Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2001. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Vita a jegybank függetlenségéről Nincs esély a kétharmados MNB-törvény módosítására Nincs esély arra, hogy a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) alelnökeit egyetlen elnökhelyettes váltsa fel, mert az MSZP és az SZDSZ nem járul hozzá az alkotmány ez irányú módosításá­hoz. A jegybanktörvény szerdai par­lamenti vitájából kiderült, hogy a koalíciós MDF is fenntartásokkal fo­gadja azt az elképzelést, hogy meg­szüntessék a MNB felügyelőbi­zottságát. 2002-től 9 hónapról 6-ra csökken a sorkatonai szolgálat időtar­tama - ha a parlament elfogadja az erről szóló törvényt. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés szerdán megkezdte az MNB-ről és a javaslathoz kapcsolódva az alkotmány módosításáról szóló indítvá­nyok tárgyalását. A parlamenti vita há­rom fő kérdés körül zajlott: az elnökhe­lyettesi poszt, a jegybanktanácsot felváltó monetáris tanács létrehozása és a jegy­bank felügyelőbizottságának megszünte­tése állt a középpontban. A tervezett vál­toztatások a koalíciós pártok szerint erő­síthetik a jegybank függetlenségét, és elősegíthetik az ország uniós integráció­ját, az MSZP és az SZDSZ azonban úgy ítéli meg, hogy a kormány javaslata ve­szélyezteti az MNB függetlenségét. A MIÉP azzal utasította el az előterjesztést, hogy az MNB önálló hatalmi ággá nőtte ki magát, amely a kormány helyett irá­nyítja az országot. Elnökhelyettesi poszt létrehozása: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a jegybank elnökének jelenleg is lehető­sége van arra, hogy az öt alelnök közül egyet általános helyettesnek nevezzen ki, így a többi alelnöki poszt gyakorlati­lag értelmét veszti. A kormány a jelenle­gi gyakorlatot kívánja intézményesíteni az elnökhelyettesi poszt létrehozásával. A vitából kiderült, hogy az új funkció létrehozására nincs esély, mert az MSZP és az SZDSZ nem járul hozzá az alkot­mány ez irányú módosításához. (A szer­dai vitában az FKGP ebben a kérdésben nem fejtette ki véleményét, korábban azonban Szentgyörgyvölgyi Péter frak­cióvezető közölte: a kisgazdapárt sem járul hozzá az alelnöki tisztségek meg­szüntetéséhez, hiszen a koalíciós szerző­dés alapján az FKGP jelölheti a jegy­bank egyik alelnökét.) A felügyelőbizottság megszüntetése: A Fidesz és az FKGP támogatja az MNB felügyelőbizottságának megszüntetését, hogy a jövőben az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse az MNB tevékenységét. Szerintük a pártok delegáltjaiból álló tes­tület eddig sem működött hatékonyan, például az fb 1998-ig hallgatott a jegy­bank bécsi leánybankja, a CW AG több tízmilliárd forintos veszteségéről. A leg­kisebb koalíciós párt fenntartásokkal fo­gadja ezt az elképzelést, a fórum azt java­solja, hogy ne szüntessék meg az fb-t, ha­nem ez a testület az ÁSZ-szal párhuzamo­san ellenőrizze a jegybankot. A szocialis­ták és a szabad demokraták szerint az fb felszámolása gyengítené az MNB függet­lenségét és parlamenti felügyeletét. A monetáris tanács létrehozása: A kor­mány azt javasolja, hogy a monetáris po­litikát meghatározó jegybanktanács mo­netáris tanáccsá alakuljon át. E döntésho­zó testület az eddigieknél gyakrabban, havonta legalább kétszer ülésezzen, és a tanács tagjai az eddigi gyakorlattal szem­ben főállásban végezzék el feladatukat. Az MSZP és az SZDSZ nem tartja sze­rencsésnek, hogy a monetáris tanács tag­jai főállásban végezzék ezt a munkát, így ugyanis csak olyan embereket nevezhet­nek ki a korábban még független szakér­tőkből álló jegybanktanács helyébe, akik anyagilag is kiszolgáltatottjai lesznek az MNB elnökének. Fél évre csökken a szolgálati idő A sorkatonai szolgálati idő a jelenlegi 9 hónapról 6 hónapra, a