Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-17 / 89. szám

Iskolabezárások és -összevonások Az elmúlt években nagy vihart kavar­tak az önkormányzatok meg-megúju­­ló iskolabezárási-összevonási akciói, mégis, az általános iskolák száma nagyjából ugyanannyi, mint 1990-ben, miközben a korosztály létszáma tíz százalékkal csökkent. A középiskolák száma viszont jelentősen emelkedett. Az elmúlt években nagy vihart kavar­tak az önkormányzatok meg-megújuló iskolabezárási-összevonási akciói. Zon­­gor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az idén nem várható újabb hullám, mert a választásokhoz közeledve a helyható­ságok tartózkodnak a népszerűtlen lépé­sektől. Árok Antal, a Pedagógusok Szak­­szervezetének titkára is azt állítja: most csak ott kerül sor „racionalitásra” - pél­dául Hódmezővásárhelyen, Dunaújvá­rosban -, ahol az önkormányzatok belső vitái miatt eddig elmulasztották ezt a fáj­dalmas, ám a gyereklétszám - 1990 óta országos szinten tízszázalékos, azaz két­százezres - csökkenése miatt elkerülhe­tetlen lépést. Nádor Rudolfné, a Kistelepülések Or­szágos Szövetségének elnöke szerint az iskola léte önmagában nem meghatározó tényező a település lakosságmegtartó ké­pessége szempontjából, fontosabbnak te­kintik az emberek például az utak állapo­tát, a közlekedési lehetőségeket, az inf­rastruktúra állapotát, egyebek közt a csa­tornázottságot. A nagyvárosból az agglomerációba költözés miatt azonban eltérő tendenciák is megfigyelhetők, a Pest megyei Telki la­kossága például úgy felduzzadt kiköltöző pestiekkel, hogy azok gyermekeinek új iskola épül a községben, amit ősszel ad­nak át. A középiskolák száma viszont jelentős mértékben szaporodott az elmúlt 11 év­ben: 727-ről 1274-re. Ennek oka egyrészt a középiskolás korosztály létszámnöve­kedése, másrészt az érettségi iránti igény fokozódása. 1990-ben a 18 évesek 37 százaléka rendelkezett érettségivel, ma 54 százalékuk. P.R. ISKOLÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Forrás: Jelentés a közoktatásról, KSH, Írisz Sulinet NÉPSZABADSÁG-grafika NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. ÁPRILIS 17., KEDD Húsvéti ünnep, profán örömök Körmenet, szentmise, istentisztelet - Néprajzi bemutató, locsolódás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe, a húsvét ke­retében szombaton országszerte körmenetek indultak a katoli­kus templomokból. Nagypénteken és nagyszombaton a haran­gok nem szólaltak meg. Vasárnap és hétfőn a katolikusok or­szágszerte szentmisével, a protestánsok istentisztelettel ünne­peltek. Húsvéthétfő a locsolás ideje: a népi hagyományoknak megfelelően a városokban és a falvakban meglocsolták a lányokat és asszonyokat. A keresztény hagyomány a húsvéti lo­csolást a keresztelésre vezeti vissza, amely hajdan vízbemerí­téssel, leöntéssel történt. Más magyarázat szerint ez a mulatság a vidámság túlcsordulásának jeleként került a húsvéti szokások közé. Magyarországon ebben az évben is munkaszüneti nap volt. Országszerte gazdag programkínálatot állítottak össze húsvét- vasárnapra és­­hétfőre. Szentendrén és Hollókőn pél­dául néprajzi bemutatókat, számos helyen pedig locsolódást tartottak. Locsolkodók bemutatója Hollókőn FOTÓ: SOPRONYI GYULA Országos program lesz a táj­sebészet Tájsebészet néven országos programot indít az illegális hulladéklerakók fel­­térképezésére a Hulladék Munkaszö­vetség. Az akció várhatóan szeptem­berben indul, és a tanév végéig tart. Az eddigi négy mintaprogram tapasztala­tai szerint illegális lerakóból több van, mint legálisból. Hasonló program elin­dításán a szaktárcánál is dolgoznak. Bármilyen útvonalon érkezik valaki Nyíregyházára, garantáltan illegális hul­ladéklerakók szegélyezik az útját - álla­pította meg a helyi E-Misszió Környezet­védelmi Egyesület, amikor a Hulladék Munkaszövetség Tájsebészet elnevezésű akciójának mintaprogramjaként elkészí­tette a város és környéke hulladékkör­képét. A térségben összesen 85­­ folya­matos fertőzés, tűz- és balesetveszélyt, il­letve környezeti kockázatot jelentő — ille­gális lerakót derítettek fel. Hasonló mintaprogram eddig négy he­lyen (Nyíregyháza mellett Hajdúböször­ményben, Vágón és a Rákos-patak víz­gyűjtőjén) zajlott le az országban. Mint Szilágyi Lászlótól, a program koordináto­rától megtudtuk, a felmérést mindenütt környezetvédő szervezetek aktivistái, il­letve iskolások végezték, s a megtalált szemét egy részét - a helyi önkormány­zat, illetve a kommunális szolgáltató se­gítségével - már el is takarították. Szilágyi László lapunknak elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint illegális lera­kóból jóval több van, mint legálisból (utóbbiból több mint háromezret tartanak nyilván), ami főleg azért riasztó, mert még a legális lerakók többsége sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak.­­ A Humusz az őszi tanévkezdéskor orszá­gos programmá fejlesztve folytatja a háj­­sebészetet, s olyan katasztert készít a le­rakókról, amelyet fel lehet használni a szennyezett területek megtisztításához - közölte a koordinátor. Lapunk információi szerint Tisztább Magyarországért címmel hasonló prog­ramot készít elő a környezetvédelmi tár­ca is. A KÖM és a Humusz szakértői tár­gyaltak az együttműködés lehetőségé­ről. Felmerült, hogy a tárca részt venne a fajsebészet finanszírozásában, ám erre csak akkor van lehetőség, ha a zöldek si­keresen pályáznak a környezetvédelmi alapnál. A Tisztább Magyarországért programot elsősorban vállalkozásoknak hirdetik meg, a pályázatokat várhatóan még tavasszal kiírják. H. M. Kábeltévék: lezárult a területszerzési harc Folytatás az 1. oldalról A jogszabályok szerint egyetlen ká­belszolgáltató sem szerezhet az ország lakosságának hatodánál több előfizetőt. (A cég hatásos lobbijának köszönhe­tően az egységes hírközlési törvény ter­vezetében egyelőre szerepel a megkötés eltörlése.) A terjeszkedés másik, a kon­kurenseket is érintő gátja a Fővárosi Közgyűlésnek az a határozata, amely szerint az út- vagy járdaburkolat helyre­­állításán felül kártérítést kell fizetniük a távközlési vezetékeket lefektető cégek­nek. Az eljárás átvételét több vidéki helyhatóság is tervezi. A költségeket akár a duplájára is növelő határozat el­len az UPC az alternatív távközlési cé­gekkel együtt az Alkotmánybírósághoz fordult. A terjeszkedés helyett a kábelszolgál­tatók már a hálózatfejlesztésre koncent­rálnak, így készülnek arra, hogy belépje­nek a távközlési piacra. Sokkal nagyobb üzlet ugyanis a telefon és az internet­szolgáltatás, mint a tévéműsorok ter­jesztése. (A Matáv monopóliuma az év végén szűnik meg.) A területszerzési harc lezárulta azon­ban nem teremtett egyértelmű helyzetet az előfizetők számára. Követhetetlenek a programok, állandóan változik a kíná­lat és emelkednek a tarifák. A Gazdasá­gi Versenyhivatal jelenleg hat kábelszol­gáltatónál vizsgálja, hogy visszaél-e erőfölényével. Az év elején a társaságok 15-40 százalékkal emelték tarifáikat, de az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy mi­lyen lehetősége van egy cégnek az általa ajánlott programcsomag egyoldalú meg­változtatására. A fővárosban a két legnagyobb, ösz­­szesen több mint háromszázezer előfize­tővel rendelkező szolgáltató, az UPC és a MatávkábelTV Kft. már kiépítette há­lózatát a legértékesebb területeken. A budapesti piacnak meghatározó szerep­lője a nem kábelen fogható adásokat kí­náló Antenna Hungária Rt. Budapesten és harminc kilométeres körzetében