Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-01 / 127. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 1., PÉNTEK Az FKGP a Fidesztől is független Torgyán nem akar választási megállapodást Nem kívánja folytatni a Fidesszel a választási együttműködésről szóló tárgyalásokat Torgyán József. Az FKGP „barátságtalan lépésnek” tekintené, ha a Fidesz különmegállapodásokat kötne a választások előtt egyes kisgazda miniszterekkel. Nem kívánja folytatni a választási együttműködésről a tárgyalásokat a Fidesszel Torgyán József. Ezt maga a politikus közölte a Népszabadság kérdésére csütörtöki tájékoztatóján. Úgy fogalmazott, hogy a kisgazdapárt a „Fidesztől is független”, az első választási forduló után azonban a „szolgáltatás-ellenszolgáltatás” arányaira ügyelve sor kerülhet az együttműködésre. Torgyán József a különböző kisgazda csoportosulásokat is óvta attól, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség mintájára szövetséget kössenek a Fidesszel. Egy ilyen lépést „nagyon veszedelmesnek” nevezett, mondván, hogy ez a kisgazda csoportosulások teljes beolvadását jelentené a Fideszbe. Szerinte Szabó János honvédelmi miniszter - aki a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének az elnöke is már „kimutatta a foga fehérét”, amikor is szembefordult a kisgazdapárttal. G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: ha a Fidesz különmegállapodást kötne egyes kisgazda képviselőkkel, „azt az FKGP barátságtalan lépésnek tartaná”. Maczó Ágnes megerősítette azt a lapunkban közölt információt, mely szerint szerdán egyeztetésre készült Szabó Jánossal. - Folynak az egyeztetések. Ahhoz, hogy a kisgazdapárt ismét nagy legyen, békességre van szükség, megpróbáljuk az eltévedt kisgazdákat viszszahozni - közölte. A honvédelmi miniszter érdeklődésünkre elmondta, arról egyeztetnek G. Nagynéval, „hogyan képzelik el a közös jövőt”. Felvetésünkre, hogy Torgyán József nélküli kisgazdapártot képzelnek-e el, Szabó János azt válaszolta: Ez természetes, a kisgazdapárt csak új pártvezetéssel újulhat meg. A közeljövőben ismét találkozom az alelnök asszonnyal, nagyon szívesen fogadom bárkinek a közeledését - közölte. Információink szerint a kisgazdapárt vezetésében furcsállják, hogy Maczó Ágnes találkozik a Torgyán Józseffel nyíltan szembeforduló erőkkel. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az alelnök asszony pártépítés helyett a pártelnökségét építi. Csuhaj Ildikó Levetítették az Orbán-filmeket Az adófizetők pénze elpocsékolásának nevezte az Orbán Viktor szerepléseit megörökítő filmeket Varga Kristóf, az SZDSZ fővárosi képviselője, aki csütörtökön a kancellária Országimázs Központjában (OK) tekintett meg hat felvételt. Az SZDSZ nemrégiben az interneten közzétett felhívására mintegy kétszázan jelentkeztek, akik meg kívánják tekinteni a kormányfő bel- és külföldi programjairól szóló felvételeket. Közülük elsőként Varga Kristóf és munkatársa nézhette meg az anyagokat. A vetítés után Varga annak a véleményének adott hangot, hogy ezeknek a filmeknek nincs semmilyen értékük. Szerinte a filmeket csupán kampánycélokra lehet használni, hiszen azok kizárólag protokolleseményeken készültek. Nem készültek hozzájuk külön hangfelvételek, csupán a kamerán lévő mikrofon által felvett zajok hallhatók. - A miniszterelnök úr kezet fogott, mecsetet nézett, olivabogyót válogatott, ismét kezet fogott, elvonult a sorfal előtt - foglalta össze a filmek tartalmát Varga. Szerinte azonnal le kellene állítani a filmek készítését, a már elkészített anyagokat pedig egy közkönyvtárban kellene letétbe helyezni, hogy