Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 1., PÉNTEK Az FKGP a Fidesztől is független Torgyán nem akar választási megállapodást Nem kívánja folytatni a Fidesszel a választási együttműködésről szóló tárgyalásokat Torgyán József. Az FKGP „barátságtalan lépésnek” te­kintené, ha a Fidesz különmegállapo­­dásokat kötne a választások előtt egyes kisgazda miniszterekkel. Nem kívánja folytatni a választási együttműködésről a tárgyalásokat a Fi­desszel Torgyán József. Ezt maga a poli­tikus közölte a Népszabadság kérdésére csütörtöki tájékoztatóján. Úgy fogalma­zott, hogy a kisgazdapárt a „Fidesztől is független”, az első választási forduló után azonban a „szolgáltatás-ellenszol­gáltatás” arányaira ügyelve sor kerülhet az együttműködésre. Torgyán József a különböző kisgazda csoportosulásokat is óvta attól, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövet­ség mintájára szövetséget kössenek a Fi­desszel. Egy ilyen lépést „nagyon vesze­delmesnek” nevezett, mondván, hogy ez a kisgazda csoportosulások teljes beol­vadását jelentené a Fideszbe. Szerinte Szabó János honvédelmi miniszter - aki a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének az elnöke is­­ már „ki­mutatta a foga fehérét”, amikor is szem­­befordult a kisgazdapárttal. G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: ha a Fidesz különmegállapodást kötne egyes kisgaz­da képviselőkkel, „azt az FKGP barát­ságtalan lépésnek tartaná”. Maczó Ágnes megerősítette azt a la­punkban közölt információt, mely sze­rint szerdán egyeztetésre készült Szabó Jánossal. - Folynak az egyeztetések. Ahhoz, hogy a kisgazdapárt ismét nagy legyen, békességre van szükség, meg­próbáljuk az eltévedt kisgazdákat visz­­szahozni - közölte. A honvédelmi mi­niszter érdeklődésünkre elmondta, ar­ról egyeztetnek G. Nagynéval, „hogyan képzelik el a közös jövőt”. Felveté­sünkre, hogy Torgyán József nélküli kisgazdapártot képzelnek-e el, Szabó János azt válaszolta:­­ Ez természetes, a kisgazdapárt csak új pártvezetéssel újulhat meg. A közeljövőben ismét ta­lálkozom az alelnök asszonnyal, na­gyon szívesen fogadom bárkinek a kö­zeledését - közölte. Információink szerint a kisgazdapárt vezetésében furcsállják, hogy Maczó Ágnes találkozik a Torgyán Józseffel nyíltan szembeforduló erőkkel. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az alelnök asszony pártépítés helyett a pártelnöksé­gét építi. Csuhaj Ildikó Levetítették az Orbán-filmeket Az adófizetők pénze elpocsékolásának nevezte az Orbán Viktor szerepléseit megörökítő filmeket Varga Kristóf, az SZDSZ fővárosi képviselője, aki csü­törtökön a kancellária Országimázs Központjában (OK) tekintett meg hat felvételt. Az SZDSZ nemrégiben az interneten közzétett felhívására mintegy kétszázan jelentkeztek, akik meg kívánják tekinte­ni a kormányfő bel- és külföldi prog­ramjairól szóló felvételeket. Közülük el­sőként Varga Kristóf és munkatársa néz­hette meg az anyagokat. A vetítés után Varga annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ezeknek a fil­meknek nincs semmilyen értékük. Sze­rinte a filmeket csupán kampánycélokra lehet használni, hiszen azok kizárólag protokolleseményeken készültek. Nem készültek hozzájuk külön hangfelvéte­lek, csupán a kamerán lévő mikrofon ál­tal felvett zajok hallhatók. - A minisz­terelnök úr kezet fogott, mecsetet nézett, olivabogyót válogatott, ismét kezet fo­gott, elvonult a sorfal előtt - foglalta össze a filmek tartalmát Varga. Szerinte azonnal le kellene állítani a filmek ké­szítését, a már elkészített anyagokat pe­dig egy közkönyvtárban kellene letétbe helyezni, hogy mindenki ellenőrizni tudja: