Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

_ _______Háttér_______ Rivalizáló kisgazda csoportosulások Miközben kisgazda körökben rendre „a kisgazda egység” megteremtéséről be­szélnek, az FKGP lassan szétesik, a Tor­gyán József belső ellenzékeként számon tartott csoportosulások, szövetségek, egyesületek pedig egymással is rivali­zálnak. A különböző kisgazda erők kö­zött egy évvel a választások előtt megin­dult a versenyfutás a voksokért és a re­mélt parlamenti mandátumokért. Azt maguk a kisgazdák is elismerik, hogy az események „kísértetiesen emlé­keztetnek” az Antall-kormány idején történtekre­­ a puccsok, a kisgazda 36- ok időszakára. Egyre kevesebben adnak hitelt a Torgyán-Gyimóthy-Maczó hár­mas által meghirdetett programnak, mi­szerint 2002 tavaszára „történelmi ha­gyományaihoz méltó, nagy párttá” teszi az FKGP-t, melynek népszerűségi mu­tatója a közvélemény-kutatások szerint 1-2 százalékos. Jóllehet Torgyán József határozottan cáfolja, hogy a választások előtt visszavonulna, s nincs látványos utódlási harc Maczó Ágnes alelnök és Gyimóthy Géza, az FKGP országos fő­titkára, az Országgyűlés alelnöke között, személyük megosztja a pártelnök híveit is. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy az FKGP elnöke Torgyán József, s őt illeti a párt képviseleti joga. A vele szemben ál­ló kisgazda csoportosulások,­­ a Lányi Zsolt nevével fémjelzett reformer kis­gazdák, a „polgári platformosok” (Boros Imre PHARE-miniszter, Bánk Attila, Horváth Béla, Várhelyi András), vala­mint a napokban a Szabó János honvé­delmi miniszter, Turi-Kovács Béla kör­nyezetvédelmi miniszter és Balogh Gyu­la volt Szabolcs megyei kisgazda elnök vezetésével megalakult Független Kis­gazdák Demokratikus Szövetségének a képviselői­­ már csak abban értenek egyet, hogy Torgyánnak távoznia kell a pártelnöki székből. Lányi Zsolt korábban azt mondta, hogy „a reformer kisgazdák szájából nem énekelhetik ki a sajtot azok, akik ná­luk jóval később, immár kockázatmente­sen fordultak szembe Torgyán József­fel”. E megjegyzés nem vált akadályává annak, hogy a reformerek egyesüljenek a „polgári platformosokkal”, s szövetkez­zenek a Cseh Sándor volt MIÉP-es, majd független honatya által vezetett - a volt kisgazda 36-ok szimpatizánsaiból épít­kező - Kisgazda Szövetséggel. A refor­merek és a platformosok, akik Lányi Zsoltot választották elnöküknek, nem kí­vánnak a Független Kisgazdák Demok­ratikus Szövetségével fuzionálni, miután ezen utóbbi kisgazda egyesület Lányival szemben Turi-Kovács Bélát szeretné az FKGP elnöki székébe juttatni, mondván, a környezetvédelmi miniszter „komoly koalíciós támogatást élvez”. Maga Tor­gyán József felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a környezetvédel­mi miniszternek már „biztos helye” van a Fidesz választási listáján. Azt kisgazdák is érzékelik, hogy a Szabó János-Turi-Kovács Béla által képviselt egyesületnek van a legna­gyobb esélye arra, hogy az MKDSZ mintájára a Fidesz egyik platformjává váljon a választások után. Nem tartják véletlennek, hogy Orbán Viktor minisz­terelnök már hetek óta nem tesz eleget Lányi Zsolt kérésének, s nem fogadja a kisgazda politikust. Lányi egyébként több reformer kisgazda képviselővel, Csúcs Lászlóval és Pápai Mihállyal kö­zösen tiltakozott Szájer Józsefnél, a Fi­desz parlamenti frakcióvezetőjénél ami­att, hogy a vezető kormánypárt nem tart­ja be a velük korábban kötött „kiskoalí­­ciós megállapodást”. Bonyolítja a kaotikus kisgazda viszo­nyokat, hogy a reformerekkel szövetke­zett Cseh Sándor Torgyán Józsefhez írt levelének tanúsága szerint vissza kíván térni az FKGP-be. Egyes hírek szerint Boros Imre nemcsak a platformosokkal, hanem a Szabó János-féle egyesülettel is együttműködik, miután tagja a Kis­gazda Miniszterek Tanácsának. Maczó Ágnes pedig azzal a Szabó Jánossal egyeztet a „közös kisgazda jövőről”, aki Torgyán szerint „már kimutatta a foga fehérét, amikor is szembefordult a kis­gazdapárttal”. Csuhaj Ildikó Torgyán József Lányi Zsolt Szabó János Cseh Sándor 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 2., SZOMBAT Kezdődik a belső imázskampány A Széchenyi-program népszerűsíté­sét célzó reklámfilmek és hirdetések megjelentetésével elindult a kormány idei belföldi országimázskampánya. Az idén és jövőre összesen 4,2 mil­liárd forintot fordít a kormány országképformálásra. Az idén és jövőre összesen 4,2 milliárd forintot költ a kormány az országkép ala­kítására. 