Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-02 / 128. szám
_ _______Háttér_______ Rivalizáló kisgazda csoportosulások Miközben kisgazda körökben rendre „a kisgazda egység” megteremtéséről beszélnek, az FKGP lassan szétesik, a Torgyán József belső ellenzékeként számon tartott csoportosulások, szövetségek, egyesületek pedig egymással is rivalizálnak. A különböző kisgazda erők között egy évvel a választások előtt megindult a versenyfutás a voksokért és a remélt parlamenti mandátumokért. Azt maguk a kisgazdák is elismerik, hogy az események „kísértetiesen emlékeztetnek” az Antall-kormány idején történtekre a puccsok, a kisgazda 36- ok időszakára. Egyre kevesebben adnak hitelt a Torgyán-Gyimóthy-Maczó hármas által meghirdetett programnak, miszerint 2002 tavaszára „történelmi hagyományaihoz méltó, nagy párttá” teszi az FKGP-t, melynek népszerűségi mutatója a közvélemény-kutatások szerint 1-2 százalékos. Jóllehet Torgyán József határozottan cáfolja, hogy a választások előtt visszavonulna, s nincs látványos utódlási harc Maczó Ágnes alelnök és Gyimóthy Géza, az FKGP országos főtitkára, az Országgyűlés alelnöke között, személyük megosztja a pártelnök híveit is. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy az FKGP elnöke Torgyán József, s őt illeti a párt képviseleti joga. A vele szemben álló kisgazda csoportosulások, a Lányi Zsolt nevével fémjelzett reformer kisgazdák, a „polgári platformosok” (Boros Imre PHARE-miniszter, Bánk Attila, Horváth Béla, Várhelyi András), valamint a napokban a Szabó János honvédelmi miniszter, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter és Balogh Gyula volt Szabolcs megyei kisgazda elnök vezetésével megalakult Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének a képviselői már csak abban értenek egyet, hogy Torgyánnak távoznia kell a pártelnöki székből. Lányi Zsolt korábban azt mondta, hogy „a reformer kisgazdák szájából nem énekelhetik ki a sajtot azok, akik náluk jóval később, immár kockázatmentesen fordultak szembe Torgyán Józseffel”. E megjegyzés nem vált akadályává annak, hogy a reformerek egyesüljenek a „polgári platformosokkal”, s szövetkezzenek a Cseh Sándor volt MIÉP-es, majd független honatya által vezetett - a volt kisgazda 36-ok szimpatizánsaiból építkező - Kisgazda Szövetséggel. A reformerek és a platformosok, akik Lányi Zsoltot választották elnöküknek, nem kívánnak a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségével fuzionálni, miután ezen utóbbi kisgazda egyesület Lányival szemben Turi-Kovács Bélát szeretné az FKGP elnöki székébe juttatni, mondván, a környezetvédelmi miniszter „komoly koalíciós támogatást élvez”. Maga Torgyán József felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a környezetvédelmi miniszternek már „biztos helye” van a Fidesz választási listáján. Azt kisgazdák is érzékelik, hogy a Szabó János-Turi-Kovács Béla által képviselt egyesületnek van a legnagyobb esélye arra, hogy az MKDSZ mintájára a Fidesz egyik platformjává váljon a választások után. Nem tartják véletlennek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már hetek óta nem tesz eleget Lányi Zsolt kérésének, s nem fogadja a kisgazda politikust. Lányi egyébként több reformer kisgazda képviselővel, Csúcs Lászlóval és Pápai Mihállyal közösen tiltakozott Szájer Józsefnél, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjénél amiatt, hogy a vezető kormánypárt nem tartja be a velük korábban kötött „kiskoalíciós megállapodást”. Bonyolítja a kaotikus kisgazda viszonyokat, hogy a reformerekkel szövetkezett Cseh Sándor Torgyán Józsefhez írt levelének tanúsága szerint vissza kíván térni az FKGP-be. Egyes hírek szerint Boros Imre nemcsak a platformosokkal, hanem a Szabó János-féle egyesülettel is együttműködik, miután tagja a Kisgazda Miniszterek Tanácsának. Maczó Ágnes pedig azzal a Szabó Jánossal egyeztet a „közös kisgazda jövőről”, aki Torgyán szerint „már kimutatta a foga fehérét, amikor is szembefordult a kisgazdapárttal”. Csuhaj Ildikó Torgyán József Lányi Zsolt Szabó János Cseh Sándor 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 2., SZOMBAT Kezdődik a belső imázskampány A Széchenyi-program népszerűsítését célzó reklámfilmek és hirdetések megjelentetésével elindult a kormány idei belföldi országimázskampánya. Az idén és jövőre összesen 4,2 milliárd forintot fordít a kormány országképformálásra. Az idén és jövőre összesen 4,2 milliárd forintot költ a kormány az országkép alakítására. 