az adófizetők pénzét nem a Fidesz kampányára használják fel. Az utókor­nak pedig nem filmeket, hanem inkább jegyzőkönyveket kellene készíteni a kormány üléseiről. Tóth István Zoltán, az OK vezetője nem ért egyet Varga Kristóffal. A filmek készítését azzal indokolta, hogy a mi­niszterelnök és a kormány tagjainak be­szédeiről, programjairól az utókornak ne csak esetlegesen álljanak rendelkezésre felvételek. Ezért nem tartja pénzpo­­csékolásnak a filmeket. Közölte, a kan­cellária egyik pártnak sem bocsátja ren­delkezésére az archívumot, ezért a felvé­teleket senki nem használhatja fel kam­pánycélokra. I. B. Varga Kristóf nyilatkozik FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Torgyán József levélben kért intézkedést a legfőbb közjogi méltóságoktól annak érdekében, hogy Áder János, az Országgyűlés elnöke jelentse be: érvénytelen az FKGP-frakcióból történő kizárása. - Ha ez az intézkedés nem történne meg, az azt jelentené, hogy Magyarországon megszűnt az alkotmányos rend - közölte csütörtökön a kisgazda elnök. Szentgyörgyvölgyi Péter, kisgazda frakcióvezető továbbra is fenntartja, hogy törvényesen zárták ki Torgyán Józsefet. A politikus cáfolta azt a lapinformációt, hogy perújítást kérne az ügyben. A frakció nem volt érintve a perben, így nem is kérhet perújítást - közölte a politikus. Sikkasztással vádolt bróker Folytatás az 1. oldalról A Népszabadság úgy értesült, a rend­őrség egyrészt 77 millió forintos hűtlen kezeléssel, másfelől 35 milliós sikkasz­tással gyanúsítja Böröczkyt. A bróker, a GMS ’96 Kft. számlájáról - a KEHI fel­jelentése és az eddigi rendőrségi nyo­mozás adatai szerint - fiktív raktározási szerződés alapján 77 millió forintot utalt át három vállalkozás (két betéti társaság és egy kft.) számlájára. A cé­gek vezetői a részükre átutalt összeget rövid időn belül készpénzben felvették. Információink szerint a nyomozók most egyebek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy a bróker miért utalt át 77 millió forintot a három szóban forgó cégnek. Miért pont azoknak a vállalko­zásoknak utalt, illetve, hogy a társasá­gok vezetői mit tettek az ellenszolgálta­tás nélkül a birtokukba került milliók­kal? Értesüléseink szerint első rendőr­ségi kihallgatásán Böröczky azzal véde­kezett, hogy az adott ügyben felettesé­nek, a Concordia akkori vezérigazgató­jának, Korompay Nikolettnek az utasítá­sa szerint járt el. Egy másik alkalommal Böröczky kü­lönböző pénzügyi műveletekkel 35 mil­lió forint kárt okozott megbízóinak. Egy brókercég tartozását (a rendőrség még vizsgálja e cég és Böröczky kapcsolatát) kölcsönszerződéssé alakították, amely­nek fedezetéül a GMS ’96 Kft. gondjai­ra bízott 1015 tonna, közraktárban tárolt búzát jelölték meg. A közraktárjegyeket Böröczky az adós brókercégnek átadta. Lapunk úgy tudja, Böröczky vallomá­sa alapján a rendőrség a közeli jövőben tanúként hallgatja ki Korompay Nikolet­tet, valamint a GMS ’96 Kft. korábbi ügyvezetőjét, a Korompay­hoz és Torgyán József volt földművelésügyi miniszterhez egyaránt közel álló Simon Lászlót is. Igaz, ha bebizonyosodik, hogy Böröczky utasításra követte el a törvénysértéseket, akkor nem tanúkként, hanem gyanúsítot­takként hallgatja majd ki a rendőrség a bűncselekmény elkövetésére utasítókat. Fekete Gy. Attila Csökkentené a T. Ház az őstermelők terheit Csökkenek az őstermelők adminisztrá­ciós terhei, ha a parlament elfogadja az élelmiszertörvény módosítását, amely­nek vitáját csütörtökön kezdte meg az Országgyűlés. Az élelmiszertörvény módosítása ré­sze a magyar jogszabályok uniós jog­­harmortizációjának. Kékkői Zoltán, a földművelésügyi tárca