Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-19 / 141. szám
Átszervezés rejtélyes támogatókkal Az oktatási tárca megszünteti az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) önállóságát, a szervezetet július elsejétől beolvasztják a Műegyetem könyvtárába, székházából pedig Diákcentrumot alakítanak ki - derül ki a minisztérium szombati keltezésű, a sajtóhoz tegnap eljuttatott közleményéből. Az OM a döntést azzal indokolta, hogy az illetékes szakmai és felhasználói szervezetek egyetértenek a minisztérium átszervezési elképzeléseivel, ezt azonban az érintettek határozottan cáfolják. A közlemény szerint a minisztériumhoz 37 érdemi hozzászólás érkezett az átszervezés ügyében. Ebből 25 egyértelműen, 6 pedig fenntartásokkal a beolvasztást támogatta. Hat intézmény voksolt a B változatnak nevezett tervre - vagyis hogy az OMIKK a helyén marad, de helyet biztosít a Diákcentrumnak is, ketten pedig az úgynevezett C változatot támogatták, amely szerint minden maradna a régiben. Lapunk érdeklődésére a legnagyobb könyvtáros szervezetek nem tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy ki támogathatja az OMIKK beolvasztását. Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke elmondta: szervezetük egyhangú állásfoglalásban tiltakozott a minisztériumi tervek megvalósítása ellen, s a B változat végrehajtását nevezte kívánatosnak. Hasonlóképp nyilatkozott Zalainé dr. Kovács Éva, az Informatikai Könyvtári Szövetség vezetője is, hozzátéve: Magyarországon összesen sincs tíz olyan szakmai szervezet, amely véleményt mondhatna az átszervezésről. Hermann Ákos, az OMIKK főigazgatója kérdésünkre elmondta: a minisztérium nem közölte vele, hogy kik támogatják az összevonást, ő mindenesetre a múlt hét végéig csak elutasító véleményeket ismert. Lapunk értesülései szerint az OMIKK dolgozói sztrájkbizottságot hoztak létre, és ma délelőtt egyeztető tárgyalásokat kezdenek az OM-mel egy esetleges figyelmeztető sztrájkról, amelynek tervezett időpontja csütörtök délután lenne. Vadász János, az ágazati szakszervezet elnöke tegnap azonnali tájékoztatást kért Gál András Leventétől, az átszervezés ügyében eljáró államtitkártól. Az államtitkárt lapzártánkig nem sikerült elérni. H. M. NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2001. JÚNIUS 19., KEDD 5 Tizenhét gyógypont Tárgyalások a népegészségügyi program finanszírozásáról MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdődött a pénzügyi és az egészségügyi tárca vezetői között az egyeztetés a népegészségügyi programra fordítható összegről. Hétfőn Mikola István és Varga Mihály több órát tárgyalt, ám az egyeztetés után Mikola István kijelentette, minisztertársával megállapodtak, hogy a tárgyalások végéig a részletekről egyikük sem nyilatkozik. A miniszter kijelentette, a tíz évre szóló népegészségügyi programot nemcsak a központi költségvetésből finanszíroznák. Sikerült megállapodni a társminisztériumokkal, hogy a program megvalósítására saját költségvetésükből is fordítanak. Mint arról beszámoltunk, a kormány első olvasatban egyszer már jóváhagyta a 17 pontból álló tervet. Ez tíz év alatt 5-20 százalékkal mérsékelné a keringési és a daganatos halálozások számát. A daganatos betegségek közül azokat fogják szűrni, amelyek esetében létezik általánosan elfogadott szakmai protokoll, s az a költséghatékonysági vizsgálat alapján is megfelelőnek bizonyult. Ilyen lesz például az emlő- és a vastagbélrák. A miniszter közölte: július elsejétől az ÁNTSZ hivatalán belül megkezdi működését a lakossági szűrőprogram koordinációjára létrehozott intézmény. Így az ezt követő hónapokban már megkaphatják az érintettek a szűrővizsgálatokra hívó értesítőket. Mikola István kérdésre válaszolva megerősítette, hogy kezdeményezte Benyhe István, a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetőjének kinevezését a szaktárca politikai államtitkári tisztségére. Szeptembertől védjeggyel látná el a Magyar Praktizáló Orvosok Országos Szövetsége (Maposz) azokat az orvosi rendelőket, ahol a betegek minőségi ellátással találkoznak. Koltai Balázs, a szervezet elnöke példaként említette, hogy ezekben a rendelőkben a beteg szívélyesebb fogadtatásban részesülne, így egyebek mellett a váróban betegtájékoztatóból megismerhetné az orvos szakmai önéletrajzát, a rendelőben igénybe vehető vizsgálatok fajtáját, valamint azt is, hogy