Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-17 / 89. szám
Iskolabezárások és -összevonások Az elmúlt években nagy vihart kavartak az önkormányzatok meg-megújuló iskolabezárási-összevonási akciói, mégis, az általános iskolák száma nagyjából ugyanannyi, mint 1990-ben, miközben a korosztály létszáma tíz százalékkal csökkent. A középiskolák száma viszont jelentősen emelkedett. Az elmúlt években nagy vihart kavartak az önkormányzatok meg-megújuló iskolabezárási-összevonási akciói. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az idén nem várható újabb hullám, mert a választásokhoz közeledve a helyhatóságok tartózkodnak a népszerűtlen lépésektől. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára is azt állítja: most csak ott kerül sor „racionalitásra” - például Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban -, ahol az önkormányzatok belső vitái miatt eddig elmulasztották ezt a fájdalmas, ám a gyereklétszám - 1990 óta országos szinten tízszázalékos, azaz kétszázezres - csökkenése miatt elkerülhetetlen lépést. Nádor Rudolfné, a Kistelepülések Országos Szövetségének elnöke szerint az iskola léte önmagában nem meghatározó tényező a település lakosságmegtartó képessége szempontjából, fontosabbnak tekintik az emberek például az utak állapotát, a közlekedési lehetőségeket, az infrastruktúra állapotát, egyebek közt a csatornázottságot. A nagyvárosból az agglomerációba költözés miatt azonban eltérő tendenciák is megfigyelhetők, a Pest megyei Telki lakossága például úgy felduzzadt kiköltöző pestiekkel, hogy azok gyermekeinek új iskola épül a községben, amit ősszel adnak át. A középiskolák száma viszont jelentős mértékben szaporodott az elmúlt 11 évben: 727-ről 1274-re. Ennek oka egyrészt a középiskolás korosztály létszámnövekedése, másrészt az érettségi iránti igény fokozódása. 1990-ben a 18 évesek 37 százaléka rendelkezett érettségivel, ma 54 százalékuk. P.R. ISKOLÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Forrás: Jelentés a közoktatásról, KSH, Írisz Sulinet NÉPSZABADSÁG-grafika NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. ÁPRILIS 17., KEDD Húsvéti ünnep, profán örömök Körmenet, szentmise, istentisztelet - Néprajzi bemutató, locsolódás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe, a húsvét keretében szombaton országszerte körmenetek indultak a katolikus templomokból. Nagypénteken és nagyszombaton a harangok nem szólaltak meg. Vasárnap és hétfőn a katolikusok országszerte szentmisével, a protestánsok istentisztelettel ünnepeltek. Húsvéthétfő a locsolás ideje: a népi hagyományoknak megfelelően a városokban és a falvakban meglocsolták a lányokat és asszonyokat. A keresztény hagyomány a húsvéti locsolást a keresztelésre vezeti vissza, amely hajdan vízbemerítéssel, leöntéssel történt. Más magyarázat szerint ez a mulatság a vidámság túlcsordulásának jeleként került a húsvéti szokások közé. Magyarországon ebben az évben is munkaszüneti nap volt. Országszerte gazdag programkínálatot állítottak össze húsvét- vasárnapra éshétfőre. Szentendrén és Hollókőn például néprajzi bemutatókat, számos helyen pedig locsolódást tartottak. Locsolkodók bemutatója Hollókőn FOTÓ: SOPRONYI GYULA Országos program lesz a tájsebészet Tájsebészet néven országos programot indít az illegális hulladéklerakók feltérképezésére a Hulladék Munkaszövetség. Az akció várhatóan szeptemberben indul, és a tanév végéig tart. Az eddigi négy mintaprogram tapasztalatai szerint illegális lerakóból több van, mint legálisból. Hasonló program elindításán a szaktárcánál is dolgoznak. Bármilyen útvonalon érkezik valaki Nyíregyházára, garantáltan illegális hulladéklerakók szegélyezik az