2002 végéig két belföldi és két külföldi kampányt készít a Happy End Kft., amely 1994-ben és 1998-ban is részt vett a Fidesz választási kampányában. A cég 10,7 százalékos jutalékot kap. Wermer Andrást, a Happy End korábbi tulajdonosát Orbán Viktor miniszterelnök első számú média-tanácsadójaként tartják számon a kancellárián. A napokban elindított, Merjünk nagyok lenni címet viselő, a kormány Széchenyi-tervét népszerűsítő kampány első elemeként öt rövid reklámfilmet vetítenek a közszolgálati és kereskedelmi televíziókban, amelyekben főként vállalkozók - szállodatulajdonosok, autószerelők - beszélnek terveikről, fejlesztési elképzeléseikről. Ezzel párhuzamosan hetilapokban egész oldalas hirdetések jelennek meg. A szövegekben önkormányzati tisztviselők beszélnek a turizmus és a kulturális élet fellendüléséből adódó gazdasági előnyökről. A Széchenyi-tervet propagáló kampány következő, a jövő év elejére tervezett eleme az lesz, hogy olyan sikeres emberekkel készítenek és közölnek le pr-interjúkat, akik a Széchenyitervnek köszönhetik gazdasági eredményeiket. Sajtóhirdetésekben és óriásplakátokon a sikeres vállalkozók lesznek a főszereplők. Már folynak az előkészületei a második, „a hazaszeretet és a nemzeti érzés elmélyítését szolgáló” belső kampánynak. A Happy End öt különböző, egyenként 45 másodperces reklámfilmet tervez arról, mit jelent a hazaszeretet. A nyár közepére-végére várható a külföldi imázskampány elindítása. Ennek fő jelmondata várhatóan a „Magyarország: a találkozási pont” lesz. Reklámfilmekkel, tájékoztatókkal, üdvözlőlapokkal, hirdetésekkel, kulturális és gazdasági konferenciák megszervezésével, a magyar autók felségjelzéseként jól ismert H betű országjelképként való bevezetésével kívánják javítani Magyarország megítélését. A reklámszakma több képviselője - névtelenül - úgy fogalmazott: számukra értelmezhetetlen a belső imázskampány célja. Az szerintük csak egyet szolgálhat, hogy egy évvel a választások előtt az embereknek „eladják” a jelenlegi kormány eredményeit. Már a Happy End pályázati anyagának nyilvánosságra kerülésekor az ellenzéki MSZP és SZDSZ is úgy fogalmazott, hogy a kormány közpénzen kíván választási kampányt folytatni a Fidesznek. Bednárik Imre Bizonytalan biztosi apparátus Nem kapnak fizetést az ombudsman munkatársai? MUNKATÁRSUNKTÓL Az ombudsmani hivatal munkatársainak többsége felett a munkáltatói jogokat az országgyűlési biztosok gyakorolják. A körülbelül 120-130 fős apparátusból 75- 80-an tartoznak közvetlenül valamelyik biztoshoz - a többiek esetében a hivatalvezető a munkáltató -, s ha a jelenlegi ombudsmanok megbízatása úgy jár le, hogy utódaik július 1-jével nem lépnek hivatalba, ezek az emberek fizetés nélkül maradhatnak, s munkaviszonyukkal kapcsolatos más kérdésekben sem születhet döntés. A biztosok közvetlen munkatársai ugyanis köztisztviselők, akik akkor juthatnak hozzá havi járandóságukhoz, ha a munkáltató a munkavégzésről teljesítményigazolást ad. Ha nincsenek ombudsmanok, a teljesítményigazolást sem írhatja alá senki. A szabályozás szerint a biztosok helyettesíthetik egymást, így a hivatal működtetése szempontjából elegendő, ha a négyből egyetlen ombudsmani posztot sikerül betölteni. Ellenkező esetben viszont az apparátus helyzete is teljesen bizonytalanná válhat. Az ombudsmani hivatal illetékesei elmondták, hogy a problémát ők is felvetették, ám egyelőre nem tudni, hogy a biztosokról folyó egyeztetés kudarca esetén mi történik a hivatallal. A koalíció által az adatvédelmi biztosi posztra javasolt Molnár Miklós nem az ELTE közigazgatási jogi tanszékét, hanem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogi