Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 9., SZOMBAT Jóléti rendszerváltást hirdetnek a szocialisták Az SZDSZ nem megy el az MSZP-kongresszusra A Magyar Szocialista Párt mai kong­resszusán megválasztja miniszterel­nök-jelöltjét, erre a tisztségre várha­tóan Medgyessy Péter volt pénzügy­­miniszternek szavaznak bizalmat a küldöttek. A kongresszus délelőtt tíz órakor zárt üléssel kezdődik, amelyen módosítják a párt alapszabályát. Erre azért van szük­ség, hogy a párton kívüli Medgyessy Pé­ter aktív szerepet kaphasson a párt vá­lasztási felkészülésében, a kampány irá­nyításában. Ezt követően a küldöttek ér­tékelik az ország és a párt helyzetét, to­vábbá megvitatják, majd elfogadják az MSZP választási programjának fő irá­nyairól szóló határozati javaslatot. A jóléti rendszerváltozás programja cí­mű dokumentum egyebek mellett célul tűzi ki, hogy az MSZP megállítja a társa­dalom kettészakadását, megerősíti a nemzet összetartozását, és biztosítja fel­zárkózásunkat a fejlett nemzetek sorá­hoz. A szociáldemokrácia értékeit érvé­nyesítő program igazságosságra, a gyen­gék iránti szolidaritásra, az esélykülönb­ségek mérséklésére törekszik. Lehetősé­get ad a tehetség, a képességek teljes kö­rű kibontakoztatására is - áll a program­­tervezetben. A szocialisták programja fordulatot ígér a szociális viszonyokban, a jövedel­mek újraelosztásában, hogy - mint fo­galmaz - végre a társadalom többsége előtt is megnyíljon a jólét, a gyarapodás lehetősége. Az MSZP fordulatot akar el­érni a demokratikus intézmények műkö­désében, hogy azok az állampolgárokat szolgálják, és soha ne válhassanak egy szűk elit hatalmának eszközévé. A prog­ram fordulatot szeretne a modern társada­lom alapját jelentő oktatás, tudomány és kultúra fejlődésében. Információink szerint Németh Miklós exkormányfő, aki kongresszusi küldött, külföldi programja miatt nem lesz ott a tanácskozáson. A kongresszuson a meg­hívott SZDSZ sem képviselteti magát. A távolmaradást Demszky Gábor szabad demokrata pártelnök a Munkáspárt meg­hívásával indokolta. Kijelentette: az MSZP-nek választania kell, hogy a pol­gári liberálisokkal vagy a kommunisták­kal működik-e együtt. Kéri J. Tibor Az AB határoz a népszavazásról Volt alkotmánybíró kifogása a taláros testület előtt Eddig két állampolgári kifogás érke­zett az MSZP négy kérdést tartalma­zó népszavazási kezdeményezését hi­telesítő országos választási bizottsági határozattal kapcsolatban - tudta meg lapunk az Alkotmánybíróság (AB) illetékesétől. Az egyik kifogás szerzője Zlinszky János volt alkot­mánybíró. A szocialisták a munkaidő megszerve­zése, a nyugdíjemelés módja, a hivatásos hadseregre való áttérés és a közoktatás­ban megszerezhető, in­gyenes középfokú nyelv­vizsga tárgyában juttattak el ügydöntő népszavazási kezdeményezést április 24-én az Országos Válasz­tási Bizottsághoz (OVB). Az OVB hosszú vita után, 6:5-ös szavazási aránnyal május 21-én hitelesítette az MSZP által benyújtott népszavazási aláírásgyűj­tő ívet. A kifogásokt benyújtá­sának határideje egyéb­ként ma 16 órakor jár le. Az egyik indítvány szer­zője Zlinszky János volt alkotmánybíró, az AB egyik alapító tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi dé­kánját még 1989 novemberében válasz­tották meg AB-tagnak, és mandátumát egészen 70. életévének betöltéséig, 1998 márciusáig gyakorolta. Az ügy pi­kantériája, hogy Zlinszky is aláírta 1993 januárjában azt az AB-határozatot, amely kimondta: „a népszavazásra bo­csátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást”. E dön­tésre való hivatkozással aztán sorra el is véreztek a