedónia, Koszovó és Bosznia vonatkozásában. Az atlanti szövetség tagállamainak vezetői sorban dicsérték Belgrádot, hogy „kivárva a megfelelő pillanatot, helyesen eljárva őrizetbe vette Milosevicset”. Ugyanakkor a NATO gyorsabban, az unió türelmesebben, de mindenképpen elvárja, hogy a balkáni háborúk kirobbantásáért fő felelősnek tartott volt elnök az „otthoni köztörvényes eljárás” után a hágai bíróság elé kerüljön. A Nemzetközi Törvényszéken népirtás, emberiség elleni bűntett és a politikai ellenfelek meggyilkoltatása ellene a vád. Az EU és a NATO egyaránt úgy ítéli meg, hogy Belgrád most igazolta valós és tartós elkötelezettségét a demokratikus nemzetközi értékrend mellett. Egyébként mindkét szervezet brüsszeli központjában folyamatosan nyomon követték a fejleményeket, és végig bizonyosra vették, hogy az őrizetbe vétel legkésőbb vasárnap estig megtörténik. A Népszabadság kérdésére válaszolva atlanti források elmondták: nyilvánvaló volt, hogy az új szerb kormány nem engedheti meg magának a meghátrálást. A jugoszláviai háborús bűnösöket üldöző hágai Nemzetközi Törvényszék szerint Belgrádnak feltétlen kötelessége átadni Szlobodan Milosevics jugoszláv exelnököt a nemzetközi bíróságnak. Lapunk kérdésére a törvényszéken azt mondták: a kiadatásnak néhány hónapon belül, de legkésőbb ez év végéig meg kell történnie. Milosevicsnek az albán lakosság 1999-es üldöztetéséért és legyilkoltatásáért is felelnie kell. Carla del Ponte főügyész álláspontja szerint a politikus háborús bűntettei súlyosabbak a hazai igazságszolgáltatásra tartozó bűneinél, azaz Belgrád nem pótolhatja Hágát. F.O. Az USA még nem döntött a segélyekről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK George W. Bush amerikai elnök vasárnap üdvözölte Milosevics letartóztatását, s sürgette, hogy emberiség elleni bűntettekért vonják felelősségre - jelentette a Reuters. - A letartóztatás fontos lépést jelent abba az irányba, hogy le lehessen zárni egy brutális diktatúra tragikus korszakát - közölte az amerikai elnök. Bush felszólította Belgrádot, hogy működjön együtt az ENSZ büntető törvényszékével, de arról nem nyilatkozott, hogy nyomást gyakorol-e majd a hágai per érdekében a jugoszláv vezetésre azzal, hogy megvonja a segélyeket. Ezek ügyében Powell külügyminiszter legkorábban ma tesz nyilatkozatot. Brüsszeli amerikai források lapunknak azt mondták: Washington esetleg kész megtenni azt a gesztust Belgrádnak, hogy nem köti a segélyek ügyét össze a letartóztatással. Az amerikai kormány korábban azzal fenyegette meg a Belgrádot, hogy nem folyósítja a beígért 50 millió dollárt, ha Milosevics március 31-ig nem kerül rács mögé. Tizennégy év a politikában A kommunista bankártól a „balkáni mészárosig” Szlobodan Milosevics politikai pályája a Tito-korszakban kezdődött, a hatvanas években. Az 1941-ben született jogi végzettségű kommunista bankár karrierjének csúcsára a régi Jugoszlávia felbomlasztásának véres időszakában élt, szerencsecsillaga pedig a maga kreálta „kis Jugoszlávia” mély válságának kellős közepén ért véget. Tizennégy évig volt a szerb-jugoszláv politika meghatározó személyisége. 1986-ban kezdődött nagypolitikai karrierje során (ekkor választatta meg magát a szerb kommunisták elnökévé) kíméletlenül leszámolt ellenfeleivel. Miután 1989-ben Szerbia elnökévé választották, az általa táplált nacionalizmusban hívő tömegek, majd az egész nemzet vezérének szerepében lépett fel. A hatalom megszédítette, bűvköréből képtelen volt szabadulni. Politikáját a szerinte veszélyeztetett szerbek védelmével próbálta legitimálni. „Nagy Szerbia” megvalósítására törekedett, de nacionalista terve a — Szlovéniára, Horvátországra és Boszniára kiterjesztett háborúkban elbukott. Harcias nacionalizmusa méltó partnerre talált Franjo Tudjman horvát elnökben, akinek 1991-ben függetlenné vált országát előbb megtámadta, majd titkos egyezséget kötött vele. A