tanszékét vezeti - tudtuk meg ellenzéki forrásokból. A jelölés komolyságát kérdőjelezi meg, hogy a kormánypártok Lábady Tamás esetében a kizáró okról feledkeztek meg - akit alkotmánybírói múltja miatt nem választhatnak ombudsmannak az újabb személy esetében pedig annak munkahelyével nincsenek tisztában - fogalmaznak ellenzéki körök. Kormányülésen a diákhitelről MTI-JELENTÉS A postán lehet majd hozzáférni a szeptembertől járó diákhitel kölcsönszerződési nyomtatványához - közölte Navracsics Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője pénteken. A kormány jövő keddi ülésén napirenden lesz a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet tervezete. E szerint a 2001/2002-es tanévtől igénybe vehető hitel minimális havi összege 10 ezer forint, maximuma pedig 21 ezer forint lenne. A végzettség megszerzését követően esedékes visszafizetés törlesztő részlete nem haladhatná meg a havi jövedelem 6 százalékát. A kormány tárgyal a július 1-jével felálló Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal létrehozásához szükséges teendőkről. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény közelmúltban elfogadott módosításában nevesített hivatal feladata lesz a köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak zárolása, illetve kezelése. Meghallgatáson dől el a rádióelnöki poszt sorsa Ismét a keddi voksolás előtti személyes meghallgatás döntheti el, hogy több mint tíz hónap után lesz-e elnöke a Magyar Rádiónak. A tulajdonosi jogokat gyakorló kuratórium kizárólag kormánypárti delegáltakból álló elnöksége terjeszti fel a jelöltet szavazásra. A grémium hivatalosan csak a szavazás reggelén választja ki a 13 pályázó közül az általa legjobbnak tartottat, az előzetes háttérbeszélgetések eredményeként azonban szinte bizonyosan Kondor Katalinra, a Kossuth rádió adófőszerkesztőjére esik a választásuk. Az elnök megválasztásához a 25 kurátor (négy pártkurátor - két fideszes és egy-egy MDF-es, illetve kisgazda -, illetve 21 társadalmi szervezet delegáltja) kétharmadának szavazatára van szükség. Kondor tavaly júliusban már eljutott a jelöltségig, a szavazáson azonban nem kapta meg a civilek kellő számú voksát. Az azóta lejárt mandátumú kurátorok közül most többen azt állítják, hogy Kondor pályázata szakmailag jó volt ugyan, de a személyes meghallgatáson meglehetősen arrogánsan oktatta ki a kérdezőket. Csütörtökön egy próbavoksoláson 15 civil kurátor támogatásáról biztosította Kondort, ami a négy kormánypárti delegálttal együtt elég lehet kétharmados arányú megválasztásához. A nagykuratórium döntésén múlik, hogy meghallgatják-e Kondort. (Az adófőszerkesztő egyébként most nem járult hozzá, hogy előzetesen a kuratórium nyilvánosságra hozza a nevét a jelentkezők között.) Kondor tavaly nyári jelöltségénél a legélesebb vita a Vasárnapi Újság körül alakult ki. A magazint bíráló megjegyzéseket Kondor nem szakmai, hanem politikai hátterűnek nevezte. Azóta azonban a médiahatóság külön is foglalkozott a Vasárnapi Újsággal, több pontban elmarasztalva a műsort. Felróják az adófőszerkesztőnek azt is, hogy többször meghosszabbította Lakatos Pál megbízatását a Vasárnapi Újság élén, és a magazin egyik munkatársát nevezte ki a belpolitikai műsorok főszerkesztőjének. A Kondor megválasztását ellenzők a várható jelölt kormánypárti elkötelezettségét bizonyítandó most felróják azt is, hogy éppen a voksolás másnapján, szerdán mutatják be a kormányfő szerda reggeli interjúinak írásos változatát, amelynek az egyik társszerzője kérdezőként ő. Haszán Zoltán Kondor Katalin Ismét pénzt kíván a köztévé Az Országgyűlés segítségét kéri a kuratórium MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Televízió kuratóriuma az Országgyűlés segítségét kéri a köztévé konszolidációjához - értesült a Népszabadság. Többmilliárdos forrásigényét a testület a tavalyi évről szóló parlamenti beszámolóban jelzi majd, amelyet a jövő hónapban véglegesítenek. Információink szerint indoklásul a médiatörvény miatt a működésbe bekalkulált évi legalább nyolcmilliárdos veszteséget