ta­valy szeptemberig körülbelül három­­százezren nézték a műsorokat a cég AM­Mikro szolgáltatásán, de csak százhar­mincezren fizettek érte. Az AM­Mikro helyébe lépő AntennaMikro adása azon­ban a szerződéskötés után már csak bé­relhető dekóderrel nézhető. Az AH az ideiglenesen még ingyen fogható, ma­gyar nyelvű csatornákat csak addig sugá­rozza mindenki számára hozzáférhetően, amíg ki nem elégítik az első, majd a má­sodik dekóder iránti igényeket. Eddig több mint nyolcvanezren fizettek elő a szolgáltatásra. A fővárosban a nagy kábelszolgáltatók a legtöbb kis céget bekebelezték már, de volt, ahol ellenálltak az ajánlatoknak. A kicsik között nagynak számító Radiant Rt.-t is megkörnyékezték vételi ajánla­tokkal, de mint azt a társaság kábelteleví­ziós üzletágának igazgatója, Gattyán Zsolt elmondta, nem akarják eladni a cé­get. A Radiantnak a XIX. kerületben, va­lamint Ürömön több mint nyolcezer elő­fizetője van. Egy másik „kis-nagy” céget, a Corvintel Kft.-t sem kerülték el az aján­latok, de a cég vezetői nem álltak kötél­nek. A Corvintel a XII. kerületben szol­gáltat, mintegy hatezer előfizetője van. Haszán Zoltán-Prém András Árak és szolgáltatások A szolgáltatások árai meglehetősen változatosak a piacvezető UPC-nél, hiszen a so­ros rendszeren, ahol nincsenek csomagok, 1200-1600 forintot kell fizetni 23-25 csa­tornáért. A csillagpontos rendszerben a 3-5 csatornát tartalmazó szociális csomag 500 forintba kerül, az alapcsomagért, amellyel újabb 13-19 csatornát lehet fogni, 1500 forintot kell fizetni. A 33-45 programot adó bővített csomag pedig legfeljebb 2448 forintba kerül. A UPC-nél akkor lesz majd egységes a kínálat és a díjszabás Bu­dapesten, amikor az összes fővárosi előfizető a Kinizsi utcai székházban lévő köz­ponti állomásról kapja az adást. Ebben az esetben a legolcsóbb, 5 programot tartal­mazó csomag ára 500, míg a legdrágább, 48 csatornásé 2450 forintba kerül majd. A hálózatfejlesztések miatt a Matávkábelnél is az UPC-hez hasonló áttekinthetet­lenség jellemzi az előfizetési díjakat. Budapesten, soros rendszerben 595-1400 fo­rint között vannak az árak. Csillagpontos rendszeren, programcsomagtól függően, legkevesebb 280, legfeljebb 2200 forintot kell fizetni. Az Antenna Hungária Rt.-nél a két dekóder bérlését biztosító szerződés szerint készülékenként 9800 forint egyszeri hozzáférési díjat kell fizetni, de ez az összeg kisebb is lehet, attól függően, hogy hány évre kötelezi el magát az előfizető. Emel­lett a 4 csatornát tartalmazó induló csomagért 190, a 23 programot kínáló alapcso­magért pedig 990 forintot és a dekóderek bérleti díját - az első készülékért 350 fo­rintot, és ha igénylik, akkor a másodikért újabb 400-at - kell fizetni havonta. Soros rendszer: a karácsonyfa­égőhöz hasonlóan egymás után vannak bekötve az előfizetők. Eb­ben a rendszerben nincs egyéni vá­lasztási lehetőség, mindenki ugyan­azt a csomagot kapja. Csillagpontos rendszer: min­den egyes háztartás külön-külön csatlakozik a fővezetékhez. Ez le­hetőséget ad arra, hogy a szolgálta­tók egyéni csomagokat állítsanak össze, illetve megoldható a kétirá­nyú kommunikáció is. Telefon- és internetszolgáltatás csak ebben a rendszerben képzelhető el. AntennaMikro: mikrohullá­mon továbbítja műsorait, tavaly ősz óta csak dekóderrel fogható. Az AntennaMikro-szolgáltatás a fővárosban és környékén érhető el. Bérkompenzációt követel a KKDSZ A Szakszervezetek Együttműködési Fó­ruma rendkívüli kongresszusának ösz­­szehívását kezdeményezi várhatóan szerdára tervezett ülésén a Közművelő­dési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete. A kulturális alapellá­tásban dolgozók többsége ugyanis elfo­gadhatatlannak tartja, hogy a közszférát képviselő konföderáció