útját - állapította meg a helyi E-Misszió Környezetvédelmi Egyesület, amikor a Hulladék Munkaszövetség Tájsebészet elnevezésű akciójának mintaprogramjaként elkészítette a város és környéke hulladékkörképét. A térségben összesen 85 folyamatos fertőzés, tűz- és balesetveszélyt, illetve környezeti kockázatot jelentő — illegális lerakót derítettek fel. Hasonló mintaprogram eddig négy helyen (Nyíregyháza mellett Hajdúböszörményben, Vágón és a Rákos-patak vízgyűjtőjén) zajlott le az országban. Mint Szilágyi Lászlótól, a program koordinátorától megtudtuk, a felmérést mindenütt környezetvédő szervezetek aktivistái, illetve iskolások végezték, s a megtalált szemét egy részét - a helyi önkormányzat, illetve a kommunális szolgáltató segítségével - már el is takarították. Szilágyi László lapunknak elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint illegális lerakóból jóval több van, mint legálisból (utóbbiból több mint háromezret tartanak nyilván), ami főleg azért riasztó, mert még a legális lerakók többsége sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A Humusz az őszi tanévkezdéskor országos programmá fejlesztve folytatja a hájsebészetet, s olyan katasztert készít a lerakókról, amelyet fel lehet használni a szennyezett területek megtisztításához - közölte a koordinátor. Lapunk információi szerint Tisztább Magyarországért címmel hasonló programot készít elő a környezetvédelmi tárca is. A KÖM és a Humusz szakértői tárgyaltak az együttműködés lehetőségéről. Felmerült, hogy a tárca részt venne a fajsebészet finanszírozásában, ám erre csak akkor van lehetőség, ha a zöldek sikeresen pályáznak a környezetvédelmi alapnál. A Tisztább Magyarországért programot elsősorban vállalkozásoknak hirdetik meg, a pályázatokat várhatóan még tavasszal kiírják. H. M. Kábeltévék: lezárult a területszerzési harc Folytatás az 1. oldalról A jogszabályok szerint egyetlen kábelszolgáltató sem szerezhet az ország lakosságának hatodánál több előfizetőt. (A cég hatásos lobbijának köszönhetően az egységes hírközlési törvény tervezetében egyelőre szerepel a megkötés eltörlése.) A terjeszkedés másik, a konkurenseket is érintő gátja a Fővárosi Közgyűlésnek az a határozata, amely szerint az út- vagy járdaburkolat helyreállításán felül kártérítést kell fizetniük a távközlési vezetékeket lefektető cégeknek. Az eljárás átvételét több vidéki helyhatóság is tervezi. A költségeket akár a duplájára is növelő határozat ellen az UPC az alternatív távközlési cégekkel együtt az Alkotmánybírósághoz fordult. A terjeszkedés helyett a kábelszolgáltatók már a hálózatfejlesztésre koncentrálnak, így készülnek arra, hogy belépjenek a távközlési piacra. Sokkal nagyobb üzlet ugyanis a telefon és az internetszolgáltatás, mint a tévéműsorok terjesztése. (A Matáv monopóliuma az év végén szűnik meg.) A területszerzési harc lezárulta azonban nem teremtett egyértelmű helyzetet az előfizetők számára. Követhetetlenek a programok, állandóan változik a kínálat és emelkednek a tarifák. A Gazdasági Versenyhivatal jelenleg hat kábelszolgáltatónál vizsgálja, hogy visszaél-e erőfölényével. Az év elején a társaságok 15-40 százalékkal emelték tarifáikat, de az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy milyen lehetősége van egy cégnek az általa ajánlott programcsomag egyoldalú megváltoztatására. A fővárosban a két legnagyobb, öszszesen több mint háromszázezer előfizetővel rendelkező szolgáltató, az UPC és a MatávkábelTV Kft. már kiépítette hálózatát a legértékesebb területeken. A budapesti piacnak meghatározó szereplője a nem kábelen fogható adásokat kínáló Antenna Hungária Rt. Budapesten és harminc kilométeres körzetében tavaly