népszavazásra vonatkozó kí­sérletek, az 1997-es NATO-referendu­­mot leszámítva. A választási eljárási törvény értelmé­ben az AB-nek soron kívül kell döntenie az OVB határozata ellen benyújtott kifo­gásokról. A jogszabály erre nézve azon­ban nem tartalmaz konkrét határidőt. Könnyen előfordulhat, hogy a döntés csak ősszel születik meg. Németh János elnök vezetésével éppen ma utazik egy­hetes látogatásra Kínába az AB delegá­ciója, soraiban Holló András helyettes elnökkel, Bihari Mihály és Vasadi Éva alkotmány­­bírókkal. Mire visszaér­keznek alig marad majd néhány hetük az ítélkezési szünetig. A szakemberek nagy ér­deklődéssel várják az AB állásfoglalását. Egyik ol­dalon Zlinszky, aki elköte­lezett híve volt a Sólyom­féle bíróság „láthatatlan alkotmány” koncepciójá­nak, a másikon a Németh­­bíróság, amely döntéseit az írott és nem a láthatatlan alkotmányból vezeti le.­­ - Nem okozott meglepetést számunk­ra, hogy valaki megtámadja az OVB döntését - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor szocialista frakcióvezető. Hozzá­tette: a Fidesz bejelentését követően , hogy nem támadja meg az OVB határo­zatot - kimondottan számított erre a lé­pésre. Nagy reményét fejezte ki, hogy az AB megfelelő időn belül határoz a be­nyújtott kifogásról, s így még a választá­sok előtt le lehet bonyolítani a szocialis­ták négy kérdéséről a népszavazást. Kéri J. Tibor-Sereg András Nagy Sándor Lezárul a vagyonvizsgálat A képviselők vagyonát felmérő igazság­ügyi szakértők a jövő hét elejére készítik el jelentésüket a parlamenti vizsgálóbi­zottságnak - tájékoztatta lapunkat Répás­­sy Róbert (Fidesz). Az igazságügyi szak­értők két adatsort állítanak össze a va­gyonnyilatkozataikat benyújtó képvise­lőkről. Az elsőben azt rögzítik: összeg­szerűen hogyan változott a honatya va­gyoni helyzete. A másodikban pedig fel­sorolják feltüntetett jövedelmeit. A parla­menti bizottság feladata lesz, hogy össze­vesse a két adatsort, és kiugró aránytalan­ság észlelése esetén az illető képviselő nevét nyilvánosságra hozza. Egyéb szankciókra Répássy nem lát lehetőséget. A bizottság legkésőbb június 18-án befejezi munkáját, a testület utolsó ülé­sére meghívják azt a mintegy 160 szo­cialista és szabad demokrata képviselőt, akik nem adták le vagyonnyilatkozatai­kat. Répássy közölte, a vagyonnyilatko­zat leadását elmulasztó képviselők ese­tében a parlament elé kerülő jelentésben fogják megállapítani, hogy nem tettek eleget a parlamenti határozatból fakadó kötelezettségüknek, ezért megsértették az alkotmányt. Emlékezetes, a kormánypárti MDF, illetve az ellenzéki MSZP és az SZDSZ a bizottság létrehozásával kapcsolatos politikai és alkotmányos aggályai miatt nem delegált tagokat a testületbe. A szo­cialisták és a szabad demokraták ezért nem is adták le vagyonnyilatkozataikat, hanem a dokumentumokat az interneten hozták nyilvánosságra. I. B. A­z FKGP-frakció hétfőn dönt Szabadi Béla kizárásáról Az FKGP-frakció hétfőn minden bi­zonnyal kizárja soraiból Szabadi Bélát, az FVM volt politikai államtitkárát - ér­tesült a Népszabadság. Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frak­cióvezető lapunknak pénteken azt mond­ta: bár nincs leírva, de továbbra is érvé­nyes az az elvi állásfoglalás, miszerint, „ha a képviselőcsoport bármely tagjára a korrupciónak csak az ár­nyéka is rávetül, azt ki kell zárni”.