2002 végéig két belföldi és két külföldi kampányt készít a Happy End Kft., amely 1994-ben és 1998-ban is részt vett a Fidesz választási kampányában. A cég 10,7 százalékos jutalékot kap. Wer­­mer Andrást, a Happy End korábbi tulaj­donosát Orbán Viktor miniszterelnök el­ső számú média-tanácsadójaként tartják számon a kancellárián. A napokban elindított, Merjünk na­gyok lenni címet viselő, a kormány Széchenyi-tervét népszerűsítő kam­pány első elemeként öt rövid reklámfil­met vetítenek a közszolgálati és keres­kedelmi televíziókban, amelyekben fő­ként vállalkozók - szállodatulajdono­sok, autószerelők - beszélnek terveik­ről, fejlesztési elképzeléseikről. Ezzel párhuzamosan hetilapokban egész ol­dalas hirdetések jelennek meg. A szö­vegekben önkormányzati tisztviselők beszélnek a turizmus és a kulturális élet fellendüléséből adódó gazdasági elő­nyökről. A Széchenyi-tervet propagáló kampány következő, a jövő év elejére tervezett eleme az lesz, hogy olyan si­keres emberekkel készítenek és közöl­nek le pr-interjúkat, akik a Széchenyi­­tervnek köszönhetik gazdasági eredmé­nyeiket. Sajtóhirdetésekben és óriás­plakátokon a sikeres vállalkozók lesz­nek a főszereplők. Már folynak az előkészületei a máso­dik, „a hazaszeretet és a nemzeti érzés elmélyítését szolgáló” belső kampány­nak. A Happy End öt különböző, egyen­ként 45 másodperces reklámfilmet ter­vez arról, mit jelent a hazaszeretet. A nyár közepére-végére várható a külföldi imázskampány elindítása. En­nek fő jelmondata várhatóan a „Magyar­­ország: a találkozási pont” lesz. Reklám­­filmekkel, tájékoztatókkal, üdvözlőla­pokkal, hirdetésekkel, kulturális és gaz­dasági konferenciák megszervezésével, a magyar autók felségjelzéseként jól is­mert H betű országjelképként való beve­zetésével kívánják javítani Magyaror­szág megítélését. A reklámszakma több képviselője - névtelenül - úgy fogalmazott: számukra értelmezhetetlen a belső imázskampány célja. Az szerintük csak egyet szolgál­hat, hogy egy évvel a választások előtt az embereknek „eladják” a jelenlegi kormány eredményeit. Már a Happy End pályázati anyagának nyilvánosság­ra kerülésekor az ellenzéki MSZP és SZDSZ is úgy fogalmazott, hogy a kor­mány közpénzen kíván választási kam­pányt folytatni a Fidesznek. Bednárik Imre Bizonytalan biztosi apparátus Nem kapnak fizetést az ombudsman munkatársai? MUNKATÁRSUNKTÓL Az ombudsmani hivatal munkatársainak többsége felett a munkáltatói jogokat az országgyűlési biztosok gyakorolják. A körülbelül 120-130 fős apparátusból 75- 80-an tartoznak közvetlenül valamelyik biztoshoz - a többiek esetében a hivatal­­vezető a munkáltató -, s ha a jelenlegi ombudsmanok megbízatása úgy jár le, hogy utódaik július 1-jével nem lépnek hivatalba, ezek az emberek fizetés nélkül maradhatnak, s munkaviszonyukkal kap­csolatos más kérdésekben sem születhet döntés. A biztosok közvetlen munkatár­sai ugyanis köztisztviselők, akik akkor juthatnak hozzá havi járandóságukhoz, ha a munkáltató a munkavégzésről telje­sítményigazolást ad. Ha nincsenek ombudsmanok, a teljesítményigazolást sem írhatja alá senki. A szabályozás szerint a biztosok he­lyettesíthetik egymást, így a hivatal mű­ködtetése szempontjából elegendő, ha a négyből egyetlen ombudsmani posztot si­kerül betölteni. Ellenkező esetben viszont az apparátus helyzete is teljesen bizonyta­lanná válhat. Az ombudsmani hivatal ille­tékesei elmondták, hogy a problémát ők is felvetették, ám egyelőre nem tudni, hogy a biztosokról folyó egyeztetés kudarca esetén mi történik a hivatallal. A koalíció által az adatvédelmi biztosi posztra javasolt Molnár Miklós nem az ELTE közigazgatási jogi tanszékét, hanem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogi tanszékét