Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

Novembertől biztonságosabb az utazás Többet kell majd fizetniük a turistáknak - A nyaralókat még a régi szabályok védik Nagyobb terheket ró az utazási iro­dákra és a turistákra egyaránt a kor­mány tegnap elfogadott rendelete. A kompromisszumok eredményeként novembertől hatályos szabályok azonban az eddigieknél jobban ga­rantálják, hogy a turista biztosan ha­zaérkezzék. Az idén nyáron viszont még a régi szabályok védik az utazó­kat: bár a tavalyi botrányok megis­métlődésére nem számít senki, mégis az ajánlható, hogy biztos anyagi hát­térrel rendelkező irodát válasszunk. ___________ MUNKATÁRSAINKTÓL _________ Novembertől legalább 15 százalékkal kerülnek többe az utazások. Becslések szerint minimum öt százalékkal emelhe­ti meg az árakat, hogy az irodáktól a for­galomnak megfelelően nagyobb biztosí­tékot követel meg a kormány tegnap el­fogadott, új rendelete (a maradék tízszá­zalékos drágítást az infláció indokolja). A vagyoni biztosíték, amely bankgaran­ciával vagy egy biztosítással kiváltható, megnyugtathatja a turistát: mindenkép­pen hazahozzák külföldről. Borókai Gábor kormányszóvivő a ka­binet ülését követően bejelentette: a kor­mány szigorítja az utazást szolgáltató cé­gek ellenőrzését és a rájuk kiszabható szankciókat, és ezzel párhuzamosan emeli a vállalkozások kötelező vagyon­­biztosítékának mértékét. Indoklása sze­rint erre azért volt szükség, mert az el­múlt időszakban többször előfordult, hogy a csődbe ment utazási cégek nem tudták hazahozni a külföldön rekedt uta­saikat. A kötelező vagyonbiztosítás ösz­­szege a cégek nettó árbevételének 12-20 százaléka lesz, attól függően, hogy az utazási iroda üzemeltet-e külön szállító járműveket, például repülőgépet. A szó­vivő közölte, az újonnan alakuló utazási irodákra a kormányrendelet megjelenése után azonnal érvényes lesz az új szabá­lyozás, míg a meglévő cégek két-hat hó­napot kapnának a vagyonbiztosítók elő­teremtésére. Az utazási irodák kompromisszumos döntésnek tartják a rendeletet, hiszen el­fogadják, hogy a Jorgos Travel és a HTCC utazásszervező csődjének nyo­mán emelni kellett a garanciákat. A kompromisszum abban áll, hogy a na­gyobb tőkeerőt vagy biztosítást megkö­vetelő rendelet nem most, a nyári szezon előtt lép életbe. Kenessey Gábor, az Eurotours vezér­­igazgatója úgy látja, mindenképpen az árak növekedését hozza majd a bizton­ság emelkedése. A cégnek a biztosítás évi 25 millió forintjába kerülhet majd - mondta. A vezérigazgató üdvözli, hogy az új szabályok csak novembertől lesz­nek érvényesek. Ha ugyanis májustól léptek volna életbe, valószínűleg jelen­tős veszteséget kellett volna elkönyvel­niük. A nyári üdülési árakat ugyanis már tavaly év végén meg kellett határozniuk, hogy katalógusaikat ki tudják adni. A West Travel vezetője, Petrus György szerint nem csupán kedvező hozadéka lesz annak, ha novemberben életbe lép­nek az új szabályok. Mivel az irodák rá­kényszerülnek arra, hogy új terheiket az utasokra hárítsák - vagyis az infláció fe­lett emeljék a díjakat - félő, csökkeni fog az utazási kedv, nem mindenkinek lesz pénze arra, hogy az általános biztonságot megfizesse. A Neckermann ügyvezetője Békefi Ve­ra szerint sem lett volna szerencsés a rendeletet a nyári szezon előtt bevezetni. Jobb ezt a nyári szezon után, a téli előtt megtenni, némi felkészülési időt is hagy­va az irodáknak. A jogszabály megalkotásában részt vevő szakmai szervezet, a Magyar Uta­zásszervezők és Utazásközvetítők