politikai állam­titkára expozéjában azt emelte ki: az előterjesztés értelmében megszűnne az importélelmiszerek kötelező előzetes minőségvizsgálata. Az őstermelők fel­mentést kapnának a termék összetételét és előállítását leíró gyártmánylap ké­szítésének kötelezettsége alól. A parlamenti vita főként az ősterme­lőkre vonatkozó szabályok megválto­zásáról szólt. A szocialisták és a szabad demokraták nem helyeselték, hogy az őstermelőket felmentsék a gyártmány­­lap készítése alól. Szerintük a fogyasz­tók védelme érdekében nem az őster­melőkre vonatkozó szabályokat kellene enyhíteni, hanem állami támogatással segíteni őket, hogy elvégezhessék a mi­nőség-ellenőrző vizsgálatokat. A koalí­ciós képviselők szerint az őstermelők adminisztrációs terheinek csökkentésé­re azért van szükség, hogy ne tűnjenek el a piacról a hagyományos magyar ter­mékek. Elismerték azonban, hogy megoldást kell találni arra: az őstermelők által elő­állított termékeknél is ugyanazokat a minőségi vizsgálatokat végezzék el, mint a nagyüzemileg gyártott termékek esetében. Cs. I.-I. B. Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke - öt kisgazda képviselőtár­sával - ismét a T. Ház elé terjesztet­te a nyugdíjkorhatár visszaállítását szorgalmazó törvényjavaslatát. A kisgazda honatyák azt szeretnék el­érni, hogy a nők esetében 55, a fér­fiak esetében pedig 60 év legyen a nyugdíjkorhatár. Gyimóthy immár másodszor nyújtotta be javaslatát, első alkalommal a Fidesz képviselői sem támogatták a bizottságokban, hogy a kérdést megtárgyalja az Országgyűlés. A volt tévéelnök mégis diplomata lesz MUNKATÁRSUNKTÓL Meghaladta a 21 milliárd forintot a Ma­gyar Televízió tavalyi vesztesége - de­rül ki az MTV kuratóriuma által csütör­tökön elfogadott mérlegből. A 28 mil­liárd forint kiadás mellett 17 milliárdos bevételre tett szert az intézmény. Nega­tív csúcsot döntött tavaly a hirdetési be­vétel (nettó 2,5 milliárd forint), miköz­ben 10 milliárdot emésztettek fel a do­logi kiadások. Az idei tervekben a 9,8 milliárd fo­rintos személyi kiadásokat 6,3 milliárd­­ra kívánják lefaragni mintegy 350 mun­katárs elbocsátásával. A tévé menedzs­mentje átlagosan a harmadával akarja csökkenteni a költségeket. Úgy tudjuk, hogy a kuratórium és a menedzsment folyamatos tárgyalásban van külső forrás bevonásáról. Konkré­tumokat egyelőre a tévés vezetők nem kívánnak elárulni. Ismeretes, hogy az Országgyűlés tavaly év végén átvállalta az MTV több mint 9 milliárdos köztar­tozását - amelyet rendkívüli bevétel­ként könyveltek el az első féléves üzle­ti tervben -, ám további segítségre vár a napi 23 milliós veszteséget termelő köztévé. A tévében a tavalyi műsorszerződé­sek és az archívum kezelése ügyében jelenleg rendőrségi nyomozás folyik. A tévé éléről márciusban távozó Szabó László Zsolt jelenleg a Külügyminisz­tériumban készül fel ausztráliai diplo­máciai szolgálatra - erősítették meg a korábbi lapértesüléseket külügyi forrá­sok. A volt tévéelnök a rendes évi kül­­szolgálati váltás keretében a nyár folya­mán vagy kora ősszel indul Ausztráliá­ba. Szabó a kulturális ügyekért és a he­lyi magyarokkal való kapcsolattartásért lesz felelős. Normakontroll vár a „lex Répássyra” Mádl Ferenc köztársasági elnök a rendelkezésére álló tizenöt napon be­lül mérlegeli, hogy előzetes alkot­mánybírósági normakontrollt kér­jen-e a kedden elfogadott „lex Répás­­synak” nevezett törvényről, amely a sajtóban bevezeti a véleményekre va­ló válaszadás intézményét. Az Országgyűlés a koalíciós pártok voksaival fogadta el hat fideszes képvi­selő - Répássy Róbert, Rubovszky György, Szabó Erika, Gyimesi József, Fazekas Sándor és