Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-02 / 77. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Milosevics rács mögé került Harmincnapos előzetes letartóztatásban a volt jugoszláv államfő HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte az illetékes belgrádi vizsgálóbí­ró Szlobodan Milosevicset. Ezt a volt ju­goszláv államfő ügyvédje közölte. A va­sárnap megkezdett meghallgatás során Milosevics ártatlannak vallotta magát. A meghallgatás kedden folytatódik. Vasárnap hajnalban hétórás tárgyalás után ért véget a Milosevics sorsa körüli belgrádi dráma: a volt elnök megadta magát, és a belgrádi központi börtönbe szállították. Milosevics péntek délután­tól kezdve két napon át nem volt hajlan­dó átvenni a bírósági idézést. A rendőr­ség szombat hajnalban sikertelen kísér­letet tett a volt államfő előállítására. Belgrádi tévék vasárnap kora reggel olyan felvételeket sugároztak, amelye­ken terepjárók kíséretében három sze­mélygépkocsi hagyta el a rendőrség által körülvett rezidenciát, illetve hajtott be a belgrádi központi börtönbe. A Politika belgrádi tévé szerb szocia­lista forrásból úgy értesült, hogy szom­baton Vojiszlav Kostunica jugoszláv és Milan Milutinovics szerb elnök is be­szélt Miloseviccsel. A Politika forrása szerint a rendőrség vasárnap hajnalban már a támadásra készült, ami egy „klasszikus deszantos akciót” jelentett volna. Előzőleg Vojiszlav Kostunica ki­jelentette: Senki, még Milosevics sem ér meg egy polgárháborút. Dusan Mihajlovics szerb belügymi­niszter felfedte, hogy Milosevics előállí­tása előtt egy ideig öngyilkossággal fe­nyegetőzött, sőt egy családján belüli megegyezésre hivatkozva közölte, hogy előbb feleségét és lányát is megöli. Ké­sőbb felfoghatta az ellenállás értelmet­lenségét, miután pártja mérsékelt képvi­selői megértették vele: nincs sehol az a sorsa miatt aggódó százezer tüntető, akiknek összegyűlésére számított. Braniszlav Ivkovics, Milosevics pártja, az SPS magas rangú tisztviselője el­mondta: Milosevics őrizetbe vétele előtt biztosítékot kapott arra nézve, hogy „egy háromszor elnökké választott sze­mélynek kijáró bánásmódban fog része­sülni”. Milosevics védőügyvédje, Tom­a Fila szerint „bizonyos megállapodás” született, és a volt elnök „önként” ment a fogházba. Milosevicset szolgálati beosztással való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják. Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter va­sárnap kizárta, hogy - legalábbis egy­előre - szóba jöhetne a hágai Nemzetkö­zi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt politikus párhuzamos belgrá­di-hágai felelősségre vonása. A hágai testülettel való együttműködéshez Belg­­rádban még el kell fogadni egy erre vo­natkozó törvényt. A vizsgálati fogság maximum hat hónapig tarthat. Az őrizetbe vételéről szóló első hírek előtt az újságírók öt lövést hallottak a re­zidencia felől. Sajtójelentések szerint ez a testőrök vezetőjének őrizetbe vétele idején történt. Sinisa Vucsinics ellenál­lást tanúsított és egy laktanyába próbált menekülni, de elfogták. Dusan Mihaj­lovics szerb belügyminiszter a B92 belg­rádi tévének elmondta, hogy a lövéseket Milosevics Marija nevű lánya adta le dühében, de a lövedékek senkit sem ta­láltak el. A Reuters jelentette, hogy a vértelennek mondott őrizetbe vételt megelőző lövésváltásokban két rendőr és egy fotós megsebesült. Néhányan pe­dig akkor sérültek meg, amikor az exel­­nök támogatóiból és ellenségeiből álló két csoport köveket hajigált egymásra. A LE MONDE KARIKATÚRÁJA 1 Deportálás, gyilkosság, hadijogsértés - vádak az exelnök ellen A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizs­gáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1999. május 27-én emelt vádat az akkor még hivatalban levő Milosevics jugoszláv elnök ellen a koszovói háborúban vállalt szerepéért. A „Milosevics és társai” címszó alatt vezetett hágai aktában szereplő (bukott) politikusokat emberiség elleni bűncselekményekkel gyanúsít­ják. Az első vádpont szerint mindannyian - így Milosevics is - felelősek a koszovói albánok deportálásért és meggyilkolá­sáért. A második vádpont a nemzetközi hadijog és hadviselési szabályok megsértésében tartja vétkesnek őket. Szerbiában a hatóságok hivatali visszaéléssel, bűnszövetke­zetben való részvétellel és sikkasztással gyanúsítják Milose­vicset. A vádirat szerint túllépte