Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-19 / 91. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2001. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Vita a jegybank függetlenségéről Nincs esély a kétharmados MNB-törvény módosítására Nincs esély arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökeit egyetlen elnökhelyettes váltsa fel, mert az MSZP és az SZDSZ nem járul hozzá az alkotmány ez irányú módosításához. A jegybanktörvény szerdai parlamenti vitájából kiderült, hogy a koalíciós MDF is fenntartásokkal fogadja azt az elképzelést, hogy megszüntessék a MNB felügyelőbizottságát. 2002-től 9 hónapról 6-ra csökken a sorkatonai szolgálat időtartama - ha a parlament elfogadja az erről szóló törvényt. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés szerdán megkezdte az MNB-ről és a javaslathoz kapcsolódva az alkotmány módosításáról szóló indítványok tárgyalását. A parlamenti vita három fő kérdés körül zajlott: az elnökhelyettesi poszt, a jegybanktanácsot felváltó monetáris tanács létrehozása és a jegybank felügyelőbizottságának megszüntetése állt a középpontban. A tervezett változtatások a koalíciós pártok szerint erősíthetik a jegybank függetlenségét, és elősegíthetik az ország uniós integrációját, az MSZP és az SZDSZ azonban úgy ítéli meg, hogy a kormány javaslata veszélyezteti az MNB függetlenségét. A MIÉP azzal utasította el az előterjesztést, hogy az MNB önálló hatalmi ággá nőtte ki magát, amely a kormány helyett irányítja az országot. Elnökhelyettesi poszt létrehozása: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a jegybank elnökének jelenleg is lehetősége van arra, hogy az öt alelnök közül egyet általános helyettesnek nevezzen ki, így a többi alelnöki poszt gyakorlatilag értelmét veszti. A kormány a jelenlegi gyakorlatot kívánja intézményesíteni az elnökhelyettesi poszt létrehozásával. A vitából kiderült, hogy az új funkció létrehozására nincs esély, mert az MSZP és az SZDSZ nem járul hozzá az alkotmány ez irányú módosításához. (A szerdai vitában az FKGP ebben a kérdésben nem fejtette ki véleményét, korábban azonban Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető közölte: a kisgazdapárt sem járul hozzá az alelnöki tisztségek megszüntetéséhez, hiszen a koalíciós szerződés alapján az FKGP jelölheti a jegybank egyik alelnökét.) A felügyelőbizottság megszüntetése: A Fidesz és az FKGP támogatja az MNB felügyelőbizottságának megszüntetését, hogy a jövőben az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse az MNB tevékenységét. Szerintük a pártok delegáltjaiból álló testület eddig sem működött hatékonyan, például az fb 1998-ig hallgatott a jegybank bécsi leánybankja, a CW AG több tízmilliárd forintos veszteségéről. A legkisebb koalíciós párt fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést, a fórum azt javasolja, hogy ne szüntessék meg az fb-t, hanem ez a testület az ÁSZ-szal párhuzamosan ellenőrizze a jegybankot. A szocialisták és a szabad demokraták szerint az fb felszámolása gyengítené az MNB függetlenségét és parlamenti felügyeletét. A monetáris tanács létrehozása: A kormány azt javasolja, hogy a monetáris politikát meghatározó jegybanktanács monetáris tanáccsá alakuljon át. E döntéshozó testület az eddigieknél gyakrabban, havonta legalább kétszer ülésezzen, és a tanács tagjai az eddigi gyakorlattal szemben főállásban végezzék el feladatukat. Az MSZP és az SZDSZ nem tartja szerencsésnek, hogy a monetáris tanács tagjai főállásban végezzék ezt a munkát, így ugyanis csak olyan embereket nevezhetnek ki a korábban még független szakértőkből álló jegybanktanács helyébe, akik anyagilag is kiszolgáltatottjai lesznek az MNB elnökének. Fél évre csökken a szolgálati idő A