Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

Átszervezés rejtélyes támogatókkal Az oktatási tárca megszünteti az Orszá­gos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) önállóságát, a szer­vezetet július elsejétől beolvasztják a Műegyetem könyvtárába, székházából pedig Diákcentrumot alakítanak ki - de­rül ki a minisztérium szombati keltezésű, a sajtóhoz tegnap eljuttatott közleményé­ből. Az OM a döntést azzal indokolta, hogy az illetékes szakmai és felhasználói szervezetek egyetértenek a minisztérium átszervezési elképzeléseivel, ezt azon­ban az érintettek határozottan cáfolják. A közlemény szerint a minisztérium­hoz 37 érdemi hozzászólás érkezett az átszervezés ügyében. Ebből 25 egyértel­műen, 6 pedig fenntartásokkal a beol­vasztást támogatta. Hat intézmény vok­solt a B változatnak nevezett tervre - vagyis hogy az OMIKK a helyén marad, de helyet biztosít a Diákcentrumnak is, ketten pedig az úgynevezett C változatot támogatták, amely szerint minden ma­radna a régiben. Lapunk érdeklődésére a legnagyobb könyvtáros szervezetek nem tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy ki támogat­hatja az OMIKK beolvasztását. Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egye­sületének elnöke elmondta: szervezetük egyhangú állásfoglalásban tiltakozott a minisztériumi tervek megvalósítása el­len, s a B változat végrehajtását nevezte kívánatosnak. Hasonlóképp nyilatkozott Zalainé dr. Kovács Éva, az Informatikai Könyvtári Szövetség vezetője is, hozzá­téve: Magyarországon összesen sincs tíz olyan szakmai szervezet, amely véle­ményt mondhatna az átszervezésről. Hermann Ákos, az OMIKK főigazgatója kérdésünkre elmondta: a minisztérium nem közölte vele, hogy kik támogatják az összevonást, ő mindenesetre a múlt hét végéig csak elutasító véleményeket ismert. Lapunk értesülései szerint az OMIKK dolgozói sztrájkbizottságot hoztak létre, és ma délelőtt egyeztető tárgyalásokat kezdenek az OM-mel egy esetleges fi­gyelmeztető sztrájkról, amelynek terve­zett időpontja csütörtök délután lenne. Vadász János, az ágazati szakszervezet elnöke tegnap azonnali tájékoztatást kért Gál András Leventétől, az átszervezés ügyében eljáró államtitkártól. Az államtitkárt lapzártánkig nem si­került elérni. H. M. NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2001. JÚNIUS 19., KEDD 5 Tizenhét gyógypont Tárgyalások a népegészségügyi program finanszírozásáról MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdődött a pénzügyi és az egész­ségügyi tárca vezetői között az egyezte­tés a népegészségügyi programra fordít­ható összegről. Hétfőn Mikola István és Varga Mihály több órát tárgyalt, ám az egyeztetés után Mikola István kijelentet­te, minisztertársával megállapodtak, hogy a tárgyalások végéig a részletekről egyikük sem nyilatkozik. A miniszter kijelentette, a tíz évre szóló népegészségügyi programot nem­csak a központi költségvetésből finan­szíroznák. Sikerült megállapodni a társ­minisztériumokkal, hogy a program megvalósítására saját költségvetésük­ből is fordítanak. Mint arról beszámol­tunk, a kormány első olvasatban egy­szer már jóváhagyta a 17 pontból álló tervet. Ez tíz év alatt 5-20 százalékkal mérsékelné a keringési és a daganatos halálozások számát. A daganatos beteg­ségek közül azokat fogják szűrni, ame­lyek esetében létezik általánosan elfo­gadott szakmai protokoll, s az a költség­hatékonysági vizsgálat alapján is meg­felelőnek bizonyult. Ilyen lesz például az emlő- és a vastagbélrák. A miniszter közölte: július elsejétől az ÁNTSZ hi­vatalán