hogyan készüljön fel egy-egy vizsgálatra. Ezt a minőségbiztosítási védjegyet a szakorvosoknak évente meg kellene újítaniuk. Emellett a szövetség szorgalmazza, hogy mielőbb kerüljön sor a szakorvosi hálózat privatizációjára is. A magánosítás után a doktoroknak ugyanis lenne lehetőségük arra, hogy a kötelező egészségbiztosítás keretébe nem tartozó vizsgálatokért szakrendelőjükben külön hozzájárulást kérhessenek a betegektől. Kerkovics Gábor, a Maposz alelnöke elmondta, hogy például az adott betegség kezeléséhez nem tartozó EKG-vizsgálatért kérhetnének ilyen díjat. Tévhitek a hajléktalanokról Főként családi konfliktusok miatt kerülnek utcára A férfiak nagy része válás vagy más családi konfliktus miatt válik hajléktalanná, a nők elsősorban a bántalmazás elől menekülnek - tanúsítják az Oltalom Egyesület budapesti intézményeiben készült vizsgálatok. Az eredmények több szempontból is ellentmondanak a közvélekedésnek: a hajléktalanok iskolai végzettsége például magasabb az átlagosnál. Az Iványi Gábor vezette Oltalom Egyesület több szociális és egészségügyi intézményt működtet a fővárosban. A Dankó utcai éjjeli menedékhelyen készült, nemrégiben nyilvánosságra hozott szociológiai felmérés adataiból kiderült, hogy a hajléktalan férfiak többsége a 30-50 év közötti korosztályhoz tartozik, de egyre növekszik a 30 évnél fiatalabbak száma: arányuk meghaladta a 10 százalékot. A közhiedelemmel ellentétben a hajléktalanok iskolázottsági mutatói jobbak a népességi átlagnál. Magas a nyolc osztályt végzettek és a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők száma (összesen 77 százalék), míg a teljes népességben ez az arány 56 százalék. Érettségivel a hajléktalanok 11 százaléka, felsőfokú végzettséggel 5 százaléka rendelkezik. A vizsgálat arról tanúskodik, hogy a hajléktalanoknak csak harmada tősgyökeres budapesti, kétharmada vidékről - jelentős csoportjuk a legszegényebb megyékből - származik. Az elváltak és a nőtlenek aránya 40-40 százalék, a különélő házasok és az özvegyek aránya 10-10 százalék körül mozog. A hajléktalanság közvetlen kiváltó okaként a megkérdezettek 32 százaléka a válást említette, további 22 százaléka más családi konfliktusról számolt be. Miközben sokan a munkásszállók megszűnésében látják a hajléktalanság egyik fő okát, az egyesület ügyfelei közül csupán 7 százalék szolgált ezzel a magyarázattal. A közvélekedéssel szemben a hajléktalanok négyötödének van valamilyen jövedelme. Igaz, rendszeres jövedelme - állandó munka, segély, nyugdíj - csak 35 százalékuknak van. Az egyesület József nádor téri női átmeneti szállóján végzett felmérés alapján ebben az intézményben az elváltak aránya 38, a hajadonoké 25 százalék. A hajadonok majdnem mindegyikének van gyermeke, akik állami gondozásba kerültek. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a nők többsége a férj vagy az élettárs bántalmazása elől menekült. Cz. G. Összesen: 100 Forrás: Oltalom Egyesület Válás 32 Családi konfliktus 22 Állami gondozás megszűnt 11 Saját tulajdonából elűzték 10 Eladta lakását 9 Vidékről lőtt fel9 Munkásszálló megszűnt7 HAJLÉKTALANSÁG OKA (férfiak, százalék) Kotorni kell a Balatont Iszaposodik a Balaton délnyugati része, ezért célszerű lenne az érintett strandok mederrészeit kotorni - ismeri el a vízügyi hatóság, ám a feladatot nem tekinti a magáénak. Az alacsony vízállás miatt beljebb húzódó tó miatt élesedik a vita az önkormányzatok és a vízügyesek között abban a kérdésben is, kinek a feladata a partszegéllyé vált meder tisztítása. TUDÓSÍTÓNKTÓL Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere levélben fordult a vízügyi miniszterhez, hogy segítséget kérjen a sürgetővé vált mederkotráshoz. A tavalyi aszályos nyár óta népszerű ugyan a kisgyermekes családok körében a kistelepülés partszakasza, ahol pár száz méterre a tó szélétől nagy kiterjedésű homokszigetek alakultak ki, ám a helyiek mégsem örülnek ennek, mivel az elmocsarasodás előjelének tekintik. A polgármester szerint néhány évvel ezelőtt a vízügy kotróflottája ellátta a meder kezelésével kapcsolatos munkákat. Ma már nincs gazdája ennek a feladatnak: évekkel ezelőtt a vízügyi szervezet karcsúsítása nyomán - tulajdonosi döntést teljesítve - megszüntették a partfalépítéssel, strand- és kikötőkotrással foglalkozó tevékenységüket, és értékesítették a szükséges eszközöket. Ahol szükséges a