sorkatonai szolgálati idő a jelenlegi 9 hónapról 6 hónapra, a tartalékos szolgálati idő pedig 4 hónapról 90 napra csökken jövő év január 1-jétől, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg a T. Ház. Homoki János honvédelmi államtitkár expozéjában azt hangoztatta: a törvény elfogadása esetén a kétgyermekes családapáknak nem kell bevonulniuk, akiknek második gyermekük a sorkatonai szolgálat alatt születik, azonnal leszerelhetnek. A javaslat értelmében azokat sem hívják be kötelező sorkatonai szolgálatra, akiknek testvérük a sorkatonai szolgálat alatt halt meg. Homoki szerint a törvényjavaslat része a tízéves haderőreformnak. Kifejtette: 2002-től fokozatosan el kell érni, hogy a haderő főleg hivatásos tiszti, szerződéses és önkéntes hadköteles állományból tevődjön össze. A parlamenti pártok közül egyedül az SZDSZ nem támogatta a kormány javaslatát. Az MSZP közölte, hogy módosításokkal elfogadhatónak tartja azt. Mécs Imre szabad demokrata képviselő szerint a sorállományú magyar hadsereg nem alkalmas a NATO-val való együttműködésre, erre csak az önkéntes, hivatásos hadsereg képes. Úgy vélte, ha 9-ről 6 hónapra csökkentik a szolgálatot, akkor romlik a hadsereg szakképzettségi színvonala. Kijelentette: megoldást az jelenthet, ha Magyarországon önkéntesekből álló professzionális hadsereget hoznak létre. A Fidesz ezzel szemben úgy érvelt, hogy egyik napról a másikra nem lehet átállni a professzionális haderőre, ezt a jóval fejlettebb országokban is lépcsőzetesen oldották meg. Homoki János Mécs Imre ________Háttér_________ Sorállomány és professzionális sereg Folytatva a rendszerváltás után kialakult hagyományt, az eddigi kormányokhoz hasonlóan az Orbán-kabinet is kurtítja a sorkatonai szolgálat idejét. A korábbi másfél évről 1991-ben csökkentették 12 hónapra, majd 1997-ben háromnegyed évre a laktanyákban eltöltendő időt. A most a parlament előtt lévő, 2002-től mindössze féléves szolgálatra vonatkozó elképzelés már az 1998-ban kihirdetett kormányprogramban szerepelt. Annak megvalósíthatóságát azonban a rendkívül rövid kiképzés miatt több honvédségi szakember megkérdőjelezte. A hivatalos indoklás szerint a hat hónapra történő átállást az indokolja, hogy jelenleg - hiába akad fenn az egészségügyi szűrésen a sorozáson megjelenők fele - több alkalmas fiatal vár a behívóparancsra, mint amennyire a folyamatosan csökkenő létszámú hadseregnek szüksége van. (1989-ben még 92 ezer sorkatona szolgált, jelenleg 19 ezres az állomány.) Jövőre a most várakozók közül már többen átlépnék a sorkötelezettség korhatárát, amely felett már nem hívhatók be. Éppen ezért a védelmi tárca - a társadalmi igazságosság érvényesülésére hivatkozva - a szolgálati idő csökkentésével rövidíti a bent lévők kiképzését, helyet adva a helyükbe lépőknek. Jelenleg a haderő-átalakítás korábbi terveitől eltérően nemhogy csökkenne a sorállomány, hanem a behívottak számának növelését tervezik. A sorkatonákkal a több ezer hiányzó szerződéses katonát akarják pótolni. Márpedig egy 1998-as vezérkari tanulmány szerint a hat hónap bevezetésének egyik feltétele éppen sorkatonákat kiváltó szerződéses helyek feltöltése. A jogszabályban lényeges változás, hogy már nem három, hanem két gyermek után is jár mentesség a bevonulás alól, és annak sem kell beköltöznie a laktanyába, akinek testvére katonai szolgálat alatt halt meg. A kormányjavaslat több pontja beleillik abba a koncepcióba, amely szigorítást hirdet a sorkatonai szolgálat alól kibújni szándékozókkal szemben. (Ősztől szigorodnak az egészségügyi vizsgálatok, hogy csökkentsék a fővárosban például 75 százalékos alkalmatlansági mutatót.) A jogszabály arra kötelezné a fiatalt, hogy akkor is jelenjen meg a sorozáson, ha arról külön értesítést