Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-09 / 83. szám

$0 ^ www.nepszabadsag.hu ^ //&t­ DPs\ A 20 oldal, 76 forint jr ___ ___ ___ ___ fs / a '1^ a A\ , - j,/jj. \ .)/. \. LA­­_r_i _J 2001. ÁPRILIS 9., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP __________________LIX., 83. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Tetszetős terv, kevés eredmény A tavalyinál kétszer többet, 200 millió forintot költ a kormány roma tanulók ösztöndíjaira, két új kollégium is épül számukra. Foglalkoztatásukat és egész­ségi állapotuk javítását is milliárdos programok szolgálják majd. A roma em­léknapon kiadott amerikai kongresszusi nyilatkozat szerint e nemzetiség helyze­te Európában nem javult. 5. oldal Húsvét előtt tálcán viszik a tojást A kereskedők felkészültek a húsvéti vá­sárlási rohamra. Ötszáz forintot sem kell fizetni egy tálca tojásért, az olasz korlá­tozás miatt itt a báránybőség. 11. oldal Kockáztat a Defenddel az MFB? Saját biztonságtechnikai cégének feltő­késítése helyett többséget szerzett a Defend Kft.-ben a Magyar Fejlesztési Bank. Miért döntöttek így, és miért ke­rült át a bankhoz az ÁPV Rt.-től tizenkét agrártársaság? - ezekre a kérdésekre vá­laszol Baranyay László vezérigazgató­helyettes. 12. oldal Az utca az NTV mellett Oroszország több városában is tüntettek a hét végén az NTV kereskedelmi tele­vízió függetlensége mellett. A közvéle­mény mögöttük áll, de megbomlani lát­szik az újságírók egysége, az NTV két meghatározó egyénisége bejelentette tá­vozását. 2. oldal Gyerekverő rendőrök Beleden? GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL * Engem csak kétszer ütöttek fejbe, de a felhangosított rádió ellenére is hallot­tam, ahogyan a többieket verik a másik szobában - mondta el tegnap győri tudó­sítónknak egy tizenhárom éves kisfaludi kisfiú, akit január közepén az iskolából — szülei tudta nélkül­­ vittek el a rend­őrök a Győr-Moson-Sopron megyei Be­led rendőrőrsére. Egy tizenhét éves fiút pedig a vépi mezőgazdasági szakközép­­iskolából, a tanulók és a tanárok szeme láttára megbilincselve kísértek a rendőr­autóig, s szállították Beledre. Ez a ta­nuló is azt állítja, hogy több mint tízszer megütötték, sérüléseiről látleletet is fel­vettek a kapuvári kórházban. A fiatalokat azzal gyanúsították, hogy betörtek a kisfaludi iskolába és az italle­­rakatba. A fiatalok egybehangzóan azt mondják: addig WC-re sem mehettek ki, amíg ki nem találtak egy vallomást. A kikényszerített vallomásnak azon­ban nem sok hasznát vették a rendőrök, mert utóbb előkerültek a valódi tettesek, egyikük még elnézést is kért a gyerekek­től, hogy miattuk bántották őket. A szülők kényszervallatás és könnyű testi sértés miatt feljelentést tettek az ügyészségi nyomozó hivatalnál. A rend­őrök tagadják a vádakat. A rendőrség visszautasítja, hogy a feljelentés miatt zaklatnák Kisfalud lakóit. Riportunk a 8. oldalon A koalíció győzött Dabason A szavazatok több mint felét szerezte meg Szűcs Lajos - Az MSZP-jelölt is növelte voksai számát A koalíció jelöltje, Szűcs Lajos nyerte a vasárnapi időkö­zi parlamenti választást a Pest megyei 14-es számú vá­lasztókerületben. A leadott szavazatok alapján a követ­kező sorrend alakult ki: Szűcs Lajos (Fidesz-FKGP— MDF) 8124, Kovács István (MSZP) 5787, Nagy Ferenc (SZDSZ) 436, Palotai Sándorné Bodó Ágnes (Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület) 168, Juhász Károly (Zöld Demokraták) 163 és Komjáti Jakab (KDNP) 139. A dabasi választókerülethez tartozó 15 településen azért kellett kiírni a választást, mert tavaly autóbaleset­ben elhunyt Búza