és az MTV Rt. négy évvel ezelőtti veszteséges alapítását szerepeltetik majd. Az MTV a héten elfogadott mérlege szerint tavaly az intézmény vesztesége meghaladta a 11 milliárd forintot, miközben megvált szinte teljes ingatlanvagyonától. Már az idei első féléves üzleti terv is úgy fogalmazott, hogy a részvénytársaság önerőből képtelen megoldani súlyos pénzügyi-gazdasági problémáit. A tévének nem maradt tartaléka, miután kevesebb mint két év alatt szinte teljesen megvált ingatlanaitól, a 15 milliárd forintos bevételt azonban felélte. Adósságállománya eltüntetésére tavaly az archívum eladását tervezték, ez azonban lekerült a napirendről. Az első féléves üzleti terv számol azzal is, hogy az MTV 2 földi frekvenciájának elvesztéséért a következő években járó mintegy négymilliárdos koncessziós díjat még június végéig értékesítik hárommilliárd forintért. Az Országgyűlés ugyanakkor tavaly év végén már jelentős terhet vett le a Magyar Televízió válláról, amikor a költségvetési törvényben elengedte a kamatokkal együtt több mint 9 milliárd forintra duzzadt köztartozásokat. A létszámcsökkentések végkielégítéseire is kap támogatást a költségvetésből a tévé, ráadásul az ÁPV Rt. beruházásában készül az új tévészékház, és a vagyonkezelő szerzi be az új eszközöket is. A tévében jelenleg rendőrségi nyomozás folyik a tavalyi gazdálkodás miatt. Adócsökkentést ígér az MSZP MTI-JELENTÉS A személyi jövedelemadó drasztikus csökkentését javasolja az MSZP gazdaságfejlesztési kabinetje — közölte Burány Sándor, a szocialisták frakcióvezető-helyettese pénteken pártjának siófoki regionális fórumán. Amennyiben kormányzati pozícióba kerülnek, a jelenlegi 20, 30 és 40 százalékos adókulcsokat 13, 25 és 40 százalékra módosítanák. Annak érdekében, hogy egyetlen kormány se használhassa fel az adóhatóságot politikai és pénzügyi zsarolásra, megszüntetnék az adórendőrséget - közölte továbbá. Szekeres Imre, a gazdaságfejlesztési kabinet munkacsoport-vezetője a szocialista párt tizenöt pontos gazdaságfejlesztési programját ismertetve kiemelte: 4,5-5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, s ezzel megegyező reálbér-növekedéssel, amelynek felét megtakarításokra fordíthatná a lakosság. A települések újabb húszmilliárdot szeretnének a gázközművagyonért MUNKATÁRSUNKTÓL A privatizált gázközművagyon után további mintegy húszmilliárd forintnyi juttatást követel a települések számára a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Zongor Gábor, a szövetség főtitkára lapunk kérdésére elmondta: a kormány által beterjesztett törvénytervezet szerint nem kapnak ellentételezést azok az önkormányzatok, amelyek saját, illetve lakossági forrásból 1993 augusztusa és 1995 decembere között létesítettek gázközműveket. A szövetség az egyeztetések során már többször jelezte, hogy ez hátrányos mindazon települések számára, amelyek a jelzett időszakban saját erőből fejlesztettek, hiszen a korábban jórészt állami pénzekből létesített, majd privatizált közművekért jár a kompenzáció. A szövetség javaslata egyébként több mint 750 települést érint. A TÖOSZ ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy a kártalanítás címén megállapított összeggel kapcsolatban a javaslat nem biztosít jogorvoslati lehetőséget. A gázközműjuttatásról szóló törvény tervezetének bizottsági vitája a jövő héten lesz, a végszavazásra pedig a június 18-ával kezdődő héten lehet számítani. A szövetség ezért valamennyi egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselőhöz eljuttatja állásfoglalását, hogy a szavazás kimenetelét ezzel is igyekezzék befolyásolni - mondta Zongor. A kormány képviseletében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a részletes vita során ezt az elképzelést elfogadhatatlannak minősítette. A korábbi egyeztetések eredményeként a kormány mintegy 60 milliárd forintnyi juttatás kifizetését látta indokoltnak, és az előlegek kifizetését már a törvény elfogadása előtt megkezdte, így az érintett 630 település mindegyike hozzájutott már a számára megállapított öszszeg legalább 20 százalékához.