Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-09 / 133. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 9., SZOMBAT Jóléti rendszerváltást hirdetnek a szocialisták Az SZDSZ nem megy el az MSZP-kongresszusra A Magyar Szocialista Párt mai kongresszusán megválasztja miniszterelnök-jelöltjét, erre a tisztségre várhatóan Medgyessy Péter volt pénzügyminiszternek szavaznak bizalmat a küldöttek. A kongresszus délelőtt tíz órakor zárt üléssel kezdődik, amelyen módosítják a párt alapszabályát. Erre azért van szükség, hogy a párton kívüli Medgyessy Péter aktív szerepet kaphasson a párt választási felkészülésében, a kampány irányításában. Ezt követően a küldöttek értékelik az ország és a párt helyzetét, továbbá megvitatják, majd elfogadják az MSZP választási programjának fő irányairól szóló határozati javaslatot. A jóléti rendszerváltozás programja című dokumentum egyebek mellett célul tűzi ki, hogy az MSZP megállítja a társadalom kettészakadását, megerősíti a nemzet összetartozását, és biztosítja felzárkózásunkat a fejlett nemzetek sorához. A szociáldemokrácia értékeit érvényesítő program igazságosságra, a gyengék iránti szolidaritásra, az esélykülönbségek mérséklésére törekszik. Lehetőséget ad a tehetség, a képességek teljes körű kibontakoztatására is - áll a programtervezetben. A szocialisták programja fordulatot ígér a szociális viszonyokban, a jövedelmek újraelosztásában, hogy - mint fogalmaz - végre a társadalom többsége előtt is megnyíljon a jólét, a gyarapodás lehetősége. Az MSZP fordulatot akar elérni a demokratikus intézmények működésében, hogy azok az állampolgárokat szolgálják, és soha ne válhassanak egy szűk elit hatalmának eszközévé. A program fordulatot szeretne a modern társadalom alapját jelentő oktatás, tudomány és kultúra fejlődésében. Információink szerint Németh Miklós exkormányfő, aki kongresszusi küldött, külföldi programja miatt nem lesz ott a tanácskozáson. A kongresszuson a meghívott SZDSZ sem képviselteti magát. A távolmaradást Demszky Gábor szabad demokrata pártelnök a Munkáspárt meghívásával indokolta. Kijelentette: az MSZP-nek választania kell, hogy a polgári liberálisokkal vagy a kommunistákkal működik-e együtt. Kéri J. Tibor Az AB határoz a népszavazásról Volt alkotmánybíró kifogása a taláros testület előtt Eddig két állampolgári kifogás érkezett az MSZP négy kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezését hitelesítő országos választási bizottsági határozattal kapcsolatban - tudta meg lapunk az Alkotmánybíróság (AB) illetékesétől. Az egyik kifogás szerzője Zlinszky János volt alkotmánybíró. A szocialisták a munkaidő megszervezése, a nyugdíjemelés módja, a hivatásos hadseregre való áttérés és a közoktatásban megszerezhető, ingyenes középfokú nyelvvizsga tárgyában juttattak el ügydöntő népszavazási kezdeményezést április 24-én az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Az OVB hosszú vita után, 6:5-ös szavazási aránnyal május 21-én hitelesítette az MSZP által benyújtott népszavazási aláírásgyűjtő ívet. A kifogásokt benyújtásának határideje egyébként ma 16 órakor jár le. Az egyik indítvány szerzője Zlinszky János volt alkotmánybíró, az AB egyik alapító tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi dékánját még 1989 novemberében választották meg AB-tagnak, és mandátumát egészen 70. életévének betöltéséig, 1998 márciusáig gyakorolta. Az ügy pikantériája, hogy Zlinszky is aláírta 1993 januárjában azt az AB-határozatot, amely kimondta: „a népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást”. E