Szö­vetségének elnöke, Molnár Gabriella is azt mondta: kompromisszum szüle­tett. A garanciák emelése szerinte nem fog drasztikus változásokat és áremelé­seket hozni. A novemberi áremelések nem lesznek túlzóak, a rendelkezések pedig valóban a biztonságot garantál­ják, és nem hozzák lehetetlen helyzetbe a kisebb irodákat sem. A terhek - mivel a biztosíték mértéke a forgalommal arányosan nő - egyenlően oszlanak majd el. Kínálat és pénzügyi háttér - ez volt az utazás kiállítás üzenete is fotó: szabó Bernadett A Magyar Turizmus Rt. rendelkezésére mintegy 5 milliárd forint áll az idén, eb­ből a tavalyinál több jut a külképviseletek működési és marketingforrásaira - mondta Árva László, az MT Rt. vezérigazgatója a társaság szezonindító rendez­vényén. A cég szorosabb együttműködést kíván folytatni a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-vel (ITDH), hiszen a szervezet prognózisa szerint a jövőben egyre több külföldi működőtőke érkezik a magyar idegenfor­galomba. A fejlesztési tervben szerepel a Tourinform-irodák hálózatának bőví­tése is. A tervek szerint a jövőben Aggteleken, Hollókőn, Mezőkövesden, Szil­vásváradon, Szekszárdon, Kőszegen és Szombathelyen nyitnak irodát. (MTI) Vége az iskolatej­akciónak? MUNKATÁRSUNKTÓL Két év után kérdéses, hogy folytatódhat-e a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ingyenes iskolatej-akciója, miután Vonza András miniszter egy ÁSZ- vizsgálat nyomán leállította a támoga­tást. Információink szerint a hét megyére és egy székesfehérvári iskolára kiterjedő akcióban részt vevő tejipari vállalatokat nem érte váratlanul a hír, hogy a második negyedévtől megszűnik az FVM­ támo­­gatása. Az elmúlt két hét alatt számos egymásnak is ellentmondó hírt kaptak a korábbi miniszter, Torgyán József által kiemelt ügyként kezelt akció sorsáról. Tegnap estig tanácskoztak a szakmi­nisztériumban, hogy folytatható-e az évente 20-25 millió liter tejet érintő ak­ció. Munkatársunknak elmondták, hogy a döntésről csak ma adnak ki közle­ményt. A TEJ FOGYASZTÓI ÁTLAGÁRÁNAK ALAKULÁSA (1 liter 2,8%-os pasztőrözött tej fogyasztói átlagára Magyarországon, Ft/liter) 139 Forrás: KSH, Magyar Agrárkamara NÉPSZABADSÁG-grafika Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2­0­0­1. ÁPRILIS 4., SZERDA Folytatódik az európai húsháború Az unió korlátozza a magyar kivitel egy részét A magyar húsfeldolgozók agrárdiplo­máciai lépéseket sürgetnek, mert úgy vélik, diszkriminatív intézkedés volt Magyarországot a „kockázatos” orszá­gok csoportjába sorolni. Az Európai Unió illetékesei szerint ugyanis előfor­dulhat a kergemarhakór, bár azt nem mutatták ki. Ezért egy tudományos je­lentésre hivatkozva korlátozták a ma­gyar behozatalt. Az Európai Bizottság tudományos ta­nácsadó bizottsága az EU-n kívüli orszá­gok szarvasmarha-állományának sziva­csos agyvelő-sorvadási (BSE) kockázatá­ról nyilvánosságra hozott jelentésében Magyarországot a négy csoportból a har­madikba sorolta. E csoportba azok az or­szágok tartoznak, amelyekben valószínű­nek tekinthető a marhakór jelenléte, bár még nem mutatták ki azt. Brüsszeli informátorunk elmondta, nem kizárt, hogy a közösség polgárait is szeretnék megnyugtatni: az eurómilliár­­dok árán felszámolandó kórt nem impor­tálják még olyan országokból sem — pél­dául Magyarországról ahol bizonyítot­tan nem fordult elő a betegség. Mások szerint gazdasági okok is meghúzódhat­nak a dekrétum mögött, hiszen nyárra leg­alább egymillió tonnára növekszik az EU fogyasztóiban a marhahús