Vitányi István - ja­vaslatát a polgári törvénykönyv módosí­tásáról. A sajtóhelyreigazítás szabályai­nak kiterjesztéséről, a véleményekre va­ló válaszadás intézményének bevezeté­séről szóló jogszabályra a koalíciós kép­viselők közül egyedül a fideszes Töl­­gyessy Péter szavazott nemmel. A „lex Répássyként” elhíresült jog­szabály szerint, ha egy sajtóorgánumban valakiről a személyiségi jogait sértő állí­tást, véleményt közölnek, akkor az érin­tett a bíróságtól kérheti, hogy az adott médium az ő véleményét is közölje. Új­donság az is, hogy az eddig lehetőség­ként kiszabható bírságot a jövőben a bí­róság minden esetben köteles lesz kiró­ni, ha a sajtóban valakinek megsértették a személyiségi jogait. Az előterjesztők érzékelve a javaslat­tal szembeni ellenzéki és sajtótiltako­zást, előre jelezték: arra kérik a köztár­sasági elnököt, hogy az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt előzetes normakontrollra küldje meg az Alkot­mánybíróságnak (AB). Ezzel a keddi szavazás előtt Dávid Ibolya igazságügy­­miniszter is egyetértett. Répássy lapunk­nak elmondta: meggyőződésük szerint a törvény nem alkotmányellenes, de több alkotmányos jogot érint, emiatt szüksé­gesnek tartanák az AB állásfoglalását. A MÚOSZ választmánya szerdán fel­kérte a köztársasági elnököt, hogy kez­deményezze az AB-nál a „lex Répássy” előzetes normakontrollját, és indítvá­nyozza az országgyűlési határozat meg­semmisítését. A választmány úgy ítéli meg, hogy a polgári és a büntető tör­vénykönyv eddig is lehetővé tette a mé­diában megjelent és sérelmesnek tartott tényállítás, illetve vélemény miatt sze­mélyiségi jogi per indítását, vagy a bün­tető feljelentést és elmarasztalás esetén a szankcionálást. A „lex Répássy” mögött nem lehet nem észrevenni az újságírók megfélemlítésének szándékát - fogal­maz a MUOSZ közleménye. A törvény­­módosítás bevezetése sérti a sajtó- és a véleményszabadságot, és korlátozza a szerkesztői autonómiát. A MUOSZ az előzetes normakontroll elmaradása ese­tén közvetlenül az AB-hoz fordul. Wisinger István, a MUOSZ elnöke sze­rint a törvénymódosítás elfogadása to­vább rontja a magyar médiahelyzet megítélését az uniós tárgyalásokon. A köztársasági elnök sajtóirodája la­punk érdeklődésére közölte: az államfő a rendelkezésére álló időn belül hozza meg döntését. Az alkotmány szerint az államfőnek tizenöt napja van, hogy mér­legelje az előzetes normakontroll szük­ségességét. Alkotmányjogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy Mádl érzé­keny a véleménynyilvánítással kapcso­latos jogok érvényesülésére, az államfő a fogva tartottak nyilatkozási lehetősé­gét korlátozó „lex Clodót” is előzetes normakontrollra utalta, és végül az AB alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt. Cseh Gabriella médiajogász szerint az alkotmányban rögzített szólás- és vé­leménynyilvánítás szabadságát, illetve az ebből levezethető újságírói szabadsá­got sérti az elfogadott törvénymódosí­tás. Cseh úgy látja, hogy nem lehet egy szerkesztőt korlátozni abban, milyen vé­leményeket tegyen be az újságjába. Amellett, hogy a rendelkezést a gyakor­latban kivitelezhetetlennek nevezte, eu­rópai visszhangra is számít az Európai Unióban példátlan szabályozás miatt. A szintén médiajoggal foglalkozó Kertész Krisztina is attól tart, hogy akár az újságok megjelenésének ellehetetle­nülésével is járhat az új szabályozás. Mivel az érintettek köre nincs meghatá­rozva, egy kritizált futballista is kérheti ellenvéleménye közzétételét, ha jó hír­nevét sértve érzi. Véleménye szerint a sajtószabadság passzusait érintheti a „lex Répássy”. Bednárik Imre—Haszán Zoltán