mederkotrás, ott ma magánvállalkozások végzik el a munkát egyedi megrendelésre. Az önkormányzatoknak azonban nincs elég pénzük erre a feladatra. A vízügy az egyetlen megmaradt kotróhajójával — csak a hajózás számára biztosítja a zavartalan útvonalat. - Valóban tapasztalható a Keszthelyiöböltől a déli part mentén kelet felé húzódó iszaposodás Balatonboglárig - mondta Soha Szilveszter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének helyettes vezetője, aki közölte: a vízügyesek feladata kizárólag a vízi utak hajózhatóvá tétele és vízminőség-javító kotrások elvégzése. Az iszaposodás által leginkább érintett balatonmáriai, balatonfenyvesi, bélatelepi strandok kotrásának jelenleg nincs gazdája - tette hozzá. A szakember kifejtette: szükséges lenne a Balaton medrének pontos feltérképezése, amit utoljára 1973-1976 között végeztek el. Azóta nem tudni pontosan, hogyan változik a tó medre, hol kellene kotrással beavatkozni - állította Soha Szilveszter. Elmocsarasodás alacsony vízállás miatt FOTÓ: BÁNHALMI JÁNOS Több pénzt ajánlottak fel a hencidai nyomravezetőnek A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság visszavonta a berettyóújfalui rendőrkapitány azon intézkedését, miszerint a hét végén Hencidán Molotov-koktéllal történt gyújtogatás nyomravezetőjének 30 ezer forintos díjat ajánlottak föl. Mint arról hétfői lapunkban beszámoltunk, a Hajdú-Bihar megyei faluban egy roma család házába égő benzines üveget dobtak, s két gyermek égési sérüléseket szenvedett. Vezendi Jánosné, a rendőr-főkapitányság sajtóreferense tudósítónknak elmondta: a Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány a bűncselekmény nyomravezetőjének 100 ezer forintos díjat állapított meg. A közveszély okozása miatt folytatott eljárás szakértők bevonásával folyik, ám az elkövető - vagy elkövetők - kilétét még nem sikerült megállapítani. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal megdöbbenéssel értesült arról, hogy június 16-án éjjel Hencidán benzines palackot dobtak a helyi cigány kisebbségi önkormányzat egyik képviselőjének lakásába - olvasható a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben. A hivatal mélységesen elítéli a történteket, amelynek során ártatlan gyermekek váltak a brutális cselekmény áldozatává, és az ügy kivizsgálását sürgeti. A hivatal kész minden szakmai segítséget megadni a helyi párbeszéd előmozdításához. ________Háttér_________ A díjnak csak felső határa van A rendőrségi törvény értelmében a nyomozó hatóság bizonyos súlyos bűncselekmény és azok elkövetőinek felderítése érdekében díjkitűzésre jogosult. A felkínált jutalomra azonban csak azok tarthatnak igényt, akik az adatszolgáltatásukkal közvetlen segítséget nyújtanak a nyomozáshoz. Nem tarthatnak igényt a felajánlott díjra az elkövetők, azok a személyek, akiknek törvényben előírt kötelezettségük lenne a bűncselekménynyel kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat a hatóságokhoz továbbítani, és azok a személyek sem, akiket a nyomozó hatóság korábban tanúkként kihallgatott, de vallomásukban fontos tényeket elhallgattak, illetve a díjkitűzésig viszszatartottak. A törvény értelmében díjkitűzésre a nemzetközi és a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható, valamint a sorozat-bűncselekmények felderítése érdekében, a gyermekkorúak sérelmére és a nemi erkölcs ellen erőszakkal elkövetett bűntettek felderítésének meggyorsítására van lehetőség. A törvény lehetőséget ad továbbá a díjkitűzésre a kábítószeres, a pénz- és értékpapír-hamisítási, és általában a fegyveresen elkövetett bűncselekmények nyomozásakor is. Díjkitűzésre a hatályos jogszabályok szerint a megyei rendőr-főkapitányságok, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint az országos rendőrfőkapitány jogosult. A városi — Budapesten a kerületi — rendőrkapitányságok vezetőinek csupán díjkitűzés kezdeményezésére van joguk. A megyei rendőrfőkapitányok legfeljebb hárommillió, az ORFK központi szervei ötmillió forintig ajánlhatnak fel jutalmat a nyomravezetőknek. A díjkitűzéssel kapcsolatos előírásokat titkos belső rendőrségi utasítások szabályozzák. Hivatalosan ezekről csak annyit lehet tudni, hogy minden esetben a díjkitűzésre jogosult parancsnok tiszte eldönteni, hogy mekkora összeget ajánl fel. Semmi sem szabályozza a felajánlható legkisebb összeg nagyságát. A díjkitűzéskor