vezeti - tudtuk meg ellenzéki forrásokból. A jelölés ko­molyságát kérdőjelezi meg, hogy a kormánypártok Lábady Tamás esetében a ki­záró okról feledkeztek meg - akit alkotmánybírói múltja miatt nem választhat­nak ombudsmannak az újabb személy esetében pedig annak munkahelyével nincsenek tisztában - fogalmaznak ellenzéki körök. Kormányülésen a diákhitelről MTI-JELENTÉS A postán lehet majd hozzáférni a szep­tembertől járó diákhitel kölcsönszerző­­dési nyomtatványához - közölte Navra­­csics Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője pénteken. A kormány jövő keddi ülésén napi­renden lesz a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kor­mányrendelet tervezete. E szerint a 2001/2002-es tanévtől igénybe vehető hitel minimális havi összege 10 ezer fo­rint, maximuma pedig 21 ezer forint len­ne. A végzettség megszerzését követően esedékes visszafizetés törlesztő részlete nem haladhatná meg a havi jövedelem 6 százalékát. A kormány tárgyal a július 1-jével felálló Közszolgálati Ellenőrzési Hiva­tal létrehozásához szükséges teendőkről. A köztisztviselők jogállásáról szóló tör­vény közelmúltban elfogadott módosítá­sában nevesített hivatal feladata lesz a köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak zárolása, illetve kezelése. Meghallgatáson dől el a rádióelnöki poszt sorsa Ismét a keddi voksolás előtti személyes meghallgatás döntheti el, hogy több mint tíz hónap után lesz-e elnöke a Magyar Rádiónak. A tulajdonosi jogokat gyakor­ló kuratórium kizárólag kormánypárti de­legáltakból álló elnöksége terjeszti fel a jelöltet szavazásra. A grémium hivatalo­san csak a szavazás reggelén választja ki a 13 pályázó közül az általa legjobbnak tartottat, az előzetes háttérbeszélgetések eredményeként azonban szinte bizonyosan Kondor Katalinra, a Kossuth rádió adófőszerkesztőjére esik a választásuk. Az elnök megválasztá­sához a 25 kurátor (négy pártkurátor - két fideszes és egy-egy MDF-es, illet­ve kisgazda -, illetve 21 társadalmi szervezet dele­gáltja) kétharmadának szavazatára van szükség. Kondor tavaly júliusban már eljutott a jelöltségig, a szavazáson azonban nem kapta meg a civilek kellő számú voksát. Az azóta lejárt mandátu­­mú kurátorok közül most többen azt állít­ják, hogy Kondor pályázata szakmailag jó volt ugyan, de a személyes meghallga­táson meglehetősen arrogánsan oktatta ki a kérdezőket. Csütörtökön egy próbavoksoláson 15 civil kurátor támogatásáról biztosította Kondort, ami a négy kormánypárti dele­gálttal együtt elég lehet kétharmados ará­nyú megválasztásához. A nagykurató­rium döntésén múlik, hogy meghallgat­ják-e Kondort. (Az adófőszerkesztő egyébként most nem járult hozzá, hogy előzetesen a kuratórium nyilvánosságra hozza a nevét a jelentkezők között.) Kondor tavaly nyári jelöltségénél a legélesebb vita a Vasárnapi Újság körül alakult ki. A magazint bí­ráló megjegyzéseket Kon­dor nem szakmai, hanem politikai hátterűnek nevez­te. Azóta azonban a mé­diahatóság külön is foglal­kozott a Vasárnapi Újság­gal, több pontban elma­rasztalva a műsort. Felró­ják az adófőszerkesztőnek azt is, hogy többször meg­hosszabbította Lakatos Pál megbízatását a Vasárnapi Újság élén, és a magazin egyik munkatársát nevezte ki a belpolitikai műsorok főszerkesztőjének. A Kon­dor megválasztását ellenzők a várható je­lölt kormánypárti elkötelezettségét bizo­nyítandó most felróják azt is, hogy éppen a voksolás másnapján, szerdán mutatják be a kormányfő szerda reggeli interjúinak írásos változatát, amelynek az egyik társ­szerzője kérdezőként ő. Haszán Zoltán Kondor Katalin Ismét pénzt kíván a köztévé Az Országgyűlés segítségét kéri a kuratórium MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Televízió kuratóriuma az Or­szággyűlés segítségét kéri a köztévé konszolidációjához - értesült a Népsza­badság. Többmilliárdos forrásigényét a testület a tavalyi évről szóló parlamenti beszámolóban jelzi majd, amelyet a jövő hónapban véglegesítenek. Információ­ink szerint indoklásul a médiatörvény miatt a működésbe bekalkulált évi leg­alább nyolcmilliárdos veszteséget és az MTV