­­ Ezt az elvet ko­rábban már érvényesítet­ték, valószínűleg most is szem előtt tartják a képvi­selők - közölte. A kisgazda frakció „különböző szár­nyainak” prominens képvi­selői lapunknak adott nyi­latkozatukban egyértelmű­vé tették, hogy Szabadi Bé­la kizárására készülnek. Balogh Gyula, aki a Füg­getlen Kisgazdák Demok­ratikus Szövetségéhez tar­tozik, úgy fogalmazott: az ártatlanság vé­lelmének elvét tiszteletben tartják, ugyan­akkor egyetlen parlamenti képviselő sem bocsátkozhat bűnpártolásba. Horváth Bé­la, a „polgári platformosok” nevében már korábban jelezte, hogy a volt kisgazda ál­lamtitkár mentelmi jogának a kikérése esetén megszavazzák a frakcióból történő kizárását. Gyimóthy Géza, az Országgyű­lés kisgazda alelnöke, Torgyán József tá­mogatója nem kívánt az ügyben nyilat­kozni. Kisgazda körökben azonban úgy látják, hogy az FVM-ügyek nyomán nem­csak Szabadi, hanem Torgyán József fele­lősségét is fel lehet vetni - értesült lapunk. A mentelmi bizottság várhatóan a jövő héten határoz arról, hogy javasolja-e az Országgyűlésnek Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Isépy Tamás (Fi­desz), a bizottság elnöke bízik abban, hogy az erre vonatkozó dokumentum keddig megérkezik a bizottsághoz, így szerdán megtárgyalhatnák Szabadi Béla mentelmi ügyét is. Isépy emlékeztetett, hogy ebben a ciklusban a mentelmi bi­zottság a közvádas ügyek jelentős több­ségében egyhangúlag a mentelmi jog fel­függesztését javasolta. A parlamenti pártok előzetes nyilatko­zatai szerint az Országgyűlés - kétharma­dos többséggel - várhatóan felfüggeszti majd Szabadi Béla mentelmi jogát. Cs. I. Szentgyörgyvölgyi Péter: Ha a képviselőcsoport bármely tagjára a korrupciónak csak az árnyéka is rávetül, azt ki kell zárni. Utoljára kap pluszpénzt az MTV Folytatás az 1. oldalról A kormány tájékoztatta az MTV és a Magyar Rádió vezetőit arról is, hogy a jövőben elbocsátandó személyek vég­­kielégítését legfeljebb ötmillió forint erejéig fedezhetik költségvetési támo­gatásból, a fennmaradó részt a cégek­nek kell kigazdálkodniuk. A tévében nem számít különlegesnek az ötmillió forintot meghaladó „búcsúpénz”. A Magyar Rádiónál jóval kisebb mértékű elbocsátások voltak az elmúlt években. 1996 és 2000 között mindösz­­sze négyszáz fővel csökkent az intéz­ményben dolgozók létszáma, bár még Kondor Katalin e heti elnökké választá­sa előtt a rádió ügyvezetője lépéseket tett mintegy száz munkatárs elküldésé­re. A rádiós fizetések ugyanakkor jóval alacsonyabbak, mint a televíziósoké, így a végkielégítések is szerényebb mértékűek. A kormány végül határozott arról is, hogy jövőre már nem kívánja az eddig megszokott módon a költségvetési pénzből finanszírozni a közmédiumok csoportos létszámcsökkentését. Bednárik Imre—Haszán Zoltán Nincs egyetértés az MTI-vel Áder János, az Országgyűlés elnöke pén­teken levélben kérte fel a parlamenti pár­tok frakcióit, hogy a jövő hét csütörtö­kéig nevezzék meg jelöltjeiket az MTI Tulajdonosi Tanácsadói Testületébe (TIT). A kurátorok mandátuma július 15-én jár le, ezért a parlament nyári szünete előtti utolsó munkanapon, június 19-én meg kell ejteni a szavazást. A csonka médiakuratóriumok létreho­zásához hasonló vita várható a koalíció és az ellenzék között az MTI esetében is. Az MSZP ugyanis elutasítja azt az elképze­lést, hogy minden frakció egy személyt delegáljon, előre bejelentette: két tagot je­löl a testületbe. Lendvai Ildikó szocialista médiapolitikus szerint a hatfős testületben a kormánypárti és MIÉP-es tagokkal két­harmados jobboldali többség alakulna ki, ráadásul az nem tükrözi a parlamenti ará­nyokat. Lendvai emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi TTT felállításánál is figyelem­be vették a törvényhozásban részt vevő frakciók súlyát. A politikus közölte: re­ményei szerint nem ismétlődik meg az a kutyakomédia, mint a médiakuratóriu­mok esetén, amikor Áder nem terjesztette fel szavazásra a jelöltjeiket. Ezért a jelö­lést közjegyző előtt teszik meg. Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke értetlensé­gét fejezte ki az MSZP álláspontja miatt. Felhívta a figyelmet, az MTI-ről szóló törvény rendelkezéseire, amely szerint minden parlamenti párt legalább egy sze­mélyt jelölhet a TTT-be. A házelnök pe­dig a legkisebb, hatfős testületre tett ja­vaslatot, e szerint minden frakció egy­­egy személyt jelölhet. H. Z.-I. B. _________Háttér_________ MIÉP: radikalizálódás vagy szalonképesség? Egy évvel a választások előtt a közvélemény-kutatási adatok szerint a kisebb pártok közül - az SZDSZ mel­lett - a Magyar Igazság és Élet Pártjának van a legna­gyobb esélye arra, hogy 2002-ben bekerüljön az Or­szággyűlésbe. A MIÉP 1998-ban a szavazatok 5,5 százalékát sze­rezte meg. Kérdéses, hogy jövőre - esetleg magasabb választási részvétel mellett is - át tudja-e lépni az öt­­százalékos parlamenti küszöböt. Jóllehet Csurka Ist­ván pártelnök „minimális elvárásként” fogalmazta meg az 1998-as választási eredmény megháromszoro­­zását, a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutat­ják, hogy a MIÉP népszerűségnövekedése megállt, májusban a biztos szavazók körében is csak 4 százalé­kos a támogatottsága. Bár a MIÉP vonatkozásában kü­lönös jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett rej­tőzködő szavazóknak, elemzők szerint a 2002-es vá­lasztásra 10 százalékosnál magasabb eredményt prog­nosztizálni irreális lenne. A Fidesz és az MSZP, azaz a nagy pártok árnyékában, kiélezett választási küzdelem esetén a kis pártok nem bírnak jelentőséggel, így a MIÉP nem építkezhet az „aktív bizonytalanok” vok­­saiból. A kisgazdapárt jobbszárnyáról lemorzsolódott szavazók egy részére azonban számíthat, különösen a fővárosban, s egyes vélekedések szerint az Erdélyből áttelepült több tízezres magyarság voksaira is. A párt belső közvélemény-kutatása szerint a Fidesz és az SZDSZ mellett a MIÉP-nek sem okoz gondot a fiatalok megszólítása: elsősorban az egyetemisták, a jogász- és bölcsészhallgatók körében vonzó a párt har­madikutas, „se nem jobb, se nem bal­­ keresztény és magyar” szlogenje, rendpártisága. A választásokig hátralévő időben a legnagyobb di­lemmát az okozhatja a MIÉP-nek és Csurka István­nak, hogy a közfigyelem felkeltése, a még megsze­rezhető voksok érdekében fokozzák-e a párt radika­lizmusát, vagy a Fidesszel kötendő koalíció reményé­ben igyekezzenek a szalonképesség látszatát kelteni. A MIÉP nemzeti elkötelezettségű radikális erőként definiálja magát, s politikusaik nevetségesnek tartják azokat a meglátásokat, hogy szélsőjobboldali attitű­dök és retorikai elemek jellemzik megnyilvánulásai­kat. A legsúlyosabb vádat, az antiszemitizmus-náciz­mus vádját a MIÉP-szimpatizánsok rendszerint azzal utasítják vissza, hogy „fajra és vallásra való tekintet nélkül” lépnek fel azok ellen, akik sértik „a magyar érdekeket”. Csurka István szerint „sajnos a liberálisoknak, Kis Jánosoknak és társainak, a Bauereknek, a mindenféle Eörsiknek a magyarellenességet sikerült áthozniuk a rendszerváltozás utáni korszakba is”. A pártelnök ün­nepi nagygyűlésein rendszeresen beszél „magyar élet­térről”, „idegenekről”, „holokausztiparról”, „rotschil­­dokról”, de a MIÉP-es honatyák Izrael-ellenessége is folyamatosan megnyilvánul parlamenti felszólalásaik­ban. Az ultranacionalizmus mellett sokan a MIÉP-et nyíltan vállalt irredentizmusa és a „multik” bírálata miatt is alkalmatlannak tartják a kormányzati szerepre 2002 után, éppen abban a ciklusban, amikor