szeptemberig körülbelül háromszázezren nézték a műsorokat a cég AMMikro szolgáltatásán, de csak százharmincezren fizettek érte. Az AMMikro helyébe lépő AntennaMikro adása azonban a szerződéskötés után már csak bérelhető dekóderrel nézhető. Az AH az ideiglenesen még ingyen fogható, magyar nyelvű csatornákat csak addig sugározza mindenki számára hozzáférhetően, amíg ki nem elégítik az első, majd a második dekóder iránti igényeket. Eddig több mint nyolcvanezren fizettek elő a szolgáltatásra. A fővárosban a nagy kábelszolgáltatók a legtöbb kis céget bekebelezték már, de volt, ahol ellenálltak az ajánlatoknak. A kicsik között nagynak számító Radiant Rt.-t is megkörnyékezték vételi ajánlatokkal, de mint azt a társaság kábeltelevíziós üzletágának igazgatója, Gattyán Zsolt elmondta, nem akarják eladni a céget. A Radiantnak a XIX. kerületben, valamint Ürömön több mint nyolcezer előfizetője van. Egy másik „kis-nagy” céget, a Corvintel Kft.-t sem kerülték el az ajánlatok, de a cég vezetői nem álltak kötélnek. A Corvintel a XII. kerületben szolgáltat, mintegy hatezer előfizetője van. Haszán Zoltán-Prém András Árak és szolgáltatások A szolgáltatások árai meglehetősen változatosak a piacvezető UPC-nél, hiszen a soros rendszeren, ahol nincsenek csomagok, 1200-1600 forintot kell fizetni 23-25 csatornáért. A csillagpontos rendszerben a 3-5 csatornát tartalmazó szociális csomag 500 forintba kerül, az alapcsomagért, amellyel újabb 13-19 csatornát lehet fogni, 1500 forintot kell fizetni. A 33-45 programot adó bővített csomag pedig legfeljebb 2448 forintba kerül. A UPC-nél akkor lesz majd egységes a kínálat és a díjszabás Budapesten, amikor az összes fővárosi előfizető a Kinizsi utcai székházban lévő központi állomásról kapja az adást. Ebben az esetben a legolcsóbb, 5 programot tartalmazó csomag ára 500, míg a legdrágább, 48 csatornásé 2450 forintba kerül majd. A hálózatfejlesztések miatt a Matávkábelnél is az UPC-hez hasonló áttekinthetetlenség jellemzi az előfizetési díjakat. Budapesten, soros rendszerben 595-1400 forint között vannak az árak. Csillagpontos rendszeren, programcsomagtól függően, legkevesebb 280, legfeljebb 2200 forintot kell fizetni. Az Antenna Hungária Rt.-nél a két dekóder bérlését biztosító szerződés szerint készülékenként 9800 forint egyszeri hozzáférési díjat kell fizetni, de ez az összeg kisebb is lehet, attól függően, hogy hány évre kötelezi el magát az előfizető. Emellett a 4 csatornát tartalmazó induló csomagért 190, a 23 programot kínáló alapcsomagért pedig 990 forintot és a dekóderek bérleti díját - az első készülékért 350 forintot, és ha igénylik, akkor a másodikért újabb 400-at - kell fizetni havonta. Soros rendszer: a karácsonyfaégőhöz hasonlóan egymás után vannak bekötve az előfizetők. Ebben a rendszerben nincs egyéni választási lehetőség, mindenki ugyanazt a csomagot kapja. Csillagpontos rendszer: minden egyes háztartás külön-külön csatlakozik a fővezetékhez. Ez lehetőséget ad arra, hogy a szolgáltatók egyéni csomagokat állítsanak össze, illetve megoldható a kétirányú kommunikáció is. Telefon- és internetszolgáltatás csak ebben a rendszerben képzelhető el. AntennaMikro: mikrohullámon továbbítja műsorait, tavaly ősz óta csak dekóderrel fogható. Az AntennaMikro-szolgáltatás a fővárosban és környékén érhető el. Bérkompenzációt követel a KKDSZ A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma rendkívüli kongresszusának öszszehívását kezdeményezi várhatóan szerdára tervezett ülésén a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete. A kulturális alapellátásban dolgozók többsége ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy a közszférát képviselő konföderáció