hatáskörét, az alkotmányt sértő utasításokat adott ki, amelyek zavarokat okoztak az ország fizetési rendszerében. Az egymilliárd német márkás károkozásért több mint ötévi szabadságvesztés szabható ki rá. Brüsszel elvárja a hágai kiadatást BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Európai Unió elnöki, a NATO főtit­kári nyilatkozatban üdvözölte Szlobodan Milosevics letartóztatását, de mindkét szervezet egyértelműen tudtul adta: a szerb diktátort „várják” Hágába. A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnö­ket vizsgáló Nemzetközi Bíróság to­vábbra is elvárja, hogy a szerbiai eljárás után kiadják a volt jugoszláv elnököt. Az Európai Unió és a NATO ma kö­zös nagyköveti tanácskozást tart Brüsz­­szelben. Ezt még pénteken tűzték ki. Várhatóan áttekintik az új szerbiai hely­zet hatását, különösen Macedónia, Ko­szovó és Bosznia vonatkozásában. Az atlanti szövetség tagállamainak vezetői sorban dicsérték Belgrádot, hogy „ki­várva a megfelelő pillanatot, helyesen eljárva őrizetbe vette Milosevicset”. Ugyanakkor a NATO gyorsabban, az unió türelmesebben, de mindenképpen elvárja, hogy a balkáni háborúk kirob­bantásáért fő felelősnek tartott volt el­nök az „otthoni köztörvényes eljárás” után a hágai bíróság elé kerüljön. A Nemzetközi Törvényszéken népirtás, emberiség elleni bűntett és a politikai el­lenfelek meggyilkoltatása ellene a vád. Az EU és a NATO egyaránt úgy ítéli meg, hogy Belgrád most igazolta valós és tartós elkötelezettségét a demokrati­kus nemzetközi értékrend mellett. Egyébként mindkét szervezet brüsszeli központjában folyamatosan nyomon kö­vették a fejleményeket, és végig bizo­nyosra vették, hogy az őrizetbe vétel legkésőbb vasárnap estig megtörténik. A Népszabadság kérdésére válaszolva atlanti források elmondták: nyilvánvaló volt, hogy az új szerb kormány nem en­gedheti meg magának a meghátrálást. A jugoszláviai háborús bűnösöket ül­döző hágai Nemzetközi Törvényszék szerint Belgrádnak feltétlen kötelessége átadni Szlobodan Milosevics jugoszláv exelnököt a nemzetközi bíróságnak. Lapunk kérdésére a törvényszéken azt mondták: a kiadatásnak néhány hónapon belül, de legkésőbb ez év végéig meg kell történnie. Milosevicsnek az albán lakosság 1999-es üldöztetéséért és legyilkoltatá­­sáért is felelnie kell. Carla del Ponte fő­ügyész álláspontja szerint a politikus há­borús bűntettei súlyosabbak a hazai igaz­ságszolgáltatásra tartozó bűneinél, azaz Belgrád nem pótolhatja Hágát. F.O. Az USA még nem döntött a segélyekről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK George W. Bush amerikai elnök vasár­nap üdvözölte Milosevics letartóztatását, s sürgette, hogy emberiség elleni bűntet­tekért vonják felelősségre - jelentette a Reuters. - A letartóztatás fontos lépést jelent abba az irányba, hogy le lehessen zárni egy brutális diktatúra tragikus kor­szakát - közölte az amerikai elnök. Bush felszólította Belgrádot, hogy működjön együtt az ENSZ büntető törvényszéké­vel, de arról nem nyilatkozott, hogy nyomást gyakorol-e majd a hágai per ér­dekében a jugoszláv vezetésre azzal, hogy megvonja a segélyeket. Ezek ügyében Powell külügyminiszter legko­rábban ma tesz nyilatkozatot. Brüsszeli amerikai források lapunknak azt mondták: Washington esetleg kész megtenni azt a gesztust Belgrádnak, hogy nem köti a segélyek ügyét össze a letartóztatással. Az amerikai kormány korábban azzal fenyegette meg a Belgrádot, hogy nem folyósítja a beígért 50 millió dollárt, ha Milosevics március 31-ig nem kerül rács mögé. Tizennégy év a politikában A kommunista bankártól a „balkáni mészárosig” Szlobodan Milosevics politikai pályája a Tito-korszakban kezdődött, a hatvanas években. Az 1941-ben született jogi végzettségű kommunista bankár karrier­jének csúcsára a régi Jugoszlávia fel­­bomlasztásának véres időszakában élt, szerencsecsillaga pedig a maga kreálta „kis Jugoszlávia” mély válságának kel­lős közepén ért véget. Tizennégy évig volt a szerb-jugoszláv politika meghatá­rozó személyisége. 