belül megkezdi működését a la­kossági szűrőprogram koordinációjára létrehozott intézmény. Így az ezt követő hónapokban már megkaphatják az érin­tettek a szűrővizsgálatokra hívó értesí­tőket. Mikola István kérdésre válaszolva megerősítette, hogy kezdeményezte Benyhe István, a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetőjének kinevezését a szak­tárca politikai államtitkári tisztségére. Szeptembertől védjeggyel látná el a Magyar Praktizáló Orvosok Országos Szövetsége (Maposz) azokat az orvosi rendelőket, ahol a betegek minőségi el­látással találkoznak. Koltai Balázs, a szervezet elnöke példaként említette, hogy ezekben a rendelőkben a beteg szívélyesebb fogadtatásban részesülne, így egyebek mellett a váróban betegtájékoztatóból megismerhetné az orvos szakmai önéletrajzát, a rendelőben igénybe vehető vizsgálatok fajtáját, vala­mint azt is, hogy hogyan készüljön fel egy-egy vizsgálatra. Ezt a minőségbiz­tosítási védjegyet a szakorvosoknak évente meg kellene újítaniuk. Emellett a szövetség szorgalmazza, hogy mielőbb kerüljön sor a szakorvosi hálózat pri­vatizációjára is. A magánosítás után a doktoroknak ugyanis lenne lehetőségük arra, hogy a kötelező egészségbiztosítás keretébe nem tartozó vizsgálatokért szakrendelőjükben külön hozzájárulást kérhessenek a betegektől. Kerkovics Gábor, a Maposz alelnöke elmondta, hogy például az adott betegség kezelésé­hez nem tartozó EKG-vizsgálatért kérhetnének ilyen díjat. Tévhitek a hajléktalanokról Főként családi konfliktusok miatt kerülnek utcára A férfiak nagy része válás vagy más családi konfliktus miatt válik hajlék­talanná, a nők elsősorban a bántalma­zás elől menekülnek - tanúsítják az Oltalom Egyesület budapesti intézmé­nyeiben készült vizsgálatok. Az ered­mények több szempontból is ellent­mondanak a közvélekedésnek: a haj­léktalanok iskolai végzettsége például magasabb az átlagosnál. Az Iványi Gábor vezette Oltalom Egyesület több szociális és egészség­­ügyi intézményt működtet a főváros­ban. A Dankó utcai éjjeli menedékhe­lyen készült, nemrégiben nyilvánosság­ra hozott szociológiai felmérés adatai­ból kiderült, hogy a hajléktalan férfiak többsége a 30-50 év közötti korosz­tályhoz tartozik, de egyre növekszik a 30 évnél fiatalabbak száma: arányuk meghaladta a 10 százalékot. A közhie­delemmel ellentétben a hajléktalanok iskolázottsági mutatói jobbak a népes­ségi átlagnál. Magas a nyolc osztályt végzettek és a szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkezők száma (összesen 77 százalék), míg a teljes népességben ez az arány 56 százalék. Érettségivel a hajléktalanok 11 százalé­ka, felsőfokú végzettség­gel 5 százaléka rendel­kezik. A vizsgálat arról tanús­kodik, hogy a hajléktala­noknak csak harmada tős­gyökeres budapesti, két­harmada vidékről - jelen­tős csoportjuk a legszegé­nyebb megyékből - szár­mazik. Az elváltak és a nőtlenek aránya 40-40 százalék, a különélő há­zasok és az özvegyek ará­nya 10-10 százalék körül mozog. A hajléktalanság közvetlen ki­váltó okaként a megkérdezettek 32 szá­zaléka a válást említette, további 22 százaléka más családi konfliktusról szá­molt be. Miközben sokan a munkásszál­lók megszűnésében látják a hajléktalan­ság egyik fő okát, az egyesület ügyfelei közül csupán 7 százalék szolgált ezzel a magyarázattal. A közvélekedéssel szemben a hajléktalanok négyötödének van vala­milyen jövedelme. Igaz, rendszeres jövedelme - állandó munka, segély, nyugdíj - csak 35 százalé­kuknak van. Az egyesület József ná­dor téri női átmeneti szál­lóján végzett felmérés alapján ebben az intéz­ményben az elváltak ará­nya 38, a hajadonoké 25 százalék. A hajadonok majdnem mindegyikének van gyermeke, akik állami gondozásba kerültek. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a nők többsége a férj vagy az élettárs bántalmazása elől menekült. Cz. G. Összesen: 100 Forrás: Oltalom Egyesület Válás 32 Családi konfliktus 22 Állami gondozás megszűnt 11 Saját tulajdonából elűzték 10 Eladta lakását 9 Vidékről lőtt fel9 Munkásszálló megszűnt7 HAJLÉKTALANSÁG OKA (férfiak, százalék) Kotorni kell a Balatont Iszaposodik a Balaton délnyugati ré­sze, ezért célszerű lenne az érintett strandok mederrészeit kotorni - isme­ri el a vízügyi hatóság, ám a feladatot nem tekinti a magáénak. Az alacsony vízállás miatt beljebb húzódó tó miatt élesedik a vita az önkormányzatok és a vízügyesek között abban a kérdés­ben is, kinek a feladata a partszegéllyé vált meder tisztítása. TUDÓSÍTÓNKTÓL Lombár Gábor, Balatonfenyves polgár­­mestere levélben fordult a vízügyi mi­niszterhez, hogy segítséget kérjen a sür­getővé vált mederkotráshoz. A tavalyi aszályos nyár óta népszerű ugyan a kis­gyermekes családok körében a kistele­pülés partszakasza, ahol pár száz méter­re a tó szélétől nagy kiterjedésű homok­szigetek alakultak ki, ám a helyiek még­sem örülnek ennek, mivel az elmocsara­­sodás előjelének tekintik. A polgármes­ter szerint néhány évvel ezelőtt a vízügy kotróflottája ellátta a meder kezelésével kapcsolatos munkákat. Ma már nincs gazdája ennek a feladatnak: évekkel ez­előtt a vízügyi szervezet karcsúsítása nyomán - tulajdonosi döntést teljesítve - megszüntették a partfalépítéssel, strand- és kikötőkotrással foglalkozó te­vékenységüket, és értékesítették a szük­séges eszközöket. Ahol szükséges a me­derkotrás, ott ma magánvállalkozások végzik el a munkát egyedi megrende­lésre. Az önkormányzatoknak azonban nincs elég pénzük erre a feladatra. A vízügy­­ az egyetlen megmaradt kotró­hajójával — csak a hajózás számára biz­tosítja a zavartalan útvonalat. - Valóban tapasztalható a Keszthelyi­öböltől a déli part mentén kelet felé hú­zódó iszaposodás Balatonboglárig - mondta Soha Szilveszter, a Közép-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni ki­­rendeltségének helyettes vezetője, aki közölte: a vízügyesek feladata kizárólag a vízi utak hajózhatóvá tétele és vízmi­nőség-javító kotrások elvégzése. Az iszaposodás által leginkább érintett bala­­tonmáriai, balatonfenyvesi, bélatelepi strandok kotrásának jelenleg nincs gaz­dája - tette hozzá. A szakember kifejtet­te: szükséges lenne a Balaton medrének pontos feltérképezése, amit utoljára 1973-1976 között végeztek el. Azóta nem tudni pontosan, hogyan változik a tó medre, hol kellene kotrással beavat­kozni - állította Soha Szilveszter. Elmocsarasodás alacsony vízállás miatt FOTÓ: BÁNHALMI JÁNOS Több pénzt ajánlottak fel a hencidai nyomravezetőnek A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapi­tányság visszavonta a berettyóújfalui rendőrkapitány azon intézkedését, misze­rint a hét végén Hencidán Molotov-kok­­téllal történt gyújtogatás nyomravezető­jének 30 ezer forintos díjat ajánlottak föl. Mint arról hétfői lapunkban beszámol­tunk, a Hajdú-Bihar megyei faluban egy roma család házába égő benzines üveget dobtak, s két gyermek égési sérüléseket szenvedett. Vezendi Jánosné, a rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense tudósítónknak elmondta: a Hajdú-Bihar megyei rendőr­­főkapitány a bűncselekmény nyomrave­zetőjének 100 ezer forintos díjat állapított meg. A közveszély okozása miatt folyta­tott eljárás szakértők bevonásával folyik, ám az elkövető - vagy elkövetők - kilétét még nem sikerült megállapítani. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal megdöbbenéssel értesült arról, hogy június 16-án éjjel Hencidán benzi­nes palackot dobtak a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat egyik képvise­lőjének lakásába - olvasható a lapunk­hoz eljuttatott sajtóközleményben. A hi­vatal mélységesen elítéli a történteket, amelynek során ártatlan gyermekek vál­tak a brutális cselekmény áldozatává, és az ügy kivizsgálását sürgeti. A hivatal kész minden szakmai segítséget megad­ni a helyi párbeszéd előmozdításához. ________Háttér_________ A díjnak csak felső határa van A rendőrségi törvény értelmében a nyo­mozó hatóság bizonyos súlyos bűncse­lekmény és azok elkövetőinek felderíté­se érdekében díjkitűzésre jogosult. A felkínált jutalomra azonban csak azok tarthatnak igényt, akik az adatszolgálta­tásukkal közvetlen segítséget nyújtanak a nyomozáshoz. Nem tarthatnak igényt a felajánlott díjra az elkövetők, azok a személyek, akiknek törvényben előírt kötelezettségük lenne a bűncselekmény­nyel kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat a hatóságokhoz továbbítani, és azok a személyek sem, akiket a nyomo­zó hatóság korábban tanúkként kihallga­tott, de vallomásukban fontos tényeket elhallgattak, illetve a díjkitűzésig visz­­szatartottak. A törvény értelmében díjkitűzésre a nemzetközi és a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható, valamint a soro­zat-bűncselekmények felderítése érde­kében, a gyermekkorúak sérelmére és a nemi erkölcs ellen erőszakkal elkövetett bűntettek felderítésének meggyorsításá­ra van lehetőség. A törvény lehetőséget ad továbbá a díj­kitűzésre a kábítószeres, a pénz- és értékpapír-hamisítási, és álta­lában a fegyveresen elkövetett bűncse­lekmények nyomozásakor is. Díjkitűzésre a hatályos jogszabályok szerint a megyei rendőr-főkapitánysá­gok, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint az országos rendőrfőkapitány jogosult. A városi — Budapesten a kerüle­ti — rendőrkapitányságok vezetőinek csu­pán díjkitűzés kezdeményezésére van jo­guk. A megyei rendőrfőkapitányok leg­feljebb hárommillió, az ORFK központi szervei ötmillió forintig ajánlhatnak fel jutalmat a nyomravezetőknek. A díj­kitűzéssel kapcsolatos előíráso­kat titkos belső rendőrségi utasítások szabályozzák. Hivatalosan ezekről csak annyit lehet tudni, hogy minden esetben a díj­kitűzésre jogosult parancsnok tiszte eldönteni, hogy mekkora összeget ajánl fel. Semmi sem szabályozza a felajánl­ható legkisebb összeg nagyságát. A díj­kitűzéskor felajánlott összeget a felaján­ló rendőri szerv költségvetésének dologi kiadásokra elkülönített hányadából fize­tik ki. F. Gy. A. R­öviden Elbúcsúztatták a flottillát Levonták zászlaját, s ezzel hivatalosan is elbúcsúztatták a Magyar Honvédség nagy hagyományokkal rendelkező katonai szervezetét, a Dunai Flottillát. Fodor La­jos vezérkari főnök megköszönve az állo­mány munkáját, közölte: különösen fáj­dalmas egy gazdag történelmi hagyomá­nyokkal rendelkező, a társadalom elisme­rését élvező katonai alakulat megszünte­tése, de a haderő átalakítására vonatkozó nagy jelentőségű döntések nem érzelmi alapon, hanem szigorúan katonai-szakmai megfont­olások alapján születnek. Derce Tamás, Újpest polgármestere hibának ne­vezte az eddig a kerületben működő szer­vezet felszámolását. (ff. 7.) Hatályos atomegyezmény Tegnap életbe lépett a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére megkötött nemzetközi egyez­mény, amely a polgári nukleáris reakto­rok kiégett fűtőelemeire, valamint a pol­gári alkalmazásokból származó radioak­tív hulladékokra terjed ki. Az egyezmény 90 nappal azután lépett hatályba, hogy 25 tagállam, köztük 15 atomerőművel ren­delkező ország letétbe helyezte megerő­sítő okiratát a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség főigazgatójánál. Az egyez­ményt Magyarország 1997-ben írta alá, amit az Országgyűlés 1998. június 2-án erősített meg. Az egyezményt Oroszor­szág, az Egyesült Államok, Kína és Ausztria nem erősítette meg. (MTI) A régi-új kiállítás Auschwitzban Még az idén szeretné megnyitni a Ma­gyar Nemzeti Múzeum az auschwitzi egykori koncentrációs tábor területén lé­vő, felújított magyar kiállítást. Mint Szikossy Ferenctől az intézmény főigaz­gató-helyettesétől, a kiállítási forgató­­könyv egyik alkotójától megtudtuk: a múzeum költségvetésében 10 millió fo­rintot különítettek el erre a célra. Ez az összeg azonban csak a meglévő, 1980- ban megnyitott, mára meglehetősen el­öregedett tárlat felújítására elég, új kiállí­tás készítésére nem. A főigazgató-helyet­tes megemlítette, hogy csak a helyiségek újraburkolása hárommillió forintot emészt föl. Szikossy Ferenc elmondta: al­kotótársával, Szita Szabolcs történésszel a lektori vélemények alapján már átdol­gozták a forgatókönyvet, most a kulturá­lis minisztérium jóváhagyására várnak. Ha a tárca is elfogadja a tervezetet, len­gyelre fordítva megküldik az auschwitzi tudományos tanácsnak, és az ottani bele­egyezés birtokában indulhat meg a kiállí­tás rendezése. Információink szerint a minisztériumban most a tárca által felkért lektorok véleményét várják. (N. K. J.) Rendeletek védik a kulturális örökséget Két kormányrendelet és hét miniszteri rendelet teremti majd meg a kulturális örökség védelméről szóló törvény végre­hajtásának alapjait. Ezek lényegében már elkészültek, a kulturális miniszté­rium júliusban kezdi meg a velük kap­csolatos egyeztetést a szakmai és érdek­­védelmi szervezetekkel — jelentette be hétfőn egy sajtótájékoztatón Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke. Az elnök hozzáfűzte: az a tény, hogy a részletes vita során a kormány a 167 mó­dosító és 25 csatlakozó módosító javaslat közül 40-et, illetve 13-at elfogadott, parla­menti konszenzust jelez, és arra utal, hogy a törvény keddi végszavazása alkalmával az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Cselovszki Zoltán elmondta: a készülő két kormányrendelet egyike az örökség­­védelmi hivatal felállításáról intézkedik, a másik pedig az egységes örökségvédel­mi bírság rendszerét szabályozza. Ennek behajtásakor a korábbinál szigorúbban járnak majd el, az önkormányzatok jegy­zői mellett az APEH-et is bevonják a munkába. Miniszteri rendelet szól majd az örök­ségvédelemmel kapcsolatos támogatások rendszeréről, az elővédelmi jegyzék - az úgynevezett „listás védelem” - bevezeté­séről és az építési szabályozási tervek mellékleteként készítendő örökségvédel­mi hatástanulmányokról. Ugyancsak ren­delet szabályozza majd, hogy milyen te­rületek - például borvidékek, csatahely­­színek vagy temetkezési helyek - válhat­nak úgynevezett történeti tájjá. Rendelet születik arról is, hogy ezentúl a védett épületek esetében nemcsak a reklámok és építmények, hanem a fények (például diszkólámpák, reflektorok) elhelyezése előtt is engedélyt kell kérniük az üzemel­tetőknek. A hivatal reményei szerint így elkerülhető a műemlékek látványát rontó fényszennyezés. N.K.J.

Next