döntésre való hivatkozással aztán sorra el is véreztek a népszavazásra vonatkozó kísérletek, az 1997-es NATO-referendumot leszámítva. A választási eljárási törvény értelmében az AB-nek soron kívül kell döntenie az OVB határozata ellen benyújtott kifogásokról. A jogszabály erre nézve azonban nem tartalmaz konkrét határidőt. Könnyen előfordulhat, hogy a döntés csak ősszel születik meg. Németh János elnök vezetésével éppen ma utazik egyhetes látogatásra Kínába az AB delegációja, soraiban Holló András helyettes elnökkel, Bihari Mihály és Vasadi Éva alkotmánybírókkal. Mire visszaérkeznek alig marad majd néhány hetük az ítélkezési szünetig. A szakemberek nagy érdeklődéssel várják az AB állásfoglalását. Egyik oldalon Zlinszky, aki elkötelezett híve volt a Sólyomféle bíróság „láthatatlan alkotmány” koncepciójának, a másikon a Némethbíróság, amely döntéseit az írott és nem a láthatatlan alkotmányból vezeti le. - Nem okozott meglepetést számunkra, hogy valaki megtámadja az OVB döntését - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor szocialista frakcióvezető. Hozzátette: a Fidesz bejelentését követően , hogy nem támadja meg az OVB határozatot - kimondottan számított erre a lépésre. Nagy reményét fejezte ki, hogy az AB megfelelő időn belül határoz a benyújtott kifogásról, s így még a választások előtt le lehet bonyolítani a szocialisták négy kérdéséről a népszavazást. Kéri J. Tibor-Sereg András Nagy Sándor Lezárul a vagyonvizsgálat A képviselők vagyonát felmérő igazságügyi szakértők a jövő hét elejére készítik el jelentésüket a parlamenti vizsgálóbizottságnak - tájékoztatta lapunkat Répássy Róbert (Fidesz). Az igazságügyi szakértők két adatsort állítanak össze a vagyonnyilatkozataikat benyújtó képviselőkről. Az elsőben azt rögzítik: összegszerűen hogyan változott a honatya vagyoni helyzete. A másodikban pedig felsorolják feltüntetett jövedelmeit. A parlamenti bizottság feladata lesz, hogy összevesse a két adatsort, és kiugró aránytalanság észlelése esetén az illető képviselő nevét nyilvánosságra hozza. Egyéb szankciókra Répássy nem lát lehetőséget. A bizottság legkésőbb június 18-án befejezi munkáját, a testület utolsó ülésére meghívják azt a mintegy 160 szocialista és szabad demokrata képviselőt, akik nem adták le vagyonnyilatkozataikat. Répássy közölte, a vagyonnyilatkozat leadását elmulasztó képviselők esetében a parlament elé kerülő jelentésben fogják megállapítani, hogy nem tettek eleget a parlamenti határozatból fakadó kötelezettségüknek, ezért megsértették az alkotmányt. Emlékezetes, a kormánypárti MDF, illetve az ellenzéki MSZP és az SZDSZ a bizottság létrehozásával kapcsolatos politikai és alkotmányos aggályai miatt nem delegált tagokat a testületbe. A szocialisták és a szabad demokraták ezért nem is adták le vagyonnyilatkozataikat, hanem a dokumentumokat az interneten hozták nyilvánosságra. I. B. Az FKGP-frakció hétfőn dönt Szabadi Béla kizárásáról Az FKGP-frakció hétfőn minden bizonnyal kizárja soraiból Szabadi Bélát, az FVM volt politikai államtitkárát - értesült a Népszabadság. Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető lapunknak pénteken azt mondta: bár nincs leírva, de továbbra is érvényes az az elvi állásfoglalás, miszerint, „ha a képviselőcsoport bármely tagjára a korrupciónak csak az árnyéka is rávetül, azt ki kell zárni”. Ezt az elvet korábban már érvényesítették, valószínűleg most is szem előtt tartják a képviselők - közölte. A kisgazda frakció „különböző szárnyainak” prominens képviselői lapunknak adott nyilatkozatukban egyértelművé tették, hogy Szabadi Béla kizárására készülnek. Balogh Gyula, aki a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségéhez tartozik, úgy fogalmazott: az ártatlanság vélelmének elvét tiszteletben tartják, ugyanakkor egyetlen parlamenti képviselő sem bocsátkozhat bűnpártolásba. Horváth Béla, a „polgári platformosok” nevében már korábban jelezte, hogy a volt kisgazda államtitkár mentelmi jogának a kikérése esetén megszavazzák a frakcióból történő kizárását. Gyimóthy Géza, az Országgyűlés kisgazda alelnöke, Torgyán József támogatója nem kívánt az ügyben nyilatkozni. Kisgazda körökben azonban úgy látják, hogy az FVM-ügyek nyomán nemcsak Szabadi, hanem Torgyán József felelősségét is fel lehet vetni - értesült lapunk. A mentelmi bizottság várhatóan a jövő héten határoz arról, hogy javasolja-e az Országgyűlésnek Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Isépy Tamás (Fidesz), a bizottság elnöke bízik abban, hogy az erre vonatkozó dokumentum keddig megérkezik a bizottsághoz, így szerdán megtárgyalhatnák Szabadi Béla mentelmi ügyét is. Isépy emlékeztetett, hogy ebben a ciklusban a mentelmi bizottság a közvádas ügyek jelentős többségében egyhangúlag a mentelmi jog felfüggesztését javasolta. A parlamenti pártok előzetes nyilatkozatai szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - várhatóan felfüggeszti majd Szabadi Béla mentelmi jogát. Cs. I. Szentgyörgyvölgyi Péter: Ha a képviselőcsoport bármely tagjára a korrupciónak csak az árnyéka is rávetül, azt ki kell zárni. Utoljára kap pluszpénzt az MTV Folytatás az 1. oldalról A kormány tájékoztatta az MTV és a Magyar Rádió vezetőit arról is, hogy a jövőben elbocsátandó személyek végkielégítését legfeljebb ötmillió forint erejéig fedezhetik költségvetési támogatásból, a fennmaradó részt a cégeknek kell kigazdálkodniuk. A tévében nem számít különlegesnek az ötmillió forintot meghaladó „búcsúpénz”. A Magyar Rádiónál jóval kisebb mértékű elbocsátások voltak az elmúlt években. 1996 és 2000 között mindöszsze négyszáz fővel csökkent az intézményben dolgozók létszáma, bár még Kondor Katalin e heti elnökké választása előtt a rádió ügyvezetője lépéseket tett mintegy száz munkatárs elküldésére. A rádiós fizetések ugyanakkor jóval alacsonyabbak, mint a televíziósoké, így a végkielégítések is szerényebb mértékűek. A kormány végül határozott arról is, hogy jövőre már nem kívánja az eddig megszokott módon a költségvetési pénzből finanszírozni a közmédiumok csoportos létszámcsökkentését. Bednárik Imre—Haszán Zoltán Nincs egyetértés az MTI-vel Áder János, az Országgyűlés elnöke pénteken levélben kérte fel a parlamenti pártok frakcióit, hogy a jövő hét csütörtökéig nevezzék meg jelöltjeiket az MTI Tulajdonosi Tanácsadói Testületébe (TIT). A kurátorok mandátuma július 15-én jár le, ezért a parlament nyári szünete előtti utolsó munkanapon, június 19-én meg kell ejteni a szavazást. A csonka médiakuratóriumok létrehozásához hasonló vita várható a koalíció és az ellenzék között az MTI esetében is. Az MSZP ugyanis elutasítja azt az elképzelést, hogy minden frakció egy személyt delegáljon, előre bejelentette: két tagot jelöl a testületbe. Lendvai Ildikó szocialista médiapolitikus szerint a hatfős testületben a kormánypárti és MIÉP-es tagokkal kétharmados jobboldali többség alakulna ki, ráadásul az nem tükrözi a parlamenti arányokat. Lendvai emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi TTT felállításánál is figyelembe vették a törvényhozásban részt vevő frakciók súlyát. A politikus közölte: reményei szerint nem ismétlődik meg az a kutyakomédia, mint a médiakuratóriumok esetén, amikor Áder nem terjesztette fel szavazásra a jelöltjeiket. Ezért a jelölést közjegyző előtt teszik meg. Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke értetlenségét fejezte ki az MSZP álláspontja miatt. Felhívta a figyelmet, az MTI-ről szóló törvény rendelkezéseire, amely szerint minden parlamenti párt legalább egy személyt jelölhet a TTT-be. A házelnök pedig a legkisebb, hatfős testületre tett javaslatot, e szerint minden frakció egyegy személyt jelölhet. H. Z.-I. B. _________Háttér_________ MIÉP: radikalizálódás vagy szalonképesség? Egy évvel a választások előtt a közvélemény-kutatási adatok szerint a kisebb pártok közül - az SZDSZ mellett - a Magyar Igazság és Élet Pártjának van a legnagyobb esélye arra, hogy 2002-ben bekerüljön az Országgyűlésbe. A MIÉP 1998-ban a szavazatok 5,5 százalékát szerezte meg. Kérdéses, hogy jövőre - esetleg magasabb választási részvétel mellett is - át tudja-e lépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Jóllehet Csurka István pártelnök „minimális elvárásként” fogalmazta meg az 1998-as választási eredmény megháromszorozását, a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a MIÉP népszerűségnövekedése megállt, májusban a biztos szavazók körében is csak 4 százalékos a támogatottsága. Bár a MIÉP vonatkozásában különös jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett rejtőzködő szavazóknak, elemzők szerint a 2002-es választásra 10 százalékosnál magasabb eredményt prognosztizálni irreális lenne. A Fidesz és az MSZP, azaz a nagy pártok árnyékában, kiélezett választási küzdelem esetén a kis pártok nem bírnak jelentőséggel, így a MIÉP nem építkezhet az „aktív bizonytalanok” voksaiból. A kisgazdapárt jobbszárnyáról lemorzsolódott szavazók egy részére azonban számíthat, különösen a fővárosban, s egyes vélekedések szerint az Erdélyből áttelepült több tízezres magyarság voksaira is. A párt belső közvélemény-kutatása szerint a Fidesz és az SZDSZ mellett a MIÉP-nek sem okoz gondot a fiatalok megszólítása: elsősorban az egyetemisták, a jogász- és bölcsészhallgatók körében vonzó a párt harmadikutas, „se nem jobb, se nem bal keresztény és magyar” szlogenje, rendpártisága. A választásokig hátralévő időben a legnagyobb dilemmát az okozhatja a MIÉP-nek és Csurka Istvánnak, hogy a közfigyelem felkeltése, a még megszerezhető voksok érdekében fokozzák-e a párt radikalizmusát, vagy a Fidesszel kötendő koalíció reményében igyekezzenek a szalonképesség látszatát kelteni. A MIÉP nemzeti elkötelezettségű radikális erőként definiálja magát, s politikusaik nevetségesnek tartják azokat a meglátásokat, hogy szélsőjobboldali attitűdök és retorikai elemek jellemzik megnyilvánulásaikat. A legsúlyosabb vádat, az antiszemitizmus-nácizmus vádját a MIÉP-szimpatizánsok rendszerint azzal utasítják vissza, hogy „fajra és vallásra való tekintet nélkül” lépnek fel azok ellen, akik sértik „a magyar érdekeket”. Csurka István szerint „sajnos a liberálisoknak, Kis Jánosoknak és társainak, a Bauereknek, a mindenféle Eörsiknek a magyarellenességet sikerült áthozniuk a rendszerváltozás utáni korszakba is”. A pártelnök ünnepi nagygyűlésein rendszeresen beszél „magyar élettérről”, „idegenekről”, „holokausztiparról”, „rotschildokról”, de a MIÉP-es honatyák Izrael-ellenessége is folyamatosan megnyilvánul parlamenti felszólalásaikban. Az ultranacionalizmus mellett sokan a MIÉP-et nyíltan vállalt irredentizmusa és a „multik” bírálata miatt is alkalmatlannak tartják a kormányzati szerepre 2002 után, éppen