1986-ban kezdődött nagypolitikai kar­rierje során (ekkor választatta meg magát a szerb kommunisták elnökévé) kímélet­lenül leszámolt ellenfeleivel. Miután 1989-ben Szerbia elnökévé választották, az általa táplált nacionalizmusban hívő tömegek, majd az egész nemzet vezéré­nek szerepében lépett fel. A hatalom megszédítette, bűvköréből képtelen volt szabadulni. Politikáját a szerinte veszé­lyeztetett szerbek védelmével próbálta le­gitimálni. „Nagy Szerbia” megvalósítá­sára törekedett, de nacionalista terve a — Szlovéniára, Horvátországra és Boszniá­ra kiterjesztett­­ háborúkban elbukott. Harcias nacionalizmusa méltó part­nerre talált Franjo Tudjman horvát el­nökben, akinek 1991-ben függetlenné vált országát előbb megtámadta, majd titkos egyezséget kötött vele. A máig rejtélyes paktum értelmében 1992-ben előbb Milosevics vetette magát Boszniá­ra az ottani szerbek védelmére hivatkoz­va, majd a következő évben szövetsége­se, Tudjman. A délszláv válságban közvetíteni pró­báló külföldi diplomatákat évekig az or­ruknál fogva vezette, rendre becsapta őket. Cinizmusa, hajlíthatatlansága és makacssága fogalommá vált a Nyugaton. Balkáni hentesnek és ravasz rókának tar­tották. Nemzetközi szankciókkal és az or­szág elszigetelésével sem tudták sarokba szorítani. Milosevics fittyet hányt az elle­ne irányuló nemzetközi diplomáciai bün­tetőintézkedésekre, miközben országát a teljes nyomorba, politikai és gazdasági katasztrófába taszította. Első megzabolázására 1995-ig kellett várni. Bár a délszláv háborúkat lezáró daytoni békemegállapodás akkori aláírá­sa óta a béketeremtő nimbuszával övezte magát, valójában elindult a bukás útján. A daytoni egyezményben ugyanis vállal­ta az együttműködést a hágai Nemzetkö­zi Törvényszékkel és a háborús bűnökkel gyanúsított személyek kiadatását. Szoká­sához híven ezt a kötelezettségét sem tar­totta be. Helyette 1997-ben jugoszláv ál­lamfővé választatta magát. A súlyosbodó koszovói válságot újabb háborúval pró­bálta megoldani, ami 1999-ben a NATO beavatkozásához vezetett. Koszovói te­vékenységéért a hágai Nemzetközi Tör­vényszék háborús bűnök miatt vádat emelt ellene. A realitásokat figyelmen kívül hagyva Milosevics tavaly előre hozott választá­sokat írt ki - majd veszített. Tisztségétől azonban nem akart megválni. Hatalmá­ból a belgrádi felkelés buktatta ki. Sz. J. Szlobodan Milosevics FOTÓ: REUTERS - PETAR KUJUNDZIC A diktátor három napja Március 30., péntek: A szerb parlament ülésén Ivkovics szocialista párti képvise­lő bejelenti: tudomására jutott, hogy le­­tartóztatási parancs készül Milosevics el­len. A hír nyomán a volt államfő hívei­nek mintegy háromszáz fős csoportja a villához vonul, hogy élő kordont alkotva akadályozza meg a rendőri akciót. A B92 független rádió tíz órakor bejelenti: Milosevicset letartóztatták és az igazság­ügyi minisztérium fogdájába szállították. A hírt rövidesen kormányzati források is megerősítik, Belgrád tájékoztatja Brüsz­­szelt és Washingtont. Igics, a diktátor jobbkeze cáfolja a hírt, Milosevics a vil­la kapujában üdvözli híveit. Március 31., szombat: A hajnali órákban kommandósok megostromolják a dedinjei villát, de ellenállásba ütköz­nek. A lövöldözés három sebesült áldo­zatot követel. Az akciót a vérontás elke­rülése végett leállítják. Mihajlovics bel­ügyminiszter sajtóértekezleten jelenti be: a kudarchoz hozzájárultak az épületet biztosító katonák is, mert együttműköd­tek az exelnök testőreivel. Milosevics bejelenti: élve nem fogják el. Válságta­nácskozás kezdődik az államfői hivatal­ban. A kormányzat garanciákat ad, hogy a volt államfőt Jugoszláviában, korrupci­ós ügyek vádjával vonják felelősségre, és nem adják ki a háborús bűnöket vizs­gáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A belügyminiszter felszólítja Milosevics testőrségét: tegye le a fegyvert. A volt ál­lamfő ultimátumot kap, este nyolcig adja meg magát. Tárgyalások kezdődnek a megadás feltételeiről. Április 1., vasárnap: Hétórás huza­vona után, hajnali fél ötkor őrizetbe ve­szik a volt elnököt, eközben lánya lövé­seket ad le a rendőrökre, de senki sem sérül meg. Milosevicset hajnali fél ötkor a belgrádi központi börtönbe szállítják. Kommandósok a Milosevics-villánál fotó: reuters - Ivan milutinovics ISItS QfAGRO+MASHEXPO MACH-TECH szakkiállításainkat '—20. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás '’Wgé ^ 5. Nemzetközi gépgyártás-technológiai szakkiállítás a Budapesti Vásárközpontban! 2001. április 3-8. 2001. április 3-6. ,eta2»S­cwSexK ® CHEMEXPO ’VsBUHEX SECUREX j­­­e­nefciungexpo@hungexpo.hu 5. Nemzetközi vegyipari szakkiállítás 5. Nemzetközi munka-, tőz-,és biztonságvédelmi szakkiálítás­­ ./­­ www.hungexpo.hu 2001. április 3-6. 2001. április 3-6. XXXI .

Next