Rt. négy évvel ezelőtti vesztesé­ges alapítását szerepeltetik majd. Az MTV a héten elfogadott mérlege szerint tavaly az intézmény vesztesége meghaladta a 11 milliárd forintot, mi­közben megvált szinte teljes ingatlanva­­gyonától. Már az idei első féléves üzleti terv is úgy fogalmazott, hogy a részvény­­társaság önerőből képtelen megoldani súlyos pénzügyi-gazdasági problémáit. A tévének nem maradt tartaléka, mi­után kevesebb mint két év alatt szinte teljesen megvált ingatlanaitól, a 15 mil­liárd forintos bevételt azonban felélte. Adósságállománya eltüntetésére tavaly az archívum eladását tervezték, ez azon­ban lekerült a napirendről. Az első fél­éves üzleti terv számol azzal is, hogy az MTV 2 földi frekvenciájának elveszté­séért a következő években járó mintegy négymilliárdos koncessziós díjat még június végéig értékesítik hárommilliárd forintért. Az Országgyűlés ugyanakkor tavaly év végén már jelentős terhet vett le a Magyar Televízió válláról, amikor a költségvetési törvényben elengedte a ka­matokkal együtt több mint 9 milliárd fo­rintra duzzadt köztartozásokat. A lét­számcsökkentések végkielégítéseire is kap támogatást a költségvetésből a tévé, ráadásul az ÁPV Rt. beruházásában ké­szül az új tévészékház, és a vagyonkeze­lő szerzi be az új eszközöket is. A tévé­ben jelenleg rendőrségi nyomozás folyik a tavalyi gazdálkodás miatt. Adócsökkentést ígér az MSZP MTI-JELENTÉS A személyi jövedelemadó drasztikus csökkentését javasolja az MSZP gazda­ságfejlesztési kabinetje — közölte Burány Sándor, a szocialisták frakcióve­zető-helyettese pénteken pártjának sió­foki regionális fórumán. Amennyiben kormányzati pozícióba kerülnek, a jelenlegi 20, 30 és 40 száza­lékos adókulcsokat 13, 25 és 40 száza­lékra módosítanák. Annak érdekében, hogy egyetlen kormány se használhassa fel az adóhatóságot politikai és pénzügyi zsarolásra, megszüntetnék az adórend­őrséget - közölte továbbá. Szekeres Imre, a gazdaságfejlesztési kabinet munkacsoport-vezetője a szo­cialista párt tizenöt pontos gazdaságfej­lesztési programját ismertetve kiemelte: 4,5-5 százalékos gazdasági növekedés­sel számolnak, s ezzel megegyező reál­bér-növekedéssel, amelynek felét meg­takarításokra fordíthatná a lakosság. A települések újabb húszmilliárdot szeretnének a gázközművagyonért MUNKATÁRSUNKTÓL A privatizált gázközművagyon után to­vábbi mintegy húszmilliárd forintnyi juttatást követel a települések számára a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Zongor Gábor, a szövetség főtitkára lapunk kérdésére el­mondta: a kormány által beterjesztett törvénytervezet szerint nem kapnak el­lentételezést azok az önkormányzatok, amelyek saját, illetve lakossági forrás­ból 1993 augusztusa és 1995 decembere között létesítettek gázközműveket. A szövetség az egyeztetések során már többször jelezte, hogy ez hátrányos mindazon települések számára, amelyek a jelzett időszakban saját erőből fejlesz­tettek, hiszen a korábban jórészt állami pénzekből létesített, majd privatizált közművekért jár a kompenzáció. A szö­vetség javaslata egyébként több mint 750 települést érint. A TÖOSZ ugyanak­kor azt is kifogásolja, hogy a kártalaní­tás címén megállapított összeggel kap­csolatban a javaslat nem biztosít jogor­voslati lehetőséget. A gázközműjuttatásról szóló törvény tervezetének bizottsági vitája a jövő hé­ten lesz, a végszavazásra pedig a június 18-ával kezdődő héten lehet számítani. A szövetség ezért valamennyi egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselőhöz eljuttatja állásfoglalását, hogy a szavazás kimenetelét ezzel is igyekezzék befolyásolni - mondta Zon­gor. A kormány képviseletében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a részletes vita során ezt az elképzelést elfogadha­tatlannak minősítette. A korábbi egyeztetések eredménye­ként a kormány mintegy 60 milliárd fo­rintnyi juttatás kifizetését látta indokolt­nak, és az előlegek kifizetését már a tör­vény elfogadása előtt megkezdte, így az érintett 630 település mindegyike hozzá­jutott már a számára megállapított ösz­­szeg legalább 20 százalékához.

Next