tartalékos szol­gálati idő pedig 4 hónapról 90 napra csökken jövő év január 1-jétől, ha a parla­ment elfogadja a kormány javaslatát, amelynek álta­lános vitáját szerdán kezd­te meg a T. Ház. Homoki János honvédel­mi államtitkár expozéjában azt hangoztatta: a törvény elfogadása esetén a két­gyermekes családapáknak nem kell bevonulniuk, akik­nek második gyermekük a sorkatonai szolgálat alatt születik, azonnal leszerelhetnek. A javaslat értelmében azokat sem hívják be kötelező sorkatonai szolgálatra, akiknek test­vérük a sorkatonai szolgálat alatt halt meg. Homoki szerint a törvényjavaslat része a tízéves haderőreformnak. Kifejtette: 2002-től fokozatosan el kell érni, hogy a haderő főleg hivatásos tiszti, szerződéses és önkéntes hadköteles állományból tevődjön össze. A parlamenti pártok közül egyedül az SZDSZ nem támogatta a kormány javasla­tát. Az MSZP közölte, hogy módosításokkal elfogadhatónak tartja azt. Mécs Imre szabad demokrata képviselő szerint a sorállományú magyar hadsereg nem alkalmas a NATO-val való együttműködésre, erre csak az önkéntes, hivatásos hadsereg ké­pes. Úgy vélte, ha 9-ről 6 hónapra csökkentik a szolgálatot, akkor romlik a hadsereg szakképzettségi színvonala. Kijelentette: megoldást az jelenthet, ha Magyarorszá­gon önkéntesekből álló professzionális hadsereget hoznak létre. A Fidesz ezzel szemben úgy érvelt, hogy egyik napról a másikra nem lehet átállni a professzionális haderőre, ezt a jóval fejlettebb országokban is lépcsőzetesen oldották meg. Homoki János Mécs Imre ________Háttér_________ Sorállomány és professzionális sereg Folytatva a rendszerváltás után kialakult hagyományt, az eddigi kormányokhoz hasonlóan az Orbán-kabinet is kurtítja a sorkatonai szolgálat idejét. A korábbi másfél évről 1991-ben csökkentették 12 hónapra, majd 1997-ben háromnegyed évre a laktanyákban eltöltendő időt. A most a parlament előtt lévő, 2002-től mindössze féléves szolgálatra vonatkozó elképzelés már az 1998-ban kihirdetett kormányprogramban szerepelt. Annak megvalósíthatóságát azonban a rendkívül rövid kiképzés miatt több honvédségi szakember megkérdőjelezte. A hivatalos indoklás szerint a hat hó­napra történő átállást az indokolja, hogy jelenleg - hiába akad fenn az egészségügyi szűrésen a sorozáson megjelenők fele - több alkalmas fiatal vár a behívóparancsra, mint amennyire a folyamatosan csökkenő létszámú hadseregnek szüksége van. (1989-ben még 92 ezer sorkatona szolgált, jelen­leg 19 ezres az állomány.) Jövőre a most várakozók közül már többen át­lépnék a sorkötelezettség korhatárát, amely felett már nem hívhatók be. Ép­pen ezért a védelmi tárca - a társadalmi igazságosság érvényesülésére hivat­kozva - a szolgálati idő csökkentésével rövidíti a bent lévők kiképzését, helyet adva a helyükbe lépőknek. Jelenleg a haderő-átalakítás korábbi terveitől eltérően nemhogy csökkenne a sorállomány, hanem a behívottak számá­nak növelését tervezik. A sorkatonákkal a több ezer hiányzó szerződéses katonát akarják pótolni. Márpedig egy 1998-as vezérkari tanulmány szerint a hat hónap­­ bevezetésének egyik feltétele éppen sor­katonákat kiváltó szerződéses helyek fel­töltése. A jogszabályban lényeges változás, hogy már nem három, hanem két gyer­mek után is jár mentesség a bevonulás alól, és annak sem kell beköltöznie a lak­tanyába, akinek testvére katonai szolgálat alatt halt meg. A kormányjavaslat több pontja beleillik abba a koncepcióba, amely szigorítást hirdet a sorkatonai szol­gálat alól kibújni szándékozókkal szem­ben. (Ősztől szigorodnak az egészség­­ügyi vizsgálatok, hogy csökkentsék a fő­városban például 75 százalékos alkalmat­lansági mutatót.) A jogszabály arra köte­lezné a fiatalt, hogy akkor is jelenjen meg a sorozáson, ha arról külön értesítést nem kapott 