mindenki ellenőrizni tudja: az adófizetők pénzét nem a Fidesz kampányára használják fel. Az utókornak pedig nem filmeket, hanem inkább jegyzőkönyveket kellene készíteni a kormány üléseiről. Tóth István Zoltán, az OK vezetője nem ért egyet Varga Kristóffal. A filmek készítését azzal indokolta, hogy a miniszterelnök és a kormány tagjainak beszédeiről, programjairól az utókornak ne csak esetlegesen álljanak rendelkezésre felvételek. Ezért nem tartja pénzpocsékolásnak a filmeket. Közölte, a kancellária egyik pártnak sem bocsátja rendelkezésére az archívumot, ezért a felvételeket senki nem használhatja fel kampánycélokra. I. B. Varga Kristóf nyilatkozik FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Torgyán József levélben kért intézkedést a legfőbb közjogi méltóságoktól annak érdekében, hogy Áder János, az Országgyűlés elnöke jelentse be: érvénytelen az FKGP-frakcióból történő kizárása. - Ha ez az intézkedés nem történne meg, az azt jelentené, hogy Magyarországon megszűnt az alkotmányos rend - közölte csütörtökön a kisgazda elnök. Szentgyörgyvölgyi Péter, kisgazda frakcióvezető továbbra is fenntartja, hogy törvényesen zárták ki Torgyán Józsefet. A politikus cáfolta azt a lapinformációt, hogy perújítást kérne az ügyben. A frakció nem volt érintve a perben, így nem is kérhet perújítást - közölte a politikus. Sikkasztással vádolt bróker Folytatás az 1. oldalról A Népszabadság úgy értesült, a rendőrség egyrészt 77 millió forintos hűtlen kezeléssel, másfelől 35 milliós sikkasztással gyanúsítja Böröczkyt. A bróker, a GMS ’96 Kft. számlájáról - a KEHI feljelentése és az eddigi rendőrségi nyomozás adatai szerint - fiktív raktározási szerződés alapján 77 millió forintot utalt át három vállalkozás (két betéti társaság és egy kft.) számlájára. A cégek vezetői a részükre átutalt összeget rövid időn belül készpénzben felvették. Információink szerint a nyomozók most egyebek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy a bróker miért utalt át 77 millió forintot a három szóban forgó cégnek. Miért pont azoknak a vállalkozásoknak utalt, illetve, hogy a társaságok vezetői mit tettek az ellenszolgáltatás nélkül a birtokukba került milliókkal? Értesüléseink szerint első rendőrségi kihallgatásán Böröczky azzal védekezett, hogy az adott ügyben felettesének, a Concordia akkori vezérigazgatójának, Korompay Nikolettnek az utasítása szerint járt el. Egy másik alkalommal Böröczky különböző pénzügyi műveletekkel 35 millió forint kárt okozott megbízóinak. Egy brókercég tartozását (a rendőrség még vizsgálja e cég és Böröczky kapcsolatát) kölcsönszerződéssé alakították, amelynek fedezetéül a GMS ’96 Kft. gondjaira bízott 1015 tonna, közraktárban tárolt búzát jelölték meg. A közraktárjegyeket Böröczky az adós brókercégnek átadta. Lapunk úgy tudja, Böröczky vallomása alapján a rendőrség a közeli jövőben tanúként hallgatja ki Korompay Nikolettet, valamint a GMS ’96 Kft. korábbi ügyvezetőjét, a Korompayhoz és Torgyán József volt földművelésügyi miniszterhez egyaránt közel álló Simon Lászlót is. Igaz, ha bebizonyosodik, hogy Böröczky utasításra követte el a törvénysértéseket, akkor nem tanúkként, hanem gyanúsítottakként hallgatja majd ki a rendőrség a bűncselekmény elkövetésére utasítókat. Fekete Gy. Attila Csökkentené a T. Ház az őstermelők terheit Csökkenek az őstermelők adminisztrációs terhei, ha a parlament elfogadja az élelmiszertörvény módosítását, amelynek vitáját csütörtökön kezdte meg az Országgyűlés. Az élelmiszertörvény módosítása része a magyar jogszabályok uniós jogharmortizációjának. Kékkői