felajánlott összeget a felajánló rendőri szerv költségvetésének dologi kiadásokra elkülönített hányadából fizetik ki. F. Gy. A. Röviden Elbúcsúztatták a flottillát Levonták zászlaját, s ezzel hivatalosan is elbúcsúztatták a Magyar Honvédség nagy hagyományokkal rendelkező katonai szervezetét, a Dunai Flottillát. Fodor Lajos vezérkari főnök megköszönve az állomány munkáját, közölte: különösen fájdalmas egy gazdag történelmi hagyományokkal rendelkező, a társadalom elismerését élvező katonai alakulat megszüntetése, de a haderő átalakítására vonatkozó nagy jelentőségű döntések nem érzelmi alapon, hanem szigorúan katonai-szakmai megfontolások alapján születnek. Derce Tamás, Újpest polgármestere hibának nevezte az eddig a kerületben működő szervezet felszámolását. (ff. 7.) Hatályos atomegyezmény Tegnap életbe lépett a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére megkötött nemzetközi egyezmény, amely a polgári nukleáris reaktorok kiégett fűtőelemeire, valamint a polgári alkalmazásokból származó radioaktív hulladékokra terjed ki. Az egyezmény 90 nappal azután lépett hatályba, hogy 25 tagállam, köztük 15 atomerőművel rendelkező ország letétbe helyezte megerősítő okiratát a Nemzetközi Atomenergiaügynökség főigazgatójánál. Az egyezményt Magyarország 1997-ben írta alá, amit az Országgyűlés 1998. június 2-án erősített meg. Az egyezményt Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Ausztria nem erősítette meg. (MTI) A régi-új kiállítás Auschwitzban Még az idén szeretné megnyitni a Magyar Nemzeti Múzeum az auschwitzi egykori koncentrációs tábor területén lévő, felújított magyar kiállítást. Mint Szikossy Ferenctől az intézmény főigazgató-helyettesétől, a kiállítási forgatókönyv egyik alkotójától megtudtuk: a múzeum költségvetésében 10 millió forintot különítettek el erre a célra. Ez az összeg azonban csak a meglévő, 1980- ban megnyitott, mára meglehetősen elöregedett tárlat felújítására elég, új kiállítás készítésére nem. A főigazgató-helyettes megemlítette, hogy csak a helyiségek újraburkolása hárommillió forintot emészt föl. Szikossy Ferenc elmondta: alkotótársával, Szita Szabolcs történésszel a lektori vélemények alapján már átdolgozták a forgatókönyvet, most a kulturális minisztérium jóváhagyására várnak. Ha a tárca is elfogadja a tervezetet, lengyelre fordítva megküldik az auschwitzi tudományos tanácsnak, és az ottani beleegyezés birtokában indulhat meg a kiállítás rendezése. Információink szerint a minisztériumban most a tárca által felkért lektorok véleményét várják. (N. K. J.) Rendeletek védik a kulturális örökséget Két kormányrendelet és hét miniszteri rendelet teremti majd meg a kulturális örökség védelméről szóló törvény végrehajtásának alapjait. Ezek lényegében már elkészültek, a kulturális minisztérium júliusban kezdi meg a velük kapcsolatos egyeztetést a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel — jelentette be hétfőn egy sajtótájékoztatón Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke. Az elnök hozzáfűzte: az a tény, hogy a részletes vita során a kormány a 167 módosító és 25 csatlakozó módosító javaslat közül 40-et, illetve 13-at elfogadott, parlamenti konszenzust jelez, és arra utal, hogy a törvény keddi végszavazása alkalmával az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Cselovszki Zoltán elmondta: a készülő két kormányrendelet egyike az örökségvédelmi hivatal felállításáról intézkedik, a másik pedig az egységes örökségvédelmi bírság rendszerét szabályozza. Ennek behajtásakor a korábbinál szigorúbban járnak majd el, az önkormányzatok jegyzői mellett az APEH-et is bevonják a munkába. Miniszteri rendelet szól majd az örökségvédelemmel kapcsolatos támogatások rendszeréről, az elővédelmi jegyzék - az úgynevezett „listás védelem” - bevezetéséről és az építési szabályozási tervek mellékleteként készítendő örökségvédelmi hatástanulmányokról. Ugyancsak rendelet szabályozza majd, hogy milyen területek - például borvidékek, csatahelyszínek vagy temetkezési helyek - válhatnak úgynevezett történeti tájjá. Rendelet születik arról is, hogy ezentúl a védett épületek esetében nemcsak a reklámok és építmények, hanem a fények (például diszkólámpák, reflektorok) elhelyezése előtt is engedélyt kell kérniük az üzemeltetőknek. A hivatal reményei szerint így elkerülhető a műemlékek látványát rontó fényszennyezés. N.K.J.