24 éves koráig. Szigorítják a tanul­mányok után járó méltányosságot is. Az eddigi gyakorlattól eltérően a hadkiegé­szítők mérlegelésén múlik, hogy halasz­tást adnak-e a második diplomájukért ta­nulóknak. A kormányjavaslat életet lehelne a pénzhiány miatt alig működő tartalékos­rendszerbe. Az önkéntes tartalékos kate­gória felállításával olyan szerződéses le­génységi állomány létrehozását tervezik, amely külföldön is vállalhatna feladato­kat. (Sorkatonák békeidőben nem vezé­­nyelhetők a határon túlra.) Haszán Zoltán Egyházügyi bírálat az ellenzéknek Elsősorban a magyar társadalom a vesz­tese annak, hogy a parlament nem módo­sította a vallásszabadságról szóló tör­vényt - jelentette ki Semjén Zsolt, a kul­turális tárca helyettes államtitkára szer­dán tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. A vallásjogi szabályok megváltoztatásá­hoz a képviselők kétharmados támogatá­sára lett volna szükség, de az Országgyű­lés - 199 igen és 98 nem szavazat, vala­mint 31 tartózkodás mellett - elvetette a kormányjavaslatot. Nemrégiben még úgy tűnt, hogy a kor­mánypártoknak sikerül egyezségre jutni­uk az ellenzékkel, ám volt egy pont, ame­lyiknél mindkét fél megmakacsolta ma­gát. Az ellenzék szerint a jelenlegi szabá­lyozás is lehetővé teszi, hogy a hatóságok eredményesen fellépjenek az esetleges vallásügyi visszaélésekkel, káros jelensé­gekkel szemben. Semjén Zsolt viszont ki­fogásolta, hogy vallási közösségeknek a jövőben sem kell hitelveiket közzétenni­ük a bejegyzés elbírálásakor, egyértelmű törvényi felhatalmazás hiányában pedig az ügyészség továbbra sem kérhet adato­kat az egyházaktól. Semjén úgy ítéli meg, hogy az ellenzék politikai okok miatt hiú­sította meg a kormányjavaslat elfogadá­sát. Mindez azoknak kedvez - tette hozzá -, akik egyháznak álcázott gazdasági vál­lalkozásokat működtetnek vagy család- és társadalomellenes tevékenységet foly­tatnak. Semjén százszámra találkozott ilyen esetekkel, de konkrétumot nem kí­vánt említeni. Annak megbecslésére sem vállalkozott, hogy az „álcázott vállalko­zások” mekkora gazdasági kárt okoznak. Cz. G. A vallásszabadságról szóló tör­vény módosításának parlamenti elutasítása után az MDF elnöksé­ge megvizsgálja népszavazás kez­deményezésének a lehetőségét. Erről a testület szerdai ülését kö­vetően Herényi Károly szóvivő tá­jékoztatta az MTI-t. Elmondta: az MDF szükségesnek tartja a hatá­rozott fellépést a kártékony és destruktív, személyiséget és csalá­dokat romboló szekták ellen. A zöldtárca egyeztet a zöldszervezetekkel Hosszú távú szakmai együttműködésre készül a környezetvédelmi tárca a zöld­­szervezetekkel - hangzott el Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter tegnapi budapesti, a zöldek képviselőivel közö­sen tartott tájékoztatóján. Szerinte a civil szervezetek felkészültsége az EU-tár­­gyalások során már jól jött a tárcának, s más területen sincsenek a közös cselek­vést akadályozó nézetkülönbségek. A tegnapi eszmecsere középpontjában álló EU-csatlakozási kérdésekről szólva Schmuck Erzsébet, a Magyar Természet­­védők Szövetségének (MTVSZ) vezetője úgy vélekedett: a tárca mára ledolgozta a kormányzati ciklus első két évében felhal­mozott jogharmonizációs lemaradás nagy részét. Az MTVSZ álláspontja szerint to­vábbi megbeszélésekre van még szükség a magyar kormány és Brüsszel között pél­dául az előcsatlakozási alapok felhaszná­lásáról. Szilágyi László, a Hulladék Mun­kaszövetség munkatársa szerint újra kel­lene gondolni a szennyvízkezelési beru­házások támogatási rendszerét. H. M. Három Torgyán-utód? Cegléden tartják a májusi kisgazda gyűléseket Torgyán József döntése értelmében nem Nyíregyházán, hanem Cegléden tartja az FKGP az országos nagygyű­lést és a nagyválasztmány ülését. Kis­gazda politikusok