Zoltán, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára expozéjában azt emelte ki: az előterjesztés értelmében megszűnne az importélelmiszerek kötelező előzetes minőségvizsgálata. Az őstermelők felmentést kapnának a termék összetételét és előállítását leíró gyártmánylap készítésének kötelezettsége alól. A parlamenti vita főként az őstermelőkre vonatkozó szabályok megváltozásáról szólt. A szocialisták és a szabad demokraták nem helyeselték, hogy az őstermelőket felmentsék a gyártmánylap készítése alól. Szerintük a fogyasztók védelme érdekében nem az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kellene enyhíteni, hanem állami támogatással segíteni őket, hogy elvégezhessék a minőség-ellenőrző vizsgálatokat. A koalíciós képviselők szerint az őstermelők adminisztrációs terheinek csökkentésére azért van szükség, hogy ne tűnjenek el a piacról a hagyományos magyar termékek. Elismerték azonban, hogy megoldást kell találni arra: az őstermelők által előállított termékeknél is ugyanazokat a minőségi vizsgálatokat végezzék el, mint a nagyüzemileg gyártott termékek esetében. Cs. I.-I. B. Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke - öt kisgazda képviselőtársával - ismét a T. Ház elé terjesztette a nyugdíjkorhatár visszaállítását szorgalmazó törvényjavaslatát. A kisgazda honatyák azt szeretnék elérni, hogy a nők esetében 55, a férfiak esetében pedig 60 év legyen a nyugdíjkorhatár. Gyimóthy immár másodszor nyújtotta be javaslatát, első alkalommal a Fidesz képviselői sem támogatták a bizottságokban, hogy a kérdést megtárgyalja az Országgyűlés. A volt tévéelnök mégis diplomata lesz MUNKATÁRSUNKTÓL Meghaladta a 21 milliárd forintot a Magyar Televízió tavalyi vesztesége - derül ki az MTV kuratóriuma által csütörtökön elfogadott mérlegből. A 28 milliárd forint kiadás mellett 17 milliárdos bevételre tett szert az intézmény. Negatív csúcsot döntött tavaly a hirdetési bevétel (nettó 2,5 milliárd forint), miközben 10 milliárdot emésztettek fel a dologi kiadások. Az idei tervekben a 9,8 milliárd forintos személyi kiadásokat 6,3 milliárdra kívánják lefaragni mintegy 350 munkatárs elbocsátásával. A tévé menedzsmentje átlagosan a harmadával akarja csökkenteni a költségeket. Úgy tudjuk, hogy a kuratórium és a menedzsment folyamatos tárgyalásban van külső forrás bevonásáról. Konkrétumokat egyelőre a tévés vezetők nem kívánnak elárulni. Ismeretes, hogy az Országgyűlés tavaly év végén átvállalta az MTV több mint 9 milliárdos köztartozását - amelyet rendkívüli bevételként könyveltek el az első féléves üzleti tervben -, ám további segítségre vár a napi 23 milliós veszteséget termelő köztévé. A tévében a tavalyi műsorszerződések és az archívum kezelése ügyében jelenleg rendőrségi nyomozás folyik. A tévé éléről márciusban távozó Szabó László Zsolt jelenleg a Külügyminisztériumban készül fel ausztráliai diplomáciai szolgálatra - erősítették meg a korábbi lapértesüléseket külügyi források. A volt tévéelnök a rendes évi külszolgálati váltás keretében a nyár folyamán vagy kora ősszel indul Ausztráliába. Szabó a kulturális ügyekért és a helyi magyarokkal való kapcsolattartásért lesz felelős. Normakontroll vár a „lex Répássyra” Mádl Ferenc köztársasági elnök a rendelkezésére álló tizenöt napon belül mérlegeli, hogy előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kérjen-e a kedden elfogadott „lex Répássynak” nevezett törvényről, amely a sajtóban bevezeti a véleményekre való válaszadás intézményét. Az Országgyűlés a koalíciós pártok voksaival fogadta el hat fideszes képviselő - Répássy Róbert, Rubovszky György, Szabó Erika, Gyimesi