olyan egyezsé­get kötött a kormánnyal, amelyre nem volt felhatalmazása. Vadász János, a KKDSZ elnöke azzal indokolta indítvá­nyukat: soha nem fordult elő, hogy fon­tos kérdésről „többségi” és nem kon­szenzusos alapon határozott volna a szövetség. Attól tart, hogy a kialakult helyzet a SZÉF széthullásához vezet. Lapunknak elmondta: már eljuttatták a konföderáció vezetőihez a SZÉF re­formját elősegítő javaslataikat, amelyek „erkölcsileg megalapozzák azt, hogy bármit kezdeményezhessenek”. A szerdai elnökségi ülésen kialakítják a kormány inflációs prognózisváltásá­hoz igazodó bérkövetelésüket is. Az elő­zetes elképzelések szerint négy-öt szá­zalékos korrekciót igényelnek majd a közalkalmazotti bértáblában, a költség­­vetési többlettámogatás együttes bizto­sításával. Ez azt jelenti, hogy az összes­ségében 12,75—13,75 százalék közötti idei bérfejlesztés megfelel annak a meg­állapodásnak, amelyben a kormány a re­álbér-pozíciók megőrzését vállalta. Va­dász azt kizárta, hogy a bérkompenzáció létszámcsökkentéssel járjon együtt. K. J. E. Röviden Szóvivő a Magyar Rádióban Krassó László, a külföldi adások főszer­kesztője lett a Magyar Rádió szóvivője. Szíjártó István, a Magyar Rádió Rt. ügy­vezetője április 15-től bízta meg a köz­­szolgálati intézmény szóvivői feladatá­nak ellátásával Krassót, aki a megbízatást az intézmény új elnökének megválasztá­sáig vállalta. (MTI) Megszűnik három Juszt-műsor Megszűnik a Magyar ATV esténként lát­ható Juszt László-műsorok közül három, kettőt pedig a műsorvezető helyett a tele­vízió finanszíroz a jövőben. Juszt lapunk­nak elmondta: a műsorok gyártását anya­gilag nem bírta tovább. Úgy tudjuk, hogy a produkciók több tízmilliós veszteséget termeltek, ennek kommentálásától azon­ban Juszt elzárkózott. Lekerül a képer­nyőről a Fial­a János által vezetett Jancsi­­szög, a Hyde Park Comer és az Össztűz. A két legnézettebb produkciót, a Sajtó­klubot és Juszt beszélgetős műsorát átve­szi az ATV. Ezeket továbbra is Juszt ve­zeti majd, miként a Sajtóklub Extrát, amelynek vendégei humoristák lesznek. Az egyik megszűnő műsor helyére az ATV Lovas Istvánt kérte fel, hogy indít­son ott egy félórás produkciót. (H. Z.) 5 Regnum Marianum: kezdődik a per Szerdán kezdődik a Pesti Központi Kerü­leti Bíróságon annak az öt 18 év körüli budapesti gimnazistának, köztük két fiatalkorúnak a büntetőpere, akiket az ügyészség a városligeti Regnum Mari­­anum-templom helyén álló fakereszt ta­valy november 1-jei ledöntésével vádol. A fiatalkorú J. Dávid elsőrendű vádlottat garázdaság bűntettével, továbbá rongálás és önkényuralmi jelkép használatának vétségével, négy társát pedig garázdaság­gal és rongálással vádolják. (MTI) A MEASZ a kormány javaslatáról A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége hétfői közleményében sajnál­kozásának adott hangot amiatt, hogy a kormányzat sem április 4-én, sem április első felének valamelyik napján nem em­lékezett meg a jelentős emberáldozatok­kal, pusztítással járó háború befejezésé­ről. A közlemény emlékeztet: a kormány törvényjavaslatában a Magyar Hősök Emlékünnepévé kívánja nyilvánítani má­jus utolsó vasárnapját, amely már hosszú évek óta a gyermeknap Magyarországon. Aggályosnak tartanák, ha a gyermekek napja átpolitizálódna. (Munkatársunktól) Rákóczitelep önállóságára szavaztak A Nógrád megyei­ Rákóczitelep 2002- ben, az önkormányzati választások nap­ján önálló községgé válhat, ugyanis a szombaton tartott helyi népszavazáson a telep Bátonyterenye városától való elvá­lására voksolt a szavazók többsége. Az 569 rákóczitelepi lakos közül 328-an já­rultak az urnákhoz, s a leadott voksokból 327 érvényes volt. Az önállóságra 246- an, ellene pedig 81-en szavaztak. (MTI)

Next