szerint sor kerülhet a pártelnök leváltására, ha „bizalmi szavazást kér” - értesült lapunk. Az FKGP egymással rivalizáló csoporto­sulásai már a Torgyán utáni időkre ké­szülnek. Nyíregyháza helyett Cegléden tartja május 5-én a kisgazdapárt országos nagy­gyűlését és nagyválasztmányi ülését. Er­ről Torgyán József pártelnök döntött szer­dán - tájékoztatta lapunkat Gyimóthy Gé­za, az FKGP alelnöke. Elmondása szerint a májusi rendezvények helyszínének megváltoztatására azért van szükség, mert a Nyugat-Dunántúlon élő kisgazda küldöttek és helyi elnökök csak nagy ne­hézségek árán tudtak volna Nyíregyházá­ra eljutni. Balogh Gyula, az FKGP Sza­bolcs megyei elnöke meglepetéssel érte­sült a nagygyűlés és nagyválasztmány tervezett helyszínének megváltoztatásá­ról. Információink szerint Torgyán József nemcsak azért döntött az új helyszín mel­lett, mert ez kisebb költséggel jár és mert Cegléd könnyebben megközelíthető az ország minden részéről, hanem azért is, mert tartott attól, hogy a „szabolcsi kis­gazda sasfészekben” indítványozhatták volna leváltását. Úgy tudjuk, e döntés hátteréről és várható következményeiről folytatott szerdán megbeszélést Turi- Kovács Béla kisgazda környezetvédelmi miniszterrel Balogh Gyula, Szentgyörgy­völgyi Péter, az FKGP parlamenti frakci­ójának vezetője és több kisgazda honatya is. A találkozón „esélylatolgatás” folyt arról, hogy a nagygyűlés tagjai és a nagy­választmányi küldöttek közül kik azok, akik a pártelnök mellett és kik azok, akik vele szemben állnak. Szerdán Gyimóthy Géza is megerősítette azt a lapunkban már közölt hírt, hogy Cegléden Torgyán József várhatóan „bizalmi szavazást” kér. A kisgazda politikus ugyanakkor úgy tudja, hogy eddig egyetlen megyei kis­gazda elnökség részéről sem vetették fel azt, hogy bizalmatlansági indítványt kí­vánnak benyújtani Torgyán Józseffel szemben. A kisgazda elnökség mai ülé­sén határozza meg a ceglédi rendezvény napirendjét. Vezető kisgazda politikusok továbbra is fenn­tartják véleményüket, miszerint ha Torgyán József egészségi állapotára való hivatkozással nem mond le pártelnö­ki tisztségről, akkor várhatóan leváltják. Az FKGP pártalkotmánya szerint a nagy­választmány jogosult új elnököt választa­ni. Torgyán József már korábban utalt ar­ra, hogy távozása esetén - „tíz év múlva” - Gyimóthy Gézát látná szívesen a pártel­nöki székben. Koalíciós körökben ugyan­akkor Turi-Kovács Bélát tartanák legal­kalmasabbnak az FKGP elnöki tisztségé­re, míg a „reform polgári platformosok” május 5-én Budapesten Lányi Zsoltot je­lölik pártelnöknek. A reformkisgazdák felhívással fordultak az FKGP minden tagjához, hogy az általuk szervezett budapesti tanácskozáson vegyenek részt május 5-én. Cs. I. Per az agrárcégek ellen Folytatás az 1. oldalról­­ A Fővárosi Főügyészség a közel­múltban keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra az Agrárinnovációs Kht., az FTC, valamint az Agrármarketing Cent­rum Kht. ellen a szerződés semmisségé­nek megállapítása iránt - mondta lapunk­nak Borbély Zoltán, a Fővárosi Fő­ügyészség szóvivője. Tájékoztatása sze­rint az ügyészség indítványozza: a bíró­ság állapítsa meg, hogy az Agrárinno­vációs Kht. és az FTC közötti tavaly má­jus 2-i megállapodás a közbeszerzési tör­vénybe ütközik, s így semmis. Az FTC-t és az Agrármarketing Centrum Kht.-t a semmisségből eredő jogkövetkezmények tűrésére kéri kötelezni az ügyészség. Bor­bély a keresetindítás tényén túl bővebben nem kívánt tájékoztatást adni. T. B. Szabadi Béla a Concordia-ügyről Egyetlen esetben sem utasítottam váltó kiállítására a Concordia Közraktározási Rt. vezetését - jelentette ki lapunknak Szabadi Béla, az agrártárca volt kisgazda politi­kai államtitkára annak kapcsán, hogy az agrárminiszter Vonza András vizsgálatot indított egy váltóügy miatt. A Concordia által kiállított váltó kedvezményezettje a GMS ’96 Kft. volt. Az agrárminisztérium a múlt héten azonban nem járult hozzá a lejárt váltó meghosszabbításához, így a Concordiának 400 millió forintot kellett ki­fizetnie. Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódik, és annak el­nöke, Sepsey Tamás ma ad tájékoztatást Stumpf Istvánnak. Szabadi felhívta a figyel­met arra, hogy államtitkárként ő gyakorolta a tulajdonosi jogkört az agrártárca 100 százalékos tulajdonában lévő cégek, kht.-k, rt.-k fölött, ez azonban „elvi munka” volt. Szabadi rámutatott: 2000 nyarától valóban neki kellett jóváhagynia az egymil­lió forint fölötti kifizetéseket, de kizárólag az Agrárinnovációs Kht. esetében. Nyílt levelezés az MSZP-ben Az MSZP etikai bizottságának kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy meg­­sérti-e a párt alapszabályát az a tisztség­­viselő, aki a belső vitákat a nyilvánosság elé viszi, és ezzel árt a párt megítélésének -értesült a Népszabadság. Információink szerint Nagy Nóra, az MSZP elnökségé­nek tagja állásfoglalást kért a párt etikai bizottságától. Értesüléseink szerint Nagy Nóra beadványát egyebek mellett azzal indokolja: „Ma a médiában ellenzéki ol­dalon az MSZP ugyanazt csinálja, mint kormányzati oldalon az FKGP. A belső viták kiteregetésének, az üzengető beje­lentéseknek közkedvelt színtere lett a saj­tó.” A beadványban az elnökségi tag úgy véli, hogyha lehetséges, még a probléma eszkalálódása előtt véget kell vetni ennek a rendkívül káros folyamatnak, mert az végső soron az MSZP 2002-es választási esélyeit veszélyezteti. Mint arról szerdán beszámoltunk, a­ baloldali értelmiségiekből álló Economy 2002 Egyesület alapítói nyílt levélben for­dultak az MSZP elnökségéhez. Kifejtet­ték: aggodalommal szemlélik, hogy az MSZP mai tevékenységét a pozícióhar­cok, a helyezkedések, a terméketlen viták, sőt esetenként súlyos intrikák jellemzik. Mai állapotában az MSZP akaratán kívül is asszisztál a kormányzati önkényhez. A változásra szerintük esélyt adhat a párt miniszterelnök-jelöltjének kiválasztása. Az Economy egyesület elnöke Medgyes­­sy Péter volt pénzügyminiszter, az MSZP egyik lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Kérdésünkre Kiss Elemér, az egyesület egyik alapítója és a levél aláírója elmond­ta: a volt pénzügyminiszter nem tudott az ő levelükről, amelyet nem valaki mellett vagy valaki ellen fogalmaztak meg. Úgy vélik, meg kell állítani azt a folyamatot, ami jelenleg az MSZP-ben zajlik. Kéri J. Tibor ­ SZDSZ-program a negyvenen túliakért Az SZDSZ még az idén benyújtja az Or­szággyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a munkavállalásban tiltaná az élet­kor szerinti diszkriminációt — mondta Demszky Gábor pártelnök szerdai tájé­koztatóján. Azt is közölte, hogy május­ban kerül a fővárosi önkormányzat köz­gyűlése elé az az etikai kódex, amely szintén ezt a kérdést szabályozza. Mint ismeretes, kedden a parlamentben egy fideszes országgyűlési képviselő bírálta a BKV-t, mert a vállalat olyan álláshirde­tést jelentetett meg, amelyben 25 és 40 év közöttieket keresett felvételre. Demszky ezzel kapcsolatban közölte: örül annak, hogy az interpelláció következtében or­szágos szintre emelkedett ez a kérdés, amelynek megoldására az SZDSZ már korábban kidolgozta programját. Azt is elmondta, hogy kérésére a BKV vissza­vonta a jegyellenőri munkakörre vonat­kozó álláshirdetését. Demszky azért is fontosnak tartja az életkor szerinti diszk­rimináció megszüntetését, mert Magyar­­országon a 40 és 60 év közötti korosz­tályban mintegy másfél millió munkavál­laló van. Ők azok, akik állásuk elvesztése esetén nehezen találnak munkát, és hát­rányt szenvednek az előrelépés terén is. K. J. T.

Next