mennyisége. T­eljes a tanácstalanság — mondta Re­mény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnö­­ke a Népszabadságnak az olaszországi Bolzanóban, ahol az Európai Hentesmes­terek konferenciáján képviselte a magyar húsiparosokat. Beszámolt arról is, hogy az unió hentesei a marhahúsfogyasztás tartós csökkenésére készülnek fel. Fran­ciaországban és Németországban 80 szá­zalékkal visszaesett a vásárlás, miközben a sertés ára drasztikusan emelkedik. Az EU döntése szerint ugyanis a har­madik csoportba tartozó országokból — köztük van Magyarország, továbbá Albá­nia és Svájc - április 1-jétől kezdve tilos importálni olyan húskészítményeket, amelyek a megállapított kockázati anya­gokat — így idősebb állatok agyvelejét és gerincét, gerinctáji húst­­ tartalmaznak. A levágott marha-, illetve a darabolt, csont nélküli tőkehús behozatalára ez a ti­lalom nem vonatkozik. Csehország és Lengyelország máris tiltakozott az Európai Bizottságnál, mindkét ország azt kéri, hogy a kevésbé kockázatos országok közé sorolják őket. Hathatós intézkedést sürget Magyaror­szágon a Vágóállat és Hús Terméktanács is. Zádori László bejelentette, hogy a terméktanács az Európai Mezőgazdasá­gi Szövetség Vágóállat és Húsbizottsá­gához fordul annak érdekében, hogy Magyarország kedvezőbb besorolást kapjon. A magyar állat-egészségügyi hatóság is mindent megtesz azért, hogy diplomáciai úton elérjék a jobb osztály­ba sorolást - mondta munkatársunknak Németh Antal országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, aki hangsúlyozta: Magyarországon már az unió legújabb elvárása szerint dolgozzák fel az állatokat és végzik a csontozást. Az export feltétele, hogy a kergemarha­kór szempontjából a leginkább kockáza­tos „anyagokat” elkülönítve kezeljék, s semmisítsék meg. Nemrég külön körle­vélben értesítették a feldolgozókat az EU kívánalmairól, az újfajta csontozási elvárásokról. A „veszélyes hulladékot”, így az agyvelőt, gerincet stb. az ATEV tököli feldolgozójában megsemmisítik, illetőleg állatorvosi felügyelet mellett elzárva tárolják. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség tit­kára elmondta: a feldolgozók tanácstala­nok, mert a szakhatóságtól várják a vágá­si technológia, a kockázatos mellékter­mék kezeléséről szóló útmutatást. Szabó Sándor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője munkatársunknak el­mondta, hogy a magyar kivitel szerkeze­tét ismerve jelentős anyagi hátrány nem éri a magyar vállalatokat a korlátozás miatt, ugyanis az Európai Unióba eddig is főként csontozott húst szállítottak. Németh Antal, aki Ljubljanában vesz részt a CEFTA-országok állategészség­ügyi vezetőinek találkozóján, elmondta, szeretnék elérni, hogy Brüsszel vonja vis­sza a Magyarországra vonatkozó dönté­sét. Beszámolt arról is: a magyar hatósá­gok várják az unió állatorvosait, hogy személyesen meggyőződjenek a magyar higiéniai intézkedések hatékonyságáról. A főállatorvos közölte: a szlovén kez­deményezésre létrejött fórum idején két­oldalú megállapodásokat szeretnének köt­ni a korábban életbe léptetett állategész­ségügyi zárlatok és a CEFTA-orszá­­gokban már megtett védőintézkedések feloldásáról. Ha a lengyel és a szlovák szállítók garantálják, hogy az uniós nor­máknak megfelelően végezzék a feldolgo­zást, s igazolják a BSE-mentességet, ak­kor Magyarország újra átengedi a hús­szállítmányokat. Ennek azonban feltétele, hogy a szlovén állat-egészségügyi hatósá­gok is átengedjék a húst. Szeretnék elérni, hogy a szlovén hatóság