Attila, a térség fideszes képviselője. A március 25-i első fordulóval szemben a vasárnapi második forduló érvényes és eredményes volt. A sza­vazásra jogosult 52 340 választópolgár közül 14 817 szavazott, ami 28,3 százalékos részvételt jelentett. (A második körben már csak 25 százalékos részvétel kel­lett az érvényességhez.) Az első fordulóhoz képest a koalíció növelte előnyét az MSZP-vel szemben. Két héttel ezelőtt Szűcs Lajos 5581, Kovács István 4859 szavazatot kapott. A különbség növelésében nyilvánvalóan közreját­szott, hogy a második fordulóban már nem indult a MIÉP és az MDNP. A MIÉP a nemzeti erők sikere ér­dekében ugyanis visszaléptette Franka Tibort, aki az első fordulóban 1969 szavazattal, 13 százalékos ered­ménnyel a harmadik helyen végzett. Nem indult az MDNP és a Vállalkozók Pártja közös jelöltje, Pusztai Erzsébet, a néppárt elnöke sem, aki az első körben 5,8 százalékkal, 832 szavazattal a negyedik volt. Részletek a 4. oldalon Érvényes és eredményes volt a szavazás fotó: domaniczky avadar Nyugdíjemelés: 13-14 százalék Az utolsó negyedévtől ingyenes lesz a fogtömés és a gyökérkezelés A tervezettnél magasabb infláció miatt az idén nem 10,3, hanem 13-14 száza­lékkal emelkednek a nyugdíjak - így döntött a kormány a hét végén. A meg­emelt nyugdíjakat, januárig visszame­nőlegesen, nyár elejétől fizetik az érin­tetteknek. Az utolsó negyedévtől ingye­nes lesz a fogtömés és a foggyökérkeze­­lés. A kabinet döntése értelmében foly­tatják az iskolatejprogramot. Informális ülést tartott a kormány hét végén Gödön. A tanácskozást követő tá­jékoztatón Varga Mihály pénzügyminisz­ter bejelentette: az infláció lassabban csökken a vártnál, ezért a nyugdíjasok az idei 10,3 százalék helyett 13-14 százalé­kos nyugdíjemelésben részesülnek. A nyugdíjasok a nyár elejétől kapják az emelt járadékot. Az emelés visszamenő­­leges hatályú lesz, tehát a nyugdíjasok nyár elején egy összegben megkapják a január elsejétől járó emelt összeget is. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg át­lagosnak tekinthető 32 ezer forintos nyugdíj az idén 35-36 ezer forintra emel­kedik. Az eredetileg tervezett 15 milliárd helyett a kormány az idén 45 milliárdot fordít nyugdíjemelésre. A különbözetet a vártnál magasabb infláció miatt megnö­vekvő adó- és társadalombiztosítási be­vételek fedezik majd. A kormány az inf­lációs előrejelzésének módosítását a Gaz­dasági Tanács hétfői ülésén kívánja meg­tárgyalni a gazdasági élet szereplőivel. A nyugdíjrendszer hosszú távú átalakí­tásáról a kormány olyan elvi határozatot hozott, hogy az állami nyugdíj-biztosítási rendszert kell erősíteni. A nyugdíjasok ugyanis a jövőben is az államtól kapják az ellátásuk háromnegyedét. Kérdésre a pénzügyminiszter közölte, nem tárgyal­tak arról, hogy növeljék vagy csökkent­sék a nyugdíjjárulék magánpénztárakba átutalható részét. A kabinet elfogadta az egészségügyi miniszter által kidolgozott 13 pontos cse­lekvési tervet, amelynek legfontosabb eleme a hosszú távú népegészségügyi program. Mikola István egészségügyi mi­niszter elmondta, akciót indítanak többek közt a szív- és érrendszeri, a daganatos, a mozgásszervi betegségek kialakulásának megelőzése érdekében, felgyorsítják a háziorvosi praxisok privatizációját. Ez utóbbi részeként az ingatlanok és az or­vosi technikák is a háziorvosok tulajdo­nába kerülhetnek. A miniszter közölte, az év utolsó negyedétől ingyenessé válik a fogtömés és a foggyökérkezelés, jelenleg ugyanis a 18 és a 65 év közötti korosz­tályoknak fizetniük kell ezért az ellátá­sért. A kormány biztosítja a hosszú távú cselekvési