máig rejtélyes paktum értelmében 1992-ben előbb Milosevics vetette magát Boszniára az ottani szerbek védelmére hivatkozva, majd a következő évben szövetségese, Tudjman. A délszláv válságban közvetíteni próbáló külföldi diplomatákat évekig az orruknál fogva vezette, rendre becsapta őket. Cinizmusa, hajlíthatatlansága és makacssága fogalommá vált a Nyugaton. Balkáni hentesnek és ravasz rókának tartották. Nemzetközi szankciókkal és az ország elszigetelésével sem tudták sarokba szorítani. Milosevics fittyet hányt az ellene irányuló nemzetközi diplomáciai büntetőintézkedésekre, miközben országát a teljes nyomorba, politikai és gazdasági katasztrófába taszította. Első megzabolázására 1995-ig kellett várni. Bár a délszláv háborúkat lezáró daytoni békemegállapodás akkori aláírása óta a béketeremtő nimbuszával övezte magát, valójában elindult a bukás útján. A daytoni egyezményben ugyanis vállalta az együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel és a háborús bűnökkel gyanúsított személyek kiadatását. Szokásához híven ezt a kötelezettségét sem tartotta be. Helyette 1997-ben jugoszláv államfővé választatta magát. A súlyosbodó koszovói válságot újabb háborúval próbálta megoldani, ami 1999-ben a NATO beavatkozásához vezetett. Koszovói tevékenységéért a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök miatt vádat emelt ellene. A realitásokat figyelmen kívül hagyva Milosevics tavaly előre hozott választásokat írt ki - majd veszített. Tisztségétől azonban nem akart megválni. Hatalmából a belgrádi felkelés buktatta ki. Sz. J. Szlobodan Milosevics FOTÓ: REUTERS - PETAR KUJUNDZIC A diktátor három napja Március 30., péntek: A szerb parlament ülésén Ivkovics szocialista párti képviselő bejelenti: tudomására jutott, hogy letartóztatási parancs készül Milosevics ellen. A hír nyomán a volt államfő híveinek mintegy háromszáz fős csoportja a villához vonul, hogy élő kordont alkotva akadályozza meg a rendőri akciót. A B92 független rádió tíz órakor bejelenti: Milosevicset letartóztatták és az igazságügyi minisztérium fogdájába szállították. A hírt rövidesen kormányzati források is megerősítik, Belgrád tájékoztatja Brüszszelt és Washingtont. Igics, a diktátor jobbkeze cáfolja a hírt, Milosevics a villa kapujában üdvözli híveit. Március 31., szombat: A hajnali órákban kommandósok megostromolják a dedinjei villát, de ellenállásba ütköznek. A lövöldözés három sebesült áldozatot követel. Az akciót a vérontás elkerülése végett leállítják. Mihajlovics belügyminiszter sajtóértekezleten jelenti be: a kudarchoz hozzájárultak az épületet biztosító katonák is, mert együttműködtek az exelnök testőreivel. Milosevics bejelenti: élve nem fogják el. Válságtanácskozás kezdődik az államfői hivatalban. A kormányzat garanciákat ad, hogy a volt államfőt Jugoszláviában, korrupciós ügyek vádjával vonják felelősségre, és nem adják ki a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A belügyminiszter felszólítja Milosevics testőrségét: tegye le a fegyvert. A volt államfő ultimátumot kap, este nyolcig adja meg magát. Tárgyalások kezdődnek a megadás feltételeiről. Április 1., vasárnap: Hétórás huzavona után, hajnali fél ötkor őrizetbe veszik a volt elnököt, eközben lánya lövéseket ad le a rendőrökre, de senki sem sérül meg. Milosevicset hajnali fél ötkor a belgrádi központi börtönbe szállítják. Kommandósok a Milosevics-villánál fotó: reuters - Ivan milutinovics ISItS QfAGRO+MASHEXPO MACH-TECH szakkiállításainkat '—20. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás '’Wgé ^ 5. Nemzetközi gépgyártás-technológiai szakkiállítás a Budapesti Vásárközpontban! 2001. április 3-8. 2001. április 3-6. ,eta2»ScwSexK ® CHEMEXPO ’VsBUHEX SECUREX jenefciungexpo@hungexpo.hu 5. Nemzetközi vegyipari szakkiállítás 5. Nemzetközi munka-, tőz-,és biztonságvédelmi szakkiálítás ./ www.hungexpo.hu 2001. április 3-6. 2001. április 3-6. XXXI .