feloldja a ragadós száj- és körömfájás-járvány terjedésének megakadályozása miatt elrendelt élőállat­szállítási tilalmat is, így ugyanis a magyar bárányszállítmányok is elindulhatnak, ha az olasz hatóság ma feloldja az egy hó­napja elrendelt importstopot. Cz. P. Röviden Egyeztetés az állami bankokról Tegnap egyeztettek először a pénzügyi tárca, a posta, a Postabank és a Földhitel és Jelzálogbank Rt. (FHB) vezetői arról, miként kerüljön át az FHB az állami tulaj­donú pénzintézethez. A Postabank ugyan­úgy ingyenes juttatásként, apportként sze­retné megkapni az FHB-t, ahogyan a Ma­gyar Posta a banki tulajdonrészét. Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója elmond­ta: konkrét elképzelés még nem körvona­lazódott. Gyuris azonban úgy vélte: a jel­zálog-hitelezés feltételeinek az eddigiek­nél szélesebb körű megismertetését haté­konyan szolgálná a szorosabb együttmű­ködés a Magyar Postával. (MTI) Vezető szerep a régióban Jó esélye van Magyarországnak arra, hogy a régiónkban jelentős befolyásra te­gyen szert az informatikában és a tele­kommunikációban - mondta Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter az Informatikai Vállalkozók Szövetségének tegnapi köz­gyűlésén. Az információs társadalom ki­építésére idén 15 milliárd forintot, jövőre pedig 20 milliárd forintot fordít a kor­mány a Széchenyi-terv keretéből. (SZ. B.) Közép-Európa felzárkózása a tét Az ENSZ bécsi székhelyű iparfejlesztési szervezete, az UNIDO és a bécsi magyar ENSZ-képviselet ma és holnap regionális konferenciát rendez az osztrák főváros­ban Közép- és Kelet-Európa, valamint az újonnan függetlenné vált országok tech­nológiai jövőjéről, amelynek programját magyar szakemberek dolgozták ki. (Bécsi tudósítónktól) Februárban javult a fizetési mérleg A vártnál jóval kedvezőbb a fizetési mérleg februári egyenlege. A hiány - az elemzők által becsült közel 200 mil­lió euró töredéke - alig 58 millió euró lett. A folyamatok azonban nem vál­toztak: a deficit nő, a tőkebeáramlás pedig nem fedezi a hiányt - hangsú­lyozzák a szakemberek. Februárban 58 millió euró hiánnyal zárt a fizetési mérleg. A deficit csaknem harmada a múlt év februári adatnak, az első két hónapot összesítve viszont 61 millió euróval magasabb, mint egy évvel korábban volt: 295 millió euró. Az áru­forgalom hiánya februárban mindössze 110 millió euró volt, az első két hónapban viszont 448 millió euró, a 2000 február­jáig mért 324 millió euróval szemben. A fizetési mérleg hiányának harmadát fi­nanszírozta az adósságot nem generáló tőkebeáramlás. Ennek egyenlege februá­rig 105 millió euró nettó forrásbeáramlást mutatott, szemben a tavalyi 290 millió AZ EXPORT ÉS AZ IMPORT ALAKULÁSA (millió euróban) euróval. Ismét romlott a portfólióbefek­­tetések egyenlege: februárban újra nettó pénzkiáramlást jelzett. Igen kedvezőnek értékelte a folyó fize­tési mérleg februári számait Varga Mi­hály pénzügyminiszter, aki az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: különösen jó hírnek tartja, hogy az export bővülése februárban meghaladta az import növe­kedését. Ez is megerősíti - mondta -, hogy a magyar gazdaság növekedése már megalapozott pályán halad, és indokolat­lanok azok az aggodalmak, amelyek a magyar gazdaság túlfűtöttségétől óvtak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa viszont úgy véli: továbbra is komoly probléma, hogy a deficitet nem finanszírozza a tőke­­beáramlás, döntően a portfóliótőke ki­áramlása miatt. R. R. Forrás: MNB NÉPSZABADSÁG-grafika

Next