Magyaror­szág az előzetes nyilatkozatok szerint az Európai Unió tagjává válhat. A dabasi időközi választások óta - ahol is a MIÉP jelöltje 13 százalékot szerzett - Csurka István több al­kalommal is beszélt arról, hogy szívesen kormányozna a Fidesszel. - Az a természetes, hogy a magát nemze­tinek valló kormány a nemzeti radikális MIÉP-pel kös­sön szövetséget - vélekedett. Nyilatkozatát, illetve felajánlkozását a párt csütörtö­ki országos elnökségi ülésének fényében immár a Magyar Igazság és Élet Pártja hivatalos álláspontjának kell tekinteni. A MIÉP-ben arra számítanak, hogy 2002-ben pártjuk a mérleg nyelve lesz. S noha Orbán Viktor miniszterelnök nem zárta ki kategorikusan a koalíció lehetőségét a MIÉP-pel, kormánypárti politi­kusok szerint Csurka István pártja a Fidesz választási győzelme esetén is csak a koalíció „csendestársa” lehet — ellenzékben. Csuhaj Ildikó Aláírásgyűjtés a Beregben Az árvíz sújtotta beregi térségben alá­írás-gyűjtési akció folyt annak érde­kében, hogy a károsultak a helyreállí­tási munkálatokat házilag vagy helyi vállalkozók bevonásával végezhessék el. A Helyreállítási és Újjáépítési Tár­caközi Bizottság vezetője szerint ilyen célra készpénzt senki nem kap, kizá­rólag természetbeni kártalanítás jár. Egyébként a helyreállításra legkésőbb június 15-ig lehet szerződést kötni. MUNKATÁRSAINKTÓL Az árvíz okozta károk miatt megsemmi­sült vagy bontásra ítélt házak újjáépítése esetében a kormány határozata lehetővé teszi a pénzben történő kártalanítást, ez azonban a megrongálódott épületek helyreállítására nem vonatkozik. A vásárosnamény-gergelyiugornyai, csaro­­dai, gulácsi, jándi és rákosi polgárok azért folytattak aláírásgyűjtést, hogy őket is megillesse a pénzbeli kártalaní­tás. A helybéliek tartanak ugyanis attól, hogy megrongálódott, de le nem bontott házuk helyreállítása elhúzódik, ezért szeretnék a munkálatokat maguk elvé­gezni. Miután az aláírás-gyűjtési akció befejeződött, az íveket eljuttatják Stumpf Istvánhoz, a Miniszterelnöki Hi­vatal vezetőjéhez. - Szeptember 30-ig az árvíz sújtotta térségben mindenütt befejeződik a lakó­­ingatlanok újjáépítése, illetve helyreállí­tása, és ezt az ország hat legnagyobb épí­tőipari cége garantálja - jelentette ki a Népszabadság kérdésére Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője. Bakondi hangsúlyoz­ta: a kormány azért döntött a károsultak természetbeni kárpótlása, vagyis a meg­rongálódott ingatlanok szakipari vállala­tokkal történő helyreállíttatása mellett, mert csak ezzel garantálható, hogy a ki­vitelezési munkálatok megfelelő minő­ségben és határidőre elkészülnek. Kovács János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője lapunk érdeklődésére elmond­ta: tapasztalatai szerint nem számottevő azoknak a száma, akik pénzbeli kártala­nításra tartanak igényt. Úgy tudjuk, töb­bek között azok szeretnének készpénz­hez jutni, akik már a kárfelmérés előtt helyreállították ingatlanukat, ám az ő kárpótlásukra nincs lehetőség. Az eddig lebontott ingatlanok tulajdonosainak döntő többségével egyébként már szer­ződést kötöttek, és az 528 épület közül csak 20-30 gazdájával kell megállapo­dást kötni - tudtuk meg a hivatalvezető­től. Az árvíz mintegy 2300 házat rongált meg, és mostanáig 1300-1400 ingatlan helyreállításáról született megállapodás. Csaknem ezer háztulajdonossal kell még szerződést kötni, és a megállapodás alá­írásának végső határideje június 15-e. Kovács hangsúlyozta: jogvesztő határ­időről van szó, aki tehát addig nem haj­landó szerződést kötni, az nem számít­hat megrongálódott ingatlana helyreállí­tására.

Next