olyan egyezséget kötött a kormánnyal, amelyre nem volt felhatalmazása. Vadász János, a KKDSZ elnöke azzal indokolta indítványukat: soha nem fordult elő, hogy fontos kérdésről „többségi” és nem konszenzusos alapon határozott volna a szövetség. Attól tart, hogy a kialakult helyzet a SZÉF széthullásához vezet. Lapunknak elmondta: már eljuttatták a konföderáció vezetőihez a SZÉF reformját elősegítő javaslataikat, amelyek „erkölcsileg megalapozzák azt, hogy bármit kezdeményezhessenek”. A szerdai elnökségi ülésen kialakítják a kormány inflációs prognózisváltásához igazodó bérkövetelésüket is. Az előzetes elképzelések szerint négy-öt százalékos korrekciót igényelnek majd a közalkalmazotti bértáblában, a költségvetési többlettámogatás együttes biztosításával. Ez azt jelenti, hogy az összességében 12,75—13,75 százalék közötti idei bérfejlesztés megfelel annak a megállapodásnak, amelyben a kormány a reálbér-pozíciók megőrzését vállalta. Vadász azt kizárta, hogy a bérkompenzáció létszámcsökkentéssel járjon együtt. K. J. E. Röviden Szóvivő a Magyar Rádióban Krassó László, a külföldi adások főszerkesztője lett a Magyar Rádió szóvivője. Szíjártó István, a Magyar Rádió Rt. ügyvezetője április 15-től bízta meg a közszolgálati intézmény szóvivői feladatának ellátásával Krassót, aki a megbízatást az intézmény új elnökének megválasztásáig vállalta. (MTI) Megszűnik három Juszt-műsor Megszűnik a Magyar ATV esténként látható Juszt László-műsorok közül három, kettőt pedig a műsorvezető helyett a televízió finanszíroz a jövőben. Juszt lapunknak elmondta: a műsorok gyártását anyagilag nem bírta tovább. Úgy tudjuk, hogy a produkciók több tízmilliós veszteséget termeltek, ennek kommentálásától azonban Juszt elzárkózott. Lekerül a képernyőről a Fiala János által vezetett Jancsiszög, a Hyde Park Comer és az Össztűz. A két legnézettebb produkciót, a Sajtóklubot és Juszt beszélgetős műsorát átveszi az ATV. Ezeket továbbra is Juszt vezeti majd, miként a Sajtóklub Extrát, amelynek vendégei humoristák lesznek. Az egyik megszűnő műsor helyére az ATV Lovas Istvánt kérte fel, hogy indítson ott egy félórás produkciót. (H. Z.) 5 Regnum Marianum: kezdődik a per Szerdán kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak az öt 18 év körüli budapesti gimnazistának, köztük két fiatalkorúnak a büntetőpere, akiket az ügyészség a városligeti Regnum Marianum-templom helyén álló fakereszt tavaly november 1-jei ledöntésével vádol. A fiatalkorú J. Dávid elsőrendű vádlottat garázdaság bűntettével, továbbá rongálás és önkényuralmi jelkép használatának vétségével, négy társát pedig garázdasággal és rongálással vádolják. (MTI) A MEASZ a kormány javaslatáról A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége hétfői közleményében sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a kormányzat sem április 4-én, sem április első felének valamelyik napján nem emlékezett meg a jelentős emberáldozatokkal, pusztítással járó háború befejezéséről. A közlemény emlékeztet: a kormány törvényjavaslatában a Magyar Hősök Emlékünnepévé kívánja nyilvánítani május utolsó vasárnapját, amely már hosszú évek óta a gyermeknap Magyarországon. Aggályosnak tartanák, ha a gyermekek napja átpolitizálódna. (Munkatársunktól) Rákóczitelep önállóságára szavaztak A Nógrád megyei Rákóczitelep 2002- ben, az önkormányzati választások napján önálló községgé válhat, ugyanis a szombaton tartott helyi népszavazáson a telep Bátonyterenye városától való elválására voksolt a szavazók többsége. Az 569 rákóczitelepi lakos közül 328-an járultak az urnákhoz, s a leadott voksokból 327 érvényes volt. Az önállóságra 246- an, ellene pedig 81-en szavaztak. (MTI)