József, Fazekas Sándor és Vitányi István - javaslatát a polgári törvénykönyv módosításáról. A sajtóhelyreigazítás szabályainak kiterjesztéséről, a véleményekre való válaszadás intézményének bevezetéséről szóló jogszabályra a koalíciós képviselők közül egyedül a fideszes Tölgyessy Péter szavazott nemmel. A „lex Répássyként” elhíresült jogszabály szerint, ha egy sajtóorgánumban valakiről a személyiségi jogait sértő állítást, véleményt közölnek, akkor az érintett a bíróságtól kérheti, hogy az adott médium az ő véleményét is közölje. Újdonság az is, hogy az eddig lehetőségként kiszabható bírságot a jövőben a bíróság minden esetben köteles lesz kiróni, ha a sajtóban valakinek megsértették a személyiségi jogait. Az előterjesztők érzékelve a javaslattal szembeni ellenzéki és sajtótiltakozást, előre jelezték: arra kérik a köztársasági elnököt, hogy az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt előzetes normakontrollra küldje meg az Alkotmánybíróságnak (AB). Ezzel a keddi szavazás előtt Dávid Ibolya igazságügyminiszter is egyetértett. Répássy lapunknak elmondta: meggyőződésük szerint a törvény nem alkotmányellenes, de több alkotmányos jogot érint, emiatt szükségesnek tartanák az AB állásfoglalását. A MÚOSZ választmánya szerdán felkérte a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze az AB-nál a „lex Répássy” előzetes normakontrollját, és indítványozza az országgyűlési határozat megsemmisítését. A választmány úgy ítéli meg, hogy a polgári és a büntető törvénykönyv eddig is lehetővé tette a médiában megjelent és sérelmesnek tartott tényállítás, illetve vélemény miatt személyiségi jogi per indítását, vagy a büntető feljelentést és elmarasztalás esetén a szankcionálást. A „lex Répássy” mögött nem lehet nem észrevenni az újságírók megfélemlítésének szándékát - fogalmaz a MUOSZ közleménye. A törvénymódosítás bevezetése sérti a sajtó- és a véleményszabadságot, és korlátozza a szerkesztői autonómiát. A MUOSZ az előzetes normakontroll elmaradása esetén közvetlenül az AB-hoz fordul. Wisinger István, a MUOSZ elnöke szerint a törvénymódosítás elfogadása tovább rontja a magyar médiahelyzet megítélését az uniós tárgyalásokon. A köztársasági elnök sajtóirodája lapunk érdeklődésére közölte: az államfő a rendelkezésére álló időn belül hozza meg döntését. Az alkotmány szerint az államfőnek tizenöt napja van, hogy mérlegelje az előzetes normakontroll szükségességét. Alkotmányjogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy Mádl érzékeny a véleménynyilvánítással kapcsolatos jogok érvényesülésére, az államfő a fogva tartottak nyilatkozási lehetőségét korlátozó „lex Clodót” is előzetes normakontrollra utalta, és végül az AB alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt. Cseh Gabriella médiajogász szerint az alkotmányban rögzített szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az ebből levezethető újságírói szabadságot sérti az elfogadott törvénymódosítás. Cseh úgy látja, hogy nem lehet egy szerkesztőt korlátozni abban, milyen véleményeket tegyen be az újságjába. Amellett, hogy a rendelkezést a gyakorlatban kivitelezhetetlennek nevezte, európai visszhangra is számít az Európai Unióban példátlan szabályozás miatt. A szintén médiajoggal foglalkozó Kertész Krisztina is attól tart, hogy akár az újságok megjelenésének ellehetetlenülésével is járhat az új szabályozás. Mivel az érintettek köre nincs meghatározva, egy kritizált futballista is kérheti ellenvéleménye közzétételét, ha jó hírnevét sértve érzi. Véleménye szerint a sajtószabadság passzusait érintheti a „lex Répássy”. Bednárik