abban a ciklusban, amikor Magyarország az előzetes nyilatkozatok szerint az Európai Unió tagjává válhat. A dabasi időközi választások óta - ahol is a MIÉP jelöltje 13 százalékot szerzett - Csurka István több alkalommal is beszélt arról, hogy szívesen kormányozna a Fidesszel. - Az a természetes, hogy a magát nemzetinek valló kormány a nemzeti radikális MIÉP-pel kössön szövetséget - vélekedett. Nyilatkozatát, illetve felajánlkozását a párt csütörtöki országos elnökségi ülésének fényében immár a Magyar Igazság és Élet Pártja hivatalos álláspontjának kell tekinteni. A MIÉP-ben arra számítanak, hogy 2002-ben pártjuk a mérleg nyelve lesz. S noha Orbán Viktor miniszterelnök nem zárta ki kategorikusan a koalíció lehetőségét a MIÉP-pel, kormánypárti politikusok szerint Csurka István pártja a Fidesz választási győzelme esetén is csak a koalíció „csendestársa” lehet — ellenzékben. Csuhaj Ildikó Aláírásgyűjtés a Beregben Az árvíz sújtotta beregi térségben aláírás-gyűjtési akció folyt annak érdekében, hogy a károsultak a helyreállítási munkálatokat házilag vagy helyi vállalkozók bevonásával végezhessék el. A Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője szerint ilyen célra készpénzt senki nem kap, kizárólag természetbeni kártalanítás jár. Egyébként a helyreállításra legkésőbb június 15-ig lehet szerződést kötni. MUNKATÁRSAINKTÓL Az árvíz okozta károk miatt megsemmisült vagy bontásra ítélt házak újjáépítése esetében a kormány határozata lehetővé teszi a pénzben történő kártalanítást, ez azonban a megrongálódott épületek helyreállítására nem vonatkozik. A vásárosnamény-gergelyiugornyai, csarodai, gulácsi, jándi és rákosi polgárok azért folytattak aláírásgyűjtést, hogy őket is megillesse a pénzbeli kártalanítás. A helybéliek tartanak ugyanis attól, hogy megrongálódott, de le nem bontott házuk helyreállítása elhúzódik, ezért szeretnék a munkálatokat maguk elvégezni. Miután az aláírás-gyűjtési akció befejeződött, az íveket eljuttatják Stumpf Istvánhoz, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjéhez. - Szeptember 30-ig az árvíz sújtotta térségben mindenütt befejeződik a lakóingatlanok újjáépítése, illetve helyreállítása, és ezt az ország hat legnagyobb építőipari cége garantálja - jelentette ki a Népszabadság kérdésére Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője. Bakondi hangsúlyozta: a kormány azért döntött a károsultak természetbeni kárpótlása, vagyis a megrongálódott ingatlanok szakipari vállalatokkal történő helyreállíttatása mellett, mert csak ezzel garantálható, hogy a kivitelezési munkálatok megfelelő minőségben és határidőre elkészülnek. Kovács János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: tapasztalatai szerint nem számottevő azoknak a száma, akik pénzbeli kártalanításra tartanak igényt. Úgy tudjuk, többek között azok szeretnének készpénzhez jutni, akik már a kárfelmérés előtt helyreállították ingatlanukat, ám az ő kárpótlásukra nincs lehetőség. Az eddig lebontott ingatlanok tulajdonosainak döntő többségével egyébként már szerződést kötöttek, és az 528 épület közül csak 20-30 gazdájával kell megállapodást kötni - tudtuk meg a hivatalvezetőtől. Az árvíz mintegy 2300 házat rongált meg, és mostanáig 1300-1400 ingatlan helyreállításáról született megállapodás. Csaknem ezer háztulajdonossal kell még szerződést kötni, és a megállapodás aláírásának végső határideje június 15-e. Kovács hangsúlyozta: jogvesztő határidőről van szó, aki tehát addig nem hajlandó szerződést kötni, az nem számíthat megrongálódott ingatlana helyreállítására.