nem kapott 24 éves koráig. Szigorítják a tanulmányok után járó méltányosságot is. Az eddigi gyakorlattól eltérően a hadkiegészítők mérlegelésén múlik, hogy halasztást adnak-e a második diplomájukért tanulóknak. A kormányjavaslat életet lehelne a pénzhiány miatt alig működő tartalékosrendszerbe. Az önkéntes tartalékos kategória felállításával olyan szerződéses legénységi állomány létrehozását tervezik, amely külföldön is vállalhatna feladatokat. (Sorkatonák békeidőben nem vezényelhetők a határon túlra.) Haszán Zoltán Egyházügyi bírálat az ellenzéknek Elsősorban a magyar társadalom a vesztese annak, hogy a parlament nem módosította a vallásszabadságról szóló törvényt - jelentette ki Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára szerdán tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. A vallásjogi szabályok megváltoztatásához a képviselők kétharmados támogatására lett volna szükség, de az Országgyűlés - 199 igen és 98 nem szavazat, valamint 31 tartózkodás mellett - elvetette a kormányjavaslatot. Nemrégiben még úgy tűnt, hogy a kormánypártoknak sikerül egyezségre jutniuk az ellenzékkel, ám volt egy pont, amelyiknél mindkét fél megmakacsolta magát. Az ellenzék szerint a jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi, hogy a hatóságok eredményesen fellépjenek az esetleges vallásügyi visszaélésekkel, káros jelenségekkel szemben. Semjén Zsolt viszont kifogásolta, hogy vallási közösségeknek a jövőben sem kell hitelveiket közzétenniük a bejegyzés elbírálásakor, egyértelmű törvényi felhatalmazás hiányában pedig az ügyészség továbbra sem kérhet adatokat az egyházaktól. Semjén úgy ítéli meg, hogy az ellenzék politikai okok miatt hiúsította meg a kormányjavaslat elfogadását. Mindez azoknak kedvez - tette hozzá -, akik egyháznak álcázott gazdasági vállalkozásokat működtetnek vagy család- és társadalomellenes tevékenységet folytatnak. Semjén százszámra találkozott ilyen esetekkel, de konkrétumot nem kívánt említeni. Annak megbecslésére sem vállalkozott, hogy az „álcázott vállalkozások” mekkora gazdasági kárt okoznak. Cz. G. A vallásszabadságról szóló törvény módosításának parlamenti elutasítása után az MDF elnöksége megvizsgálja népszavazás kezdeményezésének a lehetőségét. Erről a testület szerdai ülését követően Herényi Károly szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: az MDF szükségesnek tartja a határozott fellépést a kártékony és destruktív, személyiséget és családokat romboló szekták ellen. A zöldtárca egyeztet a zöldszervezetekkel Hosszú távú szakmai együttműködésre készül a környezetvédelmi tárca a zöldszervezetekkel - hangzott el Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter tegnapi budapesti, a zöldek képviselőivel közösen tartott tájékoztatóján. Szerinte a civil szervezetek felkészültsége az EU-tárgyalások során már jól jött a tárcának, s más területen sincsenek a közös cselekvést akadályozó nézetkülönbségek. A tegnapi eszmecsere középpontjában álló EU-csatlakozási kérdésekről szólva Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) vezetője úgy vélekedett: a tárca mára ledolgozta a kormányzati ciklus első két évében felhalmozott jogharmonizációs lemaradás nagy részét. Az MTVSZ álláspontja szerint további megbeszélésekre van még szükség a magyar kormány és Brüsszel között például az előcsatlakozási alapok felhasználásáról. Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa szerint újra kellene gondolni a szennyvízkezelési beruházások támogatási rendszerét. H. M. Három Torgyán-utód? Cegléden tartják a májusi kisgazda gyűléseket Torgyán József döntése értelmében nem Nyíregyházán, hanem Cegléden tartja az FKGP az országos nagygyűlést és a nagyválasztmány ülését. Kisgazda politikusok szerint sor kerülhet a pártelnök leváltására, ha „bizalmi szavazást kér” - értesült lapunk. Az FKGP egymással rivalizáló csoportosulásai már a Torgyán utáni időkre készülnek. Nyíregyháza helyett Cegléden tartja május 5-én a kisgazdapárt országos nagygyűlését és nagyválasztmányi ülését. Erről Torgyán József pártelnök döntött szerdán - tájékoztatta lapunkat Gyimóthy Géza, az FKGP alelnöke. Elmondása szerint a májusi rendezvények helyszínének megváltoztatására azért van szükség, mert a Nyugat-Dunántúlon élő kisgazda küldöttek és helyi elnökök csak nagy nehézségek árán tudtak volna Nyíregyházára eljutni. Balogh Gyula, az FKGP Szabolcs megyei elnöke meglepetéssel értesült a nagygyűlés és nagyválasztmány tervezett helyszínének megváltoztatásáról. Információink szerint Torgyán József nemcsak azért döntött az új helyszín mellett, mert ez kisebb költséggel jár és mert Cegléd könnyebben megközelíthető az ország minden részéről, hanem azért is, mert tartott attól, hogy a „szabolcsi kisgazda sasfészekben” indítványozhatták volna leváltását. Úgy tudjuk, e döntés hátteréről és várható következményeiről folytatott szerdán megbeszélést Turi- Kovács Béla kisgazda környezetvédelmi miniszterrel Balogh Gyula, Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP parlamenti frakciójának vezetője és több kisgazda honatya is. A találkozón „esélylatolgatás” folyt arról, hogy a nagygyűlés tagjai és a nagyválasztmányi küldöttek közül kik azok, akik a pártelnök mellett és kik azok, akik vele szemben állnak. Szerdán Gyimóthy Géza is megerősítette azt a lapunkban már közölt hírt, hogy Cegléden Torgyán József várhatóan „bizalmi szavazást” kér. A kisgazda politikus ugyanakkor úgy tudja, hogy eddig egyetlen megyei kisgazda elnökség részéről sem vetették fel azt, hogy bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani Torgyán Józseffel szemben. A kisgazda elnökség mai ülésén határozza meg a ceglédi rendezvény napirendjét. Vezető kisgazda politikusok továbbra is fenntartják véleményüket, miszerint ha Torgyán József egészségi állapotára való hivatkozással nem mond le pártelnöki tisztségről, akkor várhatóan leváltják. Az FKGP pártalkotmánya szerint a nagyválasztmány jogosult új elnököt választani. Torgyán József már korábban utalt arra, hogy távozása esetén - „tíz év múlva” - Gyimóthy Gézát látná szívesen a pártelnöki székben. Koalíciós körökben ugyanakkor Turi-Kovács Bélát tartanák legalkalmasabbnak az FKGP elnöki tisztségére, míg a „reform polgári platformosok” május 5-én Budapesten Lányi Zsoltot jelölik pártelnöknek. A reformkisgazdák felhívással fordultak az FKGP minden tagjához, hogy az általuk szervezett budapesti tanácskozáson vegyenek részt május 5-én. Cs. I. Per az agrárcégek ellen Folytatás az 1. oldalról A Fővárosi Főügyészség a közelmúltban keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra az Agrárinnovációs Kht., az FTC, valamint az Agrármarketing Centrum Kht. ellen a szerződés semmisségének megállapítása iránt - mondta lapunknak Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Tájékoztatása szerint az ügyészség indítványozza: a bíróság állapítsa meg, hogy az Agrárinnovációs Kht. és az FTC közötti tavaly május 2-i megállapodás a közbeszerzési törvénybe ütközik, s így semmis. Az FTC-t és az Agrármarketing Centrum Kht.-t a semmisségből eredő jogkövetkezmények tűrésére kéri kötelezni az ügyészség. Borbély a keresetindítás tényén túl bővebben nem kívánt tájékoztatást adni. T. B. Szabadi Béla a Concordia-ügyről Egyetlen esetben sem utasítottam váltó kiállítására a Concordia Közraktározási Rt. vezetését - jelentette ki lapunknak Szabadi Béla, az agrártárca volt kisgazda politikai államtitkára annak kapcsán, hogy az agrárminiszter Vonza András vizsgálatot indított egy váltóügy miatt. A Concordia által kiállított váltó kedvezményezettje a GMS ’96 Kft. volt. Az agrárminisztérium a múlt héten azonban nem járult hozzá a lejárt váltó meghosszabbításához, így a Concordiának 400 millió forintot kellett kifizetnie. Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódik, és annak elnöke, Sepsey Tamás ma ad tájékoztatást Stumpf Istvánnak. Szabadi felhívta a figyelmet arra, hogy államtitkárként ő gyakorolta a tulajdonosi jogkört az agrártárca 100 százalékos tulajdonában lévő cégek, kht.-k, rt.-k fölött, ez azonban „elvi munka” volt. Szabadi rámutatott: 2000 nyarától valóban neki kellett jóváhagynia az egymillió forint fölötti kifizetéseket, de kizárólag az Agrárinnovációs Kht. esetében. Nyílt levelezés az MSZP-ben Az MSZP etikai bizottságának kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy megsérti-e a párt alapszabályát az a tisztségviselő, aki a belső vitákat a nyilvánosság elé viszi, és ezzel árt a párt megítélésének -értesült a Népszabadság. Információink szerint Nagy Nóra, az MSZP elnökségének tagja állásfoglalást kért a párt etikai bizottságától. Értesüléseink szerint Nagy Nóra beadványát egyebek mellett azzal indokolja: „Ma a médiában ellenzéki oldalon az MSZP ugyanazt csinálja, mint kormányzati oldalon az FKGP. A belső viták kiteregetésének, az üzengető bejelentéseknek közkedvelt színtere lett a sajtó.” A beadványban az elnökségi tag úgy véli, hogyha lehetséges, még a probléma eszkalálódása előtt véget kell vetni ennek a rendkívül káros folyamatnak, mert az végső soron az MSZP 2002-es választási esélyeit veszélyezteti. Mint arról szerdán beszámoltunk, a baloldali értelmiségiekből álló Economy 2002 Egyesület alapítói nyílt levélben fordultak az MSZP elnökségéhez. Kifejtették: aggodalommal szemlélik, hogy az MSZP mai tevékenységét a pozícióharcok, a helyezkedések, a terméketlen viták, sőt esetenként súlyos intrikák jellemzik. Mai állapotában az MSZP akaratán kívül is asszisztál a kormányzati önkényhez. A változásra szerintük esélyt adhat a párt miniszterelnök-jelöltjének kiválasztása. Az Economy egyesület elnöke Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter, az MSZP egyik lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Kérdésünkre Kiss Elemér, az egyesület egyik alapítója és a levél aláírója elmondta: a volt pénzügyminiszter nem tudott az ő levelükről, amelyet nem valaki mellett vagy valaki ellen fogalmaztak meg. Úgy vélik, meg kell állítani azt a folyamatot, ami jelenleg az MSZP-ben zajlik. Kéri J. Tibor SZDSZ-program a negyvenen túliakért Az SZDSZ még az idén benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a munkavállalásban tiltaná az életkor szerinti diszkriminációt — mondta Demszky Gábor pártelnök szerdai tájékoztatóján. Azt is közölte, hogy májusban kerül a fővárosi önkormányzat közgyűlése elé az az etikai kódex, amely szintén ezt a kérdést szabályozza. Mint ismeretes, kedden a parlamentben egy fideszes országgyűlési képviselő bírálta a BKV-t, mert a vállalat olyan álláshirdetést jelentetett meg, amelyben 25 és 40 év közöttieket keresett felvételre. Demszky ezzel kapcsolatban közölte: örül annak, hogy az interpelláció következtében országos szintre emelkedett ez a kérdés, amelynek megoldására az SZDSZ már korábban kidolgozta programját. Azt is elmondta, hogy kérésére a BKV visszavonta a jegyellenőri munkakörre vonatkozó álláshirdetését. Demszky azért is fontosnak tartja az életkor szerinti diszkrimináció megszüntetését, mert Magyarországon a 40 és 60 év közötti korosztályban mintegy másfél millió munkavállaló van. Ők azok, akik állásuk elvesztése esetén nehezen találnak munkát, és hátrányt szenvednek az előrelépés terén is. K. J. T.