Helyreigazítás parlamenti tudósításért Jogerősen sajtópert vesztett a Magyar Hírlap Demeter Dénessel, Demeter Ervin polgá­ri titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter édesapjával szemben. A jogerős ítélet szerint a napilap tavaly december 20-i számában valótlanul híresztelte, hogy De­meter Dénes részt vett a hungarista mozgalomban, illetve parlamenti képviselőktől származó információkat adott át a mozgalomnak. Az ítélet fontos szempontként említi meg, hogy a cikkben éppen az érintett, Demeter Dénes véleménye nem kapott helyet. A Magyar Hírlap Keller László szocialista képviselő felszólalását, az átadott infor­mációk tekintetében pedig Szemenyei Kiss Tamást, a hungarista mozgalom magyar­­országi hírszolgálatának egykori vezetőjét idézte. A perben tanúként hallgatták meg őket, s mindketten állították: a lap helyesen adta vissza mondandójukat. A parlamentből állítólagosan kijuttatott információk ügyében a kifogásolt állítást a lap azonban nem tudta bizonyítani - hangzott el az elsőfokú ítélet indoklásakor. A bíróságnak azt az elvi kérdést is tisztáznia kellett, hogy az Országgyűlés üléséről készült tudósítás esetén elmarasztalható-e a média. A jogszabályok és a legfelsőbb bí­rósági ítélkezési gyakorlat szerint igen. Az indoklás kitért arra is: elképzelhető egy olyan logikus álláspont, amely szerint a demokratikus közélet, a társadalmi ellenőr­zés szempontjából fontosabb a nyilvános parlamenti ülés valósághű ismertetése, mint harmadik személy személyiségi jogainak védelme, ám ennek az elvnek az érvényesí­tésére a jelenleg hatályos jogi szabályozás mellett nincs lehetőség. T. B. Új koalíciós ombudsmanjelölt MUNKATÁRSUNKTÓL Lábady Tamás volt alkotmánybíró helyett Molnár Miklóst, az ELTE jogi kara állam­­igazgatási tanszékének vezetőjét jelöli a koalíció adatvédelmi biztosnak, miután kiderült, hogy a törvény előírása szerint az Alkotmánybíróságról 1998-ban távozott Lábady négy évig nem választható ombudsmannak. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője csütörtö­kön tette meg új személyi javaslatát Nagy Sándornak, az MSZP frakcióvezetőjének. Mindkét politikus arra kéri Mádl Ferenc államfőt: néhány nappal halassza el a jövő keddre tervezett újabb egyeztetést, hogy a pártok tovább konzultálhassanak az ombudsmanok személyéről. Az MSZP a jövő héten tárgyal a Fidesz új ajánlatáról. A biztosok mandátuma június végén jár le, tehát még az Országgyűlés nyári szünete előtt kétharmados többséggel kellene megválasztani az ombudsmanok utódait. A köztársasági elnöknél tartott keddi egyeztetés nem járt eredménnyel. Az MSZP és az SZDSZ szorgalmazza a három jelenlegi biztos - Gönczöl Katalin általános, Kaltenbach Jenő kisebbségi, Majtényi László adatvédelmi­­ újravá­lasztását. Ezzel szemben a koalíció azt ajánlja, hogy a jelenlegi parlamenti erővi­szonyokra tekintettel a koalíció jelölje az általános és az adatvédelmi, az ellenzék pedig a kisebbségi biztost és az általános ombudsman helyettesét. A Fidesz jelölt­jei között nem szerepelnek a jelenlegi ombudsmanok, általános biztosnak Mar­­gitán Évát, az adatvédelmi posztra pedig Lábady után most Molnárt delegálná. Lapunk információi szerint a Fidesz és az MSZP is mérlegeli a megállapodást, kompromisszumra akarnak jutni, mert egyik párt sem akarja megszüntetni az ombudsmanok intézményét. Szájer és Nagy egyeztetése után az SZDSZ jelezte, továbbra sem tartják indokoltnak a jelen­legi ombudsmanok leváltását. A MIÉP nem tartja előrelépésnek a koalíció újabb személyi javaslatát. A párt szerint, ha nem közeledik az MSZP és a Fidesz álláspont­ja, akkor nem várható megegyezés.

Next