program végrehajtásához szükséges több tízmilliárd forintot. Borókai Gábor kormányszóvivő beje­lentette: tovább folytatódik az iskolatej­akció. Korábban a program leállítása mellett döntött az FVM, mert az Állami Számvevőszék kifogásolta, hogy a tárca törvénybe ütköző módon a piacra jutási alapból, pályáztatás nélkül nyújtott támo­gatást. Arra a kérdésünkre, hogy a továb­biakban milyen keretből állja a kormány a program folytatását, a pénzügyminisz­ter azt válaszolta: a szükséges források az FVM rendelkezésére állnak. Bednárik Imre Már nem „gyanúsak” a nagycsaládosok Változóban a közvélekedés - A friss adatokra még várni kell Egy gyerek, két szoba, két kerék - némi leegyszerűsítéssel itt tart a tavaly meghirdetett „tízpontos” miniszterelnöki program végrehajtása. A szakértők elem­zései és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mindenesetre a ten­denciák kedvezőek. A társadalom több­sége például - változtatva korábbi véle­ményén - ma már nem tartja devianciá­nak a „három gyerek” vállalását, ám az is igaz, hogy a gyarapodásról árulkodó fo­lyamatok gyökerei a nyolcvanas évek vé­gére, a kilencvenes évek elejére nyúlnak vissza, s a demográfiai adatok egy része több évvel ezelőtti állapotot tükröz. A mai helyzetről néhány hét múlva alkotha­tunk egészen precíz képet, amikor a KSH közzéteszi a népszámlálási kérdőívek fel­dolgozásának első eredményeit. Részletek az 5. oldalon A GYERMEKEK SZÁMA A „SOKGYERMEKESÉNEK VÉLT CSALÁDOKBAN* Forrás: NKI * N-18 évesek és idősebbek 1000 fős mintája/vizsgálati év NÉPSZABADSÁG-grafika ­ A Schengen-tagság húszmilliárd forintba kerül Húszmilliárd forintot költ Magyaror­szág a schengeni határvédelem kiépí­tésére. A migrációs szempontból leg­veszélyesebb román határt máris hőkamerák őrzik. Kérdés azonban, mi legyen a szlovák és a szlovén határ­ral: most az EU-tól várunk választ ar­ra, velünk együtt vagy csak utánunk csatlakozik-e ez a két ország. MUNKATÁRSUNKTÓL Mobil hőkamerák, járőrhajók, helikopte­rek és éjjellátó eszközök - efféle felsze­relések jelennek meg Magyarország ha­tárain. Mivel az EU-belépéssel együtt a schengeni térséghez is csatlakozni sze­retnénk, a határőrizetet már most erősíte­nünk kell. EU-tagként ugyanis a magyar határ egy része válik az unió „védőbás­tyájává”, ezen átjutva bárki szabadon közlekedhet majd Nyugat-Európában. A szigorú védelmet jelenleg építi ki Ma­gyarország a horvát-szerb-román­­ukrán határszakaszon. Nyilvánvaló, hogy ezek az államok később kerülnek be az EU-ba, így a schengeni rendszer errefelé jó néhány évig működik majd. Nem véletlen, hogy a fejlesztés Romá­nia határán kezdődött meg: az illegális be­vándorlás szempontjából a szomszédos országok közül ezt tartják a legveszélye­sebbnek a szakértők. A mikrobuszba be­szerelt hőkamerák segítségével egy hónap alatt ötszáznál több embert fogtak el a zöldhatáron, főként kurdokat, afgánokat és más ázsiai államokból érkezőket. A vízumköteles országok feketelistájá­ról az EU-tagállamok a mai napig nem vették le Romániát, és erre egy ideig nincs is esély. A fő kifogás, hogy Romá­niába még mindig túl könnyű bejutni: a törökök például vízum nélkül utazhatnak oda, de más országokkal szemben is könnyített vízumkötelezettség van ér­vényben. A románok Moldávia határá­nak őrizetét sem oldották meg: személyi igazolvánnyal juthatnak be onnan a pol­gárok, akik ezután hivatalosan is román útlevelet igényelhetnek. További súlyos lemaradásnak számít, hogy a hamisítás ellen védett román útleveleket és szemé­lyiket csak most kezdték el osztani. Schengen-tagság... folytatás a 3. oldalon

Next