Imre—Haszán Zoltán Helyreigazítás parlamenti tudósításért Jogerősen sajtópert vesztett a Magyar Hírlap Demeter Dénessel, Demeter Ervin polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter édesapjával szemben. A jogerős ítélet szerint a napilap tavaly december 20-i számában valótlanul híresztelte, hogy Demeter Dénes részt vett a hungarista mozgalomban, illetve parlamenti képviselőktől származó információkat adott át a mozgalomnak. Az ítélet fontos szempontként említi meg, hogy a cikkben éppen az érintett, Demeter Dénes véleménye nem kapott helyet. A Magyar Hírlap Keller László szocialista képviselő felszólalását, az átadott információk tekintetében pedig Szemenyei Kiss Tamást, a hungarista mozgalom magyarországi hírszolgálatának egykori vezetőjét idézte. A perben tanúként hallgatták meg őket, s mindketten állították: a lap helyesen adta vissza mondandójukat. A parlamentből állítólagosan kijuttatott információk ügyében a kifogásolt állítást a lap azonban nem tudta bizonyítani - hangzott el az elsőfokú ítélet indoklásakor. A bíróságnak azt az elvi kérdést is tisztáznia kellett, hogy az Országgyűlés üléséről készült tudósítás esetén elmarasztalható-e a média. A jogszabályok és a legfelsőbb bírósági ítélkezési gyakorlat szerint igen. Az indoklás kitért arra is: elképzelhető egy olyan logikus álláspont, amely szerint a demokratikus közélet, a társadalmi ellenőrzés szempontjából fontosabb a nyilvános parlamenti ülés valósághű ismertetése, mint harmadik személy személyiségi jogainak védelme, ám ennek az elvnek az érvényesítésére a jelenleg hatályos jogi szabályozás mellett nincs lehetőség. T. B. Új koalíciós ombudsmanjelölt MUNKATÁRSUNKTÓL Lábady Tamás volt alkotmánybíró helyett Molnár Miklóst, az ELTE jogi kara államigazgatási tanszékének vezetőjét jelöli a koalíció adatvédelmi biztosnak, miután kiderült, hogy a törvény előírása szerint az Alkotmánybíróságról 1998-ban távozott Lábady négy évig nem választható ombudsmannak. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön tette meg új személyi javaslatát Nagy Sándornak, az MSZP frakcióvezetőjének. Mindkét politikus arra kéri Mádl Ferenc államfőt: néhány nappal halassza el a jövő keddre tervezett újabb egyeztetést, hogy a pártok tovább konzultálhassanak az ombudsmanok személyéről. Az MSZP a jövő héten tárgyal a Fidesz új ajánlatáról. A biztosok mandátuma június végén jár le, tehát még az Országgyűlés nyári szünete előtt kétharmados többséggel kellene megválasztani az ombudsmanok utódait. A köztársasági elnöknél tartott keddi egyeztetés nem járt eredménnyel. Az MSZP és az SZDSZ szorgalmazza a három jelenlegi biztos - Gönczöl Katalin általános, Kaltenbach Jenő kisebbségi, Majtényi László adatvédelmi újraválasztását. Ezzel szemben a koalíció azt ajánlja, hogy a jelenlegi parlamenti erőviszonyokra tekintettel a koalíció jelölje az általános és az adatvédelmi, az ellenzék pedig a kisebbségi biztost és az általános ombudsman helyettesét. A Fidesz jelöltjei között nem szerepelnek a jelenlegi ombudsmanok, általános biztosnak Margitán Évát, az adatvédelmi posztra pedig Lábady után most Molnárt delegálná. Lapunk információi szerint a Fidesz és az MSZP is mérlegeli a megállapodást, kompromisszumra akarnak jutni, mert egyik párt sem akarja megszüntetni az ombudsmanok intézményét. Szájer és Nagy egyeztetése után az SZDSZ jelezte, továbbra sem tartják indokoltnak a jelenlegi ombudsmanok leváltását. A MIÉP nem tartja előrelépésnek a koalíció újabb személyi javaslatát. A párt szerint, ha nem közeledik az MSZP és a Fidesz álláspontja, akkor nem várható megegyezés.